1954. évi I. törvény

a lakosság bejelentéseinek intézéséről

A magyar nép államának érdeke megköveteli a törvények betartását, a nép vagyonával való takarékos gazdálkodást, a bürokráciamentes, lelkiismeretes ügyintézést, az állami és gazdasági szervek munkájának állandó tökéletesítését, és a lakosság szükségleteinek fokozott kielégítését.

Ennek előmozdítására szükséges a lakosság alulról jövő bírálatának minél erőteljesebb kibontakozása. Minden állampolgár panaszt emelhet az őt ért sérelmek ellen. Minden állampolgárnak joga és becsületbeli kötelessége, hogy feltárja a hibákat és fogyatékosságokat, melyek az állami és gazdasági élet bármely területén jelentkeznek, kezdeményezze az állami és gazdasági szervek munkájának állandó tökéletesítését, harcoljon a pazarlás és a bürokratikus ügyintézés ellen.

Az állami és gazdasági szervek kötelesek biztosítani annak minden előfeltételét, hogy az állampolgárok e jogukkal élhessenek, kötelesek gyorsan és körültekintően megvizsgálni a lakosságtól érkező bejelentéseket, és hibák vagy sérelmek megállapítása esetén kötelesek ezeket késedelem nélkül megszüntetni. Az állami és gazdasági szerveknek az állampolgárok bejelentéseit és az azok alapján lefolytatott vizsgálatok eredményét fel kell használniok munkájuk szakadatlan tökéletesítésére.

E törvény célja, hogy a magyar nép államának ezen érdekeit és az állampolgárok e jogait a törvény erejével védje.

1. § (1) Az államigazgatás szerveinek, az államhatalom helyi szerveinek, valamint a gazdasági szerveknek (a továbbiakban: szervek) vezetői személyesen felelősek azért, hogy az általuk vezetett, valamint a felügyeletük alá rendelt szervek állandó feladatai közé tartozzék a lakosság bejelentéseivel való foglalkozás és ennek rendszeres ellenőrzéséről kötelesek gondoskodni.

(2) A szervek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy minden bejelentést késedelem nélkül és alaposan megvizsgáljanak, a vizsgálatok eredményeképpen szükséges intézkedéseket megtegyék és biztosítsák azok maradéktalan végrehajtását.

2. § A szervek vezetői kötelesek biztosítani a bejelentések intézésének rendszeres ellenőrzését. Ennek érdekében:

a) gondoskodniok kell a bejelentéseknek és azok elintézésének állandó figyelemmel kíséréséről;

b) biztosítaniok kell, hogy minden esetben kijelöljék a vizsgálatot végző személyt és meghatározzák a vizsgálat befejezésének határidejét;

c) gondoskodniok kell olyan nyilvántartás vezetéséről, amely áttekintést nyújt a szerv bármely részlegéhez érkező bejelentések felett, s amely lehetővé teszi, hogy a több azonos vagy hasonló tárgyú bejelentésből az egyes ügyeken túlmenően a hibák közös okára következtetést lehessen levonni.

3. § A minisztériumoknál, a megyei, a járási, valamint a városi tanácsoknál a lakosság bejelentéseivel foglalkozó irodát kell szervezni. Ilyen irodát felettes hatósága jóváhagyásával vagy utasítására - más szerv is létesíthet. Az irodák működésének részletes szabályait a jelen törvényben meghatározott alapelvek figyelembevételével a szervek vezetői állapítják meg.

4. § (1) A szervek maguk kötelesek megvizsgálni, vagy valamely általuk irányított szerv útján megvizsgáltatni a hozzájuk érkező olyan bejelentéseket, amelyek elintézése hatáskörükbe tartozik.

(2) A bejelentés vizsgálatát nem szabad az ügyben érdekelt személyre, vagy közvetlenül érdekelt szervre bízni.

(3) Ha a szerv olyan bejelentést kap, amelynek elintézése nem tartozik hatáskörébe, köteles azt három napon belül az intézkedésre jogosult szervhez továbbítani. Ha az utóbbi szerv a bejelentésben foglalt ügyben közvetlenül érdekelt, a bejelentést annak felettes szervéhez kell megküldeni. A bejelentés áttételéről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

5. § (1) A vizsgálat során a bejelentő részére lehetővé kell tenni, hogy bizonyítékait a bejelentést megvizsgáló szerv rendelkezésére bocsássa. A bejelentőt - ha ezt kívánja - személyesen is meg kell hallgatni.

(2) A vizsgálat során a bejelentésben érintett szerveket, illetőleg személyeket is meg kell hallgatni. Ez alól a vizsgálatot elrendelő szerv vezetője - saját felelősségére - felmentést adhat.

(3) A bejelentés alapos vagy alaptalan voltáról bizonyító okmányok vagy közvetlen ellenőrzés alapján kell meggyőződni. Hibák feltárása esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a hibát előidéző okok és a hibák elkövetéséért felelős személyek megállapítására is.

(4) A vizsgálatot legkésőbben a bejelentés megérkezésétől számított 30 nap alatt be kell fejezni és a szükséges intézkedéseket ugyanezen határidő alatt meg kell tenni. Ha azonban a vizsgálat az ügy természete miatt 30 napon belül nem fejezhető be, illetőleg az annak alapján szükséges intézkedés ez alatt a határidő alatt nem tehető meg, erről a bejelentőt - az elintézés előrelátható határidejének közlése mellett - tájékoztatni kell.

6. § (1) Ha a bejelentő a munka tökéletesítését, az ügyintézés egyszerűsítését vagy a takarékos gazdálkodást elősegítő intézkedést kezdeményez és javaslata a vizsgálat során helyesnek bizonyul, az intézkedésre hivatott szerv köteles késedelem nélkül gondoskodni annak gyakorlati alkalmazásáról.

(2) Amennyiben a bejelentés alapján végzett vizsgálat hibákat, szabálytalanságokat, fogyatékosságokat tár fel, ezek megszüntetésére az illetékes szervnek haladéktalanul intézkednie kell. Az intézkedésnek ki kell terjednie a megállapított hibák megszüntetésén felül az azokat előidéző okok kiküszöbölésére és indokolt esetben a hibákat elkövető személyek felelősségre vonására.

(3) A bejelentőt az ügy elintézéséről minden esetben tájékoztatni kell.

7. § A bejelentés alapján szükséges vizsgálatnak, a vizsgálat eredménye alapján indokolt intézkedések megtételének, valamint a hozott intézkedések végrehajtásának elmulasztásáért felelős személyeket fegyelmi úton felelősségre kell vonni.

8. § (1) A vizsgálatot végző szervnek a bejelentő kérése esetén, vagy ha ezt az ügy érdeke kívánja, a bejelentő személyét nem szabad felfednie.

(2) Ha a bejelentővel szemben - azért, mert az illetékes szervek figyelmét valamely hibára, szabálytalanságra vagy fogyatékosságra felhívta - akár munkaviszonya körében, akár egyébként hátrányos intézkedéseket tesznek, az ilyen intézkedést tevő szerv felügyeleti szerve a törvényes állapotot köteles azonnal helyreállítani. Köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő erkölcsi elégtételt kapjon és az ügyből eredő anyagi kára is megtérüljön. A szerv vezetője az ilyen intézkedésért felelős személyt köteles a fennálló jogszabályok szerint fegyelmileg és anyagilag is felelősségre vonni.

9. § Bűntettet követ el és hat hónapig terjedhető börtönnel vagy ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a bejelentővel szemben a 8. § (2) bekezdésében említett valamely hátrányos intézkedést alkalmaz.

10. § (1) A jelen törvény végrehajtását az Állami Ellenőrző Központ rendszeresen ellenőrizni köteles.

(2) A jelen törvény nem érinti az 1952. évi II. tv. 5. §-ában foglalt rendelkezéseket.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára