36/1953. (VII. 17.) MT rendelet

A Vasúti Árufuvarozás Szabályzatának módosítása

1. §

A 208/1951. (XII. 9.) MT rendelettel kiadott Vasúti Árufuvarozás Szabályzata 6., 7. és 8. cikkei helyébe a következő rendelkezések lépnek:

6. cikk

Tervmegállapítás

1. § Az éves fuvarozási tervet szállítási mérlegek alapján a közlekedés- és postaügyi miniszter (továbbiakban: miniszter) javaslatára a Minisztertanács hagyja jóvá. Az éves fuvarozási tervbe az elfuvarozandó áruk mennyiségét negyedéves bontásban árunemenként kell felvenni.

2. § A negyedéves fuvarozási tervjavaslatot az érdekelt minisztériumok szállítási igényei alapján a miniszter a Központi Szállítási Tanács meghallgatása után a Minisztertanács elé terjeszti jóváhagyásra.

A negyedéves fuvarozási terv minisztériumonkénti részletezéssel az elfuvarozandó áruk mennyiségét árunemenként tartalmazza.

3. § A havi fuvarozási tervre vonatkozó adatokat az áru szállítója a miniszter által meghatározott eljárás szerint köteles a vasútnak bejelenteni.

4. § A havi fuvarozási tervjavaslatot a vasút készíti el s a Központi Szállítási. Tanács javaslata alapján a miniszter hagyja jóvá. A havi fuvarozási terv szállítók szerint csoportosítva az elfuvarozandó áruk nemét, mennyiségét, a 7 méternél hosszabb tárgyaknál azok hosszúsági méreteit, valamint a feladási és rendeltetési állomást tartalmazza.

5. § Ha a havi fuvarozási terv szerint a szállító a tervhónapban 1.000 tonnánál nagyobb árumennyiséget szállít el, a vasút a havi tervidőszak kezdete előtt meghatározhatja, hogy a szállító naponta mennyi árut köteles berakni (napi berakási kötelezettség).

A miniszter indokolt esetben akkor is megállapíthat napi berakási kötelezettséget, ha a szállító a tervhónapban ezer tonnánál kisebb árumennyiséget szállít el.

6. § A havi fuvarozási tervben a vasút a szállító részére előírhatja, hogy az hány irányvonatot köteles megrakni.

7. § A havi fuvarozási terv megállapításánál a vasúti járművek gazdaságos kihasználását, a fuvarozások egyenletes megosztását s általában a népgazdaság érdekeit kell szem előtt tartani. Ha az említett érdekek megkövetelik, a vasút a fuvarozási tervjavaslatot a bejelentésektől eltérően is elkészítheti.

Ha a terv a bejelentett adatoktól eltér, az eltérést a vasút a bejelentővel a tervidőszak kezdete előtt legalább egy nappal közli. Ilyen közlés hiányában a bejelentő a tervet úgy tekinti, hogy az a bejelentett tervadatok szerint készült.

8. § A havi tervidőszakban a fuvarozási tervben megállapított árumennyiséget kell elszállítani. Ha népgazdasági érdekből a havi fuvarozási tervbe fel nem vett áruk elszállítása válik szükségessé, a szállító - a tervidőszak első 15 napjában - felettes minisztériuma útján a Központi Szállítási Tanácstól a havi fuvarozási terv módosítását kérheti.

9. § A havi fuvarozási tervre vonatkozó bejelentés kötelezettsége alól a miniszter felmentést adhat. A bejelentés alól - felmentettek küldeményeit a vasút csak a lehetőségek szerint veszi fel fuvarozásra, azokat az árukat, amelyeket a feladó köteles berakni, csak akkor veszi fel a vasút fuvarozásra, ha az áru szállítója az ötnapos kocsiigénylést a 7. cikk 1. §-ában meghatározott időn belül a feladási állomáson átadja.

10. § Nyomközváltozás, vagy vízi útról vasútra történő átmenet esetére a 3. § rendelkezéseinek megfelelően a havi tervidőszakra átrakási tervet kell készíteni a szállító által bejelentett tervadatok alapján.

7. cikk

Ötnapos kocsiigénylés és ötnapos berakást terv

1. § A szállító azon áruk részére, melyek berakásáról maga köteles gondoskodni, ötnapos kocsiigénylést köteles a feladási állomáson benyújtani az ötnapos időszakot megelőzően három nappal.

A miniszter által megállapított esetekben a szállító a kocsi igénylést a szándékolt berakás előtt három nappal is benyújthatja.

A kocsiigénylésnek tartalmaznia kell - átvevőnként csoportosítva - az áru megnevezését, súlyát, a rendeltetési állomást, a berakás napját és az arra vonatkozó esetleges kívánságot is, hogy a vasút a díjszabástól eltérően nyitott, vagy fedett kocsit bocsásson rendelkezésre. A 7 méternél hosszabb tárgyak hosszúsági méreteit is meg kell adni. Kiviteli küldeményeknél a kocsiigénylésnek ezen felül a rendeltetési vasutat és a kilépő határállomást is tartalmaznia kell.

Élőállatok fuvarozása esetében a kocsiigénylésben súly helyett az állatok fajtáját ós darabszámát kell feltüntetni s ha a szállító többemeletes kocsi rendelkezésre bocsátását kívánja, ezt is ki kell fejeznie a kocsiigénylésben.

Tartánykocsikban fuvarozott áruknál, továbbá azoknál az áruknál, amelyeknél fajsúlyuk következtében a kocsit raksúlyig megrakni nem lehet, a kocsiigénylésiben a kocsik mennyiségét is fel keli tüntetni.

Ha a szállító megítélése szerint az áru elfuvarozásához különleges szerkezetű kocsira van szükség, a kocsiigénylésben ezt is ki kell fejeznie.

2. § A szállító az ötnapos kocsiigénylést a havi fuvarozási terv, valamint az esetleg megállapított berakási kötelezettség (6. cikk 4. §) alapján tartozik elkészíteni.

A havi fuvarozási tervbe felvett áru helyett azonban a szállító - a tervben megállapított mennyiség keretei között - más áru berakásához is benyújthat kocsiigénylést, ha az áru továbbításához azonos típusú kocsi szükséges. A vasút hozzájárulásával, továbbá a havi fuvarozási tervtől eltérően más állomáson, vagy más rendeltetési állomásra is benyújthat a szállító kocsigénylést.

3. § A havi fuvarozási tervbe fel nem vett áruk továbbításához - ide értve a 6. cikk 9. § alapján engedélyezett mentesítéseket is - a vasút kocsikat csak a lehetőségek szerint - és csak akkor bocsát rendelkezésre, ha a tervben foglalt fuvarozásokhoz szükséges kocsikiállítási kötelezettségének eleget tett, azonban a gyorsan romló (zöldség, gyümölcs) és az export áruk szállítását a vasút akkor is köteles elvégezni, ha azok sem a havi szállítási tervben, sem az ötnapos kocsiigénylésben nem szerepelnek.

4. § A vasút az ötnapos kocsiigénylés alapján ötnapos berakási tervet állapít meg. A megállapításnál a vasút a havi fuvarozási tervet, valamint az esetleges berakási kötelezettséget (6. cikk 4. §) veszi figyelembe. Ha a vasút berakási kötelezettséget nem állapított meg, a berakás napját kijelölheti és a kocsiigényléstől eltérően a szállítót, vele való megegyezés alapján, a havi fuvarozási tervnek megfelelően nagyobb rakodásra szólíthatja fel. Az eltérésnél a szállító és átvevő rakodási teljesítőképességét figyelembe köteles venni.

5. § Ha a szállítónak elegendő áruja van, a vasút a kocsi igényléstől eltérően az ötnapos tervidőszak egy-egy napjára nagyobb rakodást kívánhat meg abból a célból, hogy jól kihasznált irányvonatokat indíthasson és az esetleges lemaradásokat pótolhassa.

A 6. cikk 7. § második bekezdésében foglalt rendelkezést a berakási terv megállapításánál is alkalmazni kell.

6. § A tervadat bejelentésének és a tervkészítés nek részletes szabályait a Központi Szállítási Tanács állapítja meg.

8. cikk

Tervfegyelem megsértése

Az 5., 6., 7. cikk rendelkezéseinek megszegése esetében az V. rész rendelkezéseinek megfelelően bírságot kell fizetni. A bírság megfizetése a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről - szóló jogszabályokban meghatározott következmények alól nem mentesít.

2. §

A Vasúti Árufuvarozás Szabályzata 60. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

60. cikk

A terv be nem tartásával kapcsolatos bírságok

1. § Ha a vasút az idejében benyújtott kocsiigénylésben szereplő és a berakási tervbe felvett áruk számára szükséges kocsit az előirányzott rakodási napon nem állítja ki és erről a feladót legalább a tervbe vett rakodást megelőző napon értesíti, a következő bírságot köteles a szállítónak fizetni:

közönséges kocsikban fuvarozott áruknál kocsinként 150.- forint,

különleges kocsikban fuvarozott áruknál kocsinként 300.- forint.

Kivételek a szén, kő, kavics, vasérc, bauxit, koksz, kokszbrikett, cement, tégla, cserép és cukorrépa küldemények, amelyeknél a szükséges kocsik ki nem állítása esetében a vasút minden megkezdett tonna után 10.-elforint, ásványolaj és termékeinél pedig minden megkezdett tonna után 20.- forint bírságot köteles a szállítónak fizetni.

Ha a vasút a kocsik ki nem állításáról a feladót legalább a tervbevett rakodást megelőző napon nem értesíti, az említett bírságok kétszeresét tartozik a feladónak megfizetni.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bírságok fizetése alól a vasút mentesül

a) áruforgalmi korlátozás esetében; [9. cikk 2. §-a a) és b) pont]

b) ha a szállító a részére kirakás végett átadott kocsik kirakási határidejét túllépi;

c) ha a kiállítást olyan körülmények gátolják, amelyet a vasút ki nem kerülhetett s amelyeknek elhárítása tőle nem függött.

A b) pont alatt említett esetben a vasút annyi kocsiért járó bírságtól mentesül, amennyit a szállító késedelmes kirakása következtében nem tud berakás végett kiállítani.

3. § Ha a szállító a berakási tervtől eltérően más állomásra adja fel áruját, az 1. § részletezésének megfelelően 30%-os bírságot köteles a vasútnak fizetni.

4. § Ha a szállító az ötnapos kocsi igénylésbe felvett kocsit még a tervidőszak kezdete előtt lemondja, az 1. §-ban megállapított bírságok 50%-át; míg ha az ötnapos berakási tervbe felvett kocsit az ötnapos tervidőszak kezdete után, de még a kocsi kiállítása előtt mondja le, az 1. § részletezése szerint teljes bírságot köteles a vasútnak fizetni.

Ha a szállító a vasút által már kiállított kocsit nem rakja meg, az 1. § részletezésének megfelelően kétszeres bírságot tartozik a vasútnak fizetni.

Utóbbi esetben a szállító a bírságon felül a kocsi kiállításától a visszaadásig, illetőleg a visszavételig a díjszabásban megállapított kocsiálláspénzt és a díjszabás szerint járó egyéb díjat is köteles a vasútnak megfizetni.

5. § A 3-4. §-okban meghatározott bírságok fizetése alól a szállító a következő esetekben mentesül:

a) áruforgalmi korlátozás esetében [9. cikk 2. § a) és b) pontja];

b) ha az eltérést olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket a szállító ki nem kerülhetett, s amelyeknek elhárítása tőle nem függött.

6. § Ha a szállító a kocsiigénylésben a küldemény hosszúsági méreteit helytelenül 7 méterben, vagy ennél nagyobb hosszúságban jelöli meg s ennek következtében a vasút a szükségesnél hosszabb, vagy több kocsit állít ki, a szállító az 1. § részletezése szerint teljes bírságot köteles a vasútnak fizetni.

7. § Az e cikkben említett bírságok tekintetében á miniszter az exportáruk, gyorsan romló áruk, valamint az élőállatokra vonatkozóan - a tervszerűség és gazdaságosság elvét figyelembevéve - könnyítést, illetőleg mentesítést engedélyezhet.

Nagy Imre s. k.,

a Minisztertanács elnöke