Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

5/1952. (III. 13.) BkM rendelet

a csoportos étkeztetést ellátó konyhák működési engedélyéről

1. §

(1) Csoportos étkeztetést ellátó konyhát (üzemi konyhát) az 1952. évi április hó 1. napjától kezdődően csak működési engedély alapján lehet üzemben tartani.

(2) A működési engedélyt a csoportos étkeztetést fenntartó szerv kérelmére Budapesten a városi tanács, a megyék területén pedig az illetékes megyei tanács végrehajtóbizottsága adja ki.

2. §

(1) Működési engedély kiadása nem tagadható meg azoktól az üzemi konyháktól, amelyeket a 146/1951. (VIII. 5.) MT számú rendelet 4. §-a értelmében bejelentettek.

(2) A bejelentési kötelezettség alá nem eső 50 vagy ennél kevesebb fő étkeztetését ellátó konyhaüzem részére a működési engedély csak akkor adható ki, ha az üzemi konyha kizárólag a konyhát fenntartó szerv dolgozóinak étkeztetését látja el.

3. §

(1) A működési engedélynek tartalmaznia kell;

a) a működési engedély számát;

b) a konyhát fenntartó szerv nevét, címéi;

e) a Konyha telephelyének pontos megjelölését;

d) az étkeztetésben részt vevők napi átlagos számát;

e) a konyha üzemeltetésének időtartamát;

f) az engedély kiadásának keltét és

g) az engedélyező hatóság körbélyegzővel ellátott aláírását.

(2) A működési engedély kiállítására jogosult hatóságok az általuk kiadott működési engedélyekről nyilvántartást kötetesek vezetni.

(3) A kiadott működési engedélyek visszavonásig érvényesek. A konyhaüzem megszűnése esetén a működési engedélyt be kell szolgáltatni, illetőleg be kell vonni.

4. §

(1) Csoportos étkeztetést ellátó konyhaüzem részére szükséges élelmiszert és egyéb anyagot állami vállalattól 1952. évi április hó 1. napjától kezdődően csak arcképes bevásárlói igazolvánnyal ellátott megbízott szerezhet be.

(2) A konyhaüzemet fenntartó szerv a bevásárlással megbízott dolgozóját arcképes bevásárlói igazolvánnyal köteles ellátni, amelyet a megbízott bevásárlás esetén felhívás nélkül felmutatni köteles. Az arcképes igazolványokat - a belkereskedelmi minisztérium által kiadott nyomtatványokon - az 1. § (2) bekezdésében felsorolt hatóságok állítják ki a konyhát üzembentartó szerv igénylésére.

(3) A kiadott igazolványok három hónapig érvényesek és azokat három havonként meg kell hosszabbítani.

(4) Az arcképes bevásárlói igazolványnak tartalmaznia kell:

a) a bevásárló nevét, születési évét és helyét;

b) a bevásárló lakóhelyét;

c) a megbízó szerv megnevezését, telephelyét, távbeszélő számát;

d) az üzemi konyha helyét.

(5) A bevásárlói igazolványokról a konyhaüzem vezetője nyilvántartást vezet és az arcképes bevásárlói igazolványt zár alatt köteles őrizni, s azt csak a vásárlás időtartamára adhatja ki a megbízott dolgozónak.

(6) Ha a konyhaüzem megbízott bevásárlója az arcképes bevásárlói igazolványt elveszti, a konyhaüzem vezetője köteles erről az igazolványt kiállító hatóságot, valamint mindazokat az elosztó vagy elárusító üzleteket, fiókokat értesíteni, ahonnan a konyhaüzem rendszeresen bevásárlást eszközöl.

5. §

Nem vonatkoznak a jelen rendelet rendelkezései a rendőrség, a tűzoltóság, a börtönök, a vendéglátóipari vállalatok, az üzemélelmezési és a Tanfolyamellátó Vállalat által üzemben tartott konyhákra.

6. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezése alá nem esik, kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a felelős személy, aki:

a) üzemi konyhát működési engedély nélkül tart üzemben;

b) a működési engedély beszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

c) a 4. § (5) bekezdés rendelkezéseinek ellenére nyilvántartást nem vezet;

d) az arcképes bevásárlói igazolvány elvesztését a 4. § (6) bekezdésének rendelkezése ellenére nem jelenti be.

(2) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottságnak mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszter a belkereskedelmi miniszter.

7. §

A jelen rendelet hatálybalépésével a 103.350/1949. (V. 29.) KH számú rendelet hatályát veszti.

Gondos István s. k.,

a belkereskedelmi miniszter első helyettese