1952. évi 2. törvényerejű rendelet

az állami begyűjtésről

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdasági termékek állami begyüjtésének szabályait az 1952/53. évre az alábbiakban állapítja meg:

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § Az 1952/53. évben népgazdaságunknak mezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségleteit állami begyüjtéssel kell biztosítani.

2. § Az állami begyüjtés céljára beadásra kötelesek:

a) az állami és közületi gazdaságok;

b) a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok;

c) az egyéni termelők.

3. § (1) Az állami gazdaságok, állami erdőgazdaságok, kísérleti és tangazdaságok, továbbá a községek, városok és állami vállalatok gazdaságai kötelesek a beadás alá eső mezőgazdasági termékekből üzemtervük szerint mutatkozó egész árutermelésüket az állami begyüjtés céljára átadni. Erre a mennyiségre az illetékes állami begyüjtő vállalattal szállítási szerződést kell kötni. A szállítási szerződés megkötéséért és a beadás teljesítéséért a gazdaság vezetője személyileg felelős.

(2) Az önálló termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport közös művelése alatt álló földterület után a beadási kötelezettséget a termelőszövetkezet, illetőleg a termelőszövetkezeti csoport köteles teljesíteni. Az I. vagy II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál - mind a közös művelésbe bevitt, mind pedig az egyéni művelésben maradt földterület után - a tagok egyénileg kötelesek beadásra.

(3) Az egyéni termelőknél beadásra az köteles, aki a kivetés alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik. A termelő gazdaságához kell számítani a vele közös háztartásban élő személyek tényleges művelése alatt álló földterületet is. A feles- vagy részesbérletbe adott földterületet a bérbeadó gazdaságához kell számítani, az ilyen terület után megállapított beadási kötelezettség teljesítéséért azonban a bérbeadó és a feles- vagy részesbérlő egyetemlegesen felelősek.

4. § (1) A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik:

a) termény- és állatbeadási kötelezettségre, a szántó, rét és legelőterületek után:

b) baromfi- és tojásbeadási kötelezettségre, a szántó, rét, legelő, szőlő és kert területek után;

c) tejbeadási kötelezettségre, egyrészt a 8 kat. hold, vagy ennél nagyobb szántó, rét, legelő és erdőterületek után, másrészt a tényleges tehénállomány után;

d) borbeadási kötelezettségre, a szőlőterület után.

(2) A termelőnek több község vagy város határában fekvő földterületeit összesíteni kell és a beadási kötelezettséget az együttes terület alapján kell megállapítani.

(3) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges gabonát a cséplőgéptől kell beadni. A többi mezőgazdasági termék beadásának határideje a betakarításhoz, illetőleg a termelési viszonyokhoz igazodik.

5. § A beadási kötelezettség a természetben fizetendő földadót és a kulákoknál előírt mezőgazdaság fejlesztési járulékot is magában foglalja.

6. § A termelő kenyérgabonából a háztartási és gazdasági szükséglet biztosítása után fennmaradó mennyiségből teljesíti a beadási kötelezettséget. A többi terményből, állatból és állati termékből elsősorban a beadási kötelezettséget kell teljesíteni.

7. § (1) A beadási kötelezettség és a gépállomással szemben fennálló tartozás teljesítése után fennmaradó mezőgazdasági termékekkel a termelő szabadon rendelkezik. Köteles azonban elsősorban jövő évi vetőmagszükségletét biztosítani és a megkötött termelési, hizlalási, tenyésztési és szállítási szerződéseit teljesíteni.

(2) A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1.034/1951. (XII. 2.) számú határozata alapján a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmát és szállítását szabaddá tevő rendelkezések gabonafélékre vonatkozólag 1952. június 30-ig, kapásnövényekre és borra vonatkozólag 1952. szeptember 1-ig maradnak érvényben és az 1952. évi begyüjtés előrehaladásától függően fognak újból életbelépni. Az 1952. évi betakarításig a szabad-őrlés és egyéb kedvezmények tekintetében a 203/1951. (XII. 2.) M. T. számú rendeletben foglalt rendelkezések érvényesek.

II. RÉSZ

Termény- és állatbeadási kötelezettség

A termény- és állatbeadási kötelezettség alapja

8. § (1) A termény- és állatbeadási kötelezettség alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét és legelő együttes területe. A baromfi-, tojás-, tej- és borbeadási kötelezettség alapját képező területet a III. és IV. részben foglalt rendelkezések állapítják meg.

(2) A termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső terménybeadási kötelezettséget a termelési szerződés teljesítése esetében törölni kell. Ha a termelő a termelési szerződést nem, vagy nem teljes mértékben teljesíti, az ilyen terület utáni beadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét teljesíteni köteles.

(3) Az öntözéses zöldségtermelést folytató termelő kertészeti igazolványában feltüntetett területre eső terménybeadási kötelezettséget törölni kell, ha konyhakertészeti terményeire az illetékes állami begyüjtő vállalattal az errevonatkozó jogszabályok szerint számítási szerződést köt és annak eleget tesz. Ha azonban szállítási szerződést nem köt, vagy azt nem, illetőleg nem teljes mértékben teljesíti, az öntözéses területre eső beadási kötelezettségei, illetőleg annak arányos részét teljesíteni kötetes.

(4) Mentesek a termény- és állatbeadási kötelezettség alól:

a) azok a háztáji és egyéni gazdaságok, amelyeknek szántó, rét és legelőterülete együttesen 1 kat. holdnál kisebb;

b) a tudományos és kísérletügyi intézmények kísérleti célokra használt földterületei;

c) a városi vagy községi legeltetési bizottság egységes kezelésébe vont legelőterületek;

d) a megyei tanács mezőgazdasági osztályának igazolása szerint mezőgazdaságilag nem hasznosítható területek és mezővédő erdősávok.

A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok termény- és állatbeadási kötelezettsége

9. § Az önálló termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport termény- és állatbeadási kötelezettsége a közös művelés alatt álló szántó, rét és legelő együttes területe után:

a) ha a terület 1 kat. holdjára eső átlagos kataszteri tiszta jövedelem 11 aranykoronánál kisebb, kat. holdanként 160 búzakilogramm értékű termény, továbbá 14 kg sertés és 3.3 kg szarvasmarha;

b) ha a terület 1 kat. holdjára átlagosan eső kataszteri tiszta jövedelem 11-17 aranykorona között van, kat. holdanként 210 búzakilogramm értékű termény, továbbá 14 kg sertés és 3.3 kg szarvasmarha;

c) ha a terület 1 kat. holdjára eső átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17 aranykorona vagy ennél több, kat. holdanként 260 búzakilogramm értékű termény, továbbá 14 kg sertés és 3.3 kg szarvasmarha.

10. § Az I. vagy II. típusú termelőszövetkezeti csoportba tartozó dolgozó parasztok termény- és állatbeadási kötelezettsége azonos az egyénileg dolgozó parasztok beadási kötelezettségével. A termelőszövetkezeti csoport közös művelésébe bevitt födterületre eső beadási kötelezettségből azonban az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait 10%, a II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait pedig 15% kedvezmény illeti meg, amennyiben 1952. március 10-ét megelőzően léptek be a csoportba.

A dolgozó parasztok termény- és állatbeadási kötelezettsége

11. § Az egyénileg termelő dolgozó parasztok termény- és állatbeadási kötelezettsége a gazdaság nagyságához és kataszteri tiszta jövedelméhez igazodó norma szerint megállapított terménybeadásból, továbbá a szántó, rét és legelő nagysága szerint megállapított sertés- és szarvasmarhabeadásból áll.

12. § (1) Az egyénileg termelő dolgozó parasztok terménybeadási normája a gazdaság nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kataszteri holdanként a következő:

(2) A birtokcsoportba sorolás szempontjából nemcsak a termény- és állatbeadás alapját képező szántó, rét és legelőterületet, hanem a gazdaság egész területét (szántó, kert, rét, szőlő, legelő, erdő, nádas) kell számításba venni. A kert (gyümölcsös) területét négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel kell számítani. A termény- és állatbeadás alól mentes területeket [8. § (4) bekezdés], továbbá a haszonbérbevett állami tartalékföldeket a birtokcsoportba sorolásnál nem kell számításba venni.

(3) A kataszteri csoportokba a gazdaságokat a termény- és állatbeadási kötelezettség alapját képező szántó, rét és legelőterület együttes átlagos kataszteri tiszta jövedelme alapján kell beosztani az alábbiak szerint:

(4) Abban az esetben, ha valamely községben a fenti kataszteri csoportok szerint megállapított beadási kötelezettség nincs arányban a földek termőképességével, a megyei tanács jogosult a község területét magasabb kataszteri csoportba sorolni. A tényleges kataszteri tiszta jövedelem szerint adódó csoportnál alacsonyabb kataszteri csoportba a községet besorolni nem lehel.

(5) A terménybeadási normák alkalmazása szempontjából az egész holdon felüli 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni, a 400-1200 négyszögöl nagyságú területrészre a holdankénti terménybeadási norma felét, az 1200 négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egész holdra eső terménybeadási normát kell számítani.

13. § (1) Az egyénileg termelő dolgozó parasztok sertésbeadási kötelezettsége a gazdasághoz tartozó szántó, rét és legelő együttes területének nagysága szerint a következő:

(2) A sertésbeadási kötelezettség megállapítása szempontjából az egész holdon felüli 800 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni, a 800 négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészt pedig egész holdnak kell számítani.

14. § Az egyénileg termelő dolgozó parasztok szarvasmarhabeadási kötelezettsége a gazdasághoz tartozó szántó, rét és legelő együttes területe után kat. holdanként 10 kg. Az egész holdon felüli területrészek számításbavétele tekintetében a 13. (2) bekezdése irányadó.

A kulákok termény- és állatbeadási kötelezettsége

15. § A kulákokra előírt termény- és állatbeadási kötelezettséget köteles teljesíteni az a termelő,

a) akinek a tényleges művelése alatt álló összes földterülete (szántó, kert, rét, szőlő, legelő, erdő, nádas) - a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel számítva - a 25 kat. holdat, vagy annak kataszteri tiszta jövedelme a G50 aranykoronát eléri vagy meghaladja;

b) akinek a tulajdonában - a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel számítva - 25 kat. hold vagy ennél nagyobb bármilyen mezőgazdasági művelés alatt álló földterület van, vagy aki olyan földterület tulajdonosa, melynek kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát eléri vagy meghaladja, akkor is, ha a tulajdonát képező terület egy részén nem maga gazdálkodik;

c) akinek cséplőgépe, elemi vagy gépi erővel hajtott munkagéppel rendelkező ipari üzeme (malom, stb.) van, továbbá aki kereskedést vagy vendéglátó ipart folytat, amennyiben a gazdaságához tartozó földterület kataszteri tiszta jövedelme a 100 aranykoronát eléri vagy meghaladja;

d) aki az 1949. évben mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésére volt kötelezve, ha egyébként nem is esik az a)-c) pontok hatálya alá.

16. § (1) A kulákok terménybeadási normája az egyes kataszteri csoportok szerint kataszteri holdanként a következő:

(2) Azoknál a kulákoknál, akiknek a gazdaságához tartozó összes földterület (szántó, kert, rét, szőlő, legelő, erdő, nádas) 25 kat. holdnál kisebb, az ugyanolyan nagyságú és kataszteri csoportú területre, megállapított dolgozó paraszti normát kell alkalmazni és azt 20%-kal fel kell emelni.

(3) A kataszteri csoportokba váló beosztásra ugyanazok a szabályok irányadók, mint a dolgozó parasztoknál [12. § (3) és (4) bekezdés].

17. § (1) A kulákok sertésbeadási kötelezettsége a gazdasághoz tartozó szántó, rét és legelő együttes területének nagysága szerint a következő:

(2) Azoknál a kulákoknál, akiknek a gazdaságához tartozó szántó, rét és legelő együttes területe 25 kat. holdnál kisebb, az ugyanolyan nagyságú területre megállapított dolgozó paraszti kötelezettséget kell alapul venni és azt 20%-kal fel kell emelni.

18. § A kulákok szarvasmarhabeadási kötelezettsége a gazdasághoz tartozó szántó, rét és legelő együttes területe után kat. holdanként 12 kg. Az egész holdon felüli területrészek számításbavétele tekintetében a 13. § (2) bekezdése irányadó.

A termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítése

A) A termények búzaértéke

19. § (1) A beadási kötelezettség teljesítése szempontjából a terménybeadást négy csoportra kell osztani:

Az állatbeadás sertés- és szarvasmarhabeadásra oszlik.

(2) A terménybeadási normák búzakilogrammban vannak megállapítva. A beadás teljesítése szempontjából minden terményt búzaértékre kell átszámítani. A termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésére alkalmas termények és ezeknek búzaértékei a következők:

(3) A sertés- és szarvasrnarhabeadási kötelezettség élősúlykilogrammban van megállapítva.

B) A kenyérgabonabeadás teljesítése

20. § (1) A kenyérgabonabeadást a termelő elsősorban a háztartási és gazdasági szükségletén felüli kenyérgabona feleslegéből köteles teljesíteni. Ha a kenyérgabonafelesleg a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt a termelő szabad választása szerint teljesítheti - a takarmánybeadás és a napraforgómagbeadás teljesítése után megmaradó - árpával, zabbal, kukoricával vagy napraforgómaggal.

(2) A kenyérgabonabeadást, ha a termelő többféle kenyérgabonát (búza, rozs, kétszeres) termel, a tényleges terméseredmény arányában kell búzával, rozzsal és kétszeressel teljesíteni.

C) A takarmánybeadás teljesítése

21. § (1) A takarmánybeadás 25%-át árpával és zabbal, 60%-át pedig kukoricával kell teljesíteni. A fennmaradó részt a termelő szabad választása szerint teljesítheti árpával, zabbal, kukoricával vagy szálastakarmánnyal.

(2) Az a termelő, aki árpát és zabot nem termel, ezek helyett a termények helyett is kukoricát, aki pedig kukoricát nem termel, a kukorica helyett is árpát és zabot köteles beadni.

(3) Szálastakarmánnyal legfeljebb a takarmánybeadás 15%-át lehet teljesíteni.

D) A napraforgómagbeadás teljesítése

22. § (1) A napraforgómagbeadás teljesítésére a termelő - a vetőmag és a részes munkavállalók járandóságának levonásával - egész napraforgómagtermését köteles beadni.

(2) Ha a termelő egész napraforgómagtermése a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint teljesítheti - a kenyérgabonabeadás és a takarmánybeadás teljesítése után megmaradó - búzával, rozzsal, kétszeressel, árpával, zabbal vagy kukoricával.

(3) Ha a termelő egész napraforgómagtermése a kötelezettségnél több, a kötelezettségen felüli napraforgómag után az étolaj visszatérítésénél külön kedvezményben kell részesíteni. A kedvezményt a begyűjtési miniszter szabályozza.

E) A burgonyabeadás teljesítése

23. § (1) A burgonyabeadás teljesítésére elsősorban a burgonyatermés meghatározott százalékát kell beadni. A beadandó burgonya mennyisége:

a) termelőszövetkezeteknél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál a termés 10%-a;

b) dolgozó parasztoknál a termés 15%-a;

c) kulákoknál a termés 20%-a.

(2) A kötelező burgonyamennyiségen felül a burgonyacsoport 15%-a erejéig babot kell beadni.

(3) Ha a kötelezően előírt burgonya és bab beadása a burgonyabeadási kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt a termelő szabad választása szerint teljesítheti, burgonya, bab, borsó, lencse, vagy bármely más. beadásra alkalmas termény beadásával.

(4) Azokban a megyékben és járásokban, amelyekben a burgonya főtermény, a begyűjtési miniszter elrendelheti, hogy a termelők burgonyatermésük meghatározott százalékának beadása helyen az egész burgonyabeadási csoport megállapított részét (százalékát) burgonyával teljesítsék.

F) A sertésbeadás teljesítése

24. § (1) A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a sertésbeadást az Állatforgalmi Vállalattal kötött szállítási szerződésben megállapított élősúlyú, a dolgozó parasztok legalább 126 kg élősúlyú, a kulákok pedig legalább 130 kg élősúlyú hízott sertés beadásával kötelesek teljesíteni. A kötelezettségen felüli élősúlyt a szabad felvásárlási áron kell kifizetni.

(2) Azok a dolgozó parasztok, akiknek a gazdaságához tartozó szántó, rét és legelő együttes területe 8 kat. holdnál kisebb, a sertésbeadási kötelezettség teljesítésére egy hízott sertést közösen is beadhatnak.

(3) Azok a dolgozó parasztok, akiknek szántó, rét és legelőterülete 3 kat. holdnál kisebb, a sertésbeadási kötelezettséget hízott sertés helyett zsír beadásával is teljesíthetik.

(4) A sertésbeadási kötelezettségnek a hízott sertés beadása után fennmaradó részét, amennyiben az 20 kg-nál nem több, bármely beadásra kötelezeti teljesítheti zsír beadásával is.

(5) Zsír beadása esetében 1 kg élősertés helyett 60 dkg zsírt kell beadni. A sertésvágás után kötelező zsírbeadás a sertésbeadási kötelezettség teljesítésébe nem számítható be.

(6) A sertésbeadást más élőállattal vagy terménnyel helyettesíteni nem lehet.

G) A szarvasmarhabeadás teljesítése

25. § (1) A szarvasmarhabeadási kötelezettséget vágómarha beadásával kell teljesíteni.

(2) A községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága engedélyezheti, hogy a termelő a szarvasmarhabeadást a megfelelő élősúly ellenértékének kifizetésével teljesítse. A pénzbeli térítés összegét a begyüjtési miniszter állapítja meg. A térítést a termelő a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottságához köteles befizetni. A be nem fizetett térítést közadók módjára kell behajtani.

H) Szántó nélküli gazdaságok termény- és állatbeadási kötelezettségének teljesítése

26. § (1) A szántóterülettel nem rendelkező termelő a kenyérgabona-, takarmány-, napraforgómag-és burgonyabeadást teljes egészében réti széna, hízott sertés vagy szarvasmarha beadásával teljesítheti. A beadás teljesítése szempontjából ilyen esetben 100 búzakg kötelezettségnek 10 kg hízott sertés vagy 20 kg vágómarha élősúly felel meg.

(2) Ha a termelő gazdaságához a szántóterületet meghaladó rét és legelő tartozik, a termény- és állatbeadási kötelezettség egyes csoportjainak százalékos arányát, továbbá az egyes csoportok teljesítésére beadandó termények arányát a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága a begyüjtési miniszter által megadott utasítások szerint módosíthatja.

(3) A sertés- és szarvasmarhabeadást ilyen esetekben is a 24. és 25. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell teljesíteni.

I) A termény- és állatbeadás határideje

27. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges gabonát a cséplőgéptől azonnal be kell adni. A többi termény beadásának idejét a begyűjtési miniszter határozza meg.

(2) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges hízott sertést és szarvasmarhát az 1952. évi július hó 1. és az 1953. évi június hó 30. napja között, a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága által a beadásra köteles termelő meghallgatásával megállapított időpontban kell beadni.

(3) A hízott sertés helyett beadásra kerülő zsírt legkésőbb az 1953. évi február hó 28. napjáig kell beadni.

(4) A szarvasmarhabeadás pénzbeli térítési összegét a begyüjtési miniszter állal meghatározott időpontban kell befizetni.

J) A termény- és állatbeadás teljesítésének módja

28. § (1) A termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket a begyüjtési miniszter által megbízott földművesszövetkezetekhez és állami begyüjtő vállalatokhoz kell beadni.

(2) A kötelezettség teljesítésére beadott cikkekről a termelő részére vételijegyet kell kiállítani.

(3) A termelő a mezőgazdasági termékeket a földművesszövetkezet, illetőleg a begyűjtő vállalat raktárában, vagy a legközelebbi állomáson vasúti kocsiba rakva köteles átadni. A vasúti állomásra szállítás esetében a termelő részére az illetékes árhatóság által megállapított fuvartérítést kell fizetni.

(4) A kötelezettség teljesítésére a földadón és a mezőgazdaságfejlesztési járulékon felül beadott mezőgazdasági termékek vételárát az erre szolgáló utalvánnyal az átvételkor azonnal ki kell fizetni

A termény- és állatbeadási kötelezettség megállapítása

29. § (1) A termelő részére beadási kötelezettségéről beadási könyvet kell kiállítani és azt az 1952. évi március hó 1. napjától április hó 1. napjáig terjedő időben a termelőnek ki kell adni.

(2) A termelő a beadási kötelezettség kiszámítása ellen a beadási könyv kézhezvételétől számított nyolc napon belül a községi, városi vagy városi kerületi tanácsnál felszólalhat és a beadási könyvébe bejegyzett adatok helyesbítését kérheti.

(3) A községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága a felszólalásokat saját hatáskörében bírálja el és indokolt esetben a beadási könyv adatait megfelelően kiigazítja. A felszólalást a beadástól számított nyolc napon belül el kell bírálni.

(4) A községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottságának a felszólalás tárgyában hozott határozata ellen a kézhezvételtől számítolt 15 napon belül egyfokú fellebbezésnek van helye a közvetlen felettes tanács végrehajtóbizottságához.

A terménybeadási kötelezettség mérséklése

30. § (1) A terménybeadási kötelezettség mérséklésének van helye:

a) ha a termelő egész szántóterületén vagy annak 30%-ánál nagyobb részén kizárólag beadásra nem alkalmas terményeket termel.

b) elemi kár miatt földadóelengedésben részesült terület után, a földadóelengedés százalékos arányának megfelelően.

(2) Azoknak a termelőknek, akik anyakocát tartanak, a kocaállomány fejlesztése érdekében a takarmánybeadási kötelezettségből kedvezményt kell biztosítani.

(3) A beadási kötelezettség mérséklése a sertés- és szarvasmarhabeadásra nem vonatkozik.

(4) A mérséklésre vonatkozó részletes szabályokat a begyűjtési miniszter állapítja meg.

III. RÉSZ

Borbeadási kötelezettség

A borbeadási kötelezettség alapja

31. § (1) A borbeadási kötelezettség alapja a termelő gazdaságához tartozó szőlőterület.

(2) A 400 négyszögölnél kisebb szőlőterütet mentes a borbeadási kötelezettség alól.

32. § (1) A borbeadási kötelezettséget a gazdasághoz tartozó szőlőterület nagysága és a vidék átlagos bortermése alapján kell megállapítani. Az átlagos bortermés szempontjából az ország területét négy tájegységre kell osztani. A tájegységek beosztását a begyüjtési miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

(2) A borbeadási kötelezettség megállapításánál a szőlőterület tényleges (nem felszorzott) nagyságát kell alapulvenni. Az egész holdon felüli 400 négyszögölnél kisebb területrészeket figyelmen kívül kell hagyni, a 400-1200 négyszögöl nagyságú területrészre a holdankénti beadási kötelezettség felét, az 1200 négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig az egész holdra eső beadási kötelezettségei kell számítani,

A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok borbeadási kötelezettsége

33. § Az önálló termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport borbeadási kötelezettsége a közös művelés alatt álló szőlőterület után tájegységek szerint a következő:

34. § Az I. vagy II. típusú termelőszövetkezeti csoportba tartozó dolgozó parasztok borbeadási kötelezettsége azonos az egyénileg termelő dolgozó parasztok borbeadási kötelezettségével. A termelőszövetkezi csoport közös művelésébe bevitt szőlőterületre eső borbeadási kötelezettségből azonban az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait 10%, a II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait pedig 15% kedvezmény illeti meg.

A dolgozó parasztok borbeadási kötelezettsége

35. § A dolgozó parasztok borbeadási kötelezettsége a gazdaságukhoz tartozó szőlőterület tényleges (nem felszorzott) nagysága és tájegységek szerint a következő:

A kulákok borbeadási kötelezettsége

36. § A kulákok borbeadási kötelezettsége a gazdaságukhoz tartozó szőlőterület tényleges (nem felszorzott) nagysága és tájegységek szerint a következő:

A borbeadási kötelezettség teljesítése

37. § (1) A borbeadási kötelezettséget bor, must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával kell teljesíteni,

(2) A borbeadási kötelezettségnek musttal való teljesítése esetében 100 Malligand-foknak 165 cukorfok felel meg.

(3) Borszőlővel a borbeadási kötelezettséget a begyüjtési miniszter által megjelölt helyeken lehet teljesíteni. A beadás szempontjából 100 Malligand-foknak 13.5 kg borszőlő felel meg.

(4) Az a termelő, akinek a szőlőterülete egészben vagy részben csemegeszőlővel van beültetve, borbeadási kötelezettségét a csemegeszőlővel beültetett terület arányában csemegeszőlő beadásával teljesítheti. A beadás szempontjából 100 Malligand-foknak 12 kg csemegeszőlő felel meg.

(5) A begyüjtési miniszter egyes termelőket, vagy egyes területeken az összes termelőket kötelezheti arra, hogy borbeadási kötelezettségüket kizárólag bor, illetőleg must, borszőlő vagy csemegeszőlő beadásával teljesítsék.

38. § (1) A borbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges bor, must, borszőlő és csemegeszőlő beadásának végső határideje:

(2) A termelő a borbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges bort, mustot, borszőlőt és csemegeszőlőt ezen a végső határidőn belül abban az időpontban köteles beadni, amelyet a területileg illetékes borforgalmi vállalat begyűjtési tervének megfelelően a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága megjelöl.

39. § (1) A borbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges bort, mustot, borszőlőt és csemegeszőlőt a begyüjtési miniszter által megbízott földművesszövetkezetekhez vagy a területileg illetékes borforgalmi vállalatokhoz kell beadni.

(2) A termelő a bort és mustot az átvételi helyre saját hordójában köteles beszállítani és az átvevő kívánságára köteles a hordót - átvételi elismervény ellenében - az átvevőnek ideiglenes használatra átengedni. A hordó használatáért a hatóságilag megállapított hordóhasználati díjat kell fizetni.

A borbeadási kötelezettség mérséklése

40. § (1) A borbeadási kötelezettség mérséklésének van helye:

a) a termelési szerződéssel lekötött szőlőterületek után;

b) a négyévesnél fiatalabb újtelepítésű szőlőterületek után;

c) elemi kár esetében.

(2) A termelési szerződéssel lekötött szőlőterületre eső borbeadási kötelezettséget a termelési szerződés teljesítése esetében törölni kell. Ha a termelő a termelési szerződést nem vagy nem teljes mértékben teljesíti, az ilyen terület utáni borbeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét teljesíteni köteles.

(3) A négyévesnél fiatalabb újtelepítésű szőlőterületre eső borbeadási kötelezettséget törölni kell.

(4) Elemi kár miatt földadóelengedésben részesült szőlőterületek után a borbeadási kötelezettséget a földadóelengedés százalékos arányának megfelelően kell mérsékelni.

IV. RÉSZ

Tej-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettség

41. § (1) Az állami begyüjtés céljára

a) tehén utáni tejbeadásra köteles minden tehén-tartó, akinek földterülete nincs, vagy a gazdaságához tartozó szántó, rét, legelő és erdő együttes területe a nyolc kat. holdat nem éri el;

b) terület és tehén után tejbeadásra kötelesek a nyolc kat. hold vagy ennél nagyobb ilyen földterülettel rendelkező termelők.

(2) A nyolc kat. hold vagy ennél nagyobb szántó, rét, legelő és erdőterületen gazdálkodó termelők, ha a megfelelő tehénállománnyal nem rendelkeznek, a tejbeadási kötelezettséget legfeljebb az 1952. évi december hó 31. napjáig átmenetileg tej helyett a meghatározott helyettesítő cikkekkel is teljesíthetik.

(3) Az 1953. évi január hó 1. napjától kezdve a tejbeadási kötelezettséget kizárólag tejjel lehet teljesíteni.

(4) Akinek olyan tehén vagy két éven felüli üsző van a birtokában, amelyet a községi, városi vagy városi kerületi tanács végrehajtóbízottsága még nem vett nyilvántartásba, köteles azt 15 napon belül a végrehájtóbizottsághoz bejelenteni. A bejelentést elmulasztókkal szemben a járási tanács végrehajtóbizottsága - a büntető eljárás mellőzésével - 1.000 forintig terjedhető pénzbírságot szabhat ki. A pénzbírságot közadók módjára kell behajtani.

42. § A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes tényleges (nem felszorzott) területe. A 800 négyszögölnél kisebb ilyen terület után baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget nem kell teljesíteni.

43. § A tej-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget naptári évre kell megállapítani és havi, illetőleg negyedévi ütemezésben kell teljesíteni.

44. § A tej-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettség részletes szabályait a begyüjtési miniszter rendelettel állapítja meg.

V. RÉSZ

Begyüjtési árak

45. § A beadási kötelezettség teljesítésére beadott mezőgazdasági termékekért a termelő részére változatlanul az alábbi vételárat kell kifizetni:

46. § (1) A 45. §-ban feltüntetett árak az ott megjelölt minőségre, külön megjelölés hiányában, pedig szokványminőségre vonatkoznak. Az előírt minőségnél, illetve a szokványminőségnél jobb minőségű árukért felár illeti meg a termelőt, gyengébb minőségű árunál pedig a megállapított árból levonást kell alkalmazni.

(2) A beadási árakkal kapcsolatos átvételi és fizetési feltételeket, valamint az eltérő minőség esetén alkalmazandó minőségi felárat vagy levonást az illetékes árhatóságok szabályozzák.

VI. RÉSZ

A begyüjtési tervek felbontása

47. § (1) Az egyes mezőgazdasági termékek országos begyűjtési tervét megyékre, azon belül pedig járásokra, városokra és községekre kell felbontani.

(2) A mezőgazdasági termények és állatok begyűjtési terveit az 1952/53. gazdasági évre, a tej-, baromfi- és tojásbegyüjtési terveket naptári évre kell elkészíteni.

(3) A begyűjtési terv maradéktalan végrehajtásáért a megyei, járási, városi és községi tanács elnöke felelős.

48. § (1) Az országos és megyei begyűjtési terveket a begyűjtési miniszternek az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben tett javaslata alapján a minisztertanács hagyja jóvá.

(2) A járási begyűjtési terveket és a megyei tanács alá tartozó városok begyűjtési terveit - a megyei begyüjtési terv alapján - a megyei tanács, a községi begyűjtési terveket és a járási tanács alá tartozó városok begyűjtési terveit pedig - a járási begyüjtési terv alapján - a járási tanács állapítja meg. A begyűjtési tervek felbontásánál az érdekelt tanácsokat meg kell hallgatni.

VII. RÉSZ

A begyüjtési tervek teljesítésének jutalmazása

49. § (1) A begyűjtési tervek teljesítéséért folyó versenyben a legjobb eredményt elérő 6 megyét, 25 járást, 130 községet és várost, 260 földművesszövetkezetet, 700 termelőszövetkezetet és termelőszövetkezeti csoportot, továbbá 4.000 dolgozó parasztot külön pénzjutalommal, elismerő oklevéllel és vándorzászlóval kell kitüntetni.

(2) A begyüjtési verseny jutalmazására 4 millió forintot kell fordítani.

VIII. RÉSZ

A beadás elmulasztásának következményei

50. § (1) Ha a termelő a beadási kötelezettségének az előírt határidőre nem tesz eleget,

a) beadási kötelezettségét a hátralékos mennyiség 5%-aval, 15 napnál hosszabb késedelem esetén 10%-ával fel kell emelni:

b) kártérítés fizetésére kell kötelezni.

(2) A kártérítés mértékét a begyüjtési miniszter állapítja meg. A kártérítést a begyűjtési miniszter utasítása szerint kell kiszabni és közadók módjára kell behajtani.

51. § Az a termelő, aki beadási kötelezettségét szándékosan, saját hibájából nem teljesíti, a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekményt követ el és a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946 (VII. 28.) M. E. számú rendelet értelmében - amennyiben cselekménye súlyosabb minősítés alá nem esik - 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő.

IX. RÉSZ

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

52. § Az 1951/52. évi élőállatbegyüjtési tervek teljesítése érdekében a termelők az 1952. évi január 1. és június 30. közötti időben az 1951/52. évi termény- és állatbeadás kiegészítéseként sertés- és szarvasmarhabeadásra kötelesek. A beadási kötelezettség részletes szabályait a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek figyelembevételével a begyűjtési miniszter állapítja meg.

53. § (1) A beadásra kötelezettek az 1951/52. gazdasági évről fennmaradt termény- és állatbeadási hátralékukat az 1952/53. gazdasági évben pótlólag teljesíteni kötelesek.

(2) A tej-, baromfi- és tojásbeadásnál az 1951. naptári évről fennmaradt hátralékot az 1952. év első negyedévében kell pótolni.

(3) A multévi hátralék pótlólagos beadása nem mentesíti a termelőt a beadás késedelmes tejesítéséhez fűződő következmények alól.

54. § (1) A beadási kötelezettség teljesítése minden magánjogi címen alapuló természetbeni tartozást megelőz. Ebből a szempontból közömbös, hogy a magánjogi tartozás a jelen törvényerejű rendelet kihirdetése előtt, vagy után keletkezett.

(2) A beadási kötelezettség teljesítése miatt természetben ki nem adható magánjogi tartozások kiegyenlítése tekintetében a 4.221/1949. (IX. 6.) M. T. számú rendelet irányadó.

55. § Az 1951/52. évi állami begyüjtésről szóló 1951. évi 10. számú törvényerejű rendelet, továbbá a 251.800/1951. (IV. 20.) Élm. M., a 251.810/1951. (IV. 20.) Élm. M., a 252.610/1951. (V. 27.) Élm. M., a 253.400/1951. (VI. 30.) Élm. M., a 254.100/1951. (VIII. 18.) Élm. M., a 254.470/1951. (X. 5.) Élm. M. és a 81.170/1950. (XII. 14.) Bk. M. számú rendeletek, valamint az ezek végrehajtása tárgyában kiadott körrendeletek és utasítások az 1952. évi július hó 1. napján hatályukat vesztik.

56. § (1) A jelen törvényerejű rendeletnek a tej-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit az 1952. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal, egyéb rendelkezéseit pedig az 1952. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

(2) A jelen törvényerejű rendeletnek mindazok a rendelkezései, amelyekből az értelemszerűen következik, a kihirdetés napján lépnek hatályba.

(3) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a begyűjtési miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben gondoskodik; ennek során a begyüjtési miniszter az állami begyűjtés egyes részletkérdései tekintetében - a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül - eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára