208/1951. (XII. 9.) MT rendelet
a Vasúti Árufuvarozás Szabályzatának kiadása tárgyában[1]
1. § Az 1952. évi január hó 1. napjával a Magyar Köztársaság területén közforgalmú és korlátolt közforgalmú vasutak által végzett árufuvarozásra a jelen rendelethez mellékelt szabályzat lép hatályba.
2. §[2] A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a honvédelmi, az ipari és kereskedelmi, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben a szabályzat A) mellékleteként állapítja meg a robbanás veszélyének kitett tárgyak, az öngyúlékony anyagok, a mérges anyagok, a maróanyagok, és az undorkeltő vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyagok vasúti fuvarozás különleges feltételeit.
3. § A Vasúti Árufuvarozás Szabályzatának hatálybalépésével egyidejűleg a 6.810/1938. ME számú rendelettel (Rendeletek Tára 2686. oldal) kibocsátott Vasúti Üzletszabályzat és az azt kiegészítő vagy módosító jogszabályok az áruk vasúti fuvarozására vonatkozólag hatályukat vesztik.
Melléklet a 208/1951. (XII. 9.) MT rendelethez[3]
Vasúti Árufuvarozás Szabályzata
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Cikk[4]
2. Cikk
A szabályzat hatálya
1. § E szabályzat hatálya a közforgalmú és a korlátolt közforgalmú vasutak által végzett árufuvarozásra terjed ki.
1/A. § A vasút belföldi forgalomban darabárufuvarozást nem végez.[5]
2. § Külföldet érintő árufuvarozásra - ideértve a behozatali és kiviteli árufuvarozást is - e szabályzat rendelkezéseit csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ily fuvarozást más jogszabály vagy közvetlen nemzetközi díjszabás nem korlátozza.
3. § E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a vasút a küldeményt más fuvarozási eszközökkel továbbítja.
4. § Ha a vasút a fuvarozást más eszközzel fuvarozó vállalattal együttesen végzi (összetett fuvarozás), a vasúti részfuvarozásra ezt a szabályzatot kell alkalmazni.
3. Cikk[6]
A díjszabás
1. § A Vasút az általa nyújtott szolgáltatások díjait, az azok kiszámításának módját és feltételeit tartalmazó árudíjszabását, valamint annak módosításait a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közzéteszi.
2. § Az árudíjszabásnak tartalmaznia kell a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által megállapított és jogszabállyal kihirdetett díjakat is, az azok kiszámítására vonatkozó feltételekkel együtt.
3. § A díjszabásban és az annak módosításáról szóló közleményben meg kell jelölni a hatálybalépésének napját. Ez a hatósági árak tekintetében nem térhet el a 2. §-ban foglaltaktól.
4. § Kiigazítás címén csak nyomtatási hibák igazíthatók helyre. Ha a vasút a nyomtatási hibát 15 napon belül helyreigazítja, úgy kell tekinteni, mintha már a kihirdetéskor is helyes szöveggel jelent volna meg.
5. § Az egy vasúton érvényes díjszabást az illető vasút, a több vasúton érvényes díjszabást az a részes vasút köteles kihirdetni, amelyiknek a vonalhálózata a legnagyobb.
4. Cikk[7]
II. RÉSZ
5-6. Cikk[8]
7. Cikk[9]
Kocsimegrendelés
1. § Ha az áru berakása a feladó kötelessége (22. Cikk), a feladónak az áru fuvarozásához szükséges kocsit a vasúttól írásban vagy távirattal meg kell rendelnie. A feladó és a feladási állomás megállapodhat, hogy a feladó vasúti kocsit távbeszélőn is rendelhet.
2. § A kocsimegrendelést a miniszter által megállapított időpontig a feladási állomáshoz kell eljuttatni. A vasút a kocsi megrendelésének elfogadását biztosíték adásához kötheti.[10]
3. § A kocsimegrendelésnek tartalmaznia kell a feladási és a rendeltetési állomás nevét - a külföldi rendeltetésű küldemény esetében a kilépő magyar határállomás és a rendeltetési vasút megnevezését is - a berakás napját, az áru megnevezését, súlyát, ha szükséges, a kocsik mennyiségét, a megrendelő nevét (cégét), címét, esetleges távbeszélő hívószámát, a megrendelés keltét és ha a megrendelés írásban történik, a megrendelés aláírását (bélyegzőjét).
A kocsimegrendelésben az arra vonatkozó esetleges kívánságot is fel kell tüntetni, hogy a vasút a díjszabástól eltérően nyitott kocsi helyett fedett vagy fedett kocsi helyett nyitott kocsit bocsásson rendelkezésre; meg kell jelölni továbbá a rendelkezésre bocsátani kért rakszereket és azok mennyiségét, valamint a hét méternél hosszabb tárgyak hosszúsági méreteit.
Az élőállatokra vonatkozó kocsimegrendelésben súly helyett az állatok fajtáját és darabszámát és ha a fuvaroztató több rakszintű kocsi rendelkezésre bocsátását kívánja, ezt is fel kell tüntetni.
4. § Ha a megrendelő megítélése szerint az áru fuvarozásához meghatározott terhelési határú, illetőleg rakterületű vagy különleges szerkezetű, különlegesen tisztított (mosott) vagy fertőtlenített kocsi szükséges, a megrendelő a kocsimegrendelésben ilyen kocsi rendelkezésre bocsátását kérheti.
Különleges szerkezetű, meghatározott terhelési határú, illetőleg rakterületű vagy meghatározott tengelytávú vagy tengelyszámú kocsit a vasút csak a lehetőség szerint bocsát rendelkezésre.
A különleges szerkezetűnek tekintendő kocsikat a díjszabásban fel kell sorolni.
5. § A kocsimegrendelés - ha a díjszabás másként nem rendelkezik - az abban megjelölt rakodási napra érvényes.
8. Cikk[11]
Kocsilemondás
1. § A kocsi megrendelője az általa megrendelt kocsit a feladási állomáson írásban lemondhatja. Ha a megrendelő a kocsit lemondja, a díjszabásban meghatározott kocsilemondási díjat köteles a vasútnak fizetni. Ha a kocsi megrendelője a kocsit annak kiállítása után mondja le vagy a vasút a megrendelt és kiállított kocsit a rakodási határidő elteltével üresen visszaveszi (32. Cikk 2. §), a díjszabásban meghatározott kocsilemondási díjon felül, a kocsi rendelkezésre bocsátásától a kocsi lemondásáig, illetőleg visszavételéig kocsiálláspénzt és a díjszabás szerint esetleg járó egyéb díjakat is köteles a vasútnak megfizetni.
2. § A kocsi megrendelője mentesül az 1. §-ban meghatározott díjak fizetése alól abban az esetben, ha a kocsit azért mondja le, mert
a) a vasút a szóbanforgó fuvarozást érintő áruforgalmi korlátozást léptetett életbe (9. Cikk 2. § a) és b) pontja);
b) a feladási állomás 22 tonna vagy ennél nagyobb terhelési határú kocsit állított ki és a kiállított kocsi terhelési határa a kocsimegrendelésben feltüntetett terhelési határt 30 %-nál nagyobb mértékben haladja meg, vagy
c) az azonos rendeltetési állomásra ugyanazon átvevő részére feladni kívánt küldemények berakásához kiállított kocsik összesített terhelési határa, illetőleg rakterülete nagyobb a kocsimegrendelésben feltüntetett kocsik terhelési határánál, illetőleg rakterületénél és ennek következtében kocsi válik fölöslegessé.
3. § Ha a kocsi megrendelője igazolja, hogy a kocsi lemondását ellenállhatatlan erőnek minősülő körülmény (vis major) tette szükségessé és a lemondás a kocsi kiállítása előtt történt, a vasút az 1. § alapján felszámított kocsilemondási díjat, ha a lemondás a kocsi kiállítása után történt, a kocsilemondási díj 50 %- át visszatéríti.
4. § Ha a kocsi megrendelője a küldeményt a vasút előzetes hozzájárulása nélkül más állomásra kívánja feladni, mint amelyet a kocsimegrendelésben megjelölt és a rendelkezésre bocsátott kocsi arra az állomásra a kocsihasználati szabályok szerint nem rakható meg vagy nem a kocsimegrendelésben feltüntetett árut kíván feladni és a rendelkezésre bocsátott kocsi ennek az árunak a fuvarozására nem megfelelő, a megrendelő a vasút felhívására köteles az árut a kocsiból kirakni és a kocsilemondási díjon felül a rendelkezésre bocsátás időpontjától a kocsi visszaadásáig terjedő időre kocsiálláspénzt és az esetleges fertőtlenítési díjat is megfizetni.
5. § A vasút az 1. és 4. §-ban említett díjak iránti követelését a kocsikiállítás napjától, illetőleg, ha a kocsit a lemondás következtében nem állította ki, a lemondás vételének számított 30 napon belül érvényesítheti.
III. RÉSZ
A FUVAROZÁS VÉGREHAJTÁSA
9. Cikk
Az árufelvétel előfeltételei
1. § A vasút az áru fuvarozását elvállalni köteles, ha[12]
a) azt jogszabály vagy jogszabály alapján kiadott hatósági rendelkezés nem tiltja;
b) ennek a szabályzatnak és a díjszabásnak a feltételeit teljesítik;
c) a fuvarozás a rendelkezésre álló és a forgalom általános szükségleteinek megfelelő fuvarozási eszközökkel lehetséges;
d) a fuvarozást nem akadályozza olyan körülmény, amelyet a vasút ki nem kerülhet, vagy amelynek elhárítása tőle nem függ.
Olyan tárgyakat, amelyeknek be-, át- vagy kirakásához különleges eszközök szükségesek, a vasút csak abban az esetben köteles fuvarozásra felvenni, ha azokon az állomásokon, amelyeken ezeket a műveleteket végre kell hajtani, ilyen eszközök rendelkezésre állnak vagy a fuvaroztató ilyen eszközök rendelkezésre bocsátását biztosítja.
2. § Közérdekből vagy üzemi kényszerítő okból a miniszter elrendelheti, hogy a vasút
a) az áruk felvételét és továbbítását részben vagy egészben ideiglenesen szüneteltesse,
b) bizonyos áruk felvételét ideiglenesen kizárja vagy különleges feltételekhez kösse,
c) meghatározott küldeményeket a fuvarozásnál elsőbbségben részesítsen.[13]
Ezeket a korlátozásokat kifüggesztés és a lehetőséghez képest sajtó (esetleg rádió) útján is ki kell hirdetni.
3. § A díjszabás állapítja meg, hogy egyes állomásokon bármilyen vagy csak bizonyos küldemények adhatók fel és szolgáltathatók ki.
4. § Közforgalmú vasút állomásán bármely másik közforgalmú vasút állomására árukat közvetlen fuvarozásra fel lehet adni a 3. § alapján esetleg fennálló korlátozások figyelembevételével.
Korlátolt közforgalmú vasutakra külön rendelkezések irányadók.
5. § A miniszter darabáruküldeményeknél meghatározhatja az egyes árudarabok legkisebb súlyát.
10. Cikk
Fuvarozásból kizárt tárgyak
1. § Fuvarozásból kizárt tárgyak azok:
a) amelyek fuvarozását törvényes rendelkezés vagy hatósági intézkedés tiltja;
b) amelyek súlyuk, terjedelmük vagy egyéb tulajdonságuk miatt a tekintetbejövő vasutak berendezésére vagy üzemére figyelemmel fuvarozásra nem alkalmasak;
c) Az A) mellékletben nem említett, robbanás veszélyének kitett tárgyak, öngyúló anyagok, undort keltő vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyagok, organikus peroxidok.
2. § Ha a vasút megállapítja, hogy a fuvarozásból kizárt tárgyat - akár helyes bevallással is - fuvarozásra átvett, feltéve hogy különleges szabályok másképpen nem rendelkeznek, az 51. Cikk rendelkezései szerint jár el.
11. Cikk
Feltételesen fuvarozható tárgyak
1. § Az alább felsorolt tárgyakat a vasút csak akkor veszi fel fuvarozásra, ha az általános feltételeken felül még az azokra megszabott különleges feltételeket is teljesítik.
Feltételesen fuvarozhatók:
a) azok a tárgyak, amelyeknek fuvarozását törvényes rendelkezés vagy hatósági intézkedés különleges feltételekhez köti;
b) azok a tárgyak, amelyeknek rakodása vagy fuvarozása a fuvarozásban résztvevő vasutak csak egyikének berendezésénél vagy üzeménél fogva is nehézséget okoz. A különleges feltételeket a vasút esetenként állapítja meg;
c) saját kerekein futó vasúti járművek:
1. magánkocsik; fuvarozásuk különleges feltételeit a díjszabás állapítja meg;
2. magánkocsinak nem minősülő járművek; fuvarozásuk különleges feltétele, hogy valamely vasút a jármű futóképes állapotát megállapítsa és ezt a járműre alkalmazott felírással vagy külön bizonyítvánnyal tanúsítsa. Mozdonyt, szerkocsit, motorkocsit köteles a feladó ezen felül - különösen a kenés biztosítása céljából - szakértővel kísértetni. A kísérő menetdíját a díjszabás állapítja meg.
d) élőállatok; fuvarozásuk különleges feltételeit a VII. rész II. fejezete tartalmazza;
e) emberi hullák; fuvarozásuk különleges feltételeit a VII. rész II. fejezete tartalmazza.
f) az A) mellékletben felsorolt tárgyak; fuvarozásuk különleges feltételeit a VII. rész II. fejezete tartalmazza.
2. § Ha a vasút megállapítja, hogy feltételesen fuvarozható tárgyakat - akár helyes bevallással is - nem a megszabott feltételek teljesítése mellett adnak fel fuvarozásra, feltéve hogy különleges szabályok másképpen nem rendelkeznek, az 51. Cikk rendelkezései szerint jár el.
12. Cikk
Fuvarlevél és használata
1. § A küldemények feladásához a díjszabás által megállapított mintának megfelelő fuvarlevelet kell használni.
A vasút eltérő mintájú fuvarlevelet rendszeresíthet a hitelezett és a nem hitelezett küldemények részére.
2. § A csak több kocsin elhelyezendő oszthatatlan tárgyakat kivéve, egy fuvarlevéllel több kocsirakományt nem lehet feladni.
3. § Egy fuvarlevélbe nem foglalhatók össze olyan tárgyak:
a) amelyek természetük miatt hátrányos következmények nélkül ugyanabba a kocsiba együvé nem rakhatók;
b) amelyeket az A) mellékletben foglalt szabályok szerint egymással vagy más küldeményekkel ugyanabba a kocsiba együvé rakni nem szabad.
13. Cikk
A fuvarlevél kiállításának módja
1. § A feladó köteles a fuvarlevelet magyar nyelven, olvashatóan, tintával, tintairónnal vagy írógéppel kiállítani. A bejegyzéseket nyomtatással is elő lehet állítani vagy ahhoz bélyegzőt is szabad használni.[14]
2. § Átírt, átragasztott vagy olyan fuvarlevelet, amelyen vakarás nyoma látszik, a vasút nem fogad el. Áthúzás útján adatok törölhetők, de az ily törlést a feladó vagy megbízottja aláírásával köteles igazolni. Ha a darabok számát vagy a súlyt helyesbítik, a helyesbített mennyiségeket betűkkel is meg kell ismételni.
3. § A vasút által a fuvarlevélbe tett bejegyzések módosítását a vasúti alkalmazott aláírásával köteles igazolni.
14. Cikk
A fuvarlevél tartalma
1. § A fuvarlevélbe be kell írni:
a) a feladási és a rendeltetési állomást, vagyis annak a vasútállomásnak a díjszabásban meghatározott nevét, ahonnan és ahová az árut fuvarozni kell;
b) az átvevő nevét és címét. A cím mellett a távirati cím vagy távbeszélő hívószám is feltüntethető. Átvevőként csak természetes vagy jogi személyt szabad megjelölni;
c) a küldemény tartalmát (az áru megnevezését). A díjszabásban és az A) mellékletben felsorolt árukat, az ott használatos megnevezésekkel, minden egyéb árut pedig a szokásos megnevezésekkel kell a fuvarlevélbe bejegyezni. A díjszabás kivételt állapíthat meg. A feladó az árunak a díjszabásban foglalt vagy a szokásos megjelöléshez még más megnevezést vagy valamely különleges tartalommegnevezést is fűzhet;
d) a küldemény súlyát, kivéve ha azt a 28. Cikk rendelkezései szerint a vasút írja be;
e) az árudarabok számát és a csomagolt áruknál a csomagolás módját. Csomagolatlan tömegáruknál az árudarabok számát nem kell beírni;
f) darabáruküldeményeknél az egyes árudarabok megjelölését;
g) a feladó által berakott hitelezett küldeményeknél a vasúti kocsi sorozatát, pályaszámát, a tulajdonos vasút cégjelét (ezeket az adatokat a feladó írja be), a vasúti kocsi tengelyszámát, fedett vagy nyitott voltát, raksúlyát, illetőleg terhelési határát, továbbá rakterületét és önsúlyát (ezeket az adatokat a vasút vezeti be);
h) a feladó nevét és címét. A cím mellett a távirati cím vagy távbeszélő hívószám is feltüntethető. Feladóként csakis egy természetes vagy jogi személyt szabad megjelölni;
i)[15]
j) a csatolt okmányok feltüntetését;
k) a keltezést.
2. § A feladónak adott esetben be kell írnia mindazokat az adatokat is, amelyeket e szabályzat vagy a díjszabás megkíván vagy megenged.
3. § A fuvarlevél hátlapján bejegyezhetők a küldeményre vonatkozó és az átvevőnek szóló rövid értesítések is. Pl.: "N. N. megbízásából", "N. N. rendelkezésére", "N. N.-nak történő továbbítás végett". A vasútra ezekből a bejegyzésekből semmiféle kötelezettség kötelezettség nem hárul.
4. § Az adatokat és nyilatkozatokat az arra rendelt rovatba kell bejegyezni. Ha valamely bejegyzés számára külön rovat nincs, azt, amennyiben e szabályzat vagy a díjszabás másként nem rendelkezik, a "Nyilatkozatok" rovatba kell bejegyezni. Ha valamely bejegyzésre a rovat nem elégséges, ebbe a rovatba kell beírni, hogy a fuvarlevélnek melyik felén található a bejegyzés kiegészítése.
A tartalom részletezésére szükség esetén pótlapokat kell használni. A pótlapoknak a fuvarlevéllel egyenlő nagyságúaknak kell lenniük, azokat a feladónak kell kitöltenie, alá kell írnia és hitelezett küldeményeknél a feladónak, nem hitelezett küldeményeknél a vasútnak a fuvarlevélhez kell csatolnia. Ha a feladó az ilyen küldemény összsúlyát bevallja, az összsúlyt nem a részletezést tartalmazó lapra, hanem a fuvarlevélnek arra rendelt rovatába kell bevezetni. A fuvarlevélhez a pótlapokat a fuvarlevél-nyomtatvány lapjainak megfelelő példányszámban kell csatolni.
5. § A fuvarlevélbe csak olyan adatot vagy nyilatkozatot szabad beírni, amelyet e szabályzat, más jogszabály vagy a díjszabás előírt vagy megenged. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a fuvarlevélhez okmányokat mellékelnek. Ha a vasút a fuvarlevelet meg nem engedett bejegyzéssel veszi át, e bejegyzésből a vasútra semmiféle kötelezettség nem hárul.
6. § A fuvarlevél átadóját a fuvarlevél adatainak megváltoztatására és kiegészítésére, a feladó részéről teendő nyilatkozatok bejegyzésére és a fuvarozási szerződés megkötéséhez szükséges minden cselekményre a feladó által meghatalmazottnak kell tekinteni, feltéve hogy a feladó a fuvarlevélben másként nem rendelkezett.
15. Cikk
Felelősség a fuvarlevélbe foglalt bejegyzésekért
1. § A hitelezett küldeményeknél a feladó felelős azoknak az adatoknak és nyilatkozatoknak helyességéért, amelyet ő vagy megbízottja a fuvarlevélbe bejegyzett; viseli mindazokat a következményeket, amelyek abból származnak, hogy valamely nyilatkozat vagy adat hiányzik, vagy a bejegyzett adatok, illetőleg nyilatkozatok szabálytalanok, nem pontosak, hiányosak, vagy nem a számukra rendelt rovatba vannak bejegyezve.
3. § A feladót terheli a felelősség a fuvarlevélbe foglalt bejegyzésekért akkor is, ha a fuvarlevelet kívánságára a vasút alkalmazottja állította ki.
16. Cikk
Kocsirakományú és darabáru küldemény
1. § Kocsirakomány az egy fuvarlevéllel feladott minden olyan küldemény, amelynek súlya legalább 5000 kg, vagy amelyhez a feladó a kocsit kizárólagos használatra veszi igénybe.
2. § Minden egyéb, egy fuvarlevéllel feladott áru darabáru küldemény.
17. Cikk
Az áru állapota
Nyilvánvalóan sérült árut a vasút csak akkor vesz fel fuvarozásra, ha
a) nem áll fenn az a veszély, hogy fuvarozás közben magában a küldeményben, személyekben, üzemi berendezésekben vagy más küldeményben a sérült állapot következtében kár keletkezhet, és
b) a feladó a sérülést a fuvarlevélben elismeri és pontosan leírja.
18. Cikk
Az áru csomagolása
1. § Ha az áru természete vagy hatósági rendelkezés megköveteli, a feladónak az árut be kell csomagolnia, mégpedig oly módon, hogy az a fuvarozás alatt a teljes vagy részleges elveszés és megsérülés ellen védve legyen és személyekben, üzemi berendezésekben vagy más áruban kárt ne okozhasson.
2. § Ha a vasút által berakandó, illetőleg vasúti dolgozó ellenőrzése mellett berakott küldemény feladása alkalmával kívülről felismerhető, hogy a csomagolás nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek, a vasút a küldemény fuvarozását csak azzal a feltétellel vállalhatja, hogy a feladó a csomagolás hiányát vagy nem megfelelő voltát annak pontos leírásával a fuvarlevélben elismeri. Ha a csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt áru a vasút megítélése szerint személyekben, üzemi berendezésekben vagy más küldeményekben kárt okozhat, a vasút a felvételt a csomagolás hiányának vagy nem megfelelő voltának a feladó által történt írásbeli elismerése esetében is visszautasítja.
3. § Ha a feladó a csomagolás hiányát vagy nem megfelelő voltát a fuvarlevélben - a 2. §-ban foglaltaknak megfelelően - elismeri, az egyben a feladó által adott írásbeli utasítást jelent arra vonatkozóan, hogy a vasút a küldeményt a csomagolás hiányossága ellenére fuvarozásra vegye át.[17]
4. § Az a feladó, aki csomagolást igénylő hasonló nemű árukat ugyanazon állomáson csomagolatlanul vagy ugyanazzal a nem megfelelő csomagolással rendszeresen szokott feladni, a csomagolásra vonatkozó nyilatkozatnak minden egyes fuvarlevélbe történő bejegyzése helyett a díjszabás által megállapított minta szerint ily értelmű általános nyilatkozatot tehet le a feladási állomáson. Ebben az esetben a fuvarlevélben csak erre az általános nyilatkozatra kell utalni.
5. § A vasút követelheti, hogy az általa berakandó oly apró darabokból álló küldeményt (pl. apró vasárut), amelynek felvétele és berakása jelentékeny időveszteséggel jár, a feladó nagyobb egységekké kötözze össze vagy csomagolja.
6. § Amennyiben a csomagolás módját e szabályzat nem határozza meg, a vasút oly áruk tekintetében, amelyeknél ezt szükségesnek tartja, a csomagolás módját a díjszabásban egységesen szabályozhatja.
19. Cikk
Az árudarabok megjelölése
A feladó köteles a darabáruként feladott küldemény minden egyes darabját az átvevő nevével és címével, továbbá a rendeltetési állomás nevével tartósan megjelölni. Ezen felül a feladó az egyes darabokat számmal vagy jellel is megjelölheti. A megjelölésnek a fuvarlevélbe bejegyzett adatokkal meg kell egyeznie.
20. Cikk
Fedett és nyitott kocsi használata. Takaróponyvák
1. § Amennyiben e szabályzat erről nem rendelkezik, a díjszabás állapítja meg, hogy a vasút mely árukat fuvaroz nyitott és melyeket fedett kocsiban.
2. § Ha a feladó azt kívánja, hogy a vasút
a) oly árut, amelyet a díjszabás értelmében nyitott kocsiban fuvarozható, fedett kocsiban fuvarozzon;
vagy
b) oly árut, amelyet a vasút a díjszabás értelmében fedett kocsiban fuvaroz, nyitott kocsiban fuvarozzon,[18]
ennek a kívánságnak a vasút csak az üzemi lehetőségekhez képest és csak akkor tesz eleget, ha a kívánság e szabályzat rendelkezéseivel vagy vám- és egyéb államigazgatási hatósági szabályokkal nem ellenkezik.
Ha a vasút a kívánságot teljesítette, a feladó köteles a kívánságot a fuvarlevélbe is beírni.
3. § Ha a fuvarozás a feladó kívánságára történik fedett kocsiban, a vasút a díjszabásban megállapított magasabb fuvardíjat számítja.
4. § Ha a küldemény berakásához ponyva szükséges, arról a feladónak kell gondoskodnia. A feladónak a fuvarlevélben kifejezett kívánságára a vasút ponyvát ad, ha ezzel rendelkezik és a feladási állomás megítélése szerint a küldemény a ponyvát nem rongálhatja meg. A ponyva megerősítéséhez szükséges kötélről a feladónak kell gondoskodnia.
21. Cikk
A kocsi kiállítása megrakás végett
1. § A vasút a 7. Cikk szerint megrendelt kocsi kiállításának időpontjáról, ha a kiállítás időpontját a kocsimegrendelés átvételekor nem közölte, a megrendelőt a kiállítás előtt legalább három órával távbeszélőn, ennek hiányában küldönccel értesíti. A megrendelő és a feladási állomás az értesítés egyéb módjára vonatkozóan írásban megegyezhet.
A vasút ebben a §-ban meghatározott kötelezettségének akkor tett eleget, ha a megrendelőt távbeszélőn értesítette, az értesítést küldönccel kézbesítette, illetőleg a közlést a posta üzenetközvetítő szolgálatának átadta, vagy az értesítést küldönccel igazoltan megkísérelte.
A vasút által vezetett előjegyzés a távbeszélőn adott értesítés bizonyítékául szolgál.
2. § Ha a vasút az üres kocsit az 1. § szerint közölt időpont előtt állítja ki, a berakási határidő ebben az esetben is csak a közölt időpontban kezdődik, de a feladó a berakást korábban is megkezdheti.
Ha a vasút a kocsit a közölt időpont után állította ki, a berakási határidő a kiállítás időpontjától kezdődik. Ha a közölt időpont és az értesítés között nincsen legalább három óra időköz, a berakási határidő csak az értesítést követő három óra elteltével kezdődik.
3. § Ha a vasút az 1. §-nak megfelelően közölt időpontot követő egy órán belül a kocsit - megítélése szerint - nem tudja kiállítani, a kocsikiállítás időpontjának változásáról a megrendelőt a korábban közölt időpont előtt legalább két órával értesíti.
Ha a vasút a kellő időben (7. Cikk 2. §) megrendelt kocsit az 1. §-nak, illetőleg e § előző bekezdésének megfelelően közölt időponttól számított egy órán belül nem állította ki és a megrendelő emiatt a kocsit lemondja, kocsilemondási díjat nem fizet, továbbá kártérítésként a berakás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket, valamint más a fuvarozónak kifizetett fuvar-többletdíjat követelheti.
Ha a megrendelő a kocsi kiállításának késedelme miatt a berakást eredménytelenül kísérelte meg, kívánságára a vasút az árut a kocsi kiállításáig a 25. Cikk feltételei szerint, de fekbér felszámítása nélkül ideiglenesen megőrzésre veszi át; a megrendelő a vasúttól ilyen esetben az áru berakását, vagy a díjszabásban meghatározott berakási díjnak megfelelő összegű térítés megfizetését követelheti.[19]
4. § A vasút a megrakáshoz ép, tiszta (kisepert) kocsit köteles kiállítani.[20]
Ha a kocsi valamely hiányosság miatt - az áru természetére figyelemmel - annak fuvarozására nem alkalmas, a feladó azt nem köteles elfogadni.
Ha a vasút nem tiszta kocsit állított ki és azt a feladó tisztította (seperte) ki, a vasút a díjszabásban megállapított kocsitisztítási díjnak megfelelő összegű térítést fizet a feladónak.
A kocsi kitakarításának ideje alatt - legfeljebb azonban egy órán át - a berakási határidő szünetel.
22. Cikk
Berakási kötelezettség
1. § A küldeményt - a 2. §-ban felsoroltak kivételével - a vasút rakja be a vasúti kocsiba.
2. § A feladónak kell beraknia:
a) a kocsirakományú küldeményt,
b) az olyan darabáruküldeményt, amely 7 méternél hosszabb, vagy 500 kg-nál súlyosabb tárgyat tartalmaz,
c) a szabadon feladott élőállatot tartalmazó küldeményt,
d) a közúti, légi- és vízijárműveket,
e) az ömlesztett árukat.
3. § A miniszter a 2. § rendelkezéseitől eltérést állapíthat meg.
23. Cikk
A kocsik megrakása
1. § A kocsi megrakásánál a kocsi terhelési határát, valamint a pálya teherbíróképessége tekintetében fennálló korlátozásokat is figyelembe kell venni.
A kocsi terhelési határa a következő:
a) ha a kocsiba berakható rakomány súlyára vonatkozó adatok, a kocsin feltüntetett bekeretezett "ABC" jelzés alatt találhatók, a betűk alatti legnagyobb súly, illetőleg, ha két azonos súlyadat szerepel, ez a súly:
b) ha a kocsin bekeretezett "ABC" jelzés nincsen, hanem csak a raksúly van feltüntetve,
a két- és háromtengelyű kocsiknál az egy tonnával,
a négy- és négynél több tengelyű kocsiknál pedig a kettő tonnával felemelt raksúly.
2. § A kocsit a terhelési határon túl megrakni (túlterhelni) nem szabad (24. Cikk 1. §).
3. § A nyitott kocsik rakománya a megszabott rakodási méreteket nem haladhatja meg.
4. § Amennyiben e szabályzat nem tartalmaz erről rendelkezést, a kocsik megrakásának módját a díjszabás állapítja meg.
5. § Ha a feladó a küldeményt maga rakja be, köteles a rakomány biztos elhelyezéséről és az ahhoz szükséges eszközökről gondoskodni.
6. § Ha a feladó az általa berakott küldeménnyel a kocsi térfogatát nem használta ki, a vasút a kocsiba más árut is berakhat, kivéve ha a feladó küldeményéhez kizárólagos használatra külön kocsit kíván.
7. § A feladó felelős azokért a károkért és költségekért, amelyek az általa végzett berakásból eredően vasúti járműveken, rakodási eszközökön, takaróponyvákon, üzemi berendezésekben vagy bármi más tekintetben keletkeznek.
24. Cikk
Rakodási rendellenességek
1. § Ha a feladó a kocsit túlterhelte, a terhelési határt meghaladó rakományrészt ki kell rakni. Ha a vasút a feladási állomáson állapítja meg a túlterhelést, a feladót felszólítja a rakománytöbblet kirakására. Ha a feladó a felszólításnak haladéktalanul nem tesz eleget, vagy ha a túlterhelést a vasút útközben állapítja meg, a kirakást a vasút végzi. A vasút a feladási állomáson végzett kirakás költségeit a feladótól, az útközbeni állomáson végzett kirakás költségeit az átvevőtől szedi be. A kezelés során esetleg bekövetkező kárért a vasút csak vétkesség esetében felelős.[21]
2. § A vasút gondoskodik a kirakott rakománytöbblet tárolásáról és a feladót utasításadásra hívja fel.
3. § A vasút a kirakott rakománytöbbletért a feladási állomáson egy napra, közbeeső állomáson pedig négy napra nem számít fekbért. Ez az idő az utasításadásra történő felszólítás elküldését követő éjféltől kezdődik.
4. § Ha a feladót értesíteni nem lehet, vagy ha a feladó a feladási állomáson kirakott rakománytöbbletre három napon belül, közbeeső állomáson kirakott rakomántytöbbletre pedig hat napon belül végrehajtható utasítást nem ad, a vasút az 51. Cikk 8., 10. és 12. §-ában foglalt rendelkezések szerint jár el.
5. § A kocsin maradó küldemény fuvardíját a feladási állomástól a rendeltetési állomásig a megmaradt súly alapján kell számítani. A díjszabás állapítja meg, hogy a lerakott rakományrészért a már megtett útra a vasút milyen fuvardíjat számít. Ha a feladó a lerakott rakományrészt vissza vagy tovább küldeti, a rakományrészt mint önálló küldeményt kell kezelni. A díjszabás eltérést állapíthat meg.
6. § A feladó a fuvarlevélben utasítást adhat arra nézve, hogy a vasút esetleges túlterhelés esetében a rakománytöbblettel hogyan járjon el.
7. § Ha a feladó a kocsi megrakásánál nem veszi figyelembe a pálya teherbíróképessége tekintetében fennálló korlátozásokat, a vasút - ha kerülő útirány rendelkezésre áll - a küldeményt a rendelkezésre álló legrövidebb kerülő útirányon át továbbítja és a fuvarköltségeket, valamint a fuvarozási határidőt ezen az útirányon át számítja. Kerülő útirány hiányában a többletsúly tekintetében ugyanúgy kell eljárni, mint a kocsi túlterhelése esetében.
8. § Ha a feladó által megrakott kocsi rakománya a rakodási méreteket meghaladja, vagy a rakomány egyéb tekintetben sem felel meg a kocsi megrakására vonatkozó szabályoknak és a vasút a helytelen rakodást, a feladási állomáson a fuvarozási szerződés megkötése után állapítja meg, a feladót a rakomány helyreigazítására felszólítja. Ha a feladó a felszólításnak haladéktalanul nem tesz eleget, a vasút a feladó költségére a rakományt helyreigazítja, a szükséghez képest esetleg átrakja, vagy egy részét lerakja. Ha a megállapítás útközben történik, a költségeket a vasút az átvevőtől szedi be. A lerakott rakományrész tekintetében ugyanúgy kell eljárni, mint a kocsitúlterhelés esetében. A helytelen rakodás megszüntetése során esetleg bekövetkezett kárért a vasút csak vétkesség esetében felel.[22]
9. § Rakodási rendellenesség megszüntetésével kapcsolatos ki-, be- vagy átrakásért, a kocsi feltartóztatásáért és a lerakott rakományrész tárolásáért a díjszabásban megállapított díjakat kell fizetni.
25. Cikk
Áruk ideiglenes megőrzése
1. § Ha megfelelő tárolóhely áll rendelkezésre, a vasút az azonnal nem továbbítható árukat a feladó kívánságára ideiglenes megőrzésre átveszi. Az áruval együtt a fuvarlevelet is át kell adni. A fuvarlevélnek tartalmaznia kell a feladó megőrzése iránti kívánságát. Az árut fuvarozásra átvettnek kell tekinteni (31. Cikk), mihelyt a továbbítás lehetővé válik. Az ideiglenes megőrzésre átvett árukért a vasút fekbért számít. Az ideiglenes megőrzés ideje alatt az áruban esetleg bekövetkező kárért a vasút mint letéteményes felel.[23]
2. § Ideiglenes megőrzésre a vasút nem vesz át a megítélése szerint tárolásra alkalmatlan tárgyakat, mint pl. gyorsan romló árut, élőállatot, az A) mellékletben felsorolt tárgyakat.
26. Cikk
Küldemények kísérete
1. § A feladó küldeményéhez csak a vasút hozzájárulásával adhat kísérőt; nincs szükség a vasút hozzájárulására, ha a szabályzat vagy a díjszabás kísérő adását megkívánja vagy megengedi. A kísérő nevét a fuvarlevél "Nyilatkozatok" rovatába kell bejegyezni.
2. § A kísérő a díjszabásban megállapított menetdíjat fizeti.
3. § A kísérő fuvarozási vagy kiszolgáltatási akadály esetében az 50. és 51. Cikk rendelkezései szerint utasítást adhat, kivéve ha a fuvarlevélben erre vonatkozó tilalom szerepel.
27. Cikk
Bérelt rakterület és raktár. Iparvágány
1. § A vasút áruk tárolása céljából rakterületet vagy raktárt adhat bérbe. Bérelt rakterületen vagy raktárban csak a vasúton fuvarozott vagy fuvarozandó árukat, valamint ezek rakodásához és elfuvarozásához szükséges eszközöket szabad tárolni. A bérelt rakterületen vagy raktárban elhelyezett tárgyak őrzése tekintetében a vasutat semiféle kötelezettség nem terheli.
2. § Egyes telephelyek áruforgalmának lebonyolítására a vasútból kiágazó külön vágány - iparvágány - szolgál.
3. § A rakterületek és raktárak bérleti díját, valamint az iparvágány üzemével kapcsolatos díjakat a miniszter állapítja meg.
4. § Bérelt rakterületen, raktárban, valamint iparvágányokon kezelt áruk feladása és kiszolgáltatása tekintetében a vasút és a fuvaroztatók a bérleti, illetőleg iparvágány-szerződésben különleges feltételekben állapodhatnak meg.
A vasút és a fuvaroztatók különleges feltételekben állapodhatnak meg a megszakítás nélkül vagy legalább 12 órán át folyamatosan termelő egyes bányák nyers termékeinek iparvágányokon történő rakodási és kocsiszükségletének kielégítésére vonatkozóan is.
28. Cikk
Súlymegállapítás
1. § A feladónak a fuvarlevélben a nyilvánított kívánságára a vasút - a 2. és 3. §-ban említett esetek kivételével - a küldemény súlyát megállapítani köteles. A küldemény súlyának megállapítására vonatkozó kívánságnak kell tekinteni azt is, ha a feladó a küldemény súlyát a fuvarlevélbe nem jegyezte be. A súlymegállapítás a feladási állomáson, s ha ott nem lehetséges, az útvonalon fekvő más állomáson történik.
A súlymegállapításért a vasút a díjszabásban megállapított díjat számítja.
2. § A feladó által berakandó (22. Cikk 2. §) küldeményeknél - még ha a vasút rakja is be azokat - a vasút nem köteles a feladó súlymegállapítási kívánságának eleget tenni, ha sem a feladási állomáson, sem a fuvarozási útvonal állomásain megfelelő mérleg nem áll rendelkezésre, vagy ha a mérlegelés az üzem rendes menetében zavart okozna.
A mérlegelési kívánság teljesítésének megtagadását, annak okát és részletes indokait a vasút a fuvarlevélbe bejegyezni köteles.
3. § A miniszter egyes állomásokra vagy árunemekre nézve a vasutat a súlymegállapítás alól átmenetileg felmentheti.
4. § A fuvaroztató kívánságának lehető figyelembevételével a vasút állapítja meg, hogy az általa végzett mérlegelés milyen mérlegelési eszközzel és milyen eljárással történjék.
5. § Ha a vasút a küldeményt a vágányhídmérlegen mérlegeli, a súlymegállapításnál a kocsira felírt önsúlyt veszi alapul. A feladó kívánhatja, hogy a vasút az üres kocsit megmérlegelje; a vasút ennek a kívánságnak eleget tesz, kivéve ha a feladási állomáson megfelelő vágányhídmérleg nem áll rendelkezésre, vagy ha a mérlegelés az üzem rendes menetében zavart okozna. Ha a vasút a feladó kívánságára az üres kocsit megmérlegelte, a küldemény súlyának megállapításánál a kocsinak ezt az önsúlyát veszi alapul.
A vasút az üres kocsi mérlegeléséért díjat csak akkor számíthat, ha a kocsin feltüntetett önsúly és a mérlegeléssel megállapított önsúly között 5 %-nál kisebb az eltérés.
6. § A feladó a vasút által végzett súlymegállapításnál jelen lehet.
7. § A vasút az általa megállapított súlyt a fuvarlevélbe és a feladó kívánságára a fuvarlevél-másodpéldányba is bejegyezni köteles.
8. § Egyforma súlyú (egalizált) zsákokban, ládákban és hitelesített hordókban fuvarozott, továbbá tömegáru-küldemények tekintetében a miniszter a díjszabásban úgy intézkedhetik, hogy ezeknek a küldeményeknek a súlyát a feladó a fuvarlevélbe jegyezze be.
9. § A vasút jogosult bármikor ellenőrizni, a hogy a küldemény súlya a fuvarlevélben bevallott súlynak megfelel-e. Ha a bevallott súly és a vasút által megállapított súly között az eltérés a bevallott súly 5 %-ánál kisebb, a díjszabás alapja a bevallott súly.
10. § Ha a feladó az általa berakandó küldemény fuvarlevelének súlyrovatát nem tölti ki és a vasút a 2. és 3. §- ban említett valamely oknál fogva a súlyt nem állapította meg, a díjszámítás alapja, ha a díjszabás másképpen nem rendelkezik, a kocsin feltüntetett raksúly.
29. Cikk
Darabszám-megállapítás
1. § A vasút által berakandó darabáruk darabszámát a vasút az átvételkor megállapítja és a fuvarlevélbe bejegyzi. A megállapításért díjat nem számít.
2. § Minden egyéb küldemény darabszámát a vasút a fuvarlevél "Nyilatkozatok" rovatába írt kívánságra állapítja meg. Ezért a megállapításért a vasút a díjszabásban megállapított díjat számítja.
3. § A vasút a feladó darabszám-megállapítási kívánságának nem köteles eleget tenni, ha a megállapítás a küldemény természete miatt nem lehetséges, vagy ha a megállapítás az üzem rendes menetében zavart okozna.
30. Cikk
A tartalom megvizsgálása
1. § A vasút megvizsgálhatja, hogy a küldemény megfelel- e a fuvarlevélbe írt megnevezésnek. A vizsgálatot a vasút a feladási vagy a rendeltetési állomáson végzi, feltéve hogy üzemi kényszerítő okok vagy más hatósági szabályok e vizsgálatot útközben nem teszik szükségessé.
2. § A tartalom megvizsgálásához a feladási állomáson a feladót, a rendeltetési állomáson az átvevőt meg kell hívni. Ha a feladó, illetőleg az átvevő nem jelenik meg, vagy ha a vizsgálat útközben történik, a vizsgálatot lehetőleg a vasúton kívül álló két tanú jelenlétében kell megtartani.
3. § A vizsgálatról a vasút jegyzőkönyvet készít és az eredményt a fuvarlevélbe bejegyzi, ha az a fuvarlevél adataitól eltér.
4. § A vizsgálatért a vasút díjat nem számít. Ha a megállapítás eredménye a fuvarlevél adataitól eltér, a vasút az esetleges készkiadásaival - ha azokat a vizsgálat alkalmával nem egyenlítik ki - a küldeményt terheli meg.
31. Cikk
Fuvarozási szerződés
Fuvarlevél-másodpéldány
1. § A fuvarozási szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. A vasút a fuvarozást akkor vállalja el, amikor a küldeményt a fuvarlevéllel együtt fuvarozás végett átveszi.[24]
A fuvarozás elvállalásával egyidejűleg a feladási állomás köteles a fuvarlevelet és a fuvarlevél-másodpéldányt állomási név- és keletbélyegzővel lebélyegezni.
A feladó kívánságára a vasút köteles a lebélyegzett fuvarlevél-másodpéldányt a feladónak átadni.
Ha a vasút a küldeményt a feladó telephelyén (lakásán) veszi át fuvarozásra, a vasút megbízottja a fuvarozásra történt átvételt a fuvarlevélen kelet (év, hó, nap, óra) feltüntetése mellett aláírásával ismeri el.
2. § A lebélyegzett (aláírt) fuvarlevél, valamint a lebélyegzett fuvarlevél-másodpéldány a fuvarozási szerződés létrejöttét, továbbá a küldemény fuvarozás végett történt átvételének tényét és időpontját bizonyítja. Az átvétel napja - amíg mást nem bizonyítanak - az a nap, amelyen a vasút a fuvarlevelet és a fuvarlevél-másodpéldányt lebélyegezte (aláírta). A lebélyegzett (aláírt) fuvarlevél, illetőleg hitelezett küldeménynél a fuvarlevél- másolat azt is bizonyítja, hogy a fuvarozási szerződés a fuvarlevélben, illetőleg a fuvarlevél-másolatban foglalt adatok és nyilatkozatok szerint jött létre.[25]
A küldemény súlyára, valamint a feladó által berakott küldemény darabszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe a feladó által bevezetett adatok azonban a vasút ellen csak akkor bizonyítanak, ha a vasút ezt a súlyt, illetőleg ezt a darabszámot ellenőrizte és helyességüket a fuvarlevélben igazolta, vagy a feladónak a megállapítására vonatkozó kívánságait indokolatlanul nem teljesítette.
3. § A vasút a fuvarozási szerződés alapján köteles a díjszabás szerint járó díjak és a fuvarozásra hasznosan és szükségesen fordított költségek megtérítése ellenében a küldeményt a fuvarozási határidőn belül (39. Cikk) rendeltetési helyére fuvarozni és az átvevőnek kiszolgáltatni. A vasútnak a küldemény továbbításában a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia.
A vasút a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos lényeges körülményekről a 21., 24., 38., 40., 47., 49., 50. és 51. Cikkekben foglaltaknak megfelelően ad értesítést.
A feladó a fuvarozási szerződés végrehajtására vonatkozó rendelkezést, illetőleg utasítást a 24., 48., 49., 50. és 51. Cikkekben foglaltaknak megfelelően adhat.
4. § A vasút a feladó kívánságára a feladás napjától számított egy éven belül a küldemény felvételéről igazolást állít ki. Az igazolás díját a díjszabás állapítja meg. Ez az igazolás sem a fuvarozási szerződés módosítására, sem díjtöbbletek visszatérítésére, sem kártérítési követelés érvényesítésére nem jogosít.
32. Cikk
Árufelvétel
1. § Ha a küldeményt a feladó részletekben adja át, az egyes részeket a vasút csak megőrzésre veszi át és átvételük a fuvarozásra csak az utolsó részlet átadásakor történik meg.
2. § Ha a küldeményt a vasútnak kell beraknia és a feladó az átadás megkezdésétől számított 24 órán belül a fuvarlevélben felsorolt összes árut nem adja át, vagy ha a feladási állomáson teljesítendő hatósági kezelésről ezen időn belül nem gondoskodik, vagy ugyanezen időn belül szabályszerűen kiállított fuvarlevelet nem ad át, vagy az általa fizetendő fuvarköltséget a határidőn belül nem fizeti meg, a vasút az áru tárolásáért a díjszabásban megállapított fekbért számítja fel.[26]
A feladó az általa berakandó küldeményt a miniszter által megállapított határidő alatt köteles berakni (berakási határidő).
Ha a feladó a kiállított kocsi megrakását a miniszter által megállapított időn belül nem kezdi meg, a vasút jogosult a kocsit visszavenni (8. Cikk 1. §).
3. § Ha a feladó az általa berakandó küldeményt a miniszter által megállapított berakási határidőn belül nem adja át, vagy ha a feladási állomáson teljesítendő hatósági kezelésről ezen az időn belül nem gondoskodik, vagy ugyanezen időn belül szabályszerűen kiállított fuvarlevelet nem ad át, vagy az általa fizetendő fuvarköltséget e határidőn belül nem fizeti meg, a vasút a díjszabásban megállapított kocsiálláspénzt számítja. Ezen felül a vasút jogosult a küldeményt a feladó költségére kirakni és tárolni. Ha a vasút ezzel a jogával nem is él, kocsiálláspénzt legfeljebb 48 órára számíthat fel.
33. Cikk
A fuvarozás módja
1. § Árut vasúti fuvarozásra teheráruként vagy gyorsáruként lehet feladni.
2. § Teheráruhoz teheráru-fuvarlevelet, gyorsáruhoz gyorsáru-fuvarlevelet kell kiállítani.
34. Cikk
Fuvarköltségek felszámítása
1. § A vasút - a fuvarozás módjához képest - mindig a legolcsóbb díjszámítást köteles alkalmazni, kivéve ha a legolcsóbb díjszámítás olyan díjszabáson alapul, amelynek alkalmazása ahhoz a feltételhez van kötve, hogy azt a feladó a fuvarlevélben megjelölje és a feladó ezt a feltételt nem teljesítette.
2. § A vasút köteles a fuvarköltséget (fuvar- és mellékdíjakat, továbbá a fuvarozás alatt felmerülő egyéb díjakat és költségeket, ideértve az esetleges bírságot is) a fuvarlevélbe bevezetni.
3. § Ha a feladási és rendeltetési állomás között közvetlen díjszabás nincs, a fuvarköltségeket az egyes díjszámítási szakaszokra a feladás napján azokra érvényes díjszabás szerint kell számítani.
4. § A vasút a 2. §-ban említett költségeken felül csak készkiadásait számíthatja fel (pl. vámokat és adókat, a küldemény karbantartása érdekében szükségessé vált készkiadásait, statisztikai és a postaköltségeket). A vasút köteles a fuvarlevélbe a készkiadásokat is bevezetni és a birtokában levő igazoló iratokat csatolni.
5. § A vasút készkiadásai útján a díjszabásban megállapított kezelési költségeket számítja fel.
35. Cikk
A fuvarköltségek fizetése
1. § A fuvarköltségeket a feladó vagy az átvevő köteles megfizetni.[27]
2. § A feladási állomás köteles az általa beszedett összegeket mind a fuvarlevélen, mind a fuvarlevél-másodpéldányon részletesen feltüntetni.
36. Cikk
A fuvarköltségek utánfizetése és visszatérítése
1. § Ha a vasút a fuvarköltségeket helytelenül vagy egyáltalában nem szedte be, a megállapított többletet vagy hiányt ki kell egyenlíteni.
2. § Az utánfizetésre kötelezett a vasúttól a hiány utánfizetése iránt kiadott felszólítás vételétől számított 30 napon belül köteles a hiány összegét a vasútnak megfizetni, vagy a megfizetés megtagadásának okát közölni.[28]
A hiány kiegyenlítése a feladó kötelessége, ha a vasút által megállapított hiány olyan fuvarköltségre vonatkozik, melyet a feladónak kellett megfizetni.
A hiány kiegyenlítése az átvevő kötelessége, ha a vasút által megállapított hiány olyan fuvarköltségre vonatkozik, melyet az átvevőnek kellett megfizetni.
3. § A hitelezett küldeményeknél felszámított fuvar- és egyéb költségekben mutatkozó többlet visszafizetése vagy a hiány megfizetése iránt követelést nem lehet érvényesíteni, ha a hiány vagy a többlet összege fuvarlevelenként 50 Ft-ot nem halad meg. Nem lehet visszatérítésre irányuló követelést érvényesíteni akkor sem, ha a vasút által felszámított fuvarköltség nem haladja meg a 100 Ft-ot, hiány megfizetése iránt pedig akkor, ha a vasút a díjszabás szerint fuvarköltségként legfeljebb ilyen összeget számíthatott volna. A nem hitelezett küldeményeknél a többlet visszafizetése vagy a hiány megfizetése iránt követelést nem lehet érvényesíteni, ha a hiány vagy a többlet összege fuvarlevelenként 10 Ft-ot nem halad meg. Nem lehet a visszafizetésre irányuló követelést érvényesíteni akkor sem, ha a vasút által felszámított fuvarköltség nem haladja meg az 50 Ft-ot, hiány megfizetése iránt pedig akkor, ha a vasút a díjszabás szerint fuvarköltségként legfeljebb ilyen összeget számíthatott volna fel.
4. § Ha az utánfizetésre kötelezett a hiányt kifogása ellenére egészben vagy részben megfizetni köteles, a vasút a fizetendő összeg után a fuvarköltség fizetésének, vagy ha fizetés nem történt, az áru feladásának napjától számítva, 5 %-os kamatot követelhet.
Ha a visszafizetés felszólamlás vagy kereset alapján történik, a vasút fuvarokmányonként 50 Ft-ot meghaladó visszatérített összeg után a fuvarköltség megfizetésének napjától 5 %-os kamatot köteles fizetni.
37. Cikk[29]
38. Cikk
Hatósági iratok és hatósági eljárások
1. § A feladó köteles a küldemény fuvarozásához vagy útközben szükséges hatósági kezeléséhez a megfelelő iratokat tartósan a fuvarlevélhez csatolva a vasútnak átadni. A csatolt iratokat a fuvarlevélben részletesen fel kell sorolni. Ha a hatósági kezeléshez szükséges iratok azért nem csatolhatók, mert azokat valamelyik állomáson vagy más helyen tették le, a fuvarlevélen ezt az állomást vagy helyet pontosan meg kell jelölni.
2. § A vasút nem köteles vizsgálni, hogy a feladó a szükséges iratokat csatolta-e, úgyszintén a csatolt iratok helyességét sem.
3. § A feladó felelős minden olyan kárért, amely hatósági eljáráshoz szükséges iratok hiányából vagy szabálytalanságából származik, köteles egyszersmind az ezáltal okozott feltartóztatás tartamára a díjszabásban megállapított fekbért, illetőleg kocsiálláspénzt fizetni.
A vasút köteles a fuvarlevélhez csatolt iratokat megfelelően felhasználni.
A vasút mint megbízott felelős a fuvarlevélben felsorolt és az ehhez csatolt iratok elvesztéséből, fel nem használásából vagy helytelen felhasználásából származó következményekért, de nem terheli nagyobb kártérítési kötelezettség, mint az áru teljes elvesztése esetében.
4. § A hatósági kezeléssel kapcsolatos teendőkről útközben a vasút gondoskodik.
5. § A feladó a hatósági eljárásnál akár személyesen, akár meghatalmazott útján közreműködhet, de a küldeményt birtokába nem veheti, sem a teendőkről maga nem gondoskodhat.
6. § Ha a feladó hatósági eljárásnál személyesen vagy megbízottja által közreműködni kíván, ezt a kívánságát a fuvarlevélben be kell jegyeznie. A vasút a fuvarlevélbe írt nyilatkozatához képest a feladót vagy meghatalmazottját a hatósági eljárás kezdetéről küldönccel, távbeszélőn vagy távirattal értesíti.
7. § A feladó vagy meghatalmazottjának távolmaradása az eljárást nem gátolja.
8. § Ha az átvevő a fuvarlevél (fuvarlevél-másolat) kiváltására megállapított határidőn belül a hatósági kezeléssel kapcsolatos teendőkről nem gondoskodott, erről a rendeltetési állomáson is a vasút gondoskodhat.
9. § Ha a hatósági kezeléssel kapcsolatos teendőkről útközben vagy a rendeltetési állomáson a vasút gondoskodik, ezért a tevékenységéért a díjszabásban megállapított díjakat számítja.
39. Cikk
Fuvarozási határidők
1. § A fuvarozási határidő:
a) teherárura:
200 díjszabási km-ig 2 nap
minden további megkezdett 200 díjszabási km-re 1 nap
b) gyorsárura:
300 díjszabási km-ig 2 nap
minden további megkezdett 300 díjszabási km-re 1 nap
2. § A fuvarozási határidőt a feladási és a rendeltetési állomás közötti díjszabási kilométertávolság alapján kell számítani.
3. § A miniszter póthatáridőket állapíthat meg:
a) különböző nyomközű, mellék- vagy összekötő vonalakon, valamint a részben közúton végzett fuvarozásokra;
b) rendkívüli forgalomnövekedést vagy üzemi nehézséget okozó körülmények esetében.
4. § A fuvarozási póthatáridőket a díjszabásokra megállapított módon kell kihirdetni, a 3. § b) pontja alapján megállapított határidőt előzetes kifüggesztés útján is közzé lehet tenni.
5. § A fuvarozási határidő a feladást követő éjfélkor kezdődik.
6. § A vasút a fuvarozási határidőt megtartotta, ha annak letelte előtt a rendeltetési állomás
a) az átvevőnek az érkezésről szóló értesítést elküldi és a küldeményt a határidőn belül kiszolgáltatásra készen tartja;
b) a házhoz fuvarozott küldeményt az átvevőnek átadja vagy az átadást megkísérli;
c) azt a küldeményt, amelyet nem fuvaroz házhoz és amelynek érkezéséről az átvevőt nem kell értesíteni, kiszolgáltatásra készen tartja.
7. § A fuvarozási határidőbe nem számít be:
a) a hatósági intézkedés következtében beálló feltartóztatás időtartama;
b) a vasút hibáján kívül bekövetkezett fuvarozási akadály folytán beállott feltartóztatás időtartama;
c) a vasút vétkességére vissza nem vezethető rakodási rendellenesség vagy csomagolási hiányosság folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama;
d) a vasút által végzett tartalomvizsgálat és súlyellenőrzés folytán keletkezett feltartóztatás időtartama - legfeljebb 12 óra -, ha a fuvarlevél adataival szemben olyan eltérést állapítanak meg, amely bírság felszámítására ad jogot;
e) a fuvarozási szerződés módosítása következtében beálló feltartóztatás időtartama;
f) élőállatoknál az etetés, itatás, locsolás folytán beállott feltartóztatás időtartama.
Ha a vasút a fuvarozási határidő megtartását a fuvarozási szerződésben külön elvállalta, e § f) pontjában említett okból történt feltartóztatás időtartama a fuvarozási határidőbe beszámít.
8. § A feltartóztatás okát és időtartamát a fuvarlevélbe kell bejegyezni; ennek elmulasztása esetén a vasút a feltartóztatásra nem hivatkozhat.
40. Cikk
Az átvevő értesítése a küldemény érkezéséről
1. § A vasút az átvevő által kirakandó küldemény érkezéséről az átvevőt a közforgalmú rakodóhelyen a kocsi kiállítása előtt legalább hat órával értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni azt az időpontot, amelyben a vasút a kocsit kirakás végett kiállítja.[30]
2. § A vasút által kirakandó küldemény érkezéséről az átvevőt a vasút akkor értesíti, ha a küldemény már megérkezett.
3. § Az értesítés távbeszélőn, távbeszélő összeköttetés hiányában küldönccel írásban vagy távirattal történik; a vasút által kirakandó küldeményről az átvevő postai levéllel is értesíthető.
Az átvevő és a rendeltetési állomás az értesítés egyéb módjára vonatkozóan írásban megegyezhet.
4. § A vasút az átvevő által kirakandó küldeményekre a vonatkozó értesítési kötelezettségének akkor tett eleget, ha az értesítést tartalmazó táviratot feladta, az átvevőt távbeszélőn értesítette, az értesítést küldönccel kézbesítette, illetőleg a közlést a posta üzenetközvetítő szolgálatának átadta, vagy az értesítést küldönccel igazoltan megkísérelte.
A vasút által vezetett előjegyzés a távbeszélőn adott értesítés bizonyítékául szolgál.
5. § A vasút által kirakandó küldeményre vonatkozó értesítést megtörténtnek kell tekinteni:
a) küldönccel kézbesített értesítés esetében a kézbesítéssel vagy annak szabályszerű megkísérlésével;
b) távbeszélőn adott értesítés esetében az értesítés leadásával;
c) a távirat feladásától számított 6 óra elteltével;
d) a levél postára adásától számított 24 óra elteltével.
6. § A vasút az értesítésben köteles az átvevő által kirakandó küldeménynél a kirakási határidőt (47. Cikk 1. §), a vasút által kirakandó küldeménynél az elviteli határidőt (47. Cikk 11. §) megjelölni.
7. § Az értesítés elmarad, ha
a) a feladó a fuvarlevélben, vagy az átvevő a rendeltetési állomáshoz intézett iratban az értesítés mellőzését kívánja;
b) a feladó a küldeményt "pályaudvaron marad" rendeltetéssel adja fel;
c) a vasút a küldeményt házhoz fuvarozza.
41. Cikk
A fuvarlevél kiváltása
A küldemény kiszolgáltatása
1. § A hitelezett küldeményeknél a vasút a rendeltetési állomáson az átvevőnek a küldeményt a fuvarlevél-másolattal együtt az átvétel elismerése ellenében kiszolgáltatja.[31]
A nem hitelezett küldeményeknél a vasút a rendeltetési állomáson, a fuvarlevélben feltüntetett követelések kiegyenlítése után az átvevőnek a fuvarlevelet átadja és a küldeményt az átvétel elismerése ellenében kiszolgáltatja.
2. § Ha valamelyik küldemény kiszolgáltatása a fuvarlevélben megjelölt rendeltetési állomáson az állomás korlátolt forgalmi berendezése miatt nem lehetséges, a vasút a küldeményt a fuvarozási útirányon a rendeltetési állomás előtt fekvő, kellő forgalmi berendezéssel ellátott legközelebbi állomáson szolgáltatja ki.
3. § A küldeményt kiszolgáltatottnak kell tekinteni akkor is, ha azt a vasút
a) a vámhivatal kezelési helyiségébe vagy raktárába adta át, feltéve hogy ezeket nem a vasút tartja zár alatt;
b) az e szabályzat 47. Cikkének 7. és 15. §-ában, illetőleg 51. Cikkének 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint tárolta, illetőleg szállítmányozónál vagy közraktárban beraktározta.
4. § A fuvarlevél kiváltására jelentkező személy átvételi jogosultságát a vasút vizsgálni köteles, kivéve ha a jelentkező az átvevő által aláírt értesítő- és vétlevelet felmutatja. Ha a kiváltásra az átvevő meghatalmazottja jelentkezik és nem mutatja fel az átvevő által aláírt értesítő- és vétlevelet, személyazonosságának igazolása mellett a meghatalmazást is fel kell mutatnia. Az átvevő meghatalmazását az értesítő- és vétlevélre is rávezetheti.
5. § A vasút a küldeményt a kiváltott fuvarlevél, illetőleg hitelezett küldeménynél a kiváltott fuvarlevél-másolat bemutatása és a küldemény átvételének az értesítő- és vétlevélen történő nyugtázása ellenében szolgáltatja ki. Az a meghatalmazott, aki az átvevő által alá nem írt értesítő- és vétlevéllel jelentkezik a küldemény átvételére, a küldemény átvételekor köteles az állomásnak meghatalmazását átadni.
Ha az átvevő meghatalmazásra vonatkozó általános nyilatkozatot adott át az állomásnak, esetenkénti meghatalmazás nem szükséges.
6. § Ha valamely fuvarlevélben a 14. Cikk 1. § b) pontjában foglalt rendelkezés ellenére több átvevő van megjelölve, a vasút az átvevők bármelyikét teljes jogú átvevőnek tekintheti.
7. § Az átvevő a küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt
a) az értesítés kézbesítésének vagy távbeszélőn történő közlésének mellőzését, illetőleg az értesítő- és vétlevélnek az átvevő vagy meghatalmazottja részére a pályaudvaron történő átadását;
b) más személy értesítését;
c) a házhoz fuvarozás mellőzését;
d) a küldeménynek meghatalmazottja részére történő kiszolgáltatását;
e) a küldemény súlyának és darabszámának a megállapítását kívánhatja.
Az átvevő a d) és e) pontban említett utasítást a küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele után is adhatja.
A díjszabás az átvevő utasításadási körét kiterjesztheti.
Az utasításokból eredő költség az átvevőt terheli.
A küldeménynek a rendeltetési állomásra érkezése után az átvevő a vasúttól a fuvarlevél (fuvarlevél-másolat) átadását és a küldemény kiszolgáltatását követelheti.
8. § Ha a küldemény elveszett, vagy a 62. Cikk 2. §-ában említett határidő lejártáig nem érkezett meg, az átvevő a fuvarozási szerződésből eredő jogait a vasúttal szemben saját nevében érvényesítheti, feltéve hogy a fuvarlevélből eredő kötelezettségeit előzetesen teljesítette, illetőleg a hitelezett küldeménynél a fuvarlevél-másolatot átvette.
9. § A vasút az átvevő kívánságára a fuvarlevél kiváltásának napjától számított egy éven belül a küldemény kiszolgáltatásáról igazolást ad. Az igazolás díját a díjszabás állapítja meg. Az igazolás felhasználására a 31. Cikk 4. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.
42. Cikk
Zálogjog
1. § A vasutat a küldeményt terhelő fuvarköltségek erejéig a fuvarozott küldeményre zálogjog illeti meg.
2. § A zálogjogot a vasút a többi fuvarozó előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző fuvarozókkal szemben kezesként felel.
3. § A fuvarozási szerződésből eredő zálogjog megelőzi a küldeményt terhelő egyéb zálogjogot. A vasút a zálogjoggal biztosított követelést bírósági eljárás nélkül az állami vagy szövetkezeti kereskedelem útján való értékesítéssel elégítheti ki.
43. Cikk
Kirakási kötelezettség
1. § A küldeményt - a 2. §-ban felsoroltak kivételével - a vasút rakja ki.
2. § Az átvevőnek kell kirakni a vasút által házhoz nem fuvarozott
a) kocsirakományú küldeményt,
b) olyan darabáru-küldeményt, amely 7 méternél hosszabb vagy 500 kg-nál súlyosabb tárgyat tartalmaz.
c) szabadon feladott élőállatot tartalmazó küldeményt,
d) közúti-, légi- és vízijárműveket,
e) ömlesztett árukat,
3. § A miniszter a 2. § rendelkezéseitől eltérést állapíthat meg.
44. Cikk
Kocsik kitisztítása
1. § Az átvevő által kirakandó küldemények kirakása után az átvevő a kocsit kitisztítani (kiseperni) köteles. Ha ennek nem tesz eleget, a vasút a díjszabásban megállapított díjat számítja.
2. § Ha a vasút az állategészségügyi vagy más hatósági rendelkezések szerint a kocsit tisztítani vagy fertőtleníteni köteles, ezért a díjszabásban megállapított díjat számítja fel.
45. Cikk
Házhoz fuvarozás
1. § A vasút az árut átvevő telepére (lakására) házhoz fuvarozhatja. Azokat az állomásokat, ahonnan a küldemények házhoz fuvarozását a vasút végzi, a díjszabásban fel kell sorolni.
2. § A házhoz fuvarozás feltételeit a díjszabás állapítja meg.
3. § A vasútnak ebben a szabályzatban megállapított felelőssége a házhoz fuvarozásra is kiterjed.
4. § A vasút a küldeményt nem fuvarozza házhoz, ha a feladó a fuvarlevélben vagy az átvevő a rendeltetési állomáshoz intézett iratban a házhoz fuvarozás mellőzését kívánja és a küldemény elviteléről az átvevő az elviteli határidőn belül gondoskodik.
5. § A miniszter üzemi okokból egyes állomásokon vagy egyes árunemekre a kötelező házhoz fuvarozást elrendelheti. Az erre vonatkozó rendelkezést a díjszabásra megállapított módon kell kihirdetni.
46. Cikk
Súly-, darabszám- és tartalommegállapítása rendeltetési állomáson a fél kívánságára
1. § A vasút a feladónak a fuvarlevélben, vagy az átvevőnek a rendeltetési állomáson a vasút által árusított nyomtatványon kifejezett kívánságára köteles a küldemény súlyát és darabszámát, valamint a kiürített kocsi önsúlyát a rendeltetési állomáson megállapítani. Ez alól csak akkor mentesül, ha a megállapítást a rendeltetésre álló eszközök vagy a küldemény természete nem teszi lehetővé, vagy ha a megállapítás az üzem menetében zavart okozna. A vasút a mérlegelés vagy darabszámlálás megtagadását és annak rövid indokolását a fuvarlevélbe, illetőleg a mérlegelési vagy darabszámlálási kívánságot tartalmazó nyomtatványra bejegyezni köteles.
2. § A küldemény súlyának és darabszámának, továbbá a kocsi önsúlyának megállapításáért a díjszabásban megállapított díjat kell fizetni, kivéve ha olyan darab- vagy súlyhiányt állapítottak meg, amelyért a vasút felelős, de amelyet még el nem ismert, illetőleg a kocsi megállapított önsúlya a kocsin feltüntetett önsúlyhoz képest 5 % vagy ennél nagyobb eltérést mutat.
3. § Ha a vasút a súlymegállapítást megtagadja, az átvevő a küldeményt a vasút meghatalmazottjának jelenlétében a legközelebbi alkalmas mérlegen megmérlegelheti. Az átvevő köteles a mérlegeléssel kapcsolatos költségeket - beleértve a meghatalmazott kirendelésével járó költségeket is - megfizetni. Ezt a mérlegelést az 1. § szerinti súlymegállapításnak kell tekinteni, ha a küldemény a mérlegelés befejeztéig vasúti alkalmazott felügyelete alatt állott.
4. § Az átvevő a rendeltetési állomáson a fuvarlevél, illetőleg a fuvarlevél-másolat kiváltása után, de még a küldemény kiszolgáltatása előtt kívánhatja, hogy a vasút a küldemény tartalmát és csomagolását megvizsgálja és megállapítsa, hogy a fuvarlevélben foglalt adatoknak megfelel-e. A vasút a kívánságot teljesíti, ha ezt az üzemi viszonyok és a küldemények természete nehézség nélkül lehetővé teszi. Ezért a megállapításért a díjszabásban megállapított díjat kell fizetni.
5. § A súly-, darabszám- és tartalommegállapítást a rendeltetési állomáson az átvevő kívánságára az ő jelenlétében kell foganatosítani.
6. § A díjszabás határozza meg, hogy a fuvarlevél kiváltása előtt az átvevő az áruból vehet-e mintát és milyen feltételek mellett.
47. Cikk
Kirakási és elviteli határidő. Elvitel késleltetése
1. § Az átvevő az általa kirakandó küldeményt a miniszter által megállapított határidő alatt köteles kirakni (kirakási határidő) és elvinni. A kirakás és az elvitel a nap minden szakában és munkaszüneti napokon is kötelező.
2. § A kirakási határidő a küldemény érkezéséről adott értesítésben megjelölt időpontban kezdődik, feltéve hogy eddig az időpontig a kocsit a vasút kirakáshoz kiállította. Ha a vasút a kocsit az értesítésben megjelölt időpont után állította ki kirakáshoz, a kirakási határidő a kiállítás időpontjától kezdődik.
Mindaddig, amíg a vasút a kötelező értesítést nem teljesíti, a kirakási határidő nem kezdődik el.
3. § Olyan küldemények kirakási határideje, amelyeknek érkezéséről az átvevőt a vasút nem köteles értesíteni [40. Cikk. 7. § a) és b)], akkor kezdődik, amikor a vasút a kocsit kirakáshoz kiállította.
4. § A vasút az átvevő által kirakandó küldeményt tartalmazó kocsit az értesítésben megjelölt időpont előtt is kiállíthatja, de a kirakási határidő ily esetben is az értesítésben megjelölt időponttól kezdődik, ez esetben az átvevő a kirakást korábban is megkezdheti.
5. § Ha az értesítés megtörténte és az értesítésben közölt időpont között nincs meg a 40. Cikk 1. §-ában meghatározott időköz, a kirakási határidő csak az értesítés megtörténtét követő hat, illetőleg három óra elteltével kezdődik, feltéve hogy a kocsi ebben az időpontban kiszolgáltatásra készen áll.[32]
6. § Ha a vasút a kocsit az értesítésben megjelölt időponttól számított egy óra alatt nem állítja ki kirakáshoz, köteles az átvevőnek az elvitel megkísérlése által okozott költségeket megtéríteni. Ebben az esetben a vasút a kocsi kiállításának időpontjáról az átvevőt újból szabályszerűen értesíti. Az átvevő kívánságára a vasút köteles az elvitel eredménytelen megkísérlését a fuvarlevélen, illetőleg fuvarlevél-másolaton elismerni.
Mentesül a vasút a költségtérítési kötelezettségtől, ha a kocsikiállítás időpontjának változásáról az átvevőt a korábban közölt időpont előtt legalább két órával értesíti.
7. § Ha az átvevő a küldeményt a kirakási határidő alatt nem rakja ki, a kirakási határidő lejártától a késedelem idejére a díjszabásban megállapított kocsiálláspénzt köteles fizetni. Ha a díjszabás másként nem rendelkezik, a kocsiálláspénz legfeljebb 48 órára számítható, 48 óra elteltével, ha az átvevő a küldeményt nem is rakta ki, fekbért kell felszámítani.
Ha az átvevő a küldemény kirakását a miniszter által megállapított határidőn belül nem kezdi meg, a vasút jogosult a küldeményt az átvevő költségére kirakni (kényszerkirakás) és tárolni.
8. § A kirakási határidő szünetel:
a) hatósági kezelés tartama alatt, feltéve hogy a kezelést nem az átvevő késlelteti;
b) ha a kirakást a vasút késlelteti.
9. § Ha az átvevő a küldeményt kirakja, de a kirakási határidő lejártától számított 24 órán belül a küldeményt az állomás területéről nem viszi el, köteles a kirakási határidő lejártától, illetőleg, ha a küldeményt a kirakási határidőn belül nem rakta ki, a kirakás megtörténtétől a késedelem idejére a díjszabásban megállapított fekbért fizetni.
Az állomás területéről el nem vitt küldeményt a vasút jogosult az átvevő költségére házhoz fuvarozni; köteles azonban erről a szándékáról az átvevőt legalább 24 órával előbb értesíteni.
Ennek a §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a küldeményekre is, amelyeket a 7. § alapján a vasút rakott ki.
10. § A vasút által kirakandó küldeményt a 11. §-ban megállapított határidőn belül a rendeltetési állomás hivatalos órái alatt kell átvenni és elvinni (elviteli határidő). Ha az elviteli határidőn belül az átvevő a küldeményt nem viszi el, a vasút az elviteli határidő lejártától a késedelem idejére a díjszabásban megállapított fekbért számítja fel.
A vasút a hivatalos órákról kifüggesztés útján ad tájékoztatást.
11. § A vasút által kirakandó küldemények elviteli határideje - ha az A) melléklet eltérő rendelkezést nem tartalmaz - teheráruknál 48 óra, gyorsáruknál 24 óra.
12. § Az elviteli határidő a küldemény megérkezéséről szóló értesítés megtörténtekor veszi kezdetét (40. Cikk 5. §). Az olyan küldemény elviteli határideje, amelynek megérkezéséről az átvevőt a vasút nem köteles értesíteni [40. Cikk 5. § a) és b)], akkor kezdődik, amikor a küldemény a vasútnál kiszolgáltatásra készen áll.
13. § Ha a vasút által kirakandó küldemény elvitele végett a vasút értesítése alapján az átvevő jelentkezik, de a küldemény részére egy órán belül ki nem szolgáltatható, a vasút köteles az elvitel megkísérlése által okozott költségeket az átvevőnek megtéríteni. Az átvevő kívánságára a vasút köteles az elvitel eredménytelen megkísérlését a fuvarlevélen, illetőleg fuvarlevél- másolaton elismerni.
14. § Az elviteli határidő szünetel:
a) hatósági kezelés tartama alatt, feltéve hogy a kezelést nem az átvevő késlelteti;
b) ha az elvitelt a vasút késlelteti;
c) munkaszüneti napokon.
15. § Ha az átvevő a fuvarlevelet kiváltotta, illetőleg a fuvarlevél-másolatot átvette, de a küldeményt a kirakási, illetőleg az elviteli határidőn belül nem vitte el, a vasút a küldeményt tárolhatja, vagy szállítmányozónak vagy közraktárnak beraktározás végett átadhatja, vagy az 51. Cikk 8., 9., 10. és 12. §-ának megfelelően értesítheti azzal az eltéréssel, hogy a feladó helyett minden esetben az átvevőt kell érteni.
IV. RÉSZ
A FUVAROZÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
48. Cikk
Utólagos rendelkezés
1. § A feladó utólagos rendelkezéssel kívánhatja a fuvarozási szerződés olyan megváltoztatását, hogy a vasút
a) a feladási állomásról még nem továbbított küldeményt részére szolgáltassa vissza;
b) a küldeményt útközben tartóztassa fel. A feladó ilyen rendelkezést csak egy ízben adhat. A feltartóztatás időtartama 48 óránál hosszabb nem lehet. Ha a feladó végleges rendelkezése 48 órán belül a feltartóztató állomásra nem érkezik meg, a vasút a fuvarozást folytatja;
c) a küldeményt a fuvarlevélben megjelölt rendeltetési állomáson ne a fuvarlevélben megnevezett, hanem más átvevőnek szolgáltassa ki;
d) a küldeményt ne a fuvarlevélben megjelölt, hanem más rendeltetési állomáson, a fuvarlevélben megnevezett vagy más átvevőnek szolgáltassa ki;
e) a küldeményt a feladási állomásra fuvarozza vissza és ott részére szolgáltassa ki;
f)[33]
g) utánvéttel megterhelt küldeményeknél a feladó utólagos rendelkezéssel az utánvétet törölheti, illetőleg annak összegét csökkentheti.
A d) és e) pontban említett esetekben a feladó a fuvarozás módjának (33. Cikk) megváltoztatását is kívánhatja, feltéve hogy a tekintetbe jövő állomásokra érvényes esetleges korlátozások (9. Cikk 3. §-a) ezt lehetővé teszik.
2. § Utólagos rendelkezés csak a teljes küldeményre adható.
3. § Az utólagos rendelkezést a díjszabásban megállapított mintának megfelelő, a vasút által árusított nyomtatványon kell megadni. A nyomtatványt a fuvarlevél kiállítására megállapított módon kell megadni. A nyomtatványt a fuvarlevél kiállítására megállapított módon kell kitölteni (13. Cikk).
4. § Az utólagos rendelkezést a vasútnak egyidejűleg bemutatandó fuvarlevél-másodpéldányon meg kell ismételni.
A vasút az utólagos rendelkezés átvételét azzal igazolja, hogy a fuvarlevél-másodpéldányt az utólagos rendelkezésre vonatkozó nyilatkozat alatt az állomás név- és keletbélyegzővel lebélyegzi.
Ha a vasút az utólagos rendelkezést a fuvarlevél-másodpéldány bemutatása nélkül végrehajtja, felelős azért a kárért, amelyet annak az átvevőnek okozott, akinek a feladó a fuvarlevél-másodpéldányt átadta.
5. § Utólagos rendelkezést vagy a feladási, vagy a rendeltetési állomáson, vagy pedig azon a közbeeső állomáson lehet adni, ahol a küldemény éppen van.
6. § A feladónak utólagos rendelkezési joga megszűnik, mihelyt az átvevő a fuvarlevelet kiváltotta, vagy 41. Cikk 7. és 8. §-a értelmében a fuvarozási szerződésbe belépett.
7. § A küldemény rendeltetési állomásának és átvevőjének megváltoztatására vonatkozó utólagos rendelkezést a feladón kívül törvényes rendelkezéssel erre felhatalmazott szervek is adhatnak. Ilyen esetekre az utólagos rendelkezés alaki feltételei tekintetében a miniszter eltéréseket állapíthat meg.
8. § Ha az átvevő megváltoztatására törvényes rendelkezéssel erre felhatalmazott szerv ad utólagos rendelkezést, ez a szerv köteles a feladó, az eredeti átvevő és a végleges átvevő közötti elszámolást rendezni.
49. Cikk
Az utólagos rendelkezés végrehajtása
1. § Ha az utólagos rendelkezést nem azon az állomáson adták, ahol azt végre kell hajtani, a vasút a rendelkezést késedelem nélkül ajánlott levélben köteles továbbítani.
A feladó kívánságára és költségére az utólagos rendelkezésről az állomás az érdekelt állomásnak távirati értesítést is küld. Kocsirakományú küldeményekre, vagy gyorsan romló árura vonatkozó utólagos rendelkezést a távirat alapján végre kell hajtani, ha megállapítható, hogy a táviratot az illetékes állomás adta fel. Egyébként a táviratot vevő állomás az ajánlott levél megérkezéséig sem a fuvarlevelet nem adhatja ki, sem a küldeményt nem szolgáltathatja ki az átvevőnek és azt nem is továbbíthatja.
2. § A vasút az utólagos rendelkezést nem hajtja végre, ha
a) az átvevő a fuvarlevelet kiváltotta, illetőleg a fuvarlevél-másolatot átvette, vagy a 41. Cikk 7. és 8. §-a értelmében a fuvarozási szerződésbe belépett;
b) a végrehajtás jogszabállyal vagy hatósági rendelkezéssel ellenkezik;
c) a végrehajtás az üzem rendes menetében zavart okozna;
d) a nem hitelezett küldeményeknél a rendeltetési állomás megváltoztatása esetében, ha ezeket a költségeket haladéktalanul le nem fizetik, vagy biztosítékkal nem fedezik;
e) a küldemény a 48. Cikk 1. § f) pontjában említett esetben a rendeltetési állomásra az utólagos rendelkezés beérkezése előtt megérkezett.
3. § Az utólagos rendelkezés végrehajtásának akadályáról a feladót haladéktalanul értesíteni kell.
4. § A vasút az utólagos rendelkezés végrehajtásáért a díjszabásban megállapított díjat számítja.
5. § Ha az utólagos rendelkezés alapján a küldeményt közbeeső állomáson szolgáltatják ki, a vasút a fuvardíjat csak eddig az állomásig számítja. Ha az utólagos rendelkezés végrehajtásával kapcsolatban a küldeményt az új rendeltetési állomás előtt fekvő állomáson fel kell tartóztatni, vagy ha a küldemény már áthaladt az új rendeltetési állomáson és az utólagos rendelkezés alapján erre az állomásra kell visszaküldeni, vagy ha az utólagos rendelkezés alapján a küldeményt más rendeltetési állomásra kell fuvarozni, vagy a feladási állomásra kell visszaküldeni, a vasút a fuvardíjat a feltartóztató állomásig, illetőleg az eredeti rendeltetési állomásig és ettől az állomástól az új rendeltetési állomásig, illetőleg a feladási állomásig külön-külön számítja.
50. Cikk
Fuvarozási akadályok
1. § Ha a feladott küldemény továbbítása akadályba ütközik és segélyútirány áll rendelkezésre, a küldeményt több fuvardíj beszedése nélkül ezen az útirányon kell a rendeltetési állomásra továbbítani és a fuvarozási határidőt a segélyútirány alapján kell számítani.
2. § Ha segélyútirány nem áll rendelkezésre, a vasút köteles a feladót a fuvarozási akadályról értesíteni és tőle utasítást kérni arra, hogy mi történjék a küldeménnyel. Az utasítás bármilyen tartalmú lehet.
A feladó értesítése elmarad, ha a kísérő a 26. Cikk 4. §-a értelmében megfelelő utasítást adott.
3. § A feladó - illetőleg a 26. Cikk 4. §-a szerint eljáró kísérő - utasítását az értesítő iraton, vagy arra hivatkozva írásban köteles ahhoz az állomáshoz intézni, amelyiktől az értesítést kapta.
4. § A feladó utasítást általában úgy adhat, hogy utasítását a fuvarlevél-másodpéldányra rávezeti és azt a vasútnak bemutatja. Ha a feladó fuvarlevél-másodpéldány bemutatása nélkül ad utasítást, felelős az átvevővel szemben az ebből keletkezett kárért, feltéve hogy az átvevőnek a fuvarlevél-másodpéldányt átadta.
A kísérő utasítást csak úgy adhat, hogy az utasítást a fuvarlevél-másodpéldányra is feljegyzi és azt bemutatja.
5. § A feladó a fuvarlevélben fuvarozási akadály esetére utasítást adhat. Ha ez az utasítás a fuvarozás végrehajtását az adott körülmények között nem teszi lehetővé, a vasút köteles a feladótól más utasítást kérni.
6. § Fuvarozási akadály esetében a feladó a fuvardíjnak az akadály felmerüléséig járó arányos részét és a vasút költségeit köteles megfizetni, ha azok meg nem fizetésével gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a vasút bizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívül felmerült ok idézte elő.
Az utasításadásra felszólító értesítő irat elküldésének napját követő 24 óra elteltével - ha a feladó eddig az időpontig utasítást nem adott vagy az nem volt végrehajtható - a vasút a díjszabásban megállapított kocsiálláspénzt, illetőleg fekbért számítja, mégpedig a feltartóztatás helyén kiszolgáltatandó küldeménynél a feladó utasításának megérkezéséig, a továbbítandó küldeménynél pedig az utasítás megérkezését követően közlekedő, továbbításra alkalmas első vonat menetrend szerinti indulási idejéig.
7. § Ha a feladó a feltartóztatott küldeményre végrehajtható utasítást nem adott, vagy pedig a feladót értesíteni nem lehet, a vasút az 51. Cikk 8., 9., 10. és 12. §-ának rendelkezései szerint jár el.
8. § Az utasítás végrehajtására a 49. Cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
51. Cikk
Kiszolgáltatási akadályok
1. § Ha az átvevő nem található, vagy a küldemény átvételét megtagadja, vagy a fuvarlevelet a díjszabásban megállapított határidő alatt nem váltja ki, illetőleg a fuvarlevél-másolatot nem veszi át, vagy egyéb kiszolgáltatási akadály merül fel, a vasút köteles gondoskodni a küldemény tárolásáról. A tárolási költségek a küldeményt terhelik.
2. § A kiszolgáltatási akadályról a vasút köteles a feladót értesíteni és tőle utasítást kérni arra, hogy mi történjék a küldeménnyel. Az utasítás bármily tartalmú lehet. A feladó értesítése elmarad, ha a kísérő a 26. Cikk 4. §-a értelmében megfelelő utasítást adott.
3. § A feladó - illetőleg a 26. Cikk 4. §-a szerint eljáró kísérő - utasítását az értesítő iraton, vagy arra hivatkozva írásban köteles ahhoz ahhoz az állomáshoz intézni, amelyiktől az értesítést kapta.
4. § A feladó, illetőleg a kísérő köteles utasítását a vasútnak egyidejűleg bemutatandó fuvarlevél-másodpéldányon megismételni. Ha a vasút az utasítást a fuvarlevél-másodpéldány bemutatása nélkül végrehajtja, felelős azért a kárért, amelyet annak az átvevőnek okozott, akinek a feladó a fuvarlevél-másodpéldányt átadta.
Ha az átvevő a fuvarlevél, illetőleg a fuvarlevél-másolat átvételét megtagadja, a feladó (a kísérő) a fuvarlevél-másodpéldány felmutatása nélkül is adhat utasítást.
5. § A feladó már a fuvarlevélben adhat utasítást kiszolgáltatási akadály esetére. Ha ez az utasítás a kiszolgáltatást az adott körülmények között nem teszi lehetővé, a vasút köteles a feladótól más utasítást kérni.
6. § A feladó a fuvarlevélbe vezetett nyilatkozattal azt is kívánhatja, hogy a kiszolgáltatási akadályról a vasút a fuvarlevélben megjelölt meghatalmazottját értesítse és tőle kérjen utasítást. A 3. és 4. § rendelkezéseit ebben az esetben is kell alkalmazni.
7. § Az utasítás végrehajtására a 49. Cikk rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
8. § Ha a feladót nem lehet értesíteni, vagy a feladó az értesítés elküldését követő öt napon belül végrehajtható utasítást nem ad, a vasút a kézbesíthetetlen küldeményt értékesítheti.[34]
9. § Ha a kézbesíthetetlen küldemény gyorsan romló árut tartalmaz, a vasút jogosult a küldeményt a kirakási, illetőleg elviteli határidő eltelte után nyomban értékesíteni.[35]
10. § Az értékesítésről a vasút a feladónak lehetőleg előzetes értesítést küld.[36]
11. § Az utasítás végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek a küldeményt terhelik.
12. § Ha a vasút a küldeményt értékesíti, a befolyt vételárat a küldeményt terhelő költségek levonása után a feladónak kifizeti.[37]
Ha a vasút javára befolyt összeg a küldeményt terhelő költségeket nem fedezi, a feladó köteles a különbözetet megtéríteni.
13. § Ha a kiszolgáltatási akadályról szóló értesítés elküldése után, de még a végrehajtható utasítás megérkezése előtt az átvevő a fuvarlevél kiváltására jelentkezik, a vasút a küldeményt neki kiszolgáltatja és erről a feladót értesíti.
V. RÉSZ
FELELŐSSÉG
I. Fejezet
A VASÚT FELELŐSSÉGE
52. Cikk
A vasutak egyetemleges felelőssége
1. § Az a vasút, amely a küldeményt fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette, felelős a fuvarozásnak az egész útvonalon egészen a kiszolgáltatásig terjedő végrehajtásáért.
2. § Minden következő vasút azáltal, hogy a küldeményt a fuvarlevéllel átveszi, a fuvarlevél feltételeinek megfelelően belép a fuvarozási szerződésben és magára vállalja az abból folyó kötelezettségeket. Emellett a 66. Cikk 3. §-ának a rendeltetési vasútra vonatkozó rendelkezései érintetlenek maradnak.
53. Cikk
A vasút fuvarozói felelőssége
1. § A vasút felel alkalmazottaiért és azokért a személyekért, akiket a fuvarozás végrehajtása céljából alkalmaz. Nem felel a vasút alkalmazottjáért, ha az más megbízásából olyan szolgálatot teljesít, amelynek teljesítése nem a vasút kötelessége.
2. § A vasút felelős azért a kárért, amely a küldemények teljes vagy részleges elveszése, vagy megsemmisülése, vagy megsérülése folytán a felvételtől a kiszolgáltatásig keletkezett.
3. § Ha az e szabályzat rendelkezései szerint fuvarozott kocsirakományt újból feladják anélkül, hogy azt átraknák és a vasút őrizetéből kikerülne, azt kell vélelmezni, hogy az esetleges részleges elveszés vagy megsérülés az utolsó fuvarozási szerződés tartama alatt keletkezett. Ugyanezt kell vélelmezni, ha a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény (CIM) rendelkezései alapján fuvarozott kocsirakományt anélkül, hogy azt átraknák és a vasút őrizetéből kikerülne, e szabályzat rendelkezései alapján újból feladják, feltéve hogy közvetlen feladás esetében az eredeti feladási állomásról a végső rendeltetési állomásig a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezményt kellett volna alkalmazni.
54. Cikk
Mentesség a fuvarozói felelősség alól
1. § A vasút teljes vagy részleges elveszés, vagy megsemmisülés, vagy sérülés esetében mentesül a fuvarozói felelősség alól, ha a kár
a) a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,[38]
b) a küldemény belső tulajdonsága, melynek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás vagy ezekhez hasonló más kár, élőállatoknál károsodás állhat elő;
c) a csomagolásnak a feladás alkalmával kívülről észre nem vehető hiányossága;
d) a feladó által végzett berakás, illetőleg az átvevő által végzett kirakás, vagy
e) annak következtében állott elő, hogy a feladó, az átvevő vagy a kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, így különösen, ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át vagy nem jól töltötte ki,
ha a vasutat nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről,
ha a küldeményhez kísérőt nem rendelt olyan esetben, amikor e szabályzat, a díjszabás vagy adott esetben a feladóval létesített és a fuvarlevélbe bejegyzett megállapodás szerint a küldeményt kísérettel kellett volna fuvarozni, továbbá
ha az A) mellékletben meghatározott biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta.
2. § A küldemény belső természeti tulajdonsága következtében a fuvarozás ténye folytán rendszerint előálló súlyveszteség mértéke a következő:
a) a súly 2 %-a a folyadékoknál, a nyirkos állapotban feladott, valamint a következő áruknál: bőrök, vágott dohány, friss dohánylevelek, édesgyökér, fakéreg, reszelt és őrölt festőfák, friss főzelék, gyapjú, gyökerek, friss gyümölcs, szárított és aszalt gyümölcs, szárított halak, állati inak, komló, lószőr, friss ragasz, só, szappan, kemény olajok, szarvak és körmök, zsírok;
b) a súly 0,5 %-a a búza, rozs, árpa, zab, rizs, köles, borsó, bab, lencse, olajosmagvak, répamagvak, herefélék és fűfélék magvai zsákokban való fuvarozás esetében;
c) a súly 1 %-a minden egyéb árunál, amely a fuvarozás tartama alatt ugyancsak súlyveszteséget szenvedhet, feltéve hogy a miniszter egyes árukra ennél kisebb mértéket nem állapít meg.
Ha a vasút egy fuvarlevéllel több árudarabot fuvarozott és a feladó az egyes árudarabok súlyát a feladásnál a fuvarlevélben külön-külön megjelölte, vagy más módon megállapítható az egyes darabok feladási súlya, az említett mértékeket minden árudarab után külön kell számítani.
A küldemény teljes elveszése esetében a kártérítés összegének kiszámításánál súlyveszteség címén semmiféle levonásnak nincs helye.
Ennek a §-nak a rendelkezései nem zárják ki azt, hogy a vasút adott esetben az 1. §-ban említett mentességi okok alapján messzebbmenő mentességre hivatkozhassék.
3. § A vasutat terheli annak bizonyítása, hogy a kárt tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, a feladót, illetőleg az átvevőt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza.[39]
A csomagolás hiányosságát a vasút, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a feladó, illetőleg az átvevő köteles bizonyítani.
Ha a berakást a feladó, illetőleg a kirakást az átvevő végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állott elő.
A feladót, illetőleg az átvevőt terheli annak bizonyítása, hogy ő, illetőleg az általa rendelt kísérő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
55. Cikk
A kártérítés mértéke
1. § Ha a vasút e szabályzatban rendelkezései értelmében a küldemény teljes vagy részleges elveszéséért, illetőleg megsemmisüléséért kártérítéssel tartozik, a kártérítés mértéke: a számlával vagy más módon bizonyított összeg, ennek hiányában a hatósági ár, a hatósági ár hiányában a feladás helyén és idejében érvényben volt piaci ár, ennek hiányában a közönséges érték. Ezen felül meg kell fizetni az elveszett küldemény fuvarozásával kapcsolatban fizetett költségeket, illetőleg ezek arányos részét is, feltéve hogy ezek a költségek a számla összegébe nincsenek belefoglalva.[40]
2. § A küldemény megsérülése esetében a vasút választása szerint vagy az értékcsökkenés megtérítésére, vagy pedig a sérülés kijavítására köteles.
A kártérítés összege a küldemény megsérülése esetében nem haladhatja meg
a) a küldemény teljes elveszése esetében járó kártérítés összegét, ha a sérülés következtében a teljes küldemény értéke csökkent;
b) az értékben csökkent rész elveszéséért járó kártérítés összegét, ha a küldeménynek csak egy része sérült meg.
3. § Ha a feladó a küldemény értékét bevallotta, a kártérítés alapjául a bevallott érték szolgál, a fizetendő kártérítés összege azonban nem haladhatja meg az 1. § bekezdése alapján meghatározható összeget.
4. § Ha a kárt a vasút szándékosan okozta, az ebből eredő minden kárért felelős.
5. § Ha a feladó írásban utasította a vasutat arra, hogy a küldeményt csomagolás hiányossága ellenére vegye át, a csomagolás hiányossága következtében a vasútra vagy más személyre háruló kárt köteles megtéríteni, és viseli a küldeményben keletkezett kárt is. Ha pedig a vasút a csomagolás kívülről észrevehető hiányossága ellenére anélkül vette át a küldeményt, hogy erre a feladó írásban utasította volna, a csomagolás hiányossága következtében a vasútra vagy más személyre háruló kárt, valamint a küldeményben keletkezett kárt fele részben a vasút, fele részben a feladó viseli.[41]
Harmadik személyekkel szemben a vasút köteles helytállni; a feladótól a reá eső rész megtérítését követelheti.
56. Cikk
Kötbér
1. § Ha a vasút a fuvarozási határidőt - olyan okból, amelyért felelős - túllépi, minden megkezdett nap után, amellyel a határidőt túllépte, a fuvardíj 1/10 részét, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles fizetni.
2. § A károsult kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor követelheti, ha a vasút a díjszabásban megállapított feltételek mellett (57. Cikk), illetőleg a feladási állomás szerint illetékes igazgatósággal kötött megállapodás alapján a határidő megtartását a fuvarlevélben elvállalta és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.[42]
3. § A küldemény teljes elveszése esetében a fuvarozási határidő túllépéséért kötbér nem követelhető.
4. § Részleges elveszés esetében a kötbér összegének meghatározásánál csak a kiszolgáltatott küldeményrészre eső fuvardíjrészt kell alapul venni.
5. § Ha a küldemény megsérült és a vasút a fuvarozási határidőt túllépte, az értékcsökkenés megtérítésén felül a jogosult a fuvarozási határidő túllépéséért az 1. § szerint járó kötbért is követelheti.
57. Cikk
Értékbevallás
1. § A feladás alkalmával a feladó a következő áruk értékét köteles bevallani:
a) arany, ezüst, platina,
b) drágakövek,
c) értékes szőrmék: hód, kékróka, hermelin (hölgymenyét), nyest, nerc, vidra, asztrakán, fóka, szilszkin, ezüstróka, szkunksz, coboly, valamint ezekből a szőrmékből előállított áruk,
d) megvilágított filmek,
e) művészi tárgyak (festmények, szobrok stb.),
f) régiségek.
2. § A feladó az 1. §-ban fel nem sorolt bármely más áru értékét is bevallhatja.
3. § A feladó a díjszabásban megállapított feltételek mellett a küldemény értékét akkor is bevallhatja, ha a fuvarozási határidő túllépése esetében a kötbért meghaladó bizonyított kárának megtérítését kívánja biztosítani.
4. § Az értékbevallás összegét a fuvarlevélnek "Az áru bevallott értéke" című rovatába, a határidő megtartására vonatkozó kívánságot a fuvarlevél "Nyilatkozatok" című rovatába kell beírni. A bevallott érték összege nem haladhatja meg az 55. Cikk 1. §-ának rendelkezései szerint meghatározott összeget.
5. § A feladási állomás a küldemény felvétele alkalmával ellenőrizheti, hogy az értékbevallás megfelel-e a 4. § rendelkezéseinek. Ha e tekintetben a vasút és a feladó között vita támad, a feladó saját költségére a vasút által is elfogadott szakértőt hívhat. A szakértő döntése mindkét félre kötelező.
6. § A küldemény értékének bevallása, illetőleg a fuvarozási határidő megtartásának külön elvállalása esetében a vasút a díjszabásban megállapított díjat számítja.
58. Cikk[43]
59. Cikk
A kártérítési összeg kamatozása
A vasút által fizetendő kártérítési összeg után a felszólamlás beérkezésének napjától 5 %-os kamatot kell fizetni. Fuvarlevelenként 50 Ft-nál csekélyebb összeg után kamat nem jár.
60. Cikk[44]
II. Fejezet
61. Cikk
Bírságok valótlan súly- és tartalombevallás, biztonsági szabályok meg nem tartása, valamint kocsitúlterhelés esetében
1. § Valótlan súly-és tartalombevallás, kocsitúlterhelés, valamint az A) melléklet biztonsági szabályainak meg nem tartása esetében az alábbi §-okban meghatározott bírságot kell fizetni.
2. § Ha a feladó
a) robbanás veszélyének kitett tárgyat, öngyúló anyagot, undort keltő, vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyagot, organikus peroxidot, vagy az A) mellékletben felsorolt egyéb tárgyat hamis tartalombevallással ad fel, vagy
b) az A) mellékletben megállapított biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyja,
a bírság a feladási állomástól a rendeltetési állomásig az egész küldemény után járó fuvardíj ötszöröse.
3. § Ha a feladó az általa berakott áruval a kocsi terhelési határát túllépte, a bírság a terhelési határt meghaladó rakományrész után a feladási állomástól a rendeltetési állomásig a főrakományra alkalmazott díjtétel alapján számított fuvardíj négyszerese.
4. § Ha a feladó a fuvarlevélben az árut valótlanul vagy hiányosan nevezi meg, vagy az általa berakandó küldemény súlyát valótlanul tünteti fel és ezáltal fuvardíj-megrövidítést okozhat, a bírság a feladó által feltüntetett adatok alapján számított és a valóságnak megfelelő adatok alapján számítandó fuvardíj közötti különbözet háromszorosa.
5. § A 2. §-ban említett bírság beszedése esetében a 4. §-ban említett bírság nem számítható fel.
6. § A 2-4. §-ban említett bírságoktól függetlenül meg kell fizetni a fuvardíj-különbözetet és meg kell téríteni az esetleg okozott kárt.
7. § Nem kell bírságot fizetni
a) a valótlan súlybevallás vagy túlterhelés esetében, ha a feladó a súly megállapítását kívánta (28. Cikk 1. §),
b) a fuvarozás tartama alatt az időjárás behatása folytán előállott túlterhelés esetében, ha a jogosult bebizonyítja, hogy a feladó a kocsi megrakásánál az azon feltüntetett terhelési határt nem lépte túl,
c) fuvarozás tartama alatt beállott súlynövekedés esetében anélkül, hogy túlterhelés forogna fenn, ha a jogosult bebizonyítja, hogy a súlynövekedés az időjárás behatásának a következménye.
8. § A bírság a fuvarozott küldeményt terheli, bárhol állapították meg a beszedés alapjául szolgáló tényeket.[45]
A hitelezett küldeményeknél a bírságot a költségviselő köteles megfizetni.
9. § Ha az átvevő a küldeményt nem a fuvarlevélben megjelölt arra a célra használja fel, amely a küldeményre alkalmazott olcsóbb díjszámítás előfeltétele, a 4. § szerint járó bírságot az átvevő köteles megfizetni.
10. § A vasút a bírság összegét és felszámításának okát a fuvarlevélre feljegyzi.
VI. RÉSZ
KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE
62. Cikk
A küldemény teljes vagy részleges elveszésének, vagy megsérülésének megállapítása
1. § A küldemény teljes elveszéséről a vasút köteles igazolást adni.
2. § A jogosult minden további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti a küldeményt, ha azt a vasút a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon belül az átvevőnek nem szolgáltatta ki, vagy kiszolgáltatásra nem készítette elő.
3. § Ha a fuvarlevélben darabszám szerint megjelölt darabáru-küldeményből egyes önálló darabok a kiszolgáltatásnál hiányoznak, a vasút a részleges elveszést a fuvarlevélen, illetőleg hitelesített küldeményeknél a fuvarlevél-másolaton ismeri el.
Ha a küldemény kiszolgáltatása előtt a vasút annak sérülését vagy nem az előbbi bekezdésben említett részleges elveszését fedezi fel vagy gyanítja, vagy ha ilyen kár fennállását a jogosult állítja, a vasút köteles a küldemény állapotát, szükség esetében súlyát és ha lehetséges, a kár keletkezésének időpontját és okát jegyzőkönyvben megállapítani.
A megállapításhoz érdektelen tanúkat, esetleg szakértőt és ha lehetséges, a rendelkezésre jogosultat is meg kell hívni.
4. § A vasút a jegyzőkönyv másolatát a rendelkezésre jogosultnak köteles kiszolgáltatni.
Ha a vasút az átvevő kívánsága ellenére jegyzőkönyvet nem készít, vagy a részleges elveszést a 3. § szerint nem igazolja, az átvevő a küldemény átvételét akkor is megtagadhatja, ha a fuvarlevelet már kiváltotta.
5. § Ha a rendelkezésre jogosult kívánságára felvett jegyzőkönyv szerint részleges elveszés vagy sérülés nem áll fenn, a rendelkezésre jogosult köteles a felmerült költségeken felül a díjszabásban megállapított díjat fizetni.
6. § A küldemény kiszolgáltatása után a vasút a kármegállapítási jegyzőkönyvet csak akkor vesz fel, ha az átvevő a kár felfedezése után haladéktalanul, de legkésőbb a küldemény átvételét követő harmadik napon a kár megállapítását a rendeltetési állomástól írásban kérni. A kiszolgáltatás után történő kármegállapításért a vasút a díjszabásban megállapított díjat számítja.
Ilyen jegyzőkönyv alapján a vasúttal szemben igényt támasztani csak akkor lehet, ha a hiányt vagy a sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni.
Ha a jogosult ily jegyzőkönyv alapján kíván a vasúttal szemben kártérítési követelést érvényesíteni, neki kell bizonyítania, hogy a kár a felvételtől a kiszolgáltatásig terjedő időben keletkezett.
63. Cikk
A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog megszűnése
1. § Ha az átvételre jogosult a küldeményt kifogás nélkül átvette, a fuvarozási szerződés alapján a vasút ellen támasztható felszólamlási és kereseti jog - a 2. §-ban felsorolt esetek kivételével - megszűnik.
2. § Nem szűnik meg a kifogás nélküli átvétellel a felszólamlási és kereseti jog, ha
a) a követelés alapjául szolgáló tényt a vasút szándékossága vagy súlyos gondatlansága idézte elő;
b) a jogosult a fuvarozási határidő túllépése miatt emelt követelését az átvétel napját követő 30 napon belül az illetékes vasutak valamelyikénél írásban érvényesítette;
c) részleges elveszés vagy megsérülés esetében a vasút a részleges elveszét vagy megsérülést a 62. Cikk rendelkezéseinek megfelelően megállapította, vagy ha a megállapítás a vasút hibájából maradt el;
d) a követelés valamely fizetett összeg visszafizetésére vagy utánvételre vonatkozik.
3. § Ha az átvevő a küldeményt kifogással veszi át, az indokait az értesítő- és vétlevélre kell rávezetnie.
64. Cikk
A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog elévülése
1. § A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog - amely a 63. Cikk szerint nem szűnt meg - egy év alatt elévül, kivéve, ha a fizetendő összeg elismeréssel, egyezséggel vagy ítélettel már meg van állapítva.
2. § Az elévülés kezdő időpontja:
a) teljes vagy részleges elveszés, megsérülés vagy fuvarozási határidő túllépése miatt támasztott igények, a fuvardíj. mellékdíj, bírság és egyéb költségek fizetésére, utánfizetésére, vagy visszatérítésére, továbbá az utánvétre vonatkozó követelések esetében a küldemény kiszolgáltatásának napja, illetőleg az a nap, amikor a küldeményt ki kellett volna szolgáltatni;
b) a küldemény kiszolgáltatása után felmerült kocsiálláspénz, fekbér, vagy bármely költség fizetésére vagy utánfizetésére vonatkozó követelések esetében az a nap, amikor a követelés esedékessé vált;
c) a vasútnak olyan összegek megfizetésére vonatkozó követelései esetében, amely összegeket az átvevő helyett a feladó vagy a feladó helyett az átvevő fizetett ki és amelyeket a vasútnak vissza kell téríteni, az összeg visszatérítésének a napja;[46]
d) ha az eladásnál befolyt összeg a küldeményt terhelő költségnél nagyobb vagy kisebb, a különbözet megfizetésére, illetőleg utánfizetésére vonatkozó követelés esetében az eladás napja;
e) vámhatóság által követelt összegek kifizetésére vonatkozó követelés esetében az a nap, amikor a vámhatóság az összeget a vasúttól követelte.
3. § Az elévülés a vasútnál benyújtott peren kívüli felszólamlás elintézésének tartama alatt szünetel.
Az elévülés ismét folytatódik attól a naptól kezdve, amelyen a vasút a felszólamlót a felszólamlás elutasításáról írásban értesítette, és a felszólamláshoz csatolt mellékleteket - a 67. Cikk 5. §-ban említett okirat kivételével - visszaszolgáltatta.
A felszólamlás vagy az elintézés átvételének és a mellékletek visszaszolgáltatásának bizonyítása azt a felet terheli, aki ezekre az igényekre hivatkozik.
Ugyanarra a követelésre vonatkozóan ismételten benyújtott felszólamlás az elévülést nem szünetelteti.
4. § A kocsilemondási díj iránti követelés elévülése a kocsikiállítás napjával, ha a vasút a kocsit annak lemondása miatt nem állította ki, a lemondás vételének napjával kezdődik.[47]
Az elévülés a 8. Cikk 5. §-ában szabályozott érvényesítés elintézésének ideje alatt szünetel.
5. § Egyébként az elévülés szünetelésére és félbeszakítására az általános szabályok irányadók.
65. Cikk
A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog érvényesítésére jogosult személyek
1. § A fuvarozási szerződéssel kapcsolatban fizetett összegek visszatérítésére irányuló felszólamlási és kereseti jog a feladót, az átvevőt vagy a költségviselőt illeti aszerint, hogy ki teljesítette a fizetést.
2. § Utánvét alapján a vasút ellen felszólamlási és kereseti jogot a feladó érvényesítheti.
3. § A fuvarozási szerződésen alapuló, az 1. és 2. §-ban nem említett minden egyéb felszólamlási és kereseti jogot a vasút ellen
a) addig, amíg az átvevő a fuvarlevelet ki nem váltotta, vagy a 41. Cikk 7. és 8. §-a értelmében a fuvarozási szerződésbe be nem lépett, a feladó,
b) mihelyt a fuvarozási szerződésbe lépett, az átvevő érvényesítheti.
Az átvevő akkor is jogosult a felszólamlási és kereseti jog érvényesítésére, ha nem léphetett be a fuvarozási szerződésbe, de bebizonyítja, hogy az áru vételárát a feladónak megfizette, feltéve, hogy a feladó felszólamlási és kereseti jogát az átvevő felszólamlását megelőzően nem érvényesítette.
Ha az átvevő jogát ilyen alapon érvényesítette, a feladó joga megszűnik.
4. § A jogosult a fuvarozási szerződés alapján kereseti jogot csak akkor érvényesíthet, ha peren kívül felszólamlással élt és azt a vasút egészben vagy részben elutasította, vagy arra 60 napon belül nem válaszolt, illetőleg fizetést nem teljesített.
66. Cikk
Vasutak, amelyekkel szemben a felszólamlási és kereseti jog érvényesíthető
1. § A fuvarozási szerződéssel kapcsolatosan fizetett összeg visszatérítésére irányuló felszólamlási vagy kereseti jogot vagy az ellen a vasút ellen lehet érvényesíteni, amely ezt az összeget beszedte, vagy az ellen, amelynek javára az összeget beszedték.
2. § Az utánvét alapján a vasút ellen felszólamlási és kereseti jogot csak a feladási vasúttal szemben lehet érvényesíteni.
3. § A fuvarozási szerződésen alapuló, az 1. és 2. §-ban nem említett minden egyéb felszólamlási vagy kereseti jogot a feladási vasút, a rendeltetési vasút, vagy az ellen a vasút ellen lehet érvényesíteni, amelynek vonalán a felszólamlásra okot adó tény bekövetkezett. A felszólamlási és kereseti jogot a rendeltetési vasúttal szemben érvényesíteni lehet akkor is, ha az a küldeményt nem is vette át.
4. § Az 1., illetőleg a 3. §-ban említett vasutak között a jogosult választhat; a felszólamlással a választási jog elenyészik.
67. Cikk
Felszólamlás
1. § A fuvarozási szerződésen alapuló felszólamlást írásban kell a 66. Cikkben említett vasúthoz intézni.
2. § Ha a feladó él felszólamlással, a fuvarlevél- másodpéldányt, ha az átvevő él felszólamlással, hitelezett küldeményeknél a fuvarlevél-másolatot, nem hitelezett küldeményeknél pedig a fuvarlevelet kell bemutatnia, feltéve hogy a vasút az átvevőnek ezeket kiszolgáltatta.[48]
Ha a fuvarköltség elszámolása más elszámolási okmányon történt, a jogosultnak (65. Cikk 1. §) a fuvarköltség visszatérítésére irányuló felszólamlásához ezt az elszámolási okmányt kell mellékelnie.
3. § A fuvarlevelet (fuvarlevél-másolatot) és a fuvarlevél-másodpéldányt, valamint azokat az egyéb okmányokat, amelyeknek csatolását a jogosult szükségesnek tartja, akár eredetiben, akár másolatban kell mellékelni. A felszólamlás végleges elintézése alkalmával a vasút a fuvarlevélnek, a fuvarlevél-másodpéldánynak, illetve a fuvarlevél-másolatnak eredetiben való felmutatását követelheti avégett, hogy ezekre a végleges elintézés megtörténtét rávezethesse.
4. § Teljes vagy részleges elveszés, vagy megsérülés esetében a felszólamláshoz a vasút erre vonatkozó megállapítását (62. Cikk 1. és 3. §-a) és a kár összegét igazoló iratot is (55. Cikk 1. és 2. §-a) mellékelni kell.
5. § Ha a felszólamlást nem az arra jogosult nyújtja be, külön (nem a felszólamlás jogalapját bizonyító okiratok valamelyikén) kiállított és a jogosult által aláírt engedményt, meghatalmazást, megbízást vagy kereskedői tudósító levelet (a továbbiakban: igazolást) kell mellékelni, amelyet a vasút a felszólamlás elintézése után visszatart.[49]
Az említett igazolásnak a bemutatása nem szükséges, ha a felszólamláshoz a feladó vagy az átvevő a fuvarlevéllel, illetőleg a fuvarlevél-másolattal együtt a fuvarlevél-másodpéldányt is benyújtja.
Hitelezett küldeményeknél a fuvarköltség visszatérítésére irányuló felszólamlási és kereseti jog érvényesítésére a feladó, illetőleg az átvevő csak egymásnak adhatnak megbízást.
68. Cikk[50]
VII. RÉSZ
KÜLÖNLEGES FUVAROZÁSOK
I. Fejezet
ÉLŐÁLLATOK FUVAROZÁSA
69. Cikk
Feladás
1. § Egy fuvarlevéllel szabad feladni:
a) tartályban feladott állatot egyéb áruval, ha az együvérakást e szabályzat nem tiltja;
b) szabadon feladott élőállatot átköltözködési ingóságokkal, ha a vasút megítélése szerint az együvérakás következtében egyik sincsen kitéve sérülés vagy elveszés veszélyének.
2. § A vasút vadállatot csak abban az esetben vesz át fuvarozásra, ha csomagolása vagy berakása módjából sem személyekre, sem állatokra, sem árukra, sem a vasúti berendezésre veszély nem származhat. Ragadozó állatok csomagolásához használt ketrecekre, ládákra vagy egyéb tartályokra szembeötlő írással "Ragadozó állat" megjelölést kell alkalmazni.
3. § A feladó köteles az állategészségügyi szabályokat megtartani, minden erre a célra szükséges kísérőiratot a fuvarlevélhez mellékelni, és ahhoz tartósan hozzáfűzni.
70. Cikk
Berakás
1. § A feladó köteles a szabadon feladott élőállatok berakásáról, a kocsiban biztonságos elhelyezésükről, odakötözésükről és a szükséges kötözőeszközökről gondoskodni.
2. § A berakási határidő kezdetét az állatot továbbító vonat indulási idejéhez képest a feladási állomás állapítja meg.
71. Cikk
Továbbítás. Kíséret
1. § A vasút köteles kifüggesztés útján kihirdetni azokat a vonatokat, amelyekkel élőállatokat fuvaroz.
2. § Az élőállat-küldeményekhez a vasút az állatok gondozása végett kísérőt követelhet.
72. Cikk
Fuvarozási akadályok
1. § Ha a nem kísért állatok útközben megsérülnek vagy megbetegednek, a vasút állatorvos véleményét kérheti ki arra, hogy az állatok saját egészségük, illetőleg a velük együtt fuvarozott állatok egészségének veszélyeztetése nélkül tovább fuvarozhatók-e, azokat ápolásba kell-e adni, vagy esetleg le kell ölni. A feladót a vizsgálat eredményéről azonnal értesíteni kell, és utasítás adására kell felhívni. Ha a feladó megfelelő időn belül nem rendelkezik, a vasút úgy jár el, ahogyan azt a feladó érdekében a legelőnyösebbnek véli, s a feladót a tett intézkedésről értesíti. Az állatorvosi véleménynek, az állatok ápolásának vagy leölésének költségei, valamint a feltartóztatás folytán felmerült egyéb költség a küldeményt terheli.
2. § Kísért állatküldeményeknél fuvarozási akadálynak tekintendő az is, ha a kísérő bejelentése szerint a fuvarozás az állatok állapotára tekintettel az eredeti feltételek mellett nem hajtható végre.
73. Cikk
Hatósági szabályok teljesítése útközben
Ha a küldeménynek kísérője van, a kísérő köteles eleget tenni az állategészségügyi szabályoknak. E szabályok meg nem tartásából eredő következményekért azonban mindenkor a rendelkezésre jogosult a felelős. Ezeknek a szabályoknak a vasút is eleget tehet, ha azoknak a kísérő nem idejében, vagy nem megfelelően tesz eleget. Ebben az esetben a vasút kiadásain felül a díjszabásban megállapított díjakat is felszámíthatja.
74. Cikk
Itatás, locsolás, etetés
1. § Azokat az állatokat, amelyeknek fuvarozása előreláthatóan 24 óráig, vagy ennél hosszabb ideig tart, a feladó köteles berakás előtt kellőképpen megetetni és megitatni.
2. § Ha a fuvarozás 36 óránál hosszabb ideig tart, az állatokat minden 30 óra elteltével itatni kell. Kísérővel feladott állatok itatásáról a kísérőnek kell gondoskodnia.
3. § A feladónak a fuvarlevélbe bejegyzett kívánságára a vasút a sertéseket a díjszabásban felsorolt locsolási állomásokon locsoltatja. A locsolásért a vasút a díjszabásban meghatározott díjat számítja.
4. § A vasút az élőállatok etetését is elvállalhatja. Az élelemről a feladónak kell gondoskodnia. Az etetésért a vasút a díjszabásban meghatározott díjat számítja.
II. Fejezet
HULLAFUVAROZÁS
75. Cikk
Feladás
1. § A hullát tartalmazó koporsóra és a hullának koporsóba helyezésére a vonatkozó egészségügyi szabályok az irányadók.
2. § A feladás alkalmával az illetékes hatóság által kiállított halottszállítási engedélyt kell a vasútnak átadni, amelyet a vasút a hulla kiszolgáltatása alkalmával az átvevőnek kiad. Oly külföldi államokból származó hullaküldeményeknél, amely államokkal a halottszállítási engedélyek kölcsönös elismerését megállapodás biztosítja, az illetékes külföldi hatóság által kiállított halottszállítási engedély elégséges.
3. § A feladó kívánságára a vasút köteles közölni, hogy a hullát melyik vonattal továbbítják.
4. § A hullaküldemény utánvéttel nem terhelhető meg.
5. § Aki hullát ad fel anélkül, hogy ezt a fuvarlevélben feltüntetné, köteles a feladási állomástól a rendeltetési állomásig a hullaküldemény után járó fuvardíj négyszeresét bírságként megfizetni.
76. Cikk
Továbbítás
1. § Hullát fedett kocsiban kell fuvarozni. A kocsiba csak a küldeményhez tartozó tárgyakat szabad berakni. Ugyanazon a feladási állomáson ugyanarra a rendeltetési állomásra egyidejűleg feladott több hullát a vasút jogosult egy kocsiban fuvarozni.
Csukott halottas kocsiban feladott hulla nyitott vasúti kocsin fuvarozható.
2. § A feladó a hullaküldeményhez kísérőt adhat.
3. § Ha a vasút a hullát nem az általa megjelölt vonattal (75. Cikk 3. §-a) továbbítja, a változásról az átvevőt költségmentes távirattal értesíteni köteles.
77. Cikk
Kiszolgáltatás
1. § A hullának a rendeltetési állomásra megérkezéséről, feltéve hogy nem kísérővel érkezett, az átvevőt távbeszélőn, küldönccel vagy távirattal haladéktalanul értesíteni kell.
2. § Az átvevő köteles a hullát az értesítés megtörténtéről számítva a nappali időszakban hat órán belül az állomásról elvinni.
E rendelkezés szempontjából nappali időszaknak számít a 8 és 18 óra közötti időszak.
3. § Ha a hullát a 2. §-ban említett határidőn belül nem viszik el, azt a rendőrhatóságnak kell átadni.
4. § Az átvevő köteles gondoskodni az egészségügyi és egyéb hatósági szabályok megtartásáról.
Lábjegyzetek:
[1] Utóbb a rendeletet a 153/1996. (X. 15.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
[2] A 2. §-ban említett szabályzat A) mellékletét kiadó 1/1952. (II. 1.) KM rendeltet időközben a 12/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte. A tárgykört a nemzetközi egyezményt kihirdető 4/1987. (V. 13.) KM rendelet szabályozza.
[3] A szabályzatot a 3/1960. (V. 13.) KPM rendelettel kiadott egységes szöveg alapján közöljük.
[4] Az 1. Cikket a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 2. számú melléklete hatályon kívül helyezte.
[5] A 2. Cikk 1/A. §-át a 43/1974. (XI. 27.) MT rendelet 1. §-a iktatta be a szabályzatba.
[6] A 3. Cikk a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
[7] A 4. Cikket a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
[8] Az 5-6. Cikket a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 18. §-a hatályon kívül helyezte.
[9] A 7. Cikk a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
[10] A 7. Cikk 2. §-a a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő szöveg.
[11] A 8. Cikk a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
[12] A 9. Cikk 1. §-a a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
[13] A 9. Cikk 2. § c) alpontját a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a rendeletbe.
[14] A 13. Cikk 1. §-a a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
[15] A 14. Cikk 1. §-ának i) pontját a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
[16] A 15. Cikk 2. §-át a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 18. §-a hatályon kívül helyezte.
[17] A 18. Cikk 3. §-a a 18/1978. (III. 31.) MT rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
[18] A 20. Cikk 2. §-ának b) pontja a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
[19] A 21. Cikk 3. §-ának harmadik bekezdését a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be a szabályzatba.
[20] A 21. Cikk 4. §-a a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
[21] A 24. Cikk 1. §-ának negyedik mondata a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
[22] A 24. Cikk 8. §-ának harmadik mondata a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
[23] A 25. Cikk 1. §-a a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
[24] A 31. Cikk 1. §-a a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
[25] A 31. Cikk 2. §-a a 18/1978. (III. 31.) MT rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
[26] A 32. Cikk 2. §-a a 18/1978. (III. 31.) MT rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.
[27] A 35. Cikk 1. §-a a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
[28] A 36. Cikk 2. §-a a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő szöveg.
[29] A 37. Cikket a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 2. számú melléklete hatályon kívül helyezte.
[30] A 40. Cikk 1. §-a a 2/1987. (II. 9.) MT rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
[31] A 41. Cikk. 1. §-a a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
[32] A 47. Cikk 5. §-a a 2/1987. (II. 9.) MT rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
[33] A 48. Cikk 1. § f) pontját a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
[34] Az 51. Cikk 8. §-a a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
[35] Az 51. Cikk 9. §-ának második mondatát a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
[36] Az 51. Cikk 10. §-a a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
[37] A 51. Cikk 12. § második és negyedik mondatát a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
[38] Az 54. Cikk 1. §-ának a) pontja a 18/1978. (III. 31.) MT rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
[39] Az 54. Cikk 3. §-a a 18/1978. (III. 31.) MT rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
[40] Az 55. Cikk 1. §-a a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.
[41] Az 55. Cikk 5. §-a a 18/1978. (III. 31.) MT rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
[42] Az 56. Cikk 2. §-a a 18/1978. (III. 31.) MT rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
[43] Az 58. Cikket a 17/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
[44] A 60. Cikket a 24/1958. (II. 23.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
[45] A 61. Cikk 8. §-ának második mondatát a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
[46] A 64. Cikk 2. §-ának c) pontja a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
[47] A 64. Cikk 4. §-a a 4/1968. (I. 27.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
[48] A 67. Cikk 2. §-ának harmadik mondatát a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
[49] A 67. Cikk 5. §-a a 88/1992. (V. 29.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
[50] A 68. Cikket a 24/1958. (III. 23.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.