14/1952. (II. 17.) MT rendelet
az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló 1952. 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa az 1952. 4. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 16. §-ában foglaltak alapján a következőket rendeli:
1. §
(1) A házingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) végrehajtóbizottság az 1952. évi március hó 5. napjáig a volt tulajdonosok bejelentése, valamint a saját nyilvántartásának adatai, szükség esetén a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy melyek azok a házingatlanok, amelyek állami tulajdonba kerültek.
(2) Az állami tulajdonba került házingatlanokat a végrehajtóbizottság a jelen rendelethez mellékelt I. számú minta szerint "Jegyzék"-be foglalja. A Jegyzéket 6 példányban kell elkészíteni és egyik példányát az 1952. évi március hó 6-8 napján közszemlére kell lenni
(3) A Jegyzékbe felvett házingatlan volt tulajdonosa a végrehajtóbizottság megállapítása ellen a végrehajtóbizottságánál az 1952. évi március hó 11. napjáig írásban fölszólalhat. A felszólalásban meg kell jelölni annak indokait és csatolni kell hozzá a bizonyításra alkalmas iratokat, vagy azoknak hiteles másolatát.
(4) A végrehajtóbizottság a Jegyzék 5 példányát összefűzve, a benyújtott felszólalásokkal és azok mellékleteivel együtt, véleményével ellátva az 1952. évi március hó 15. napjáig közvetlenül a megyei (budapesti városi) végrehajtóbizottsághoz (igazgatási osztály) felterjeszti.
2. §
(1) A megyei (budapesti városi) végrehajtóbizottság az 1952. évi március hó 23. napjáig a felszolalásokat végérvényesen elbírálja és annak eredményéhez képest a Jegyzék valamennyi példányát helyesbíti. A végrehajtóbizottság elnöke és titkára a Jegyzék összes példányait aláírja és ellátja a végrehajtóbizottság pecsétjével.
(2) A Jegyzék első példányát a megyei (budapesti városi) végrehajtóbizottság legkésőbb az 1952. évi március hó 25. napjáig az illetékes járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak; második példányát a felterjesztő községi (városi, városi kerületi) végrehajtóbizottságnak; harmadik példányát az illetékes ingatlankezelő vállalatnak; negyedik példányát pedig a belügyminiszternek megküldi. Az ötödik példányt ki nem selejtezhető iratként irattárában megőrzi.
(3) A községi (városi, városi kerületi) végrehajtó-bizottság a neki visszaküldött Jegyzék adatai alapján a felszólalókat a jelen rendelet II. számú mellékletét képező minta szerint a megyei (Budapesti városi) végrehajtóbizottság határozatáról értesíti.
(4) A megyei (budapesti városi) végrehajtóbizottság által a járásbíróságnak megküldött Jegyzék bekebelezésre alkalmas okirat.
3. §
A Tvr. 5. és 6. §-ában megállapított különleges mentesség fennforgását a megyei (budapesti városi) végrehajtóbizottság hivatalból állapítja meg. Ennek eredményéhez képest a községi (városi, városi kerületi) végrehajtóbizottság által felterjesztett Jegyzéket hivatalból helyesbíti. A különleges mentesség megállapításához szükséges adatokat az érdekelt végrehajtóbizottságoknak a belügyminiszter az 1952. évi március hó 15. napjáig megküldi.
4. §
A Tvr. 10. § (3) bekezdésében említett tulajdonos a házingatlan állami tulajdonbavételével kapcsolatos kártalanítási kérelmét a lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) végrehajtóbizottsághoz az 1952. évi április hó 15. napjától az 1952. évi április hó 30. napjáig írásban nyújthatja be. A végrehajtóbizottság a kérelmet véleményével ellátva közvetlenül a belügyminiszterhez terjeszti fel, aki a kártalanítás tárgyában végérvényesen határoz. A végrehajtóbizottság a felterjesztéshez a tulajdonos kereseti, vagyoni és jövedelmi viszonyait feltüntető bizonyítványt köteles csatolni.
5. §
(1) A Tvr. 1. § (2) és (3) bekezdése alapján állami tulajdonba vett ingóságokat a községi (városi, városi kerületi) végrehajtóbizottság lehetőleg a Tvr. hatálybalépésének napján, de legkésőbb az 1952. évi február hó 29. napjáig erre a célra alakított bizottság útján leltározni köteles. A leltározás megtörténtéig a leltározó bizottság azokat a helyiségeket, amelyekben az ingóságok vannak, hatósági zár alá veszi és lepecsételi. A leltározás megtörténte után az említett helyiségeket újból lepecsételi és így tartja mindaddig, amíg az ingóságokra vonatkozóan külön utasítást kap.
(2) A végrehajtóbizottság a leltárt darabonként értékelni és azt a kártalanítás összegének megállapítása végett a megyei (budapesti városi) végrehajtóbizottsághoz (igazgatási osztály) az 1952. évi március hó 15. napjáig felterjeszteni köteles.
(3) Aki a Tvr. 13. § (1) bekezdésében megbatározott közlési kötelezettségének nem tesz eleget, kártalanításra igényt nem tarthat.
6. §
(1) Az állami tulajdonba vett házingatlanokat további intézkedésig a területileg illetékes ingatlankezelő vállalat veszi kezelésbe.
(2) Az állami tulajdonba vett házingatlanok bérlői az 1952. évi február hó 25. napjáig és ezt követőleg esedékes lakbéreket, beleértve a fennálló lakbérhátralékokat és a bérlettel kapcsolatos esedékes tartozásokat, abban az esetben is a területileg illetékes ingatlankezelő vállalatnak kötelesek megfizetni, ha a házingatlan volt tulajdonosa az állami tulajdonbavétel ellen felszólalt.
(3) Azokban az állami tulajdonba vett házingatlanokban, amelyekben, házfelügyelő van, az előző bekezdésben említett lakbéreket és egyéb tartozásokat a lakók a házfelügyelő kezéhez fizetik meg. A házfelügyelő köteles a felvett összegről megfelelő elismervényt adni és a pénzt haladéktalanul az illetékes ingatlankezelő vállalatnak befizetni.
(4) Az olyan bérlemények bérét, amelyekért a bérlő az állami tulajdonbavétel előtt bért nem fizetett, az illetékes ingatlankezelő vállalat az 1952. évi február hó 15-i hatállyal haladéktalanul megállapítani köteles.
7. §
(1) A Tvr. hatálybalépésének napjától az igazságügyminiszter további intézkedéséig a telekkönyvi hatósághoz benyújtott kérelmek tárgyában az érdemi határozat meghozatalát fel kell függeszteni.
(2) A Tvr. végrehajtásával kapcsolatos telekkönyvi eljárási szabályokat az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
8. §
A Tvr. végrehajtása során az alább felsorolt fogalmakat a következőképpen kell értelmezni:
a) alkatrész mindaz a dolog, amely az ingatlanba beépítésre került, vagy azzal szorosan összefügg. Így különösen: a növényzet, a beépített bútorok, beépített kazánok, beépített kályhák, villany-, gáz-, víz- és csatornafelszerelés, kútház. stb.;
b) tartozék mindaz a dolog, amely az ingatlan használhatóságát előmozdítja. Így különösen: a be nem épített kályhák és takaréktűzhelyek, a házingatlanhoz tartozó kert művelésére szolgáló eszközök, létrák, porolóállvány stb.;
c) házingatlan az állandó alapra emelt épület, vagy az abban lévő tulajdonilletőség (nem házingatlan, pl. a fából készült weekendház);
d) bérbeadás nemcsak az állandó, hanem az idény jellegű, (üdülés céljára, pl. nyári hónapokra történő) hasznosítás is;
e) tőkések, egyéb kizsákmányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei: az államosított üzemek és bányák volt tulajdonosai, volt bankárok, földbirtokosok, nagykereskedők, tőzsdebizományosok, valamint mindezeknek vezetőállású alkalmazottai (gyárigazgatók, cégvezetők, jószágkormányzók stb.); a volt arisztokraták (hercegek, grófok, bárók, lovagok stb.); a volt horthysta tábornokok és törzstisztek, csendőr- és rendőrtisztek, magasrangú állami tisztviselők, (miniszterek, államtitkárok, miniszteri osztályfőnökök, miniszteri tanácsosok, főispánok, alispánok, vármegyei főjegyzők, főszolgabírák, polgármesterek, városi főjegyzők és tanácsnokok, valamint más állami hivatalok és szervek vezetőállású tisztviselői); a volt titkos tanácsosok, kormányfőtanácsosok, felsőházi tagok és országgyűlési képviselők; háborús és népellenes bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek (akkor is, ha büntetésüket kitöltötték); továbbá mindezeknek házastársa. A felsoroltak közül kivételt képeznek azok, akik valamely állami szervnél (vállalatnál, intézetnél) fontos beosztásban dolgoznak, illetve fontos megbízatást látnak el;
f) lakószobának kell számítani a hallt, az alkalmazotti szobát, valamint a házingatlanban lévő műhelyt, üzlethelyiséget és irodát is.
9. §
A Tvr. és a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos eljárási szabályokat a belügyminiszter rendeletben, vagy utasításban állapítja meg.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke
I. számú minta
II. számú minta
