7/1953. (II. 8.) MT rendelet
a gyermekek és az anyák fokozottabb bírói jogvédelméről
A gyermektartás mértéke
1. §
(1) A gyermektartás összegét megegyezés hiányában a bíróság az apa, illetőleg a tartásra kötelezett más személy kereseti (jövedelmi, vagyoni) viszonyai alapján állapítja meg. A jelen rendelet hatálybalépését követően érvényesített tartási igény esetén tartásdíjként a tartásra kötelezettel szemben legalább olyan összeget kell megállapítani, amely eléri a kötelezett átlagos keresetének (jövedelmének) 20%-át.
(2) Ha a gyermektartásra kötelezett legalább két más gyermek tartásáról is gondoskodni köteles és ezeknek megfelelő eltartását az (1) bekezdésnek megfelelő tartásdíj megállapítása veszélyeztetné, a tartást ennél alacsonyabb mértékben is meg lehet állapítani. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igények keresetének (jövedelmének) 50%-át nem haladhatják meg.
A szülési költségek megtérítése
2. §
(1) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa annak az összegnek az erejéig, amely a társadalombiztosítás körében fedezetet nem nyer, köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költséget, a szülés előtti hat hétre és a szülést követő hat hétre szükséges tartást, továbbá ha ez méltányos, a szüléssel kapcsolatos egyéb elkerülhetetlenül szükséges kiadásait. E követelések az anyát akkor is megilletik, ha a gyermek halva született.
(2) Ezeknek a szüléssel kapcsolatos követeléseknek rendszerint szükséges összegét az anya a tényleg felmerült kiadások igazolása nélkül követelheti. A kötelezett nem hivatkozhatik arra, hogy a szülés költségét nem az anya, hanem más fedezi. E követelések a szüléstől számított három év alatt elévülnek.
Ideiglenes intézkedések
3. §
A bíróság az anya kérelmére azt, akinek apaságát valószínűsítették, már a gyermek megszületése előtt ideiglenes határozattal arra kötelezheti, hogy a gyermek első három havi eltartásának költségét a szülés után előleges havi részletekben a gyermek részére fizesse meg.
4. §
(1) A bíróság a gyermek megszületése előtt ideiglenes határozattal elrendelheti, hogy a szüléssel kapcsolatos követeléseket [2. § (1) bek.] és a gyermek első három havi eltartásának költségét a kötelezett a rendszerint szükséges összegben megfelelő idővel a szülés előtt a jogosult részére helyezze bírói letétbe. Azt, hogy a követelés veszélyeztetve van, vagy hogy az anya az előlegezésre rászorul, valószínűvé tenni nem kell.
(2) A bíróság ideiglenes határozattal az is elrendelheti, hogy a kötelezett az anya részére hat heti tartásának költségét megfelelő idővel a szülés előtt fizesse meg.
5. §
A bíróságnak mind a gyermek apjának megállapítása iránti perben (apasági per), rnind a gyermeket illető tartásdíjra irányuló perben (tartási per) hivatalból kell vizsgálnia, hogy ideiglenes intézkedésre van-e szükség. Az ideiglenes intézkedés hatálya a gyermeknek járó tartás kérdésében arra az időre terjed, amíg ebben a kérdésben végrehajtható ítéletet nem hoztak.
6. §
(1) A szüléssel kapcsolatos követelésekre és a gyermek első három havi eltartására vonatkozó rendelkezéseket azzal szemben is alkalmazni kell, aki a gyermek tartására az apaság megállapítása nélkül köteles.
(2) Az említett követelések az örökösöket akkor is terhelik, ha a kötelezett a gyermek születése előtt halt meg.
(3) Az említett követelések a rokonok eltartására vonatkozó jogszabályok keretei között a jogosult egyenesági rokonaival szemben is érvényesíthetők.
Különös bírói illetékesség az anya és a gyermek érdekében
7. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952: III. tv. 34. §-ának alkalmazásában a gyermek tartása, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránt a pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is, s ha felperesként az anya lép fel, az anya lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg le het indítani. Ugyanígy érvényesíthető az igény az ideiglenes intézkedések megtétele iránt is (3-4. §).
Soronkívüliség az apasági és a tartási ügyekben
8. §
(1) Az apasági és tartási perekben, valamint az ideiglenes intézkedések tárgyában a bíróság soronkívül jár el.
(2) Az (1) bekezdés alá tartozó ügyben minden beadványt az érkezés napján el kell intézni, a tárgyalást pedig peres ügyben legkésőbb nyolc napra, az ideiglenes intézkedés ügyében pedig rendszerint három napra kell kitűzni.
(3) Az állami szervek (hatóságok, hivatalok, intézetek stb.) és vállalatok a bíróságoknak az (1) bekezdés alá tartozó ügyekben hozzájuk intézett megkeresései, illetőleg rendelkezései tárgyában soronkívül kötelesek intézkedni.
A tartásdíj közvetlen kiutalása
9. §
(1) A bíróság olyan határozatában, amellyel munkaviszonyban álló dolgozót gyermektartásdíj fizetésére kötelez, a kötelezett illetményeit utalványozó hatóságot (vállalatot) - foglalás hatályával - közvetlenül felhívja arra, hogy a határozattal megállapított összeget a jogosult kezéhez fizesse ki, illetőleg helyezze bírói letétbe.
(2) Ha a gyermektartásdíjnak vagy az anya részére a szüléssel kapcsolatban járó követeléseknek behajtása végett a dolgozó illetményeit foglalják le, a letiltást a vállalathoz érkezésétől számított huszonnégy órán belül foganatosítani kell.
(3) A letiltó határozat megszegéséért azon a dolgozón kívül, akinek az intézkedés közvetlenül munkakörébe tartoznék, készfizető kezesként maga a vállalat is felelős.
(4) A letiltás ellenére történt fizetés esetében azt, aki a letiltás hatálya alá eső összeget a letiltásról tudva kiutalta, úgyszintén azt, aki a kifizetést a kiutalás szabálytalanságáról tudva teljesítette, a sikkasztásra vonatkozó szabályok szerint kell büntetni.
Büntető rendelkezések
10. §
A családi kapcsolaton alapuló eltartási kötelezettség megszegése esetére megállapított büntetőjogi szabályok alá esik s ennek megfelelően két évig terjedhető börtönnel büntetendő az a férfi, akit a bíróság, bár az apaság megállapítása nélkül gyermek tartására kötelezett (1952: 23. tvr. 43. §), ha eltartási kötelességét nem teljesíti és e mulasztásával a gyermeket súlyos nélkülözésnek teszi ki.
11. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a vezető (a vállalat igazgatója, a hivatal vezetője stb.), illetőleg a vállalatnak (hivatalnak) intézkedésre jogosult az az alkalmazottja, aki a Munka Törvénykönyvének vagy egyéb jogszabályoknak a dolgozó nő védelmére vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza.
(2) Kihágás miatt az eljárás a tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe tartozik.
12. §
A jelen rendelet 2-6. §-ait az 1953. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
Rákosi Mátyás s. k.,
a Minisztertanács elnöke