55/1953. (XII. 4.) MT rendelet

a közlekedés rendjének fokozottabb védelméről

1. §

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948: XLVIII. törvénynek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg a foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései - alá nem esik, hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő büntettet követ el, aki

a) szeszesital hatása alatt lévő állapotban gépjárművet vezet, vagy vezetés közben szeszesitalt fogyaszt;

b) gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitalt fogyasztott, vagy aki nem rendelkezik gépjárművezetői igazolvánnyal;

c) járművel vagy vezetett, illetőleg hajtott állattal való találkozás esetén az általa vezetett gépjármű fényszórójának fényét nem vetíti lefelé és ezáltal baleset veszélyét idézi elő;

d) a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye nélkül teherautón csoportosan személyeket szállít, vagy a teherautót a személyszállításra szükséges felszereléssel nem látja el;

e) olyan gépjárművel vesz részt a közúti forgalomban, amelynek lábfékje nem működik.

2. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948: XLVIII. törvénynek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg a foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései vagy a jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezés - alá nem esik, ötszáz forintig terjedhető pénzbírságot kell kiszabni azzal a járművezetővel (hajtóval) szemben, aki a közúti közlekedés rendjéről szóló 1/1953. (XII. 4.) BM számú rendeletnek

a) a 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére a közúti forgalomban olyan gépjárművel vesz részt, amely hatásos és ki nem kapcsolható hangtompító készülékkel nincs felszerelve;

b) a 24. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére motorkerékpárral a gyalogjárdán közlekedik;

c) a 27. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére a hatósági közegnek szóval vagy jelzés útján adott utasításának nem tesz eleget;

d) a 29. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére a terelősávot, illetőleg tengelysávot balrakanyarodás esetét kivéve túlhaladja;

e) a 32. § (1), valamint a 33. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére elsőrendű, illetőleg másodrendű főútvonalra olymódon hajt rá, hogy előzőleg járművét nem állítja meg;

f) a 36. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére a forgalmi elsőbbségre jogosult járművével olymódon közlekedik, hogy a közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyását előzőleg szirénával vagy riasztócsengővel nem jelzi;

g) a 37. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére az előtte haladó járművet annyira megközelíti, hogy közöttük a féktávolságnál rövidebb útszakasz marad szabadon;

h) a 39. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt sebességkorlátozásokat megszegi;

i) a 41. § (2), illetőleg (8) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az előzés előfeltételeinek fennforgása nélkül előz, illetőleg az előzési tilalmat megszegi;

j) a 43. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezése ellenére az országos főútvonalon, az első-, másod- és harmadrendű főútvonalon haladó járműnek nem biztosít áthaladási elsőbbséget járművével;

k) a 46. § (5) bekezdésének a)-f) pontjaiban foglalt rendelkezések ellenére járművével nem áll meg;

l) a 48. §-ban foglalt rendelkezése ellenére balra nagy ívben kanyarodásnál az irányjelzést elmulasztja;

m) az 50. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére a szürkülettől napkeltéig terjedő időben kivilágítatlan járművel közlekedik;

n) az 55. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére a járműről kinyúló rakományt nem jelöli meg megfelelően;

o) a 64. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezése ellenére fékkel fel nem szerelt kerékpárral közlekedik;

p) a 65. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt rendelkezése ellenére olyan helyen, ahol az úttest kerékpárközlekedésre alkalmas, a járdán kerékpározik;

r) a 117. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére megfelelő nemű és üzemű, illetőleg megfelelő fokú gépjárművezetői igazolvány nélkül gépjárművet vezet.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírság kiszabása a szabálysértő lakóhelye szerint illetékes járási (városi, Budapesten és Miskolcon a városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe tartozik, amely a rendőrség feljelentése alapján indítja meg az eljárást.

3. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948: XLVIII. törvénynek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg a foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései - alá nem esik, szabálysértés miatt száz forintig terjedhető pénzbírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a közlekedésrendészetre vonatkozó jogszabályoknak az előbbi §-okban nem említett egyéb rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírság kiszabása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

4. §

A katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személyekkel szemben a 2. és 3. §-ban említett szabálytalanságok esetén a feljelentést a fegyelmi eljárás megindítása végett az illetékes elöljárónak kell megküldeni.

Gerő Ernő s. k.,

a Minisztertanács első elnökhelyettese