196/1951. (XI. 11.) MT rendelet

a társadalombiztosítási járadékok felemeléséről és a nyugdíjakkal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1951. évi 30. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Nyt.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. A társadalombiztosítási járadékok és nyugbérek felemelése

1. § Az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt társadalombiztosítási jogszabályok alapján megállapított járadékokat, nyugbéreket, öregség, rokkantság, özvegység és árvaság, valamint baleset esetére szóló ellátásokat az 1952. évi január hó 1. napjától kezdődően az alábbi 2-8. §-okban foglaltak szerint felemelt összegben kell folyósítani.

2. § (1) Az 1928. évi XL. törvény alapján megállapított öregségi és rokkantsági járadékok, illetőleg ellátások felemelt összege a következő:

a) járadékos férfi részére a 65. életév betöltéséig az öregségi és rokkantsági járadék, járadékos nő részére a 60. életév betöltéséig a rokkantsági járadék

az I. járadékcsoportban havi 160 forint,

a II. járadékcsoportban havi 145 forint,

a III. járadékcsoportban havi 130 forint,

a IV. járadékcsoportban havi 120 forint,

az V. járadékcsoportban havi 105 forint,

a VI. járadékcsoportban havi 95 forint,

a VII. járadékcsoportban havi 80 forint,

a VIII. járadékcsoportban havi 60 forint,

b) járadékos férfi részére a 65. életév betöltésétől kezdődően, járadékos nő részére a 60. életév betöltésétől kezdődően az öregségi és rokkantsági járadék

az I. járadékcsoportban havi 300 forint,

a II. járadékcsoportban havi 260 forint,

a III. járadékcsoportban havi 230 forint,

a IV. járadékcsoportban havi 210 forint,

az V. járadékcsoportban havi 190 forint,

a VI. járadékcsoportban havi 160 forint,

a VII. járadékcsoportban havi 130 forint,

a VIII. járadékcsoportban havi 100 forint,

e) tehetetlenség esetén a felemelt összegű járadék

az I. járadékcsoportban havi 420 forint,

a II. járadékcsoportban havi 380 forint,

a III. járadékcsoportban havi 340 forint,

a IV. járadékcsoportban havi 310 forint,

az V. járadékcsoportban havi 280 forint,

a VI. járadékcsoportban havi 250 forint,

a VII. járadékcsoportban havi 220 forint,

a VIII. járadékcsoportban havi 180 forint,

(2) Az a 60 éven aluli rokkantsági járadékos nő és az a 65 éven aluli rokkantsági járadékos férfi, aki munkaképtelensége miatt keresőfoglalkozást nem folytat, kérheti az (1) bekezdéshez tartozó b) táblázat megfelelő járadékcsoportjába való átsorolását. Az átsorolásnak megfelelő járadék folyósítása a járadékos kérelmére a teljes munkaképtelenség orvosi megállapítása, illetve legkorábban az igénybejelentés hónapjának első napjától kezdődően történik.

(3) Az 1928. évi XL. törvény alapján megállapított özvegyi járadék

az I. járadékcsoportban havi 110 forint,

a II. járadékcsoportban havi 100 forint,

a III. járadékcsoportban havi 90 forint,

a IV. járadékcsoportban havi 85 forint,

az V. járadékcsoportban havi 70 forint,

a VI. járadékcsoportban havi 70 forint,

a VII. járadékcsoportban havi 60 forint,

a VIII. járadékcsoportban havi 50 forint,

(4) Az 1928. évi XL. törvény alapján megállapított árvajáradék;

a) a szülőtlen (apátlan és anyátlan) árva részére havi 70 forint

b) az apátlan vagy anyátlan árva részére havi 40 forint,

3. § A MÁVAG munkavállalói és nyugbéresei ellátásáról szóló 1.420/1949. (II. 12.) Korm. rendelet és a Budapest főváros vállalatai munkavállalóinak és nyugdíjasainak ellátásáról szóló 4.081/1949. (VI. 10.) Korm. rendelet alapján folyósított nyugbérek, illetőleg járadékok összegéig változatlanul kell hagyni. Ha azonban a nyugbérnek (járadéknak) és a kiegészítő segélynek együttes összege kevesebb a 2. §-ban meghatározott felemelt összegnél, a kiegészítő segélyt meg kell szüntetni és a 2. §-ban megállapított, felemelt összeget kell folyósítani.

4. § A mezőgazdasági munkásoknak és özvegyeiknek a gazdasági munkavállalók társadalombiztosításának átmeneti rendezéséről szóló 6180/1945. (VIII. 14.) ME rendelet 11. §-a, illetőleg a járadékcsoportokra vonatkozó szabályokról és a járadékok megállapításáról szóló 89300/1948 (XI. 7.) NM rendelet 9. §-a alapján megállapított öregségi járadék havi 60 forint, az özvegyi járadék pedig havi 40 forint.

5. § A 89300/1948. (XI. 7.) NM rendelet 8. §-a, valamint 7. §-ának (5) bekezdése alapján folyósított járadékokat és ellátásokat 20%-kal fel kell emelni. A felemelt nyugellátás összege azonban a havi 300 forintot, az özvegyi nyugellátás összege a havi 200 forintot, az árvaellátás összege pedig a havi 100 forintot nem haladhatja meg.

6. § (1) A bányanyugbérre vonatkozó rendelkezések (1925. évi XXXIV. törvény) alapján megállapított ellátások közül:

a) a nyugbéres férfi részére a 65. életév betöltéséig az öregségi és rokkantsági nyugbért, nyugbéres nő részére a 60. életév betöltéséig a rokkantsági nyugbért 20%-kal,

b) a nyugbéres férfi részére a 65. életév betöltésétől kezdődően, nyugbéres nő részére a 60. életév betöltésétől kezdődően az öregségi és rokkantsági nyugbért 40%-kal,

c) a tehetetlenség címén felemelt rokkantsági nyugbéreket 40%-kal,

d) az özvegyi nyugbéreket 20%-kal,

e) az árvanyugbéreket 20%-kal, de legalább 10 forinttal kell felemelni.

(2) Azokat a nyugbéreket, amelyeket az Nyt. hatálybalépése előtt a volt társpénztári alapszabályok szerint kellett megállapítani, csak abban az esetben lehet felemelni, ha a bányanyugbérbiztosítás szabályai szerint járó nyugbéreknek a jelen rendelet szerint felemelt összege a volt társpénztári alapszabályok szerint megállapított nyugbérnél nagyobb. Ha a társpénztári alapszabályok szerint megállapított nyugbér a bányanyugbérbiztosítás szabályai szerint járó nyugbérnek a jelen rendelet szerint felemelt összegénél több, változatlanul ezt a nagyobb összeget kell folyósítani.

7. § (1) Az 1912. évi VIII. törvény, az 1927. évi XXI. törvény, illetőleg a 6180/1945. (VIII. 14.) ME rendelet alapján megállapított baleseti járadékokat, ha a járadékot a munkaképességnek 50%-nál kisebb csökkenése alapján állapították meg, 20%-kal, ha pedig a járadékot a munkaképességnek 50%-ot elérő vagy meghaladó csökkenése alapján állapították meg, 40%-kal kell felemelni.

(2) Az üzemi baleset következtében tehetetlen és állandó ápolásra és gondozásra szoruló járadékos részére az előbbi bekezdésben említett jogszabályok alapján megállapított baleseti járadék

az A) járadékosztályban havi 635 forint,

a B) járadékosztályban havi 530 forint,

a C) járadékosztályban havi 420 forint,

a D) járadékosztályban havi 315 forint,

az üzemi baleset következtében tehetetlen és állandó ápolásra és gondozásra szoruló mezőgazdasági munkás részére havi 335 forint.

(3) Az üzemi baleset következtében meghalt sérült özvegyének járó járadék:

az A) járadékosztályban havi 140 forint,

a B) járadékos osztályban havi 120 forint,

a C) járadékosztályban havi 95 forint,

a D) járadékosztályban havi 70 forint,

az üzemi baleset következtében meghalt mezőgazdasági munkás özvegye részére havi 63 forint.

(4) Az üzemi baleset következtében meghalt biztosított szülőtlen (apátlan és anyátlan) gyermekének és unokájának ugyanolyan összegű járadék jár, mint az özvegynek. Az apátlan vagy anyátlan gyermek baleseti árvajáradéka pedig a baleseti özvegyi járadék fele, de legalább havi 40 forint.

(5) A szülők járadéka ugyanannyi, mint az özvegyi járadék.

(6) A hozzátartozókat megillető baleseti járadékok felemelt együttes összege nem haladhatja meg

az A) járadékosztályban havi 480 forintot,

a B) járadékosztályban havi 400 forintot,

a C) járadékosztályban havi. 320 forintot,

a D) járadékosztályban havi 240 forintot,

az üzemi baleset következtében meghalt mezőgazdasági munkás hozzátartozóit megillető baleseti járadékok felemelt együttes összege pedig a 210 forintot. Amennyiben meghaladja, a hozzátartozók járadékát, arányosan csökkenteni kell, az apátlan vagy anyátlan gyermek árvajáradékát azonban, ha az az arányos csökkentés folytán 40 forintnál kevesebb lenne, 40 forintra ki kell egészíteni.

(7) Az ebben a §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a munkaképességnek foglalkozási betegség által okozott csökkenése alapján megállapított járadékok felemelése tekintetében is.

8. § (1) A társadalombiztosítási jogszabályokon alapuló járadékok, nyugbérek és ellátások felemelésére vonatkozóan az 1-7. §-okban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a járadékos (nyugbéres) társadalombiztosítási jogszabály alapján többféle címen részesül járadékban (nyugbérben). Ilyen esetben a több jogcímen járó járadékok (nyugbérek) jelenlegi együttes összegét 20%-kal kell felemelni. Ha azonban valamelyik járadéknak (nyugbérnek) a 2-7. §-okban foglalt rendelkezések szerint kiszámított felemelt összege több az előző mondatban említett összegnél, ezt a nagyobb összeget kell folyósítani.

(2) Ha a járadékos (nyugbéres) közszolgálati nyugdíjban, kegydíjban vagy más nem társadalombiztosítási jogszabályokon alapuló ellátásban is részesül, az öregségi és rokkantsági járadékot, nyugbért, valamint a sérült részére járó baleseti járadékot csak akkor lehet felemelni, ha a több jogcímen élvezett ellátások együttes összege a havi 300 forintot nem haladja meg. Az özvegyi járadékot és az özvegyi nyugbért, valamint a szülői járadékot ilyen esetekben csak akkor lehet emelni, ha a több jogcímen élvezett ellátások együttes összege a havi 200 forintot, az árvajáradékot és az árvanyugbért pedig csak akkor, ha a több jogcímen járó árvaellátások összege a havi 100 forintot nem haladja meg. A társadalombiztosítási jogszabályon alapuló járadék (nyugbér) emelésének mértéke azonban ezekben az esetekben 20%, azzal a korlátozással, hogy a több jogcímen élvezett ellátások összege a járadék (nyugbér) felemelése folytán sem haladhatja meg a havi 300, 200, illetőleg 100 forintot.

II. Átmeneti rendelkezések

A) A baleseti, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítása, valamint a bányanyugbérbiztosításra vonatkozó rendelkezések.

9. § Az, aki az Nyt. hatálybalépése előtt már részesült rokkantsági járadékban és rokkantsága megszűnt, a rokkantság megszűnését követő öt éven belül történő újabb megrokkanása esetében a 2. §-ban megjelölt mértékű rokkantsági járadékra jogosult, ha az Nyt. alapján rokkantsági nyugdíjra való igénye nem nyílik meg.

10. § A Ny. hatálybalépése előtt jogerősen megállapított öregségi és rokkantsági járadékkal kapcsolatosan a járadékcsoportba sorolás helyesbítését csak azon a címen lehet kérni, hogy a járadék megállapítása után betöltött munkakör, illetőleg munkaviszonyban töltött idő alapján az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt szabályok szerint magasabb járadékcsoportba történő besorolásnak van helye.

11. § (1) Az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt nyugellátási szabályok szerint nyugdíjra nem jogosult közszolgálati alkalmazottak közül azoknak, akik az Nyt. hatálybalépése napjáig hatvanadik életévüket betöltötték és a 400 heti várakozási idővel rendelkeznek, az öregség járadékot az Nyt. hatálybalépésétől kezdődően kérelmükre meg kell állapítani és a 2. §-ban megjelölt mértékben folyósítani.

(2) Az előbbi rendelkezés a Magyar Államvasutak, a Magyar Posta, továbbá a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, valamint a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ alkalmazottai tekintetében is irányadó.

12. § Az Nyt. hatálybalépése előtt történt üzemi baleset vagy foglalkozási betegség alapján megállapított baleseti járadékokra vonatkozóan az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az 1951. évi december hó 31. napja után meghalt járadékos (sérült) özvegye azonban özvegyi járadékra csak akkor jogosult, ha fennállanak azok a feltételek, amelyekhez az Nyt. az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot köti.

13. § Azokat a baleseti járadékokat, amelyeknek folyósítása az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt szabályok alapján a kártalanítási igény nyugvása folytán szünetelt, az Nyt. hatálybalépésétől kezdődően kérelemre a 7. §-ban megjelölt mértékben folyósítani kell.

14. § Az özvegy és a hozzátartozók részére járó végkielégítés, valamint a szülői nyugdíj tekintetében, ha az ezekre vonatkozó igény az Nyt. hatálybalépése előtt nyílott meg, az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt szabályokat, ha pedig az azokra vonatkozó igény azt követően nyílott meg, az Nyt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

B) A közszolgálati alkalmazottakra és a vállalati nyugdíjbiztosítottakra vonatkozó rendelkezések.

15. § (1) Az a fenntartásos nyugdíjigénnyel rendelkező volt közszolgálati alkalmazott, aki az Nyt. hatálybalépése után munkaviszonyban már nem áll, fenntartott nyugdíjigényét utolsó munkaviszonyának megszűnését követő öt éven belül történt megrokkanása, vagy a felemelt öregségi nyugdíjra jogosító életkornak legfeljebb az Nyt. hatálybalépését követő öt éven belül történt elérése esetében érvényesítheti.

(2) Ha a fenntartásos nyugdíjigénnyel rendelkező volt közszolgálati alkalmazott meghal, mielőtt igényét az előző bekezdés szerint érvényesíthette volna, igényjogosult hozzátartozói részére az Nyt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetében jár ellátás.

16. § Az a volt közszolgálati alkalmazott, aki az Nyt. hatálybalépése után munkaviszonyban már nem áll, korábban megállapított, de az Nyt. hatálybalépésekor korhatár be nem töltése miatt szünetelő nyugdíjának folyósítását közszolgálatának megszűnését követő öt éven belüli megrokkanása vagy a felemelt öregségi nyugdíjra jogosító életkornak legfeljebb az Nyt. hatálybalépését követő öt éven belül történt elérése esetén igényelheti.

17. § (1) A hozzátartozók ellátási igényének fenntartásával elbocsátott közszolgálati és vállalati alkalmazottak hozzátartozói részére megállapított ellátásokat az Nyt. hatálybalépésétől tovább folyósítani nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha az elbocsátott volt alkalmazott az Nyt. hatálybalépése napja előtt meghalt.

(8) Ha a hozzátartozók ellátási igényének fenntartásával elbocsátott alkalmazott elbocsátásától számított öt éven belül munkaviszonyba lépett, illetőleg lép, az elbocsátást megelőző szolgálati idejét az Nyt. szerinti szolgálati idejébe be kell számítani.

18. § Az Nyt. 13. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell azoknak az özvegyeknek esetében is, akiknek férje az Nyt. hatálybalépése előtt halt meg és ellátásuk a korhatár be nem töltése miatt szünetelt vagy nem volt megállapítva. Ebben az esetben azonban a férj halálának időpontja helyett az Nyt. hatálybalépésének napja az irányadó.

19. § (1) Az Nyt. hatálybalépésekor folyósított özvegyi nyugdíjakat a hatálybalépésig irányadó feltételek. szerint kell tovább folyósítani.

(2) Az előbbi rendelkezés alapján megszüntetett özvegyi nyugdíj feléledésére az Nyt. rendelkezései az irányadók.

20. § (1) Az a vállalati alkalmazott, akinek nyugdíjigényét az alapszabály vagy az ebben a tekintetben irányadó más rendelkezések alapján az Nyt. hatálybalépése előtt rögzítették, a rögzített igény alapján járó ellátásra csak hatvanötödik életévének betöltésétől kezdődően jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy elhalálozása esetében a hozzátartozókat megillető ellátást az Nyt. hatálybalépése előtt, hatályban volt rendelkezések alapján meghatározott összegben kell megállapítani, feltéve, hogy az ellátás folyósítására a hozzátartozókra nézve az Nyt.-ben meghatározott feltételek fennállanak.

(3) A megszűnt nyomdász segélyező egyesületek és a megszűnt Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjbiztosító Intézete volt tagjai részére a nyugdíjigények rögzítésével kapcsolatos eddig fennállott rendelkezések hatályban maradnak.

21. § (1) A vállalati nyugdíjbiztosításban az 1946. évi augusztus hó 1. napja után járulékfizetéssel megszerzett tagsági időt az Nyt. szerinti nyugdíjkiegészítés szempontjából kétszeresen kell számítani.

(2) Ha a vállalati nyugdíjbiztosítottnak nyugdíjpénztári tagsága az Nyt. hatálybalépése előtt megszűnt és a vonatkozó jogszabályok szerint járulékvisszatérítésre nyílt meg az igénye, de annak kifizetése az Nyt. hatálybalépése napjáig még nem történt meg, a visszatérítendő járulékot az Nyt. hatálybalépése után is ki kell fizetni.

C) Vegyes rendelkezések

22. § Ha az Nyt. alapján járó baleseti járadék kiszámításának alapjául szolgáló munkabér havi 600 forintnál több, a baleseti járadék

az 1. fokozatú sérültek részére havi 60 forintnál,

a 2. fokozatú sérültek részére havi 80 forintnál,

a 3. fokozatú sérültek részére havi 120 forintnál,

a 4. fokozatú sérültek részére havi 220 forintnál kevesebb nem lehet.

23. § (1) Annak, aki az 1951. évi december hó 31. napján nyugellátással járó állásra kinevezett közszolgálati alkalmazott volt, vagy fenntartásos nyugdíjigénnyel rendelkezett és a nyugellátás feltételeként megállapított legkisebb szolgálati időt eddig az időpontig már eltöltötte, az Nyt. alapján nem lehet kisebb összegű nyugellátást megállapítani, mint amilyen összegű nyugellátás részére az 1951. évi december hó 31. napján a reá akkor érvényben volt szabályok szerint járt volna. E rendelkezés alkalmazása szempontjából közszolgálati alkalmazottak az államigazgatás szerveinek és az államhatalom helyi szerveinek alkalmazottai, a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta valamint az állammal a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló intézmények alkalmazottai.

(2) Annak, aki az 1951. évi december hó 31. napján vállalati nyugdíjbiztosított volt és a nyugdíj feltételeként megállapított várakozási időt eddig az időpontig már megszerezte, az Nyt. alapján nem lehet kisebb összegű nyugdíjat megállapítani, mint amilyen összegű nyugdíj járt volna részére akkor, ha a biztosítási eset az 1951. évi december hó 31. napján következett volna be.

(3) Annak, aki a bányanyugbérbiztosítás szabályai szerint a nyugbér feltételeként megállapított várakozási időt az 1951. évi december hó 31. napjáig már megszerezte, az Nyt. alapján nem lehet kisebb összegű nyugellátást megállapítani, mint amilyen összegű nyugbér a bányanyugbérbiztosítás szabályai szerint őt megilletné. A bányanyugbérbiztosítás szabályai szerint járó nyugbér összegének kiszámításánál azonban csak a bányanyugbérbiztosításban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a közszolgálati alkalmazott, a vállalati nyugdíjbiztosított és a bányanyugbérbiztosított javára csak akkor lehet alkalmazni, ha az Nyt. alapján járó felemelt öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését követően kéri nyugdíjazását, vagy megrokkan, vagy ha munkaviszonya az Nyt. alapján járó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után önhibáján kívül szűnik meg.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések a hozzátartozók részére járó ellátások (nyugdíjak, nyugbérek) összegnek megállapítása tekintetében is irányadók.

24. § Annak, aki olyan munkakörben volt foglalkoztatva amelyben a bányanyugbérbiztosításnak az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt szabályai szerint eltöltött huszonöt évi munka után az ötvenötödik életévének betöltésekor öregségi nyugbér járt, az ilyen munkakörben 1945. évi január hó 1. napja előtt eltöltött minden év után a törzsnyugdíj 1%-ának megfelelő nyugdíjkiegészítés jár.

25. § Annak az árvának, aki az Nyt. hatálybalépése időpontjában tizenhatodik, illetőleg tizennyolcadik életévét már betöltötte, a korábban érvényes jogszabályokban megállapított életkorig kell ellátást folyósítani.

26. § (1) A társadalombiztosítási jogszabályok alapján megállapított baleseti, öregségi, rokkantsági és özvegyi járadékokat (nyugbéreket) a járadékos (nyugbéres) keresetére vagy jövedelmére való tekintet nélkül folyósítani kell.

(2) Ugyancsak a keresetre és jövedelemre tekintet nélkül folyósítani kell bármilyen más nem társadalombiztosítási jogszabály alapján megállapított ellátást is, ha a nyugdíjas rokkant (Nyt. 9. §) vagy, ha a nyugdíjas férfi hatvanadik, illetőleg a nyugdíjas nő ötvenötödik életévét már betöltötte. Kereset vagy jövedelem címén nem esik korlátozás alá végül az özvegyi ellátás, ha az özvegy személye tekintetében az Nyt. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállanak.

(3) Az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt nem társadalombiztosítási jogszabályok alapján megállapított nyugdíjat és egyéb ellátást, amennyiben a (2) bekezdésben említett feltételek nem állanak fenn, csak olyan mértékben lehet folyósítani, hogy a nyugdíj vagy egyéb ellátás és a kereset vagy bármilyen más forrásból származó jövedelem együttes összege a havi 1200 forintot ne haladja meg.

(4) A (3) bekezdésben említett értékhatárt a hatvan éven felüli házastárs és minden árvaellátásra jogosult gyermek után egyenként 120 forinttal magasabb összegben kell megállapítani.

27. § Az, akinek az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján egy vagy több jogcímen megállapított nyugdíja, járadéka, nyugbére vagy egyéb ellátása van és az Nyt. szerint is nyugellátásra nyílik igénye, választása szerint vagy csak az Nyt. alapján járó ellátásra, vagy csak az Nyt. hatálybalépése előtt megállapított nyugellátásra (nyugellátásokra) jogosult.

28. § Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, az Nyt. hatálybalépése időpontjában már megállapított nyugdíjakat és egyéb ellátásokat az Nyt. hatálybalépését követően továbbra is változatlan összegben kell folyósítani.

29. § A nemzeti gondozottakról szóló 12830/1948. (XII. 23.) Korm. rendelet és a földbirtokreform végrehajtása következtében szünetelő nyugellátások rendezéséről szóló 6800/1948. (VI. 27.) Korm. rendelet hatályát veszti. Hatályát veszti továbbá az állami tulajdonba került erdőgazdaságokban alkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről szóló 12260/1945. (1946. I. 17.) ME rendelet 9. §-ának (2) bekezdése. Az említett rendelkezések alapján megállapított ellátásokat, továbbá a magánmunkáltatóval fennállott munkaviszony alapján megállapított rendkívüli ellátásokat (kegydíjakat stb.) a nyugellátásról szóló törvényes rendelkezések alapján megállapított életjáradékokat, kivételes és kegyelmi ellátásokat, úgyszintén a rendkívüli ellátásokat továbbra is folyósítani kell.

30. § (1) Az elismert és el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárak (vállalati nyugdíjalapok stb.) megszűnnek.

(2) Az elismert és el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárak (vállalati nyugdíjalapok stb.) a tagjaikra és nyugdíjasaikra vonatkozó nyilvántartásaikat, valamint az ügy- és vagyon kezelésére vonatkozó könyveket, levelezéseket és irományokat az Országos Nyugdíjintézetnek kötelesek átadni.

(3) A nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat köteles megengedni, hogy a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az Országos Nyugdíjintézet a fenntartó vállalatnak a nyugdíjpénztárral kapcsolatos ügyintézésbe, könyveibe, levelezéseibe és irományaiba betekinthessen.

(4) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a megszűnt nyugdíjpénztárak kötelezettségeivel, vagyonával, valamint a nyugdíjpénztárakat fenntartó vállalatok mérlegeiben a nyugdíjpénztár járuléktartaléka hiányának fedezésére felvett összegekkel (céltartalékokkal) kapcsolatos kérdéseket rendezze.

(5) A Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének ingatlanai a Magyar Államvasutak kezelésébe mennek át.

(6) Az Nyt. hatálybalépésével a nyugdíjszerződések érvényüket vesztik. A nyugdíjszerződés alapján megállapított és már fizetett nyugdíjakat (kegydíjakat), valamint az ezekhez kapcsolódó özvegyi és árvaigényeket ez a rendelkezés nem érinti.

31. § Az a dolgozó, aki az Nyt. hatálybalépésekor munkaviszonyban áll és folyamatosan tovább dolgozik, megrokkanása esetében az Nyt. 8. §-ában előírt szolgálati idő betöltése nélkül is jogosult a rokkantsági nyugdíjra, ha az Nyt. hatálybalépésekor legalább

200 heti munkaviszonya van és 35. életévét még nem töltötte be,

300 heti munkaviszonya van és 45. életévét még nem töltötte be.

400 heti munkaviszonya van és 45. életévét már betöltötte.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az özvegy, árvák és a szülők nyugdíjjogosultsága szempontjából is, ha a meghalt dolgozónak az Nyt. hatálybalépésekor legalább 200 heti munkaviszonya volt.

32. § (1) Azt a dolgozót, aki a régebbi szabályok szerint nyugdíjban, járadékban, nyugbérben vagy egyéb ellátásban részesül, az Nyt. alapján csak akkor illeti meg ellátás, ha régebbi igényének megállapítása óta legalább öt évet és ezen belül az Nyt. hatálybalépése után legalább egy évet munkaviszonyban töltöttek. E rendelkezés alapján azonban nem lehet öregségi nyugdíjat újból megállapítani annak a nyugdíjasnak (járadékosnak), aki az Nyt. hatálybalépésekor 60. életévét már betöltötte.

(2) Az előző bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem lehet alkalmazni arra a dolgozóra, akinek munkaképessége az Nyt. hatálybalépése után üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében csökken.

33. § A korábbi szabályozás szerint ellátásban részesült személynek az Nyt. hatálybalépése után bekövetkezett halála esetében a hozzátartozók igényét összegszerűség tekintetében a régi szabályok, egyéb feltételek tekintetében az Nyt. rendelkezései szerint kell megállapítani.

34. § Mindazokat a nyugellátásokat és egyéb ellátásokat, úgyszintén mindazokat a társadalombiztosítási jogszabályon alapuló járadékokat, nyugbéreket és egyéb ellátásokat, amelyekre vonatkozó igény az Nyt. hatálybalépése előtt nyílott meg, az Nyt. hatálybalépése előtt érvényben volt szabályok alapján kell elbírálni.

35. § A járadék, nyugbér, vagy egyéb ellátási (végkielégítési) igények tárgyában az 1952. évi január hó 1. napja előtt hozott határozatok ellen a korábbi szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

36. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy az Nyt., valamint a 195/1951. (XI. 11.) MT rendelet és a jelen rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazása során felmerülő, továbbá a végrehajtással kapcsolatos egyéb kérdéseket e rendelkezések korlátai között rendelettel szabályozza.

37. § Az 1942. évi XIV. törvény nyugdíjvonatkozású rendelkezései, valamint egyes jogszabályoknak a szolgálati időhöz hadiév hozzászámítására vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

38. § A jelen rendelet az 1952. évi január hó 1. napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke