6/1953. (II. 8.) MT rendelet
a családi pótlékról
A családi pótlékra jogosultság
1. §
(1) Családi pótlékra jogosult minden munkaviszonyban álló dolgozó, aki főfoglalkozása alapján az állami társadalombiztosítás keretében betegségi biztosítás alá esik.
(2) A mezőgazdasági munkások közül családi pótlékra jogosultak
a) az állami mezőgazdasági üzemek (intézmények) állandó munkásai,
b) az állami mezőgazdasági üzemek (intézmények) nem állandó, de legalább hat hónapra szerződött munkásai,
c) az állami erdőgazdaságoknak az a) és b) pontok alá nem tartozó egyéb munkásai.
(3) A családi pótlékra jogosultság kiterjed azokra az újságírókra is, akiknek betegségi ellátásáról az Újságírók Szanatórium Egyesülete gondoskodik.
2. §
(1) A dolgozónak családi pótlék jár a tizenhatodik életévét be nem töltött gyermeke és mostohagyermeke, továbbá a teljesen árva vagy szüleitől elhagyott nevelt gyermeke, unokája és testvére (a továbbiakban: gyermek) után, ha a gyermeket saját háztartásában eltartja. Családi pótlék jár a dolgozónak saját háztartásában eltartott olyan nevelt gyermeke, unokája és testvére után is, akit életben lévő szülője eltartani nem képes. A családi pótlék akkor is jár, ha a dolgozó a gyermeket magánszemélynél vagy tanintézetben (nevelőintézetben) saját költségére helyezte el.
(2) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek után, a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig jár a családi pótlék arra az időre, amely alatt a gyermek
a) iskolai tanulmányokat folytat,
b) mint ipari tanuló nyer kiképzést és nincs tanulóotthonban elhelyezve.
(3) Az után a gyermek után, aki akár testi, akár szellemi fogyatkozás miatt teljesen keresőképtelen és eltartásra szorul, ennek az állapotának tartamára a családi pótlék korhatárra tekintet nélkül jár abban az esetben, ha a keresőképtelenség a gyermek tizenhatodik életévének vagy továbbtanulás esetén tizennyolcadik életévének betöltése előtt keletkezett.
(4) A gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig a családi pótlék a gyermek keresetére és jövedelmére tekintet nélkül jár. Ha a gyermek tizenhatodik életévét betöltötte és keresete (jövedelme) van, utána családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a kereset (jövedelem) összege a havi 200 forintot nem haladja meg. A nyári szünidő alatt termelő üzemekben munkát vállaló iskolai tanulóknak e munkavállalásból eredő keresetét számításba venni nem kell.
(5) A dolgozó gyermekei után családi pótlékra csak abban az esetben jogosult, ha legalább két olyan gyermek eltartásáról gondoskodik, akik után az egyéb feltételek fennállása esetén családi pótlék jár.
(6) Az a dolgozó nő, akinek férje nincsen vagy meghalt (eltűnt), egy gyermek után is jogosult családi pótlékra, ha a gyermeket kizárólag ő tartja el és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen.
3. §
Nem jár családi pótlék az után a gyermek után
a) akit állami gyermekvédő intézetben vagy állami nevelőintézetben ingyenesen helyeztek el,
b) akit ipari tanulóotthonban helyeztek el,
c) aki ösztöndíjban részesül,
d) aki után a dolgozó az állami gyermekvédő intézettől juttatásban (készpénz, ruházat) részesül,
e) aki után akár a dolgozó, akár más személy gyermeknevelési pótlékban részesül.
4. §
(1) A dolgozó arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben munkaviszonya a teljes naptári hónapon át folyamatosan fennáll. Ha a dolgozó munkaviszonyában megszakítás van, de a megszakítás hét napnál nem hosszabb, a családi pótlék a dolgozónak arra a naptári hónapra is jár, amelyben legalább huszonegy napot töltött munkaviszonyban.
(2) A mezőgazdasági biztosított [1. § (2) bek. b) és c) pont] arra a naptári hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben munkaviszonya a teljes naptári hónapon át folyamatosan fennállott és ezalatt legalább huszonegy napon át dolgozott. Ha a mezőgazdasági biztosított munkaviszonyában megszakítás van, de a megszakítás hét napnál nem hosszabb, a családi pótlék arra a naptári hónapra is jár, amelyben legalább tizenöt napon át dolgozott.
(3) Arra a hónapra, amelyben a dolgozó munkáját önkényesen elhagyta, vagy fegyelmi büntetésként azonnali hatállyal elbocsátották, családi pótlék nem jár.
(4) Azokat a napokat, amelyekre a dolgozó táppénzben, terhességi vagy gyermekágyi segélyben részesült, munkaviszonyban, illetőleg a mezőgazdasági biztosítottaknál munkában töltött napoknak kell tekinteni.
5. §
(1) A családi pótlék jár a katonai szolgálat idejére is, ha a dolgozó a bevonulás hónapjában vagy az ezt megelőző hónapban családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott.
(2) Családi pótlékra jogosult az a dolgozó is, aki a Gazdasági és Műszaki Akadémián, a Mezőgazdasági Akadémián, a Műszaki Szaktanárképző intézetben, a Mezőgazdasági Szaktanárképző Intézetben, továbbá külföldön ösztöndíjjal tanulmányokat folytat, úgyszintén ha állami vagy társadalmi szervek által rendezett egésznapos iskolán (tanfolyamon, edzőtáborban) vesz részt, feltéve hogy a tanulmányokat közvetlenül megelőzően családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott
(3) A magas- és mélyépítő iparban a dolgozó családi pótlékra jogosult a téli fagyszünet alatt is, ha a munkáltatóval szerződést kötött, hogy a téli munkaszünet után ugyanott munkába áll.
(4) Az elhalt dolgozó jogán az elhalálozás hónapját követő további hat hónapra is jár a családi pótlék annak, aki a gyermek (gyermekek) eltartásáról gondoskodik, feltéve hogy a dolgozó az elhalálozás hónapjában vagy az ezt megelőző hónapban családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban állott vagy táppénzben, terhességi vagy gyermekágyi segélyben részesült.
6. §
(1) Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat. A családi pótlék csak egyféle jogcímen jár. Ha a dolgozó nyugellátásban is részesül és ezalapon családi pótlékra jogosult, a családi pótlék a nyugellátás alapján illeti meg.
(2) Ha mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, a két vagy több gyermek után járó családi pótlékot elsősorban az apa jogán kell megállapítani.
(3) Az anya jogán családi pótlék akkor állapítható meg, ha a gyermek apja meghalt (eltűnt) vagy ismeretlen vagy a gyermeket az anya tartja el. Az anya akkor tekinthető a gyermek eltartójának, ha
a) az apa családi pótlékra nem jogosult és számottevő keresete vagy jövedelme nincsen,
b) az apa keresőképtelen beteg és táppénzben nem részesül,
c) a különélő anyánál elhelyezett gyermek eltartásáról az apa egyáltalában nem gondoskodik, vagy az apa által adott tartásdíj gyermekenként a havi 150 forintot nem haladja meg.
(4) Az előző bekezdés a) pontjában említett számottevő keresetre vagy jövedelemre nézve a betegségi biztosításban a családtagok igényjogosultságára megállapított összegek irányadók.
7. §
(1) A családi pótlékra való jogosultság abban a hónapban nyílik meg, amelyben a dolgozó az előírt összes feltételeket megszerezte. Ha a gyermek a munkaviszony tartama alatt született, vagy került a dolgozó eltartásába, a családi pótlék a gyermek születése, illetőleg eltartásba kerülése hónapjának első napjától jár.
(2) A családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, amelyben a gyermekre vonatkozó bármelyik jogosultsági feltétel megszűnik.
A családi pótlék összege
8. §
(1) Az egy naptári hónapra járó családi pótlék ősszege a következő:
2 gyermek után összesen 75.- Ft,
3 gyermek után összesen 180.- Ft,
4 gyermek után összesen 260.- Ft,
5 gyermek után összesen 350.- Ft,
6 gyermek után összesen 450.- Ft,
7 gyermek után összesen 560.- Ft,
8 gyermek után összesen 680.- Ft,
9 gyermek után összesen 810.- Ft,
10 gyermek után összesen 975.- Ft,
11 gyermek után összesen 1.155.- Ft,
12 gyermek után összesen 1.350.- Ft,
(2) Minden további gyermek után a tizenkét gyermek után járó családi pótlékot 210-210 forinttal kell emelni.
(3) A dolgozó nő részére a 2. § (6) bekezdése alapján egy gyermek után járó családi pótlék összege havi 30 Ft.
Eljárási rendelkezések
9. §
(1) A dolgozók családi pótlékának megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat - a 10. §-ban foglalt kivételekkel - a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ, illetőleg az ezzel megbízott más társadalombiztosítási szervek (továbbiakban: SZTK), valamint a munkáltatók végzik.
(2) A munkáltató saját költségén (saját költségvetése terhére) saját alkalmazottaival rendes ügyvitele keretében a családi pótlékkal kapcsolatos ügyviteli tennivalókat akkor köteles ellátni, ha az általa foglalkoztatott dolgozók létszáma a 10 főt rendszerint eléri vagy meghaladja.
(3) A Szakszervezetek Országos Tanácsa (továbbiakban: SZOT) az előző bekezdésben foglaltakat a munkáltatók egyes csoportjaira, vagy a munkáltatók által foglalkoztatott dolgozók létszámára figyelemmel fokozatosan is életbeléptetheti. Joga van arra is, hogy egyes munkáltatókat vagy a munkáltatók egyes csoportjait a családi pótlék ügyvitelének ellátása alól mentesítsen.
10. §
(1) Az államigazgatás szervei és az államhatalom helyi szervei, a Magyar Államvasutak és a felügyelete alá tartozó kisvasutak, továbbá a Magyar Posta dolgozói családi pótlékával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat az a szerv végzi, amelytől a dolgozó illetményeit kapja.
(2) Az előző bekezdésben felsorolt szervekkel (intézményekkel) kapcsolatban a jelen rendeletnek a SZTK-hoz teljesítendő bejelentésekre és a SZTK ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezései - a 15. §-ban foglalt kivétellel - nem alkalmazhatók.
11. §
(1) A családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat, ideértve a családi pótlék megállapításával kapcsolatban lett intézkedések (fizetési meghagyás) ellen alkalmazató jogorvoslatokat is,
a) az államigazgatás szerveinek és az államhatalom helyi szerveinek dolgozóira vonatkozóan a pénzügyminiszter a SZOT-tal egyetértésben,
b) a Magyar Államvasutak és a felügyelete alá tartozó kisvasutak dolgozóira vonatkozóan a közlekedésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a SZOT-tal egyetértésben,
c) a Magyar Posta dolgozóira vonatkozóan a postaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a SZOT-tal egyetértésben utasítással,
d) a többi dolgozóra vonatkozóan pedig a SZOT a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályzatban állapítja meg.
(2) A családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos kérdésekben - a munkáltatót terhelő megtérítések és a pénzbírság kivételével - bírói jogorvoslatnak helye nincs.
(3) Mindaddig, amíg az eljárás újabb szabályozása meg nem történik, a jelen rendeletből folyó módosításokkal az eddig hatályban volt rendelkezések szerint kell eljárni.
12. §
(1) A dolgozónak a családi pótlékra vonatkozó igényét, valamint az igényjogosultságát érintő minden változást munkáltatójánál kell az igénymegnyílástól, illetőleg a változástól számított nyolc nap alatt bejelentenie.
(2) Ha a dolgozó a családi pótlék iránti igényét a megszabott határidőn túl jelenti be, a családi pótlékot legfeljebb három hónapra visszamenőleg kaphatja meg. Ebbe a három hónapba a bejelentés hónapja is beszámít.
(3) Ha a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat nem a munkáltató végzi, a dolgozó által bejelentett családi pótlék igényt, valamint az igényjogosultságot érintő minden változást a munkáltató a megszabott határidő alatt a SZTK területileg illetékes helyi szervének köteles bejelenteni.
13. §
(1) A családi pótlékot havonta utólag kell az igényjogosultnak vagy házastársának kifizetni.
(2) A családi pótlékot másra engedményezni, elzálogosítani nem lehet és csak gyermek eltartási célra lehet végrehajtás alá vonni.
(3) A már kiutalt családi pótlékra való igény megszűnik, ha a kiutalt összeget a kiutalástól számított egy év alatt bármely okból nem vették fel.
14. §
(1) Ha a dolgozó a családi pótlék jogtalan igénybevételével kárt okoz, a kárt köteles megtéríteni. Ha azonban valószínűnek mutatkozik, hogy a dolgozó az öt meg nem illető családi pótlékot jóhiszeműen vette fel, a jogtalanul felvett családi pótléknak legfeljebb három havi összegét köteles visszafizetni.
(2) A kár címén megtérítendő összeget elsősorban a családi pótlékból kell levonni. Amennyiben a kár a családi pótlékból levonással nem térül meg, a kár összegét a munkaviszonyban álló dolgozó munkabéréből kell részletekben levonni. A munkabérből történő levonás havi részlete a munkabér 20%-ánál nem lehet több.
(3) Ha a kár összege az előző bekezdésben meghatározott módon nem térül meg, a megtérítendő összeget közadók módjára kell behajtani.
(4) Ha a családi pótlék jogtalan felvétele a munkáltató szándékos vagy gondatlan mulasztásának következménye, a munkáltató a szabálytalanul kifizetett családi pótlékot teljes egészében megtéríteni tartozik. A megtérítendő összegről a SZTK által fizetési meghagyást kell kibocsátani. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató, annak kézbesítését követő tizenöt nap alatt, a járásbírósághoz fellebbezhet.
15. §
A családi pótlékot megállapító szervek és munkáltatók az általuk folyósított családi pótlékról nyilvántartás céljából ellenőrzőlapokat kötelesek a SZTK részére küldeni. A SZTK az ellenőrzőlapok szabályszerű kiállítását és megküldését ellenőrizni jogosult.
16. §
(1) A SZTK jogosult a 9. §-ban meghatározott munkáltatónak a családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos ügyvitelét ellenőrizni és a vonatkozó számadásokat felülvizsgálni. A vizsgálathoz szükséges adatokat a munkáltató a kiküldöttek rendelkezésére köteles bocsátani, illetőleg engedélyt kell adnia arra, hogy a kiküldöttek a dolgozók munkaviszonyaira és munkabérére vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe és nyilvántartásokba betekinthessenek.
(2) A családi pótlékot folyósító munkáltató a családi pótlék ügyintézésével kapcsolatos könyveket (iratokat), valamint a családi pótlék folyósítására vonatkozó számadásokat, pénztári bizonylatokat és számadási okmányokat időrendi sorrendben három évig köteles megőrizni.
Vegyes rendelkezések
17. §
A dolgozónak a családi pótlék iránti beadványa - ideértve a jogorvoslati beadványt, vagy az ezt pótló jegyzőkönyvet is - illetékmentes. Illetékmentes továbbá minden olyan okirat (igazolás), amely családi pótlókra való jogosultság megszerzésére, vagy igazolására szolgál mindaddig, amíg az más célra nem használják. Illetékmentes végül a családi pótlék felvételéről kiállított nyugta is.
18. §
(1) A dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1951. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nyt.) 21- és 33. §-ában említett gyermeknevelési pótlékra, valamint a Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt társadalombiztosítási jogszabályokban említett gyermekpótlékra a családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján nyugdíjban részesülő volt közszolgálati alkalmazottak - ideértve a MÁV és GYSEV volt alkalmazottait - családi pótlékára vonatkozóan is. A közszolgálati nyugdíjast felesége után a Nyt. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén házastársi pótlék illeti meg.
19. §
Árvaellátásban részesülő gyermek után a családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a családi pótlék összege az árvaellátás összegét meghaladja. Az árvaellátás összegét a családi pótlék összegébe be kell számítani.
20. §
A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a Néphadsereg hivatásos és továbbszolgáló állományába tartozó tagjai és nyugállományú tagjai részére járó családi pótlék tekintetében.
21. §
A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet által a biztosított szövetkezeti tagok és szövetkezeti nyugdíjasok részére folyósított gyermeknevelési pótlék tekintetében.
22. §
A jelen rendelet rendelkezéseinek az állandó külföldön szolgálatot teljesítő dolgozókra való alkalmazását a pénzügyminiszter szabályozza.
Büntető rendelkezések
23. §
(1) Pénzbírságot köteles fizetni a családi pótlék ügyvitelét végző az a munkáltató (9. §), aki a családi pótlék folyósításával kapcsolatban előírt
a) nyilvántartásokat vagy számadásokat nem vezette, vagy nem szabályszerűen vezette,
b) elszámolási kötelezettségét nem teljesítette vagy nem szabályszerűen teljesítette, vagy a megszabott határidőn túl teljesítette,
c) adatszolgáltatási kötelezettségének a megszabott időben és módon nem tett eleget, vagy azt hiányosan teljesítette, vagy mulasztását felszólításra sem pótolta.
(2) Ha a családi pótlékot a dolgozó részére a SZTK helyi szerve folyósítja és a munkáltató a családi pótlékkal kapcsolatos jelentéseket nem a megszabott módon vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a munkáltató pénzbírságot köteles fizetni.
(3) A pénzbírságot - legfeljebb ezer forint összegben, a mulasztás súlyosságával arányban - a SZTK állapítja meg.
(4) Az a körülmény, hogy a cselekmény a 25. §-ban meghatározott kihágás tényállását is megvalósítja, nem akadálya annak, hogy miatta pénzbírságot alkalmazzanak, amennyiben a cselekmény elenyészően csekély voltára, vagy a jogsértés jelentéktelenségére tekintettel kihágási eljárás lefolytatása nem mutatkozik szükségének.
24. §
(1) A megállapított pénzbírságról a munkáltatónak a SZTK fizetési meghagyást küld. A fizetési meghagyás ellen a munkáltató, annak kézbesítését követő tizenöt nap alatt, a járásbírósághoz fellebbezhet.
(2) A pénzbírság kivetésére és fizetésére, a betegségi biztosítási járulékokra, a pénzbírság behajtására, biztosítására, elévülésére és visszafizetésére pedig a közadókra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A pénzbírság a SZTK-t illeti.
25. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az a dolgozó, aki családi pótlék elnyerése céljából szándékosan hamis bejelentést tett, vagy hamis igazolást terjesztett elő vagy a családi pótlékra jogosult gyermekek számában beállott csökkenést, vagy igényének bármely okból való megszűnését kellő időben nem jelentette be.
(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az a munkáltató, aki
a) a családi pótlékkal kapcsolatos jelentéseket vagy okirati igazolásokat nem a megszabott határidőben, vagy nem a megszabott módon teljesítette,
b) a családi pótlékkal kapcsolatos jelentésekben, vagy igazolásokban valótlan adatokat adott elő,
c) a SZTK, úgyszintén a felügyeleti szerv által elrendelt helyszíni vizsgálatot szándékosan megakadélyozta, vagy a vonatkozó adatoknak rendelkezésre bocsátását megtagadta, vagy a vonatkozó jegyzékek és nyilvántartások megtekintését nem engedte meg,
d) megakadályozta, hogy alkalmazottja a SZTK, vagy a felügyeleti szerv kiküldötteinek a szükséges felvilágosítást megadja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kihágások miatt kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege húszezer forint, ismétlődés esetén pedig hat hónapig terjedhető elzárás. A kihágás miatt az eljárás a tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe tartozik.
(4) A kihágás miatt eljárásnak csak a SZTK vagy az általa kijelölt szerv feljelentésére van helye.
26. §
Ha a SZTK a munkáltatót a 23. §-ba ütköző cselekmény vagy mulasztás miatt pénzbírság fizetésére kötelezte, a munkáltatót ugyanazon címen nem lehet kihágásért felelősségre vonni.
Átmeneti rendelkezések
27. §
(1) Az a dolgozó, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor tizennyolcadik életévét betöltött gyermeke után iskolai tanulmányok folytatása címén családi pótlékban részesül, a családi pótlékot az eddigi feltételek mellett, legfeljebb azonban 1953. évi augusztus hó 31. napjáig megkapja.
(2) Az a közszolgálati dolgozó, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor keresőképtelen szülője után méltányossági alapon családi pótlékban részesül, a családi pótlékot az engedélyezés alapjául szolgáló valamely feltétel megszűnéséig megkapja.
A családi pótlékra jogosultság kiterjesztése a termelőszövetkezeti tagokra és a legeltetési bizottságok pásztoraira
28. §
(1) Az 1953. évi március hó 1. napjától kezdődően a családi pótlékra jogosultak az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai (továbbiakban: termelőszövetkezeti tagok) és a községi (városi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazásában álló pásztorai (a továbbiakban: pásztorok) a következő feltételek mellett:
a) A termelőszövetkezeti tag és a pásztor családi pótlékra abban az esetben jogosult, ha legalább három tíz éven aluli gyermeke van, akiket saját háztartásában tart el. A saját gyermekkel egy tekintet alá esik a mostohagyermek, továbbá a teljesen árva, vagy szüleitől elhagyott nevelt gyermek, vagy unoka.
b) A termelőszövetkezeti tagnak a családi pótlék - az egyéb feltételek fennforgása esetén - abban az esetben jár, ha az előző gazdasági évben legalább 120 munkaegységet teljesített. Ha az anya saját tagsága után jogosult a családi pótlékra (6. §), 80 munkaegység igazolása elegendő.
c) A pásztoroknak családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelynek tartama alatt a 4. § (1) bekezdésében meghatározott munkaviszonyban állott.
d) A tizedik életévüket be nem töltött gyermekek (unokák) után a termelőszövetkezeti tagoknak és pásztoroknak járó családi pótlék havi összege
3 gyermek után összesen 144.- Ft,
4 gyermek után összesen 208.- Ft,
5 gyermek után összesen 280.- Ft,
6 gyermek után összesen 360.- Ft,
minden további 10 éven aluli gyermek után havi 60.- Ft-tal emelkedik a családi pótlék.
(2) A jelen rendelet rendelkezéseit az (1) bekezdésben foglalt eltérésekkel a termelőszövetkezeti tagok és pásztorok családi pótlékára is megfelelően alkalmazni kell.
(3) A termelőszövetkezeti tagok és pásztorok családi pótlékának megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat a SZOT a pénzügyminiszterrel és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályzatban állapítja meg.
Hatálybalépés
29. §
(1) A jelen rendelet az 1953. évi március hó 1. napján lép hatályba és elsőízben az 1953. évi március hóra járó családi pótlékra kell alkalmazni.
(2) A munkások családi pótlékára vonatkozó 11780/1946. (X. 13.) ME rendelet, valamint az ezt módosító és kiegészítő rendeletek, továbbá a 13050/1948 (XII. 24.) Korm. rendelet és végül az államigazgatás szervei és az államhatalom helyi szervei, valamint a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta dolgozóinak családi pótlékára vonatkozó összes korábbi jogszabályok - ideértve a 8500/1941. (XII. 20.) ME számú rendeletnek az újszülött gyermek után a születés hónapjára ötszörös összegben folyósítható családi pótlékra vonatkozó rendelkezését is - hatályukat vesztik.
(3) A jelen rendelet végrehajtásáról az államigazgatás szerveinek és az államhatalom helyi szerveinek dolgozói, valamint a nyugdíjasok tekintetében a pénzügyminiszter, a Néphadsereg tagjai tekintetében a honvédelmi miniszter, a Magyar Államvasutak és a felügyelete alá tartozó kisvasutak dolgozói tekintetében a közlekedésügyi miniszter, a Magyar Posta dolgozói tekintetében a postaügyi miniszter, a többi dolgozó tekintetében pedig a SZOT gondoskodik.
Rákosi Mátyás, s. k.,
a Minisztertanács elnöke