Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1952. évi VI. törvény

az állami statisztikáról

I. Fejezet

A statisztika feladata

1. § A statisztika a Magyar Népköztársaságban a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányításának eszköze; számadatok és azok tudományosan megalapozott csoportosítása, elemzése révén feltárja a gazdasági és társadalmi jelenségek és folyamatok összefüggéseit, arányait, számot ad a népgazdasági tervek végrehajtásáról, felhívja a figyelmet a mutatkozó aránytalanságokra és hibákra.

II. Fejezet

A statisztika szervezete

2. § A statisztikai munkát a Központi Statisztikai Hivatal, ennek területi szervei, valamint - saját munkaterületükre nézve - az egyes állami és szövetkezeti szervek végzik.

3. § A Központi Statisztikai Hivatal feladata:

1. a minisztertanács gyors, megbízható és rendszeres tájékoztatása a népgazdasági tervek teljesítéséről, a gazdasági, szociális és kulturális élet fejlődéséről, a népgazdaság erőforrásainak állapotáról és felhasználásáról,

2. nyilvános jelentés készítése a népgazdasági terv teljesítéséről,

3. az állami és a szövetkezeti szervek statisztikai munkájában alkalmazott módszerek kidolgozása,

4. az élenjáró statisztikai tapasztalatok felhasználásával az adatfelvétel megszervezésének és a statisztikai elemzés módszereinek fejlesztése,

5. az állami és a szövetkezeti szervek statisztikai munkájának rendszeres ellenőrzése,

6. a statisztikai beszámoló jelentések egységes rendszerének kidolgozása, a beszámoló jelentések egyszerűsítése, a bürokratikus adatszolgáltatások megszüntetése,

7. a statisztikai szakképzés elvi irányítása és ellenőrzése.

4. § A Központi Statisztikai Hivatal a minisztertanács felügyelete alatt áll.

5. § A Központi Statisztikai Hivatalt az elnök vezeti. Az elnököt a minisztertanács előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az elnök helyetteseit a minisztertanács nevezi ki. A Központi Statisztikai Hivatal többi alkalmazottait az elnök nevezi ki.

6. § (1) A Központi Statisztikai Hivatal területi szervei:

1. a megyei (budapesti városi), statisztikai igazgatóságok,

2. a járási és a városi statisztikai felügyelőségek.

(2) A járási és a városi statisztikai felügyelőségeket a megyei statisztikai igazgatóságok, - a megyei (budapesti városi) statisztikai igazgatóságokat pedig a Központi Statisztikai Hivatal irányítja.

7. § (1) Az állami és a szövetkezeti szervek vezetői kötelesek a vezetésük alatt álló szerv egész területére vonatkozó statisztikai munkát megszervezni és annak folyamatos, helyes működését biztosítani.

(2) Az egyes állami és szövetkezeti szervek feladatai a statisztika körében:

1. a szerv vezetőjének átfogó tájékoztatása a vezetése alatt álló terület fejlődéséről, a tervek teljesítéséről, az elért eredményekről és. hiányosságokról,

2. adatszolgáltatás a minisztertanács által jóváhagyott rendszerben,

3. az alárendelt szervek statisztikai munkájának irányítása és ellenőrzése.

III. Fejezet

A statisztikai adatszolgáltatás rendje

8. § (1) A Központi Statisztikai Hivatal a feladatainak ellátásához szükséges legfontosabb adatokat saját területi szervein keresztül és a minisztériumoktól (az államigazgatás egyéb központi szerveitől) párhuzamosan gyűjti be.

(2) Az elemzéshez szükséges részletesebb szakmai jellegű adatok összesítését a minisztériumok készítik el és bocsátják a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére.

(3) Az országos jellegű időszakos összeírásokat a Központi Statisztikai Hivatal - a párhuzamos adatgyűjtés mellőzésével - általában saját szervei útján végzi.

9. § (1) A statisztikai adatszolgáltatás rendjét az egységes statisztikai beszámoló rendszer foglalja össze.

(2) A statisztikai beszámoló rendszer szabályozza a beszámoló jelentések (kérdőívek, utasítások, ezek feldolgozásából származó összesítő jelentések) fajait, tartalmát és határidejét, valamint azt, hogy az egyes jelentéseket ki köteles aláírni.

10. § (1) A statisztikai beszámoló rendszert a Központi Statisztikai Hivatal elnökének javaslata alapján a minisztertanács hagyja jóvá. A minisztertanács határozata alapján a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a statisztikai beszámoló rendszerbe tartozó kérdőíveket és utasításokat engedélyezési záradékkal és engedélyszámmal látja el.

(2) A jóváhagyott statisztikai beszámoló rendszer körén kívül eső, vagy attól eltérő statisztikai adatszolgáltatást kérni, vagy adatokat szolgáltatni nem szabad.

(3) A könyvviteli mérlegbeszámolók, számlakeretek és általában a könyvvitel rendszerét, valamint az állami költségvetéssel kapcsolatos beszámolók rendjét a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.

11. § (1) Az állami és a szövetkezeti szervek, továbbá a társadalmi szervezetek és a magánszemélyek kötelesek a beszámoló rendszerbén meghatározott jelentéseket a megszabott határidőben, formában, a valóságnak megfelelő tartalommal, a beszámoló rendszerben megjelölt szerveknek megküldeni és a jelentésekkel kapcsolatos felvilágosításokat megadni.

(2) Az állami és a szövetkezeti szervek, továbbá a társadalmi szervezetek vezetői, valamint az egyes magánszemélyek felelősek azért, hogy az adatszolgáltatás mindennemű ferdítés vagy hamis látszat keltése nélkül történjék. Ugyanilyen felelősség terheli azokat, akik a statisztikai beszámoló rendszer szabályai szerint az egyes beszámoló jelentések aláírására tótelesek.

(3) A minisztériumok és az államigazgatás egyéb központi szervei az irányításuk alá tartozó szervek és vállalatok beszámoló jelentéseit - a beszámoló rendszer szabályai szerint - kötelesek az igazgatási szervezetnek (tröszt, igazgatóság, minisztérium) megfelelően lépcsőzetesen összesíteni és a Központi Statisztikai Hivatal területi vagy központi szerveivel egyeztetni. Az összesített és egyeztetett adatok alapján a minisztériumok kötelesek az irányításuk alá tartozó egész területről átfogó jelentést készíteni és e jelentést a Központi Statisztikai Hivatalnak is megküldeni.

IV. Fejezet

A statisztikai munka ellenőrzése

12. § (1) A Központi Statisztikai Hivatal az államigazgatás központi és helyi szerveinél, valamint az egyéb adatszolgáltató egységeknél ellenőrzi a statisztikai munkát.

(2) Az ellenőrzés az adatszolgáltatásra, az adatok bizonylati alátámasztására, a feldolgozás helyességére, valamint a beszámoló rendszerben meghatározott szabályok és határidők megtartására terjed ki.

(3) Az ellenőrzött szervek kötelesek az adatok helyességének megállapításához szükséges okmányokat (bizonylatokat, elszámolásokat, könyveket és egyéb iratokat) a Központi Statisztikai Hivatal megbízottjának - kívánságára - rendelkezésre bocsátani. Az illetékes miniszter egyes adatok vagy iratok, továbbá egyes helyiségekbe való belépési engedély kiadását magának tarthatja fenn és - indokolt esetben - csak a Központi Statisztikai Hivatal elnökének bocsátja rendelkezésre.

V. Fejezet

A statisztika adatok közlése

13. § A népgazdaság, illetőleg a szociális és kulturális élet egészére vagy egyes ágaira (a minisztérium, az államigazgatási vagy gazdálkodási ágazatok fejlődésének mérvére, a tervek teljesítésére stb.) vonatkozó bármely adatot csak a Központi Statisztikai Hivatal elnökének hozzájárulása alapján lehet bármilyen módon (sajtó, rádió, nyilvános gyűlések stb. útján) nyilvánosságra hozni. Nem szükséges a Központi Statisztikai Hivatal elnökének hozzájárulását kérni olyan adatok közléséhez, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai vagy egyéb kiadványok útján, illetőleg az erre hivatott szervek más módon már nyilvánosságra hoztak.

VI. Fejezet

A statisztikusok képzése és vizsgája

14. § (1) A statisztikai munkakörben dolgozóknak megfelelő színvonalú statisztikai képesítést kell szerezniök.

(2) Az egyes munkakörök betöltéséhez megkívánt statisztikai képesítés fokát és a statisztikai szakvizsgák rendjét a Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján a minisztertanács állapítja meg.

VII. Fejezet

Büntető és záró rendelkezések

15. §[1]

16. §[2]

17. §[3]

18. § Ebben a törvényben állami szervek alatt az államigazgatás központi és helyi szerveit, a bíróságokat és ügyészségeket, az állami vállalatokat, trösztöket, központokat, egyesüléseket és gazdasági irodákat, valamint az állam egyéb gazdálkodó szerveit kell érteni.

19. § E törvény végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik; életbeléptetésével a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929. évi XIX. törvény és a jelen törvénnyel ellentétes minden más jogszabály hatályát veszti.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1968. évi I. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1968.10.01.

Tartalomjegyzék