39/1953. (VII. 23.) MT rendelet

A fiatalkorúak foglalkoztatásának feltételei

A Magyar Népköztársaság - a Munka Törvénykönyve értelmében - kedvezőbb munkafeltételek megállapításával is biztosítja a dolgozó fiatalok egészséges fejlődését.

A fiatalkorú dolgozók védelmének fokozása érdekében a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

(1) Az egészségre ártalmas és nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben 18 éven aluli dolgozókat foglalkoztatni nem szabad. Ezeket a munkaköröket a jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A mellékletben felsorolt munkakörökben az 1953. évi augusztus hó 1. napja után fiatalkorút újonnan alkalmazni nem szabad. Az e munkakörökben dolgozó fiatalkorúakat 1954. évi március hó 31. napjáig nekik megfelelő munkakörbe kell áthelyezni.

(3) Az ipari tanulókra vonatkozólag a foglalkoztatás korlátait külön rendelkezések határozzák meg.

2. §

A 16. életévüket be nem töltött fiatalkorúakat, valamint az ipari tanulókat - korra való tekintet nélkül - éjjeli munkára beosztani nem szabad. A 18. életévet be nem töltött, de 16. évnél idősebb munkavállalókat az éjjeli munka végzése alól lehetőleg mindenütt mentesíteni kell.

3. §

A 16. életévüket be nem töltött fiatalkorúakat túlórában, valamint ipari tanulókat - életkorukra tekintet nélkül - a kötelező gyakorlati foglalkoztatásukon túl foglalkoztatni nem szabad még akkor sem, ha arra ők jelentkeznének.

4. §

A munkaviszony megkezdése, illetve a munkahely (munkakör) megváltoztatása előtt a fiatalkorúakat orvosi vizsgálat alá kell vonni.

5. §

(1) A munkaviszony tartama alatt minden fiatalt évente legalább egyszer, éjszakai munkát végző fiatalkorú dolgozókat kéthavonként orvosi vizsgálat alá kell vonni. Ha az orvos megállapítása szerint a fiatalkorú a kérdéses munkakör betöltésére vagy éjjeli munkára egészségi állapota miatt alkalmatlan, őt más munkakörbe kell áthelyezni, illetőleg éjjeli munkára 18. életévének betöltéséig nem szabad beosztani.

(2) A fiatalkorúak évenkénti orvosi vizsgálatát azokban az üzemekben, ahol üzemi orvos működik, az 1953. évi augusztus hó 1. napjától, a többi üzemekben az 1954. évi január hó 1. napjától kezdve kell megtartani.

6. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a fiatalkorúak foglalkoztatásának korlátozására nézve a jelen rendeletben megállapított szabályokat megszegi, vagy kijátssza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény bűntett és két évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha elkövetője az (1) bekezdés alapján kihágás miatt már legalább egyízben jogerősen büntetve volt.

7. §

Ez a rendelet az 1953. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak.

Nagy Imre s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 39/1953. (VII. 23.) MT rendelethez

Jegyzék

a 18 éven aluliak egészségre ártalmas és nehéz munkaköreiről

I. BÁNYAIPAR:

1. Földalatti munkán, fejtésen, feltáráson, elővájáson, fenntartáson 18 éven aluliakat nem tehet alkalmazni, kivéve tanbányákban és vájártanulókból lett 18 éven aluli vájárokat, akiket fenti munkahelyeiken csak második vagy harmadik munkásként lehet alkalmazni.

2. Kénes és arzénes ércek pörkölése.

3. Kokszgyártó kemencék melletti munka: stangázó, vízzáró és kátrányos, kokszürítő.

II. KOHÁSZAT, VAS- ÉS FÉMIPAR:

1. Alumíniumkohászatban: tüskehúzó, kádkezelő kohász, anód karbantartó, fuvató.

2. Melegüzemi salakozó.

3. Meleghengerdei munkán hengerléssel, vágással, rajzolással, bélyegzéssel való közvetlen foglalkozás.

4. Nagyolvasztó és acélgyártó kemencéknél (martinelektró) adagoló, csapoló, olvasztótorok szintjén dolgozó, adagoló darukezelő, gáztisztító.

5. Ólom használata esetén zománckeverés, -szórás, -olvasztás, -égetés.

6. Ólomkohászat és ócska ólom beolvasztása.

7. Rámolás, öntvénytisztítási munkálatok.

8. Színesfém és vas olvasztása.

9. Akkumulátorgyártásnál öntők, masszakészítők, kenők, tisztítók, beépítők, fűrészelők.

10. Kupoló kemencéknél adagoló és csapoló.

11. Kábelek páncélozása, vulkanizálása, ólmozása.

12. Köszörülés és csiszolás terméskővel.

13. Ív és lánghegesztés kazán és tartálykocsikban, hajófenékben.

14. Kazánok szegecselése.

15. Edző és cement álló kemencéknél (ciános és salétromsavas edzés) csak 16 éven aluli fiatalkorú nem dolgozhat.

16. Fémszóró (ólomtartalmú anyagok esetén).

17. Azbeszt őrlése és szitálása.

18. Szórófényezők (benzol, ólomtartalmú festékek és oldószerek felhasználása esetén).

19. Zsírsorozat halogén vegyületeivel való zsírtalanítás (a triehloraethylien, széntetirachlorid).

20. Kemencekőműves.

21. Tűzállótégla gyárfásban anyagelőkészítés: zúzó, őrlő, keverő és kemence be- és kirakó.

22. Zománcégető kemencei munka.

23. Mangánmalom és minden olyan munka, ahol a levegőt mangánpor nagymértékben szennyezi.

III. VEGYÉSZETI IPAR:

1. Arzénes vegyületek előállítása és kiszerelése.

2. Benzol és benzolszármazékok gyártásánál és kiszerelésénél közvetlenül foglalkozás.

3. Brikettgyári munka: szurok és brikettrakodóik, szurokolvasztók, malanzsőr kezelő, brikettprés kezelő.

4. Chloroform előállítása.

5. Diraethyien szulfáttal valló munka.

6. Dissousgáz fejlesztő készüléket kezelő.

7. DDT-tiryohloraethylen gyártásánál közvetlenül foglalkozás.

8. Aetihylibenzin keverés.

9. Fluorhydrogén gőzének felszabadulásával járó munka (pl. szuperfoszfát gyártás, üvegmaratás stb.).

10. Olajpakura termelő.

11. Gumi alapanyag bemérése, szitálása, keverése és hengerlése.

12. Gumiabroncs gyártásánál közvetlenül foglalkozás.

13. Gumigyári vulkanizálás.

14. Generátorgáz gyártásánál közvetlenül foglalkozás.

15. Higosan gyártásnál és kiszerelésnél közvetlenül foglalkozás.

16. Chlor és chlormész gyártásánál közvetlenül foglalkozók.

17. Kénhydrogén gázképződéssel járó munkán (pl. műrost gyártása) csak 17 éven aluli fiatalkorút nem szabad alkalmazni.

18. Kénsav és egyéb kénvegyületeik gyárfásánál közvetlenül való foglalkozás.

19. Kalcináló kemencéknél adagoló, kemenceürítő.

20. Methylibromiddal, methylchloriddal való munka.

21. Ólommal való fényezés porcelán- és fayanceiparban.

22. Pihenői gyárfásánál közvetlenül foglalkozók.

23. PVC anyagok hegesztése, spriccelése, hengerlése.

24. Savraktárban tömény savval és lúggal dolgozók.

25. Salétromsav gyártásánál közvetlenül foglalkozás.

26. Szénkéreg gyártásánál való közvetlen foglalkozás.

27. Robbanóanyag gyárfásánál (tri stb.) közvetlenül foglalkozók.

28. Tetrachloraethaminal és menthannal való munka.

29. Alkaloida gyártásánál benzollal és dimethylsulfáttal való foglalkozás.

30. Anilinolajjal és anilin sósavas nitrált és alkyrozott származékaival való munka (festékgyártás, textilfestés, gyógyszergyártás).

31. Krezolvegyületek gyártásánál és kiszerelésénél közvetlenül foglallkozás.

32. Kátrány lepárlás.

33. Korom gyártásánál közvetlenül foglalkozás.

34. Világító és vízgáz gyártásánál való közvetlen foglalkozás.

35. Szerves növényvédőszerek gyártásánál és kiszerelésénél (Parathion, dinitiroorthokrezol stb.) közvetlenül foglalkozás.

IV. TEXTILIPAR

1. Fésűsfonal és posztógyárakban a következő munkák: mosatlan gyapjú kiválogatása, munka a poros farkasolóban, munka a poros tilolóüzemekben, fésű- és kártológépek tisztítása és élesítése.

2. Festékraktári és festékkonyhai munka.

3. Kénsavval való munka (gyapot- ós fonalfesetés, perzselőgépeken és füstölőkben).

4. Kalandervezetés.

V. NYOMDAIPAR

1. Mélynyomó osztályon való munka.

VI. KÖZLEKEDÉS

1. Aláverőgép kezelője.

2. Fűtő gőzhajón.

3. Hajógépész és segédje (gőzhajó és motorhajó).

4. Gurító, fékező, saruzó, kocsikapcsoló.

VII. VÁROSGAZDASÁG

1. Földalatti csatornák és csatornahálózatok javítása és tisztítása.

VIII. ÉLELMEZÉSI IPAR:

1. Cukormalom töltése.

2. Cukoriparban iszapsajtolás.

3. Gyapotmagvak csávázása.

4. Mészáros a vágóhídon.

5. Mélyhűtő.

6. Mezőgazdaságban mérgező anyagokkal való permetezés.

7. Dohány fermentálás.

8. Nikotin gyártásánál közvetlenül foglalkozás.

9. Sütőiparban kézi dagasztás.

IX. FAFELDOLGOZÓ IPAR

1. Fatelítéssel közvetlen foglalkozás.

2. Faanyagok fagomba elleni felületi vegyi kezelése.

3. Parkett kézi gyalulása.

X. POSTA ÉS TÁVÍRÓ

1. Rádióberendezések, nagyfeszültségű egyenirányító és nagyteljesítményű adóberendezések közép-és végfokozatainál való munka.

2. Álló távvezeték, oszlopok mázolása.

3. Telefonos munkája nagyforgalmú távbeszélő központban, a helyi és helyközi kapcsoló szolgálatában.

XI. BŐRIPAR

1. Bőrgyári munkában: áztató, lágyító, cserző, nedves és szárító műhelyben, továbbá a forgácsoló munkában a faragógépeknél és munka a kigőzölőgépeknél csak 17 éven aluli fiatalkorú dolgozó nem alkalmazható.

XII. PAPÍRIPAR

1. Cellulózipar következő munkáin: savosztály, rongyok válogatása, cellulóz főzése és forgácsvágás.

XIII. ÉPÍTŐIPAR

1. Bontási munkáknál: tetőszerkezet, keresztgerenda, főtartópillérek lebontása.

2. Búvármunka.

3. Gyárkéményépítési munkák.

4. Caissonmunka.

XIV. ÉPÍTŐANYAGIPAR

1. Mészégető kemencéknél: kőberakó, kamratisztító, mészkihordó.

2. Üvegfúvó és formázó pipával.

3. Üvegcsiszoló száraz úton, üvegmaratás.

XV. EGÉSZSÉGÜGY

1. Fertőző kórházak, ill. kórházaik fertőző osztályai, ahol a dolgozó fertőző egyénekkel, vagy tárgyakkal jut kapcsolatba.

2. Ideg- és elmegyógyintézetekben, ill. a kórháziak elmeosztályain ápoló.

3. Laboratóriumok bakteriológiai részlegénél.

4. Röntgen laboratóriumokban és rádiumfülkékben szolgálatot teljesítő.

5. TBC gyógyintézetekben és kórházak tbc osztályain, valamint a tbc gondozóban való munka.

XVI. EGYÉB

1. Kútásó.

2. Tárolótartály mázoló.

3. Füstpernyecsövek tisztítása; állandó munka esetén csak 16 éven aluli dolgozó nem foglalkoztatható.

XVII. VILLAMOSIPAR

1. 500 V-nál magasabb feszültségű hálózaton való munka.

ANYAGMOZGATÁS

Az anyagmozgatásnál a következő normákat kell betartani:

Fiúk:

1. 14 éves kortól 16 éves korig anyagmozgatással fiúk munkaidejűknek maximum 50%-át tölthetik. Ezen munkaidőn belül:

a) a kézbenhordott teher nem haladhatja meg a 15 kg-ot,

b) ha két 14-16 éves fiatalkorú kéziszállító berendezésen, sík talajon szállít terhet, annak 30 kg-ot meghaladnia nem szabad,

c) háton való szállítás e korcsoportban tilos,

d) egykerekű targoncán e korcsoport 2%-os lejtés mellett 30 kg-nál, 3 vagy 4 kerekű kézikocsin 70 kg-nál nagyobb terhet nem szállíthat,

e) kétkerekű kézikocsin egyenetlen felszínű talajon 2%-ot meghaladó lejtés mellett e korcsoport 40 kg-nál nagyobb megterhelést nem szállíthat,

f) síneken gördülő csillét nem gördíthet,

g) ömlesztett anyagok lapátolásánál, vagy villázásánál a megterhelés a lapát vagy villa súlyát is beleszámítva maximum 5 kg lehet és magasabb szintre nem lapátolhat. (Pl. vagonrakodás földről.)

2. 16 éves kortól 18 éves korhatárig:

a) a kézben hordott teher nem haladhatja meg a 20 kg-ot,

b) ha két fiatalkorú kézi szállító berendezésen szállít terhet sík talajon, annak 40 kg-ot meghaladnia nem szabad,

c) egykerekű targoncán 2%-os lejtés mellett, egy fiatalkorú 50 kg-nál, 3 vagy 4 kerekű kézikocsin egy fiatalkorú 100 kg-nál nagyobb terhet nem szállíthat,

d) kétkerekű kézikocsin, sima felszínű talajon, 2%-os lejtés esetén 100 kg,

e) kétkerekű kézikocsin, egyenetlen felszínű talajon, 2%-ot meghaladó lejtés mellett 60 kg megterhelést szállíthat,

f) síneken gördülő csilléken 1%-os lejtés mellett a csille önsúlyán kívül 700 kg-nál nagyobb súlyt nem gördíthet. Ha a lejtés az 1%-ot meghaladja, erre a munkára fiatalkorú egyáltalán nem vehető igénybe.

g) ömlesztett anyagok lapátolásánál vagy villázásánál a megterhelés a lapát vagy villa súlyát is beleszámítva maximum 5 kg lehet.

Lányok:

1. 14-16 éves leány rendszeresen nem foglalkoztatható anyagmozgatással. Időleges foglalkoztatás esetén a 14-16 éves korú fiúkra előírtak az irányadók.

2. 16 éves kortól 18 éves korig:

a) kézben szállítás sík területen 20 kg,

b) kézben szállított terhelés 2 személyre számítva 40 kg,

c) egykerekű targoncán legfeljebb 2%-os lejtés mellett 40 kg, 3 vagy 4 kerekű kézikocsin 2%-os lejtés mellett 100 kg,

d) kétkerekű kézikocsin, sima felszínű talajon, 2%-os lejtés esetén 100 kg,

e) kétkerekű kézikocsin, egyenetlen felszínű talajon, 2%-ot meghaladó lejtés mellett 60 kg,

f) ömlesztett anyagok lapátolásánál vagy villázásánál a megterhelés a lapát vagy villa súlyát is beleszámítva maximum 5 kg lehet.

A megállapított súlyok alatt a hasznos terhet és a szállítóeszközt együttesen kell érteni.