53/1954. (VIII. 20.) MT rendelet

a Vasúti Árufuvarozás Szabályzatának módosításáról

1. §

A 208/1951. (XII. 9.) MT számú rendelettel kiadott Vasúti Árufuvarozás Szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) 12. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

12. cikk

1. § A küldemények feladásához a díjszabás által megállapított mintának megfelelő fuvarlevelet kell használni.

A vasút eltérő mintájú fuvarlevelet rendszeresíthet a hitelezett és a nem hitelezett küldemények részére.

I. A fuvarlevél mintáját a II/A, II,/B és a II/C melléklet tartalmazza. Csak olyan fuvarlevelet szabad használni, melyet az Állami Nyomda állít elő. A "Gyorsáru-fuvarlevél" mintája ugyanaz, mint a "Teherárufuvarlevél" mintája, csupán nyomása pirosszínű. A fuvarlevél árát a Magyar Vasúti Árudíjszabás I. Rész tartalmazza.

II. Ha a feladó vagy az átvevő közületi szerv (állami vállalat, futsz, ksz, államigazgatási szerv stb.), amely be van kapcsolva a passzív inkasszó-rendszerbe, függetlenül attól, hogy számláját a M. N. B. vagy más pénzintézet (BB, KIB, OTP) vezeti, az általa feladott vagy címére rendelt kocsirakományú küldeményekhez a II/A, darabáru-küldeményekhez a II/B melléklet szerinti fuvarlevelet kell használni. Ezek a fuvarlevél űrlapok 6 lapból állanak.

III. A II/C melléklet szerinti fuvarlevelet kell használni minden kocsirakományú és darabáruküldeményhez, melynek sem a feladója, sem a címzettje nem tartozik a II. határozmány alatt felsoroltak közé. Ez a fuvarlevél űrlap 5 lapból áll.

2. §

A szabályzat 13. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

13. cikk

1. § A feladó köteles a hitelezett küldemények fuvarlevelét magyar nyelven olvashatóan tintával, tintairónnal, vagy írógéppel kiállítani. A bejegyzéseket nyomtatással is elő lehet állítani vagy ahhoz bélyegzőt is szabad használni.

A nem hitelezett küldemények fuvarlevelét a vasút a feladónak vele közölt adatai alapján állítja ki.

3. §

A szabályzat 14. cikkének 1. §-a, 3. §-a és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

14. cikk

1. § A fuvarlevélbe be kell írni:

a) a feladási és a rendeltetési állomást, vagyis annak a vasútállomásnak a díjszabásban meghatározott nevét, ahonnan és ahova az árut fuvarozni kell;

b) az átvevő nevét és címét. A cím mellett a távirati cím vagy távbeszélő hívószám is feltüntethető. Átvevőként csak egy (természetes vagy jogi) személyt szabad megjelölni;

c) az áru megnevezését. A díjszabásban és az "A" mellékletben felsorolt árukat az ott használatos megnevezésekkel, minden egyéb árut pedig a szokásos megnevezéssel kell a fuvarlevélbe bejegyezni. A díjszabás kivételt állapíthat meg. A feladó az árunak a díjszabásban foglalt vagy a szokásos megjelöléséhez még más megnevezést vagy valamely különleges tartalom megnevezést is fűzhet;

d) a küldemény súlyát, kivéve ha azt a 28. cikk rendelkezései szerint a vasút írja be;

e) az árudarabok számát és a csomagolt áruknál a csomagolás nemét. Csomagolatlan tömegáruknál az árudarabok számát nem kell beírni:

f) darabáruküldeményeknél az egyes árudarabok megjelölését;

g) a feladó által berakott hitelezett küldeményeknél a vasúti kocsi sorozatát, pályaszámát, a tulajdonos vasút cégjelét a feladónak, a vasúti kocsi tengelyszámát, fedett vagy nyitott voltát, raksúlyát, illetve rakterületét és az önsúlyát pedig a vasútnak. E szabályzat 22. cikke szerint a fél által berakandó hitelezett darabáruküldeményekhez használt fuvarlevélen a vasúti kocsi, sorozatát, pályaszámát és a tulajdonos vasút cégjelét a feladónak a fuvarlevél "Nyilatkozatok" rovatába kell beírnia;

h) a feladó nevét és címét. A cím mellett a távirati cím vagy távbeszélő hívószám is feltüntethető. Feladóként csakis egy (természetes vagy jogi) személyt szabad megjelölni;

i) a hitelezett küldemények fuvarlevelébe a költségviselő megnevezését, címét és egyszámlaszámát.

3. § A fuvarlevél hátlapján bejegyezhet ők a küldeményre vonatkozó és az átvevőnek szóló rövid értesítések is. Pl.: "'N. N. megbízásából" "N. N. rendelkezésére", "N. N-nek történő továbbítás végett." A vasútra ezekből a bejegyzésekből semmiféle kötelezettség nem hárul.

4. § Az adatokat és nyilatkozatokat az arra rendelt rovatba kell bejegyezni. Ka valamely bejegyzés számára külön rovat nincs, azt amennyiben a szabályzat vagy a díjszabás másként nem rendelkezik, a "Nyilatkozatok" rovatba kell bejegyezni. Ha valamely bejegyzésre a rovat nem elégséges, ebbe a rovatba kell beírni, hogy a fuvarlevélnek melyik helyén található a bejegyzés kiegészítése.

A tartalom, részletezésére szükség esetén pótlapokat kell használni. A pótlapoknak a fuvarlevéllel egyenlő nagyságúaknak kell. lenniök, azokat a feladónak kell kitöltenie, alá kell írnia és hitelezett küldeményeknél a feladónak, nem hitelezett küldeményeknél a vasútnak a fuvarlevélhez kell csatolnia. Ha a feladó az ilyen küldemény összsúlyát bevallja, az összsúlyt nem a részletezést tartalmazó lapra, hanem a fuvarlevélnek arra rendelt rovatába kell bevezetni. A fuvarlevélhez a pótlapokat a fuvarlevél űrlap lapjainak megfelelő példányszámban kell csatolni.

III. A II/A és II B melléklet szerinti fuvarlevél használata esetén gyorsított fehérárunál, gyorsított gyorsárunál és élőállatoknál a feladó a fuvarozási útirányt előírhatja. A II/C melléklet szerinti fuvarlevél használata esetén az útirányt a feladó bemondása alapján a vasút írja elő.

IV. 1. Ha a feladó azt kívánja, hogy őt a vasút a külföldre feladott küldeményének a vámhatárállomáson történt kilépéséről értesítse, a fuvarlevélhez az állomáson beszerezhető átmeneti értesítőt kell csatolnia. A kezelési díjat, amely magában foglalja a nyomtatvány árát is, a Magyar Vasúti Árudíjszabás I. Rész tartalmazza.

4. §

A szabályzat 15. cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

15. cikk

2. § A nem hitelezett küldeményeknél a feladó felelős a fuvarlevélbe bevezetett azoknak az adatoknak és nyilatkozatoknak helyességéért, amelyeket bevallása alapján a vasút vezetett be. A feladó köteles a fuvarlevélmásodpéldány átvételekor meggyőződni arról, hogy a vasút a fuvarlevelet az általa közölt adatoknak megfelelően állította-e ki. A fuvarlevélmásodpéldány kifogás nélküli elfogadásával a feladó elismeri a fuvarlevélben foglalt adatok helyességét.

3. § A feladót terheli a felelősség a fuvarlevélbe foglalt bejegyzésekért akkor is, ha a fuvarlevelet kívánságára a vasút alkalmazottja állította ki.

A 3. §-ban említett esetben a feladó jogosult a fuvarlevél kiállításának helyességét ellenőrizni.

5. §

A szabályzat 20. cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

20. cikk

2 § Ha a feladó a kocsiigénylésben kívánta, hogy

a vasút

a) oly árut, mely a díjszabás értelmében nyitott kocsiban fuvarozható, fedett kocsiban fuvarozzon; vagy

b) oly árut, amelyet a vasút a díjszabás értelmében fedett kocsiban fuvaroz, nyitott kocsiban fuvarozzon,

ennek a kívánságnak a vasút csak üzemi lehetőségekhez képest és csak akkor tesz eleget, ha a kívánság a szabályzat rendelkezéseivel vagy vám- és egyéb igazgatási hatósági szabályokkal nem ellenkezik. Ha a vasút a kívánságot teljesítette, a hitelezett küldeményeknél a feladó, a nem hitelezett küldeményeknél a vasút köteles a kívánságot a fuvarlevélbe beírni.

6. §

A szabályzat 24. cikkének 1. §-a és 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

24. cikk

1. § Ha a feladó a kocsit túlterhelte, a terhelési határt meghaladó rakományreszt ki kell rakni. Ha a vasút a feladási állomáson állapítja meg a túlterhelést, a feladót felszólítja a rakománytöbblet kirakására. Ha a feladó a felszólításnak haladéktalanul nem tesz eleget vagy ha a túlterhelést a vasút útközben állapítja meg, a kirakást a vasút végzi. A vasút a feladási állomáson végzett kirakás költségeit a feladótól, az útközbeni állomáson végzett kirakás költségeit a hitelezett fuvarlevéllel fuvarozott küldeménynél a költségviselőtől, a nem hitelezett fuvarlevéllel fuvarozott küldeménynél pedig az átvevőtől szedi be. A kezelés során esetleg bekövetkező kárért a vasút csak vétkesség esetében felelős.

8. § Ha a feladó által megrakott kocsi rakománya a rakodási méreteket meghaladja vagy a rakomány egyéb tekintetben nem felel meg a kocsi megrakására vonatkozó szabályoknak és a vasút a helytelen rakodást a feladási állomáson a fuvarozási szerződés megkötése után állapítva meg, a feladót a rakomány helyreigazítására felszólítja. Ha a feladó a felszólításnak haladéktalanul nem tesz eleget, a vasút a feladó költségére a rakományt helyreigazítja, a szükséghez képest esetleg átrakja, vagy egy részét lerakja. Ha a megállapítás útközben történik, a költségeket a hitelezetten fuvarozott küldeményeknél a költségviselőtől, a nem hitelezetten fuvarozott küldeményeknél pedig az átvevőtől szedi be. A lerakott rakományrész tekintetében ugyanúgy kell eljárni, mint a kocsitúlterhelés esetében. A helytelen rakodás megszüntetése során esetleg bekövetkezett kárért a vasút csak vétkesség esetén felel.

7. §

A szabályzat 25. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

25. cikk

1. § Ha megfelelő tárolóhely áll rendelkezésre, a vasút az azonnal nem továbbítható árukat a feladó kívánságára ideiglenes megőrzésre átveszi. Az áruval együtt a hitelezett küldemények fuvarlevelét is át kell adni, a nem hitelezett küldemények fuvarlevelét a vasútnak azonnal ki kell állítani. A fuvarlevélnek tartalmaznia kell a feladó megőrzés iránti kívánságát. Az árut fuvarozásra átvettnek kell tekinteni (31. cikk), mihelyt a továbbítás lehetővé válik. Az ideiglenes megőrzésre átvett árukért a vasút fekbért számít. Az ideiglenes megőrzés ideje alatt az áruban esetleg bekövetkező kárért a vasút mint letéteményes felel.

I. A II/C melléklet szerinti fuvarlevél használata esetén a vasút az árut csak a fizetendő fuvarköltségek letétbe helyezése után veszi ideiglenes megőrzésbe.

8. §

A szabályzat 26. cikkének 1. §-a és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

26. cikk

1. § A feladó küldeményéhez csak a vasút hozzájárulásával adhat kísérőt; nincs szükség a vasút hozzájárulására, ha a szabályzat vagy a díjszabás kísérő adását megkívánja vagy megengedi. A kisérő nevét a fuvarlevél "Nyilatkozatok" rovatába kell bejegyezni.

4. § A kísérő fuvarozási vagy kiszolgáltatási akadály esetében az 50. és 51. cikk rendelkezései Szerint utasítást adhat, kivéve, ha a fuvarlevélben erre vonatkozó tilalom szerepel.

9. §

A szabályzat 28. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

28. cikk

1. § A feladó kívánságára a vasút a küldemény súlyát megállapítja. Ha a feladó azt kívánja, hogy a küldemény súlyát a vasút megállapítsa, az erre Vonatkozó kívánságot a fuvarlevél "Nyilatkozatok" rovatába be kell jegyezni. A hitelezett küldeményeknél a küldemény súlyának hivatalos megállapítására vonatkozó kívánságnak kell tekinteni azt is, ha a feladó a küldemény súlyát a fuvarlevélbe nem jegyezte be. A súlymegállapítás a feladási állomáson, s ha ott nem lehetséges, az útvonalon fekvő más állomáson történik.

10. §

A szabályzat 29. cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

29. cikk

2. § Minden egyéb küldemény darabszámát a vasút a fuvarlevél "Nyilatkozatok" rovatába írt kívánságra állapítja meg. Ezért a megállapításért a vasút a díjszabásban megállapított díjat szedi.

11. §

A szabályzat 3!. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

31. cikk

1. § Hitelezett küldeményeknél, mihelyt a vasút az árut fuvarozás végett a fuvarlevéllel együtt átveszi, fuvarozási szerződés jön létre. Az átvétellel egyidejűleg a feladási állomás köteles a fuvarlevelet és a fuvarlevélmásodpéldányt állomási név- és keletbélyegzővel - ha a feladó kívánja, az ő jelenlétében - lebélyegezni.

Nem hitelezett küldeményeknél fuvarozási szerződés jön létre akkor, amikor a vasút az árut fuvarozás végett átvette és a feladó a fuvarlevélmásodpéldányt kifogás nélkül elfogadta.

12. §

A szabályzat 33. cikkének 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

33. cikk

3. § Gyorsított teheráru, valamint gyorsított gyorsáru feladása esetében a fuvarozás ily módjára vonatkozó kívánságot a fuvarlevél minden lapjának felső szegélyére feltűnő módon kell bejegyezni. Gyorsított teheráru fuvarozás esetében ezt a bejegyzést a fuvarlevél "Nyilatkozatok" rovatába is be kell írni a vonatszám feltüntetésével együtt.

13. §

A szabályzat 35. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

35. cikk

A fuvarköltségek fizetése

1. § A fuvarköltséget hitelezett küldeményeknél a fuvarlevélben feltüntetett költségviselő köteles megfizetni.

I. Az 1. §-ban említett küldeményeknél a feladási állomáson felmerült iparvágánydíjat, fekbért, kocsiálláspénzt a feladó, a rendeltetési állomáson felmerült iparvágánydíjat, fekbért, kocsiálláspénzt és. egyéb költséget az átvevő köteles megfizetni.

2. § A fuvarköltséget (az egész útvonalra járó fuvardíjat, továbbá mindazokat a mellék- és egyéb díjakat, valamint költségeket, amelyek a feladási állomáson merültek fel, ideértve az értékbevallásért járó díjat és az utánvét jutalékát is) nem hitelezett küldeményeknél a feladó köteles megfizetni. A feladási állomás köteles az általa beszedett összegeket mind a fuvarlevélen, mind a fuvarlevélmásodpéldányon részletesen feltüntetni.

II. A II/C melléklet szerinti fuvarlevéllel feladott küldeményeknél a rendeltetési és az útközbeni állomáson felmerült minden költség az árut terheli és azt az átvevő köteles kiegyenlíteni.

14. §

A szabályzat 36. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

36. cikk

A fuvarköltségek utánfizetése és visszatérítése

1. § Ha a vasút a fuvarköltségeket helytelenül vagy egyáltalán nem szedte be, a megállapított többletet vagy hiányt ki kell egyenlíteni.

2. § Az utánfizetésre kötelezett (költségviselő, feladó, átvevő) a vasúttól a hiány utánfizetése iránt kiadott felszólítás vételétől számított 30 napon belül köteles a hiány összegét a vasútnak megfizetni vagy a megfizetés megtagadásának okát közölni.

A hiány kiegyenlítése a feladó kötelessége, ha a vasút által megállapított hiány olyan fuvarköltségre vonatkozik, melyet a feladónak kellett megfizetni.

A hiány kiegyenlítése az átvevő kötelessége, ha a vasút által megállapított hiány olyan költségre vonatkozik, melyet az átvevőnek kellett megfizetni.

A hiány kiegyenlítése a fuvarlevélen megjelölt költségviselő kötelessége, ha a vasút által megállapított hiány olyan költségre vonatkozik, melyet a költségviselőnek kellett megfizetni.

3. § A hitelezett küldeményeknél felszámított fuvar- és egyéb költségekben mutatkozó többlet visszafizetése vagy a hiány megfizetése iránt követelést nem lehet érvényesíteni, na a hiány vagy a többlet összege fuvarlevelenként 50 Ft-ot nem halad meg. Nem lehet visszatérítésre irányuló követelést érvényesíteni akkor sem, ha a vasút által felszámított fuvarköltség nem haladja meg a 100 Ft-ot, hiány megfizetése iránt pedig akkor, ha a vasút a díjszabás szerint fuvarköltségként legfeljebb ilyen összeget számíthatott volna. A nem hitelezett küldeményeknél a többlet visszafizetése vagy a hiány megfizetése iránt követelést nem lehet érvényesíteni, ha a hiány vagy a többlet összege fuvarlevelenként 10 Ft-ot nem halad meg. Nem lehet a visszatérítésre irányuló követelést érvényesíteni akkor sem, ha a vasút által felszámított fuvarköltség nem haladja meg az 50 Ft-ot, hiány megfizetése iránt pedig akkor, ha a vasút a díjszabás szerint fuvarköltségként legfeljebb ilyen összeget számíthatott volna fel.

4. § Ha az utánfizetésre kötelezett a hiányt kifogása ellenére egészben vagy részben megfizetni köteles, a vasút a fizetendő összeg után a fuvarköltség fizetésének vagy ha fizetés nem történt, az áru feladásának napjától számítva 6%-os kamatot követelhet.

Ha a visszatérítés felszólamlás vagy kereset alapján történik, a vasút fuvarokmányonként 50 Ft-ot meghaladó visszatérített összeg után a fuvarköltség befizetésének napjától 6%-os kamatot köteles fizetni.

15. §

A szabályzat 41. cikkének 1. §-a és 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

41. cikk

1. § A hitelezett küldeményeknél a vasút a rendeltetési állomáson az átvevőnek az árut a fuvarlevélmásolattal együtt az átvétel elismerése ellenében kiszolgáltatja.

A nem hitelezett küldeményeknél a vasút a rendeltetési állomáson, az útközbeni és a kiszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségek kiegyenlítése után az átvevőnek a fuvarlevelet átadja és az árut az átvétel elismerése ellenében kiszolgáltatja.

8. § Ha az áru elveszett, vagy az 56. cikkben említett határidő lejártáig nem érkezeti meg, az átvevő a fuvarozási szerződésből eredő jogait a vasúttal szemben saját nevében érvényesítheti, feltéve, hogy a fuvarlevélből eredő kötelezettségeit előzetesen teljesítette, illetőleg a hitelezett küldeménynél a fuvarlevélmásolatot átvette.

16. §

A szabályzat 47. cikkének 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

47. cikk

16. § Ha az átvevő a fuvarlevelet kiváltotta, illetve a fuvarlevélmásolatot átvette, de az árut a kirakási, illetve elviteli határidőn belül nem vitte el, a vasút a küldeményt tárolhatja vagy szállítmányozónak, vagy közraktárnak beraktározás végett átadhatja, vagy az 51. cikk 8., 9., 10. és 12. §-ának megfelelően értékesítheti azzal az eltéréssel, hogy a feladó helyett minden esetben átvevőt kell érteni.

17. §

A szabályzat 48. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

48. cikk

1. § A feladó utólagos rendelkezéssel kívánhatja a fuvarozási szerződés olyan megváltoztatását, hogy a vasút

a) a feladási állomásról még nem továbbított árut részére szolgáltassa vissza;

b) az árut a fuvarlevélben megjelölt rendeltetési állomáson ne a fuvarlevélben megnevezett, hanem más átvevőnek szolgáltassa ki;

c) az árut ne a fuvarlevélben megjelölt, hanem más rendeltetési állomáson, a fuvarlevélben megnevezett vagy más átvevőnek szolgáltassa ki;

d) az árut a feladási állomásra fuvarozza vissza és ott részére szolgáltassa ki;

e) a fuvarköltséget ne a fuvarlevélben megnevezett, hanem más költségviselőtől szedje be. Ezt a rendelkezést a feladó csak addig az időpontig teheti meg, amíg az áru a fuvarlevélben megjelölt rendeltetési állomásra nem érkezett meg.

A c) és d) pontban említett esetekben a feladó a fuvarozás módjának (33. cikk) megváltoztatását is kívánhatja, feltéve, hogy a tekintetbejövő állomásokra érvényes esetleges korlátozások (9. cikk 3. §-a) ezt lehetővé teszik.

18. §

A szabályzat 49. cikkéhek 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

49. cikk

2. § A vasút az utólagos rendelkezést nem hajtja végre, ha

a) az átvevő a fuvarlevelet kiváltotta, illetőleg a fuvarlevél-másolatot átvette vagy a 41. cikk 7. §-a és 8. §-a értelmében a fuvarozási szerződésbe belépett;

b) a végrehajtás jogszabállyal vagy hatósági rendelkezéssel ellenkezik;

c) a végrehajtás az üzem rendes menetében zavart okozna;

d) a nem hitelezett küldeményeknél a rendeltetési állomás megváltoztatása esetében, ha ezeket a költségeket haladéktalanul le nem fizetik vagy biztosítékkal nem fedezik;

e) a küldemény a 48. cikk 1. § e) szerinti esetben a rendeltetési állomásra az utólagos rendelkezés beérkezése előtt megérkezett.

19. §

A szabályzat 51. cikkének 1. §-a és 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

51. cikk

1. § Ha az átvevő nem található vagy a küldemény átvételét megtagadja, vagy a fuvarlevelet a díjszabásban megállapított határidő alatt nem váltja ki, illetve a fuvarlevélmásolatot nem veszi át, vagy egyéb kiszolgáltatási akadály merül fel, a vasút az árut a feladó költségére tárolja.

I. Határidők a fuvarlevél kiváltására, illetve a fuvarlevélmásolat átvételére:

a) élőállatoknál, gyorsan romló áruknál és az átvevő által kirakandó áruknál a kirakási, illetőleg az elviteli határidőt követő 3 óra;

b) minden egyéb árunál az elviteli határidő utolsó napját követő 3 nap.

12. § Ha az árut a vasút értékesíti, a befolyt vételárat az árut terhelő költségek levonása után a feladónak kifizeti. Ha a befolyt összeg nem fedezi az árut terhelő költségeket, a feladó köteles a különbözetet megtéríteni.

A hitelezett küldeményeknél a fuvarköltségeket a Vasút a fuvarlevélben megnevezett költségviselőtől szedi be. akkor is, ha az árut értékesítette.

20. §

A szabályzat 61. cikkének 8. §-a helyébe a követező rendelkezések lépnek:

61. cikk

8. § A bírság a fuvarozott árut terheli, bárhol állapították meg a beszedésnek alapjául szolgáló lényeket. Ha az árut nem veszik át, a bírságot a feladónak kell megfizetnie.

A hitelezett küldeményeknél a bírságot a költségviselő köteles megfizetni.

III. A 4. § II. kiegészítő-határozmányban foglalt bírságot a vasút a feladótól szedi be.

A II/A és II/B melléklet szerinti fuvarlevél használata esetében a vasút a bírságot a költségviselőtől szedi be.

21. §

A szabályzat 64. cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

64. cikk

2. § Az elévülési idő kezdődik:

a) részleges elveszés, megsérülés, vagy fuvarozási határidő túllépése esetében a kiszolgáltatás napjától;

b) teljes elveszés esetében a fuvarozási határidő lejártát követő 30. naptól;

c) fuvardíj, mellékdíj, bírság és egyéb költség fizetésére vagy utánfizetésére vonatkozó követelések esetében a fizetés napjától, vagy ha fizetés nem történt, az árufeladás napjától;

d) a vasútnak olyan összegek megfizetésére vonatkozó követelései esetében, amely összegeket az átvevő a feladó vagy költségviselő helyett; a feladó az átvevő vagy költségviselő helyett; és a költségviselő a feladó vagy az átvevő helyett fizetett és amelyeket, a vasút köteles volt a jogosultnak visszatéríteni, az összeg visszatérítésének napjától;

e) az utánvétre vonatkozó követelés esetében a fuvarozási határidő lejártának napjától;

f) eladásnál a fennmaradó többlet kifizetésére vonatkozó követelés esetében az eladás napjától;

g) vámhatóság által követelt összegek kifizetésére vonatkozó követelés esetén attól a naptól, amelyen a vámhatóság az összeget a vasúttól követelte.

22. §

A szabályzat 65. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

65. cikk

1. § A fuvarozási szerződéssel kapcsolatosan fizetett összegek visszatérítésére irányuló felszólamlási és kereseti jog a feladót, az átvevőt, vagy a költségviselőt illeti aszerint, hogy ki teljesítette a fizetést.

23. §

A szabályzat 67. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

67. cikk

Felszólamlás

1. § A fuvarozási szerződésen alapuló felszólamlást írásban kell a 66. cikkben említett vasúthoz intézni.

A Magyar Államvasutaknál a kártérítés és visszatérítés iránti felszólamlást a MÁV Bevételelszámolási és Kártérítési Igazgatósághoz (Budapest VI., Lenin-krt. 120) kell benyújtani. A többi vasútnál a felszólamlást az illető vasút igazgatóságához kell benyújtani.

2. § Ha az eladó él a felszólamlással, a fuvarlevélmásodpéldányt kell bemutatnia. Ha az átvevő él fuvardíjvísszatérítési felszólamlással és egyben fuvarköltségviselő is volt, a fuvarlevelet, egyéb felszólamláshoz hitelezett küldeményeknél a fuvarlevélmásolatot, nem hitelezett küldeményeknél pedig a fuvarlevelet kell bemutatnia, feltéve, hogy ezeket a vasút neki kiszolgáltatta. Ha a költségviselő nem azonos a feladóval vagy az átvevővel, fuvarköltség visszatérítési igényt kizárólag a fuvarlevél alapján a költségviselő támaszthat.

3. § A fuvarlevelet és a fuvarlevélmásodpéldányt, valamint azokat az egyéb okmányokat, amelyeknek csatolását a jogosult szükségesnek tartja, akár eredetiben, akár másolatban kell mellékelni. A felszólamlás végleges elintézése alkalmával a vasút a fuvarlevélnek, a fuvarlevélmásodpéldánynak, illetve a fuvarlevélmásolatnak eredetiben való felmutatását követelheti avégett, hogy ezekre a végleges elintézés megtörténtét rávezethesse.

4. § Teljes vagy részleges elveszés, vagy megsérülés esetében a felszólamláshoz a vasút erre vonatkozó megállapítását (62. cikk. 1., 2. és 3. §-a) és a kár összegét igazoló iratot is (55. cikk 1. és 2. § a) mellékelni kell.

5 § Ha a felszólamlást nem az arra jogosult nyújtja be, külön (nem a bizonyító okiratok valamelyikén) kiállított és a jogosult által alant igazolványt (engedményt, meghatalmazást megbízást, illetőleg kereskedői tudósító levelet) kell mellékelni, amelyet a vasút a felszólamlás elintézése után visszatart.

Az említett igazolványnak a bemutatása nem szükséges, ha a felszólamláshoz a feladó, az átvevő, vagy a költségviselő a fuvarlevéllel, illetőleg fuvarlevélmásolattal együtt a fuvarlevélmásodpéldányi is benyújtja.

24. §

A szabályzat 75. cikkének 4. §-a, 5. §-a és 6. § a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

75. cikk

4. § A hullaküldemény utánvéttel nem terhelhető meg.

5. § Aki hullát ad fel anélkül, hogy ezt a fuvarlevélben feltüntetné, köteles a feladási állomástól a rendeltetési állomásig a hullaküldemény után járó fuvardíj négyszeresét bírságként megfizetni.

III. A II/A és a II/B melléklet szerinti fuvarlevél használata esetében hullaküldeményeknél ezt a bírságát a vasút a költségviselőtől szedi be. A II/C melléklet szerinti fuvarlevél használata esetében hullaküldeményeknél ez a bírság a küldeményt terheli.

25. §

Ez a rendelet 1954. évi október hó 1-én lép életbe.

Gerő Ernő s. k.,

a Minisztertanács első elnökhelyettese