13/1954. (II. 20.) MT rendelet

a termelési szerződéseknek kötbérrel való megerősítéséről és a termelési szerződésekből eredő jogviták rendezéséről

1. §

A termelési szerződésben vállalt kötelezettségeiket a termelő és a termeltető a jelen rendeletben megállapított módon kötbér kikötésévél erősítik meg.

2. §

A termeltető vállalat kötbér fizetésére köteles az alábbi esetekben:

a) ha a természetbeni előleget (a vetőmagot, a növényvédőszereket stb.) a termelési szerződésben kikötött időpontig, illetőleg a vetőmagot a vetés időpontjáig nem juttatja el a termelőhöz;

b) ha a termést, illetőleg annak a szerződésben meghatározott részét nem veszi át;

c) ha késedelmesen számol el a termelővel vagy késedelmesen fizeti ki azt az összeget, amely a termelőt az elszámolás alapján megilleti.

A termelő kötbér fizetésére köteles az alábbi esetekben:

a) ha a szerződött területet a szerződés ellenére nem veti, vagy ülteti be vagy annak csak egy részét veti (ülteti) be;

b) ha a vetést engedély nélkül kiszámítja;

c) ha a termést, illetőleg a termésnek a szerződésben meghatározott részét nem adja át vagy nem teljes egészében adja át a termeltetőnek.

4. §

A 2-3. §-okban nem említett eseteken kívül kötbérigényt kikötni meni lehet.

5. §

Ha olyan körülmény merül fel, amelynek következtében a termelési szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást a termelési felügyelő vagy a körzeti, illetőleg termelési felelős útján értesíteni. Az értesítésnek az akadály észlelését követő tíz napon belül, de legkésőbb a szerződésben kikötött határidő lejárta előtt három nappal kell megtörténnie.

6. §

(1) Kötbér fizetésére csak az a fél köteles, aki kötbérrel biztosított kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból szegte meg.

(2) A kötbér összegét a bíróság mérsékelheti, ha a fél magatartása csekély mértékben volt gondatlan és a kötbér teljes összegének megfizetése a fél aránytalanul súlyos anyagi megterhelésére vezetne.

(3) Azt a felet aki a másik felet kötelezettsége teljesítésének felmerült akadályáról az előírt módon nem értesíti, a kötbér megfizetése alól azon a címen, hogy kötelezettségének megszegésében szándékosság vagy gondatlanság nem terheli, mentesíteni nem lehet.

7. §

A kötbér mértékét a földművelésügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendelettel állapítja meg.

8. §

A száz forintot el nem érő kötbérigényt érvényesíteni nem lehet,

9. §

(1) Ha a jogosult kötbérigényét érvényesíteni kívánja, ezt legkésőbb a szerződésben kikötött teljesítési batáridőt követő harminc napon belül a másik féllel közölnie kell. A közlés elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése a kötbérigény elvesztésével jár.

(2) A közlést írásban kell megtenni és abban a kötbérigényre okot adó körülményeket fel kell sorolni. A termelő a közlést a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánál jegyzőkönyvbe is mondhatja. A végrehajtóbizottság a közlést tartalmazó jegyzőkönyvet három napon belül a termeltetőhöz továbbítja.

10. §

(1) A kötbér fizetésére kötelezett fél köteles a közlés vételétől számított nyolc napon belül a kötbérigény elismerése felől a 9. § (2) bekezdésében megjelölt módon nyilatkozni.

(2) Ha a kötbér fizetésére kötelezett fél a kötbérigényt nem ismeri el, vagy a közlésre nem nyilatkozik, a jogosított kötbér igényét a nyilatkozattételre engedett határidő elteltétől, illetőleg a megtagadástól számított harminc napon belül az illetékes járásbíróság előtt keresettel érvényesítheti.

11. §

(1) A szerződésben foglalt termelési (agrotechnikai) előírásoknak és a termeltető szakmai utasításainak alkalmazásával kapcsolatban a termelés ideje alatt felmerülő vitákat a járási (közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága (mezőgazdasági osztály) dönti el; ilyen ügyekben a mezőgazdasági osztály soronkívül köteles eljárni.

(2) Ha a szerződéses termelés alapján átadott gyorsan romló termények minősége válik a termelő és a termeltető között vitássá, - a nevezettek meghallgatása után - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága elnöke dönt.

(3) A jelen § alapján folyamatba tett államigazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

12. §

(1) A termeltető és a termelő között a szerződéses termeléssel összefüggő vitás kérdésekben a termelési (agrotechnikai) előírások a termeltető szakmai utasításainak alkalmazása és a gyorsan romló termények minősége tekintetében felmerült viták kivételével, amely kérdések eldöntése a 11. § értelmében államigazgatási eljárásra tartozik, - a termelés helye vagy a termelő lakóhelye szerint illetékes járásbíróság határoz.

(2) Az (1) bekezdésben említett bíróság jár el az elszámolásból eredő vitákban is, a végrehajtóbizottság a nála benyújtott, illetőleg előterjesztett ilyen tárgyú panaszokat átteszi a bírósághoz.

(3) Ha az eljárás során szakértő meghallgatása válik szükségessé, vetőmagvak tekintetében az Országos Vetőmag Felügyelőséget, illetőleg annak megyei szerveit, burgonya tekintetében a Magyar Kereskedelmi Kamara áruüzleti szakértőbizottságát, egyéb termékek és termények tekintetében pedig az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetet kell meghallgatni.

(4) A keresetet a termelő a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánál is jegyzőkönyvbe mondhatja; a végrehajtóbizottság a jegyzökönyvet három napon belül köteles a járásbíróságnak megküldeni.

(5) A járásbíróság a pert soronkívül tárgyalja; az eljárás illetékmentes.

13. §

A szerződéses termelés fejlesztéséről szóló 1.048/1953. (IX. 16.) számú minisztertanácsi határozat 2. pontjában említett szállítási szerződések esetében a kötbérre és a vitás kérdések eldöntésére a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

14. §

A 167/1951. (IX. 9.) MT számú rendelet 12-17. §-ai hatályukat vesztik.

Gerő Ernő s. k.,

a Minisztertanács első elnökhelyettese