2/1952. (II. 16.) EüM rendelet

a piaci és utcai élelmiszerárusítás közegészségügyi szabályainak megállapítása tárgyában

Az élelmiszerellátás terén I közegészségügyi követelményeknek megfelelő biztosítása érdekében a belügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

Árusításra szolgáló helyek engedélyezésének módja

(1) Közterületen történő élelmiszerárusítás engedélyezése, vásárcsarnok létesítésének, közterületen árusítóhelyiség (állandó árusító bódé) felállításának engedélyezése, piac tartására szolgáló hely kijelölése, az árusítás időpontjának és időtartamának meghatározása az illetékes városi (városi kerületi), községi tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe tartozik. A végrehajtóbizottság az engedélyt csak a rendőrség hozzájárulásával adhatja ki. Az eljárás során még az engedélyezés előtt városokban a városi (városi kerületi), községekben a járási tanács végrehajtóbizottsága egészségügyi osztályát (csoportját) meg kell hallgatni.

(2) A vásárcsarnok, árusítóhelyiség, piac helyének (továbbiakban: árusítóhely); kijelölésénél érvényesíteni kell a közegészségügyi követelményeket. Figyelemmel kell lenni különösen arra, hogy az árusítóhely környezetében ne legyen szennyező, fertőző üzem vagy telep. Nem engedélyezhető árusítás olyan helyen, ahol a környezet nagymértékű elporosodása nem akadályozható meg és ahol a környezet tisztántartásáról gondoskodni nem lehet. A vásárcsarnok és piac helyét úgy kell kijelölni, hogy az mind az árufelhozatal, mind a vásárlók szempontjából jól megközelíthető legyen.

(3) Vásárcsarnok, valamint közterületen felállítandó árusító helyiség (állandó árusító bódé) kivitelezésénél figyelembe kell venni a vonatkozó tervezési normákat. A kijelölt piactérrel és építkezésekkel kapcsolatos terveket hozzájárulás végett előzetesen be kell mutatni az illetékes tanács végrehajtóbizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának). A kijelölt piactér, illetőleg a létesítendő vásárcsarnok vízellátásának tervezett megoldásához a hozzájárulást az illetékes egészségügyi osztály meghallgatásával a végrehajtóbizottság adja.

(4) Az árusítóhely üzembehelyezése előtt megállapított teltételek megtartásának ellenőrzése céljából az illetékes városi, városi kerületi, illetőleg járási tanács végrehajtóbizottságának egészségügyi osztálya (csoportja) helyszíni szemlét tart. Az árusítóhely üzembehelyezésére az engedély csak abban az esetben adható ki, ha azok létesítésénél a meghatározott feltételeket megtartották.

(5) Utcai árusítóbódék létesítésére csak kivételes esetben lehet engedélyt adni. Az engedély megadásánál tekintetbe kell venni a város- (község-)rendezési, közlekedési, rendészeti és köztisztasági szempontokat.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett eljárások során közegészségügyi vonatkozású kérdésekben az állami közegészségügyi felügyeletről szóló 173/1951. (IX. 16.) MT számú rendelet 4. §-ának (6) bekezdése alapján az illetékes megyei, városi kerületi állami közegészségügyi felügyelő jár el.

Árusítóhelyek

2. §

Piac

(1) A piactér területét por- és sármentesen kell kiképezni. Ebből a célból a piactér megfelelő burkolásáról kövezéssel, aszfaltozással, betonfelület kiképzésével, vagy salakozás útján gondoskodni kell. A salakozott piactereket öntözés és hengerlés útján egyenletes, sima felületűvé kell tenni és gondos karbantartással ilyen állapotban kell tartani.

(2) A piacterek vízellátásáról gondoskodni kell. Ahol vízvezeték van, a tér nagyságának megfelelő számú vízcsapot, vízvezeték hiányában pedig kellő számú ivásra megfelelő vizet szolgáltató kutat kell létesíteni. A kút környezetét, vízemelő szerkezetét a közegészségügyi előírásnak megfelelően kell karbantartani, csatornázás hiányában az elcsurgó víz, valamint a csapadékvíz elvezetéséről folyóárkok létesítése útján kell gondoskodni.

(3) Piactéren, ha annak, közvetlen közelében nyilvános árnyékszék nem áll rendelkezésre, a helyi viszonyoknak és a hygiénes előírásoknak megfelelő, nemek szerint elkülönített árnyékszéket és vizeldét kell létesíteni. A nem vízöblítéses árnyékszéknek az élelmiszerek árusítására szolgáló helyektől és a kutaktól legalább 15 méter távolságra kell lennie.

(4) A vidéki árusok járműveinek elhelyezésére a piactéren külön területet kell kijelölni. Ugyani csak külön területet kell kijelölni járműről árusítás céljára is. Az állatok itatására a vízszolgáltatást biztosítani kell.

(5) A szemét és hulladékanyagok tárolására jól záró fedéllel ellátott, elegendő számú szeméttartályt kell felállítani.

(6) Gondoskodni kell a piactér áruforgalmának rendezéséről és e célból ki kell jelölni az egyes áruk jellegének megfelelően azokat a területrészeket, ahol közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszerek, mint tej és tejtermékek, sütőipari termékek, gyümölcs árusítása történhetik. Ugyancsak külön helyet kell kijelölni az élő baromfi, a hal, a gomba árusítására.

(7) A közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszerek vagy szennyeződéstől megóvandó áruk elhelyezésére árusító asztalokat kell felállítani. Ezek földberögzített, betonból kiképzett, vagy fából készült asztalok, vagy pedig az árusítás időtartamára kihelyezhető mozgatható asztalok. Az asztalok fedőlapjának bármilyen kiképzése esetén résmentes vagy szélesrésű, sima felületű, könnyen tisztíthatónak kell lenni.

(8) Külön helyet kelt kijelölni a piactéren az alkalmi árusításra szolgáló, ideiglenes jellegű, helyüktől elmozdítható árusító bódék, sátrak részére.

3. §

Vásárcsarnok

(1) A vásárcsarnok belső területének beosztását és tagoltságát úgy kell kiképezni, hogy az áruk Jellegüknek megfelelő külön csoportokban való árusítása, a szennyező árunak a közvetlen fogyasztásra szolgáló áruktól való elkülönítése biztosított legyen. Külön helyet kell kijelölni a hús, hal, vágott és élő baromfi, tojás, tej és tejtermékek, gyümölcs, zöldség és sütőipari termékek, valamint a hordós konzerv (savanyúkáposzta stb.) árusítására. Nem élelmezési célt szolgáló áruk csak az esetben árusíthatók vásárcsarnokban, ha azok az élelmiszerek tisztaságát nem veszélyeztetik.

(2) Az árusítóhelyek zsúfoltságát kerülni kell. A közlekedésre szolgáló térközöket úgy kell méretezni, hogy az a vevők és árusítók szabad mozgását biztosítsa.

(3) A vásárcsarnokok padozatát résmentes - beton vagy aszfalt - burkolattal kell ellátni és csatornázás esetében gondoskodni kell megfelelő számú szennyvízlevezetővel való ellátásáról.

(4) Vízvezetékkel ellátott vásárcsarnokokban kellő számú víznyerő helyről és kézmosási lehetőségről kell gondoskodni; vízvezeték hiányában a szükségletnek megfelelő mennyiségű, ivóvízminőségű kútból nyert vizet kell rendelkezésre bocsátani. Ez esetben is házi vízvezetéket kell beállítani.

(5) Az árusok és vásárlók szükségletére megfelelő számú nemek szerint elkülönített árnyékszékeket kell létesíteni. Azokat, ha a vásárcsarnok helyiségéből nyílnak, előtérrel, szellőzővel és. az előtérben kézmosóberendezéssel kell ellátni. A vásárcsarnokon kívül létesített árnyékszékre vonatkozóan a 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A szemét és hulladék tárolására a közegészségügyi szabályoknak megfelelő jól záró fedéllel ellátott szeméttartályokat kell beállítani.

(7) A vásárcsarnokon kívül, az őstermelők részére kijelölt helyen történő árusításra, valamint a járműről történő árusításra általában a piaci árusításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. §

Utcai árusítóhelyiség (bódé)

(1) A közterületen felállítandó állandó használatra szolgáló árusítóhelyiségnek (bódénak) az áruk fülledésének megakadályozása céljából jól szellőztethetőnek kell lennie. Az ilyen helyiségben éjjeli tartózkodásra szolgáló fekvőhelyet elhelyezni nem szabad. Különböző fajtájú élelmiszereket egymásra zsúfolni, az árut az árubódé mellé a földre lerakni nem szabad. Gondoskodni kell az állványra kihelyezett áruk szennyeződéstől, porosodástól letakarás útján való védelméről. Cukorkát, süteményt csak zárt tartályban szabad tartani.

(2) Az állandó használatra szolgáló árusítóhelyiségbe (bódéba) folyóvízzel való mosdást biztosító víztartályt, szennyvízgyüjtőedényt és hulladéktartályt kell elhelyezni. Az árusítóhelyiség környezetét annak használója köteles állandóan tisztán tartani.

5. §

Vásárcsarnoki raktárak és hűtők

(1) A vásárcsarnoki raktárak és hűtők tisztaságáról és rendjéről állandóan gondoskodni kell. Az ott elhelyezett áruk zsúfoltságát és az ez úton bekövetkezhető fülledést meg kell akadályozni. Ebből a célból figyelemmel kell lenni különböző áruk egymástól való elkülönítésére és főkép a raktározott áru állandó ellenőrzése útján gondoskodni kell a romlásnak indult vagy romlott anyagok kiválogatásáról. A raktárban elhelyezendő árut lerakás közben át kell válogatni, romlott árut és hulladékot a raktárhelyiségbe bevinni nem szabad.

(2) Bűzt keltő vagy az árukat beszennyező árut vagy anyagot raktárban elhelyezni nem szabad, ugyancsak nem szabad oda nem tartozó tárgyakat és eszközöket raktárhelyiségben tárolni. Gondoskodni kell a raktárhelyiségek megfelelő szellőzéséről.

(3) Az áruraktárban elhelyezett szárazárut a földön csak megfelelő alátéttel (deszka, vagy lécrács), szabad tárolni.

(4) A hűtőhelyiségben árut jellegének megfelelő mérsékleten kell tartani. A vásárcsarnokokban előírt tisztasági rendszabályokat fokozott mértékben be kell tartani. Húst a hűtőben előhűtés nélkül elhelyezni tilos. A hűtőhelyiségek nyitvatartásának, az ott elhelyezett áruk kivételének és oda való elhelyezésének időpontját a vásárcsarnok vezetősége határozza meg. A hűtőhelyiség hőmérsékletének megóvása érdekében annak ajtajait nyitva tartani tilos.

(5) A hűtőhelyiségek használata csak az osztályozásnak megfelelően engedhető meg, tilos a megjelölt árufajtáktól eltérő árunak a hütőhelyiségbe való elhelyezése.

(6) A raktárhelyiségek falait és mennyezetét évenként - szükséghez képest gyakrabban is - frissen oltott mésszel kell meszelni, penészesedés esetében a mésztejhez 1 % rézgálicot kell keverni. A padló súrolásához 1-2%-os lúgos oldatot kell használni.

(7) A raktárhelyiségek ablakait a légy elleni védekezés céljából szitahálóval kell ellátni, a rágcsálók behatolásának megakadályozására az ajtók alján bádoglemezt vagy sűrű szövésű szitahálói kell alkalmazni.

6. §

Az árusítás módja

(1) Árusítóhelyen közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert csak tiszta asztalról, állványról, tolókocsiról, tartályból vagy edényből szabad árusítani. Tejet és tejtermékeket tartalmazó tartályt közvetlenül földre helyezni tilos, ilyen áru csak asztalról árusítható. Gyümölcs, valamint nyersen is fogyasztható zöldségféle csak tiszta ládából, kosárból, alátéttel ellátott zsákból, vagy közvetlenül kocsiból árusítható. Földesáru csak földreterített gyékényről, deszkáról vagy tiszta ponyváról (ruháról) árusítható.

(2) Készételeket, italt, cukorkát és süteményeket szennyezéstől mentesen, portól, légytől, csapadéktól védetten szabad árusításra kirakni, azok letakarására csak tiszta takaróanyagot szabad használni (tüll-ruha, tiszta vászonruha, műanyag, üveg).

(3) Az árut befogadó tartály, burkoló- és csomagolóanyag tisztaságának és minőségének olyannak kell lennie, hogy az áru ízét, szagát, minőségét és küllemét károsan ne befolyásolja. Az áru eladásánál vagy szállításánál és csomagolásánál csak írástól, nyomtatástól és egészségre ártalmas anyagtól mentes, használatlan és tiszta papírt vagy más csomagolóanyagot szabad használni. Cégjelzésre, vagy minőségjelzésre szolgáló, egyik oldalán előnyomtatott papír, használható.

(4) Ételek, italok árusítása és kiszolgálása csak frissen mosott, tiszta edényből, pohárból történhet. Az evő- és ivóeszközök mosására ivóvízminőségű vizet kell használni, az öblítést pedig csapból (víztartályból) folyó vízben szabad végezni. Az elhasznált vizet olymódon lefedett tartályban kell tárolni, hogy abba edényt vagy eszközt ne lehessen belemártani. Papírból készült ivópoharak ismételt használata szigorúan tilos.

(5) Vásárcsarnokokban történő húsárusításnál, vagy húsárusításra szolgáló piaci építményekben a mészáros-hentes üzletekre érvényes közegészségügyi rendszabályokat kell betartani.

7. §

Az áru minősége

(1) Árusítóhelyen csak jóminőségű, fogyasztásra alkalmas, jellegének megfelelő és romlatlan, hamisítatlan áru hozható forgalomba.

(2) Az áru minőségének megóvása érdekében az élelmicikkeket és nyersanyagokat a tisztaság gondos betartásával kell kezelni. A tárolt áruk gondozásáról, romlástól való óvásáról és kiárusításáig való kezeléséről a tulajdonos vagy árusító kötelet gondoskodni. A viszontelárusítók kötelesek gondoskodni arról, hogy a részükre szállított áru védetten, gondosan csomagolva kerüljön szállításra. A szennyezéstől védelmet igénylő árukat tisztátalan takaróval, pokróccal letakarni nem szabad.

(3) A befőzés céljára szolgáló éretlen gyümölcs árusításánál ezt a minőségét fel kell tüntetni és ezt a fogyasztásra alkalmas gyümölccsel nem szabad összekeverni.

(4) Tejet, tejterméket forgalombahozni csak kifogástalanul tiszta edényben, szállítótartályban szabad. Tejes kannák és tejszállító edények fedelének tömítésére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot szabad használni. Árusítás közben a portól és legyektől való védelem céljából a mérés - árusítás - szünetelése alatt a tejet, tejtermékeket fedve - takarva - kell tartani, óvni kell tartós napsütéstől, illetve felmelegedéstől.

(5) Tejbe, tejtermékekbe és általában közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert tartalmazó edényekbe kézzel belenyúlni tilos, kimérése, illetőleg adagolása csak tiszta mérőedénnyel, eszközzel történhet. Tilos a vásárló edényébe kimért árut az árusító tartályába visszaönteni.

(6) Piacokon és vásárcsarnokokban az erre kijelölt árusítóhelyeken vágó állatoktól származó hús, zsigerek, valamint hentesáru, vágott baromfi és hal csak megszabott szakértői vizsgálat után és a vizsgáló szerv engedélyével hozható forgalomba.

(7) Magánárus (alkalmi árusító) útján hús, szalonna, kolbász, töltelékek, vágott baromfi és hal csak előzetes szakértői vizsgálat után árusítható. Ilyen áru csomagolására csak tiszta edényt, illetve csomagoló anyagot szabad használni.

(8) Sütőipari termékek árusításánál gondoskodni kell az áru szennyeződéstől való megóvásáról; tilos az ilyen áruknak a vásárlók által való fogdosása, válogatása.

(9) Közterületen, piacon, vásárcsarnokban gombát árusítani, csak az erre kijelölt helyen szabad; gombái házalva vagy gombaárusításra kijelölt helyen kívül árusítani tilos. Vásárcsarnokban és piacokon úgy az állandó hellyel rendelkező kereskedőknek, hivatásszerűen árusítással foglalkozóknak, mint a napi árusoknak a vadon termett gombát az árusítás előtt átvizsgálás és esetenkénti engedélyezés céljából gombaszakértőnek be kell mutatni. Ha a vizsgáló szerv a gomba árusítását engedélyezte, úgy az árus részére az árusító nevét, a megvizsgált gomba fajtáját és mennyiségét feltüntető igazoló lapot állít ki, melyet az árus az árusítás tartama alatt jól látható helyen köteles tartani. Állandó hellyel rendelkező árusoknál, vagy vásárcsarnoki zárt üzletekben fenti adatokat a vizsgáló szerv e célra szolgáló nyilvántartó lapon jegyzi fel. A szárított gombára vonatkozóan a friss gomba árusítására megállapított feltételeket kell betartani, ha azt nem a forgalombahozó vállalat eredeti, sértetlen zárral ellátott csomagolásában árusítják.

8. §

Az árusítók

(1) Az élelmiszerárusítással hivatásszerűen foglalkozó piaci vagy vásárcsarnoki árusok részére az árusításra engedélyt az illetékes városi (városi kerületi), községi tanács végrehajtóbizottsága adja, Engedély csak annak adható, aki előzetes hatósági orvosi vizsgálat alapján igazolja, hogy fertőző betegségben nem szenved, nem bacillusgazda (hastífusz, paratífusz, dizentéria bacillushordozó), fertőző tuberkulózisban nem szenved.

(2) Az engedélyeseket (hivatásos árusokat) évenként orvosi vizsgálatnak kell alávetni. Amennyiben az orvos szükségesnek tartja, a beteget megfelelő szűrővizsgálatra utasítja. Fertőző betegségből, vagy arra gyanús betegségből gyógyult beteg foglalkozását csak hatósági orvos engedélyével folytathatja.

(3) Az engedélyes az orvosi vizsgálatot tanúsító igazolványt, valamint a személyi igazolását köteles magánál tartani és ellenőrzésnél felmutatni.

(4) Azokkal az őstermelőkkel és alkalmi árusokkal kapcsolatban, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak árusítással, az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Nem foglalkozhatnak azonban élelmiszerárusítással azok az alkalmi árusok, akik undortkeltő betegségben szenvednek, akik bacillusgazdák, vagy akiknek elhanyagolt, feltűnő tisztátalansága arra enged következtetni, hogy az árusított élelmiszer szennyezett.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a termelőszövetkezetek vagy állami gazdaságok termel vényeinek árusításával állandóan foglalkozó személyre, úgyszintén a vásárcsarnokban vagy piacon zárt árusítóhelyen saját termelvényeit rendszeresen forgalombahozó őstermelőkre (alkalmazottaikra) is alkalmazni kell.

(6) A vásárcsarnoki zárt üzlethelyiségek árusítói, valamint állandó árusítóhelyen (bódék, tejcsárdák) tejnek és tejtermékeknek árusításánál munkaközben tiszta, világos színű munkaköpenyt és fejvédőt kötelesek viselni. A rendelkezésre álló kézmosóberendezés rendszeres használatával kötelesek kezüket állandóan tisztántartani.

9. §

A piacok és vásárcsarnokok tisztántartása és rendtartása

(1) Piacok és vásárcsarnokok területét gondosan tisztán kell tartani. Tilos a hulladékanyag, szemét és romlott áru szétdobálása, mosóvíz szétöntözése és ezúton az eladásra felhozott áru szennyezése; az árusításra szolgáló területen a köpködés tilos.

(2) Az árusítók kötelesek az árusítás helyén a szemetet megfelelő tartályba összegyűjteni és a hatóság rendelkezéséhez képest elszállításhoz előkészíteni, vagy az erre a célra felállított szeméttartóba kiüríteni.

(3) Forgalomba nem hozható, vagy tárolás közben emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált árut, amely állati takarmányozás célját szolgálhatja, megfelelően össze kell gyűjteni és még ugyanazon a napon tárolás nélkül a piac, vásárcsarnok területéről el kell szállítani.

(4) A vásárcsarnokokban gondoskodni kell az élőbaromfi tartására szolgáló ketrecek tisztántartásáról; elhullott baromfit haladéktalanul el kell távolítani, illetve az erre a célra kijelölt tartályban kell elhelyezni. Tojás csomagolására szolgáló ládákat és csomagolóanyagokat az árusítás befejezése után haladéktalanul el kell távolítani.

(5) Általában tilos az árusok részére kijelölt helyen kívül más területre árut vagy tároló edényt és csomagolóanyagot kirakni, szétszórni és ezzel az árusítás rendjét és a köztisztaságot veszélyeztetni.

(6) Vásárcsarnokok területén áruszállító gépjárművek csak az áru lerakásának tartama alatt tartózkodhatnak. Csúcsforgalom idején tehergépkocsikkal a vásárcsarnok belső területére behajtani tilos. Három tonnánál nagyobb teherbírású járművek vásárcsarnokokba egyáltalán nem hajthatnak be. Állati erővel vontatott járművekkel a vásárcsarnok területére behajtani nem szabad.

(7) A nyílt piaci árusítás befejeztével gondoskodni kell a piacterület azonnali takarításáról. A seprést pormentesen, öntözés után kell végezni és az összegyűjtött szemetet a piactér területéről el kell szállítani. A piaci árusítás tartama alatt sem a piactéren, sem annak közvetlen környezetében porképződéssel járó seprés nem végezhető. Piactereken szemetet tárolni nem szabad. A takarítás alkalmával gondoskodni kell az árusító asztalok letisztításáról; azok felületét időnként lúgos (1-2%) oldattal tisztára kell súrolni.

(8) Egész napon át nyitva álló vásárcsarnokokban a forgalom csökkenésével napközi takarításról is gondoskodni kell. A közlekedő utakat locsolásuk után pormentesen fel kell seperni, zárás után pedig bő vízzel fel kell mosni. A szeméttartályokban napközben felgyűlt szemetet szükséghez képest ki kell üríteni a vásárcsarnokon kívül elhelyezett szemétgyűjtő tartályba vagy kocsiba és az így összegyűlt szemetet naponta el kell távolítani.

(9) Piaci, közterületi vagy vásárcsarnoki állandó árusítóhelyiségben házi állatot tartani nem szabad. A vásárlóknak ilyen helyiségbe és általában a vásárcsarnok területére kutyát bevinni tilos.

(10) Rágcsálóknak (egér, patkány) rendszeres irtásáról a vásárcsarnok fenntartójának gondoskodnia kell. Hatósági irtás esetében a zárt árusítóhelyek tulajdonosai a rendelkezéseknek kötelesek eleget tenni.

(11) Piacokhoz és vásárcsarnokokhoz tartozó árnyékszékek karbantartásáról és állandó tisztántartásáról gondoskodni kell. A pöcegödörrel kiképzett árnyékszékek űrgödrét naponta tőzegkorpával kell beszórni.

(12) Ivóvíznek mozgóárusítók útján való árusítása, vagy ivóvizet szolgáltató kutaknál közös használatra szolgáló ivóedény kihelyezése nem engedhető meg.

Büntető rendelkezések

10. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és háromezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a jelen rendelet 4. §-ában, 5 §-ának (1)-(5) bekezdésében, 6., 7, §-ában. 8. §-ának (2)-(6) bekezdésében, 9. §-ának (1), (2), (4)-(6), (9), (10) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi, vagy kijátssza.

(2) A jelen rendelet 4. §-a (1) bekezdésének első, (2) bekezdésének első mondatában, 8. §-ának (2) bekezdésében és (6) bekezdésének első mondatában meghatározott cselekmény, illetőleg mulasztás azonban csak abban az esetben valósít meg kihágást, ha a kötelezett a hatóságnak jelen rendelet alapján kiadott határozatában foglalt rendelkezéseket a megszabott határidő alatt nem teljesíti.

(3) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik; szakminiszterként az egészségügyi miniszter jár el.

Vegyes és életbeléptető rendelkezések

11. §

Ebben a rendeletben foglalt szabályok betartását a helyi tanács végrehajtóbizottsága ellenőrzi. A közegészségügyi ellenőrzés az egészségügyi szervek feladata, a piac rendészeti és köztisztasági ellenőrzés terén a rendőrség helyi szervei állandóan közreműködnek.

12. §

A jelen rendelet nem zárja ki, hogy a piaci és vásárcsarnoki árusítást a különleges helyi viszonyoknak megfelelően szabályrendelet útján külön is szabályozzák. A szabályrendelet azonban a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhat.

13. §

A rendelet hatálybalépésével a 3.141-1/1949. (IX. 20.) NM számú rendelet 18. §-ának a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Ratkó Anna s. k.,

egészségügyi miniszter