18/1952. (III. 8.) MT rendelet

az egyetemet, főiskolát és középfokú szakiskolát végzettek szakmai gyakorlatáról

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Mt.) 154. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. §

(1) A Mt. 132. §-a értelmében biztosítani kelt, hogy az egyetemet, főiskolát vagy középfokú szakiskolát végzettek tanulmányaik befejezése után gyakorlati szakismeretek szerzése, illetőleg szakismereteik kiegészítése céljából szakmai gyakorlatot folytassanak. A kötelező szakmai gyakorlati idő az egyetemet és főiskolát végzettek részére két év, a középfokú szakiskolát végzettek részére másfél év.

(2) A jelen rendelet hatálya azokra a szakmai gyakorlatra kötelezett dolgozókra terjed ki, akik szakképesítést igazoló oklevelüket, érettségi bizonyítványukat, képesítő oklevelüket valamely egyetemen, főiskolán, illetőleg középfokú szakiskolán (továbbiakban: szakiskola) a jelen rendelet hatálybalépését követően szerzik meg.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres testületek tagjaira, valamint a fegyveres testületek által fenntartott akadémiák, főiskolák és középfokú iskolák hallgatóira, a Külügyi Akadémia hallgatóira, továbbá az egyetemek, főiskolák és középfokú szakiskolák esti tagozatait látogató, illetőleg a levelező oktatásban részesülő hallgatókra.

(4) A művészeti főiskolát végzettek kötelező szakmai gyakorlatát a népművelési miniszter a Munka Törvénykönyvének korlátai között a jelen rendelettől eltérően szabályozhatja.

(5) A szakiskolát végzetteket a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve csak a szakmai gyakorlatra történő szervezett elosztás keretében és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint szabad alkalmazni.

A szakmai gyakorlatra való alkalmazás

2. §

(1) Az egyes szakiskoláikban alakított bizottságok a hallgatókkal folytatott megbeszélés alapján a szakiskola felett felügyeletet gyakorló miniszterhez javaslatot tesznek arra nézve, hogy a szakmai gyakorlatra kötelezett dolgozók milyen népgazdasági ág területén folytassanak gyakorlatot. A javaslat figyelembevételével a szakiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter a szakminiszterrel egyetértésben, az illetékes szervek által jóváhagyott elosztási terv alapján dönt.

(2) Az illetékes szakminiszterek a szakmai gyakorlatra kötelezetteket a népgazdasági érdeknek megfelelően, valamint a gyakorlatra kötelezettek képességeinek és szakirányú érdeklődésének figyelembevételével szakmai fejlődésüket elősegítő munkakörben kötelesek elhelyezni.

3. §

(1) A szakminiszter - a hallgató tanulmányainak befejezése előtt legalább 30 nappal - a szakiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter útján közli a szakiskola vezetőjével a kötelező szakmai gyakorlat helyéül kijelölt vállalat (hivatal, intézmény) nevét, a kijelölt munkakört, valamint a dolgozónak bérosztályba (fizetési fokozatba) sorolását.

(2) A szakiskola vezetője kötetes az oklevél kiállítása előtt legalább 30 nappal a hatályos rendelkezéseknek megfelelően az illetékes hatóságtól a szükséges munkakönyvek kiállítását kérni.

4. §

(1) A szakiskola vezetője az oklevél kiadásával egyidejűleg írásban közli a szakmai gyakorlat folytatására köteles dolgozóval

a) a gyakorlat helyéül kijelölt vállalat nevét,

b) az ellátandó munkakört,

c) a bérosztályba (fizetési fokozatba) sorolást,

d) a gyakorlat megkezdésének időpontját.

(2) A szakmai gyakorlat megkezdésének időpontját a tanulmányok befejezését igazoló oklevél (érettségi bizonyítvány) átadását követő tizennegyedik és huszonkettedik nap közé eső napban, abban az esetben pedig, ha a kijelölt vállalat telephelye a dolgozó állandó lakóhelyével nem esik egybe, az oklevél átadását követő tizennegyedik és harmincegyedik nap közé eső napban kell megállapítani. Tanári és tanítói oklevéllel rendelkező dolgozókra nézve e határidőt nem az oklevél átadásától, hanem a záróvizsga letételétől kell számítani.

(3) A szakmai gyakorlat folytatására kötelezett dolgozó szakképzettségét, valamint az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt adatokat a szakiskola vezetője köteles bevezetni a dolgozó munkakönyvébe.

(4) A szakiskola vezetője a szakmai gyakorlatra kötelezetteknek a jelen rendelet értelmében történt munkábairányításáról, valamint a munkakönyvbe bejegyzett adatokról értesíti az alkalmazásra kijelölt vállalatot és a vállalat felett felügyeletet gyakorló minisztériumot.

A munkaviszony

5. §

(1) A szakmai gyakorlat megkezdésével a dolgozó és a munkáltató vállalat között határozott időre [1. § (1) bek.) szóló munkaviszony jön létre.

(2) Ha a kötelező szakmai gyakorlatot folytató dolgozó a szakmai gyakorlat letelte után munkáját tovább folytatja, a munkaviszony határozatlan időre szóló munkaviszonnyá alakul árt. A munkábalépés napjául ebben az esetben a szakmai gyakorlat megkezdésének napját kell tekinteni.

(3) A szakmai gyakorlat folytatására kötelezett dolgozót a Mt. 137. §-ában, valamint a 33/1951. (I. 31.) MT számú rendelet II. részében szabályozott jogok (költözködési illetmények és különélési díj) illetik meg, ha a szakmai gyakorlat helyéül kijelölt vállalat telephelyén munkábalépésékor ő maga vagy szülei saját bérleményű lakással nem rendelkeznek.

(4) A kötelező szakmai gyakorlatot folytató dolgozókra a munkajogi szabályokat a jelen rendeletben foglalt eltérő rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

6. §

A szakmai gyakorlatot folytató dolgozót a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter által kijelölt munkakörbe (munkakörökbe) kell beosztani. A szakminiszter a munkakör kijelölésekor meghatározhatja az egyes munkahelyeken végzendő gyakorlat időtartamát. A kijelölt munkakörben való foglalkoztatás megkezdése előtt a vállalat igazgatója összesen egy hónapig terjedő időre beoszthatja a dolgozót mindazokra a munkahelyekre, amelyeknek ismerete a kijelölt munkakör betöltéséhez szükségesnek látszik.

7. §

(1) A kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt a dolgozót a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter által kijelölt munkakörön belül szakképzettségének megfelelő munkával kell foglalkoztatni.

(2) A kötelező szakmai gyakorlatot folytató dolgozó munkaviszonyának megszüntetéséhez a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter hozzájárulása szükséges.

(3) Más miniszter felügyelete alá tartozó vállalathoz a szakmai gyakorlatot folytató dolgozót csak az érdekelt szakminiszter hozzájárulásával lehet áthelyezni.

(4) A szakmai gyakorlatot folytató dolgozónak új vállalathoz való áthelyezése esetén az áthelyezés előtt szakmai gyakorlatban eltöltött időt a kötelező szakmai gyakorlat tartamába be kell számítani.

(5) A kőtelező szakmai gyakorlatot folytató dolgozó foglalkoztatását a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter ellenőrzi. Ha a foglalkoztatást a miniszter nem tartja kielégítőnek, a dolgozót más munkakörbe oszthatja be, illetve a szakmai gyakorlat folytatására más vállalatot jelölhet ki.

(6) A vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter (főhatóság vezetője) a 6. és 7. §-okban meghatározott jogait és kötelezettségeit a vállalat közvetlen irányítását ellátó szerv vezetőjére (a főosztály, igazgatóság vezetőjére, az illetékes tröszt, egyesülés vagy központ igazgatójára, illetve a helyi tanács illetékes osztályvezetőjére) ruházhatja át.

8. §

(1) Ha a szakmai gyakorlatát folytató dolgozó a munkaviszonyát a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter hozzájárulása nélkül szünteti meg, vagy a meghatározott időben a munka felvételére nem jelentkezik, önkényesen kilépőnek kell tekinteni. Önkényes kilépés esetén a kilépés előtt szakmai gyakorlatban eltöltött időt a kötelező szakmai gyakorlat tartamába nem lehet beszámítani.

(2) Önkényes kilépés, illetőleg azonnali hatállyal történő elbocsátás esetén a szakmai gyakorlatot folytató dolgozó új munkahelyét a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter jelöli ki. A kötelező közvetítést a miniszter döntése alapján a Munkaerőtartalékok Hivatalának illetékes szervei végzik.

(3) A szakmai gyakorlatát folytató dolgozó munkaviszonyának megszüntetését vagy szakmai gyakorlatának más munkahelyen való folytatását, a dolgozó kérésére a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter engedélyezheti. Ha a kijelölt munkakör a dolgozó szakmai képesítésének nem felel meg, a dolgozó panaszát a legközelebbi felettes szerv vezetője köteles személyesen meghallgatni.

9. §

(1) Ha a szakmai gyakorlatát folytató dolgozó betegség vagy más elfogadható ok miatt munkahelyéről egyfolytában vagy rövidebb megszakításokkal hat hétnél hosszabb időn át távol marad, a hat hetet meghaladó időt a kötelező szakmai gyakorlat idejébe nem lehet beszámítani. A hat hétbe a rendes (fizetéses) szabadság időtartama nem számítható be.

(2) A katonai szolgálatban eltöltött időt a szakmai gyakorlat tartamába nem lehet beszámítani. Leszerelés után a szakmai gyakorlatot annál a vállalatnál kell folytatni, ahol a dolgozó kötelező szakmai gyakorlatát bevonulásának időpontjában folytatta.

(3) Amennyiben a katonai szolgálatra bevonult dolgozó tényleges katonai szolgálatát olyan beosztásban tölti, amelyben szakmai gyakorlatának folytatása biztosítva van, a tényleges katonai szolgálat ideje alatt folytatott és szabályszerűen igazolt szakmai gyakorlat idejét a gyakorlatba be kell számítani. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az illetékes szakminiszterekkel egyetértésben a honvédelmi miniszter állapítja meg.

10. §

A kötelező szakmai gyakorlat elvégzését a vállalat igazgatója köteles a munkakönyv 5. oldalán a következőképen bejegyezni: Kötelező szakmai gyakorlatát elvégezte.

11. §

Nyilvántartás

(1) A kötelező szakmai gyakorlatot folytató dolgozók nyilvántartását minisztériumonkint kell megszervezni.

(2) A vállalat igazgatója köteles nyolc napon belül a felügyeletet gyakorló minisztériumnak jelenteni a kötelező szakmai gyakorlatot folytató dolgozó munkaviszonyát érintő következő adatokat:

a) a szakmai gyakorlat kezdetét,

b) a szakmai gyakorlat befejezését,

c) az azonnali hatállyal történő elbocsátást, illetőleg önkényes kilépést,

d) a szakmai gyakorlat folytatására kijelölt más vállalathoz való átirányítás végrehajtását.

12. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetésre büntetendő, aki a jelen rendeletnek a szakmai gyakorlatra kötelezett személy alkalmazására, munkakörének megállapítására, más munkakörbe vagy más vállalathoz való áthelyezésére avagy munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.

(2) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek a munkáltató felett felügyeletet gyakorló minisztert kell tekinteni.

(3) Aki a kötelező szakmai gyakorlatát folytató dolgozót munkahelyéről önkényes kilépésre bírja, vagy arra rábírni törekszik, a 161/1951. (VIII. 28.) MT számú rendelet 6. §-a szerint munkaerőcsábítás büntette miatt hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő.

13. §

Egyéb rendelkezések

(1) Az 5-12. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kötelező szakmai gyakorlatra már beosztott dolgozók munkaviszonyára is.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról az egyes szakmák sajátosságait figyelembevéve, az illetékes miniszterek gondoskodnak.

(3) A 137/1951. (VII. 7.) MT számú rendelet 1-7. §-ai hatályukat vesztik.

Dobi István, s. k.,

a minisztertanács elnöke