21/1954. (III. 24.) MT rendelet

egyes nyugellátások összegének felemeléséről

1. §

A társadalombiztosítási jogszabályok alapján járó, legutóbb 196/1951. (XI. 11.) MT számú rendelettel és a 6.162-1/1951. (XII. 8.) PM számú rendelettel megállapított összegű járadékokat és nyugbéreket (öregség, rokkantság, özvegység és árvaság, valamint baleset esetére szóló ellátásokat) az 1954. évi április hó 1. napjától kezdődően a 2-7. §-okban foglaltak szerint felemelt összegben kell folyósítani.

2. §

(1) Az 1928. évi XL. törvény alapján megállapított öregségi és rokkantsági járadékok, illetőleg ellátások felemelt összege a következő:

a) járadékos férfi részére a hatvanötödik életév betöltésétől kezdődően, járadékos nő részére a hatvanadik életév betöltésétől kezdődően az öregségi és rokkantsági járadék

az I. és II. járadékcsoportban havi 390 forint

a III. IV. és V. járadékcsoportban havi 360 forint

a VI. járadékcsoportban havi 320 forint

VII. és VIII. járadékcsoportban havi 240 forint

b) járadékos férfi részére a hatvanötödik életév betöltéséig az öregségi és rokkantsági járadék, járadékos nő részére a hatvanadik életév betöltéséig a rokkantsági járadék

az I. és II. járadékcsoportban havi 230 forint

a III. IV. és V. járadékcsoportban havi 220 forint

a VI. járadékcsoportban havi 200 forint

a VII. és VIII. járadékcsoportban havi 150 forint

c) tehetetlenség esetén a felemelt összegű járadék

az I. és II. járadékcsoportban havi 510 forint

a III. IV. és V. járadékcsoportban havi 460 forint

a VI. járadékcsoportban havi 410 forint

a VII. és VIII. járadékcsoportban havi 320 forint

(2) Az a hatvanadik éven aluli rokkantsági járadékos nő és az a hatvanötödik éven aluli öregségi és rokkantsági járadékos férfi, aki munkaképtelensége miatt keresőfoglalkozást nem folytat, kérheti az (1) bekezdés a) táblázatában megállapított összegű járadék folyósítását. Ezt a járadékot a járadékos kérelmére a teljes munkaképtelenség orvosi megállapításától, illetőleg legkorábban az igénybejelentés hónapjának első napjától kezdődően kell folyósítani.

(3) Az 1928. évi XL. törvény alapján megállapított özvegyi járadék valamennyi járadékcsoportban havi 140 forint.

(4) Az 1928. évi XL. törvény alapján megállapított árvajáradék havi 70 forint, szülőtlen árva járadéka pedig havi 100 forint.

3. §

A mezőgazdasági munkások és özvegyeik részére a 6.180/1945. (VIII. 14.) ME számú rendelet 11. §-a és a 89.300/1948. (XI. 7.) NM számú rendelet 9. §-a alapján megállapított öregségi járadék havi 120 forint, az özvegyi járadék pedig havi 75 forint.

4. §

A 89.300/1948. (XI. 7.) NM számú rendelet 7. §-ának (5) bekezdése, valamint a 8. §-a alapján folyósított járadékokat és ellátásokat 20%-kal a nyugdíjasok ellátását legfeljebb havi 400 forintra, az özvegyi ellátásokat legfeljebb havi 270 forintra, az árvaellátásokat legfeljebb havi 130 forintra kell felemelni.

5. §

(1) A bányanyugbérekre vonatkozó rendelkezések (1925. évi XXXIV. törvény) alapján megállapított ellátások közül

a) a nyugbéres férfi részére a hatvanötödik életév betöltésétől kezdődően, nyugbéres nő részére a hatvanadik életév betöltésétől kezdődően az öregségi és rokkantsági nyugbért 40%-kal,

b) a nyugbéres férfi részére a hatvanötödik életév betöltéséig az öregségi és a rokkantsági nyugbért, a nyugbéres nő részére a hatvanadik életév betöltéséig a rokkantsági nyugbért 20%-kal kell felemelni.

(2) A tehetetlenségi pótlékot a 196/1951. (XI. 11.) MT számú rendelettel megállapított összegben kell továbbra is változatlanul folyósítani.

(3) A 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a bányanyugbérben részesülőkre is értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az özvegyi nyugbért 20%-kal, de legalább havi 140 forintra kell felemelni.

6. §

(1) Az 1912. évi VIII. törvény, az 1927. évi XXI. törvény, illetőleg a 6.180/1945. (VIII. 14.) ME számú rendelet alapján az 50%-ot elérő, de a 66 százalékot meg nem haladó munkaképességcsökkenés kártalanítása fejében megállapított baleseti járadékot havi 50 forinttal, a 66%-ot meghaladó munkaképességcsökkenés kártalanítása fejében megállapított baleseti járadékot pedig havi 80 forinttal kell felemelni.

(2) Az üzemi baleset következtében tehetetlen, állandó ápolásra és gondozásra szoruló járadékos részére az előbbi bekezdésben említett jogszabályok alapján megállapított baleseti járadék

az A. járadékosztályban havi 780 forint,

a B. járadékosztályban havi 670 forint,

a C. járadékosztályban havi 560 forint,

a D. járadékosztályban havi 460 forint,

az üzemi baleset következtében tehetetlen, állandó ápolásra és gondozásra szoruló mezőgazdasági munkás részére havi 480 forint.

(3) Az üzemi baleset következtében meghalt sérült özvegyének járó járadékot 20%-kal, de legalább havi 140 forintra kell felemelni.

(4) Az apátlan vagy anyátlan gyermek baleseti árvajáradékának legkisebb összege havi 70 forint, a szülőtlen árva baleseti árvajáradékának legkisebb összege pedig havi 100 forint; ennél az összegnél kevesebb az árvajáradék a hozzátartozók járadékainak arányos csökkentése esetében sem lehet.

7. §

Ha valaki több jogcímen részesül ellátásban, csak egy ellátás után kaphat emelést, mégpedig azután az ellátása után, amely után a jelen rendelet 2-6. §-a szerint a legmagasabb összegű emelés jár. Az emelés összegét úgy kell megállapítani, mintha a járadékost (nyugbérest) csak ez az egy ellátás illetné meg. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a hadigondozási pénzellátást, a nemzeti gondozási díjat, a polgári jogi jogszabályokon alapuló életjáradékot, valamint a családi pótlékot és a családi segélyt figyelembe venni nem kell.

8. §

(1) A nyugdíjas közszolgálati alkalmazott és vállalati nyugdíjbiztosított havi 200 forintot el nem érő nyugellátását havi 200 forintra, özvegyének havi 100 forintot el nem érő özvegyi nyugellátását havi 100 forintra ki kel! egészíteni, feltéve, hogy a közszolgálati alkalmazott (vállalati nyugdíjbiztosított) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy rokkant, illetőleg az özvegy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító feltételeknek megfelel. A nevelési járulék (gyermeksegély, nevelési segély, nevelési díj) és a nevelési járadék legkisebb összege havi 70 forint, szülőtlen árva nevelési járulékának, illetőleg nevelési járadékának legkisebb összege pedig havi 100 forint.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni akkor, ha a közszolgálati alkalmazott vagy vállalati nyugdíjbiztosított, illetőleg özvegye és árvája több jogcímen részesül állandó rendszeres ellátásban. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a hadigondozási pénzellátást, a nemzeti gondozási díjat, a polgári jogi jogszabályokon alapuló életjáradékot, valamint a családi pótlékot és családi segélyt figyelembe venni nem kell.

9. §

(1) A társadalombiztosítási járadékoknak (nyugbéreknek és ellátásoknak), valamint a közszolgálati és vállalati nyugdíjaknak a jelen rendelettel megállapított összege a járadékoknak, nyugbéreknek és ellátásoknak a 6.169-1/1951. (XII. 8.) PM számú rendelettel megállapított mértékű felemelését magában foglalja.

(2) A 196/1951. (XI. 11.) MT számú rendelet 1-8. §-ainak a jelen rendelettel nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.

Nagy Imre s. k.,

a Minisztertanács elnöke