1952. évi 4. törvényerejű rendelet

egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről[1]

A magántulajdonban lévő házak tulajdonosainak egy része házingatlanain a legszükségesebb felújítási munkálatokat sem végzi el. Ennek következtében a népgazdasági értéket képviselő házingatlanok állaga rohamosan romlik.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa abból a célból, hogy:

- népgazdaságunkat megóvja a házingatlanok állagának romlásából eredő kártól;

- megszüntesse a volt uralkodó osztályhoz tartozó elemek házingatlanból eredő, munkanélküli szerzett jövedelmét.

Alkotmányunk 3. §-a, továbbá a 4. § (2) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen törvényerejű rendelettel összes alkatrészeikkel és tartozékaikkal együtt állami tulajdonba vétetnek:

a) mindazok a magántulajdonban álló házingatlanok (lakóházak, villák, öröklakások, üzletházak, üzemházak, raktárak stb.), amelyeket, vagy amelyeknek egyes részeit bérbeadás útján hasznosítják;

b) a tőkések, egyéb kizsákmányolók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemeinek házingatlanai, abban az esetben is, ha azokat nem bérbeadás útján hasznosítják.

(2) Ha az előző bekezdés b) pontjában megjelölt személy az állami tulajdonba vett házingatlanában, vagy annak egy részében nem lakik állandóan, állami tulajdonba kerül a tulajdonosnak a házingatlanban, vagy annak egy részében tartott valamennyi ingósága is.

(3) Ha a jelen § (1) bekezdés b) pontja alá eső személy házingatlanában az 1950-1952. évek bármelyikében egyidejűleg kettőnél több olyan bérlemény volt, amely üdülő személyekkel kötött szerződés (megállapodás) folytán létesült, kártalanítás melleit állami tulajdonba kerülnek a háztulajdonnal együtt a tulajdonosnak mindazok az ingóságai is, amelyeket az ilyen bérlemény berendezésére használnak, - abban az esetben is, ha a tulajdonos a házingatlanban lakik.

2. § (1) Nem kerül állami tulajdonba a dolgozóknak, így: a bérből, fizetésből élőknek, egyéb szellemi dolgozóknak, alkotó művészeknek, kisipari termelőszövetkezetek tagjainak, nyugdíjat élvezőknek egy, legfeljebb hat lakószobából álló házingatlana.

(2) Ha a dolgozó állandóan a saját házingatlanában lakik, nem kerül állami tulajdonba ezen kívül még egy olyan házingatlana sem, amely pihenése, üdülése céljára szolgál, ha az családi szükségletét nem haladja meg. A dolgozó ezt a második házingatlanát akkor is megtarthatja, ha azt bármely oknál fogva maga nem használja.

(3) Nem kerül állami tulajdonba a kisiparosok és kiskereskedők egy, legfeljebb öt lakószobából álló házingatlana, ha a tulajdonos abban lakik.

3. § (1) Nem kerül állami tulajdonba a dolgozó parasztnak az a legfeljebb hat lakószobából álló házingatlana, amelyben maga lakik és ezen felül még egy olyan házingatlana sem, amelyet bérbeadás útján hasznosít.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtása szempontjából a dolgozó parasztok tanyái és egyéb gazdasági épületei nem minősülnek házingatlannak.

4. § Az állami tulajdonbavétel alól mentesülnek azok a házingatlanok, amelyek a dolgozók társadalmi szervezeteinek és szövetkezeteinek tulajdonában vannak.

5. § Nem vétetnek állami tulajdonba azok a házingatlanok, amelyeknek tulajdonosa külállam.

6. § Az állam és az egyházak között kötött egyezmények hatályát a jelen törvényerejű rendelet nem érinti.

7. § (1) Nem kerül állami tulajdonba a kuláknak az a legfeljebb öt lakószobából álló házingatlana, amelyben lakik és ezenfelül mindazok a tanyái és egyéb gazdasági épületei, amelyekre a tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanok megművelése céljából szükség van.

(2) Kulák az, akit az 1952: 2. számú törvényerejű rendelet 15. §-a annak minősít.

8. § (1) A dolgozók lakásépítő szövetkezetei [2.012/1950. (VI. 10.) M. Th. számú határozat] tagjainak háztulajdoni illetősége az állami tulajdonbavétel alól mentes.

(2) Az 1924: XII. törvényben meghatározott társasháztulajdonoknál a telekkönyvi főbetétet képező közös telek az állami tulajdonbavétel alól mentes. Az önálló telekkönyvi albetétet képező helyiség (öröklakás, öröküzlethelyiség stb.) állami tulajdonbavétele, vagy mentessége tekintetében a jelen törvényerejű rendeletben foglaltak az irányadók.

9. § A belügyminiszter indokolt esetben egyes házingatlanokat az állami tulajdonbavétel alól mentesíthet.

10. § (1) Az 1. §-ban meghatározott házingatlanok állami tulajdonbavétele kártalanítás mellett történik. A kártalanítás módját és mértékét külön jogszabály állapítja meg.

(2) Az 1. § (2) és (3) bekezdésében említett ingóságokért a tulajdonost kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összegét az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága végérvényesen állapítja meg.

(3) Az olyan házingatlan-tulajdonos részére, aki munkaképtelen és egyetlen jövedelmi forrását az állami tulajdonba vett házingatlan képezte, a belügyminiszter - az (1) bekezdésben említett jogszabály hatálybalépése előtt is - kártalanítást állapíthat meg.

11. § (1) Az állami tulajdonba vett házingatlanhoz kapcsolódó jogok az állami tulajdonbavétellel egyidőben az államra szállnak.

(2) Az állami tulajdonba vett ingatlant terhelő, telekkönyvileg bekebelezett idegen dologbeli és egyéb jogok (követelések) - a telki szolgalmak kivételével - a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napján megszünnek.

(3) Az állami tulajdonba vett házingatlanra telekkönyvileg be nem kebelezett és a házingatlant terhelő jogok és követelések az állammal szemben nem érvényesíthetők.

(4) Azok a követelések, amelyek az állami tulajdonba vett házingatlan volt tulajdonosával szemben az állam javára a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének időpontjában fennállanak - az Országos Épületjavítási Alapból folyósított helyreállítási kölcsön kivételével - arra tekintet nélkül érvényesítendők, hogy telekkönyvileg biztosított, vagy egyéb követelésről van szó.

12. § (1) Az állami tulajdonba vett házingatlan lakóinak (bérlőinek), illetve az abban alkalmazottaknak helyzete változatlan marad.

(2) Amennyiben a volt tulajdonos az állami tulajdonba vett ingatlanban lakik, illetve ott más helyiségeket használ, lakása (egyéb helyiségei) a Jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével bérletté alakul, amely után az 1953. évi január hó 1. napjától kezdődően kell lakbért fizetnie. Ezen időpontig a közterhek megfelelő részét köteles viselni.

(3) Az állami tulajdonba vett házingatlan volt tulajdonosa és a bérlők, illetve az alkalmazottak jogviszonyában a volt tulajdonos helyébe az állam lép.

(4) Az állami tulajdonba vett házingatlanokban alkalmazottakat (házfelügyelő, segédházfelügyelő, gépkezelő, fűtő stb.) az állami tulajdonbavétel napjától kezdődően büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni.

13. § (1) Az ingatlan-tulajdonos, akinek házingatlana a jelen törvényerejű rendelet értelmében állami tulajdonba kerül, köteles a törvényerejű rendelet hatálybalépésétől számított három napon belül a házingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságával igazolhatóan írásban közölni az állami tulajdonba vett ingatlan helyét (címét) és telekkönyvi adatait.

(2) Ha a tulajdonos nem az állami tulajdonba vett házingatlanban lakik, a bejelentésre a házkezeléssel megbízott, ennek hiányában pedig a legrégibb bérlő is köteles.

14. § Az állami tulajdonba vett házingatlan volt tulajdonosa, annak megbízottja (gondnok, házfelügyelő stb.) és használója köteles a házingatlant és az állami tulajdonba került összes ingóságokat gondosan kezelni mindaddig, amíg tőle az ingatlan kezelését és az ingóságokat az illetékes állami szerv átveszi.

15. §[2]

16. § (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik.

(2) A minisztertanács az állami tulajdonbavétellel kapcsolatos kérdéseket rendelettel szabályozhatja, valamint a rendeleti szabályozással a belügyminisztert és az illetékes szakminisztereket megbízhatja.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A norma tartalmát módosította az 1957. évi 28. törvényerejű rendelet 13. §-a. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.