1953. évi 27. törvényerejű rendelet

az állami begyűjtés többéves rendszeréről[1]

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai alapján abból a célból, hogy a mezőgazdasági termeléshez fokozott biztonságot adjon, a termelőket az eddiginél nagyobb mértékben tegye érdekelté a mezőgazdasági termelés fokozásában és lehetővé tegye, hogy a termelők mezőgazdasági termékeiknek az eddiginél jóval nagyobb részét értékesíthessék a szabadpiacon, az állami begyűjtés rendszerére vonatkozólag a következőket határozta el:

a) a mezőgazdasági termelők beadási kötelezettségét több évre előre állapítja meg;

b) a beadási kötelezettség mértékét az 1953. évi beadási kötelezettséget szabályozó 1952. évi 26. törvényerejű rendelethez képest valamennyi mezőgazdasági termelőnél és minden mezőgazdasági terméknél lényegesen csökkenti, mégpedig

- a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a terménybeadási kötelezettséget 25%-kal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30%-kal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 50%-kal, a tejbeadási kötelezettséget 30%-kal, a borbeadási kötelezettséget 50%-kal,

- az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainál a terménybeadási kötelezettséget 15-20%-kal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30%-kal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40%-kal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 20-25%-kal, a borbeadási kötelezettséget 30%-kal,

- az egyénileg gazdálkodó termelőknél a terménybeadási kötelezettséget 10-15 %-kal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 25-30%-kal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40%-kal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 15-20%-kal, a borbeadási kötelezettséget 25%-kal,

- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után a tejbeadási és a borbeadási kötelezettséget megszünteti, a baromfiés tojásbeadási kötelezettséget pedig 40%-kal csökkenti;

c) biztosítja, hogy kenyérgabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget;

d) az egyes művelési ágaknak felszorzott területtel történő számításbavételét és a legelők utáni beadási kötelezettséget megszünteti és jelentős kedvezményeket biztosít a többgyermekes családok, az öregek, a munkaképtelenek, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítő termelők részére. Ezenkívül a termelők széles rétegeit érintő egyéb kedvezményeket is biztosít, amelyek a beadási kötelezettséget még tovább csökkentik.

Mindezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, ezzel együtt növekedjék a termelőszövetkezetekbe tömörült vagy egyénileg gazdálkodó parasztság jómódja és tovább emelkedjék egész dolgozó népünk életszínvonala.

Ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdasági termények, élőállatok, állati termékeik és a bor (a továbbiakban: mezőgazdasági termékeik) állami begyűjtésének szabályait 1954. január 1-től kezdve a következőkben állapítja meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A termelők beadási kötelezettsége

1. § (1) A mezőgazdasági termelők az állami begyűjtés céljára az 1954. évtől kezdve minden évben a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni.

(2) A beadási kötelezettség a naptári évre, január 1-től december 31-ig terjedő időre vonatkozik és a természetben fizetendő földadót is magában foglalja.

(3) A jelen törvényerejű rendeletben megállapított szabályok több évre szólnak. Ezek alapján a termelőik beadási kötelezettségét egyelőre az 1954. január 1-től 1956. december 31-ig terjedő három évre kell megállapítani és a termelőknek a beadási könyvet erre a hároméves időszakra kell kiadni.

(4) Az 1954. január 1-én fennálló beadási hátralékokat a termelők - a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettség teljesítése mellett - a begyűjtési miniszter által megállapított határidőig és szabályok szerint pótlólag tartoznak beadni.

(5) A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy

a beadási kötelezettség megállapítása és az állami begyűjtés végrehajtása a jelen törvényerejű rendeletben előírt szabályok szerint, a törvényesség szigorú betartásával történjék,

az államigazgatási és begyűjtési szervek a törvényerejű rendeletben megszabott mértéken felül a termelőktől beadást ne követeljenek,

a termelők törvényes beadási kötelezettségüket pontosan teljesítsék.

A beadási kötelezettség ágai

2. § (1) A termelők beadási kötelezettsége a következő ágakra oszlik:

a) terménybeadási kötelezettség,

b) húsbeadási kötelezettség,

c) tejbeadási kötelezettség,

d) borbeadási kötelezettség.

(2) A beadási kötelezettséget a következő mezőgazdasági termékek beadásával kell teljesíteni:

a) terménybeadási kötelezettség: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, bab, borsó, lencse, napraforgómag, burgonya;

b) húsbeadási kötelezettség: sertés, sertészsír, vágómarha, vágójuh, baromfi, tojás;

c) tejbeadási kötelezettség: tehéntej, juhtej és juhgomolya;

d) borbeadási kötelezettség: bor, must, szőlő.

A beadási kötelezettség alapja

3. § (1) A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe után kell megállapítani. Tejbeadásira az a tehéntartó is köteles, akinek szántó- és rétterülete nincsen. A kertet (gyümölcsöst), szőlőt, legelőt, erdőt és nádast sem a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület, sem a beadási kötelezettség mértékének megállapításánál nem szabad figyelembe venni. A szőlő ötszörös és a kert (gyümölcsös) négyszeres területtel történő számításbavétele megszűnik.

(2) A borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kell megállapítani. A szőlőterület után más beadási kötelezettség nincsen-

(3) A termelőnek több község vagy város határában fekvő földterületeit össze kell vonni és a beadási kötelezettséget az így összevont szántó- és rét-, illetőleg szőlőterület alapján kell megállapítani.

(4) A megyei tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának igazolása szerint mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeket és mezővédő erdősávokat a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettség megállapításánál az egész holdon felüli 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni, a 400-1200 négyszögöl nagyságú területrészre a holdankénti beadási kötelezettség felét, az 1200 négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig egy hold utáni beadási kötelezettséget kell számítani. A borbeadási kötelezettség megállapításánál - a borbeadási kötelezettség alá eső 400 négyszögöl szőlőterület felett - minden megkezdett 200 négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső borbeadási kötelezettség egynyolcadrészét kell megállapítani.

(6) Az állami tartalékföldekből haszonbérletbe vett területet a termelő többi földterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen terület után előírt kedvezményes beadási kötelezettséget - a VI. részben foglalt szabályok szerint - külön kell megállapítani.

Beadásra kötelezettek

4. § (1) A beadási kötelezettséget az a termelő köteles teljesíteni, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet közös művelése alatt álló földterület után a beadási kötelezettséget a közös termelés eredményéből kell teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítéséért a termelőszövetkezet vezetősége felelős.

(3) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál - mind a csoportba bevitt, mind pedig az egyéni művelésben maradt földterület után - a tagok egyénileg kötelesek beadásra.

(4) A haszonbérletbe vagy felesbérletbe vett földterület után a beadási kötelezettséget a bérlő köteles teljesíteni.

(5) A felesbérletbe adott földterület után a beadási kötelezettség teljesítéséért a bérbeadó a bérlővel együtt egyetemlegesen felelős.

(6) A tehén után megállapított tejbeadási kötelezettséget a tehéntartó köteles teljesíteni.

A beadás teljesítésének határideje

5. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket az alábbi határidőig kell beadni:

a) a gabonaféléket (búza, rozs, árpa, zab) a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőhelyre kell szállítani;

b) a kukoricát és napraforgómagot a töréstől, a rizst a csépléstői számított 8 napon belül;

c) a burgonyát a szedéstől számított 3 napon belül;

d) a hüvelyeseket legkésőbb minden év szeptember 30-ig;

e) a sertést, vágómarhát és vágójuhot a termelő meghallgatásával megállapított határidőben;

f) a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szolgáló sertészsírt az első sertés levágása után öt napon belül;

g) a baromfit és tojást a termelő szabad választása szerinti negyedéves ütemezésben, azonban a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges tojás mennyiségnek legalább 70 %-át az év első felében, június 30-ig;

h) a tejet folyamatosan naponként, a termelő meghallgatásával megállapított havi ütemezés szerint;

i) a szőlőt és mustot minden év november 30-ig, a bort a következő óv január 31-ig kell beadni.

(2) A baromfi- és tojásbeadást a termelő az év folyamán bármikor előre is teljesítheti.

Szabadpiaci értékesítés

6. § (1)[2] A termelő a mezőgazdasági termékekből elsősorban a beadási, valamint a kenyérgabona és kukorica értékesítési szerződésekre vonatkozó jogszabályokon alapuló kötelezettségeit tartozik teljesíteni a begyűjtési miniszter által meghatározott sorrendben. Az említeti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mennyiségen felüli mezőgazdasági termékekkel a termelő szabadon rendelkezik és azokat szabadon hozhatja forgalomba.

(2) A mezőgazdasági termékek szabad forgalma mellett azonban a begyűjtési miniszter a begyűjtési tervüket önhibájukból nem teljesítő községeket az egyes mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmából átmenetileg kizárhatja.

II. RÉSZ

TERMÉNYBEADÁSI KÖTELEZETTSÉG

7. § (1) Terménybeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesen az egy kat. holdat eléri vagy meghaladja.

(2) A terménybeadási kötelezettség alól mentes:

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága;

b) az a termelő, akinek szántóterülete egyáltalán nincs.

8. § A terménybeadási kötelezettséget búzakilogrammban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél az egyes terményeket a következő kulcsok szerint kell súlykilogrammról búzakilogrammra átszámítani:

100 kg búza = 100 búzakilogramm

100 kg rozs = 90 búzakilogramm

100 kg árpa = 85 búzakilogramm

100 kg zab = 85 búzakilogramm

100 kg kukorica (májusi morzsolt) = 85 búzakilogramm

100 kg bab = 170 búzakilogramm

100 kg borsó = 170 búzakilogramm

100 kg lencse =255 búzakilogramm

100 kg napraforgómag = 130 búzakilogramm

100 kg burgonya = 33 búzakilogramm

9. § (1) A terménybeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kell megállapítani.

(2) A terménybeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat a szántó és rét együttes területének átlagos kataszteri tiszta jövedelme alapján az alábbiak szerint kataszteri csoportokba kell sorolni:

(3) A terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri csoportja szerint kat. holdanként búzakilogrammban a következő:

(4) A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók terménybeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan kataszteri csoportba tartozó szántó-és rétterületére egyébként megállapított termény beadási kötelezettségnél 5%-kal magasabb.

10. § (1) A terménybeadási kötelezettségből három kat. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévet, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60 életévet betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az olyan termelőknek, akiknek szántó- és rétterülete együttesen 5 kat. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél kat. holdra eső terménybeadási kötelezettséget el kell engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tartalékföldekből haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterület a terménybeadási kötelezettség alól mentesül. Ezen felül egyes szerződéses növényeknél minden lekötött kat. hold szántóterület után további fél kat. holdtól két kat. holdig terjedő terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. Az egyes szerződéses növények után mentes területet mindenkor, a termelési szerződések általános feltételei határozzák meg. Ha a termelő a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, a szerződéssel lekötött szántóterületre eső terménybeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles.

(4) A rizsvetésterületekre eső terménybeadási kötelezettséget és ezen felül minden kat. hold rizsvetésterület után további két kat. hold területre eső terménybeadási kötelezettséget törölni kell. A termelő azonban köteles az üzemtervében vagy termelési tervében megtervezett rizstermés 80 %-át az állami begyűjtés céljára beadni. Ha a tényleges terméseredmény a megtervezett terméseredményt nem éri el, a tényleges rizstermés 80%-át kell beadni. Újonnan létesített vagy kizárólag helyi vízzel öntözött rizstelepekre a begyűjtési miniszter a rizsbeadási kötelezettséget mérsékelheti.

(5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek rét-területüknek a szántóterületük 10%-át meghaladó része után, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők rét területüknek az egész szántóterületük nagyságát meghaladó része után mentesek a terménybeadási kötelezettség alól.

(6) Huszonöt százalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők terménybeadási kötelezettségét a kárt szenvedett terület és a károsodás arányának megfejelő mértékben csökkenteni kell.

11. § (1) A terménybeadási kötelezettséget a következő csoportokra osztva kell teljesíteni:

a) kenyérgabonabeadás (búza, rozs),

b) takarmánygabonabeadás (árpa, zab).

c) kukoricabeadás (kukorica, bab, borsó, lencse),

d) napraforgómagbeadás,

e) burgonyabeadás.

(2) A begyűjtési miniszter, a megyei tanácsok végrehajtóbízottságának javaslata alapján, az egyes jár ásók termelési adottságai szerint, külön rendeletben szabályozza, hogy a járás területén a terménybeadási kötelezettség az egyes csoportok között - a búzakilogrammban megállapított mennyiség megváltozása nélkül - milyen arányban oszlik meg és ennek megfelelően a csoportok teljesítésére az egyes terményekből súlykilogrammban kifejezve kat. holdanként mennyit kell beadni.

(3) A súlykilogrammban kifejezett kukoricabeadási kötelezettség 15%-os víztartalmú májusi morzsolt kukoricában kerül megállapításra. (A májusi morzsolt kukoricának csöves kukoricára való átszámítását az 1. számú melléklet tartalmazza.)

12. § (1) A kenyérgabonabeadást a termelő - tényleges terméseredményének megfelelő arányban - búzával és rozzsal köteles teljesíteni. Ha a termelő beadási kötelezettségének egyénenkénti megtárgyalása alkalmával megállapítást nyer, hogy a vetésterv alapján kiszámított terméseredménye nem teszi lehetővé a kenyérgabonabeadás teljesítését, a hátralévő részt elsősorban árpával vagy zabbal, ezek hiányában kukoricával, napraforgómaggal vagy burgonyával teljesítheti.

(2) A takarmánygabonabeadást árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával vagy kenyérgabonával kell teljesíteni.

(3) Búzából, rozsból, árpából és zabból az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget.

(4) A kukoricabeadást elsősorban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal, vagy kenyérgabonával kell teljesíteni. Babot, borsót, lencsét a termelő a kukoricabeadás teljesítésére szabad választása szerint minden megkötés nélkül beadhat.

(5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a takarmánygabona- és kukoricabeadást - amennyiben állatállományuk lehetővé teszi - hízott sertéssel is teljesíthetak. A teljesítés szempontjából 100 kg takarmánygabonának vagy kukoricának 8,50 kg hízott sertés felel meg. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők a takarmánygabona- és kukoricabeadást ugyancsak teljesíthetik hízott sértéssel is, ha azt a begyűjtési miniszter által külön megállapított szabályok szerint és időpontig beadják. Ezeknél a termelőknél a teljesítés szempontjából 100 kg takarmánygabonának vagy kukoricának 14 kg hízott sertés felel meg.

(6) A napraforgómagbeadást napraforgómaggal, ennek hiányában hízott sertéssel vagy sertészsírral kell teljesíteni. A teljesítés szempontjából 100 kg napraforgómagnak 13 kg hízott sertés, vagy 7.80 kg sertészsír felel meg.

(7) A burgonyabeadás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyát köteles beadni. Ha burgonyatermése a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint a terménybeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen más terménnyel teljesítheti.

(8) Sörárpából a termelő köteles a vetőmagszükséglet kivételével egész termését - a sörárpára megállapított magasabb áron - beadni. Ha a beadott sörárpa a terménybeadási kötelezettség egyes csoportjainak teljesítésére előírt összes árpamennyiségnél több, a kötelezettségen felül beadott sörárpa helyett térítés ellenében szokványminőségű árpát kell 10%-kal felemelt mennyiségben a termelőnek kiutalni.

13. § (1) A városellátó zöldövezetekben zöldség-és gyümölcstermelést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek a begyűjtési miniszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben adott engedélye alapján terménybeadási kötelezettségüket a megyei zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalatnak vagy valamelyik konzervipari vállalatnak termelési szerződéssel lekötött és beadási áron átadott zöldségfélékkel is teljesíthetik. Az így lekötött szerződéses terület ezért a terménybeadási kötelezettség alól termelési szerződés címén nem mentesíthető.

(2) A különleges irányú termelésre berendezkedett mezőgazdasági termelőszövetkezetek terménybeadási kötelezettségét a begyűjtési miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára - a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül - az általános szabályoktól eltérően is megállapíthatja.

III. RÉSZ

HÚSBEADASI KÖTELEZETTSÉG

14. § (1) Az 1954. évtől kezdve a termelők az eddigi külön állatbeadási és külön baromfi- és tojásbeadási kötelezettség helyett egységes húsbeadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni.

(2) Húsbeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesen az egy kat. holdat eléri vagy meghaladja.

(3) Azok a termelők, akiknek szántó- és rétterülete együttesen a 800 négyszögölet eléri vagy meghaladja, de egy kat. holdnál kisebb, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó terület után húsbeadásra nem kötelesek, hanem ehelyett évenként összesen 3 kg baromfit és tojást, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kötelesek szabad választásuk szerint beadni. Azok az öreg vagy más okból munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabálya szerint a szociális-kulturális alapból természetbeni és pénzbeli juttatásban, illetőleg támogatásban részesülnek, ez alól a beadás alól mentesek.

15. § A húsbeadási kötelezettséget húskilogrammban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél egy húskilogrammnak az egyes élőállatokból és állati termékekből az alábbi mennyiség felel meg:

1 húskilogramm - 1 kg hízott sertés,

1 húskilogramm = 1 kg süldő,

1 húskilogramm = 1 kg baromfi,

1 húskilogramm = 1 kg tojás,

1 húskilogramm = 1,50 kg vágómarha,

1 húskilogramm = 1,50 kg vágójuh,

1 húskilogramm = 0,60 kg sertészsír.

16. § (1) A húsbeadási kötelezettség a szántó-és rét együttes területe után kat. holdanként hús-kilogrammban a következő:

(2) A sertésbeadás és a szabadválasztású húsbeadás egymás közötti arányát azok együttes mennyiségének megváltoztatása nélkül a begyűjtési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok szerint - a megyei tanácsok végrehajtóbizottságának javaslata alapján - az egyes járások területére az országos aránytól eltérően is megállapíthatja. A baromfi- és tojásbeadás mértéke az ország egész területén azonos.

(3) Az a termelő, akinek szántó- és rétterülete együttesen három kat. holdnál kisebb, egész húsbeadási kötelezettségét baromfi, tojás, süldő, hízott sertés, sertészsír és vágójuh beadásával szabad választása szerint teljesítheti.

17. § (1) A húsbeadási kötelezettségbol három kat. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévet, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévet betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az olyan termelők húsbeadási kötelezettségét, akiknek szántó- és rétterülete együttesen öt kat. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik 14 éven aluli gyermek után 50%-kal csökkenteni kell, négy vagy ennél több 14 éven aluli eltartott gyermek esetében pedig a húsbeadási kötelezettséget teljes egészében el kell engedni. A területnagyságának megállapításánál az állami tartalékföldekből haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső húsbeadási kötelezettséget mérsékelni kell. Az egyes szerződéses növények után járó mérséklést mindenkor a termelési szerződések általános feltételei határozzák meg. Ha a termelő a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, a termelési szerződéssel lekötött szánté területre eső telj es húsbeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles.

(4) A rizsvetésterületek a húsbeadási kötelzettség alól mentesek.

(5) Az 1953. szeptember 1. után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen 1. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a húsbeadási kötelezettségből 20% kedvezményt kapnak.

18. § (1) A sertésbeadást a termelő hízott sertéssel köteles teljesíteni. Az egész sertés beadása után fennmaradó 30 kg-nál kisebb töredéksúly sertészsír beadásával is teljesíthető.

(2) A baromfibeadásnak legalább 40%-át hízott libával és kacsával, többi részét pedig a termelő szabad választása szerint csirkével, tyúkkal, gyöngyössel vagy pulykával kell teljesíteni.

(3) A tojásbeadás kizárólag tyúktojással teljesíthető.

(4) A szabadválasztású húsbeadást a termelő vágómarhával, vágójuhval, hízott sertéssel, sertészsírral, baromfival és tojással szabad választása szerint teljesítheti.

(5) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 126 kg élősúlyú hízott sertést, legalább 30 kg élősúlyú süldőt, minőségileg megfelelő baromfit, friss, éphéjú tyúktojást, legalább 280 kg élősúlyú és III. osztályúnál nem gyengébb minőségű vágómarhát, továbbá legalább 35 kg élősúlyú vágójuhot kell beadni. A termelő köteles a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben hízóba állítani és úgy hizlalni, hogy az a beadási határidőre az előírt súlyhatárt elérje.

19. § (1) Hízott sertés beadásánál a kötelezettségen felül beadott élősúlyt a termelő kívánsága szerint vagy szabadfelvásárlási áron kell kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett a termelő következő évi húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani.

(2) Vágómarha, vágójuh és baromfi beadásánál a húsbeadási kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabadfelvásárlási áron kell kifizetni.

(3) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére a termelők egy-egy hízott sertést vagy vágómarhát önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. A beadásra földterületük nagyságától függetlenül társulhatnak és a társulok száma korlátozva nincs. A beadásra társult termelők a hízott sertés vagy vágómarha beadásáért egyetemlegesen felelősek.

20. § (1) Az állathizlalási és állatnevelési szerződések alapján a begyűjtő vállalatoknak átadott állatokat a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe beszámítani nem lehet. Az 1952. és 1953. évben megkötött üszőnevelési, tinónevelési és bikanevelési szerződések alapján az 1954. évben határidőre átadott állatokat azonban a szerződések feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani.

(2) A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvasmarha, juh) az eladó húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani.. Ezeknek az állatoknak a beadására társulni nem lehet.

(3) A sertésvágás után kötelező zsírbeadás továbbra is fennmarad; ez a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be.

IV. RÉSZ

TEJBEADÁSI KÖTELEZETTSÉG

21. § (1) Tejbeadásra kötelesek:

a) azok a termelők, akiknek szántó- és rétterülete együttesen az egy kat. holdat eléri vagy meghaladja;

b) azok a tehéntartók, akiknek szántó- és rétterületük nincsen, vagy egy kat. holdnál kisebb.

(2) 1954. január 1-től kezdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságában tartott tehén mentes a tejbeadási kötelezettség alól.

22. § A tejbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe a termelési adottságok és a szarvasmarhafajták alapján négy tájegységre oszlik. (A tájegységek beosztását a 2. számú melléklet tartalmazza.)

Az 1954. évi tejbeadási kötelezettség

23. § (1) Az 1954. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a 8 kat. hold vagy ennél nagyobb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők tejbeadási kötelezettsége - teheneik számára tekintet nélkül - kat. holdanként a következő:

[3]

(2) A 8 kat. holdnál kisebb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők, valamint a földnélküli és az egy kat. holdnál kisebb szántó- és rétterüttel rendelkező tehéntartók tejbeadási kötelezettsége az 1954. évben - földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül - a következő:

24. § (1) Az 1954. évben az olyan tehéntartónál, akinek háztartásában legalább négy 14 éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizonyítvány szerint állandó tejtáplálásra szoruló beteg van, a tejbeadási kötelezettséget 120 literrel és minden további ilyen személy után még 30-30 literrel kell mérsékelni«

(2) Az 1953. szeptember 1. után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a tej-beadási kötelezettségből 20% kedvezményt kapnak.

(3) Az olyan termelő tejbeadási kötelezettségét, akinek tehene nincs, ha előhasi üszőt állít be, az elléstől számított egy évig el kell engedni.

(4) A rizsvetésterületek a tejbeadási kötelezettség alól mentesek.

(5) A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra kerülő tejmennyiséget - a termelő kívánsága szerint - vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kell elengedni.

25. § (1) Az a termelő, aki tehenet tart, tejbeadási kötelezettségét tejjel köteles teljesíteni. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül juhtejet és juhgomolyát is lehet beadni. A tejbeadási kötelezettség szempontjából 10 liter tejnek 5 liter juhtej vagy 1 kg juhgomolya felel meg.

(2) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tehéntejnél legalább 3.4%, a juhtejnél legalább 6%, a juhgomolyánál legalább 47% zsírtartalom kötelező.

(3) A tejbeadási kötelezettséget évenként 270 napon keresztül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt esetben egyszerre több napra eső tejmennyiség előre is beadható.

(4) A tejbeadási kötelezettséget a folyamatos, naponkénti tejbeadásnak megfelelően - a beadásra köteles termelő meghallgatásával - havi részletekre kell felbontani: A termelő az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni.

26. § (1) Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét - amennyiben azt nem tehéntejjel, juhtejjel vagy juhgomolyával teljesíti - a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles teljesíteni. Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdaságához tartozó szántó és rét együttes területe után kat. holdanként 3 húskilogramm húsbeadást köteles teljesíteni.

(2) A tejbeadási kötelezettség helyett előírt húsbeadást a termelő a húsbeadási kötelezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékkel szabad választása szerint teljesítheti.

Az 1955. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség

27. § (1) Az 1955. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség tájegységek szerint a következő:

(2) A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók tejbeadási kötelezettsége az egyénileggazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú szántó- és rétterületére egyébként megállapított tejbeadási kötelezettségnél 5%-ka! magasabb.

(3) A tejbeadási kötelezettségből az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan alakult I. vagy II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak járó kedvezmény, továbbá az előhasi üszők beállítása után adott egy évi mentesség és a rizsvetésterületek mentessége az 1955. évtől kezdve is változatlanul fennmarad. A gyermekek és tejtáplálásra szoruló betegek részére adott kedvezmény az 1955. évtől kezdve érvényes alacsonyabb tejbeadási kötelezettségre való tekintettel megszűnik.

(4) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére és helyettesítésére vonatkozó szabályok az 1955. évtől kezdve is változatlanul érvényben maradnak.

V. KÉSZ

BORBEADÁSI KÖTELEZETTSÉG

28. § (1) Borbeadásra az a termelő köteles, akinek összes szőlőterülete a 400 négyszögölet eléri vagy meghaladja.

(2) A borbeadási kötelezettség megállapításánál a szőlőterület tényleges nagyságát kell alapul venni.

(3) Az újtelepítésű szőlőterületeket a termelő többi szőlőterületéhez hozzászámítani nem 6zabad. Az ilyen szőlőterületek után a telepítéstől számított négy évig borbeadási kötelezettséget nem szabad megállapítani, az ötödik évben pedig csak a borbeadási kötelezettség felét kell előírni.

(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságához tartozó szőlőterületek a borbeadási kötelezettség alól mentesek.

29. § A borbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe öt tájegységre oszlik. (A tájegységek beosztását a 3. számú melléklet tartalmazza.)

30. § A borbeadási kötelezettség mértéke tájegységek szerint a következő:

31. § (1) Ha a termelő a szőlőterületén töbt mint 20%-ós tőkehiányt pótol, borbeadási kötelezettségét a pótlástól számított négy éven keresztül a pótlás százalékos arányának megfelelően mérsékelni kell.

(2) Huszonöt százalékos vagy ezt meghaladó elemi ikár esetében az egyes termelők borbeadási kötelezettségét a kárt szenvedett szőlőterület nagyságának és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell.

32. § (1) A borbeadási kötelezettséget bor, must, borszőlő vagy csemegeszőlő beadásával kell teljesíteni.

(2) A borbeadási kötelezettséget 11.5 Malligand-fokos minőségű borban kell megállapítani. Ha a termelő a borbeadási kötelezettséget ennél magasabb Malligand-fokú borral teljesíti, a fok-átszámításnak megfelelően kevesebb, alacsonyabb Malligand-fokú bor beadása esetén pedig megfelelően több bort kell beadnia.

(3) Must beadásánál 100 liter 11.5 Malligand-fokos bornak 105 liter 18 cukorfokos must felel meg. Magasabb cukorfokú mustból a cukorfok-átszámításnak megfelelően kevesebbet, alacsonyabb cukorfokú mustból pedig megfelelően többet kell beadni.

(4) Borszőlővel a borbeadási kötelezettséget azokon a helyeken lehet teljesíteni, ahol a borforgalmi vállalatnak erre átvevőhelye van. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 130 kg borszőlő felel meg.

(5) Az a termelő, akinek szőlőterülete egészben vagy részben csemegeszőlővel van beültetve, bor-beadási kötelezettségét a megyei zöldség- és gyümölcsforgalmi vállalatokhoz beadott csemegeszőlővel is teljesítheti. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 130 kg csemegeszőlő felel meg.

(6) A begyűjtési miniszter egyes termelőket kötelezhet arra, hogy borbeadási kötelezettségüket kizárólag bor, illetőleg must, borszőlő vagy csemegeszőlő beadásával teljesítsék.

(7) A termelő a bort és mustot az átvételi helyre saját hordójában köteles beszállítani és az állami vagy szövetkezeti begyűjtő kívánságára köteles a hordót - átvételi elismervény ellenében - előre meghatározott ideig használatra átengedni. Az állami vagy szövetkezeti begyűjtő köteles a használatra átvett hordóért a hatóságilag megállapított hordóhasználati díjat a termelőnek megfizetni és az előre meghatározott időpontban ugyanazt a hordót visszaadni.

VI. RÉSZ

AZ ÁLLAMI TARTALÉKFÖLDEKBÖL HASZONBÉRELT TERÜLETEK BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGE

33. § Az állami tartalékföldekből haszonbérelt területek után kedvezményes terménybeadási, húsbeadási és borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni. A tejbeadási kötelezettség alól a haszonbérelt tartalékföldek mentesek.

34. § (1) Az állami tartatékföldekből haszonbérelt szántó- és rétterületek kedvezményes terménybeadási kötelezettsége a terület nagysága és kataszteri csoportja szerint kat. holdanként búzakilogrammban a következő:

(2) A terménybeadási kötelezettség csoportokra osztására, teljesítésének módjára és mérséklésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi területek után megállapított terménybeadási kötelezettségnél.

35. § (1) Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szántó- és rétterületek után a húsbeadási kötelezettség ícat. holdanként húskilogrammban a következő:

[4]

(2) Az 1954. évben külön kedvezményként a 6 aranykoronáinál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföldek után a teljes húsbeadási kötelezettséget, a 6 aranykorona vagy nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékíöldek után pedig a húsbeadási kötelezettség 50%-át el kell engedni.

(3) A tartalékföldekre megállapított húsbeadási kötelezettséget minden termelő a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékkel teljesítheti. A teljesítés módjára, a többletsúly elszámolására, a társulásra és a húsbeadási kötelezettség mérséklésére ugyan azok a szabályok irányadók, mint a többi terület után megállapított húsbeadási kötelezettségnél.

(4) Az állami tartalékföldekből veteményeskert céljára haszonbérelt, 800 négyszögölnél nagyobb szántóterület után évenként összesen 3 kg baromfit és tojást, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kell a termelő szabad választása szerint beadni.

36. § (1) Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterületek után a szőlőterület minőségi osztályozása szerint az alábbi borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni-

(2) Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterületek után megállapított kedvezményes borbeadási kötelezettség tovább] mérséklésének csak elemi kár esetében van helye. A borbeadási kötelezettség teljesítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi szőlőterületek után megállapított borbeadási kötelezettségnél.

(3) Ha az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterület után az összes borbeadási kötelezettség az 50 litert nem éri el, borbeadást nem kell teljesíteni

VII. RÉSZ

BEADÁSI ÁRAK

37. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére be» adott mezőgazdasági termékekért a termelő részér« a (2) bekezdésben felsorolt termékek kivételével változatlan vételárat kell kifizetni.

(2) A jelen törvényerejű rendelettel megállapított beadási kötelezettség teljesítésére beadott alábbi mezőgazdasági termékekért a következő fel4 emelt vételárat kell kifizetni:

38. § (1) A beadási árak a megjelölt minőségre külön megjelölés hiányában szokványminőségre vonatkoznak. A megjelölt minőségnél, illetve a szokványminőségnél jobb minőségű árukért felár illet meg a termelőt, a gyengébb minőségű áruknál pedig levonást kell alkalmazni.

(2) A beadási árakkal kapcsolatos átvételi és fizetési feltételeket, valamint az eltérő minőség esetén alkalmazandó minőségi felárat és levonást az illetékes árhatóság szabályozza.

VIII. RÉSZ

A BEADÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE

39. § (1) Az egyes termelők beadási kötelezettségét a lakóhelyük szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét pedig - a székhelyük szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának közreműködésével - a járási tanács (járási tanáccsal egy tekintet alá eső városi tanács) végrehajtóbizottsága állapítja meg. A Budapesten lakó termelők beadási kötelezettségét földterületük fekvésének helyén kell megállapítani. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni minden olyan termelőnél, aki nem abban a megyében lakik, amelyben földterülete fekszik, kivéve ha lakóhelye a közvetlenül szomszédos megyében van.

(2) A helyi tanácsok végrehajtóbizottságai minden évben szeptember 30-ig a termelőkkel egyénenként egyeztetik a beadás alapjául szolgáló terület nagyságát, megtárgyalják a következő évi húsbeadási és tejbeadási kötelezettséget és a termelő meghallgatásával megállapítják, hogy húsbeadási és tejbeadási kötelezettségét milyen mezőgazdasági termékekkel, milyen időpontban teljesíti, számításbavéve a jelen törvényerejű rendelet alapján a termelőt megillető mentesítéseket és mérsékléseket. A terménybeadási és borbeadási kötelezettség teljesítését minden év február 1. és március 31. között - kell a termelőkkel egyénenként megtárgyalni. Ugyanakkor a beadás alapjául szolgáló területet - az időközben bekövetkezett változásokra figyelemmel - felül kell vizsgálni és a változásoknak megfelelően a húsbeadási és tej beadási kötelezettséget is. ki kell igazítani.

(3) A termelő a beadási kötelezettség teljesítésére minden évben a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalása során meghallgatásával megállapított és beadási könyvébe bejegyzett mezőgazdasági termékeket köteles beadni.

(4) A termelő a beadási kötelezettség megállapítása ellen a beadási könyvébe történt bejegyzéstől számított 8 napon belül a végrehajtóbizottságnál felszólalhat és a beadási könyvébe bejegyzett bármilyen adat helyesbítését kérheti. A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának a felszólalás tárgyában hozott határozata ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye a közvetlen felettes tanács végrehajtóbizottságához.

40. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére az előírt mennyiségi és minőségi feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termékeiket kell beadni.

(2) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket az előírt határidőben az illetékes állami vagy szövetkezeti gyűjtő-telepekhez kell beadni. A baromfit, tojást és zsírt abban a községben vagy városban kell beadni, ahol a termelő beadási kötelezettségét megállapították.

(3) A termelő a mezőgazdasági termékeket a begyűjtőtelepen, átvevőhelyen vagy vasúti kocsiba rakva a legközelebbi vasútállomáson köteles átadni. Vasútállomásra szállítás esetében a termelő részére az illetékes árhatóság által megállapított fuvartérítést kell fizetni.

(4) A beadott mezőgazdasági termékekről a termelő részére az átvétellel egyidejűleg vételi jegyet kell kiállítani. A tej, baromfi és tojás átvételét a begyűjtési miniszter által az élelmiszeripari miniszterrel egyetértve meghatározott módon kell igazolni.

(5) A beadási kötelezettség teljesítésére a földadón, terménykölcsönön és gépállomási díjon felül beadott mezőgazdasági termékek vételárát az átvételkor azonnal, a tejbeadásnál tíznaponként ki kell egyenlíteni.

41. § (1) Azt a termelőt, aki beadási kötelezettségének az előírt határidőre valamelyik mezőgazdasági termékből nem tesz eleget, a helyi tanács végrehajtóbizottsága köteles a beadás teljesítésére azonnal felszólítani.

(2) Ha a termelő a beadási kötelezettséget a felszólítás ellenére sem teljesíti, haladéktalanul be kell idézni és a beadás elmulasztásának okát meg kell állapítani. Ha a termelő beadási kötelezettségét valamelyik mezőgazdasági termékből a saját hibáján kívül nem tudta teljesíteni, a hátralékra a helyettesítés szabályai szerint más mezőgazdasági termékek beadását kell előírni, illetőleg az élőállatok és állati termékek beadására új határidőt kell kitűzni. Ha megállapítást nyer, hogy a termelő a beadási kötelezettséget saját hibájából nem teljesítette, a be nem adott mennyiséget 10%-kal fel kell emelni és ennek a felemelt mennyiségnek a beadására 3 napos határidő kitűzése mellett fel kell szólítani.

(3) Ha a termelő a 10%-kal felemelt hátralékot a 3 napos határidő alatt nem adja be, a felemelt hátralékot közadóik módjára kell behajtani. A behajtás során elsősorban azokat a mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni, amelyeknek beadását a termelő elmulasztotta. Ezek hiányában a beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas más mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni. Az így lefoglalt mezőgazdasági termékeket a beadási kötelezettség teljesítésére a termelő költségén az illetékes állami vagy szövetkezeti gyűjtőtelephez kell beadni.

(4) Ha a hátralékos termelő a beadási. kötelezettség teljesítésére alkalmas mezőgazdasági termékekkel nem rendelkezik, a 10%-kal felemelt hátralék állami szabadfelvásárlási árát kell közadók módjára behajtani.

(5) A behajtási eljárás egyes kérdései tekintetében a pénzügyminiszter a begyűjtési miniszterrel egyetértésben a. közadók behajtására vonatkozó általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

42. § (1) Beadási kötelezettség elmulasztása miatt a 8.800/1946. (VII. 28.) M. E. számú rendelet, valamint az 19-50. évi 4. törvényerejű rendelet alkalmazásának - a külön jogszabályban meghatározandó súlyosabb eseteket kivéve - nincs helye.

(2) A mezőgazdasági termelés és a begyűjtés körében elkövetett kihágásokról szóló 80/1952. (IX. 16.) M. T. rendelet hatályát veszti.

IX. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1954. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) Az 1952. évi 26. számú, az 1953. évi 4. számú és az 1953. évi 21. törvényerejű rendelet, továbbá a 28/1953. (VI. 10.) M. T. számú rendelet és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott utasítások, valamint a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések egyidejűleg hatályukat vesztik. Az 1953/54. gazdasági évre ezek alapján megállapított beadási kötelezettséget azonban a termelők az előírt határidőben teljesíteni kötelesek.

(3) Az 1954. január 1-én fennálló hátralékokra a beadási kötelezettség elmulasztásának a jelen törvényerejű rendeletben megállapított következményeit kell alkalmazni, ha a termelő a hátralékot a begyűjtési miniszter által az 1. § (4) bekezdése alapján megállapított határidőben nem adja be.

(4) Az állami begyűjtés során a begyűjtési miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértve intézkedhetik a begyűjtött mezőgazdasági termékek elhelyezésére szükséges raktárak, pincék, tárolóhelyek és gyűjtőtelepek - térítés ellenében történő - igénybevétele iránt.

(5) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterekkel egyetértve a begyűjtési miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

1. számú melléklet az 1953. évi 26. törvényerejű rendelethez

A májusi morzsolt kukorica átszámítása csöves kukoricára

2. számú melléklet az 1953. évi 26. törvényerejű rendelethez

Tájegységi beosztás a tejbeadási kötelezettség megállapításához

I. Tájegység

Budapest főváros,

Baranya megye,

Bács-Kiskun megye,

Fejér megye adonyi és sárbogárdi járása,

Győr-Sopron megye,

Pest megye a budai, váci, szobi és gödöllői járások kivételével,

Somogy megye,

Szolnok megye a szolnoki járás kivételével,

Tolna megye,

Vas megye a szentgotthárdi járás kivételével.

II. Tájegység

Békés megye,

Csongrád megye,

Fejér megye bicskei, enyingi, móri és székesfehérvári járása,

Heves megye füzesabonyi és hevesi járása,

Komárom megye komáromi járása,

Pest megye budai, váci, szobi és gödöllői járása,

Szolnok megye szolnoki járása,

Vas megye szentgotthárdi járása,

Veszprém megye devecseri és pápai járása,

Zala megye a lenti és letenyei járások kivételével.

III. Tájegység

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőcsáti, mezőkövesdi, ricsei és sárospataki járása,

Hajdú-Bihar megye,

Heves megye egri, gyöngyösi és hatvani járása,

Komárom megye dorogi és tatai járása,

Nógrád megye a salgótarjáni járás kivételével,

Szabolcs-Szatmár megye csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai és tiszalöki járása,

Veszprém megye a devecseri és pápai járás kivételével,

Zala megye lenti és letenyei járása.

IV. Tájegység

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a mezőcsáti, mezőkövesdi, ricsei és sárospataki járások kivételével,

Heves megye pétervásári járása,

Nógrád megye salgótarjáni járása,

Szabolcs-Szatmár megye a csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai és tiszalöki járások kivételével.

3. számú melléklet az 1953. évi 26. törvényerejű rendelethez.

Tájegységi beosztás a borbeadási kötelezettség megállapításához.

I. Tájegység

Járások:

adonyi, aszódi, baktalórántházi (a II. tájegységbe soroltak kivételével), balassagyarmati, berettyóújfalui, békési, bicskei, biharkeresztesi, celldömölki (a III. tájegységbe soroltak kivételével), csengeri, csornai, debreceni, derecskei, dorogi, (a II. tájegységbe soroltak kivételével), edelényi, encsi, enyingi, fehérgyarmati, gyomai, gyulai, kapuvári, kunhegyesi, makói, mezőkovácsházi, mosonmagyaróvári, orosházi', ózdi, pápai, pásztói (a III. tájegységbe soroltak kivételével), pétervásári, polgári, püspökladányi, rétsági, ricsei, salgótarjáni, sarkadi, szarvasi, szeghalmi, szentendrei, szentesi, szécsényi, szobi (a II. tájegységbe soroltak kivételével), szolnoki (a III. tájegységbe soroltak kivételével), tatai, tiszafüredi, törökszentmiklósi (a II. tájegységbe soroltak kivételével) veszprémi és zirci.

Községek és városok:

Balatonfőkajár, Békéscsaba, Csajág, Debrecen, Küngös, Salgótarján, Szombathely, Tatabánya, Veszprém.

II. Tájegység

Járások:

abaújszántói, barcsi, bonyhádi, budai, csurgói, gödöllői, gyönki (a III. tájegységbe soroltak kivételével), győri, jászapáti (a IV. és V. tájegységbe soroltak kivételével), jászberényi (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), kaposvári, kemecsei, kisvárdai (a III. tájegységbe soroltak kivételével), komáromi (az V. tájegységbe soroltak kivételével), komlói, körmendi, mátészalkai, mezőcsáti, miskolci, monori (a III. tájegységbe soroltak kivételével), nagyatádi, putnoki, sárospataki, sárvári, sásdi, sátoraljaújhelyi, sellyei, szentgotthárdi, szerencsi, székesfehérvári, szigetvári (a III. tájegységbe soroltak kivételével), szikszói, szombathelyi, téti, vasvári (a III. tájegységbe soroltak kivételével) és váci.

Községek és városok:

Apagy, Balatonkenese, Budapest, Esztergom, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Karcag, Kismaros, Kisújszállás, Mezőtúr, Miskolc, Molnári, Nagymaros, Ófehértó, Semjénháza, Székesfehérvár, Szolnok,. Tótszentmárton és Túrkeve.

III. Tájegység

Járások:

bajai (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), csongrádi, dabasi, devecseri, dombóvári, fonyódi (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), hatvani (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), kalocsai, keszthelyi (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), kőszegi, lenti (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), letenyei (a II. tájegységbe soroltak kivételével), marcali (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), mezőkövesdi, nagylétai, nagykanizsai (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), nagykállói, nyíregyházi (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), nyírbátori, pécsi, pécsváradi (a IV. és V. tájegységbe soroltak kivételével), sárbogárdi, siófoki (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), soproni (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), sümegi, tabi, tamási (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), tiszalöki, vásárosnaményi (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), zalaegerszegi (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), zalaszentgróti (a IV. és V. tájegységbe soroltak kivételével).

Községek és városok:

Abony, Akasztó, Aporka, Ásotthalom, Bélapátfalva, Bérbaltavár, Borgáta, Ceglédbercel, Celldömölk, Csipkerek, Délegyháza, Duka, Dunaharaszti, Dunavarsány, Eger, Fülöpháza, Gátér, Gyömrő, Gyönk, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kiskunfélegyháza, Kissomlyó, Kisvárda, Kúnbaracs, Maglód, Majosháza, Mende, Monor, Mozsgó, Nagykanizsa, Nagypeterd, Nagysimonyi, Nagytilaj, Németkér, Nyíregyháza, Pásztó, Pécs, Pusztamérges, Simontornya, Sülysáp, Szarvaskő, Szigetszentmiklós, Szigetvár, Szilvásvárad, Szulimán, Taksony, Tarnaszentmária, Tiszaföldvár, Tolnanémedi, Tököl, Ullés, Üllő, Vezseny, Vörösberény és Zalaegerszeg.

IV. Tájegység

Járások:

balatonfüredi (az I., II., III. tájegységbe soroltak kivételével), bácsalmási (az V. tájegységbe soroltak kivételével), ceglédi (a III. és V. tájegységbe soroltak kivételével), dunavecsei, egri (a III. és V. tájegységbe soroltak kivételével), füzesabonyi, hevesi (az V. tájegységbe soroltak kivételével), kecskeméti (a III. és V. tájegységbe soroltak kivételével), kiskőrösi (a III. és V. tájegységbe soroltak kivételével), kiskunfélegyházi (a III. és V. tájegységbe soroltak kivételével), kiskúnhalasi, kúnszentmiklósi (az V. tájegységbe soroltak kivételével), mohácsi (az V. tájegységbe soroltak kivételével), móri (az V. tájegységbe soroltak kivételével), nagykátai (az: V. tájegységbe soroltak kivételével), paksi (a III. és V. tájegységbe soroltak kivételével), ráckevei (a III. tájegységbe soroltak kivételével), siklósi, szegedi (a III. tájegységbe soroltak kivételével), szekszárdi, tapolcai és villányi.

Községek és városok:

Aranyod, Baja, Balatonberény, Balatongyörök, Balatonkeresztúr, Balatonújlak, Balf, Barabás, Berkesd, Csáford, Csátalja, Csávoly, Cserszegtomaj, Dávod, Dömefölde, Ecséd, Felsőszentiván, Felsőnyék, Fertőrákos, Gyenesdiás, Hollád, Hort, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Keszthely, Kótaj, Kúngyalu, Kúnszentmárton, Márokföld, Mesterszállás, Mogyoród, Nagybaracska, Napkor, Nemesnádudvar. Nvírpazony, Oros, Ozora, Öcsöd, Rezi, Rózsaszentmárton, Somogysámson, Somogyszentpál, Sopron, Söjtör, Sükösd, Szeged, Szekszárd, Szólád, Tamási, Vaskút, Vámosgyörk, Véménd, Vonyarcvashegy, Zala-Istvánd, Zalakaros, Zalakoppány.

V. Tájegység

Járások:

gyöngyösi (a IV. tájegységbe soroltak kivételével), kúnszentmártoni (a IV. tájegységbe soroltak kivételével).

Községek és városok:

Ágasháza, Alpár, Ászár, Bársonyos, Bölcske, Bugac, Cegléd, Csemő, Császár, Csikéria, Csókakő, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Erdőtelek, Ete, Farmos, Fülöpszállás, Heves, Imrehegy, Izsák, Jászandrás, Kecel, Kecskemét, Kiskőrös, Lakitelek, Mór, Nagykáta, Nagykőrös, Orgovány, Ostoros, Paks, Páhi, Pusztavám, Soltszentimre, Soltvadkert, Szederkény, Szentpéterúr, Tápióbicske, Tiszakécske, Verpelét, Versend.