1/1953. (XII. 4.) BM rendelet

a közúti közlekedés rendjének szabályozásáról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a közúti közlekedés rendjét az alábbiadban szabályozzuk:

I. RÉSZ

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS

1. §

Általános rendelkezések

(1) A közúti közlekedés rendjének szabályozásáról szóló rendelet (a továbbiakban: KRESZ) alkalmazása szempontjából:

a) közút: a gyalogjárók, közúti járművek és állatok közlekedésére szolgáló közterület (út, utca, tér, közúti híd, alagút, aluljáró stb.);

b) úttest: a közútnak a járművek közlekedésére szolgáló része;

c) útpadka: a közútnak az úttest és az útárok közötti része;

d) normális útviszony: sík, száraz és jó állapotban lévő beton- aszfalt-, kockakő- vagy makadámút;

e) lakott terület: lakóházakkal, üzemi épületekkel és egyéb hasonló létesítményekkel a közút mentén összefüggően beépített terület;

f) kellően világított terület: a közútnak olyan része, ahol a közvilágítás lámpáinak fénykévéje összeér;

g) féktávolság: az észleléstől a megállásig megtett út, azaz a cselekvési idő alatt megtett út és a fékút együttes hossza; cselekvési idő az az időtartam, amely alatt a jármű az észlelés pillanatától a fékek működésének kezdetéig tartó utat megteszi, fékút pedig a fékezett kerekek által megtett út;

h) sűrű köd vagy por: ha emiatt 10 m-nél nagyobb távolságra látni nem lehet.

(2) A KRESZ-nek a közutakra vonatkozó rendelkezéseit a mezei közös dülőutakra, valamint az erdei utakra is megfelelően alkalmazni kell.

I. Fejezet

A közutakkal kapcsolatos rendelkezések

2. §

Útvonaltípusok

(1) Országos főútvonal az amelyet a közlekedés- és postaügyi miniszter országos főútvonalként kijelöl. Ismertető jele: a közúti létesítményeken (útszámozást jelző tábla, helységnévjelzőtábla, útirányjelző tábla, előjelző tábla, kilométerkő) alkalmazott pajzsalakú jelzésben egyjegyű szám:

(2) Elsőrendű főútvonal az amelyet lakott területen belül az elsőfokú rendőri hatóság vezetője - a belügyminiszter jóváhagyása alapján - elsőrendű főútvonalként kijelöl. Az elsőrendű főútvonal kezdetét csúcsára állított négyzetalakú, fehér alapú, piros szegélyű táblával kell megjelölni;

Az elsőrendű főútvonalat a betorkoló alacsonyabb-rendű útvonalak felől, a gyalogátkelőhelyek előtt alkalmazott megállást jelző sávval kell megjelölni.

(3) Másodrendű főútvonal (stop-útvonal) az amelyet a belügyminiszter a közlekedés- és posta-ügyi miniszterrel egyetértésben másodrendű főútvonalként kijelöl. Jelzése: a betorkoló alacsonyabbrendű útvonal felől elhelyezett köralakú tábla, benne fehéralapú, pirosszegélyű csúcsára állított háromszög, a háromszögben piros kör "ÁLLJ" felirattal:

(4) Harmadrendű főútvonal az amelyen közúti vasút (a továbbiakban: villamos) közlekedik, továbbá az amelyet az elsőfokú rendőri hatóság harmadrendű főútvonalként kijelöl és a betorkoló mellékútvonalak felől az áthaladási elsőbbséget jelző, csúcsával lefelé állított, háromszögalakú, fehéralapú, piros szegélyű táblával megjelöltek:

(5) Mellékútvonal minden egyéb, az (1)-(4) bekezdésben fel nem sorolt útvonal.

(6) Az útvonalak rangsora a következő:

1. országos főútvonal,

2. elsőrendű főútvonal,

3. másodrendű főútvonal,

4. harmadrendű főútvonal,

5. mellékútvonal.

3. §

A szabad kilátás biztosítása

(1) Városok és községek beépítésre kijelölt területén kívül, ahol a közút a vasutat keresztezi, a kereszteződés középpontjától számított 50 m-es körzetben épületet vagy más létesítményt elhelyezni, fát ültetni vagy magasnövésű növényt termeszteni nem szabad.

(2) A vasútvállalat kérésére a közlekedés- és postaügyi miniszter kötelezheti az ingatlantulajdonost, hogy a kilátás akadályát saját költségén távolítsa el. Ha az ingatlan tulajdonosa a felhívásnak eleget nem tesz, az eltávolításról a közlekedés- és postaügyi miniszter utasítása alapján - az ingatlantulajdonos költségére - a vasútvállalat gondoskodik.

(3) Útkereszteződésnél, úttorkolatnál és útelágazásnál hirdetési berendezést, oszlopot, táblát, árusítófülkét vagy a szabad kilátást zavaró bármely más létesítményt elhelyezni, fát ültetni vagy magasnövésű növényt termeszteni a keresztező vagy betorkoló út szélétől számított 15 m-en belül nem szabad.

(4) Az elsőfokú rendőri hatóság felhívására útkereszteződésnél, úttorkolatnál és útelágazásnál a szabad kilátást akadályozó létesítményt saját költségén az ingatlantulajdonos a felhívásban megállapított határidő alatt köteles eltávolítani. Ha az ingatlantulajdonos a felhívásnak eleget nem tesz, az eltávolításról az elsőfokú rendőri hatóság megkeresése alapján - az ingatlantulajdonos költségére - a községi, városi, város kerületi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.

4. §

Az akadálytalan közlekedés biztosítása

(1) Közúton, - vagy közút felett - tilos olyan tárgyakat létesíteni vagy elhelyezni (úttest felett zászló, fa, szög, kő, üveg stb.), amelyek a közúti forgalmat akadályozhatják, illetve a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztethetik.

(2) Közút felett a cég- és hirdetési táblát, valamint az üzleti (napvédő) ernyőt úgy kell elhelyezni, hogy az az úttest felett legalább 450 cm, a járda felett legalább 220 cm magasságban legyen.

(3) A gyalogjárókat a frissen mázolt falakra és tárgyakra, továbbá házon és háztetőn folyamatban lévő javításokra, végül a személy- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető körülményekre (vakolat-omlás, épület tetejéről nagyobb tömegű hó lecsúszásának veszélye stb.) figyelmeztetni kell, illetve szükség esetén a járdaszakaszt le kell zárni.

(4) Közútra nyíló ajtók, 220 cm-nél alacsonyabban lévő ablakok és redőnyök (zsaluk) kinyitásánál és nyitvatartásánál úgy kell eljárni, hogy az a közúti forgalmat ne zavarja és a személy- vagy vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(5) Házak közútra néző ablakában és erkélyén a virágtartóládákat, cserepeket és más tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy azok le ne eshessenek.

(6) Közútra nyíló ablakban vagy erkélyen elhelyezett növényeket csak úgy szabad öntözni, hogy az a gyalogjárókat ne zavarja.

(7) Ha valamely tárgynak el nem hárítható okból a közúton kell maradnia és ez a közúti forgalmat veszélyeztetheti, a tárgy tulajdonosa, illetve elhelyezője köteles az a 17. § (3) bekezdésében meghatározott módon megjelölni.

5. §

Járdasziget, terelősziget

(1) A gyalogjárók fokozott védelme érdekében, illetve a járműforgalom terelésére az elsőfokú rendőri hatóság a közúton legfeljebb 15 cm magasságban kiemelkedő, maradandó fehér-fekete színű, szilárd anyagból készült szegéllyel ellátott járdasziget, illetve terelősziget létesítését rendelheti el. A járdasziget, illetve terelősziget létesítéséről a városi, város kerületi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.

(2) Kellően nem világított területen a járdaszigetet, illetve terelőszigetet szürkülettől napkeltéig és sűrű ködben meg kell világítani, kivéve, ha szegélyét szembetűnő, ú.n. világító festékkel festették be.

6. §

Terelőoszlop

(1) Ahol a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, az elsőfokú rendőri hatóság abból a célból, hogy a járműveket a menetirány szerinti jobboldali haladásra, illetve balra nagy ívben kanyarodásra kényszerítse, terelőoszlop alkalmazását rendelheti el.

(2) A terelőoszlop betonból, fából, fémből vagy gumiból készült, világos színű, esetleg kivilágítható, 70-100 cm magasságú oszlop.

(3) A terelőoszlop mellett a járművek vezetői csak úgy haladhatnak el, hogy az a baloldaluk felé essék.

7. §

Sorompó

(1) A vasútvállalat a vaspályát keresztező közúton sorompót köteles felállítani, ha erre a közlekedés- és postaügyi miniszter az elsőfokú rendőri hatóság javaslatára kötelezi.

(2) A közút és a villamos kereszteződésénél akkor kell sorompót alkalmazni, ha az az elsőfokú rendőri hatóság javaslatára a közúti vasútvállalat irányító szene elrendeli.

(3) Lakott területen a sorompókat ráccsal (szakállal) kell felszerelni.

(4) A vasúti átjáró előtti sorompót vörös-fehér, más sorompót (gátsorompó, utak elzárása stb.) pedig fekete-fehér színűre kell festeni.

(5) Közúton a leeresztett sorompót szürkülettől napkeltéig és sűrű ködben a sorompó közepén elhelyezett pirosszínű lámpával kell kivilágítani, vagy legalább 15 cm átmérőjű, vörösszínű prizmával kell ellátni.

(6) A sorompó leeresztésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a leeresztés megkezdésének időpontjában a kereszteződésben lévő gyalogjárók, jármüvek és állatok a sorompó lezárását megelőzően áthaladhassanak.

(7) A leeresztett sorompót önhatalmúlag kinyitni, - azon átmászni, alatta átbújni, vagy annak megkerülésével a vasúti pályatestre, illetve a közútra lépni tilos.

8. §

A közúti jelzőtáblákról általában

(1) A közúti jelzőtáblák fajai:

a) veszélyes helyeket jelzőtáblák;

b) tilalmi jelzőtáblák;

c) utasítást tartalmazó jelzőtáblák;

d) útbaigazítást vagy figyelmeztetést tartalmazd jelzőtáblák.

(2) A közúti jelzőtáblát általában a haladás irányának megfelelő oldalon a közút szélén, oszlopon vagy egyéb helyen kell úgy elhelyezni, hogy a tábla alsó széle az úttest szintjétől 170 cm, a gyalogjárdán pedig 220 cm magasságban legyen.

(3) A közúti jelzőtábla felállításának szükségességét és helyét az elsőfokú rendőri hatóság határozza meg.

(4) A 9. § (4), illetve (5) bekezdésében említett X-alakú, illetve ferde sávozású táblák felállításáról a vasútvállalat, a többi tábla felállításáról pedig a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.

(5) A közúti közlekedésben résztvevőknek a jelzőtáblák tilalmaihoz, utasításaihoz és figyelmeztetéseihez alkalmazkodniuk kell.

9. §

(1) A veszélyes helyeket jelző tábla: csúcsával felfelé álló, egyenlő oldalú, háromszögalakú; a háromszög belső mezője fehér, szegélye pedig piros színű.

(2) A jelzőtáblát az útirányra merőlegesen a veszélyes helytől legalább 150 m, legfeljebb azonban 250 m távolságra kell felállítani. Ha a jelzőtábla - és a veszélyes hely között a távolság 150 m-nél kisebb vagy 250 m-nél nagyobb, ezt a táblán a távolság méterekben való feltüntetésével külön jelezni kell.

(3) A jelzőtábla belső mezejében lévő fekete színű jelzés az alábbi veszélyes helyet jel

(4) Vasúti átjáró előtt - akár van sorompó, akár nincs - egyvágányú vasút esetében X-alakú, két- vagy többvágányú vasút esetében kettős X-alakú táblát is alkalmazni kell:

E táblákat a szélső vágány tengelyétől 30 m-re kell felállítani. A közút és villamos, fogaskerekű vagy keskenyvágányú vasút kereszteződésénél az X-alakú tábla felállításának szükségességét az elsőfokú rendőri hatóság állapítja meg.

Az X-alakú táblákkal valamennyi közút és iparvasút kereszteződését el kell látni.

(5) Vasúti kereszteződések előtt, a veszély könnyebb felismerhetősége céljából, a közlekedés- és postaügyi miniszter az elsőfokú rendőri hatóság javaslatára három, téglalapalakú, fehér színű, ferde piros sávozású tábla elhelyezését rendelheti el.

E táblákat úgy kell elhelyezni, hogy a vasúti átjárót jelző tábla és a vasúti sín közötti távolságot három egyenlő részre ossza akként, hogy a vasúti átjárót jelző táblánál [9. § (3) bekezdés g) és h) pont] három, az utána következőn kettő és a vasúti sínhez legközelebb esőn egy piros sáv legyen. Az említett jelzőtábláik piros sávján vörös színű prizma is alkalmazható.

(6) Lakott területen belül az iskolát, illetve a kórházat téglalap alakú, kék alapú, fehér színű, csúcsával felfelé álló, háromszögű mezővel ellátott táblával kell a helyszínen jelezni:

10. §

Tilalmi jelzőtáblák

(1) A tilalmat jelző táblák általában köralakúak és piros szegélyűek.

(2) A tilalmi táblák a következők: a) minden jármű átmenő forgalmának tilalmát piros szegélyű, belső fehér mezőjű tábla jelzi:

b) ha a tilalom csak bizonyos járművekre vonatkozik, a tábla belső fehér mezejében ennék a járműnek a rajza van:

ha a tábla belső fehér mezejében személyautó rajza van, az egyúttal a teherautóik és az autóbuszok közlekedésének tilalmát is jelzi;

c) a belső fehér mezőben lévő szám és "t" betű az jelzi, hogy hány tonnánál nagyobb összsúlyú jármű forgalma tilos:

d) a belső fehér mezőben két, vízszintes irányban elhelyezett fekete színű félkör között látható szám és "m" betű az jelzi, hogy hány méternél szélesebb járművek vagy szélesebb rakományú járművek közlekedése tilos:

e) a belső fehér mezőben két, függőleges irányban elhelyezett félkör között látható szám és "m" betű az jelzi, hogy hány méternél magasabb járművek vagy magasabb rakományú járművek közlekedése tilos,

f) a belső fehér mezőben lévő szám és "km" betűk jelzik az a sebességet, amelynél nagyobb óránkénti sebességgel haladni tilos. Ha a szám és a betűk a belső fehér mezőben lévő csúcsára állított fekete színű négyszögben vannak feltüntetve (gyorsforgalmi út), ennél kisebb sebességgel haladni tilos:

g) a belső fehér mezőben középen lévő fekete vízszintes vonal a járművek kötelező megállását jelző.

vámnál a fekete vonal felett a "Vám" szó, a vonal alatt pedig a vám szó olyan nyelven van feltüntetve, amelyen a vámhatáron túl leginkább beszédnek:

h) a belső fehér mező jobboldalán fekete színű, baloldalán pedig piros színű gépkocsi rajza az jelzi, hogy a járműveiknek egymást előzniök tilos:

i) a belső fehér mezőben fekete színű, balról jobbra piros átlós vonallal áthúzott kürt, a járművek hangjelzési tilalmát jelzi:

j) a tábla, amelynek belső világoskék mezejét piros átlós vonal balról jobbra osztja ketté, a járművek megállásának tilalmát jelzi:

k) a tábla, amelynek belső fehér mezejében fekete "P" betű van és a fehér mezőt balról jobbra piros átlós vonal szeli át, a járművekkel való várakozás tilalmát jelzi:

l) a tábla, amelynek belső fehér mezejében balra visszakanyarodó fekete nyíl van és a fehér mezőt a nyíllal együtt balról jobbra piros átlós vonal szeli át, a járművek megfordulási tilalmát jelzi:

m) piros színű tábla, amelynek közepén fehér vízszintes vonal halad át, az jelzi, hogy a járművekkel erről az oldalról behajtani tilos (egyirányú utca):

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett táblák csupán az átmenő forgalmat tiltják meg. Az a jármű, amelynek úticélja az említett tilalmi táblákkal megjelölt utcáiba irányul, a tilalom alatt álló utcába betorkoló és az úticélhoz legközelebb eső utcán kivételesen behajthat, azonban dolga végeztével a legközelebb eső utcán távoznia kell. Ha betorkoló út nincs, a tilalom alatt álló utcába a járművek az úticélhoz csak a legnagyobb óvatossággal hajthatnak be, innen dolguk végeztével a legrövidebb úton haladéktalanul távozniok kell.

(4) Az átmenő forgalmat, a megállást, illetve a várakozást tiltó jelzőtáblán a tilalom napszaka is feltüntethető; ennek hiányában a tilalom állandó jellegű.

(5) A tilalmi jelzőtáblák által jelzett tilalom hatálya a jelzőtáblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig, úttorkolatig, térig, vagy a rajta feltüntetett méter távolságig tart. A megállás tilalmát feloldja a tilalmi tábla után következő kötelező megállási jelző, várakozást tiltó, vagy várakozóhelyet jelző tábla, a várakozás tilalmát pedig a várakozóhelyet jelző tábla. A sebességkorlátozást elrendelő tábla tilalmát olyan kör alakú, fehér színű tábla oldja fel, amelyet balról jobbra átlós fekete vonal oszt ketté:

11. §

Utasítást tartalmazó jelzőtáblák

Az utasítást tartalmazó jelzőtáblák a következők:

a) kék színű tárcsán vízszintesen elhelyezett, fehér színű nyíl jelzi a haladás irányát; terek előtt alkalmazva a tárcsán a jobbra mutató nyíl az jelzi, hogy itt az elsőfokú rendőri hatóság körforgalmat rendelt el és a járműveknek úgy kell közlekedniök, hogy a tér közepe a vezető baloldala felé essék:

b) kék színű tárcsán felfelé mutató, fehér színű nyíl jelzi azt, hogy valamely útkereszteződésnél sem jobbra, sem Balra kanyarodni nem szabad (ú. n. tiszta kereszteződés):

c) kék színű tárcsán felfelé és jobbra mutató fehér színű nyíl az jelzi, hogy valamely útkereszteződésnél balra kanyarodni nem szabad (ú. n. féltiszta, vagy részben tiszta kereszteződés):

d) négyzetalakú, kést alapszínű táblán a jobboldalon felfelé mutató fehér, a baloldalon lefelé mutató piros nyíl az egyirányú közlekedést jelzi; a fehér nyíl a haladás irányát mutatja:

e) téglalapalakú, kék alapszínű táblán kerékpáros fehér színű rajza a kerékpárutat jelzi:

12. §

Figyelmeztető és tájékoztató jelzőtáblák

(1) A figyelmeztető jelzőtáblák téglalap alakúak; fajai:

a) a járművek részére kijelölt várakozóhelyet kék alapszínű táblán fehér színű nyomtatott "P" jelzi:

b) a zsákutcát kék alapszínű táblán balra visszaforduló fehér színű nyíl jelzi:

(2) Tájékoztató jelzőtáblák:

a) az elsősegélyállomást téglalapalakú, kék alapszínű táblán fehér színű négyzetben vöröskereszt jelzi:

b) téglalapalakú, kék alapszínű táblán fehér színű négyzetben csavarfogó (franciakulcs) fekete színű rajza a műszaki segélyállomást, telefonkagyló rajza a telefonállomást, szivattyú rajza pedig az üzemanyagtöltőállomást jelzi:

c) pajzsalakú, fehér alapszínű, fekete szegélyű táblán, fekete számjegy (számjegyek) jelzi a közutaknak a közlekedés- és posta-ügyi miniszter által megállapított számjelzését:

d) a helységnévtábla téglalapalakú, fehér alapszínű fekete betűs feliratú tábla:

a táblát a helység átkelési szakaszának elején és végén az utolsó háztól legalább 50, legfeljebb azonban 150 m távolságban kell elhelyezni;

e) az útirány-jelzőtábla téglalapalakú, amelynek egyik vége egyenlőszárú háromszögben végződik:

a tábla feltünteti a jelzett úton elérhető legközelebbi nagyobb helység nevét és km távolságát;

f) az előjelző tábla téglalapalakú, fehér alapszínű, a jelzett útelágazás ábrája fekete színű:

a táblákat az útelágazás előtt legalább 100, legfeljebb azonban 200 m távolságra kell elhelyezni;

g) az útvonaljelzőtábla téglalapalakú, fehér alapszínű, amelyen fekete nyíl és fekete szegélyű pajzsban az út számjelzése van feltüntetve:

(3) Az elsősegélyállomást és a műszaki segélyállomásokat jelző tábláikon lévő fehér színű számjelzés a segélyállomásnak a jelzőtáblától való métertávolságát tünteti fel.

13. §

Forgalomszabályozó sávok

(1) A közúti közlekedés biztonságának fokozása érdekében az elsőfokú rendőri hatóság elrendelheti, hogy az úttesten a következő maradandó jellegű jelzéseket alkalmazzák:

a) nagyobb forgalmú útkereszteződéseknél és általában ott, ahol ezt a gyalogjárók fokozott védelme megkívánja, a gyalogjárók átkelési helyét feltűnő határvonallal kell megjelölni;

b) nagyobb forgalmú útvonalakon, főleg az útkanyarulatoknál és azokon a helyeken, ahol az elsőfokú rendőri hatóság kétsoros közlekedést rendelte el, az úttest közepét forgalomelterelő sávval (tengelysávval) kell megjelölni;

c) a járművek várakozó helyét, a járművek e elhelyezkedési módját és az egy-egy jármű részére jutó helyet rácsszerű sávozás jelzi;

d) nagyobb forgalmú útkereszteződésnél a gyalogjárók átkelési helye előtt az úttest a haladási irány szerinti oldalon két vagy három részre osztható, ún. járműosztályozókat lehet alkalmazni; ha a járműosztályozónak három szelvénye van, a jobbra kanyarodó jármű a jobboldali, a balra kanyarodó a baloldali; az egyenes irányban haladó pedig a középen lévő szelvényekben köteles elhelyezkedni, ha a jármű osztályozónak két szelvénye van, a jobbra kanyarodó jármű a jobboldali, a balra kanyarodó és az egyenes irányban haladó pedig a baloldali szelvényben köteles elhelyezkedni, ha valamely járművel tévesen nem abban a szelvényben helyezkedtek el, amelyben a haladási szándéknak megfelelően el kellett volna helyezkedni, az elhelyezkedésnek megfelelő irányban kell elhaladni;

e) az úttesten lévő nyílhegyben végződő sáv az jelzi, hogy a járművel a közúton milyen irányban kell haladni;

f) az elsőrendű főútvonalba betorkoló alacsonyabbrendű útvonalak kereszteződésnél 1 méterrel a gyalogátkelő helyek előtt legalább 15 cm szélességű megállást jelző sávot kell az úttest színétől jól elütő színben alkalmazni; a sáv elé legalább 50 cm nagyságú betűkkel "Állj" feliratot kell írni. Megállást jelző sávok alkalmazását az elsőfokú rendőri hatóság a szükséghez mérten egyéb helyeken is elrendelheti;

g) veszélyesebb útkereszteződésnél támpontul és az ellenőrzés megkönnyítése céljából a kereszteződés középpontját 1 m átmérőjű kör festésével lehet megjelölni; ilyen helyeken balra nagy ívben csak a kör érintése nélkül, az megkerülve szabad kanyarodni.

(2) A forgalomszabályozó sávok létesítéséről - az elsőfokú rendőri hatóság által kijelölt helyeken és megjelölt módon - a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.

14. §

Egyéb jelzések

(1) Forgalmasabb útvonalon a gyalogjárók tilos helyen való átkelésének megakadályozására az elsőfokú rendőri hatóság a járdaszegélyben elhelyezett, fehér-fekete színű lánckorlát létesítését rendelheti el. A lánckorlát létesítéséről a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.

(2) A közlekedés biztonságának fokozása érdekében veszélyes helyen (útkanyarulatban, továbbá olyan helyen, ahol az út mellett szakadék van stb.) a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága fehér-feketére festett korlátokat, kerékvetőket alkalmazhat és az egyéb közúti létesítményeket, valamint az útmenti fákat fehérre festethet.

15. §

Utcanév és házszámtáblák

(1) Az utcaneveket feltüntető táblákat az utca torkolatánál - szükséghez képest az utcában is a házak falán (előkertes épületnél és telkeknél a kerítésen, illetve oszlopon) - szembetűnően kell elhelyezni. Az utcanévtáblán az utca neve mellett fel kell tüntetni a táblától jobbra, illetve balra eső háztömbök legalacsonyabb és legmagasabb házszámát is.

(2) A házszámtáblákon fel kell tüntetni az utca nevét és a ház számát. A házszámtáblákat a kapu felett vagy mellette (előkertes házaknál a kerítés bejáratánál) kell szembetűnően elhelyezni. Városokban a tanács végrehajtóbizottságának rendelkezésére a táblákat megfelelően meg kell világítani.

16. §

A jelzések védelme

(1) A jelzőtáblákat és egyéb jelzéseket, valamint azok, tartozékait megrongálni, eltakarni, megváltoztatni, bemocskolni vagy illetéktelen személynek eltávolítani tilos.

(2) A jelzőtáblákat és egyéb jelzéseket, valamint azok tartozékait hirdetés céljára felhasználni tilos.

(3) Közutakon és közutak mentén (házak falán kerítéseken stb.) a közúti jelzőtáblákhoz és egyéb jelzésekhez hasonló jelzéseket vagy azokkal összetéveszthető vagy félreértésre alkalmas feliratokat, ábrákat alkalmazni tilos.

17. §

Közutakon végzett munkák jelzése

(1) Ha valamely közúton - a járdát kivéve - munkálatok folynak, a munka vezetője ezt a körülményt a munkálat (útjavítás, kábelfektetetés stb.) céljára elfoglalt terület elején és végén a munkálatot jelző táblával, valamint szürkülettől napkeltéig és sűrű ködben - legalább 50 m távolságban előről és hátulról jól látható - legalább 1 m magasságban elhelyezett, piros üvegű lámpával jelezni köteles. Ha a munkálat nagyobb területen folyik, annyi lámpát kell elhelyezni, amennyi a közúti közlekedés zavartalan és balesetmentes lebonyolítása érdekében szükséges.

(2) Ha a munkálat természete megkívánja, a munkálat helyén szürkülettől napkeltéig és - szükséghez képest - nappal is jelzőőrt kell állítani, aki köteles a forgalom megfelelő tereléséről gondoskodni és arra ügyelni, hogy a lámpák állandóan égjenek.

(3) Az úttesten vagy járdán lévő, a közlekedés biztonságát veszélyeztető akadályt (gödröt, felnyitott aknát, földalatti létesítményt lejáróját stb.) 1 m magasságú korláttal kell elkeríteni. Amennyiben az akadály kellően nem világított területen van, szürkülettől napkeltéig és sűrű ködben, az úttesten lévő akadályt legalább 1 m magasságban elhelyezett piros üvegű lámpával kell jelezni, a járdán lévő akadályt pedig megfelelően meg kell világítani.

(4) Ha az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott okoknál fogva a közúton a közlekedés szünetel, az útelágazás előtti útkereszteződésnél megfelelően jelezni kell, hogy melyik útvonalon szabad a forgalom.

18. §

A közutak tisztasági és egészségügyi rendje

(1) A közutak tisztaságának és egészségügyi rendjének biztosítása érdekében a közúti forgalom minden résztvevője köteles alkalmazkodni a köztisztaság fenntartásáról szóló 3141/1/1949. (IX. 20.) NM rendelet rendelkezéseihez.

(2) Közutakon szennyező anyagot (szemetet, trágyát, egyéb hulladékot stb.) csak oly módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljék, ki ne csepegjen és por ne keletkezzék. Ha a szállítás közben a közút szennyeződése mégis bekövetkezik, a szennyeződés előidézője az eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni köteles.

(3) Ha a közút bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles a közutat a fel-, illetve lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani.

(4) Földútról szilárd burkolattal ellátott közútra hajtó jármű vezetője a járművet a kerekekhez tapadt sártömegtől a ráhajtás előtt megtisztítani köteles.

(5) A gépjármű vezetője köteles ügyelni arra, hogy a gépjármű huzamosabb időn át füstöt ne terjesszen és a gépjárműből gyúlékony vagy robbanóanyag az úttestre ne jusson.

19. §

A közcsend védelme

(1) Tilos fel- vagy lerakodásnál az elkerülhetetlennél nagyobb zajt okozni, valamint teherrakományt felesleges zajt okozó módon szállítani.

(2) Tilos olyan robbanómotorral hajtott gépjárművel a közúti forgalomban résztvenni, amely hatásos és ki nem kapcsolható hangtompítókészülékekkel ellátva nincs.

(3) Lakott területen 22 órától 6 óráig terjedő időben zajjal járó rakodást vagy szállítást csak az elsőfokú rendőri hatóság engedélyével szabad végezni.

(4) Lakott területen 22 órától 6 óráig terjedő időben a gépkocsiajtókat csapkodni, a motort túráztatni és kiabálni tilos.

20. §

Hangos vagy világító készülékek alkalmazása

(1) Hangos készüléket (hangszóró, rádió, gramofon stb.) csak az elsőfokú rendőri hatóság engedélyével szabad lakott területen elhelyezni, továbbá üzlethelyiségben vagy lakásban oly módon működtetni, hogy annak hangja közúton hallható legyen.

(2) Közúton vagy épületen világító készüléket (fényreklámtáblát, fényszórót stb.) csak az építésrendészeti és tűzrendészeti hatóság, valamint az elsőfokú rendőri hatóság hozzájárulásával szabad létesíteni. Ha ilyen táblát a vasút közelében kívánnak elhelyezni, a hozzájárulás előtt a vasútvállalatot is meg kell hallgatni.

(3) Az olyan világító készüléket, amely a járművek vezetőit vagy a gyalogjárókat elvakíthatja, illetve a közúti vagy vasúti jelzések megtévesztő magyarázatára alkalmas, az elsőfokú rendőri hatóság felhívásának megfelelően el kell távolítani.

(4) Közúti járművön hangszórót használni csak az elsőfokú rendőri hatóság engedélyével szabad. Ha a jármű egy megyéhez tartozó több rendőri hatóság területén közlekedik, az engedélyt a megyei, Budapest területén a budapesti rendőrkapitányság, több megye területén pedig a belügyminiszter adja. Az engedélyt a vezető menetközben magánál tartani köteles.

21. §

Közterületfoglalás engedélyezése

(1) Közúton bármely létesítmény (várócsarnok, indítófülke, árusítófülke, hirdetőoszlop, terasz stb.) engedélyezéséhez az elsőfokú rendőri hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A közúton közterületfoglalási engedély nélkül elhelyezett létesítményt az elsőfokú rendőri hatóság felhívására elhelyezője a felhívásban megállapított határidő alatt saját költségén eltávolítani köteles. Ha az elhelyező a felhívásnak nem tesz eleget, az eltávolításról az elsőfokú rendőri hatóság megkeresésére a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága az elhelyező költségére gondoskodik.

22. §

Közúton versenyek tartása

(1) Közúton versenyt tartani csak az elsőfokú rendőri hatóságengedélye alapján az általa megállapított közlekedésrendészeti és közbiztonsági feltételek megtartása mellett szabad. Ha a verseny útvonala egy megyéhez tartozó több rendőri hatóság területét érinti, az engedélyt a megyei rendőrkapitányság, Budapesten a budapesti városi kapitányság, több megye területére pedig a belügyminiszter adja.

(2) A közúti versenyek engedélyezésével kapcsolatos eljárást a belügyminiszter utasításban szabályozza.

23. §

Állatok legeltetése és tartása

(1) Közúton állatot legeltetni tilos.

(2) Közút mentén - magánterületen is - állatot tartani vagy legeltetni csak oly módon szabad, ha őrzéséről és a közútra való jutásának megakadályozásáról megfelelően gondoskodnak.

II. Fejezet

A közúti közlekedés általános szabályai

24. §

A közutak használata

(1) A közutakat rendeltetésüknek megfelelően - a KRESZ szabályainak megtartása mellett - mindenki szabadon használhatja, ha mást a közút használatába nem akadályoz, valamint a közút és tartozékai védelmét szabályozó rendelkezéseket megtartja.

(2) Aki a közúti forgalomban - akár mint gyalogjáró, járművezető vagy hajtó, akár mint a jármű utasa - résztvesz, köteles a KRESZ rendelkezéseihez alkalmazkodni.

(3) Aki a közúti forgalomban résztvesz, köteles minden olyan magatartástól tartózkodni, amely más jármű vezetőjére vagy a gyalogjárókra zavarólag hat, illetve a személy- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(4) Tilos a jármű utasának a járművezető részére a KRESZ rendelkezéseibe ütköző utasítást adni; a járművezető az ilyen utasítás végrehajtását megtagadni köteles.

(5) Olyan úttesten, ahol a gyorsforgalmú és lassúforgalmú járművek, a kerékpárok, valamint a gyalogjárók részére a hatóság közlekedés céljára külön-külön úttestrészt jelöl ki, a kijelölt úttestrészen egyéb járművek közlekedése tilos.

25. §

Rendőri kar- és fényjelzések

(1) A közúti forgalmat ott, ahol az a közlekedés zavartalan, gyors és balesetmentes lebonyolítása szükségessé teszi, a rendőr karral vagy fényjelzőkészülékkel irányítja.

(2) A rendőr a közúti forgalmat a következő karjelzésekkel irányítja:

a) egyik vagy mindkét karjának oldalirányú vízszintes kinyújtása esetén a rendőr karjára, illetve vállára merőleges irányban a közlekedés tilos; a járművek az útkereszteződés, illetve a kijelölt gyalogátkelőhely előtt, a gyalogjárók pedig, a járdán kötelesek a szabad út jelzésére várni;

b) a rendőr oldalt vagy a járművezető felé kinyújtott karjának, illetve vállának irányával párhuzamosan szabad a közlekedés;

c) karjának függőleges feltartása megállást jelent, illetve figyelmeztetést arra, hogy a forgalom irányának változása következik; e jelzésre a legutóbbi szabad út felől közlekedők az útkereszteződés előtt megállni kötelesek; gyalogjáróknak ilyen jelzés esetében a járdáról lelépniök nem szabad, az útkereszteződésben lévő járművek és a gyalogjárók pedig az útkereszteződést haladéktalanul elhagyni kötelesek.

(3) A rendőr sem a szabad, sem a tilos utat karjelzéssel nem jelzi párhuzamosan, hanem csak addig, amíg a forgalom a jelzett irányban megindul. Ezt követően a forgalomban résztvevők a rendőr testhelyzetéből tájékozódhatnak; a rendőrrel szemben, valamint hátának irányában tilos, vállával párhuzamos irányban szabad a közlekedés.

(4) A rendőr a forgalom gyors és veszélytelen lebonyolítása érdekében még a következő kiegészítő jelzéseket alkalmazhatja:

a) ha egyik oldalt kinyújtott karját nyitott tenyérrel maga felé hajlítja, az jelenti, hogy a jelzett irányból jöhetnek a forgalomban résztvevők; ha ezt többször megismétli, a haladás ütemét gyorsítani kell;

b) ha kinyújtott karját lefelé fordított tenyérrel le- és felfelé mozgatja, a haladás ütemét lassítani kell;

c) ha egyik karját oldalt, másikat pedig előre vízszintesen kinyújtja, ez a jármű részére ívben való kanyarodást jelent;

d) ha nyitott tenyerű kinyújtott karját maga elé behajlítja vagy karjával maga mögé int, ezzel engedélyt ad arra, hogy a járművek előtte vagy mögötte balra kanyarodjanak; minden más esetben a rendőrt balrakanyarodáskor meg kell kerülni.

(5) A fényjelzések a következők:

a) a piros fényjelzés tilos utat,

b) a zöld fényjelzés szabad utat,

c) a sárga fényjelzés pedig az irányváltozás következését jelenti.

(6) Piros fényjelzés esetében a járművek és gyalogjárók közlekedése tilos. A járművek jobbra - a tiszta kereszteződést kivéve - kisívben bekanyarodhatnak, figyelemmel kell azonban lenniük arra, hogy a keresztirányban közlekedő járműveket és a gyalogjárókat ne zavarják, illetve ne veszélyeztessék.

(7) Zöld fényjelzés esetében a jármű útját egyenes irányban folytathatja - a tiszta vagy féltiszta kereszteződést kivéve - jobbra vagy balra kanyarodhatik, a gyalogjáró pedig az úttesten egyenes irányban áthaladhat. Olyan útkereszteződésnél, ahol a villamosvágányok az úttest két szélén a járda mellett vannak, zöld fényjelzésre tilos a jobbrakanyarodás.

(8) Sárga fényjelzés esetében a közlekedés tilos. Az útkereszteződéshez a sárga fényjelzéskor érkező gyalogjárónak, illetve járműnek az útkereszteződés előtt meg kell állnia. Ha a zöld fényjelzés után következő sárga fényjelzés a járművet már a gyalogjáró átkelésére kijelölt sávon, vagy a gyalogost, illetve a járművet a saroképületeket összekötő képzeletbeli egyenes vonalon túl éri, be kell fejezni az átkelést.

(9) Ha a fényjelzőkészülék sárga lencséjében nyíl van, ebben az esetben a járművek a nyíl által mutatott irányban kizárólag sárga fényjelzés tartama alatt kanyarodhatnak be. Ilyen helyen azonban a jelzőlámpaoszlopán téglalap alakú, fehér alapszínű, kék szegélyű táblán is fel kell tüntetni a jelzőlámpával azonos irányban mutató sárga nyilat.

(10) A fényjelzőkészülék pislogó fénye óvatos haladás kötelességét jelenti.

(11) Ha a fényjelzőkészülék pislogó zöld fényt ad, óvatosan kell haladni és a vezetőnek mindenkor fel kell készülnie arra, hogy a pislogó zöld színt a piros fény váltja fel, s amíg a piros fény folyamatosan világít, tilos az áthaladás.

(12) Olyan helyen, ahol a fényjelzőkészüléken kívül a rendőr karjelzéssel is irányítja a forgalmat, - abban az esetben, ha a karjelzés a fényjelzéstől eltér - a rendőr karjelzése az irányadó.

26. §

Jelzőőrök

(1) A közúti közlekedés biztonságának megóvása érdekében jelzőőrt kell állítani:

a) a közút és vasút pályaszinti kereszteződéséhez, amennyiben ezt a belügyminiszter javaslatára a közlekedés- és postaügyi miniszter elrendeli;

b) közút és iparvasút pályaszinti kereszteződéséhez;

c) minden olyan helyen, ahol az az elsőfokú rendőri hatóság elrendeli (garázs, forgalmasabb épület ki- és bejárata, villamos-, troleybusz-, autobuszvégállomás vagy kereszteződés stb.);

d) közúton végzett munkálathoz, amennyiben ezt a munkálat természete megkívánja.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett esetekben két jelzőőrt kell a vasúti pályatesttől 30-30 m távolságra állítani.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett esetekben a jelzőőrt a vasútvállalat, c)-d) pontjában említett esetekben pedig az a szerv köteles állítani, amelynek érdekében a jelzőőr alkalmazása szükségesnek mutatkozik.

(4) A jelzőőr - ha ez a közlekedés zavartalansága vagy biztonsága érdekében szükséges - a közúton közlekedő járművek felé "Megállj" jelzést köteles adni.

(5) A "Megállj" jelzés adására:

a) nappal kör alakú, 16 cm átmérőjű, 3 cm széles, fehér szegéllyel ellátott, piros színűre festett, 50 cm hosszú nyélre felerősített kézitárcsa szolgál;

b) szürkülettől napkeltéig, vagy sűrű ködben olyan kézi jelzőlámpa szolgál, amelynek két szembenlévő oldala vörös üveggel. másik két oldala pedig sötét lappal van ellátva.

(6) A "Megállj" jelzés adása úgy történik, hogy a jelzőőr a kézitárcsát a feje felett, a jelzőlámpának vörös fényt adó oldalát pedig legalább vállmagasságban a közúti járművek felé fordítva tartja. A jelzést mindaddig kell adni, amíg a közlekedés zavartalansága, vagy biztonsága érdekében szükséges.

(7) A jelzőőrök által adott jelzésekhez a járművek vezetői és a gyalogjárók egyaránt alkalmazkodni kötelesek.

27. §

A vezetőkre és a hajtókra vonatkozó általános rendelkezések

(1) Járművet, vagy állatot (járműbe fogott vonóállat, málhásállat, hátasló stb.) a közúti forgalomban csak a KRESZ-ben meghatározott feltételeknek megfelelő személy vezethet (tolhat, húzhat), illetve hajthat.

(2) A vezetőnek (hajtónak) tilos szeszesital vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt lévő állapotban járművet vezetni és hajtani, közben szeszesitalt vagy más hasonlóan ható szert a legkisebb mennyiségben is fogyasztani.

(3) Mielőtt a vezető a járművel, illetve a hajtó az állattal elindul, köteles meggyőződni arról, hogy a jármű felszerelése, illetve az állategészségi állapota a KRESZ-ben és egyéb jogszabályokban megállapított követelményeknek minden tekintetben megfelel-e, továbbá köteles magához venni a vezetéshez a KRESZ és más jogszabályok rendelkezései szerint szükséges okmányokat.

(4) A vezetőnek (hajtónak) a közúti forgalomban a legnagyobb körültekintéssel és figyelemmel kell közlekednie, más járművek vezetőivel és a gyalogjárókkal szemben türelmes és előzékeny magatartást kell tanúsítania, hatosági közegek szóval vagy jelzés útján adott utasításainak késedelem és vonakodás nélkül eleget kell tennie.

(5) Tilos a jármű vezetését vagy állat hajtását olyan személynek átengedni, aki szeszesital vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt áll.

28. §

A jármű állapota

(1) A közúton csak a közlekedés zavartalan lebonyolítását nem veszélyeztető, felesleges zajt nem okozó, tisztántartott járművel szabad közlekedni.

(2) A közúti forgalomban csak olyan jármű használható, amelynek kerekei az úttesten nem rongálják. A kerékabroncsok felületének simának, valamint kapaszkodókörmöktől, vezetőélektől és folytonossági hiányoktól mentesek kell lenniök. A kapaszkodókörmöket és vezetőéleket a közútra érve le kell szerelni, vagy védőabronccsal kell ellátni.

(3) A közúti forgalomban csak a KRESZ-ben megállapított berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott járművek vehetnek részt.

(4) Lakott területen, valamint szilárd burkolattal ellátott úttesten kerékkötőláncot egyáltalán nem, hóláncot pedig csak havas vagy jeges úton szabad használni.

(5) Fehér színűre festeni vagy fényezni csak az Országos Mentőszolgálat mentési célra szolgáló járműveit szabad.

29. §

Haladás az úttesten

(1) Járművel vagy állattal az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán egy sorban kell haladni. Járművel vagy állattal az úttest menetirány szerinti bal oldalát folyamatos haladás céljából még akkor sem szabad igénybevenni, ha az teljesen szabad.

(2) Menetirány szerinti jobb oldalon az úttestnek az a részét kell érteni, amely az úttest terelősávjától, tengelysávjától vagy képzeletbeli felezővonalától a vezető jobboldala felé esik.

(3) Olyan úttesten, ahol mindkét villamossín az úttest jobb- vagy baloldalán egymás mellett van, vagy ahol az úttest egy részét lezárták, a képzeletbeli felezővonallal elválasztandó úttestrészbe a villamossínek, illetve a lezárt úttestrész által elfoglalt részt nem kell beszámítani.

(4) Lakott területen olyan útvonalon, ahol járda nincs, a járművek úgy kötelesek haladni, hogy a gyalogjárók az úttest szélén 1 m szélességű sávon akadálytalanul közlekedhessenek.

(5) Állati erővel vont járművel, kézikocsival, munkagéppel, vontatóval, tömör abroncsú járművel valamint minden olyan járművel, amely óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes, szorosan a járda (útpadka, illetve a gyalogjárók közlekedésére szolgáló 1 m-es sáv mellett kell haladni, kivéve az előzés vagy az akadály elkerülésének, valamint havas vagy jeges útviszonyok esetét.

(6) Előzés vagy akadály elkerülésének eseteit kivéve, az úttest szélén a járdától (padkától), illetve a gyalogjárók közlekedésére szolgáló 1 m-es sávtól kerékpárral legfeljebb 1, szóló motorkerékpárral pedig legfeljebb 2 m távolságon belül szabad haladni.

(7) A járművek az úttesten egymás mellett több sorban - előzés esetét kivéve - csak olyan utakon haladhatnak, ahol az az elsőfokú rendőri hatóság elrendelte. Egymás mellett több sorban haladás esetén a járművek - a tengelysávon áthaladva - a szembejövő járművek számára szolgáló úttestrészt az ellenkező irányú forgalom céljára még átmenetileg sem vehetik igénybe.

30. §

Közlekedés villamosvágányokkal ellátott úttesten

(1) Tilos a villamosvágányok közötti, illetve azok mentén az úttestet úgy elfoglalni, hogy ez a villamos közlekedését akadályozza.

(2) Sűrű ködben a villamos vágányán haladni, tilos.

(3) A villamosvágányra csak abban az esetben szabad ráhajtani, illetve az keresztezni, ha a távolodó villamos legalább 15 m, a közeledő pedig legalább 80 m távolságra van.

(4) Állati erővel vont járművel, állattal, kézikocsival, kerékpárral, munkagéppel, tömör abroncsú járművel, valamint olyan járművel, amely óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes, a villamosvágányon huzamosabb ideig haladni tilos.

(5) Motorkerékpárral, személyautóval, teherautóval és autóbusszal a villamosvágányon huzamosabb ideig szabad haladni, ha ez a villamos közlekedését és a megállóhelyeknél való megállását nem akadályozza.

(6) A villamossal párhuzamos haladás és megállás esetében a két jármű között legalább 70 cm szélességű térközt kell tartani. Hidakon és útszűkületekben a járművek kivételesen 70 cm-nél közelebb is haladhatnak a villamos mellett, ilyen esetben azonban a vezető fokozottabb óvatossággal köteles haladni.

(7) A villamos megállóhelyénél lévő járdaszigetek között - a villamosvágányon - csak a tűzoltók, a mentők és a közbiztonsági szervek szolgálatában álló gépjárművei közlekedhetnek, ha ezzel a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyeztetik.

31. §

Közlekedés országos főútvonalon

(1) Az országos főútvonalakon közlekedő járműnek útkereszteződéseknél és úttorkolatoknál áthaladási elsőbbsége van az egyéb útvonalon érkezővel szemben. A betorkoló útvonalon érkező járművet az országos főútvonalra ráhajtás előtt meg kell állítani, hogy vezetője meggyőződhessék az áthaladás, illetve a befordulás veszélytelenségéről és megállás után is csak abban az esetben hajthat rá, ha ezáltal az országos főútvonalon közlekedő járműveket sebességük indokolatlan csökkentésére nem kényszeríti.

(2) Az országos főútvonalak lakott területen átmenő szakaszain az (1) bekezdésben említett áthaladási elsőbbség csak abban az esetben áll fenn, ha az országos főútvonal ismertetőjelei a lakott terület átmenő szakaszán belül is ki vannak téve.

(3) Ha a közelben betorkoló, közlekedésre alkalmas közút van, az országos főútvonalon járművel várakozni tilos. Egyébként országos főútvonalon járművel várakozni csak úgy szabad, hogy a jármű jobboldali kerekei az útpadka szélén legyenek, hacsak az útpadka nem síkos vagy felázott.

(4) Az országos főútvonalon állatot szabadon hajtani tilos. Az állatot csak az útárkon túl eső részen, illetve az országos főútvonal lakott területen átmenő szakaszait kikerülve alacsonyabbrendű útvonalon szabad hajtani. E rendelkezés alól az elsőfokú rendőri hatóság indokolt esetben kivételt tehet.

32. §

Közlekedés elsőrendű főútvonalon

(1) Az elsőrendű főútvonalon közlekedő járműnek útkereszteződéseknél és úttorkolatoknál áthaladási elsőbbsége van az alacsonyabbrendű útvonalon érkezővel szemben. A betorkoló útvonalon érkező járművel az elsőrendű főútvonalra ráhajtás előtt a megállást jelző sávnál meg kell állni, hogy vezetője meggyőződhessék az áthaladás, vagy befordulás veszélytelenségéről és megállás után is csak abban az esetben hajthat rá az elsőrendű főútvonalra, ha ezáltal adott közlekedő járműveket sebességük indokolatlan csökkentésére nem kényszeríti.

(2) Az elsőrendű főútvonalon 7 órától 21 óráig kézikocsik, kerékpárok, állatok és állati erővel vont járművek nem közlekedhetnek. Kivételt képeznek a Néphadsereg zárt kötelékben haladó járművei, a posta szolgálatban lévő járművei és kerékpáros kézbesítői, a kerékpáros rendőrök, valamint a sajtótermékek és filmek kihordásával foglalkozó kerékpáros küldöncök.

(3) Az elsőrendű főútvonalra a kitiltott járművek [(2) bekezdés] csak akkor hajthatnak be, ha telephelyük ott van, illetve ha onnan vagy oda szállítanak. Ilyen esetben járművel a kijelölt főútvonalra csak a célhoz legközelebb eső mellékutcából szabad behajtani. A kitiltott járművel az elsőrendű főútvonalon a fel-, illetve lerakodáshoz szükséges időn túl várakozni nem szabad. Havazás esetében addig, amíg az alacsonyabbrendű útvonalon a hóeltakarítási munkálatok befejezést nem nyernek, az elsőrendű főútvonalat az egyébként kitiltott járművek is igénybevehetik.

(4) Az elsőrendű főútvonalat keresztező kerékpárosnak kivéve, ha a kereszteződésben a forgalmat rendőr, vagy jelzőlámpa irányítja - az elsőrendű főútvonal előtt kerékpárjáról le kell szállnia és az a kereszteződésen át kézzel kell vezetnie.

(5) Elsőrendű főútvonalon járműnek tolatással megfordulnia tilos.

33. §

Közlekedés másod- és harmadrendű főútvonalon

(1) A másodrendű, illetve harmadrendű főútvonalon közlekedő járműnek útkereszteződéseknél és úttorkolatoknál áthaladási elsőbbsége van az alacsonyabbrendű útvonalon érkezővel szemben. A betorkoló alacsonyabbrendű útvonalon érkező jármű a másodrendű, illetve harmadrendű főútvonalra csak abban az esetben hajthat rá, ha vezetője előzőleg meggyőződött az áthaladás, illetve befordulás veszélytelenségéről és a magasabbrendű útvonalon közlekedő járművet sebessége indokolatlan csökkentésére nem kényszeríti.

(2) A másodrendű főútvonalra ráhajtás előtt a járművel előzőleg meg is kell állni.

34. §

Közlekedés egyirányú utcában

(1) Egyirányú utcában a járművel csak a megadott irányban szabad közlekedni és csak a menetirány szerinti baloldalon szabad megállni, vagy várakozni.

(2) Egyirányú utcában a járművel megfordulni vagy tolatni tilos.

35. §

Körforgalom

Körforgalom elrendelése esetében a járművel a menetirány szerinti jobb oldalon úgy kell közlekedni, hogy a tér közepe a vezető baloldala felé essék. A körforgalomban haladó járműnek áthaladási elsőbbsége van a körforgalomba torkoló bármilyen útvonalon érkező - vezetékhez, vagy pályához nem kötött - járművel szemben.

36. §

Forgalmi elsőbbség

(1) A közúti forgalomban a KRESZ rendelkezéseinek megtartása mellett szabad utat kell biztosítani:

a) a tűzoltók, a mentők, a közbiztonsági szervek;

b) az országos hatóságok megkülönböztető jelzéssel ellátott járműveknek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt járművek megkülönböztető jelzései a következők:

a) a tűzoltók tűzoltási és műszaki mentési szolgálatot teljesítő gépjárművén a szélvédő bal oldalán vörös fényű jelzőlámpa; különleges hangjelzőkészüléke sziréna vagy riasztócsengő;

b) a mentők mentési szolgálatot teljesítő gépjárművein a kocsiszekrény baloldalán kibontott vörös zászló, a kocsiszekrény bal oldalán vagy közepén elől vöröskeresztes jelzőlámpa; különleges hangjelzőkészüléke sziréna;

c) az államvédelmi szervek gépjárművein a szélvédő bal oldalán alul narancssárga, a rendőrség gépjárművein a szélvédő bal oldalán alul kék fényű jelzőlámpa; különleges hangjelzőkészülékük sziréna;

d) a belügyminiszter rendeletében felsorolt országos hatóságok gépjárművein a szélvédő bal oldalán alul narancssárga fényű jelzőlámpa; különleges hangjelzőkészülékük sziréna.

(3) Kivételesen indokolt esetben kellő időben megszólaltatott sziréna, illetve riasztócsengő jelzés esetén - ha a személy- vagy vagyonbiztonságot nem veszélyeztetik - az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt járművek vezetői:

a) a járdaszigetek közötti villamosvágányon is közlekedhetnek;

b) a sebessékorlátozásokat túlléphetik;

c) tiszta vagy féltiszta kereszteződésben tilos irányban fordulhatnak;

d) egyenrangú útvonalak kereszteződésénél - tekintet nélkül arra, hogy melyik oldalról érkeznek -, valamint egy jártnyomú útvonalakon egyéb járművekkel szembetalálkozás esetén, áthaladási elsőbbségük van.

(4) Kivételesen indokolt esetben, kellő időben megszólaltatott szirénajelzés esetében - ha ezáltal a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyeztetik - az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt járművek vezetői:

a) a sebessékorlátozásokat túlléphetik;

b) egyenrangú útvonalak kereszteződésénél - tekintet nélkül arra, hogy melyik oldalról érkeznek -, valamint egy jártnyomú útvonalakon egyéb járművekkel szembetalálkozás esetén, áthaladási elsőbbségük van.

(5) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt járművek vezetői az indokolt sziréna-, illetve riasztócsengőjelzés hiányában a KRESZ általános rendelkezéseit megtartani kötelesek.

(6) A forgalmi elsőbbségben részesülő jármű üzembentartója gondoskodni köteles arról, hogy járművének a forgalmi elsőbbségre jogosító megkülönböztető jelzése felismerhető legyen.

(7) A közúti forgalomban a KRESZ rendelkezéseinek megtartása mellett, szabad utat kell biztosítani a fegyveres testületek forgalomszabályozókkal irányított, vagy önállóan menetelő zárt járműoszlopai, valamint gyalogos oszlopai részére is. A fegyveres testületek jármű-, illetve gyalogos oszlopait fokozott figyelemmel és gondossággal szabad csak előzni.

(8) A közúti forgalomban a KRESZ rendelkezéseinek megtartása mellett szabad utat kell biztosítani a villamosok, troleybuszok és autóbuszok részére is.

(9) A villamosnak forgalmi elsőbbsége van a troleybusszal és az autóbusszal szemben, a troleybusznak pedig forgalmi elsőbbsége van az autóbusszal szemben.

(10) Forgalmi elsőbbséggel bíró járművek találkozása esetén a KRESZ általános szabályait kell alkalmazni olyanképpen, mintha forgalmi elsőbbséggel nem rendelkező járművek találkoznának.

37. §

Járművek követési távolsága

(1) Járműnek az előtte haladó járművet - előzés esetét kivéve - csak annyira szabad megközelíteni, hogy közöttük legalább a féktávolságnak megfelelő útszakasz szabadon maradjon.

(2) A különböző nemű gépjárművek hozzávetőleges féktávolságát a haladás sebességének megfelelően a következő táblázat tartalmazza:

Féktávolság (követési távolság) táblázat normális útviszonyok mellett:

(3) Csúszós úton, továbbá 10%-nál meredekebben lejtő útvonalon lefelé haladás esetén a táblázatban megadott értékeket a megváltozott út- és fékezési viszonyok arányában meg kell növelni.

38. §

Járművek sebessége

(1) Járművel mindenkor csak olyan sebességgel szabad haladni, amely melleit a jármű közlekedése biztonságos és a vezető járművének ura maradhat. A jármű közlekedése akkor biztonságos, ha vezetője - abban az esetben, ha a többi jármű vezetői és a gyalogjárók is megtartják a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat - baleset előidézését el tudja kerülni, valamint - ha a személy- és vagyonbiztonság megköveteli és erről a körülményről a vezető idejében tudomást szerezhetett - járművét meg tudja állítani.

(2) Lakott területen kívül - a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett - a járművek legfeljebb a következő km/órában meghatározott sebességgel közlekedhetnek:

(3) Lakott területen - a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett - a járművek legfeljebb a következő km/órában meghatározott sebességgel közlekedhetnek:

(4) A személyszállításra szolgáló kocsik és szekerek óránként legfeljebb 20 km-es sebességgel közlekedhetnek. Társzekerek és egyéb nem gumiabroncsú teherszállító járművek városokban, valamint robbanóanyagot vagy robbantószert szállító, nem gumiabroncsú járművek mindenütt csak lépésben haladhatnak.

(5) Kerékpáros, lakott területen - hacsak nem külön kiépített kerékpárúton közlekedik, - óránként legfeljebb 10 km-es sebességgel haladhat, még akkor is, ha az úttest teljesen szabad.

(6) A villamos és a troleybusz sebességére a közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter által jóváhagyott menetsebességi utasítás az irányadó.

39. §

Sebességkorlátozások

(1) Járművel az alábbi helyeken és esetekben - a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett - különös figyelemmel és fokozott gondossággal kell haladni:

a) országos főútvonalon, továbbá első-, másod- és harmadrendű főútvonalon, szilárd burkolatú útvonalon, az alacsonyabbrendű útvonalak kereszteződéseinél és torkolatainál, kivéve ha a forgalmat rendőr vagy jelzőlámpa irányítja és részére szabad utat jelez;

b) útkanyarulatnál;

c) hídfőnél alagút vagy aluljáró ki- és bejáratánál;

d) 10%-nál meredekebben lejtő úton lefelé haladás esetén;

e) ahol a vezető a szabad kilátásban akadályozva van (nagyrakományú jármű mellett elhaladáskor, dombtető előtt stb.);

f) iskola, kórház vagy egyéb nagyobb látogatottságú épület és hely mellett;

g) járdasziget mentén;

h) veszélyt jelző vagy hangjelzést tiltó táblával megjelölt helyen;

i) kijelölt gyalogátkelő helyen;

j) villamos, troleybusz- vagy autóbuszmegállóhelynél a megállóhelyek járdaszigetei és a járda közötti részen.

(2) A villamos, troleybusz és autóbuszmegállóhelyek járdaszigetei és a járda közötti részen, valamint a sávval kijelölt gyalogátkelőhelyen a gyalogjáróknak elsőbbségük van az úttesten haladó járművekkel szemben.

(3) Járművel - a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett - óránként legfeljebb 15 km-es sebességgel szabad haladni:

a) egyenrangú útvonalak kereszteződéseinél és torkolatainál, kivéve ha a forgalmat rendőr vagy jelzőlámpa irányítja és részére szabad utat jelez;

b) útelágazásnál;

c) gödrös, síkos, sáros, valamint javítás alatt álló úttesten, illetve hídon, továbbá keskeny, nagyforgalmú útvonalon;

d) elromlott jármű lakott területen való vontatása esetén;

e) rendkívüli forgalom (katonai, vagy egyéb felvonulás, temetés, vásár stb.) esetén;

f) ijedező állattal vagy szabadon hajtott állatcsoporttal való találkozás esetén.

(4) Járművel - a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett - óránként legfeljebb 5 km-es (lépésnek megfelelő) sebességgel szabad haladni:

a) kapukon ki- vagy behajtásnál;

b) vasúti átjáróra ráhajtás előtt;

c) jobbra kis ívben, balra nagy ívben való kanyarodás, valamint megfordulás és tolatás esetén;

d) sűrű ködben vagy porban;

e) alacsonyabbrendű útvonalról magasabbrendű útvonalra ráhajtás alkalmával, kivéve ha a forgalmat rendőr vagy jelzőlámpa irányítja és részére szabad utat jelez.

(5) Azon a helyen, ahol a haladás sebességét km/órában megállapító rendelkezés van érvényben, a vezetőnek a rendelkezéshez alkalmazkodnia kell.

40. §

A kitérés

(1) Az úttesten szembejövő jármű továbbhaladásához szükséges szabad út biztosítása céljából jobbra kell kitérni.

(2) Olyan sík úttesten, ahol csak egy járt nyom van, az üres jármű a személlyel és teherrel terheltnek, a személlyel terhelt jármű a teherrel terhelt járműnek, a teherrel terhelt jármű pedig a forgalmi elsőbbséggel bíró járműveknek, valamint a csoportosan személyeket szállító teherautónak kitérni köteles. Ha a kitérés másképpen nem lehetséges, annak a járműnek kell megfordulnia, vagy visszatolatnia, amelyiknek az könnyebben lehetséges. Amennyiben az egy jártnyomú útvonalon egyenrangú járművek (üres üressel, személlyel terhelt személlyel terhelttel stb.) találkoznak, a járművekkel egymásnak fél-fél keréknyomra kell kitérni.

(3) 10%-nál meredekebben lejtő útvonalon való találkozás esetében - kivéve a forgalmi elsőbbséggel bíró járműveket, - általában mindenkor a fölfelé haladó jármű köteles valamennyi lefelé haladó járműnek kitérni. Ha azonban felfelé állati erővel vont jármű halad, ennek mindenkor a lefelé haladó járművel kell kitérni.

(4) Ha a gépjármű állati erővel vont járművel, vagy szabadon hajtott vagy vezetett nyerges, málhás állatokkal találkozik és az állatok nyugtalankodnak, a vezető köteles gépjárművét lassítani, a szükséghez képest megállítani, fenyegető veszély esetén pedig a motorműködését is megszüntetni.

(5) Ha a (4) bekezdésben szabályozott találkozás olyan útvonalon történik, amelynek oldalát mélység vagy meredekebb lejtő határolja, gépkocsival a mélység, illetve a lejtő oldalán kell megállni, még akkor is, ha az az úttest bal oldalán van.

41. §

Előzés

(1) Előzés: az ugyanabban az irányban haladó jármű mellett való elhaladás.

(2) Előzni csak a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett és abban az esetben szabad, ha

a) az előző jármű a szembejövő járművek forgalmát nem akadályozza;

b) a vezető szabad kilátása biztosítva van;

c) a vezető járművével az előzés befejezése után a menetirány szerinti jobb oldalra haladéktalanul oly módon vissza tud térni, hogy ezáltal a megelőzött járművet indokolatlan sebességcsökkentésre vagy fékezésre nem kényszeríti.

(3) Állati erővel vont járművel, illetve kerékpárral olyan útvonalon, ahol előzés közben a járművel az úttest menetirány szerinti bal oldalát is igénybe kell venni - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés megtartása mellett - csak abban az esetben szabad előzni, ha a szembe vagy hátulról jövő jármű legalább 350 m, illetve 250 m távolságra van.

(4) Előzni - az (5)-(7) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - csak balra szabad.

(5) Olyan úttesten, ahol a villamosvágányok a járda mellett vannak és a villamos a jobboldali iránynak megfelelően közlekedik, a motorkerékpár, személyautó, teherautó és autóbusz a villamosvágányon jobbra is megelőzheti a kézikocsit, állati erővel vont járművet, kerékpárt, munkagépet, tömör gumiabroncsú járművet, valamint azokat a járműveket, amelyek óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képesek.

(6) Olyan úttesten, ahol a villamosvágányok az úttest közepén vannak, a villamost csak jobbra szabad megelőzni.

(7) A balra nagy ívben kanyarodni szándékozó járművet, ha az bekanyarodási szándékát szabályszerűen már jelezte, a járművek csak jobbról előzhetik meg, feltéve hogy az előzés előfeltételei egyébként megvannak.

(8) Tilos előzni:

a) útkereszteződésnél, úttorkolatnál, útelágazásnál, éles vagy be nem látható útkanyarulatban;

b) 10%-nál meredekebben lejtő úton, ha emiatt nincs szabad kilátás;

c) közút és vasút kereszteződésénél;

d) hídfőnél - kivéve ahol a járművek egymás mellett két sorban is közlekedhetnek -, alagútban, alagút ki- és bejáratánál;

e) ha az előzést tábla tiltja;

f) ha az előzendő jármű vezetője lassít, mindaddig, amíg a járműnek további haladási iránya nem tisztázódik;

g) ha az előzendő jármű maga is előzésben van;

h) aluljáróban gépjárművet;

i) olyan hídon, amelyen az előzést az elsőfokú rendőrségi hatóság megtiltotta, vagy korlátozta.

(9) Előzés közben az előzendő jármű vagy állat, valamint a gyalogjárók mellett kellő távolságban, a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül kell elhaladni és ugyanígy kell a menetirány szerinti jobb oldalra visszatérni.

(10) A vezető előzési szándékát - a (11)-(12) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - az előtte haladó jármű vezetője részére hangjelzéssel, a mögötte haladó részére pedig az irányváltoztatás megfelelő jelzésével köteles jelezni.

(11) Abban az esetben ha a gépjármű vezetője kürtjelzést - a vonatkozó korlátozó rendelkezések miatt - nem adhat, az előzést fokozott figyelemmel kell végrehajtani. Szürkülettől napkeltéig a kürtjelzés helyett lefelé vetített reflektor fényjelzéssel kell a vezetőnek előzési szándékát megfelelően jeleznie.

(12) Olyan helyen, ahol a hatóság kétsoros közlekedést rendelt el és ennek következtében az előzés nem jár menetirányváltoztatással, irányjelzést és hangjelzést adni nem kell.

(13) Az előzendő jármű vezetőjének az előzést a sebesség fokozásával vagy más módon akadályoznia nem szabad. Az előzendő jármű vezetője az előző jármű részére az előzést az úttest jobb szélére való húzódással köteles lehetővé tenni.

(14) A visszapillantó tükörrel felszerelt gépjármű vezetője köteles a visszapillantó tükörből időnként meggyőződni arról, hogy más jármű nem akarj-e előzni.

42. §

Bekanyarodás

(1) Útkereszteződésnél úttorkolatnál, útelágazásnál, egyik útról a másikra, házakból (kapualjakból, telkekről) az úttestre, az úttestről a házakba (kapualjakba, telkekre) úgy kell bekanyarodni, hogy a jármű a bekanyarodás után is változatlanul a menetirány szerinti jobboldalon haladhasson. Ezért jobbra kis ívben, balra pedig - ha csak a rendőr kis ívben való kanyarodásra külön engedélyt nem ad - nagy ívben kell kanyarodni.

(2) A balra kanyarodó vagy forduló jármű vezetője elsőbbséget köteles biztosítani annak a járműnek, amely vele szemben vagy vele azonos irányban menetiránynak megfelelően halad.

(3) Nagyobb forgalmú útkereszteződéseknél a közlekedés gyors lebonyolítása, valamint a gyalogjárók védelme érdekében az elsőfokú rendőri hatóság elrendelheti, hogy a járművek csak a menetiránynak megfelelően egyenes irányban közlekedhetnek (ún. tiszta kereszteződés), illetve megtilthatja a járművek balra bekanyarodását (ún. féltiszta vagy részben tiszta kereszteződés).

43. §

Keresztező forgalom áthaladásának szabályozása

(1) Ha a járművek olyan útkereszteződésnél vagy úttorkolatnál találkoznak, ahol a közlekedést rendőr vagy jelzőlámpa irányítja, annak a járműnek van áthaladási elsőbbsége, amelynek a rendőr vagy a jelzőláma szabad utat ad.

(2) Ha a járművek olyan útkereszteződésnél vagy úttorkolatnál találkoznak, ahol a közlekedést rendőr vagy jelzőlámpa nem irányítja, a járművek áthaladási sorrendje a következő:

a) országos főútvonalnak, első-, másod-, vagy harmadrendű főútvonalnak alacsonyabbrendű útvonallal, a szilárdburkolatú útvonalnak földúttal való kereszteződésnél és torkolatánál a magasabbrendű, illetve a szilárd burkolatú útvonalon haladó járműnek van elsőbbsége az áthaladásra; alacsonyabbrendű útvonalról magasabbrendű útvonalra - a kötelező megállás után is - a járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a magasabbrendű útvonalon haladó járművek forgalmát nem zavarják, illetve a magasabbrendű útvonalon haladó járműveket indokolatlan sebességcsökkentésre nem kényszerítik;

b) egyenrangú útvonalak kereszteződésénél, illetve torkolatánál a járdák sarkai által alkotott képzeletbeli keresztezési négyszöghöz előbb érkező járművek, megközelítőleg egyszerre érkezés esetén pedig a vezető jobb oldala felől jövő járműnek van áthaladási elsőbbsége;

c) egyenrangú útvonalak kereszteződésénél, illetve torkolatánál - amennyiben a keresztezési négyszöghöz a járművek megközelítőleg egyidőben érkeztek, - a forgalmi elsőbbséggel bíró járműveknek áthaladási elsőbbséget kell biztosítani, tekintet nélkül arra, hogy azok a jármű vezetőjének jobb-, vagy baloldala felől érkeznek;

d) olyan helyen, ahol körforgalmat rendeltek el, a körforgalomban haladó járműnek áthaladási elsőbbsége van a körforgalomba torkoló bármilyen útvonalon érkező - vezetékhez vagy pályához nem kötött - járművel szemben.

44. §

Áthaladás vasúti átjárón

(1) Lakott területen kívül sorompó nélküli vasúti átjáró előtt a járművel vagy állattal meg kell állni avégett, hogy a vezető az áthaladás veszélytelenségéről meggyőződhessék.

(2) Sorompóval ellátott, valamint lakott területen sorompó nélküli vasúti átjáróra ráhajtás előtt a járművel, vagy állattal óránként legfeljebb 5 km-es sebességgel szabad haladni.

(3) A vasúti átjáróban előzni, megállni, várakozni, megfordulni, tolatni, továbbá a gépjárművezetőnek sebességet váltani vagy a tengelykapcsolót bármely más okból - motor-leállás esetét kivéve - kinyomni tilos.

(4) Gőzekével, cséplőgéppel, úthengerlővel, továbbá 4 to, vagy ennél nagyobb súlyú egyéb géppel vagy járművel, - kivéve gumiabronccsal felszerelt kerekű járműveket - vasúti átjárón csak abban az esetben szabad áthaladni, ha arra az átjáró felügyeletével megbízott vasúti alkalmazott engedélyt adott.

(5) Előcsengetős vasúti sorompónál, ha a csengő szól, a sorompók közé menni tilos, a sorompók között lévő gyalogjáróknak, gépjárműveknek, továbbá az állatokkal sietve távozni kell.

45. §

Megfordulás és tolatás

(1) A járművel megfordulni vagy tolatni csak az egyéb járművek vagy a gyalogjárók közlekedésének zavarása nélkül, 5 km-es sebességgel szabad.

(2) A megforduló jármű vezetője elsőbbséget köteles biztosítani a vele szemben vagy vele azonos irányban menetirányának megfelelően haladó jármű részére.

(3) Megfordulni tilos:

a) elsőrendű főútvonalon tolatással;

b) egyirányú utcában;

c) vasúti átjáróban;

d) olyan helyen, ahol az jelzőtábla tiltja.

(4) Tolatni tilos:

a) egyirányú utcában;

b) vasúti átjáróban és villamosvágányon;

c) körforgalomban.

46. §

Megállás

(1) Megállás a járműnek 2 percnél rövidebb ideig tartó egy helyben tartózkodása.

(2) Megállni - az egyirányú utcát és a kijelölt várakozóhelyeket kivéve - csak a haladás irányának megfelelően és csak olyan helyen szabad, ahol ez a gyalogjárók és más járművek közlekedését nem akadályozza.

(3) Az út szélén vagy a járdaszegély mellett úgy kell megállni, hogy a jármű hátsó kereke az úttest szélétől, illetve a járda szegélyétől legfeljebb 30 cm-re legyen és a jármű a járda szélével megközelítőleg párhuzamosan álljon.

(4) Megállni tilos:

a) útkereszteződésben, úttorkolatban, útelágazásban, éles vagy be nem látható útkanyarulatban;

b) útkereszteződésnél, úttorkolatnál, a kereszteződéstől vagy torkolattól (lakott területen a járda sarkától) számított 15 m-en belül;

c) vasúti átjáróban vagy villamosvágányon;

d) hídon, aluljáróban vagy alagútban, hídfőben, alagút vagy aluljáró ki- és bejáratában;

e) olyan helyen, ahol az álló járművet a többi jármű vezetője nem veheti észre (Pl. meredek dombtető előtt);

f) járdán és kijelölt gyalogátkelőhelyen;

g) villamos-, troleybusz-, vagy autóbuszmegállóhelynél a közönség várakozására szolgáló járdasziget és járda közötti úttesten; e tilalom alól az elsőfokú rendőri hatóság esetenként felmentést adhat;

h) közhasználatú járművek megálló-, illetve várakozó helyén, továbbá kettős megállóhely esetében a két megállóhelytábla közötti területen, egyébként pedig a megállóhelytábla előtt 10, a tábla után 15 m-en belül;

i) villamossal, troleybusszal, autóbusszal úgy, hogy a jármű eleje a megállóhelyet jelző táblán túl legyen;

j) ahol a megállást jelzőtábla tiltja;

k) robbanóanyagot vagy robbantószert szállító járművel lakott területen, - a fel- és lerakás, valamint esetleges üzemzavar eseteit kivéve.

(5) Meg kell állni:

a) rendőr, államvédelmi őr, pénzügyőr és jelzőőr felemelt kar-, tárcsa vagy lámpajelzésére; rendőr sípjelzésére; Néphadsereg forgalomirányítójának felemelt piros zászló vagy tárcsa jelzésére;

b) ha az úttesten zárt csoport halad át;

c) ha az úttesten gyermekek egyenként vagy csoportosan haladnak át;

d) ha az úttesten láthatóan testi fogyatkozásban szenvedő személy (fehér bottal ellátott vak, három feketepontos sárga karszalaggal ellátott süketnéma, mankós személy stb.) halad át;

e) lakott területen kívül sorompó nélküli vasúti átjáró előtt, avégett, hogy a vezető az áthaladás veszélytelenségéről meggyőződhessék;

f) olyan villamos-, troleybusz-, illetve autóbusz-megállóhely előtt, ahol a fel- és leszállás az úttesten történik, a fel- és leszállás idejére;

g) az országos főútvonalra, valamint az első- és másodrendű főútvonalra ráhajtás előtt;

h) közúti baleset okozása vagy észlelése esetén, továbbá első segélynyújtás, valamint kigyulladt jármű oltása céljából;

i) a szükséghez képest ijedező állattal való találkozás esetén.

(6) A megállást a vezető karjának, illetve a tárcsának függőleges feltartásával, féklámpával ellátott gépjárműnél, pedig - lábfékkel történő fékezés esetében - a féklámpával köteles jelezni.

(7) Ha útkereszteződésnél vagy úttorkolatnál a forgalmat rendőr vagy jelzőlámpa megállítja, a járművekkel aszerint kell felállni, hogy egymást a továbbhaladásban ne akadályozzák; jobbra kanyarodó járművel az úttest menetirány szerinti jobboldalának jobb szélén, az egyenes irányban haladó járművel a középen, balra kanyarodó járművel pedig - amennyiben a járművek a szembejövő járművek forgalmának akadályozása nélkül három sorban is felállhatnak, - a bal szélen kell megállni. Amennyiben a menetirány szerinti jobb oldalon csak két jármű fér el, a balra kanyarodó és az egyenes irányban haladó járművel a baloldali helyet kell elfoglalni. Ha a járművel nem azon a helyen helyezkedtek el, amelyen haladási szándékuknak megfelelően el kellett volna helyezkedni, elhelyezkedésüknek megfelelő irányban kell elhaladni.

47. §

Várakozás

(1) Várakozás: a járműnek 2 percnél hosszabb ideig tartó egyhelyben tartózkodása.

(2) Várakozás céljából a közút szélén a járművel úgy kell megállni, hogy az úttest két oldalán egymással szemben párhuzamosan való várakozással a forgalmat ne akadályozzák.

(3) Várakozni tilos:

a) azokon a helyeken, ahol a megállás tilos;

b) országos főútvonalon, amennyiben a közelben betorkoló közút van;

c) középületek, pályaudvarok, éttermek, szállodák, színházak be- és kijáratánál, valamint olyan épületek (telkek) be- és kijáratánál, ahol a várakozó jármű az oda irányuló vagy onnan jövő járművek közlekedését zavarhatja:

d) ahol a várakozást jelzőtábla tiltja.

(4) A (3) bekezdés c)-d) pontjában megjelölt helyeken a járművel kivételesen, a fel- és leszálláshoz, illetve fel- és lerakodáshoz szükséges, időre szabad várakozni.

48. §

lrányjelzés

(1) A jármű haladási irányának megváltoztatását a vezető karral, tárcsával vagy irányjelzőkészülékkel kellő távolságban és kellő ideig jelezni köteles. Irányjelzés szempontjából a haladás irányán az úttest vonalvezetésének irányát, körforgalom esetén pedig a körforgalom lebonyolítására szolgáló úttest irányát kell érteni.

(2) Karral a következőképpen kell jelezni:

a) jobbra-kanyarodás esetében a jobbkarnak vízszintes kinyujtásával;

b) balra-kanyarodás esetében a balkarnak vízszintes kinyujtásával.

(3) A karjelzést határozottan és félreértést kizáró módon úgy kell megadni, hogy ez mind előlről, mind hátulról kellően észlelhető legyen.

(4) A villamos, troleybusz vagy gépkocsi vezetője jobbra-kanyarodás esetében a jobb-, balra-kanyarodás esetében a baloldali irányjelzőkészülékkel köteles jelezni.

49. §

Hangjelzés

(1) Hangjelzést csak abban az esetben kell és szabad használni, ha a személy- és vagyonbiztonság megóvása, baleset megelőzése, illetve a közlekedés rendje érdekében szükséges.

(2) A hangjelzést kellő távolságból és jó hallhatóan kell adni.

(3) A gépkocsi vezetője mély, a motorkerékpár vezetője pedig magas hangot adó jelzőkészülékkel köteles hangjelzést adni.

(4) Szirénát, riasztócsengőt csak a forgalmi elsőbbséggel bíró jármű vezetője és csak kivételesen indokolt esetben használhat.

(5) A közúti vasúti vonat vezetője csengő-, illetve légsíp- vagy gőzsípjelzést köteles használni.

(6) A kerékpár vezetője legalább 30 m-ről hallható csengővel köteles hangjelzést adni.

(7) A kézikocsi, állati erővel vont jármű vezetője, lovasa és hajtó hangos szóval köteles hangjelzést adni.

(8) Hosszantartó hangjelzése - veszély esetét kivéve - továbbá nem forgalombiztonsági érdekből adott hangjelzés tilos.

(9) A vezetőt a hangjelzés adása az óvatos vezetés kötelezettsége alól nem mentesíti.

(10) Azon az útvonalon, ahol hangjelzést tiltó tábla van, éjjel-nappal, egyéb lakott területen pedig 22 órától 6 óráig a hangjelzés tilos. Ilyen helyeken, illetve időpontban kivételesen csak a tűzoltók, mentők és a közbiztonsági szervek szolgálatában lévő járművei adhatnak hangjelzést.

(11) A szánba fogott állatot csengővel kell ellátni.

50. §

A járművek kivilágítása

(1) A közúti forgalomban közlekedő minden járművet - a kézikocsit is - szürkülettől napkeltéig, sűrű ködben, továbbá kellően nem világított alagútban megfelelően ki kell világítani.

(2) Álló járművet csak kellően ki nem világított területen kell kivilágítani.

(3) A világításra vonatkozó szabályok a következők:

a) járművön fényszórót csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha az a fényt az úttestre lefelé vetítő készülékkel, esetleg külön tompított fényű világítótesttel van ellátva;

b) fényszórót általában csak lakott területen kívül szabad használni;

c) a gépjármű fényszórójának fényét a szembejövő járműtől, illetve állattól számított legalább 150 m távolságra lefelé kell vetíteni, vagy el kell oltani és a gépjárművel, ha városi lámpája nincs, meg kell állni; lefelé vetített fényszórót újból csak a szembejövő jármű vagy állat elhaladása után szabad bekapcsolni; ha a gépjármű vezetője a lefelé vetítés kötelezettségének nem tesz eleget és ezáltal a szembejövő jármű vezetőjét vakítja, a fénytől elvakított vezetőnek járművét arra az időre, amíg látóképességét kellő mértékben vissza nem nyeri, meg kell állítania;

d) kellően világított lakott területen csak városi lámpát szabad használni;

e) kellően nem világított lakott területen csak lefelé vetített vagy tompított fényszóróval szabad haladni;

f) lakott területen a lefelé vetített vagy a tompított fényű fényszórónak, nem lakott területen pedig a fényszórónak többszöri felvillantásával kell hangjelzés helyett - vagy azzal egyidejűleg - jelzést adni.

(4) Különleges fényű világítást csak a forgalmi elsőbbségnél bíró gépjárművek használhatnak.

(5) A kerékpárt elől fehér vagy sárga fényt szóró lámpával kell kivilágítani.

(6) A kézikocsit és az állati erővel vont járművet - ideértve a szánt is - a jármű bal oldalán legalább egy - színtelen üvegű lámpával kell kivilágítani. A lámpát a jármű bal oldalán, annak legkiállóbb pontján úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű legszélesebb része felől tájékoztasson és mind előlről, mind hátulról egyaránt látható legyen.

(7) A hátsó világítással nem rendelkező egy nyomon haladó motorkerékpáron, továbbá az állati erővel vont járművön hátul vörös színű fényvisszaverő prizmát kell felszerelni úgy, hogy a prizmára a közeledő jármű lámpájának fénye ráessék.

(8) A gépjármű pótkocsi vontatást jelző tábláját pótkocsi vontatása esetén szürkülettől napkeltéig, vagy sűrű ködben ki kell világítani. A vontatást jelző táblát - ha a gépjármű pótkocsit nem vontat - el kell fedni.

(9) Az autóbusz és a troleybusz viszonylatjelző tábláját szürkülettől napkeltéig vagy sűrű ködben ki kell világítani.

51. §

Járműre fel- és arról leszállás

(1) Mozgásban lévő járműre felszállni, vagy arról leszállni tilos.

(2) Álló járműre felszállni vagy arról leszállni - hacsak a jármű építése ezt lehetetlenné nem teszi - csak a közútnak a gyalogjárók számára fenntartott része (járda, járdasziget, útpadka) felé szabad.

(3) Mozgásban lévő jármű ajtaját sem a jármű vezetőjének, sem az utasnak kinyitnia nem szabad. Álló jármű kifelé nyíló ajtajának kinyitása előtt meg kell győződni arról, hogy az ajtó kinyitása a személy- vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül lehetséges-e.

(4) Mozgásban lévő jármű lépcsőjén vagy külső részén tartózkodni vagy utazni tilos.

(5) Villamosra, troleybuszra és autóbuszra felszállni vagy azokról leszállni - még azok álló helyzetében is - csak a megállóhelyen szabad. A felsorolt járművekre álló helyzetben a megállóhelyen kívül csak kivételesen indokolt esetben (pl. áramzavar, motorhiba stb.) szabad fel- vagy azokról leszállni, abban az esetben, ha erre a jármű személyzete előzetesen engedélyt adott.

(6) Villamosra, troleybuszra és helyi forgalmat lebonyolító autóbuszra - ha első és hátsó ajtója a vezető által csukható - felszállni csak a hátsó, leszállni pedig csak az első ajtón szabad.

52. §

Villamosok, troleybuszok és autóbuszok elindítása

(1) A villamosok, troleybuszok és autóbuszok indításával megbízott alkalmazott (kalauz, kocsiindító, kocsirendező, forgalmi tisztviselő) az indítási jelet csak abban az esetben adhatja meg, ha az utasok le- és felszállása megtörtént.

(2) Az utasok leszállását akkor lehet megtörténtnek tekinteni, ha az utolsóként leszálló utas mindkét lábával a talajon, a felszállást pedig akkor, ha az utaskén felszálló utas mindkét lábával a lépcsőn áll.

(3) Ha a villamoson, troleybuszon, illetve autóbuszon az összes ülő- és állóhely foglalt az indítással megbízott alkalmazott a közönségnek a felszállás megszüntetésére való figyelmeztetése után az indítási jelet megadhatja.

(4) A vezető a villamost csak az indulási jel megadása után indíthatja el.

(5) A motorkocsi kalauza kocsijának hátsó peronjára és esetleges középső ajtaján, középbejáratú kocsinál a középső ajtókon történő le- és felszállásokra, a pótkocsi kalauza eddig a pótkocsi első és hátsó perronján, valamin az esetleges középső ajtaján, közbejáratú pótkocsiknál pedig a középső ajtókon történő le- és felszállásokra köteles figyelni.

(6) A pótkocsival közlekedő villamos, troleybusz vagy autóbusz első kocsijának kalauza az indítási jelet csak akkor adhatja meg, ha a pótkocsi kalauzától indítási jelet kapott.

(7) A kettőnél több kocsiból álló villamos indítására külön indítót kell alkalmazni; az indítónak a megállóhelyen a villamosról le kell szállnia és az indítási jelet a talajon állva kell megadnia.

(8) A vezető a kalauzzal közlekedő autóbuszt csak az indítási jel megadása után indíthatja el.

(9) A vezető a kalauz nélkül közlekedő autóbuszt csak akkor indíthatja el, ha az utasok le- és felszállása megtörtént.

(10) A villamosok, troleybuszok és autóbuszok indítására a megállóhelyekhez külön indítót lehet kirendelni, ahol ezt a városi (községi) tanács végrehajtóbizottsága elrendeli, illetve megengedi.

(11) Troleybuszt és autóbuszt az indítási jel megadása után is csak akkor szabad elindítani, ha a vezető az ajtókat becsukta. Menetközben a jármű ajtóit zárva kell tartani.

(12) A villamosokat automatikusan zárható ajtókkal - fokozatosan kell ellátni. Az ilyen villamosokat az indítási jel megadása után is csak akkor szabad elindítani, ha az ajtókat becsukták. Az ilyen kocsik ajtóit menetközben zárva kell tartani.

53. §

A villamosokkal, troleybuszokkal és autóbuszokkal kapcsolatos egyéb rendelkezések

(1) A mozgó villamos, troleybusz, vagy autóbusz lépcsőjén állni, annak ajtajából vagy ablakából kihajolni, egyéb meg nem engedett helyen tartózkodni, illetve ilyen módon elhelyezkedett utast szállítani tilos.

(2) Az irányító berendezéshez, a biztonsági készülékhez hozzányúlni, a személyzetet jelzések utánzásával megtéveszteni tilos.

(3) Szürkülettől napkeltéig, sűrű ködben és minden olyan alkalommal, amikor a kellő világosság hiányzik, a villamos, troleybusz, illetve autóbusz belsejét ki kell világítani.

(4) A villamos, troleybusz, illetve autóbusz vezetőjének vezetés közben beszélgetni, étkeznie, vagy dohányoznia tilos.

54. §

A járművek terhelése

(1) A jármű terhelésénél - személyekkel terhelés esetében is - a jármű teherbírására, az útviszonyokra, valamint a vonóállatok erejére figyelemmel kell lenni. Személyek szállítása esetén személyenként 80 kg - 10 éven aluli gyermekeknél 40 kg - terhelést kell számítani.

(2) Személyautóban, valamint teherautó vezetőfülkéjében csak a gépjármű igazolólapján (teherautóknál és autóbusznál a terhelési táblán is) feltüntetett számú személyt szabad szállítani; két 10 éven aluli gyermek egy személynek számít.

(3) Teherautón történő csoportos személyszállítás esetén csak az igazolólapon feltüntetett teherbírásnak megfelelő számú személyt szabad szállítani, személyenként 80 kg - 10 éven aluli gyermekeknél 40 kg - terhelést számítva.

(4) Teherautó rakterületén csak a kocsi oldalfalai által határolt belső részen ülve szabad személyt szállítani. A személyeket a teherautóban úgy kell elhelyezni, hogy a terhelés arányos legyen.

55. §

A járművek mérete és megrakása

(1) A közúton közlekedő jármű - üléseivel, kiugrásaival, kilengő alkatrészeivel és rakományával együtt - legfeljebb 250 cm széles, az úttest szintjétől számítva legfeljebb 400 cm magas, valamint hátrafelé kinyúló rakománya legfeljebb 200 cm hosszú lehet. A keskeny útvonalakon közlekedő járművet csak olyan szélességben szabad megrakni, hogy más járművek és a gyalogjárók közlekedését ne akadályozza.

(2) A járművön a rakományt úgy kell elhelyezni, hogy ez az oldalfalak által határolt síkból balra vagy jobbra ki ne nyúljék. Ha a rakomány méreténél fogva ily módon nem helyezhető el, az - a lehetőség szerint - úgy kell elhelyezni, hogy csak a menetirány szerinti jobb oldalon terjedjen túl a jármű által határolt síkon. Az oldalt vagy hátrafelé kinyúló rakomány végét nappal 40X40 cm nagyságú piros ronggyal kell megjelölni, szürkülettől napkeltéig, sűrű ködben az oldalt kinyúló rakományt fehér, a hátrafelé kinyúló rakományt pedig vörös színű lámpával kell megvilágítani.

(3) A rakomány szélességére és magasságára megállapított méretkorlátozások a szálasterményeket szállító, állati erővel vont járművekre nem vonatkoznak. Ez a kivétel nem alkalmazható abban az esetben, ha a jármű olyan útvonalon közlekedik amelyen villamos vagy troleybusz vezeték van.

(4) A jármű rakodásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a rakomány a jármű vezetőjét sem a vezetésben, sem a szabad kilátásban, a közúti forgalom résztvevőit pedig az irányjelzéseknek és a lámpáknak (prizmáknak) észlelhetésében ne akadályozza, az úttestet, valamint a közút felett vagy mentén lévő létesítményeket ne rongálja, továbbá arra is, hogy az a gyalogjárók és a járművek közlekedését, a személy- vagy vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(5) A rakományt a járművön egyenletesen elosztva úgy kell elhelyezni, hogy az a rázkódás és zökkenés következtében le ne essék, ki ne ömöljék, az úttestre ne fröccsenjen és a rakterületen el ne csússzék.

(6) A járművön tilos kaszát, fejszét vagy egyéb, a testi épség megsértésére alkalmas eszközt oly módon szállítani, hogy a gyalogjárókat vagy a járművön lévő személyeket megsérthesse. Az ilyen eszközöket szétszedett állapotban zsákszövettel vagy egyéb módon beburkolva körül kell kötözni és a járműhöz le kell erősíteni.

(7) Láncot, ponyvát, a jármű egyéb tartozékát, valamint a rakományt úgy kell a járműhöz erősíteni, hogy az ne lenghessen és az úttestet ne érintse.

(8) Az úttest rongálására alkalmas tárgyat (szálfát, farönköt, boronát stb.) az úttesten csúsztatva vontatni tilos.

(9) Közfogyasztásra szolgáló húst, kenyeret, nyers élelmiszert, szénsavas vízzel telített palackokat, valamint levágott állatot csak csukott vagy ponyvával fedett járművön szabad szállítani.

(10) Az (1) bekezdésben megállapított méreteken túlterjedő szélességű és magasságú járműnek, illetve rakományt szállító járműnek, valamint mindennemű hirdetés és hírverés célját szolgáló járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez az elsőfokú rendőri hatóság engedélye szükséges; ha a jármű egy megyéhez tartozó több rendőri hatóság területén közlekedik, az engedélyt a megyei rendőrkapitányság, több megye területére pedig a belügyminiszter adja meg. Az engedélyt a vezető menetközben köteles magánál tartani.

56. §

Tűzveszélyes anyagok szállítása

(1) Tűzveszélyes anyagot csak az alábbi feltételek mellett szabad szállítani:

a) ásványolajat szállító járműre más, gyúlékony, robbanóanyagot, vagy robbantószert felrakni nem szabad, ilyen járművet állandóan felügyelet alatt kell tartani és mindkét oldalát vörös színű "Tűzveszélyes" felirattal kell ellátni, ilyen jármű közelében, valamint a rakodásnál nyílt lángot használni, illetve dohányozni tilos;

b) celluloidot (filmet) csak zárt vagy sűrű szövésű ponyvával fedett járművön szabad szállítani.

(2) A tűzveszélyes anyagot szállító járművet két kézi tűzoltókészülékkel kell ellátni, amelyek közül egyiknek haboltókészüléknek kell lennie.

(3) Tűzveszélyes anyagot szállító kézikocsi vagy állati erővel vont jármű kivilágítására tűzbiztos lámpát kell használni.

57. §

Robbanóanyagok és robbantószerek szállítása

(1) A KRESZ szempontjából robbanóanyagokon dinamitféleséget, lőport, kezelésbiztos robbanóanyagokat, továbbá olyan robbanóanyagokat, amelyeknek robbanása folyamán vegyi átalakulás megy végbe, robbantószereken pedig gyutacsokat, gyujtózsinórokat, robbantózsinórokat kell érteni.

(2) A robbanóanyagokat és robbantószereket szállító gépjárműveket két kézi tűzoltókészülékkel kell felszerelni. A gépjármű villamosvezetékei szigetelésének kifogástalannak kell lennie.

(3) A robbanóanyagot vagy robbantószert szállító járművet a menetirány szerinti baloldalon halálfejes fekete zászlóval kell ellátni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a fegyveres testületek járműveire.

(4) Robbanóanyagot, illetve robbantószert csak felelős személy kíséretében szabad szállítani. A felelős személy köteles az Általános Bányászati Biztonsági és Egészségvédő Szabályzat vonatkozó rendelkezéseit a szállítás folyamán megtartani. A jármű vezetője a felelős személy utasításait - amennyiben az a KRESZ-be vagy más jogszabályba nem ütközik, - köteles végrehajtani.

(5) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel megrakott járművön - a felelős személyen kívül - személyt szállítani tilos.

(6) Robbanóanyag vagy robbantószer rakodásával vagy szállításával kapcsolatos bármilyen munka folyamán nyílt lángot használni, illetve dohányozni tilos. Világítás céljából kizárólag villanyvilágítást, hordozható akkumulátoros lámpát vagy benzinbiztonságú lámpát szabad használni. Útközben, megállás alkalmával dohányozni vagy tüzet gyujtani csak a szállítmánytól legalább 200 m távolságon túl szabad. A nyílt tüzeket 250 m-en belül megközelíteni tilos.

(7) Gyufa vagy egyéb gyújtószer menetközben csak a felelős személynél lehet.

(8) Útközben megállni csak lakott területen kívül, lakóháztól legalább 200, útelágazástól legalább 100 m-re szabad.

(9) Vihar esetén erdőben megállni nem szabad, hanem az utat folytatva az erdőtől legalább 250 m távolságra kell megállni.

(10) Amennyiben a szállítás több járművel történik, állati erővel vont járművek között legalább 50 m, gépjárművek között pedig legalább 100 m távközt kell tartani, haladás és megállás esetén egyaránt.

(11) Robbanóanyagot, vagy robbantószert szállító kézikocsi vagy állati erővel vont jármű kivilágítására tűzbiztos lámpát kell használni.

58. §

A jármű elhagyása

(1) Gépjármű őrizet nélkül csak az úttest szélén és csak akkor hagyható el, ha forgalmi akadályt nem okoz, a vezető a hajtóerő működését megszüntette és arról is gondoskodott, hogy a gépjárművet illetéktelen személy el ne indíthassa vagy a gépjármű magától lejtőn el ne indulhasson.

(2) Tűzveszélyes - robbanóanyagot vagy robbantószert szállító - járművet, továbbá 10%-nál meredekebben lejtő úton pótkocsit vontató gépjárművet felügyelet nélkül hagyni tilos.

(3) Kerékpárt közúton őrizetlenül hagyni csak abban az esetben szabad, ha a kerékpáros megfelelően (lakattal, lakattal elzárt drótkötéllel stb.) gondoskodik arról, hogy a kerékpárt más személy ne használhassa.

59. §

Elromlott járműnek a forgalomból való eltávolítása

(1) Ha a jármű kormánya vagy fékje nem működik, azzal a közúti forgalomban részt venni nem szabad. Ha a jármű egyik baloldali lámpája sem működik, azzal a közúti forgalomban kellően meg nem világított területen részt venni nem szabad. Ha az elromlott járműnek a közúton kell maradnia, a járművet az úttest szélén úgy kell elhelyezni, hogy forgalmi akadályt ne képezzen. A vezető a járművet szürkülettől napkeltéig - kellően nem világított területen vagy sűrű ködben - megvilágítani köteles.

(2) Elromlott jármű vontatása esetében a vontatókötél, illetve a vontatórúd a vontatott, járműnél hosszabb nem lehet. Olyan gépjárművet, amelynek fékberendezése elromlott csak merev vontatórúddal szabad vontatni.

(3) A vontatott járművet szürkülettől napkeltéig és sűrű ködben megfelelően ki kell világítani.

(4) A vontatott gépjárművet csak megfelelő gépesítéssel rendelkező vezetőnek szabad vezetnie.

(5) Ha a járműnek az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb felszerelése romlik el, a járművel a lehetőség szerint mellékútvonalon kell a telephelyre vagy javítóműhelybe menni. Az ilyen gépjárművet a vezetőnek fokozott gondossággal kell vezetnie.

60. §

Eljárás közúti baleset alkalmával

(1) Aki közúti balesetet okozott, köteles azonnal megállni. A balesetet okozó személy a segítségre szoruló sérültet köteles a körülményekhez képest részéről nyújtható segélyben részesíteni, vagy evégből, valamint a nyomok megőrzésének biztosítása céljából szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség terheli az is, aki nem okozott ugyan közúti balesetet, de annál jelen van, vagy menet közben baleset folytán sérült személy talál, azzal az eltéréssel, hogy ilyen esetben a sérültnek a tőle elvárható segítséget köteles nyújtani.

(3) Ha a közúti baleset alkalmával a helyszínen rendőr nem intézkedett, a balesetet okoló személy köteles 24 órán belül a legközelebbi rendőri hatóságnál, illetve szolgálatban lévő rendőrnél jelentkezni és a balesetet bejelenteni.

(4) A vállalat-, üzem és garázsvezető (gépkocsielőadó stb.) köteles a tudomására jutott - közúti balesetből származó - személyi sérülésről, illetve rongálódásról az elsőfokú rendőri hatóságnál 24 órán belül távbeszélőn vagy írásban jelentést tenni.

(5) A közúton kigyulladt jármű oltása céljából a többi jármű vezetője köteles megállni és segítséget nyújtani, a tűzoltókészülékkel felszerelt jármű vezetője pedig tűzoltókészülékét rendelkezésre bocsátani.

(6) Az (1)-(2) és (5) bekezdésben foglalt megállási kötelezettség nem vonatkozik a baleset, tűz- vagy más közveszély színhelyére vonuló mentő- vagy tűzoltógépkocsi vezetőjére.

III. Fejezet

A gyalogjárókra vonatkozó különleges rendelkezések

61. §

A gyalogjárók magatartásáról általában

(1) A gyalogjárók olyan útvonalon, amelyen járda van - a zárt csoportokat, valamint a (3), (4) bekezdésben foglaltakat kivéve -, kizárólag a járdán közlekedhetnek. Ahol járda nincs vagy az elzárták, a gyalogjárók az úttest szélén, annak legfeljebb 1 m széles sávján - a szembejövő járműforgalom figyelemmel kísérése céljából, lehetőleg a menetirányuk szerinti baloldalon - fokozott gondossággal kötelesek haladni.

(2) Tilos a gyalogjáróknak a járdán és az úttesten csoportban haladni, csoportban álldogálni, vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozni.

(3) Ahol járda vagy járdasziget van, a járművekre várakozni csak ezeken szabad. A villamos-, troleybusz- és autóbuszmegállóhelyeken a járművekre a járdán úgy kell várakozni, hogy az más gyalogjárók haladását ne akadályozza.

(4) A járdán a gyalogjárók közlekedését akadályozó és a járdának legalább a felét elfoglaló nagyterjedelmű, továbbá a gyalogjárók ruhájának beszennyezését vagy megrongálását előidéző, gyalogjárók közlekedését zavaró, valamint a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tárgyat vinni tilos. Az ilyen tárgyat szállító gyalogjáró az úttest szélén, közvetlenül a járda mellett köteles lakott területen a menetiránya szerinti jobboldalon, lakott területen kívül pedig a járműforgalommal szemben (saját menetiránya szerinti baloldalon) haladni oly módon, hogy a járművek közlekedését ne akadályozza.

(5) Sérülés, rongálás vagy szennyezés előidézésére alkalmas tárgyat (üvegtáblát, fejszét, villát, fűrészt, meszes, vedret, kaszát szétszedett állapotban stb.) csak papírba vagy más anyagba burkolva szabad szállítani.

(6) Úttesten sportolni, táncolni, játszani (görkorcsolyázni, rollerezni, labdázni stb.) - kivéve, ha erre az elsőfokú rendőri hatóság engedélyt ad - nem szabad.

(7) Főútvonalakon hat éven aluli gyermek csak felnőtt kíséretében tartózkodhat.

62. §

Zárt csoportok közlekedése

(1) Közutakon zárt csoportoknak a haladás irányának megfelelő jobboldalon az úttest szélén kell haladniok. Egy-egy csoport hossza 100 m-nél több nem lehet. Két csoport között legalább 50 m, forgalmas útkereszteződésnél, úttorkolatnál, valamint hídfőnél legalább 100 m távközt kell tartani.

(2) A zárt csoportoknak első és utolsó sorában a baloldalon szürkülettől napkeltéig, kellően nem világított területen vagy sűrű ködben, valamint kellően nem világított alagútban egy-egy lámpát vagy legalább 12 cm átmérőjű vörös színű prizmát kell vinni úgy, hogy ezt a járművek vezetői kellő időben észlelhessék. Ha a csoport élén és közvetlenül utána a csoporthoz tartozó szabályszerű kivilágított jármű

halad, a csoport megvilágításáról gondoskodni nem kell.

(3) Zárt csoportnak hídon ütemes lépésben áthaladni tilos.

(4) Ha valamely felvonulás a közlekedés rendjét zavarhatja, a felvonulás útvonalát az elsőfokú rendőri hatóság állapítja meg.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásáért a csoport vezetője felelős.

(6) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a Néphadsereg, a közbiztonsági szervek, a pénzügyőrség és tűzoltóság menetelő csoportjaira.

63. §

Áthaladás az úttesten

(1) A gyalogjáró az úttesten - minthogy az úttest elsősorban a járműveké - a legnagyobb figyelemmel, körültekintéssel és a forgalom zavarása nélkül köteles áthaladni. Mielőtt a gyalogjáró lelép a járdáról, balra-, utána jobbra-, majd újból balranézés útján győződjék meg arról, hogy az biztonságosan megteheti-e. Az úttest közepéig balfelé, attól kezdve pedig jobbfelé kell fokozottabban figyelni.

(2) Olyan útvonalon, ahol a gyalogátkelőhely ki van jelölve, csak itt szabad áthaladni. Lakott területen, főútvonalakon - ha nincs kijelölt gyalogátkelőhely - a gyalogjáró az úttesten csak útkereszteződéseknél vagy úttorkolatnál kelhet át.

(3) Az úttesten mindig derékszögben, a legrövidebb átkelést biztosító irányban kell áthaladni.

(4) Villamos-, troleybusz- és autóbuszmegállóhelyen lévő járdaszigetről a menetirány szerinti jobboldal felé eső (közelebbi) járdára, valamint a járdáról a járdaszigetre való áthaladás - a járdasziget egész hosszában - az útkereszteződésben a forgalmat irányító rendőr vagy jelzőlámpa jelzéseitől függetlenül történhet.

(5) Tilos az úttesten áthaladáskor a testi épséget vagy a közúti forgalmat zavaró magatartást tanúsítani vagy az úttesten álldogálni.

(6) Ha az úttest szélén álló jármű vagy egyéb tárgy akadályozza a szabad kilátást, az úttesten áthaladás alkalmával a gyalogjáró a járműtől, illetve egyéb tárgytól csak olyan távolságban haladhat át, amelynél az az áthaladó gyalogjárót az úttest áttekintésében nem korlátozza, a járművek vezetőit pedig az átkelő gyalogjáró kellő időben való megpillantásában nem akadályozza.

(7) Gyermekkocsi és testi hibája miatt járni nem tudó személy kézierővel tolt, vagy hajtott ülőkocsija a forgalom akadályozása nélkül, a gyalogjárókra vonatkozó szabályok megtartása mellett közlekedhet.

IV. Fejezet

A kerékpárokra vonatkozó különleges rendelkezések

64. §

A kerékpár felszerelése

(1) A kerékpárt fel kell szerelni:

a) olyan megbízható kormánykészülékkel, amellyel gyorsan és biztosan lehet kormányozni;

b) kézi, ún. dörzsfékkel mely közvetlenül a kerékpár abroncsának külsejére hat; dörzsféket az esetben is fel kell szerelni, ha a kerékpár lábfékkel, ún. ellen- (kontra-) fékkel fékezhető; a lábfékkel fel nem szerelt kerékpárt mindkét kerék fékezésére alkalmas két, egymástól független kézifékkel kell ellátni;

c) legalább 30 m távolságról hallható csengőkészülékkel;

d) szürkülettől napkeltéig, kellően nem világított területen, vagy sűrű ködben, továbbá kellően nem világított alagútban fehér vagy sárga fényt adó lámpával; ha ez villamosárammal működik, fényét legfeljebb 30 m-re vetítheti előre;

e) hátul, jól látható helyen, vörös szín fényvisszaverő üveggel (prizmával); a fényvisszaverő üveget a kerékpár hátsó sárhányójának 20 cm hosszúságban fehér színűre festett alsó részén, középen kell felszerelni; ha a kerékpáron sárhányó nincs, a fényvisszaverő üveget hátul, a kerékpár vázán úgy kell felerősíteni, hogy a kerékpár mögött jövő járművek lámpáinak fényét visszatükrözze;

f) a kerékpár első kereke tengelyének menetirány szerinti jobboldalán a kerékpártulajdonos családi és utónevét, továbbá a lakhelyét (város, község, kerület, út, utca, tér, szám) feltüntető, fémből készült, legalább 12X6 cm nagyságú névtáblával.

(2) Az igazoltan versenyre készülő vagy versenyen résztvevő személy kerékpárját csak az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában felsorolt készülékkel kell felszerelni. A különleges elbánásra való jogosultságot a sportkör által kiállított igazolvánnyal kell igazolni.

(3) A kerékpárt gyártó vagy összeállító vállalat a kerékpárvázakat folytatólagosan gyártási számmal köteles ellátni. A gyártási számot a kerékpár vázába, a nyereg alatti részbe, jól látható helyen kell beütni.

65. §

Közlekedés kerékpárral

(1) Kerékpárosok a közúti közlekedésre vonatkozó általános rendelkezéseken felül az alábbi rendelkezésekhez is kötelesek alkalmazkodni;

a) közúton csak az kerékpározhat, aki a kerékpárvezetéshez szükséges testi és szellemi alkalmassággal rendelkezik;

b) a kerékpáros köteles személyazonosságának igazolására alkalmas okmányt magánál tartani (pl. munkaadói igazolvány, állandó lakásbejelentését igazoló szelvény stb.);

c) előzésnek vagy akadály elkerülésének eseteit kivéve, kerékpárral az úttest szélén a járdától (útpadkától), illetve a gyalogjárók közlekedésére szolgáló 1 m-es sávtól legfeljebb 1 m távolságon belül szabad haladni;

d) olyan útvonalon, ahol előzés közben az úttest menetirány szerinti baloldalát is igénybe kell venni, kerékpárral csak abban az esetben szabad előzni, ha a szembe- vagy hátulról jövő gépjármű legalább 250 m távolságra van;

e) lakott területen kerékpárral csak kerékpárt, kézikocsit, állati erővel vont járművet, állatot vagy munkagépet szabad megelőzni;

f) kerékpározás közben a kerékpár fényvisszaverő üvegjét (prizmáját) eltakarni nem szabad;

g) kerékpáron - a két- vagy többüléses kerékpár kivételével - személyt szállítani tilos; gyermeket csak abban az esetben szabad szállítani, ha az a kerékpáron úgy helyezhető el, hogy a kerékpárost két kezének szabad használatában nem akadályozza;

h) kerékpáron csak olyan tárgyat szabad szállítani, mely a forgalom rendjét nem zavarja és a kerékpárost két kezének szabad használatában nem akadályozza; 1 m-nél szélesebb vagy magasabb, valamint a kerékpár hosszúságán túl terjedő tárgyat kerékpáron szállítani tilos;

i) a járdán kerékpározni tilos; ha az úttest kerékpárközlekedésre alkalmatlan, a kerékpárral a járdán - lakott területen óránként legfeljebb 5 km-es sebességgel - szabad haladni;

j) kerékpárt a járdán tolni - hacsak az úttest kerékpárközlekedésre nem alkalmas - tilos.

k) főútvonalakon 12 éven aluli gyermek- nem kerékpározhat;

l) városban vagy nagyobb községben kerékpározást tanulni csak külső területen, kevésbé forgalmas utakon szabad;

m) kerékpárasnak más közlekedési eszközzel versenyt futni, embereket, állatokat, vagy járműveket körülkeringeni, járműhöz kapaszkodni tilos;

n) kutyát vagy más állatot kerékpár mellett, ahhoz kötve futtatni tilos;

o) kerékpárral pótkocsit vontatni, vagy kerékpárhoz oldalkocsit szerelni tilos.

(2) Ha a rendőr vagy jelzőlámpa tilos jelzést ad, a kerékpáros köteles kerékpárjáról leszállni és a szabad út jelzésének megadásáig kerékpárja mellett állni.

(3) A közúti forgalomban résztvevő kerékpáros a kerékpár igazolólapját - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles magánál tartani.

(4) Kerékpárkölcsönző vállalat részéről kölcsönadott kerékpár igazolólapja helyett a kerékpár kölcsönvevője a kölcsönző vállalat által kiállított igazolványt köteles magánál tartani. Az igazolványon a kölcsönző vállalat nevét, telephelyét, a kölcsönvevő családi és utónevét, továbbá lakcímét, végül az kell feltüntetni, hogy a kölcsönzés határideje (év, hó, nap, óra) mikor jár le.

(5) A kerékpár névtábláját, valamint a beütött gyártási számot mindig tiszta és olvasható állapotban kell tartani. A gyártási számot fedőfestékkel bevonni, vagy más módon olvashatatlanná tenni tilos.

66. §

Kerékpárok bejelentése

(1) A kerékpárt üzembehelyezés előtt tulajdonosa az e célra rendszeresített űrlapon, a községben az illetékes rendőrőrsnél, a városban a városi, illetve a kerületi rendőrkapitányságnál bejelenteni köteles. A rendőrkapitányság, illetve a rendőrőrs a bejelentés alkalmával igazolólapot ad ki.

(2) Ha a kerékpártulajdonos személyében változás áll be, ezt a körülményt mind a régi, mind az új tulajdonos köteles az új tulajdonos lakhelye szerint illetékes, az (1) bekezdésben megjelölt rendőri szervnél újonnan kiállított űrlapon bejelenteni.

(3) Ha a kerékpárt a forgalomból végleg kivonják vagy külföldre viszik, a tulajdonos köteles ezt a körülményt az igazolólap visszaszolgáltatása mellett az illetékes rendőri szervnek bejelenteni.

V. Fejezet

Állati erővel vont járművekre, kézikocsikra, a vezetett vagy hajtott állatokra vonatkozó különleges rendelkezések

67. §

A járművek felszerelése

(1) Az állati erővel vont járművet fel kell szerelni:

a) könnyen és gyorsan kezelhető, állandóan használható állapotban tartott fékszerkezettel, - a kizárólag mezőgazdaságban használt sík területen közlekedő járművek kivételével;

b) a jármű baloldalán legalább egy, színtelen üvegű lámpával; a lámpát a baloldalon, annak legkiállóbb pontján úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű legszélesebb része felől tájékoztasson és mind előlről, mind hátulról egyaránt látható legyen;

c) hátul vörös színű fényvisszaverő üveggel (prizmával);

d) legalább 30X20 cm nagyságú, fehér alapszínű, feketebetűs névtáblával; a névtáblán fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, lakhelyét, (telephelyét), községekben a megye elnevezését is, továbbá a raksúlyt (teherbírást), a táblát teherszállító kocsin a jármű jobboldalán kívül, személyszállító kocsin pedig a kocsi belsejében, az ún. tükördeszkán úgy kell elhelyezni, hogy jól látható legyen.

(2) A kézikocsit fel kell szerelni az (1) bekezdés b) pontjában említett lámpával és d) pontjában említett névtáblával.

(3) A szánba fogott állatot csengővel kell ellátni.

(4) A jármű névtábláját mindig tisztán és olvasható állapotban kell tartani.

68. §

A befogott állatokkal kapcsolatos rendelkezések

(1) A jármű elé legfeljebb három vonóállatot szabad egymás mellé befogni.

(2) Olyan állatot, amely a közelébe jutó személyek testi épségét veszélyeztetheti, járműbe fogni tilos. A harapós lovat szájkosárral kell ellátni.

(3) Tilos elcsigázott kisebzett, vagy ragályos beteg állatot járműbe fogni.

(4) Tilos az állatokat szűk vagy rövid, kisebzés vagy feltörés előidézésére alkalmas szerszámba fogni.

(5) Tilos a jármű elé fogott állatot ütlegelni, bántalmazni vagy kínozni.

69. §

A járműhöz és vonóállathoz állat kötése

(1) A jármű oldalához állatot kötni tilos. A járműhöz hátul legfeljebb két állatot szabad kötni, vonóállathoz legfeljebb egy vagy két állat köthető, aszerint, hogy a kocsit két vagy egy állat vonja.

(2) Közúton a vonóállatokkal együtt haladó növendékállatot (csikót stb.) a járműhöz hátul, vagy a vonóállathoz kell kötni; a kötél 1 m-nél hosszabb nem lehet.

70. §

Több jármű vontatása

(1) Kettőnél több járművet, vagy gépet egymáshoz csatolva vontatni tilos.

(2) Tilos rakománnyal terhelt járműhöz másik rakománnyal terhelt járművet csatolni.

(3) Nem esnek az (1)-(2) bekezdésben említett tilalom alá a kordélyok és a mezőgazdasági eszközök (vetőgép stb.), amelyekből legfeljebb kettőt szabad vontatni abban az esetben, ha megfelelő kapcsolószerkezetük van.

71. §

A járművek terhelése

(1) A jármű terhelésénél a jármű teherbírására, az útviszonyokra, valamint a vonóállatok erejére figyelemmel kell lenni.

(2) Kétfogatú jármű terhelése kövezett úton a 6 tonnát, egyfogatú jármű terhelése pedig a 3 tonnát nem haladhatja meg. Ez a rendelkezés a fuvarozási vállalatok különleges szerkezetű járműveire nem vonatkozik.

(3) 12 tonnánál nagyobb összsúlyú állati erővel vont jármű csak a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága közlekedési osztályának külön engedélye alapján vehet részt a közúti forgalomban.

(4) Az elsőfokú rendőri hatóság meredek, sáros vagy síkos úton a súlyosan terhelt jármű közlekedését megtilthatja, esetleg előfogat alkalmazását rendelheti el.

72. §

Közlekedés állati erővel vont járművel és kézikocsival

(1) Közúton - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltekintve - járműbe fogott állatot csak az hajthat, vagy vezethet, valamint kézikocsit csak az húzhat vagy tolhat, aki 14. életévét betöltötte, testileg és szellemileg arra alkalmas.

(2) Közhasználatú járművet, valamint olyan helyen, ahol ezt az elsőfokú rendőri hatóság elrendeli, magánhasználatú járművet csak az hajthat, illetve vezethet, aki hajtási jogosítvánnyal rendelkezik.

(3) A hajtási jogosítvány megszerzésének feltételeit a belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(4) Ha a vonóállatok száma négynél több, minden négy állathoz legalább egy hajtót kell alkalmazni.

(5) Állati erővel vont járművel vagy kézikocsival - előzésnek, vagy akadály elkerülésének eseteit, valamint havas, vagy jeges útviszonyokat kivéve szorosan a járda (útpadka), illetve a gyalogjárók közlekedésére szolgáló 1 m-es sáv mellett kell haladni.

(6) Olyan útvonalon, ahol előzés közben az úttest menetirány szerinti baloldalát is igénybe kell venni, állati erővel vont járművel csak abban az esetben szabad előzni, ha a szembe vagy hátulról jövő gépjármű legalább 350 m távolságra van.

(7) A hajtó menet közben a gyeplőket köteles kézbentartani.

(8) Szilárd burkolatú útra ráhajtás, valamint házból (telekről) közútra kihajtás előtt a hajtó köteles a járművel megállni és meggyőződni arról, hogy a rá- vagy kihajtás veszélytelen-e és a közúti forgalmat nem zavarja-e.

(9) Az állatok vezetője vagy hajtója jobbkarjának ismételt függőleges feltartásával köteles a közeledő jármű vezetőjét figyelmeztetni arra, hogy az állat a gépjárműtől fél.

(10) A hajtónak a személyazonossága igazolására alkalmas okmányt (munkaadói igazolvány, állandó lakás bejelentést igazoló szelvény stb.) és az esetleges hajtási igazolványt magánál kell tartania.

73. §

Állatok hajtása és vezetése

(1) Be nem fogott állatot közúton csak az hajthat, vagy vezethet, aki 14. életévét betöltötte és arra testileg és szellemileg alkalmas.

(2) Ha a hajtott vagy vezetett állatok száma négynél több, minden négy állathoz legalább egy hajtót kell alkalmazni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a legelőre vagy legelőről hajtott állatokra.

(3) Amennyiben az állatok hajtására külön hajtóutat jelöltek ki, ezt kell igénybevenni.

(4) Az állatokat csak az úttest menetirány szerinti jobboldalán, az úttest szélén szabad vezetni, illetve hajtani.

(5) Országos főútvonalon állatot hajtani tilos. Az állatot csak az útárkon túl eső részen, illetve az országos főútvonal lakott területen átmenő szakaszait kerülve, az alacsonyabbrendű útvonalon szabad hajtani. E rendelkezés alól az elsőfokú rendőri hatóság indokolt esetben kivételt tehet.

(6) Tilos a hajtott vagy vezetett állatot ütlegelni, bántalmazni, vagy kínozni.

74. §

Lovaglás

(1) Közúton csak 14. életévét betöltött, lovaglásban jártas személy lovagolhat.

(2) A lovasnak olyan lovaglófelszerelést kell használnia, amely a ló fékentartását lehetővé teszi.

(3) Tilos olyan lovon lovagolni, amely a közelébe jutó személyek testi épségét, vagy a közlekedés rendjét veszélyeztetheti (ijedős, rúgós stb.). A harapós lovat szájkosárral kell ellátni.

(4) Tilos elcsigázott, kisebzett, vagy ragályos beteg lovat megnyergelni.

(5) A lovasnak az úttest menetirány szerinti jobboldalán az úttest szélén kell haladnia.

VI. Fejezet

A gépjárművek közlekedésére vonatkozó különleges rendelkezések

75. §

A gépjármű fogalma és csoportosítása

(1) A KRESZ szempontjából gépjármű: olyan sínpályához nem kötött jármű, amelyet gépi erő hajt és amely rendeltetésszerű használata közben közutat vesz igénybe. Gépjárműnek kell tekinteni a gépjárművel vont, gumiabronccsal ellátott pótkocsit is.

(2) Nemük szerint a gépjárművek:

a) motorkerékpárok (olyan gépjárművek, amelyeknek súlya üzemképes állapotban a 400 kg-t nem haladja meg);

b) személyautók;

c) teherautók;

d) vontatógépkocsik (traktorok);

e) autóbuszok (olyan személyszállító gépjárművek, amelyeken a vezető ülésével együtt nyolcnál több ülőhely van);

f) troleybuszok (olyan gépjárművek, amelyek villamosvezetékhez vannak kötve);

g) különleges gépjárművek;

h) pótkocsik.

(3) Üzemük szerint a gépjárművek:

a) folyékony üzemanyagú (benzin, faszesz, gázolaj stb.) gépjárművek;

b) gáznemű üzemanyagú (tartályokban tárolt propánbután-, világító-, földgáz, továbbá gépjárművön fejlesztett szívógenerátor acetiléngázüzemű) gépjárművek;

c) villamosüzemű gépjárművek.

(4) Használatuk szerint a gépjárművek:

a) közhasználatú gépjárművek (olyan gépjárművek, amelyekkel személy- vagy árufuvarozást keresetszerűen folytatnak és amelyeket rendeltetésüknek megfelelően a megállapított díj ellenében bárki igénybevehet;

b) magánhasználatú gépjárművek (olyan gépjárművek, amelyeket csak az üzembentartó és az vehet igénybe, akinek az üzembentartó díjtalan használatra átengedte).

76. §

Gépjárművek részvétele közúti forgalomban

(1) A közúti forgalomban - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak olyan gépjárművel szabad résztvenni, amely igazolólappal és rendszámtáblával, illetve rendszámtáblákkal el van látva.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik:

a) a troleybuszra, amely a közlekedés- és postaügyi miniszter által kiadott üzembehelyezési engedély alapján közlekedhet;

b) a gépjármű megvizsgálásának helyére közlekedő gépjárműre, amely "Vizsgára" feliratú táblával és a megyei (budapesti) rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya (továbbiakban: közlekedésrendészeti osztály) által kiadott engedéllyel van ellátva;

c) az ideiglenes igazolólappal és próbarendszámtáblával, illetve próbarendszámtáblákkal ellátott gépjárműre;

d) a forgalomképtelenné vált vagy forgalomból kivont gépjármű vontatására.

77. §

Felelősség a gépjármű üzembiztonságáért

A vezető a gépjárművel nem indulhat el a közúti forgalomba, ha annak olyan hibája van, amelynek következtében balesetet idézhet elő (a kormány-, fék-, világítóberendezés, irányjelző, hangjelzőkészülék hibája stb.). Ilyen esetben a vezető a forgalomban való részvételét köteles megtagadni.

78. §

Csoportos személyszállítás gépjárműveken

(1) Személyeket csoportosan szállítani - a rendeltetésszerűen csoportos személyszállításra szolgáló járműveken kívül - csak teherautón, vagy vontató gépkocsi első pótkocsiján és csak a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével szabad.

(2) Csoportos személyszállítás esetében a gépjármű üzembentartója az esetleges balesetből reá háruló kártérítési kötelezettség biztosítása végett szavatossági biztosítást köteles kötni. A szavatossági biztosítás legkisebb összege:

a) személysérülés vagy halál esetére személyenként 15 000 Ft;

b) rongálódás esetére 3 000 Ft.

(3) Bármennyi is a szállított személyek száma, a gépjármű üzembentartója a sérülés vagy halál esetére szóló szavatossági biztosítást 120 000 Ft-nál magasabb összeg erejéig megkötni nem köteles.

(4) A szavatossági biztosítási kötelezettség a 69/1950. (III. 7.) MT rendelet 1. §-ában felsoroltakra nem terjed ki.

(5) Csoportos személyszállítás esetében, amennyiben az árufuvarozási gépjárművállalatnak nem áll módjában a 91. §-ban foglalt rendelkezés szerint a gépjárművet felszerelni, annak felszereléséről a fuvaroztató köteles gondoskodni; ha a fuvaroztató erre nem hajlandó, a vállalat köteles a szállítást megtagadni.

(6) Csoportos személyszállítás esetére a gépjármű üzembentartója köteles felelős kocsikísérőt kijelölni és őt feltűnő szolgálati jelvénnyel (karszalaggal stb.) ellátni. A kijelölt kocsikísérőnek a szállítás tartama alatt a vezetőfülkében tartózkodnia nem szabad, hanem a gépjárműnek az utasok szállítására szolgáló részén kell helyet foglalnia. A szolgálati jelvényt a kocsikísérő az utazás tartama alatt viselni köteles. A kocsikísérő a szállított személyek rendellenes magatartásának megakadályozása, illetve megszűntetése érdekében haladéktalanul intézkedni köteles; ha az intézkedés eredménytelen, el kell rendelnie a gépjármű megállítását. A gépjármű vezetője a felelős kocsikísérő felhívására köteles a teherautót nyomban megállítani.

(7) A kocsikísérő köteles ügyelni arra, hogy a vezető vezetésközben szeszesitalt ne fogyasszon, illetve szeszesital vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt ne vezessen.

(8) Csoportos személyszállítás esetén a szállított személyekről külön kísérőjegyzéket kell kiállítani. A kísérőjegyzéken a személyek családi és utónevét, születési helyét és idejét, foglalkozását, lakcímét és anyjuk nevét kell bejegyezni.

(9) Csoportos személyszállításra szolgáló gépjárművet csak olyan gépjárművezető vezethet, aki a megfelelő nemű és üzemű gépjármű vezetésére jogosító képesített gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkezik.

(10) Az üzembentartó a miniszteri engedélyt és a szavatossági biztosítás megkötéséről kiállított okiratot a vezetőnek átadni és azokat, valamint a kísérőjegyzéket a vezető menetközben magánál tartani köteles.

79. §

Személyszállítás közhasználatú és magánhasználatú áruszállító gépjárműveken

(1) Közhasználatú vagy magánhasználatú teherautón, valamint vontató gépkocsihoz (traktorhoz) kapcsolt első pótkocsin áruszállítás alkalmával a vezetőn, a fékezőn és a gépjármű üzembentartóján, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjain kívül csak

a) árukísérőket (őröket);

b) a szállított áruk fel- vagy lerakásához szükséges munkásokat;

c) az üzembentartónak ipari (kereskedelmi) tevékenysége körébe tartozó munka elvégzése végett a telephelyről a munka színhelyére vagy onnan az üzembentartó telephelyére szállított dolgozókat szabad szállítani.

(2) Teherautón, illetve pótkocsin szállított személyek száma a vezetővel, fékezővel, az üzembentartóval, illetve ennek családtagjaival együtt nyolcnál több nem lehet.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek részére a gépjárművön ülőhelyet kell biztosítani.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a telephelyről vagy telephelyére üresen haladó gépjárművön is helyet foglalhatnak.

(5) A gépjárművön szállított személyek családi és utónevét, születési helyét és idejét, foglalkozását, lakcímét és anyjuk nevét a gépjármű menetlevelén fel kell tüntetni.

80. §

Gépjárművel pótkocsi vontatása

(1) Gépjárművel a közúti forgalomban pótkocsit csak abban az esetben szabad vontatni, ha gépjármű vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) a gépjárművet vontatásra alkalmasnak találta. A gépjárművet és a pótkocsit megvizsgálás céljából együtt kell bemutatni.

(2) Gépjárművel - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak az a pótkocsit szabad vontatni, amelyet a vonó gépjárműhöz a vizsgabizottság engedélyezett.

(3) A közlekedésrendészeti osztály, több pótkocsival rendelkező közületnek engedélyt adhat arra, hogy meghatározott típusú vonó gépjárművel a pótkocsikat felváltva vontathassák.

(4) Autóbusz csak távolsági forgalomban vontathat személyszállító pótkocsit.

(5) A 81. §-ban foglalt kivételtől eltekintve személyszállító gépjárművel vagy teherautóval legfeljebb egy, vontató gépjárművel (traktorral) pedig legfeljebb két pótkocsit szabad vontatni.

(6) A vonó gépjárműről nem fékezhető, vagy ráfutó fékkel fel nem szerelt pótkocsi vontatása esetében a pótkocsin külön fékezőt kell alkalmazni. Több pótkocsi vontatása esetében - amennyiben azok légfékkel nem fékezhetők - minden pótkocsin külön fékezőt kell alkalmazni.

(7) Személyszállító gépjárművel vagy teherautóval egynél több, vontató gépkocsival pedig kettőnél több pótkocsit csak abban az esetben szabad vontatni, ha a pótkocsikat biztonsági (lég-) fékberendezéssel és nyomvezető berendezéssel is felszerelték.

(8) A személyszállító gépjárműhöz, vagy teherautóhoz kapcsolt teher pótkocsin, valamint a vontató gépkocsihoz kapcsolt második vagy további teher pótkocsin - a fékezőn kívül - személyt szállítani tilos.

(9) Pótkocsi vontatása esetében a vonó gépjármű menetlevelén minden esetben fel kell tüntetni a vontatott pótkocsi rendszámát.

(10) Az üzembentartó által vezetendő nyilvántartásban fel kell tüntetni azt, hogy milyen rendszámú vonó gépjárművel esetenként milyen rendszámú pótkocsit vontattak.

81. §

Nagyobb súlyú gépjárművek és kettőnél több pótkocsi forgalma

(1) 12 tonnánál nagyobb összsúlyú gépjármű, vagy 7 tonnánál nagyobb összsúlyú pótkocsi, valamint személyszállító gépjárműhöz, vagy teherautóhoz egynél, vontató gépkocsihoz pedig kettőnél több pótkocsi csak a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága közlekedési osztályának külön engedélye alapján bocsátható megvizsgálásra és helyezhető forgalomba.

(2) A végrehajtóbizottság közlekedési osztálya a vonatkozó engedélyt a közlekedés- és postaügyi miniszter által megállapított irányelvek alapján állítja ki.

(3) A végrehajtóbizottság közlekedési osztálya által kiállított engedélyt a vezetőnek át kell adni és, az a vezető menetközben magánál tartani köteles.

82. §

Gépjárművek közlekedése a próbarendszámmal

(1) Próbarendszámmal közlekedő teherautón rakományt csak az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő menetokmánnyal (menetlevél, körzeti igazolvány stb.) szabad szállítani. Próbarendszámmal közlekedő teherautón csoportosan személyeket szállítani, ilyen teherautóval vontatni, az reklámkocsiként járatni, vagy másnak átengedni tilos.

(2) Próbarendszámmal közlekedő személyszállító gépjárművön - a kipróbálást végző személyek kivételével - személyeket szállítani tilos.

(3) Az ideiglenes igazolólapot a vezető részére át kell adni és az a vezető magánál tartani köteles.

83. §

Kivételezett gépjárművek

A 78-79. §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres testületek, valamint a tűzoltóság, a posta, a vasút, az útépítő és fenntartó vállalatok, az elektromos, gáz-, víz- és csatornázási művek gépjárműire, valamint a büntetésvégrehajtási intézetek őrszemélyzetét vagy elítélteket szállító gépjárművekre, ha azokat működési területükön szolgálati célokra használják, továbbá a közveszély vagy elemi csapás elhárítása céljából használt gépjárművekre, végül a legfeljebb 750 kg megengedett terhelésű, zárt kocsiszekrényű áruszállító, illetve áru- és személyszállító (mindenes) gépjárművekre.

84. §

Autóbuszjáratok próbamenete

Az autóbuszjáratok megállóhelyeit és azok jellegét (rendes, feltételes, biztonsági megállóhelyek), valamint az autóbusznak az egyes útvonalakon engedélyezett legnagyobb sebességet a műszakrendőri bejárás alkalmával kell megállapítani.

85. §

Troleybusz közlekedésére vonatkozó közlekedési szabályok

A troleybusz közúti közlekedésére - amennyiben a KRESZ eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz - az autóbuszokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

86. §

Gépjárműnek nem minősülő munkagépek

(1) A 88-116. §-okban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a géperejű mezőgazdasági és ipari munkagépekre (mezőgazdasági traktorok, egyéb vontatógépek, cséplőgépek, motoros fűrészek, faaprítók, elektromos fúró- és zúzógépek, úthengerlők, gőz- vagy motoros ekék lokomobiljai, motorgépek, villamostargoncák stb.), ha azokat a gazdaságon, illetve az ipartelepen kívül közúti közlekedésre rendszeresen nem használják és azok közúton óránkét 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képesek.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett munkagépek közúton közlekednek (mezőgazdasági traktorral termés betakarítása, trágyahordás, cséplőgép vontatása stb.), közlekedésükre a 24-60. §-ok rendelkezései az irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben említett munkagépet csak a 18. évét betöltött olyan személy vezetheti, aki a közlekedésrendészeti szabályokat ismeri. A vezető közlekedés közben személyazonosságának igazolására szolgáló igazolványt (munkaadói igazolvány, állandó lakásbejelentését igazoló szelvény stb.) magánál tartani köteles.

(4) A belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben felsorolt munkagépek vezetésének feltételeit utasításban szabályozhatja.

87. §

Gépjárműnek minősülő munkagépek

A 86. § (1) bekezdésében említett mezőgazdasági és ipari munkagépekre - amennyiben a közúti közlekedésben rendszeresen résztvesznek, vagy közúton óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel képesek haladni - a gépjárművekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha a különleges gépjármű

a) sebessége óránként 6 km-nél nem nagyobb, a fékszerkezete felszerelésére és a gumiabroncsozásra vonatkozó rendelkezések alól mentes; amennyiben gumiabronccsal felszerelve nincsen, kerekeit lapos vasból készült abroncsokkal kell ellátni;

b) sebessége óránként 6 km-nél nagyobb, de a 10 km-t nem haladja meg, egy fékszerkezet alkalmazása kötelező.

VII. Fejezet

A gépjárművek felszerelése

88. §

A motorkerékpár felszerelése

(1) A kétkerekű és 125 cm3-nél nem nagyobb lökettérfogatú motorkerékpárt (ú. n. kismotorkerékpárt) fel kell szerelni:

a) kifogástalan állapotú, könnyen kezelhető kormánykészülékkel;

b) két könnyen kezelhető, egymástól függetlenül, biztosan és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; az egyik féknek lábféknek és olyan hatásúnak kell lennie, hogy a motorkerékpár fékezett kerekeit megfogja; a fékeknek legalább olyan hatásúaknak kell lenniök, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett mindkét fékkel való együttes fékezés esetén 2,5 m/mp2 legyen;

c) erős, magas hangot adó, a motorkerékpár álló helyzetében is működő hangjelzőkészülékkel;

d) elöl egy megfelelő fényerejű, a városi lámpa fényerejére tompítható, fehér vagy sárga fényt adó országúti lámpával;

e) hátul egy, a rendszámtáblát fehér fénnyel megvilágító, hátra pedig sötétvörös fényt adó lámpával, amelyet csak az első lámpával együtt lehet eloltani; a lámpát úgy kell elhelyezni és fényforrásának olyan erősségűnek kell lennie, hogy a lámpa 100 m távolságról észlelhető, a rendszámtábla mindegyik betűje és számjegye pedig 25 m távolságból is olvasható legyen;

f) az égéstermékek elvezetésére szolgáló, végig tömített csövekkel, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy a kiáramló gázok a vezetőt, vagy az utast a motorkerékpár álló helyzetében se érhessék és az égéstermékek hatásos, sem egészen, sem részben ki nem kapcsolható hangtompítókészüléken keresztül jussanak a szabadba;

g) a hátsó rendszámtábla felszerelésére szolgáló, a rendszámtábla méretének megfelelő kerettel (tartóval);

h) az elsősegélynyujtáshoz szükséges kötöző- és fertőtlenítőszerekkel (legalább 1 db. pótülés esetén 2 db. katonai szabványszerinti, 1951. típusú sebkötöző csomaggal);

i) rögzített pótüléssel, valamint lábtartóval, amennyiben utas-szállításra is használják.

(2) A kétkerekű és 125 cm3-nél nagyobb lökettérfogatú motorkerékpárt fel kell szerelni:

a) (1) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjaiban felsorolt készülékkel, berendezéssel, illetve táblával, valamint

b) elől egy, fehér vagy sárga fényt adó városi lámpával és fényszóróval; a fényszórót olyan berendezéssel kell ellátni, amely a fényt az úttestre lefelé vetíti.

(3) A kettőnél több kerekű motorkerékpárt fel kell szerelni:

a) a (2) bekezdésben felsorolt készülékkel, berendezéssel, illetve táblával, valamint

b) elől egy, fehér vagy sárga fényt adó helyzetjelzőlámpával; a helyzetjelző lámpának hátra is vörös fényt kell adnia, ha az oldalkocsi baloldalon van;

c) az első rendszámtábla felszerelésére szolgáló, a rendszámtábla méretének megfelelő kerettel (tartóval).

89. §

A személyautó felszerelése

(1) A személyautót fel kell szerelni:

a) kifogástalan állapotú, könnyen kezelhető kormánykészülékkel;

b) két, könnyen kezelhető egymástól független, biztosan és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; az egyik féknek rögzítőnek is, a másiknak pedig lábféknek és olyannak kell lennie, hogy a gépjármű fékezett kerekeit megfogja; a fékéknek legalább olyan hatásúaknak kell lenniök, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett lábfékkel való fékezés esetén -ha a gépjármű 100 km/óra sebességnél nagyobb sebességgel haladni nem képes 4 m/mp2, a rögzítő fékkel való fékezés esetében pedig 2.0 m/mp2 legyen;

c) erős, mély hangot adó, a gépjármű álló helyzetében is működő hangjelzőkészülékkel; különleges hangjelzőkészüléket (szirénát, harangot stb.) csak a 36. § (1)-(2) bekezdésében említett gépjárművekre szabad szerelni;

d) elől két, fehér vagy sárga fényt adó városi lámpával és két fényszóróval; a városi lámpákat a gépjármű elején a jobb- és baloldalon egyenlő magasságban úgy kell elhelyezni, hogy a lámpák a gépjármű szélétől legfeljebb 40 cm távolságra legyenek; ha a városi lámpákat a fényszórókban is el lehet helyezni, ha a fényszórók a gépjármű szélességét jelzik; a fényszórókat olyan berendezéssel kell ellátni, amely a fényt az úttestre lefelé vetíti; a fényszóróknak olyan gépjárműnél, amely óránként 30 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes, legalább 30 m, egyébként pedig legalább 100 m távolságra kell az utat a gépjármű előtt jól megvilágítaniok;

e) hátul egy, esetleg két, a rendszámtáblát - és az esetleges államjelzőtáblát - fehér fénnyel megvilágító, hátra pedig sötétvörös fényt adó olyan lámpával, melyeket csak az első lámpákkal együtt lehet eloltani; a lámpát úgy kell elhelyezni és fényforrásának olyan erősségűnek kell lennie, hogy a lámpa 100 m távolságból észlelhető, a rendszámtábla mindegyik betűje és számjegye pedig 25 m távolságból is olvasható legyen;

f) hátul olyan világítószerkezettel, amely a lábfék használata esetében kigyullad és erősen szembetűnő, élénkvörös fényt ad (ú. n. stoplámpa), ez a szerkezet a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa burkolatában is elhelyezhető;

g) olyan, a gépjármű elején piros vagy fehér, hátulján pedig vörös fényt adó, két-két villanófényű irányjelzőkészülékkel, illetve a gépjármű mindkét oldalán mind előlről, mind hátulról szembetűnő, kivilágítható mechanikai (kicsapódó vagy lengőkaros) piros színű irányjelzőkészülékkel, amelyek használata esetén mind előlről, mind hátulról kellő távolságból a vezető menetirányváltoztatási szándéka megállapítható; az irányjelzőkészülékeket úgy kell elhelyezni, hogy működésüket a vezető az ülésből közvetlenül, vagy közvetve (ellenőrzőlámpa kigyulladása révén tükörből, kapcsolókar állásából) ellenőrizhesse; a gépjármű elejére szerelt villanófényű irányjelzőkészülék a városi lámpával azonos is lehet;

h) olyan berendezéssel, amellyel a gépjármű a motor közvetítésével a vezetőülésből hátra is mozgásba hozható;

i) olyan szélvédő üveggel, amely szilánkmentesen törik;

j) az égési termékek elvezetésére szolgáló, végig tömített csövekkel, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy a kiáramló gázok a vezetőt vagy az utast, illetve a gyalogjárókat a gépjárműnek sem álló helyzetében, sem menetközben ne érhessék; az utasfülkét a pedálok és kezelőkészülékek nyílásainál megfelelően tömíteni kell, hogy a gáz ne szivároghasson be az égéstermékeknek hatásos és sem egészen, sem részben ki nem kapcsolható hangtompító készüléken keresztül kell távozniok, ha a gépjárművet robbanómotor hajtja;

k) az első és hátsó rendszámtábla felszerelésére szolgáló a rendszámtábla méretének megfelelő kerettel (tartóval);

l) közületi személyautókat kilométerszámláló szerkezettel;

m) az elsősegélynyujtáshoz szükséges kötöző- és fertőtlenítőszerekkel (legalább 4 db. katonai szabványt szerint 1951. típusú sebkötöző csomaggal és 1 db. érelszorítóval);

n) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen magyar nyelven fel kell tüntetni az alvázat készítő vállalat nevét, az alváz és a motor gyártási számát, a motor lökettérfogatát, a gépjármű önsúlyát és teherbírását kg-okban.

(2) A közhasználatú személyautót fel kell szerelni:

a) az (1) bekezdésben felsorolt készülékkel, berendezéssel, illetve táblával, valamint

b) ablaktörlő készülékkel;

c) belső világításra szolgáló berendezéssel;

d) az ajtókon kifogástalanul működő nyitó- és csuklószerkezettel, továbbá olyan belülről működtethető biztosító szerkezettel, amely az ajtók kinyílását megakadályozza;

e) napellenzőkészülékkel;

f) csukott vezetőülés esetén párátlanítókészülékkel.

90. §

A teherautó felszerelése

(1) A teherautót fel kell szerelni:

a) a 89. § (1) bekezdésének a) és c)-m) pontjaiban felsorolt készülékkel, berendezéssel, illetve szerkezettel, valamint

b) két, könnyen kezelhető egymástól függetlenül, biztosan és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; az egyik féknek rögzítőnek is, a másiknak pedig lábféknek és olyannak kell lennie, hogy a gépjármű fékezett kerekeit megfogja; a fékeknek legalább olyan hatásúaknak kell lenniök, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett, lábfékkel való fékezés esetében, ha a teherautó 40 km/óránkénti sebességnél nagyobb sebességgel haladni nem képes, 2,5 m/mp2, egyébként 3,5 m/mp2, a rögzítő fékkel való fékezés esetében pedig 1,5 m/mp2 legyen;

c) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen magyar nyelven fel kell tüntetni az alvázat készítő vállalat nevét, az alváz és a motor gyártási számát, a motor lökettérfogatát, a gépjármű önsúlyát és az alváz megengedett terhelését kg-okban, valamint - ha az összsúly a 12 tonnát meghaladja - terhelt állapotban az első és hátsó tengely(ek) nyomását kg-okban;

d) mindkét oldalán visszapillantó tükörrel, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy a vezető részére üléséből a hátralátást lehetővé tegye;

e) két, az első sárhányókon elhelyezett szélességjelzővel, ha a vezetőülésből a gépjármű szélességét másképpen megállapítani nem lehet;

f) fehér alapszínű, legalább 35X25 cm méretű, tartós fa-, vagy fémlemezből készült névtáblával, amelyet a gépjármű jobb oldalán (oldalfalán) kívül, jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ugyanoda ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni az üzembentartó nevét, foglalkozását (a vállalat tárgyát) és lakóhelyét (székhelyét);

g) fehér alapszínű, legalább 25X15 cm méretű tartós fa- vagy fémlemezből készült terhelési táblával, amelyet a gépjármű jobboldalán (oldalfalán) kívül, jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ugyanoda ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni a gépjármű önsúlyát, megengedett hasznos terhelését, a vezetőfülkében a vezetővel együtt szállítható személyek számát, valamint - ha az összsúly a 12 tonnát meghaladja - terhelt állapotban az első és hátsó tengely(ek) nyomását kg-okban;

h) pótkocsi vontatása esetén elől, a vezetőülés fölött középen elhelyezett egyenlőszárú, 24 cm külső, 17 cm belső méretű csúcsával felfelé álló, sárga színű, háromszög alakú táblával; a tábla fényforrásának olyan erősségűnek kell lennie, hogy a tábla legalább 100 m távolságból felismerhető legyen;

i) a gépjármű hátsó oldalfalának szélén, az úttesttől számított 1 m-nél nem magasabban elhelyezett és a gépjármű szélességét jelző két, legalább 10 cm oldalhosszúságú, egyenlőoldalú és csúcsával felfelé néző háromszögalakú, vagy 10 cm átmérőjű köralakú vörös színű fényvisszaverő üveggel (prizmával);

j) két, a gépjármű elején a felső sarokban elhelyezett, fehér fényt adó méretjelző lámpával, ha a gépjármű összsúlya a 12 tonnát meghaladja.

(2) Csukott vezetőfülkével nem rendelkező teherautókat nem kell felszerelni irányjelzőkészülékkel, vontatásjelző táblával és a jobboldalon visszapillantó tükörrel.

91. §

A csoportos személyszállításra használt teherautó felszerelése

Csoportos személyszállítás esetén a teherautót fel kell szerelni:

a) a 90. § (1) bekezdésében felsorolt készülékkel, berendezéssel, szerkezettel, illetve táblával, valamint

b) a szállítandó személyek számának megfelelő hosszúságú szilárd háttámlával és karfával ellátott padokkal; a padokat az alvázhoz vagy a padlóhoz szilárdan rögzíteni kell; a padoknak a kocsiszekrény oldalaitól függetleneknek kell lenniök; a padokat a gépjármű szélességében vagy hosszúságában úgy kell elhelyezni, hogy a szállítandó személyek a padokon akadálytalanul helyet foglalhassanak és a gépjárműről akadálytalanul leszállhassanak; olyan két padot, amelyeken az utasok egymásnak háttal foglalnak helyet, közös háttámlával és karfával lehet ellátni;

c) a padok ülődeszkájánál legalább 30 cm-rel magasabb oldalfalakkal; az oldalfalakat olyan szerkezettel kell összekapcsolni, amely rázkódás közben sem nyílhat ki;

d) az utasok fel- és leszállására alkalmas lépcsővel, vagy hágcsóval; a lépcsőt, illetve a hágcsót úgy kell elhelyezni, hogy az a személy- és vagyonbiztonságot, valamint a közúti forgalmat ne veszélyeztesse;

e) olyan könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a vezető és a szállított személyek állandó összeköttetését biztosítja;

f) a MNOSZ 445 jelű szabvány mentődoboz sorozata III. számú mintájának megfelelő mentődobozzal.

92. §

A vontató gépkocsi felszerelése

(1) A vontató gépkocsit fel kell szerelni:

a) kifogástalan állapotú, könnyen kezelhető kormánykészülékkel;

b) két, könnyen kezelhető, egymástól függetlenül, biztosan és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; az egyik féknek rögzítőnek is, a másiknak pedig lábféknek és olyannak kell lennie, hogy a vontató fékezett kerekeit megfogja, a fékeknek legalább olyan hatásúaknak kell lenniök, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett lábfékkel való fékezés esetén, ha a vontató 40 km/óra sebességnél nagyobb sebességgel haladni nem képes, 2,5 m/mp2, egyébként 3,5 m/mp2, a rögzítőfékkel való fékezés esetén pedig 1,5 m/mp2 legyen;

c) elől két fehér, vagy sárga fényt adó városi lámpával és két fényszóróval; a városi lámpákat a vontató elején a jobb- és baloldalon egyenlő magasságban úgy kell elhelyezni, hogy a lámpák a vontatott pótkocsi szélétől legfeljebb 40 cm távolságra legyenek; a városi lámpákat a fényszórókban is el lehet helyezni, a fényszóróknak olyan vontatónál, amely óránként 30 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes, legalább 30 m, egyébként legalább 100 m távolságra kell az utat a vontató előtt megvilágítaniok;

d) hátul egy, a rendszámtáblát fehér fénnyel megvilágító, hátra pedig sötétvörös fényt adó olyan lámpával, amelyet csak az első lámpával együtt lehet eloltani; a lámpát úgy kell elhelyezni és fényforrásának olyan erősségűnek kell lennie, hogy a lámpa 100 m távolságról észlelhető, a rendszámtábla mindegyik betűje és számjegye pedig 25 m távolságról is olvasható legyen;

e) hátul olyan világítószerkezettel, amely a lábfék használata esetében kigyullad és erősen szembetűnő élénkvörös fényt ad (ú. n. stoplámpa), amennyiben a vontató gépkocsi 40 km/óra sebességgel haladni képes; ez a szerkezet a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa burkolatában is elhelyezhető;

f) erős, mély hangot adó, a vontató álló helyzetében is működő hangjelzőkészülékkel;

g) irányjelző tárcsával;

h) olyan berendezéssel, amellyel a vontató a motor közvetítésével a vezetőülésből hátra is mozgásba hozható;

i) az égéstermékek elvezetésére szolgáló, végig tömített csövekkel, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy a kiáramló gázok a vezetőt, vagy az utast, illetve a gyalogjárókat a vontatónak sem álló helyzetében, sem menetközben ne érhessék; ha van utasfülke, az a pedálok és a kezelőkészülékek nyílásainál megfelelően tömíteni kell, hogy a gáz ne szivároghasson be; az égéstermékeknek hatásos és sem egészen, sem részben ki nem kapcsolható hangtompítókészüléken keresztül kell távozniok, ha a vontatót robbantómotor hajtja;

j) az első és hátsó rendszámtábla felszerelésére szolgáló, a rendszámtábla méretének megfelelő kerettel (tartóval);

k) az elsősegélynyújtáshoz szükséges kötöző- és fertőtlenítőszerekkel (legalább 4 db. katonai szabvány szerinti 1951. típusú sebkötöző csomaggal és 1 db. érelszorítóval);

l) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen magyar nyelven fel kell tüntetni az alvázat készítő vállalat nevét, az alváz és a motor gyártási számát, a motor lökettérfogatát és a vontató önsúlyát;

m) legalább egy, a vontató baloldalán elhelyezett visszapillantó tükörrel, amelyet úgy kell felszerelni, hogy a vezető részére üléséből a hátrálást lehetővé tegye.

(2) A csukott vezetőfülkével ellátott vontató gépkocsit fel kell szerelni:

a) az (1) bekezdésben felsorolt készülékkel, berendezéssel, szerkezettel, illetve táblával, valamint

b) pótkocsi vontatása esetén elől, a vezetőülés fölött középen elhelyezett egyenlőszárú, 24 cm külső, 17 cm belső méretű, csúcsával felfelé álló sárgaszínű, háromszög alakú táblával; a tábla fényforrásának olyan erősségűnek kell lennie, hogy a tábla legalább 100 m távolságról felismerhető legyen;

c) irányjelző tárcsa helyett olyan, a vontató elején piros vagy fehér, hátulján pedig vörös fényt adó, két-két villanófényű irányjelzőkészülékkel, vagy mindkét oldalán mind előlről, mind hátulról szembetűnő, kivilágítható mechanikai (kicsapódó, vagy lengőkaros) piros színű irányjelzőkészülékkel, amelyek használata esetén mind előlről, mind hátulról kellő távolságból a vezető menetirányváltoztatási szándéka megállapítható; az irányjelzőkészüléket úgy kell elhelyezni, hogy működésüket a vezető üléséből közvetlenül, vagy közvetve ellenőrizhesse (ellenőrzőlámpa kigyulladása révén, tükörből, kapcsolókar állásából), a vontató elejére szerelt villanófényű irányjelzőkészülék a városi lámpával azonos is lehet;

d) fehér alapszínű, legalább 35X25 cm méretű tartós fa- vagy fémlemezből készült névtáblával, amelyet a vontató jobboldalán (oldalfalán) kívül, jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ugyanoda ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni az üzembentartó nevét, foglalkozását (a vállalat tárgyát) és lakóhelyét (székhelyét).

93. §

Az autóbuszok felszerelése

(1) Az autóbuszokat fel kell szerelni:

a) a 89. § (1) bekezdésének a)-l) pontjaiban, a (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban; továbbá a 90. § (1) bekezdésének c)-e) és h) pontjaiban felsorolt készülékkel, berendezéssel, szerkezettel, illetve táblával, valamint

b) két, a gépjármű elején a felső sarokban elhelyezett, fehér, távolsági forgalmat lebonyolító közhasználatú autóbusz esetén zöld fényt adó méretjelző-lámpával;

c) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen magyar nyelven, jól olvasható betűkkel fel kell tüntetni az alvázat készítő cég nevét, az alváz és a motor gyártási számát, a motor lökettérfogatát, a gépkocsi önsúlyát és az alváz megengedett terhelését (vagyis a kocsiszekrény és a hasznos terhelés együttes súlyát) kilogrammokban, valamint ha az önsúly a 12 tonnát meghaladja, terhelt állapotban az első és hátsó tengely(ek) nyomását kilogrammokban;

d) mindkét oldalán visszapillantó tükörrel, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy a vezetőülésből a vezető részére a hátralátást lehetővé tegyék;

e) két, az első sárhányókon elhelyezett szélességjelzővel, ha a vezetőülésből a gépjármű szélességét másképpen megállapítani nem lehet;

f) a távolsági forgalomban közlekedő autóbuszt a MNOSZ 445 jelű szabvány mentődoboz sorozata III. számú mintájának megfelelő mentődobozzal;

g) a MNOSZ 1046 jelű szabvány szerinti kézi tűzoltókészülékkel;

h) olyan, könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a vezető és a jegykezelő, valamint az utasok állandó összeköttetését biztosítja, valamint beszélőnyílással, ha a vezetőnek külön fülkéje van;

i) a szállítható személyek (ülő- és állóhelyek) számát, valamint a megengedett tetőterhelést feltüntető táblával, amelyet e gépjármű belsejében szembetűnő helyen kell elhelyezni;

j) a közönség magatartására vonatkozó, valamint az esetleges veszélyre figyelmeztető táblákkal (pl. a gépkocsivezetővel menet közben beszélgetni tilos, kihajolni, kikönyökölni veszélyes stb.), amelyeket a gépjármű belsejében, szembetűnő helyen kell elhelyezni;

k) fehér alapszínű, legalább 35X25 cm méretű, tartós fa- vagy fémlemezből készült névtáblával, amelyet a gépjármű jobb oldalán (oldalfalán) kívül, jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni az üzembentartó nevét, foglalkozását (a vállalat tárgyát) és lakóhelyét (székhelyét); autóbusz vagy vegyesfuvarozási gépjárművállalat névtáblája a gépjármű belsejében is elhelyezhető, ha a vállalat neve, vagy a közönség által ismert rövidítése a gépjármű külső oldalára rá van festve; a gépjármű belsejében elhelyezett névtábla kisebb méretű is lehet.

l) a gépjármű jobb oldalán útirányjelző táblával, vagy az elején viszonylatjelző táblával.

94. §

A troleybusz felszerelése

(1) A személyszállító troleybuszt fel kell szerelni:

a) a 89. § (1) bekezdésének a)-d), g)-h) és i), (2) bekezdésének b) és d)-f), a 90. § (1) bekezdésének d), a 93. § (1) bekezdésének b) és h)-j) pontjaiban felsorolt készülékkel, berendezéssel, szerkezettel, illetve táblával, valamint

b) olyan áramszedőkkel, amelyekkel a gépjármű a vezeték alól mindkét irányban legalább 4-4 m-re kitérhet;

c) olyan berendezéssel, amely figyelmezteti a vezetőt, hogy a rendes nyomvonal elhagyása folytán az áramszedők mozgási területük határához közelednek;

d) olyan biztonsági berendezéssel, amely kizárja azt, hogy a fel- vagy leszálló utasok testi épségét a villamosáram veszélyeztesse;

e) olyan készülékkel, amely az áramszedő, a kapcsolóberendezés és a hajtómotor által okozott rádiózavarokat megfelelően csökkenti;

f) a motor adatait (típus, lóerő, fordulatszám, üzemi feszültség) feltüntető táblával, amelyet a gépjármű belsejében a vezetőülésnél kell elhelyezni;

g) alváztáblával, amelyet az alváz könnyen hozzáférhető helyén kell elhelyezni és amelyen magyar nyelven, jól olvasható betűkkel fel kell tüntetni az alvázat készítő vállalat nevét, az alváz gyártási számát, a gépjármű önsúlyát és az alváz megengedett terhelését kg-okban, valamint az egyes tengelyre eső legnagyobb nyomást;

h) pályaszámmal, amelyet a kocsiszekrényre elől és hátul, legalább 190 mm magas, 88 mm széles és 27 mm vastagságú, két oldalán pedig legalább 140 mm magas, 64 mm széles és 20 mm vastagságú méretben rá kell festeni; a pályaszámot a gépjármű belsejében jól látható helyen, a vállalat nevét vagy annak rövidítését pedig a kocsiszekrény két oldalán fel kell tüntetni;

i) a gépjármű engedélyezett legnagyobb sebességét feltüntető ("Engedélyezett sebesség km/óra" feliratú), legalább 20 X 4 cm méretű táblával, amelyet a gépjármű belsejében a vezetőülésnél, a szerelvényfalon vagy a homlokfalon jól látható helyen kell elhelyezni;

j) elől, és hátul útirányjelző táblával a gépjármű belsejében pedig az útirányt részletesen feltüntető táblával, továbbá elől viszonylatjelző táblával;

k) hátul egy vörös fényt adó lámpával;

l) hátul olyan világítószerkezettel, amely a lábfék használata esetében kigyullad és erősen szembetűnő élénkvörös fényt ad (ú. n. stoplámpa);

m) megfelelő tűzoltókészülékkel, ha a gépjármű belső égésű segédmotorral van felszerelve;

n) belső világításra szolgáló olyan berendezéssel, amely a belső teret legalább 25 lux fényerősséggel megvilágítja.

(2) A teherszállító troleybuszt fel kell szerelni:

a) a 89. § (1) bekezdés a)-d), g)-h) és l), a 90. § (1) bekezdésének d) és 93. § (1) bekezdésének b), valamint a jelen § (1) bekezdés b)-g) pontjaiban felsorolt készülékkel, berendezéssel, felszereléssel, illetve táblával valamint

b) a szállítható személyek számát és a hasznos terhelést feltüntető táblával, amelyet belül a kocsiszekrény jobb oldalán szembetűnő helyen kell elhelyezni;

c) pályaszámmal, amelyet a kocsiszekrényre elől és hátul, legalább 190 mm magas, 88 mm széles és 27 mm vastagságú két oldalán pedig 140 mm magas, 64 mm széles és 20 mm vastagságú méretben kell ráfesteni.

(3) A kocsiszekrény két oldalán a vállalat nevét vagy annak rövidítését is fel kell tüntetni.

95. §

A tartálygépkocsi felszerelése

(1) A tartálygépkocsit fel kell szerelni:

a) a 90. §-ban felsorolt készülékkel, berendezéssel, szerkezettel, illetve táblával, valamint

b) a tartály mindkét oldalán piros mezőben, fehér betűkkel "Tűzveszélyes" feliratú táblával, vagy felirattal;

c) két, a MNOSZ szabványának megfelelő kézitűzoltókészülékkel, amelyek közül az egyiknek haboltó készüléknek kell lennie.

(2) A tartálygépkocsi

a) tartályának két légkörnyomást ki kell bírnia;

b) tartályát 3000 literenként válaszfalakkal, minden egyes tartályrészt légzőszelepekkel kell ellátni;

c) tartályának szelepeit és csapjait úgy kell elkészíteni, hogy csepegésmentesen működjenek;

d) csővezetékét húzott anyagból kell készíteni és rezgés ellen rögzíteni kell;

e) tartályának tömítését nem olvadó anyagból kell készíteni;

f) tartálya összes nyílását - a lefejtővezeték nyílásának kivételével - begyulladás ellen kavicságy, hajszálcsőköteg, vagy Davy-háló, illetőleg ezekkel egyenlő értékű biztosító szerkezettel kell ellátni;

g) lefejtő tömlője csepegésmentes legyen;

h) tartálya lefejtő-szelepének, vagy csapjának szerkezete olyan legyen, hogy az tűz esetén lánc segítségével a tartálytól távol lévő helyről is el lehessen zárni és ezen felül ezek vezetékében hőhatásra záródó szelepnek is kell lennie;

i) tartályának minden csővezetékén - a külső elzárócsapon felül - kívülről kezelhető fenékszelep legyen;

j) villamosvezetékeit és azok vascsöveit a tartály falához erősíteni nem szabad;

k) villamosfelszerelési tárgyainak teljesen zárt, robbanásbiztos kivitelben kell készülniök.

(3) A robbanómotoros tartálygépkocsik tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon felül még az alábbi rendelkezések is irányadók:

a) a gépjárművet meghajtó motornak a porlasztóval együtt a gépjármű elején kell lennie, ennek kipufogócsövét úgy kell elhelyezni hogy attól a tartály fel ne melegedhessék;

b) a gépjárművet meghajtó motor üzemanyagtartályát és a vezetőülést a tartálytól falemezzel borított védőfallal kell elválasztani, a védőfalnak mélyen kell benyúlnia;

c) a gépjárművet meghajtó motor üzemanyagát a válaszfal előtt kell elhelyezni és az üzemanyagtartály töltőnyílását a láng becsapódása ellen megbízható szerkezettel kell védeni;

d) a gépjárművet meghajtó motor benzinvezetékét olyan szerkezettel kell ellátni, amelynek segítségével az a vezetőülésből is el lehet zárni.

96. §

A pótkocsi felszerelése

(1) A teherszállító pótkocsit - a troleybusz teherszállító pótkocsija kivételével - fel kell szerelni:

a) biztos működésű, a vezetőülésből kezelhető fékkel, vagy ráfutóíékkel, ezek hiányában pedig a fékezőülésből kezelhető külön fékberendezéssel; ráíutófék csak olyan pótkocsin alkalmazható, amelynek önsúlya a vonó teherautó önsúlyát 25%-kal nem haladja meg; nem kell féket felszerelni arra a pótkocsira, amelynek összsúlya nem haladja meg a gépjármű önsúlyának felét;

b) rögzítő fékkel, ha 3 tonna, vagy annál nagyobb hasznos terhelésű;

c) hátul egy, a rendszámtáblát fehér fénnyel megvilágító, hátra pedig sötétvörös fényt adó olyan lámpával, amelyet csak a vonó gépjármű első lámpáival együtt lehet eloltani; a lámpát úgy kell elhelyezni és fényforrásának olyan erősségűnek kell lenni, hogy a lámpa 100 m-ről látható, a rendszámtábla mindegyik betűje és számjegye pedig 25 m távolságról is olvasható legyen;

d) hátul olyan világítószerkezettel, amely a lábfék használata esetén kigyullad és erősen szembetűnő élénkvörös fényt ad (ú. n. stoplámpa); ez a szerkezet a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa burkolatában is elhelyezhető;

e) olyan kapcsolószerkezettel amely bármely ívben való fordulás esetében is megakadályozza, hogy a pótkocsi(k) kerekeinek nyoma a vonó gépjármű megfelelő hátsó keréknyomától 50 cm-nél többet eltérjen;

f) olyan biztonsági pótkapcsolóval, amely a főkapcsoló elszakadása esetében meggátolja a pótkocsinak a vonó járműtől, illetve a pótkocsiknak egymástól való elszakadását;

g) a hátsó rendszámtábla felszerelésére szolgáló, a rendszámtábla méretének megfelelő kerettel (tartóval);

h) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen magyar nyelven fel kell tüntetni a pótkocsit készítő vállalat nevét, a pótkocsi gyártási számát, önsúlyát és megengedett terhelését;

i) fehér alapszínű, legalább 35X25 cm méretű, tartós fa- vagy fémlemezből készült névtáblával, amelyet a pótkocsi jobboldalán (oldalfalán), kívül jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ugyanoda ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni az üzembentartó nevét, foglalkozását (a vállalat tárgyát) és lakhelyét (székhelyét);

j) fehér alapszínű, legalább 25X15 cm méretű, tartós fa- vagy fémlemezből készült terhelési táblával, amelyet a pótkocsi jobb oldalán (oldalfalán) kívül jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ráfesteni. A táblán fel kell tüntetni a pótkocsi önsúlyát, megengedett (hasznos) teherbírását, valamint ha az összsúly a 7 tonnát meghaladja - terhelt állapotban - az első és hátsó tengely(ek) nyomását kg-okban;

k) a pótkocsi, illetve egynél több pótkocsi vontatása esetén az utolsó pótkocsi hátsó oldalfalának szélén az úttesttől számított 1 m-nél nem magasabban elhelyezett és a pótkocsi szélességét jelző két, legalább 10 cm oldalhosszúságú, egyenlőoldalú és csúcsával felfelé néző, háromszög alakú, vagy 10 cm átmérőjű, köralakú, vörösszínű fényvisszaverő üveggel (prizmával).

(2) A csoportos személyszállításra használt teherszállító pótkocsit fel kell szerelni az (1) bekezdésben, valamint a 91. § b)-f) pontjaiban felsorolt készülékkel, berendezéssel, szerkezettel, illetve táblával.

(3) A személyszállító pótkocsit - a troleybusz személyszállító pótkocsija kivételével - fel kell szerelni:

a) az (1) bekezdés c)-h) pontjaiban felsorolt berendezéssel, készülékkel, szerkezettel, illetve táblával, valamint

b) biztos működésű, a vezetőülésből kezelhető fékkel, egy független rögzítő kézifékkel, továbbá olyan berendezéssel, amely a vonó gépjárműtől való elszakadás esetén a pótkocsit hatásosan lefékezi;

c) fehér alapszínű, legalább 35X25 cm méretű, tartós fa- vagy fémlemezből készült névtáblával amelyet kívül a pótkocsi jobb oldalán (oldalfalán) jól látható helyen kell felerősíteni vagy ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni az üzembentartó nevét, foglalkozását (a vállalat tárgyát) és lakóhelyét (székhelyét); autóbuszvállalat pótkocsijának névtáblája a pótkocsi belsejében szembetűnő helyen is elhelyezhető, ha a vállalat neve, vagy a közönség által ismert rövidítése a pótkocsi külső oldalára rá van festve;

d) olyan biztonsági zárral vagy retesszel, amelyet a belülről kifelé nyíló ajtó lezárható;

e) olyan könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a vezető és a jegykezelő, valamint az utasok állandó összeköttetését biztosítja;

f) belső világításra szolgáló berendezéssel;

g) a szállítható személyek (ülő- és állóhellyel) számát, valamint a megengedett tetőterhelést feltüntető táblával, amelyet a pótkocsi belsejében szembetűnő helyen kell elhelyezni;

h) a közönség magatartására vonatkozó, valamint az esetleges veszélyre figyelmeztető (dohányozni tilos, kihajolni, kikönyökölni veszélyes stb.) táblákkal, amelyeket a pótkocsi belsejében, szembetűnő helyen kell elhelyezni.

(4) A troleybusz teherszállító pótkocsiját fel kell szerelni:

a) az (1) bekezdés a)-b), e)-f) és h) pontjaiban felsorolt berendezéssel, készülékkel, szerkezettel, illetve táblával, valamint

b) hátul egy sötétvörös fényt adó lámpával;

c) hátul olyan világítószerkezettel, amely a lábfék használata esetében kigyullad és erősen szembetűnő élénkvörös fényt ad (ú. n. stoplámpa);

d) a szállítható személyek számát, valamint a hasznos terhelést és a megengedett tetőterhelést feltüntető táblával, amelyet a kocsiszekrény jobb oldalán szembetűnő helyen kell elhelyezni;

e) pályaszámmal, amelyet a kocsiszekrényre elől és hátul legalább 190 mm magas, 88 mm széles és 27 mm vastagságú, két oldalán pedig legalább 140 mm magas, 64 mm széles és 20 mm vastagságú méretben fel kell festeni; a kocsiszekrény két oldalán a vállalat nevét, vagy annak rövidítését is fel kell tüntetni.

(5) A troleybusz személyszállító pótkocsiját fel kell szerelni:

a) az (1) bekezdés e), f) és h), a (3) bekezdés b)-e), g) és h), a (4) bekezdés b) és c) pontjaiban felsorolt berendezéssel, készülékkel, szerkezettel, illetve táblával, valamint

b) belső világításra szolgáló olyan berendezéssel, amely a belső teret legalább 25 lux fényerősséggel megvilágítja;

c) pályaszámmal, amelyet a kocsiszekrényre elől és hátul, legalább 190 mm magas, 88 mm széles és 27 mm vastagságú, két oldalán pedig legalább 140 mm magas, 64 mm széles és 20 mm vastagságú méretben fel kell festeni; a pályaszámot a pótkocsi belsejében jól látható helyen, a vállalat nevét vagy annak rövidítését pedig, a kocsiszekrény két oldalán fel kell tüntetni.

(6) A tartálypótkocsit fel kell szerelni az (1) bekezdésben, valamint a 95. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt berendezéssel, készülékkel, szerkezettel, illetve táblával.

97. §

A gépjárművek egyéb felszerelése

(1) A gépjármű közúti forgalmát befolyásoló segédberendezéseknek biztosan kell működniök; a segédberendezések szerkezete, állapota és elrendezése olyan legyen, hogy a kigyulladás, vagy robbanás veszélyét kizárja. A gépjármű üzemanyagtartályát - a gázolajtartály kivételével - úgy kell elhelyezni, hogy a benne lévő üzemanyag az eltávozó égéstermékek melegétől át ne melegedhessék.

(2) A hajtógépekre és azok tartozékaira fennálló hatósági rendelkezéseket - amennyiben ezek ide vonatkozóan kivételt nem állapítanak meg - a gépjárművek hajtógépeire is alkalmazni kell.

(3) A gépjárművek kerekeit gumiból vagy azonos rugalmasságú anyagból készült abroncsokkal kell ellátni.

(4) A tömör gumiabroncsú és 2 tonnánál nagyobb összsúlyú gépjármű kerékabroncsainak használt állapotban is legalább 5 cm vastagnak és olyan szélesnek kell lenniök, hogy a megterhelt gépjármű által a kerékabroncsnak a talajjal érintkező 1 cm sávjára gyakorolt nyomás a 100 kg-ot ne haladja meg.

(5) A gépjármű kezelőkészülékeit olyan módon kell csoportosítani, hogy a vezető azokat jól áttekinthesse és anélkül használhassa, hogy figyelmét az útról elvenni kényszerüljön.

(6) A troleybusznak valamint a pótkocsijának fémvázát a villamosáramtól teljesen el kell szigetelni.

(7) A troleybusznak olyan építésűnek kell lennie, hogy az álló helyzetben lévő egyszintes troleybusz teljesen terhelve, a kétszintes (emeletes) troleybusz pedig csupán a felső szinten terhelve, ne boruljon fel abban az esetben, ha a troleybusz hossztengelyén átfektetett függőleges középsíkból 25 fokos szöggel kitér.

98. §

A gépjárművön díszítés és jelzés alkalmazása

(1) A gépjárművön csak olyan méretű zászlót, díszítést vagy üzemi jelzést szabad elhelyezni, amely a vezetőt a szabad kilátásban nem akadályozza.

(2) A Magyar Népköztársaság címerével ellátott nemzeti színű zászló, vagy a Magyar Népköztársaság címerét ábrázoló egyéb jelzés használatra a 4228/1948. (IX. 7.) MT rendelet rendelkezései az irányadók.

99. §

Gázüzemű gépjárművek

A gázüzemű gépjárművek felszerelését, biztonsági berendezéseit, megvizsgálását és forgalmát a közlekedés- és postaügyi miniszter utasításban szabályozza.

100. §

A gépjármű összsúlya és hosszúsága

(1) A gépjármű megengedett legnagyobb összsúlya a következő:

a) egytengelyű gépjármű legfeljebb 5 t;

b) kéttengelyű gépjármű legfeljebb 12 t;

c) háromtengelyű gépjármű legfeljebb 15 t;

d) pótkocsi legfeljebb 7 t;

e) egy kerékre jutó terhelés legfeljebb 3 t.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb összsúlyú gépjármű csak a 81. §-ban előírt engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.

(3) Egy-, két- vagy többtengelyű gépjármű 15 m-nél hosszabb nem lehet. Több egymáshoz kapcsolt gépjármű együttes hossza a 30 m-t nem haladhatja meg.

VIII. Fejezet

A gépjármű hatósági jelzései és a gépjárművek megvizsgálása

101. §

A gépjármű hatósági jelzései

(1) A gépjármű hatósági jelzései - troleybusz kivételével - a következők:

a) rendszámtábla;

b) igazolólap.

(2) A gépjárművek részére a hatósági jelzéseket a közlekedésrendészeti osztály adja ki.

102. §

Rendszámtábla

(1) Az egyes gépjárműnemek, valamint a közületek gépjárművei részére kiadandó rendszámsorozatokat a belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2) A rendszámtáblákat a Belügyminisztérium készítteti el és küldi meg a közlekedésrendészeti osztálynak.

(3) A rendszámtáblákat a közlekedésrendészeti osztály az üzembentartó részére csupán használatra adja ki, tehát azok kiadásuk után is a Belügyminisztérium tulajdonában maradnak.

(4) A gépjárműre a közlekedésrendészeti osztály által kiadott rendszámtáblát (rendszámtáblákat) kell felszerelni.

(5) A szóló-motorkerékpárra és a pótkocsira hátul, egyéb gépjárműre pedig elől és hátul kell a rendszámtáblát felszerelni. A hátsó rendszámtáblával szerkezeti okokból el nem látható tűzoltógépjárműre csak elől kell rendszámtáblát felszerelni.

(6) A rendszámtáblát az út szintjétől legalább 30 cm magasságban a következőképpen kell elhelyezni:

a) elől a gépkocsi közepén vagy baloldalán oldalkocsis motorkerékpáron az oldalkocsin;

b) hátul a gépkocsi illetve motorkerékpár hátulsó részén jól látható és jól megvilágítható helyen.

(7) A rendszámtáblákat a rendszámtáblakeretre (tartóra) szilárdan; függőlegesen oly módon kell felerősíteni hogy a rendszámtábla a gépjármű legkülsőbb pontján túl ne nyúljék.

(8) A rendszámtáblákat állandóan tisztán és jól olvasható állapotban kell tartani, azokat eltakarni, olvashatatlanná tenni, bármilyen módon megváltoztatni, vagy azokra bármi mást festeni tilos.

(9) Teherautók és pótkocsik hátsó oldalfalára, a rendszámtáblán lévő rendszámot 15 cm magas, 2 cm vonalvastagságú betűkkel és számokkal fehér színű tartós festékkel rá kell festeni.

103. §

Igazolólap

(1) Az igazolólap a gépjármű műszaki és közlekedésrendészeti szempontból történt megvizsgálása alapján a gépjármű jogos üzembentartója nevére kiállított rendőrhatósági engedély. Az igazolólapot sem elzálogosítani, tartozások fedezésére biztosítékként elfogadni, sem arra kölcsönt adni nem szabad.

(2) Az igazolólapon mindig a gépjármű jogos üzembentartójának nevét és lakóhelyét, valamint a gépjármű adatait kell feltüntetni (a gépjármű neme, rendszáma, gyártmánya, önsúlya, teherbírása, motorszáma, alvázszáma, erőforrásának neme, hengerűrtartalma, a szállítható személyek száma stb.)

(3) Ha a belügyminiszter az üzembentartónak engedélyt adott arra, hogy az általa üzembentartott gépjárművek motorjait cserélhesse, az igazolólap, "motorszám" rovatába a "cserélhető" szót kell írni.

(4) Tulajdonjog fenntartással történt adás-vétel esetében az igazolólapra üzembentartóként a vevőt kell bejegyezni. A tulajdonjog fenntartását a közlekedésrendészeti osztály a gépjármű nyilvántartási lapján feljegyezni köteles.

(5) A gépjármű vezetőjének az igazolólapot menet közben magánál kell tartani.

(6) Ha az üzembentartó gépjárművét nem maga vezeti, köteles annak igazolólapját a gépjármű vezetőjének átadni.

104. §

A gépjármű megvizsgálásának kérelmezése

(1) A gépjárművet meg kell vizsgálni, ha

a) az új gépjárművet forgalomba helyezik;

b) a forgalomból kivonták és ismét forgalomba helyezik;

c) az eredeti szerkezettől lényegesen eltérő szerkezettel szerelik fel;

d) olyan részén történik lényeges változás, amely forgalombiztonságára, vagy forgalomképességére kihatással van;

e) neme megváltozik (személyautóból teherautó, szóló motorkerékpárból oldalkocsis motorkerékpár lesz stb.);

f) magánhasználatúból közhasználatúvá, illetve közhasználatúból magánhasználatúvá válik;

g) magántulajdonból közületi tulajdonba, illetve közületi tulajdonból magántulajdonba kerül.

(2) A gépjármű megvizsgálására és a hatósági jelzések, kiadására irányuló kérelmet az üzembentartó lakóhelye szerint illetékes közlekedésrendészeti osztálynál kell személyesen vagy meghatalmazott útján előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a gépjármű jogos üzembentartói minőségét igazoló okmányokat is [106. § (4) bekezdés].

(3) A közlekedésrendészeti osztály a kérelem alapján kijelöli a gépjármű megvizsgálásának helyét és idejét, amelyről a folyamadót a "Jelentkezési lap" egyidejű kiadásával, illetve megküldésével értesíti.

(4) A gépjármű a vizsga színhelyére a közlekedésrendészeti osztály, által kiállított "Egy napig érvényes engedély"-lyel és "Vizsgára" feliratú táblával közlekedhetik.

(5) A gépjárművet megvizsgálás előtt a közlekedésrendészeti osztály által megjelölt helyen mérlegelni kell abban az esetben, ha a gépjármű először kerül a közúti forgalomba (új gépjármű) vagy neme megváltozik (személyautóból teherautó, szóló motorkerékpárból oldalkocsis motorkerékpár lesz stb.).

105. §

A gépjármű vizsgabizottság

(1) A gépjárművek megvizsgálását kéttagú, egy műszaki, és egy jogi szakértőből álló bizottság (a továbbiakban: Vizsgabizottság) végzi. A vizsgabizottsági szakértőket a közlekedés- és postaügyi miniszter nevezi ki.

(2) A Vizsgabizottságot gépjárműkerületenként a kinevezett szakértőkből a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium alakítja meg.

106. §

Jelentkezés a Vizsgabizottságnál

(1) A gépjármű üzembentartója vagy megbízottja a Vizsgabizottságnál jelentkezésekor gépírással kitöltött és sajátkezűleg aláírt "Jelentkezési lap"-ot köteles átadni. A propán-, butángázüzemű, illetve generátorgázüzemű gépjárműről "Kiegészítő jelentkezési lap"-ot is ki kell tölteni.

(2) Az üzembentartó a "Jelentkezési lap" rovatait büntetőjogi felelőssége tudatában, pontosan köteles kitölteni.

(3) A "Jelentkezési lap"-hoz mellékelni kell:

a) a gépjármű jogos üzembentartói minőségét igazoló iratokat [(4) bekezdés];

b) a vizsgálat és a rendszámtábla díjának befizetését igazoló illetékbélyeget;

c) amennyiben a gépjárművet mérlegelni kell, a mérlegelési bárcát [104. § (5) bekezdése];

d) a 81. § (1) bekezdésében említett gépkocsi forgalombahelyezésére, valamint a kettőnél több pótkocsi vontatására vonatkozó külön engedélyt;

e) amennyiben a gépjárművet külföldről hozták be, a gépjármű elvámolását igazoló okmányt;

f) közületi gépjárműnél a beszerzés engedélyezését;

g) amennyiben a motorcserét a belügyminiszter engedélyezte, az erről szóló engedélyt [103. § (3) bekezdése];

h) amennyiben típusvizsgálati bizonyítványt adtak ki, ennek hiteles másolatát (111. §).

(4) Jogos üzembentartónak kell tekinteni azt, aki a gépjárműnek tulajdonosa, vagy a tulajdonos engedélye alapján jogos birtokosa. A tulajdonjogot, vagy jogos birtokot közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, a gépjármű kifizetését igazoló számlával, a tulajdonos írásbeli engedélyével, árverési jegyzőkönyvvel, jogerős bírói határozattal stb. kell igazolni.

(5) Egy gépjármű üzembentartójaként az igazolólapra legfeljebb két természetes vagy jogi személy jegyezhető be.

107. §

A gépjárművek megvizsgálása

(1) A gépjárművet megvizsgálás céljából üzemképes, tiszta állapotban kell a Vizsgabizottságnak bemutatni.

(2) A Vizsgabizottság a gépjárművet műszaki és közlekedésrendészeti szempontból, a gépjármű forgalombiztonsága és forgalomképessége tekintetében vizsgálja meg.

(3) Ha a gépjármű műszaki és közlekedésrendészeti szempontból a követelményeknek egyaránt megfelel, valamint az üzembentartó a szükséges igazoló iratokat bemutatja, a Vizsgabizottság a rendszám betű- és számjegyeinek a gépjármű megfelelő helyén történő beütéséről, esetleg az alváz és motor megjelöléséről gondoskodik.

(4) Ha a gépjármű megvizsgálása alkalmával műszaki vagy közlekedésrendészeti szempontból a követelményeknek nem felel meg, vagy ha az üzembentartó a szükséges igazoló iratokat nem mutatja be, a Vizsgabizottság a folyamodó a gépjárművel újabb vizsganapon való megjelenésre utasítja.

(5) Ha a folyamodó a Vizsgabizottság által kitűzött újabb határnapon a gépjárművet megvizsgálás céljából nem mutatja be, illetve a hiányzó igazolásokat nem pótolja, a vizsgálat díjának újabb megfizetésével szabályszerűen előterjesztendő újabb beadványban új vizsganap kitűzését kell kérnie.

108. §

A rendszámnak a gépjárműbe való beütése

(1) A Vizsgabizottság a rendszámot a gépkocsi alvázába, motorkerékpároknál pedig a kormányrudat tartó hüvelybe ütteti be.

(2) A rendszámot lehetőleg az alvázkeret főtartójába, személyautónál jobboldalon a motorházfedő alatt, teherautónál és pótkocsinál alul az alvázkeret jobboldali főtartójának külső részébe, motorkerékpároknál pedig a kormányrudat tartó hüvely arra alkalmas részébe kell beütni. Ha az alvázkeretnek előbb említett részéhez hozzáférni nem lehet, a rendszámot az alvázkeretnek olyan részébe kell beütni, amely attól el nem választható, ha pedig külön alvázkeret nincs, a rendszámot az alvázkeretet pótló szerkezeti részbe kell beütni.

(3) Ha a rendszám beütésére kijelölt helyen már van szám vagy jelzés beütve, ezt meg kell hagyni és mellette kell a rendszámot beütni.

(4) A gépkocsi és a pótkocsi rendszámát az alváztáblába is be kell ütni.

(5) A beütött rendszám betűinek és számjegyeinek magassága 7 mm.

(6) A beütött rendszámot megváltoztatni, festékkel vagy más módon olvashatatlanná tenni nem szabad.

109. §

Az alváz és motor megjelölése

Ha a gépjármű alvázába az alváz száma, motorjába pedig a motor gyártási száma gyárilag beütve nincs, vagy a szám olvashatatlan, a Vizsgabizottság a gépjármű alvázába és motorjába is beütteti a gépjármű rendszámát.

110. §

A közlekedésrendészeti osztály eljárása

(1) Ha a Vizsgabizottság a gépjárművet a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette, a közlekedésrendészeti osztály a Vizsgabizottság részéről adott "Jelentkezési lap" alapján kiállítja a gépjármű igazolólapját és a rendszámtáblákkal (rendszámtáblával) együtt a gépjármű üzembentartójának, illetve megbízottjának kiadja.

(2) A közlekedésrendészeti osztály a forgalomba helyezendő külföldről behozott gépjárműnek vámokmányán a gépjármű rendszámát feljegyzi és a vámokmányt az üzembentartónak, illetve megbízottjának visszaadja.

(3) A közlekedésrendészeti osztály a "Jelentkezési lap" egy példányát a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak megküldi.

111. §

Típusvizsgálat

(1) Belföldön készített azonos szerkezetű gépjárművek tekintetében a gyártó vállalat kérheti a típus megvizsgálását és erről bizonyítvány kiállítását. A típusvizsgálatot és a bizonyítvány kiállítását a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium végzi.

(2) A típusvizsgálati bizonyítvány hiteles másolatának becsatolása esetében a gépjármű megvizsgálása a típus azonosságának megállapítása mellett a biztonsági berendezések megvizsgálására szorítkozik.

(3) A típusvizsgálatra vonatkozó eljárást a közlekedés- és postaügyi miniszter utasításban szabályozza.

112. §

Az igazolólap adataiban beálló változások bejelentése

(1) A gépjármű üzembentartójának személyében vagy az igazolólapon lévő egyéb adatban beálló minden változást az üzembentartónak, az üzembentartó személyében beálló változás esetében mind a régi, mind az új üzembentartónak be kell jelentenie.

(2) Ha a változás a gépjárműkerület változása nélkül áll be, a bejelentést a változás bekövetkezéstől számított 48 órán belül, annál a közlekedésrendészeti osztálynál kell megtenni amelyik a gépjárművet nyilvántartja.

(3) Ha az üzembentartó a gépjárművet véglegesen más gépjárműkerületbe viszi át, ezt a körülményt - az átvitel időpontjának megjelölésével - az átvitel előtt legalább 48 órával köteles annak a közlekedésrendészeti osztálynak bejelenteni, amely a gépjárművet nyilvántartja.

(4) Ha a gépjárműnek más gépjárműkerületbe való végleges átvitele a bejelentésben megjelölt időpontban akadályba ütközik, ezt az üzembentartó a régi kerület szerint illetékes közlekedésrendészeti osztálynál élőszóval vagy írásban köteles bejelenteni.

(5) Ha az üzembentartó gépjárművét az új gépjárműkerület területére véglegesen átvitte, ezt a körülményt a gépjárműnek az új gépjárműkerületbe való megérkezésétől számított 48 órán belül az új gépjárműkerület közlekedésrendészeti osztályánál bejelenteni köteles.

(6) Ha a gépjármű üzembentartójának személye és a gépjárműkerület is megváltozik, ezt a körülményt a régi üzembentartó a régi gépjárműkerület közlekedésrendészeti osztályánál, az új üzembentartó pedig az új gépjárműkerület közlekedésrendészeti osztályánál köteles a (3), illetve (5) bekezdésben megállapított határidőn belül bejelenteni.

(7) A változásra vonatkozó bejelentések és az ezzel kapcsolatos beadványok illetékmentesek, de az új igazolólap kiállítási díját a beadványra ragasztott illetékbélyegben le kell róni.

(8) Ha a bejelentést, illetve a beadványt a közlekedésrendészeti osztálynak postán küldik meg, a küldeményt bérmentesített ajánlott levélben kell feladni. Bérmentesítés nélkül érkezett postai küldeményt a közlekedésrendészeti osztály nem fogad el.

113. §

A közlekedésrendészeti osztály eljárása változás bejelentése esetében

(1) Amennyiben az igazolólap adatában a változás nem az üzembentartó személyében következett be és a gépjárműkerület sem változott, a közlekedésrendészeti osztály a bejelentés alapján a régi igazolólapot bevonja és az üzembentartó részére az új igazolólapot kiadja.

(2) Ha a változás az üzembentartó személyében következett be, a gépjárműkerület azonban nem változott, a közlekedésrendészeti osztály a bejelentés alapján - az üzembentartói minőség igazolása után - a régi igazolólapot bevonja és az új üzembentartó részére az új igazolólapot kiadja.

(3) Ha a változás következtében a gépjárműkerület megváltozott, a régi igazolólap bevonása és az új igazolólap kiadása iránt az új gépjárműkerületi közlekedésrendészeti osztály az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik.

(4) A gépjármű nyilvántartási lapján a tulajdonjog fenntartására vonatkozó feljegyzést a közlekedésrendészeti osztály csak abban az esetben törölheti ha a vevő közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja azt, hogy a gépjármű vételárát teljesen kiegyenlítette illetve a feljegyzés törléséhez hozzájárult az akinek javára a tulajdonjogot fenntartották.

(5) Ha olyan gépjárművet kívánnak az új üzembentartó nevére átiratni, amelyre vonatkozólag a tulajdonjogot fenntartották, a gépjárművet újabb üzembentartó nevére átírni csak abban az esetben szabad, ha ehhez hozzájárult az akinek a javára a tulajdonjog fenntartást feljegyezték.

(6) A jelen §-ban említett változásokról a közlekedésrendészeti osztály a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot értesíti.

114. §

Az igazolólap visszavonása és visszaadása

(1) A közlekedésrendészeti osztály az igazolólapot visszavonhatja, illetve a gépjárművet a forgalomból kitilthatja, ha

a) az igazolólap - a beállott és be nem jelentett változás (üzembentartó-, gépjárműkerület-, lakcímváltozás stb.) következtében - nem a tényleges állapotot tünteti fel;

b) a gépjármű a KRESZ-ben vagy egyéb jogszabályban előírt feltételeknek műszaki vagy közlekedésrendészeti szempontból nem felel meg;

c) az igazolólappal vagy a gépjárművel visszaélést követtek el (igazolólap elzálogosítása vagy adatainak megváltoztatása stb.);

d) az üzembentartó a gépjárműadót az esedékesség napjáig nem fizeti be;

e) tulajdonjogfenntartással történt eladás esetében az eladó, illetve jogutódja, akár jogerős, akár nem jogerős bírói határozattal (ítélet, végrehajtást elrendelő, vagy egyéb végzés, váltófizetési, vagy fizetési meghagyás stb.) igazolja azt, hogy a bíróság az eladót a vételi ügylettől való elállásra jogosította fel, a vevőt a gépjármű visszaadására, a vételár vagy hátralékának megfizetésére kötelezte és a vevő fizetési, illetve visszaadási kötelezettségének a teljesítésére megszabott határidőben nem tett eleget; intézkedésnek azonban helye nincs, ha a vevő közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal (1952. évi III. tv. 196. §) igazolja azt, hogy a bírói határozatban megállapított kötelezettségének eleget tett.

(2) Menetrend szerinti közlekedő autóbusz igazolólapját - az (1) bekezdés b) pontjában említett esetet kivéve - csak a közlekedés- és postaügyi miniszter előzetes hozzájárulásával szabad visszavonni.

(3) Az igazolólap visszavonása esetében a rendszámtáblákat (rendszámtáblát) is vissza kell vonni.

(4) A visszavont igazolólapot és rendszámtáblákat (rendszámtáblát) az üzembentartónak vissza kell adni, ha az igazolólap visszavonására okot adó hiányosságokat pótolja, illetve a felmerült kifogásolt körülményeket megszüntette. Az (1) bekezdés c) pontja alapján történt visszavonás esetében azonban az igazolólap csak akkor adható vissza, ha a gépjárművet más üzembentartó nevére iratják át, vagy ha az üzembentartó alapos biztosítékot nyújt arra vonatkozólag, hogy az igazolólappal vagy a gépjárművel újabb visszaélést nem követ el.

(5) Amennyiben az üzembentartó a gépjárművet bármilyen okból a közúti forgalomból három hónapnál hosszabb időre kívánja kivonni, a gépjármű hatósági jelzéseit a közlekedésrendészeti osztálynak nyolc napon belül visszaadni köteles.

(6) A közlekedésrendészeti osztály a gépjármű hatósági jelzéseinek visszavonásáról, illetve visszaadásáról a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot értesíti.

115. §

Ideiglenes igazolólap és próbarendszámtábla

(1) A gépjárműveket vagy gépjárműalkatrészeket gyártó, értékesítő vagy javító vállalat részére a közlekedésrendészeti osztály a gépjárművek használhatóságának megállapítása céljából - próbamenetek tartására - hat hónapig érvényes ideiglenes igazolólapot és próbarendszámtáblát adhat ki. Egy vállalat részére, indokolt esetben, több ideiglenes igazolólap és próbarendszámtábla is kiadható.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb szervek részére hat hónapig érvényes ideiglenes igazolólapot és próbarendszámtáblát a közlekedésrendészeti osztály csak a belügyminiszter előzetes engedélyével adhat ki.

(3) Egyéb vállalatnak, valamint szövetkezetek és magánszemélyek részére a közlekedésrendészeti osztály forgalmon kívül helyezett egyes gépjárművek kipróbálására, indokolt esetben, három napig érvényes ideiglenes igazolólapot és próbarendszámtáblát adhat ki.

(4) A három napig érvényes ideiglenes igazolólap és próbarendszámtábla kiadása iránt előterjesztett kérvényben meg kell jelölni a gépjármű tulajdonosának nevét, lakását, foglalkozását, a kipróbálásra kerülő gépjármű gyártmányát, alváz- és motorszámát.

(5) Az ideiglenes igazolólapot, valamint a próbarendszámtáblát másnak átengedni, vagy azokat nem próbaút céljára felhasználni tilos.

(6) Aki hat hónapig érvényes ideiglenes igazolólappal és próbarendszámtáblával rendelkezik, indítási naplót köteles vezetni. Ezt a telephelyen kell tartani és ebben minden egyes menetet (utat) be kell jegyezni.

Az indítási napló rovatai a következők:

a) folyószám;

b) az indítás időpontja (év, hó, nap, óra, perc);

c) a gépjármű közelebbi megjelölése (gyártmány, alvázszám, motorszám);

d) a gépjárművezető neve;

e) az útvonal rövid megjelölése;

f) a telephelyre visszaérkezés ideje (év, hó, nap, óra, perc).

(7) A próbarendszámtábla négyszögalakú, fehér alapszínű, amelyen fekete színű három számjegy, valamint felettük piros színű betűkkel gépjárműnél "Próbakocsi", motorkerékpárnál pedig "Próba" felirat van.

(8) A próbarendszámtábla elkészítésére, kiadására és elhelyezésére a rendszámtáblára vonatkozó rendelkezések az irányadók.

116. §

Az ideiglenes igazolólap visszavonása és visszaadása

(1) A közlekedésrendészeti osztály az ideiglenes igazolólapot visszavonhatja, ha az ideiglenes igazolólappal vagy próbarendszámtáblával visszaélést követtek el.

(2) Az ideiglenes igazolólap visszavonása esetében a próbarendszámtáblát is vissza kell vonni.

(3) Az ideiglenes igazolólapot és a próbarendszámtáblát érvényességi időtartamának lejárta után 24 órán belül a közlekedésrendészeti osztálynak vissza kell adni.

(4) Az ideiglenes igazolólap visszavonása vagy visszaadása esetében a 115. § (6) bekezdésében említett indítási naplót a közlekedésrendészeti osztálynak szintén át kell adni.

IX. Fejezet

A gépjárművezetőkre vonatkozó rendelkezések

117. §

A gépjárművezetés feltételei

(1) A közúti forgalomban gépjárművet csak olyan személy vezethet, aki a megfelelő nemű és üzemű, illetve a megfelelő fokú, érvényes gépjárművezetői igazolvánnyal, esetleg ideiglenes igazolvánnyal rendelkezik.

(2) A kismotorkerékpár vezetéséhez kismotorkerékpárvezetői igazolvány szükséges.

(3) Személyautó és 3 tonnánál nem nagyobb összsúlyú teherautó vezetéséhez személy-, 3 tonnánál nagyobb összsúlyú teherautó és vontatógépkocsi vezetéséhez teher-, autóbusz vezetéséhez mind személy, mind teherszállító-, különleges gépjármű vezetéséhez pedig a különleges gépjármű vezetésére jogosító gépjárművezetői igazolvány szükséges.

(4) Troleybusz vezetéséhez troleybuszvezetői igazolvány szükséges.

(5) Az alapfokú gépjárművezetői igazolvány az igazolványban feltüntetett magánhasználatú gépjármű vezetésére jogosít, ha a gépjárművezető igazolja, hogy legalább három hónapig, mint segédgépjárművezető (kocsikísérő) volt alkalmazásban. Ez a feltétel nem vonatkozik a motorkerékpár és egyéb olyan gépjármű vezetésére, amelynek a gépjárművezető az üzembentartója. A háromhónapi gyakorlati idő megszerzése után alapfokú gépjárművezetői igazolvánnyal magánhasználatú gépjárművön gépjárművezetői alkalmazást vállalni csak a gépjárművezetői vizsga letételétől számított két éven belül szabad.

(6) Közhasználatú gépjárművet - az autóbusz és a troleybuszt kivéve, illetve a (8) bekezdésen foglalt megszorítással -, valamint az alapfokú vizsga letételétől számított két éven túl magánhasználatú gépjárművet - a motorkerékpárok kivételével - hivatásos gépjárművezetőként csak az vezethet, aki a "Gépjárművezetői igazolvány képesített gépjárművezető számára" elnevezésű igazolvánnyal (a továbbiakban: képesített gépjárművezetői igazolvány) rendelkezik, vagy akinek a Gépjárművezetőképző Iskola (továbbiakban: Iskola) a középfokú tanfolyam elvégzésére halasztást adott.

(7) Közhasználatú autóbuszt csak 20. évét betöltött, képesített, gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező személy vezethet.

(8) Budapesten és más városban autótaxit csak az vezethet, aki helyismereti vizsgát is tett.

118. §

A gépjárművezetés tanulása

(1) Közúton gépjárművezetést tanulni csak megfelelő vezetői igazolvánnyal rendelkező gépjárművezető (felelős oktató) kíséretében és útmutatása - mellett szabad. Ilyen esetben a felelős oktatót kell tényleges vezetőnek tekinteni.

(2) Lakott területen, valamint országos főútvonalon gépjárművezetést tanulni csak a közlekedésrendészeti osztály, által kiállított, személyre szóló és másra át nem ruházható engedély alapján szabad. Az engedélyt a közlekedésrendészeti osztály csak olyan személy részére adhatja ki, aki a gépjárművezetői vizsgára bocsátását kérte. Az engedély egy hónapi időtartamra adható, ezt a közlekedésrendészeti osztály legfeljebb egy esetben további egy hónapra meghosszabbíthatja.

(3) Nem kell a (2) bekezdésben említett engedély, ha a gépjárművezetés tanulása az Iskola által üzembentartott gépjárművön, az Iskola igazolványával rendelkező oktató gépjárművezető felügyelete mellett történik.

(4) Az olyan gépjárművet, amelyet gépjárművezetés oktatására használnak, elöl és hátul "Tanulóvezető" felirattal kell ellátni.

119. §

A gépjárművezetői tanfolyamra felvétel feltételei

(1) Az Iskola keretében szervezett alapfokú gépjárművezetői tanfolyamra felvétel feltételeit az Iskola szervezeti szabályzata állapítja meg. Az Iskola szervezeti szabályzata - közlekedésrendészeti vonatkozásban a belügyminiszterrel egyetértésben - a közlekedés- és postaügyi miniszter utasításban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanfolyamra felvétel iránti kérelmet az Iskolához címezve a közlekedésrendészeti osztálynál kell benyújtani.

(3) A közlekedésrendészeti osztály az Iskola alapfokú tanfolyamára felvételt csak annak engedélyezheti, aki

a) a 18. évét betöltötte;

b) a gépjármű vezetésére való alkalmasságát kizáró betegségben, testi-, szellemi vagy a gépjármű vezetéséhez fontos érzékszervi fogyatékosságban nem szenved és nem iszákos;

c) közrendészeti és közbiztonsági szempontból megbízható.

(4) A belügyminiszter a gépjárművezetői tanfolyamra felvétel feltételéül megállapított 18. év betöltése alól indokolt esetben felmentést adhat.

(5) Annak megállapítása céljából, hogy a kérelmező a (3) bekezdés b) pontjában említett feltételnek megfelel-e, a közlekedésrendészeti osztály gondoskodik a kérelmező rendőrorvosi megvizsgálásáról. A kérelmező a rendőrorvosi vizsgálat céljából a lakóhelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőrkapitányság rendőrorvosánál köteles megjelenni. Az Iskola alapfokú tanfolyamára felvétel esetén orvosi vizsgálatra a budapesti rendőrkapitányság rendőrorvosánál kell megjelenni.

(6) A gépjárművezetői tanfolyamra jelentkező a rendőrorvosnak harminc napnál nem régibb keletű elektrokardiográfiai Wassermann-vizsgálati és mellkas-átvilágítási leleteket köteles bemutatni.

(7) Ha a kérelmező a (3) bekezdésben felsorolt feltételek bármelyikének nem felel meg, az a közlekedésrendészeti osztály a kérelmezővel határozatban közli. Egyébként a rendőrorvos a vizsgálat eredményéről fényképpel ellátott bizonyítványt köteles kiállítani és a jelentkezőnek átadni. A rendőrorvos indokolt esetben a gépjárművezetői tanfolyamra való bocsátást bizonyos feltételtől teheti függővé (a kérelmező gépjárművet csak szemüveggel vezethet, bizonyos nemű gépjárművet egyáltalán nem vezethet stb.). A rendőrorvosi bizonyítvány díj- és illetékköteles.

(8) Az Iskola középfokú tanfolyamára felvétel feltételeire, valamint az eljárásra a (3) bekezdés b)-c) pontjában, továbbá az (5)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

120. §

Gépjárművezetői igazolvány

(1) A gépjárművezető igazolvány személyre szóló, másra át nem ruházható rendőrhatósági jogosítvány. A közlekedésrendészeti osztály az alapfokú és a képesített gépjárművezetői, igazolványt az Iskolának a megfelelő sikeres vizsgáról szóló bizonyítványa alapján abban az esetben adhatja ki, ha az illető közrendészeti és közbiztonsági szempontból megbízható.

(2) A gépjárművezetői igazolványt fényképpel kell ellátni. A gépjárművezetői igazolvány a alakját a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben a belügyminiszter állapítja meg.

(3) Képesített gépjárművezetői igazolványt csak az a gépjárművezető kaphat:

a) aki az Iskola középfokú tanfolyamát elvégezte, sikeres vizsgát tett és erről bizonyítványt kapott;

b) akinek a közlekedés- és postaügyi miniszter a középfokú tanfolyam hallgatása alól felmentést adott, de sikeres vizsgát tett és erről bizonyítványt kapott;

c) akinek a közlekedés- és postaügyi miniszter a tanfolyam elvégzése és a vizsga letétele nélkül bizonyítvány kiadását elrendelte.

(4) Ha a gépjárművezető részére a bizonyítványt az Iskola a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletére középfokú vizsga letétele nélkül állította ki, a képesített gépjárművezetői igazolványban ezt a körülményt a miniszteri rendelkezés számával együtt fel kell tüntetni.

(5) A gépjárművezető a képesített gépjárművezetői igazolvány kiállítását a bizonyítvány kiállításától számított harminc napon belül a lakóhelye szerint illetékes közlekedésrendészeti osztálynál az e célra rendszeresített bélyegtelen jelentkezési lappal köteles kérni.

(6) A jelentkezési laphoz mellékelni kell:

a) az alapfokú gépjárművezetői igazolványt;

b) az iskola által kiállított bizonyítványt;

c) az illetékes rendőrőrs által láttamozott 3 darab élethű mellképet;

d) az igazolvány kiállítási díja megfizetésének igazolását.

(7) A közlekedésrendészeti osztály a jelentkezési lap alapján - az alapfokú igazolvány egyidejű bevonása mellett - a folyamodó részére a képesített gépjárművezetői igazolványt kiadja.

(8) A gépjárművezetői igazolvány - a 126. § (4) bekezdésben foglalt megszorítással - visszavonásig érvényes.

121. §

Különböző nemű és üzemű, gépjárművek vezetésére jogosító gépjárművezetői igazolványok

(1) Ha a gépjárművezető ugyanolyan nemű, de más üzemű gépjármű vezetésére kíván jogosultságot szerezni, mint amilyen gépjármű vezetésére igazolványa jogosítja, csak a vizsga műszaki részéből köteles vizsgát tenni.

(2) Ha a gépjárművezető más nemű gépjármű vezetésére kíván jogosultságot szerezni, mint amilyenre gépjárművezetői igazolványa jogosítja, a vizsgának mind a műszaki, mind a közlekedésrendészeti részéből köteles vizsgát tenni.

(3) A gázüzemű gépjárművezetői képesítést csak az szerezheti meg, aki előzetesen az azonos nemű folyékony üzemű gépjármű vezetésére képesítő vizsgát sikerrel letette.

122. §

Ellenőrzőlapok

(1) A gépjárművezetői igazolvány kiállításával egyidejűleg 1. és 2. számú "Ellenőrzőlap"-ot is ki kell állítani. A gépjárművezető részére a gépjárművezetői igazolvány kiadásakor az ellenőrzőlapokat át kell adni. Ellenőrzőlap nélkül a gépjárművezetői igazolvány nem érvényes.

(2) A rendőr az 1. számú ellenőrzőlapot a gépjárművezetőtől elveszi és jelentésével együtt az ügy elbírálására illetékes rendőri hatósághoz felterjeszti, ha a gépjárművezető

a) személysérüléssel járó balesetet okoz;

b) a gépjárművet ittasan, illetve szeszesital (más hasonló szer) hatása alatt lévő állapotban vezeti;

c) a gépjárművet megengedettnél nagyobb sebességgel vezeti;

d) a közlekedési balesetet - amennyiben a rendőr a helyszínen nem intézkedett - 24 órán belül a rendőri hatóságnál nem jelenti be;

e) a forgalmat irányító rendőr vagy jelzőlámpa tilos jelzését nem veszi figyelembe;

f) a gépjárművel szabálytalanul kanyarodik;

g) a személy- vagy vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető más szabálytalanságat követ el.

(3) A rendőri hatóság megvizsgálja, hogy az 1. számú ellenőrzőlap bevonása indokolt-e, ha igen, az bevonja és a gépjárművezető részére a 3. számú ellenőrzőlapot adja ki.

(4) Amennyiben a gépjárművezető a (2) bekezdésben felsorolt valamelyik cselekményt, illetve mulasztást újból elköveti, a rendőr a 2. számú ellenőrzőlapot elveszi és a rendőri hatósághoz felterjeszti.

(5) A rendőri hatóság megvizsgálja, hogy a 2. számú ellenőrzőlap bevonása indokolt-e, ha igen, az bevonja és figyelmezteti a gépjárművezetőt, hogy a 3. számú ellenőrzőlapnak a hatóság által történt esetleges bevonása a gépjárművezetői igazolvány ideiglenes vagy végleges visszavonásával jár.

(6) Ha a rendőr a (2) bekezdésben említett valamelyik cselekmény, illetve mulasztás miatt a 3. számú ellenőrzőlapot elveszi, a gépjárművezető útját csak telephelyére, illetve amennyiben a gépjárművön rakományt szállít, csak a rakomány rendeltetési helyére és innen telephelyére folytathatja.

(7) A rendőri hatóság megvizsgálja, hogy a 3. számú ellenőrzőlap bevonása indokolt-e, ha igen, az a gépjárművezetői igazolvánnyal együtt bevonja, egyúttal az illető közlekedésrendészeti osztályhoz a gépjárművezetői igazolványnak ideiglenes vagy végleges visszavonása iránt javaslatot tesz.

(8) Az ellenőrzőlap bevonása tárgyában annak átvételétől számított hatvan napon belül határozni kell.

(9) Ha a közlekedésrendészeti osztály a gépjárművezetői igazolványt ideiglenesen (feltételtől függően) vagy határozott időre vonta vissza, a feltétel bekövetkezte, illetve a határidő lejárta után a gépjárművezető részére a gépjárművezetői igazolványt 1. és 2. számú ellenőrzőlappal kell kiadni.

(10) Az ellenőrzőlapok kiállításának díját a belügyminiszter állapítja meg.

123. §

Betétlapok

(1) A gépjárművezető köteles betétlapokat beszerezni és azok rovatait - a rendszám rovatának kivételével - pontosan kitölteni.

(2) A gépjárművezető legalább három kitöltött betétlapot a gépjárművezetői igazolvánnyal együtt állandóan magánál tartani köteles.

(3) A rendőr közlekedési szabálytalanság elkövetése esetén egy betétlapot a gépjárművezetőtől elvesz, annak rendszám rovatát kitölti és jelentésével együtt az ügy elbírálására illetékes rendőri hatósághoz felterjeszti.

124. §

Közlekedésrendészeti vizsgalapok

(1) A hivatásos gépjárművezető a KRESZ ismeretéből az 1954. évi június hó 30. napjáig vizsgát köteles tenni.

(2) A tíznél több hivatásos gépjárművezetőt foglalkoztató munkaadó köteles a gépjárművezetőket az Iskolánál kiképzett és vizsgázott oktatók által a KRESZ ismeretéből az (1) bekezdésben megadott határidőig levizsgáztatni.

(3) A tíz, vagy tíznél kevesebb hivatásos gépjárművezetőt foglalkoztató munkaadó alkalmazásában álló gépjárművezető az Iskola vizsgabizottsága előtt köteles a KRESZ ismerétéből vizsgát tenni.

(4) A vizsgabiztos a vizsga letételét a "Közlekedésrendészeti vizsgalap"-ra feljegyezni köteles.

(5) A közlekedésrendészeti vizsgalapot a gépjárművezető a Nyomtatványellátó Vállalatnál szerezheti be.

(6) A közlekedésrendészeti vizsgalapot a gépjárművezető vezetés közben magánál tartani köteles.

(7) Az a gépjárművezető, aki a vizsga alkalmával nem felel meg, gépjárművet addig nem vezethet, amíg a vizsgát sikerrel le nem tette.

125. §

Helyismereti vizsga

(1) Az autótaxi vezetéséhez szükséges helyismereti vizsgát Budapesten a budapesti kapitányság közlekedésrendészeti osztályánál, városokban pedig a rendőrkapitányságnál kell letenni.

(2) A helyismereti vizsga letételét a gépjárművezetői igazolványba be kell jegyezni.

126. §

A gépjárművezetők időszakos orvosi vizsgálata

(1) A gépjárművezető köteles két évenként a rendőrorvosi vizsgálaton megjeleni és harminc napnál nem régebbi keletű elektrokardiográfiai, Wassermann-vizsgálati és mellkas átvilágítási leleteket a rendőrorvosnak bemutatni.

(2) Az időszakos orvosi vizsgálat kedvező eredményét a gépjárművezetői igazolványba fel kell jegyezni, kedvezőtlen eredmény esetében pedig a gépjárművezetői igazolványt vissza kell vonni.

(3) A rendőrorvos indokolt esetben a következő időszakos orvosi vizsgálat idején két évnél rövidebb időtartamot jelölhet meg. Ilyen esetben a gépjárművezetői igazolványban fel kell jegyezni, hogy a gépjárművezetői igazolvány újabb orvosi vizsgálat nélkül meddig érvényes.

(4) Ha az időszakos orvosi vizsgálatra az (1), illetve (3) bekezdésben megszabott határidő lejárt, a gépjárművezetői igazolványt mindaddig érvénytelennek kell tekinteni, amíg a gépjárművezető az időszakos orvosi vizsgálaton meg nem jelenik.

(5) A rendőrhatóság indokolt esetben a gépjárművezetőt bármikor orvosi vizsgálatra rendelheti.

127. §

A gépjárművezető személyi adataiban bekövetkezett változások bejelentése

(1) A gépjárművezető a nevében vagy lakcímében beállott változást 48 órán belül jelenteni köteles az állandó lakóhelye szerint illetékes közlekedésrendészeti osztálynál. Ha a gépjárművezető az állandó lakhelye szerint illetékes közlekedésrendészeti osztály területéről más közlekedésrendészeti osztály területére költözött, a lakáscímben beállott változást mind a régi, mind az új lakóhely szerint illetékes közlekedésrendészeti osztálynál be kell jelentenie.

(2) A bejelentett változást a közlekedésrendészeti osztály a gépjárművezetői igazolványba bejegyzi.

128. §

A gépjárművezetői igazolvány visszavonása

(1) A gépjárművezetői igazolványt a gépjárművezető állandó lakóhelye szerint illetékes közlekedésrendészeti osztály bírói ítélet hiányában is ideiglenesen, határozott időre vagy véglegesen visszavonhatja.

(2) A vezetői igazolvány ideiglenesen, határozott időre, vagy véglegesen visszavonható, ha

a) a gépjárművezető betegség, testi, szellemi vagy érzékszervi fogyatékosság miatt a vezetésre tartósan vagy állandóan képtelenné vált;

b) a gépjárművezető olyan cselekményt követ el, vagy olyan magatartást tanusít, amely a rendelkezésre álló adatok szerint megbízhatóságát, közbiztonsági, közrendészeti vagy, közlekedésrendészeti szempontból kétségessé teszi;

c) a gépjárművezető a gépjárművet a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette;

d) a személy-, vagy vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztette;

e) az igazolvány adatai (fénykép, személyleírás stb.) a személyazonosság ellen bizonyítanak;

f) az igazolvánnyal tulajdonosa hibájából, vagy más módon visszaéltek.

(3) A gépjárművezetői igazolvány határozott időre való visszavonásának időtartama öt évnél hosszabb nem lehet.

(4) Ideiglenesen, vagy véglegesen - esetleg határozott időre - azonnal vissza kell vonni a gépjárművezetői igazolványt ha a gépjárművezető

a) olyan balesetet okozott, amely valakinek a halálát idézte elő;

b) a segélynyújtási kötelezettséget olyan esetben mulasztotta el, amikor a balesetet ő okozta;

c) szolgálatot teljesítő közbiztonsági közeget gázolt el.

d) 3. számú ellenőrzőlapját a rendőri hatóság bevonta.

(5) Az ideiglenesen visszavont gépjárművezetői igazolvány végleges visszavonása, vagy visszaadása tekintetében az eljárás jogerős befejezése után kell határozni. A jogerős bírói ítélet alapján meghatározott időtartamra történő visszavonás kezdetét az ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani.

(6) Aki gépjárművet ittasan vagy szeszesital (más hasonló szer) hatása alatt vezet, attól - fellebbezésre és az eljárás során mellékbüntetésként alkalmazott vezetéstől eltiltásra tekintet nélkül - a gépjárművezetői igazolványt legalább három hónapi időtartamra vissza kell vonni.

(7) Véglegesen vissza kell vonni a gépjárművezetői igazolványt az iszákosnak minősülő gépjárművezetőtől. A gépjárművezetőt iszákosnak kell tekinteni ha ittas vezetés miatt megelőzően kétízben már büntetve volt.

(8) A közlekedésrendészeti osztály azt, akitől a gépjárművezetői igazolványt ideiglenesen vagy határozott időre vonta vissza határozatában egyidejűleg a megfelelő tanfolyam hallgatása után vagy anélkül újabb vizsga letételére is kötelezheti.

(9) A közlekedésrendészeti osztály e paragrafus alapján hozott határozata ellen a belügyminiszterhez benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

X. Fejezet

Elveszett okmányok és rendszámtáblák pótlása

129. §

(1) Ha az igazolólap vagy az ideiglenes igazolólap, a rendszámtábla vagy a próbarendszámtábla, illetve a gépjárművezetői igazolvány, vagy az ellenőrzőlap elvész, olvashatatlanná vagy használhatatlanná válik, ezt a körülményt a gépjármű üzembentartója, illetve a gépjárművezető a közlekedésrendészeti osztálynak 48 órán belül bejelenteni köteles. A bejelentéssel egyidejűleg az olvashatatlanná, használhatatlanná vált okmányt (rendszámtáblát), illetve próbarendszámtáblát is be kell szolgáltatni.

(2) A közlekedésrendészeti osztály a bejelentés alapján - a kiállítási díj lerovásának igazolása után, - az olvashatatlanná, illetve használhatatlanná vált okmányról másodlatot, az elveszett igazolólapról, ideiglenes igazolólapról, illetve ellenőrző lapról pedig másolatot ad ki.

(3) A közlekedésrendészeti osztály az elveszett igazolólapot, ideiglenes igazolólapot gépjárművezetői igazolványt, ellenőrzőlapot, rendszámtáblát, próbarendszámtáblát - amennyiben az annak felkutatása céljából folyamatba tett nyomozás eredményre nem vezet - a bejelentés napjától számított harminc nap elteltével érvénytelennek nyilvánítja.

(4) A gépjárművezetői igazolvány elvesztésére vonatkozó bejelentés alapján a közlekedésrendészeti osztály a gépjárművezető részére egy hónapi időtartamra ideiglenes gépjárművezetői igazolványt ad ki. A (3) bekezdésben említett esetben a közlekedésrendészeti osztály a gépjárművezető részére a gépjárművezetői igazolványról másodlatot ad ki, a másodlat kiadásakor az ideiglenes gépjárművezetői igazolványt a közlekedésrendészeti osztálynak vissza kell szolgáltatni.

(5) A rendszámtáblával, illetve a próbarendszámtáblával kapcsolatos bejelentés alapján a közlekedésrendészeti osztály - a használati díj kifizetésének igazolása után - a tábla pótlása iránt intézkedik.

(6) A rendszámtábla vagy próbarendszámtábla elvesztése, illetve használhatatlanná válása esetében a közlekedésrendészeti osztály annak pótlásáig (elkészítéséig) az üzembentartó részére ú. n. ideiglenes igazolványt ad ki. Ennek alapján az üzembentartó köteles az eredeti rendszámtáblának megfelelő alakú és színű, annak adatait tartalmazó rendszámtáblát fémből, tartós kivitelben elkészíttetni és az gépjárművén elhelyezni. A gépjármű rendszámtáblájának, illetve próbarendszámtáblájának átvétele alkalmával az ideiglenes igazolványt a közlekedésrendészeti osztálynak vissza kell szolgáltatni.

(7) Az okmányok és rendszámtáblák pótlásával kapcsolatos díjakat a belügyminiszter állapítja meg.

XI. Fejezet

A villamosok közlekedésére vonatkozó rendelkezések

130. §

A villamosokra (közúti vasutakra) a jelen rendelet

3. §-ában,

7. § (3)-(6) bekezdéseiben,

17. § (1)-(4) bekezdéseiben,

24. §-ában,

25. § (2)-(9) és (12) bekezdéseiben,

26. §-ában,

27. §-ában,

28. § (1) és (3) bekezdéseiben,

36. §-ában,

38. § (1) bekezdésében,

39. § (1) bekezdésének a)-i) pontjaiban, (3) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjaiban, (4) bekezdésének a)-d) pontjaiban, (5) bekezdésében,

43. §-ában,

46. § (4) bekezdésének a)-d) és i) pontjaiban,

49. § (1)-(2), (5) és (8)-(9) bekezdéseiben,

50. § (1) és (3)-(4) bekezdéseiben,

51. §-ában,

52. §-ában,

55. § (2), (4), (6)-(7) és (9) bekezdéseiben,

56-57. §-ában,

58. § (1) bekezdésében,

60. §-ában

foglalt rendelkezések terjednek ki.

II. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

XII. Fejezet

A hatóságok ügyköre

131. §

A közlekedésrendészet főhatósága

(1) A közlekedésrendészet főhatósága a belügyminiszter.

(2) A közlekedés rendjét az ország egész területén a belügyminiszter biztosítja.

(3) A közlekedési rend és az ellenőrzés megszervezése érdekében szükséges utasításokat a belügyminiszter adja ki. A közlekedés- és postaügyi miniszter a 132. §-ban megállapított jogkörét érintő kérdésekben a belügyminiszterrel egyetértésben jár el.

A közlekedés- és postaügyi miniszter közlekedésrendészeti jogköre

132. §

(1) A gépjárművek vezetőinek kiképzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról a gépjárművek forgalombahelyezési feltételeinek, felszerelésükre és műszaki berendezésükre vonatkozó követelményeknek megállapításáról, valamint a gépjárművek megvizsgálásáról és a Vizsgabizottság megszervezéséről a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik.

(2) A közlekedés- és postaügyi miniszter megállapítja a gépjárművel űzött személy- és árufuvarozás szabályait, feltételeit, a köz- és magánhasználatú teherautók használatának feltételeit, továbbá azokat a menetokmányokat, amelyek nélkül a gépjármű a közúti forgalomban nem vehet részt.

(3) A belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben jár el az elsőfokú rendőri hatóságoknak a gépjárművek felszerelésével, műszaki berendezésvel és megvizsgálásával kapcsolatos ügyekben hozott határozatai ellen irányuló fellebbezések elbírálásában.

133. §

Gépjárműkerületek

(1) Az ország területét gépjárműkerületekre kell felosztani.

(2) A gépjárműkerületek területe általában megegyezik a megyék területével.

(3) A belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben indokolt esetben egy gépjárműkerület területén belül gépjárműkerületi kirendeltséget szervezhet.

134. §

Közlekedésrendészeti ügyekben eljáró hatóságok

(1) Közlekedésrendészeti ügyekben elsőfokú hatóság a járási, illetőleg városi rendőrkapitányság, Budapest területén pedig a budapesti rendőrkapitányság.

(2) Közlekedésrendészeti ügyekben másodfokú hatóság a megyei rendőrkapitányság, a budapesti rendőrkapitányság által elsőfokon elbírált ügyekben a belügyminiszter.

135. §

Gépjárművezetői és gépjármű ügyekben eljáró hatóságok

(1) A gépjárművezetői és gépjárműügyekben elsőfokú hatóság a megyei, illetve a budapesti rendőrkapitányág.

(2) A gépjárművezetői és gépjármű ügyekben a másodfokú hatóság a belügyminiszter, aki a gépjárművek felszerelésével, műszaki berendezésével és megvizsgálásával kapcsolatos ügyekben a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben jár el.

136. §

Az útügyi hatóságok közlekedésrendészeti feladatköre

(1) A közúti közlekedés rendjének biztosítása céljából szükséges jelzőtáblák és egyéb tájékoztató jelzések elkészítéséről, elhelyezéséről és jókarban tartásáról a városi (városi kerületi) és a községi tanács végrehajtóbizottsága, az elsőfokú rendőri hatóság útmutatása alapján köteles gondoskodni.

(2) Ha valamely útvonalon olyan híd, vagy áteresz van, amelyen csekély teherbírása miatt nagyobb súlyú járművek nem közlekedhetnek, megfelelő táblán jelezni kell, hogy azon milyen súlyú járművel szabad áthaladni.

(3) Az útügyi hatóság a közút állagában bekövetkezett rongálódás, nagy és tartós esőzés, hóolvadás, árvíz, vagy más hasonló okból beállott forgalmi zavar kiküszöbölése, útépítési, javítási vagy fenntartási munka végrehajtásának biztosítása céljából, vagy ha ezt a közút vagy híd megrongált vagy veszélyes állapota szükségessé teszi, egyes útvonalak, útszakaszok vagy hidak használatát bizonyos időre részben vagy egészen eltilthatja.

(4) A (3) bekezdésben említett korlátozás vagy tilalom elrendelését, valamint az a körülményt, hogy ennek ideje alatt a közlekedés lebonyolítása miként történjék, a helyi viszonyoknak megfelelően közhírré kell tenni és a tilalom, illetve korlátozás elrendeléséről - az azonnali intézkedést igénylő esetek kivételével - az elsőfokú rendőrhatóságot előzetesen értesíteni kell. A korlátozás, illetve tilalom jelzésére a KRESZ rendelkezései az irányadók.

137. §

Közutakon munkát végeztető szervek együttműködése

(1) Az érdekelt szerveknek (hatóságoknak, intézményeknek, vállalatoknak stb.) közutakon a munkákat egymással szorosan együttműködve úgy kell végeztetniök és a munkák sorrendjét úgy kell megállapítaniok, hogy azok miatt az úttest többszöri felbontása elkerülhető legyen.

(2) A közúton végzendő munkáról az elsőfokú rendőri hatóságot a munka megkezdése előtt legalább 30 nappal értesíteni kell.

XIII. Fejezet

Büntető rendelkezések

138. §

Élet vagy testi épség veszélyeztetése, foglalkozás szabályainak megszegése

Azt, aki hivatása vagy foglalkozása szabályainak tudatos, vagy gondatlan megszegésével, vagy az azzal járó kötelességek tudatos, vagy gondatlan elhanyagolásával mások életét, vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, az 1948. évi XLVIII. törvény rendelkezései szerint kell büntetni.

139. §

Baleset áldozatának cserbenhagyása

Azt, aki balesetáldozatát cserbenhagyja, az 1948. évi XLVIII. törvény rendelkezései szerint kell büntetni.

140. §

A közlekedés veszélyeztetése

Azt, aki akár tevékenységével, akár mulasztásával a közlekedés biztonságát szándékosan megzavarja ha ebből személyekre, vagy dolgokra közvetlen veszély következett be, az 1948. évi XLVIII. tv. 41. §-a szerint kell büntetni.

141. §

A közúti közlekedés rendjének fokozottabb védelme

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948. évi XLVIII. törvénynek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg a foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései - alá nem esik, a 55/1953. (XII. 4.) MT rendelet értelmében, hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki

a) szeszesital hatása alatt lévő állapotban gépjárművet vezet vagy vezetés közben szeszesitalt fogyaszt;

b) gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitalt fogyasztott, vagy aki nem rendelkezik gépjárművezető igazolvánnyal;

c) járművel vagy vezetett, illetőleg hajtott állattal való találkozás esetén az általa vezetett gépjármű fényszórójának fényét nem vetíti lefelé és ezáltal baleset veszélyét idézi elő;

d) a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye nélkül teherautón csoportosan személyeket szállít, vagy a teherautót a személyszállításra szükséges felszereléssel nem látja el;

e) olyan gépjárművel vesz részt a közúti forgalomban, amelynek lábfékje nem működik.

142. §

Ötszáz forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő szabálytalanságok

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948. évi XLVIII. törvényeinek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg a foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései, vagy az 55/1953. (XII. 4.) MT rendelet 1. §-a alá nem esik, az 55/1953. (XII. 4.) MT rendelet 2. §-a értelmében ötszáz forintig terjedhető pénzbírságot kell kiszabni azzal a járművezetővel (hajtóval) szemben, aki

a) a 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a közúti forgalomban olyan gépjárművel vesz részt, amely hatásos és ki nem kapcsolható hangtompítókészülékkel nincs felszerelve;

b) a 24. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére motorkerékpárral a gyalogjárdán közlekedik;

c) a 27. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a hatósági közegnek szóval vagy jelzés útján adott utasításának nem tesz eleget;

d) a 29. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a terelősávot, illetve tengelysávot balra kanyarodás esetét kivéve, túlhaladja;

e) a 32. § (1), valamint a 33. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére elsőrendű, illetve másodrendű főútvonalra olyan módon hajt rá, hogy előzőleg járművét nem állítja meg;

f) a 36. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a forgalmi elsőbbségre jogosult járművével oly módon közlekedik, hogy a közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyását előzőleg szirénával vagy riasztócsengővel nem jelzi;

g) a 37. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az előtte haladó járművet annyira megközelíti, hogy közöttük a féktávolságnál rövidebb útszakasz marad szabadon;

h) a 39. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt sebességkorlátozásokat megszegi;

i) a 41. § (2), illetve (8) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az előzés előfeltételeinek fennforgása nélkül előz, illetve az előzési tilalmat megszegi;

j) a 43. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés ellenére az országos főútvonalon, az első-, másod- és harmadrendű főútvonalon haladó járműnek nem biztosít áthaladási elsőbbséget járművével;

k) a 46. § (5) bekezdésének a)-f) pontjaiban foglalt rendelkezések ellenére járművével nem áll meg;

l) a 48. §-ban foglalt rendelkezés ellenére balra nagy ívben kanyarodásnál az irányjelzést elmulasztja;

m) az 50. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a szürkülettől napkeltéig terjedő időben kivilágítatlan járművel közlekedik;

n) az 55. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a járműről kinyúló rakományt nem jelöli meg megfelelően;

o) a 64. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés ellenére fékkel fel nem szerelt kerékpárral közlekedik;

p) a 65. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt rendelkezés ellenére olyan helyen, ahol az úttest kerékpárközlekedésre alkalmas a járdán kerékpározik;

r) a 117. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére megfelelő nemű és üzemű, illetőleg megfelelő fokú gépjárművezetői igazolvány nélkül járművet vezet.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírság kiszabása a szabálysértő lakhelye szerint illetékes járási (városi, Budapesten és Miskolcon a városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe tartozik, amely a rendőrség feljelentése alapján indítja meg az eljárást.

143. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948. évi XLVIII. törvénynek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései vagy az 55/1953. (XII. 4.) MT rendelet 1. és 2. §-a alá nem esik, az 55/1953. (XII. 4.) MT rendelet 3. §-a értelmében szabálysértés miatt száz forintig terjedhető pénzbírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a közlekedésrendészetre vonatkozó jogszabályoknak a 138-142. §-okban nem említett egyéb rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabálytalanságok miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

XIV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések és hatálybalépés

144. §

Átmeneti rendelkezések

(1) A 9. § (4) bekezdésében említett és már elhelyezett X-alakú táblákat áthelyezni nem kell.

(2) A 15. §-ban említett a legalacsonyabb és legmagasabb házszámokat is feltűntető utcanévtáblákat az 1958. év december hó 31. napjáig kell felszerelni.

(3) Az 1954. évi december hó 31. napjáig a közúti forgalomban résztvevő valamennyi szóló motorkerékpárt el kell látni hátsó világítással, azokon addig vörös színű fényvisszaverő üveg (prizma) alkalmazható.

(4) Ha a közlekedés- és postaügyi miniszter elrendeli, a villamosokra, troleybuszokra és autóbuszokra csukható ajtókat kell felszerelni.

(5) A 102. § (9) bekezdésében említett rendszámokat az 1954. évi december hó 31. napjáig kell az ott említett járművekre ráfesteni.

(6) Az állati erővel vont járműveken a prizmákat az 1955. évi július hó 1. napjáig kell elhelyezni.

145. §

Hatályon kívül helyezett jogszabályok

A jelen rendelet hatálybalépésével

a 7700/56/1950. (III. 5.) K. PM rendelet,

az 5610-4/1/1950. (VIII. 16.) BM rendelet,

a 2500/1950. (XII. 1.) BM rendelet,

a 2500-1/1950. (XII. 20.) BM rendelet,

a 10000/1951. (V. 11.) BM rendelet,

a 11000/1951. (VII. 15.) BM rendelet,

a 14270/1951. (VII. 24.) BM rendelet

és a 10000-2/1951. (VII. 29.) BM rendelet hatályukat vesztik.

Hatálybalépés

146. §

A jelen rendelet az 1954. évi február hó 1. napján lép hatályba.

Bebrits Lajos s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

Piros László s. k.,

a belügyminiszter első helyettese