29/1954. (V. 5.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság katonai ügyészi szervezetéről
A Minisztertanács az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet 33. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Népköztársaság katonai ügyészségének szervezetét, működését, továbbá a katonai ügyészség személyzetének szolgálatát a következőképpen szabályozza:
I. FEJEZET
A Magyar Népköztársaság katonai ügyészségének szervezete
1. §
A Magyar Népköztársaság katonai ügyészségének szervei a következők:
a katonai főügyészség,
a fegyvernemi katonai ügyészségek,
a hadtest és hadosztály katonai ügyészségek és
a helyőrségi katonai ügyészségek.
2. §
A katonai főügyészség a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészségének szervezetén belül működik.
3. §
(1) A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet 33. §-a értelmében:
a Magyar Népköztársaság katonai főügyészségének élén a katonai főügyész áll, akit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevez ki;
a katonai főügyész ügyészi működését illetően a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének vart alárendelve és ennek egyik helyettese;
a katonai főügyésznek helyettesei vannak, akiket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevez ki;
a katonai főügyész mellett katonai főnyomozók működnek.
(2) A katonai főügyész a törvényesség megtartása feletti felügyeleti jogkörét közvetlenül, helyettesei és beosztottai útján, valamint az alárendelt katonai ügyészi szervek útján látja el.
(3) A katonai főügyészség osztályokra és csoportokra tagozódik.
(4) A katonai főügyészségen működő katonai főnyomozók - a katonai főügyész utasítása alapján - a különösen fontos ügyekben folytatják le a nyomozást.
4. §
(1) Az egyes fegyvernemi, valamint hadtest és hadosztály katonai ügyészségek illetékessége kiterjed az illető fegyvernem, illetőleg hadtest, vagy hadosztály kötelékébe tartozó egységekre és személyekre.
(2) A helyőrségi katonai ügyészségek illetékessége azokra a szervekre és személyekre terjed ki, amelyek, illetőleg akik nem tartoznak valamely fegyvernemi, illetőleg hadtest, vagy hadosztály katonai ügyészség illetékessége alá.
(3) Az egyes helyőrségi katonai ügyészségek illetékességi területét a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg.
5. §
(1) A katonai ügyészségek élén a katonai ügyészek állnak, akiknek helyetteseik vannak,
(2) A katonai ügyészségek mellett katonai ügyészségi nyomozók működnek.
6. §
(1) A katonai ügyészeket hivatali állásukra a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, míg a katonai ügyészek helyetteseit, továbbá a katonai ügyészségi nyomozókat a katonai főügyész nevezi ki, helyezi át és hívja vissza.
(2) A katonai ügyészi szervek szervezetileg és ügyészi tevékenységükben csakis ügyészi feletteseiknek vannak alárendelve.
7. §
(1) A katonai ügyészség dolgozói - a segédszemélyzetként alkalmazott polgári személyek kivételével - katonai szolgálatot teljesítenek. Szolgálati viszonyukra a Néphadseregben érvényes általános szabályok az irányadók.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyeket katonai tiszti rendfokozatba - alezredesig bezárólag - a katonai főügyész javaslatára a honvédelmi miniszter, ezredesi rendfokozatba a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének a honvédelmi miniszterrel egyetértésben előterjesztett javaslatára a Minisztertanács, ennél magasabb rendfokozatba pedig a Népköztársaság Elnöki Tanácsa lépteti elő.
(3) A katonai ügyészi szervek segédszemélyzetének alkalmazása a Néphadseregben érvényes általános szabályok szerint történik.
(4) A katonai ügyészi szervek személyzetének rendszeresített létszámát és hivatali állását a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének javaslatára a honvédelmi miniszter állapítja meg.
(5) A katonai ügyészség szervei mindennemű személyi és anyagi ellátmány tekintetében a Néphadsereghez tartoznak.
(6) A katonai ügyészi szervek személyi állománya felett a fegyelmi jogkört csakis ügyészi előljáróik gyakorolhatják a Néphadseregben érvényes szabályzatok alapján.
II. FEJEZET
A katonai ügyészség általános feladatai a Néphadseregben
8. §
(1) A katonai ügyészi szervek feladata általában a Néphadsereg körében azoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet az ügyészi szervek számára meghatároz.
Ehhez képest a katonai ügyészek a törvényesség biztosítása érdekében:
a) örködnek a Néphadsereg valamennyi szerve és közege által kiadott parancs, utasítás, rendelkezés, vagy bármely más intézkedés törvényessége felett, valamint afelett, hogy a katonai szervek és személyek az általános jogrend és a katonai rend szabályait ne sértsék meg (általános törvényességi felügyelet);
b) A Néphadsereg körében biztosítják a bűncselekmények gyors feltárását és kinyomozását, felügyeletet gyakorolnak a katonai nyomozószervek tevékenysége felett (a nyomozás törvényessége feletti felügyelet);
c) őrködnek afelett, hogy a katonai bíróságok helyesen alkalmazzák-e a törvényeket (a bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet);
d) őrködnek a katonai fegyelmi, vagy büntetőeljárás alá vont személyek letartóztatásának és fogvatartásának törvényessége felett (a fogvatartás törvényessége feletti felügyelet).
9. §
(1) A katonai ügyészi szerveknek különleges feladata a Néphadsereg fegyelmének, szolgálati rendjének és harcikészségének védelme, valamint a katonai eskü, a katonai törvények, szabályzatok, utasítások, az elöljárók parancsai és a szolgálati kötelességek pontos megtartásának ellenőrzése útján a katonai rend és a szocialista törvényesség megszilárdítása.
(2) A katonai főügyész - a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze utasításainak megfelelően - megszervezi és irányítja a Néphadseregben a törvényesség feletti felügyeletet és a bűnözés elleni harcot.
(3) A katonai ügyészek a Néphadseregben a törvényesség megszilárdításával és a bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos elvi kérdéseket a megfelelő parancsnoki értekezletek elé tárják megvitatás végett, továbbá rendszeresen tájékoztatják az illetékes parancsnokokat a törvényesség megszilárdításáért és a bűnözés ellen folytatott munkájukról.
(4) A katonai ügyészek és a parancsnokok között a katonai ügyészi munka egyes kérdéseivel, illetőleg egyes konkrét esetekkel kapcsolatban felmerülő összes vitás kérdéseket a felettes katonai parancsnokok meghallgatásával! a felettes ügyészi szervek, végső fokon a honvédelmi miniszter meghallgatásával a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze dönti el.
III. FEJEZET
A törvényesség feletti általános felügyelet a Néphadseregben
10. §
A törvényesség feletti felügyelet (8. § a) pont) gyakorlása során a katonai ügyészeket illetékességi körükben, illetőleg különleges hatáskörük folytán a következő jogok illetik meg:
a) megtekinthetik, vagy másolatban megkérhetik a Néphadsereg valamennyi szerve (parancsnok, hatóság, intézet, intézmény, hivatal, szolgálati közeg) által kiadott parancsokat, utasításokat, rendelkezéseket és egyéb intézkedéseket, kivéve az operatív jellegűeket;
b) az a) pontban említett szervektől okmányok, továbbá egyéb adatok rendelkezésre bocsátását és felvilágosítások adását követelhetik meg - kivéve az operatív jellegűeket - ha ez a törvényesség biztosítása érdekében szükséges;
c) az a) pontban említett szervektől vizsgálat lefolytatását követelhetik az alájuk rendelt szerv tevékenysége felett, ha ez az ügyészség adatai alapján a törvényesség biztosítása érdekében szükségesnek látszik;
d) az a) pontban említett szerveknél vizsgálatot folytathatnak annak megállapítására, hogy megtartották-e a törvényeket, rendeleteket, szabályzatokat, illetőleg az elöljárók parancsait, avagy nem sértették-e meg az állam, vagy a szolgálat érdekét, illetve katonai, vagy más személyek törvényes érdekeit;
e) résztvehetnek a Néphadsereg bármely szerve által összehívott értekezleteken, amelyeknek tárgya a fegyelem és a rend megszilárdítása;
f) a katonai ügyészséghez érkezett panaszokat megvizsgálják és a szükséges intézkedéseket megteszik.
11. §
(1) A katonai ügyész a Néphadseregben a törvényesség feletti felügyelet során észlelt minden törvénysértő parancs, utasítás, rendelkezés, vagy bármely más intézkedés ellen - az operatív jellegűek kivételével - óvást emel a törvényellenesen eljáró katonai szerv közvetlen felettes szervénél.
(2) Az ügyészi óvást a felettes szerv köteles nyolc napon belül megvizsgálni és a megvizsgálás eredményét a katonai ügyésszel haladéktalanul közölni.
(3) Ha a katonai ügyész a felettes szervnek az óvásra tett intézkedését kielégítőnek nem találja, jelentést tesz a katonai főügyésznek. A katonai főügyész előterjesztésére a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze óvást emelhet a honvédelmi miniszternél.
(4) A katonai ügyész azok ellen a személyek ellen, akik a törvényt megsértették, a törvényes rendelkezéseknek megfelelő esetben büntető eljárást kezdeményez.
(5) A katonai ügyész a Néphadsereg szerveinek parancsnokaihoz javaslatot tehet a törvénysértő intézkedés kiküszöbölésére, illetőleg megelőzésére, úgyszintén a bűnös személy fegyelmi felelősségrevonására.
12. §
(1) A katonai ügyészi szervek a hozzájuk érkezett bűnügyek, továbbá panaszok és egyéb adatok alapján tanulmányozzák a Néphadseregben a törvényesség, a bűnözés és a fegyelem állapotát és megfelelő javaslatokat tesznek a parancsnokságokhoz a fegyelem és a rend megszilárdítását célzó intézkedések megtételére.
(2) A katonai ügyészi szervek a Néphadseregben a törvényesség, megszilárdítása érdekében - a parancsnok hozzájárulásával - előadásokat, értekezleteket és tanácsadásokat tartanak az alakulatok személyi állománya számára.
IV. FEJEZET
A bűnügyi nyomozás törvényessége feletti felügyelet a Néphadseregben
13. §
A bűnügyi nyomozás törvényessége feletti felügyelet (8. § b) pont) gyakorlása során a katonai főügyész és az alárendelt katonai ügyészek kötelessége, hogy
a) biztosítsák a bűncselekmények gyors feltárását és megindítsák a büntető eljárást a Népköztársaság ellenségei, a honvédségi és más népi vagyon fosztogatói, továbbá a Néphadsereg fegyelme és szolgálati rendje ellen akár közönséges, akár katonai bűncselekmény elkövetésével vétő katonai személyek ellen;
b) mindent elkövessenek annak érdekében, hogy a katonai büntető eljárás szervei senkit törvényellenesen és alaptalanul ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyes szabadságától és hogy minden katonai és polgári személy mentesüljön mindenféle zaklatástól, törvénytelen korlátozástól és jogfosztástól katonai személyek részéről;
c) mindent elkövessenek annak érdekében, hogy a bűnügyek nyomozása a megállapított határidők alatt befejeződjék.
14. §
A katonai személyek által elkövetett bűncselekmény ügyében a nyomozást a számukra megállapított hatáskörben:
az államvédelmi szervek,
a katonai ügyészségi nyomozók, vagy
az illetékes parancsnokok (a nekik alárendelt nyomozó tisztek útján) teljesítik.
15. §
(1) A bűnügyi nyomozás lefolytatására a Néphadsereg körében a katonai ügyészségi nyomozó hivatott:
a) a tisztek által elkövetett bűncselekmény miatt,
b) a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt,
c) a szökés bűntette miatt, továbbá
d) a parancs megtagadása, vagy az elöljáró bántalmazása által elkövetett bűntett miatt, végül
e) minden olyan bűncselekmény miatt indítandó bűnügyben, amelyre a törvény öt évi börtönnél súlyosabb büntetést ír elő.
(2) Az (1) bekezdés alá nem eső minden más bűncselekmény miatt indítandó bűnügyben a nyomozás lefolytatására annak a csapatnak (katonai intézet, intézmény, helyőrség) parancsnoka hivatott, amelynek kötelékébe az elkövető tartozik, illetőleg, ha az elkövető személye nem ismeretes, annak megállapításáig az a parancsnok, akinek a parancsnoklási körletében a bűncselekményt elkövették.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett illetékes nyomozó szervek kellő időben el nem érhetők, a halaszthatatlan nyomozási tennivalókat (mint a menekülő tettes elfogása, bűnjelek, bizonyítéktok, helyszín biztosítása, továbbá sürgős szemle, kutatás, lefoglalás, személymotozás stb.) az eljárásukra vonatkozó általános szabályok szerint a rendőrségi szervek, illetőleg a katonai ügyészségi nyomozók hatáskörébe utalt nyomozati ügyekben a (2) bekezdésben megjelölt parancsnokok is teljesíteni tartoznak. Az eljárásuk eredményéről az illetékes katonai ügyészt haladéktalanul kötelesek értesíteni.
16. §
(1) A parancsnok a hatáskörébe utalt minden ügyben, amelyben a nyomozást megindította, erről az illetékes katonai ügyészt 24 órán belül értesíteni tartozik.
(2) A parancsnok a nyomozást annak elrendelésétől számított hét nap alatt köteles lefolytatni. Ezt a határidőt a katonai ügyész legfeljebb 15 napig meghosszabbíthatja. Ha a parancsnok a nyomozást a meghosszabbított határidő alatt sem fejezi be, a katonai ügyész köteles azt átvenni, vagy annak folytatását a katonai ügyészségi nyomozóra bízni.
(3) A parancsnok (nyomozótiszt) által lefolytatandó nyomozás részletes eljárási szabályait - a büntető perrendtartás, továbbá az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet és a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően - a legfőbb ügyésznek a honvédelmi miniszterrel közösen kiadott utasítása határozza meg.
17. §
A katonai büntető eljárásban a nyomozó szervek által folytatott nyomozás törvényessége felett a felügyeletet illetékességi körében, illetőleg különleges hatásköre alapján a katonai ügyész látja el.
Ennek során:
a) javasolhatja (indítványozhatja) a katonai ügyészségi nyomozónak, illetőleg az illetékes parancsnoknak, vagy az államvédelmi szerveknek a nyomozás lefolytatását;
b) felülvizsgálhatja a nyomozó szervek intézkedéseinek törvényességét, amelyeket valamely bűncselekmény miatt tett feljelentés és egyéb értesülés alapján foganatosítottak;
c) a nyomozó szervektől a bűnügyeket felülvizsgálatra magához követelheti;
d) kötelező utasításokat adhat a nyomozó szerveknek a bűncselekmények felderítése és kinyomozása tekintetében, ideértve a terheltek őrizetbevételére és szabadonbocsátására, továbbá a terheltekkel szemben más biztonsági intézkedés foganatosítására, vagy hatályon kívül helyezésére, úgyszintén a bűnösök felkutatására vonatkozó utasításokat is;
e) résztvehet a nyomozó szervek által folytatott nyomozati eljárásban, valamint személyesen lefolytathatja bármely ügyben a nyomozást;
f) a bűnügyeket a nyomozó szerveknek a szükséges utasításokkal pótnyomozásra visszaküldheti, vagy pedig átadhatja nyomozásra más nyomozó szerveknek;
g) a törvény által meghatározott esetekben az ügyet elintézés végett az illetékes parancsnok fegyelmi jogkörébe utalhatja, vagy a nyomozást (eljárást) megszüntetheti, illetőleg felfüggesztheti;
h) megbízhatja a rendőrségi (államvédelmi) szerveket, vagy a parancsnokot (nyomozótisztet) egyes nyomozati intézkedések megtételével olyan ügyekben, amelyekben a nyomozást a katonai ügyészségi nyomozók folytatják, így különösen a bűnösök felkutatása, előállítása, őrizetbevétele, letartóztatása, vagy házkutatás foganatosítása tekintetében.
18. §
(1) A katonai büntető eljárásban bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy előzetes letartóztatását bármely nyomozó szerv csak az illetékes katonai ügyész jóváhagyásával eszközölheti.
(2) A nyomozó szervek a katonai ügyész előzetes hozzájárulása nélkül a terheltet csak akkor vehetik őrizetbe, ha hazaárulás, kémkedés, vagy más veszélyes államellenes bűntett, illetőleg egyéb különösen súlyos bűncselekmény elkövetésén tettenérik, vagy ha megszökött, illetőleg szökési szándékáról bizonyságot adott.
(3) Ha a terheltet a (2) bekezdés alapján a nyomozó szervek vették őrizetbe, további fogvatartáshoz az őrizetbevételétől számított 24 órán belül az illetékes katonai ügyész hozzájárulását kell kérni.
(4) Legénységi állományú katonai személyek előzetes letartóztatásba helyezéséről a katonai ügyész a terhelt elöljáró magasabb parancsnokát (az illetékes fegyvernemi-, hadtest-, hadosztály-, vagy ezeknek megfelelő beosztású más magasabb parancsnokot) egyidejűleg értesíteni tartozik.
(5) Tisztek előzetes letartóztatásba helyezéséről a katonai főügyész a honvédelmi minisztert egyidejűleg értesíti.
19. §
(1) Ha legénységi állományú katona bűnügyében a nyomozást a jelen rendelet 15. §-a (2) bekezdésében megállapított hatásköre alapján a terhelt illetékes parancsnoka folytatja le, annak eredményéhez képest ugyancsak a parancsnok dönt abban a kérdésben, hogy a büntető perrendtartás alapján a nyomozást (eljárást) meg kell-e szüntetni, fel kell-e függeszteni, illetőleg a terheltet fegyelmi jogkörben kell-e felelősségre vonni, vagy pedig hadbírósági eljárásnak van helye.
A Bp. rendelkezéseinek megfelelő esetben a bűnügy iratait a nyomozó szerv az illetékes katonai ügyésznek küldi meg.
(2) A katonai ügyész, ha az ügy bíróságnak való átadásával nem ért egyet, az ügyiratokat a nyomozás kiegészítésére, vagy az eljárás megszüntetésére, felfüggesztésére, vagy pedig az ügynek fegyelmi jogkörben való elintézésére utaló rendelkezéssel visszaküldi a parancsnoknak. A parancsnok az ügyész döntése ellen felfüggesztő hatállyal nem bíró panasszal élhet a katonai főügyészhez.
(3) Ha a katonai ügyész a bírósági eljárást szükségesnek tartja, az ügynek bírósághoz való átadásához a terhelt magasabb parancsnokának hozzájárulását is be kell szereznie.
20. §
Tisztek elleni bűnügyben a vádiratnak a bírósághoz való benyújtásához a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulását kell kérni. Evégből az ügyiratokat a katonai ügyészség a vádirat tervezetével együtt a katonai főügyészhez köteles felterjeszteni.
V. FEJEZET
A katonai bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet
21. §
(1) A katonai ügyészség köteles ügyelni arra, hogy a katonai bíróságok által hozott határozatok megfeleljenek a Magyar Népköztársaság törvényeinek (8. § c) pont).
(2) E feladat megvalósítása érdekében a katonai ügyészek:
a) képviselik a vádat a katonai bíróságok előtt;
b) megvizsgálják a katonai bíróságok által hozott ítéletek és egyéb határozatok törvényességét;
c) a törvényben meghatározott módon óvást emelnek a katonai bíróságok törvényellenes, vagy alaptalan határozatai ellen;
d) indítványt tesznek a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma által tárgyalt bűnügyekben.
22. §
Az ügyészi felügyelet körében a katonai főügyész bármely katonai bíróságtól, a többi katonai ügyész pedig az illetékes katonai bíróságtól, felülvizsgálat céljára bármely bűnügy iratait magához követelheti.
23. §
A legfőbb ügyész óvást emelhet a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumánál bármely katonai bíróság jogerőre emelt határozata ellen, ha azt törvénysértőnek, vagy alaptalannak tartja; ezeknek a jogerős határozatoknak a végrehajtását felfüggesztheti.
24. §
A legfőbb ügyész előterjesztést tehet a Legfelsőbb Bíróság teljes üléséhez a katonai bíróságok számára kötelező elvi döntések hozatalára.
25. §
(1) A katonai ügyész illetékességi körében, vagy különleges hatásköre keretében felügyeletet gyakorol a katonai bíróságok által hozott határozatok végrehajtásának törvényessége felett.
(2) E feladat ellátása során a katonai ügyész:
a) vizsgálhatja, hogy a katonai bírósági határozatokat kellő időben hajtották-e végre;
b) ellenőrizheti hogy az illetékes szervek kellő időben és törvényesen veszik e őrizetbe és utalják letartóztató intézetbe (fegyelmező zászlóaljba) azokat a személyeket, akiket a katonai bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélt;
c) ellenőrizheti, hogy törvényesen járnak-e el azok a szervek, amelyek a katonai bíróságok fegyelmező zászlóaljba utalásról szóló ítéleteit, vagy a vagyoni jellegű büntetéseket hajtják végre; ezeknek a szerveknek kötelező utasításokat adhat az ítéleteik végrehajtására vonatkozó törvények és utasítások megtartására;
d) a katonai ügyészséghez érkezett panaszok és bejelentések alapján ellenőrizheti, hogy a bírósági végrehajtóik törvényesen és kellő időben hajtják-e végre a katonai bírósági határozatokat.
VI. FEJEZET
A Magyar Népköztársaság katonai ügyészségének jogköre a katonai büntető eljárás alá tartozó egyéb testületek tekintetében
26. §
(1) A katonai ügyészségnek a jelen rendeletben az ügyészi felügyelet tekintetében a Néphadsereg körére megállapított jogköre a katonai büntető eljárás alá tartozó egyéb fegyveres és rendészeti testületekre is kiterjed, amennyiben a felügyelet az e testületek számára előírt szolgálati rend és fegyelem megtartását, illetőleg az elöljáró fegyelmi jogkörét, vagy a katonai büntető eljárás körét érinti.
(2) A jelen rendeletben a honvédelmi miniszter számára biztosított jogkört a katonai büntető eljárás alá tartozó egyéb fegyveres, illetőleg rendészeti testületek tekintetében az illetékes szakminiszter gyakorolja. Parancsnok alatt e testületeknél a megfelelő elöljárót kell érteni.
Gerő Ernő s. k.,
a Minisztertanács első elnökhelyettese