80/1954. (XII. 29.) MT rendelet

a rendeltetésellenesen használt üzlethelyiségek felszabadításáról

Az üzlethelyiség fogalma és a rendeltetésellenes használat

1. §

(1) Üzlethelyiség alatt jelen rendelet alkalmazása szempontjából azt a helyiséget kell érteni, amelynek közterületre vagy közforgalom számára átengedett területre, illetve udvarra nyíló bejárata van és amely korábban kereskedelmi vagy ipari tevékenység folytatására szolgált, illetőleg épült.

(2) Rendeltetésellenes a használat akkor, amikor az (1) bekezdésben megjelölt helyiséget nem közvetlenül fogyasztónak való termékkészítés, szolgáltatás vagy árusítás céljából használják. (Ilyen rendeltetésellenes használat pl. az üzlethelyiségnek raktár, iroda, kultúrhelyiség, sportkörök stb. céljaira való használata.)

Bejelentés

2. §

(1) A rendeltetésellenesen használt üzlethelyiségeket a jelen rendelet megjelenésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni.

(2) A bejelentést a helyiség bérlőjének kell megtenni. Amennyiben a helyiségre bérleti jogviszony nem áll fenn, a bejelentésre a bérbeadó kötelezett.

(3) A bejelentést - nem személyi tulajdont képező ingatlanok esetében - az ingatlan kezelőiéhez (ingatlankezelő vállalat, az ingatlant kezelő közület) kell megtenni.

3. §

(1) A bejelentési kötelezettség kiterjed Budapest fővárosra, a megyei jogú városokra, a járási jogú városokra, valamint azokra a községekre, amelyek járási székhelyek.

(2) Nem kell bejelenteni azokat az üzlethelyiségeket, amelyeket a rendelet megjelenésének időpontjában:

a) hatósági kiutalás alapján egészében vagy részben lakásnak,

b) orvosi rendelőnek vagy egyéb közvetlen egészségügyi célokat szolgáló helyiségnek,

c) napközi-otthonnak, csecsemőotthonnak,

d) rendőrőrsök elhelyezését szolgáló helyiségnek használnak.

4. §

(1) A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a helyiség címe (kerület, utca, házszám),

b) nagysága (m2-ben),

c) bejárata hová nyílik (utcai, vagy udvari),

d) van-e kirakata és hány folyóméter szélességű,

e) milyen közművekkel van ellátva (víz, gáz, villany világítási, ipari áram),

f) a helyiség havi bére,

g) mióta és milyen célra használja a jelenlegi bérlő,

h) a helyiséget 1949. január 1-én milyen célra használták,

i) igényt tart-e rá a bérlő és milyen indokolással.

(2) Minden bérleményről külön bejelentést kell tenni.

(3) Ha a bejelentendő bérleménynek több bérlője van, a bejelentést a bérlőknek közösen kell megtenni.

5. §

(1) Az ingatlan kezelője a bejelentés megtételét és a bejelentésben foglalt adatok helyességét ellenőrizni köteles.

(2) A bejelentéseket közületi kezelésű ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan kezelője köteles kerületenként, illetőleg utcánként összesítve és kimutatásba foglalva - személyi tulajdon esetében a tulajdonos csak saját ingatlanára vonatkozóan - Budapesten és a megyei jogú városokban a kerületi, járási jogú városokban a városi, a járási székhely községekben pedig a járási tanács vb. igazgatási osztályához 8 nap alatt megküldeni.

Bizottságok alakítása és feladatuk

6. §

(1) Az üzlethelyiségek felszabadításának és kiutalásának alapos elbírálása céljából a fővárosi és a megyei jogú városokban, ezek kerületeiben, továbbá a járási jogú városokban és járásoknál bizottságot kell alakítani.

(2) A bizottság tagjait a bizottságokat megalakító tanács vb. elnöke nevezi ki:

a) a város és községgazdálkodási osztály (a fővárosban a Lakásgazdálkodási Igazgatóság, kerületekben a lakásgazdálkodási osztály),

b) az igazgatási osztály,

c) az ipari osztály,

d) a kereskedelmi osztály,

e) a KIOSZ Megyei Titkárság,

f) a KISOSZ Megyei Szervezete dolgozói közül.

(3) A bizottság elnöke a város és községgazdálkodási osztály (a fővárosban a Lakásgazdálkodási Igazgatóság, kerületekben a lakásgazdálkodási osztály) képviselője. A bizottság határozatképes, ha az előző bekezdésben megjelölt szervek mindegyike képviselve van az ülésen. A bizottság titkári teendőit a város és községgazdálkodási osztály látja cl. A bizottság szótöbbséggel határoz.

(4) A bizottság a végrehajtóbizottság rnegbízása alapján tesz javaslatot a helyiségek felszabadítására és kiutalására. A felszabadítást és kiutalást a város és községgazdálkodási osztály (a fővárosban a Lakásgazdálkodási Igazgatóság, a kerületekben a lakásgazdálkodási osztály) vezetője foganatosítja.

7. §

Budapesten és a megyei jogú városokban a 6. § szerint alakított városi bizottság megállapítja azokat az utcákat, amelyek jelen rendelet szempontjából főútvonalaknak tekintendők. A főútvonalakon fekvő nem rendeltetésszerűen használt üzlethelyiségek felszabadításáról és kiutalásáról elsőfokon a városi tanács végrehajtóbizottságának város és községgazdálkodási osztálya (Budapesten Lakásgazdálkodási Igazgatóság) határoz.

8. §

A járási, járási jogú városi, a városi (fővárosi) kerületi tanács vb. igazgatási osztálya a házkezelőtől (tulajdonos) érkezett bejelentéseket felülvizsgálja és azokat a helyiség felszabadítására vonatkozó javaslattal

Budapesten és a megyei jogú városokban a főútvonalakon lévő helyiségeknél a városi tanács végrehajtóbizottságának

a mellékútvonalakon fekvő helyiségeknél a kerületi tanács végrehajtóbizottságának

a járási jogú városoknál a városi tanács végrehajtóbizottságának

a járási székhelyekkel azonos községek helyiségeinél a járási tanács végrehajtóbizottságának város és községgazdálkodási osztályához a beérkezéstől számított további 8 nap alatt megküldeni tartozik.

9. §

(1) Az előző §-ban említett bizottságok megállapítják, hogy a helyiséget rendeltetésszerűen használják-e és hogy rendeltetésellenes használat esetén az igénybevehető-e vagy sem.

(2) A bizottság javaslata alapján a tanács végrehajtóbizottságának város és községgazdálkodási osztálya a következő határozatokat hozhatja:

a) elrendelheti a helyiségnek cserehelyiség nélkül való igénybevételét. Ebben az esetben a használónak kártalanításra igénye nincs,

b) elrendelheti a helyiségnek cserehelyiség juttatása melletti igénybevételét, amely esetben a kártalanításra a 12.070/1951. (IX. 7.) OT számú rendelkezéseit kell alkalmazni,

c) megállapíthatja, hogy az igénybevehető helyiség közületi felhasználás céljából azonnal, vagy későbbi időpontban szükséges. Ez utóbbi esetben a későbbi időpontig a helyiséget a bizottság az azonnali felszabadítás és kiutalás alól mentesítheti,

(3) A bizottságok javaslata alapján kiadott határozatok ellen halasztó hatállyal bíró fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a budapesti vagy megyei jogú városi tanács vb. város és községgazdálkodási osztályának elsőfokú határozata ellen a budapesti vagy megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága elnökéhez, - a járási jogú városi, járási, valamint kerületi tanácsok elsőfokú határozata ellen a megyei, budapesti vagy megyei jogú városi tanács város és községgazdálkodási osztálya (Budapesten Lakásgazdálkodási Igazgatóság) vezetőjéhez címezve az elsőfokú határozatot hozó szervnél kell az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtani.

(4) A fellebbezéseket 10 napon belül kell elbírálni és a döntésről a fellebbezőt további 5 napon belül értesíteni kell.

Pályázat és feltételei

10. §

(1) Az előzőek szerint felszabaduló és közületi elhelyezés céljára nem szükséges helyiségeket a területileg illetékes tanács tanácsházának hirdetőtábláján kell 8 napon át kifüggeszteni. Budapesten és a megyei jogú városokban a főútvonalbeli helyiségeket a városi tanácsnál kell kifüggeszteni. A kifüggesztéssel egyidejűleg a felszabaduló üzlethelyiségek jegyzékét a KIOSZ és a KISOSZ megyei szervének is meg kell küldeni.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni az üzlethelyiség fekvését, (kerület, utca, házszám), a helyiség alapterületét m2-ben számítva, a havi bért, kiutalás esetén milyen munkálatokat tartozik az igénylő a saját költségén elvégeztetni, végül azt a figyelmeztetést, hogy a helyiségre csak az tarthat igényt, aki a kifüggesztéstől számított 8 napon belül erre vonatkozó igényét írásban bejelenti.

(3) Ki kell függeszteni bérlőkijelölés céljából azoknak az üzlethelyiségeknek a jegyzékét is, amelyek későbbi időpontban kerülnek közületi felhasználásra. Ilyen esetben a hirdetménynek azt a megjelölést is tartalmaznia kell, hogy a bérlőkijelölés időleges és a bérlő az üzlethelyiséget a bizottság által megjelölt időpontban a közület részére minden kártalanítás nélkül kiürítve rendelkezésre bocsátani tartozik.

Bérlő kijelölése

11. §

(1) A hirdetmény alapján jelentkező igénylők közül a bérlőt a tanács végrehajtóbizottságának város és községgazdálkodási osztálya (Budapesten Lakásgazdálkodási Igazgatóság, kerületekben lakásgazdálkodási osztálya) jelöli ki.

(2) Bérlőül csak azt lehet kijelölni, aki a kifüggesztéstől számított 8 napon belül ezirányú kérelmét írásban bejelenti és érvényes iparjogosítványa van.

(3) A bérlő kijelölésénél figyelembe kell venni a terület lakosságának ipari (kereskedelmi) ellátottságát, valamint a városrendezési és városépítészeti szempontokat.

(4) Ha ugyanazt az üzlethelyiséget több igényjogosult igényli, a lehetőséghez képest az alábbi sorrend szerint előnyben kell részesíteni azt:

a) aki hadigondozott, polgári rokkant vagy egyébként csökkent munkaképességű és nincs eltartásra kötelezett hozzátartozója,

b) aki többgyermekes családfenntartó.

12. §

Amennyiben a tanács végrehajtóbizottsága a helyiség kiutalását bizonyos városrendészeti vagy városépítési szempontok szerint kialakítandó portál vagy kirakat készítésétől teszi függővé, köteles megjelölni a kijelölő határozatban azt a határidőt, amelyen belül ezen munkálatokat el kell végezni. Ha a határidőn belül a kijelölt bérlő a meghatározott munkákat nem végzi el, úgy a kijelölés hatályát veszti és újabb kijelölési eljárásnak van helye.

13. §

(1) Portálépítési kötelezettség megállapítása esetén a kijelölt bérlő köteles nyilatkozatot adni, amelyben az előírt portál (kirakat) elkészítésére a megadott határidőn belül kötelezettséget vállal.

(2) A 10. § (3) bekezdése szerint időleges használatnál a bérlő ugyancsak köteles nyilatkozatot adni, amelynek értelmében a kijelölés időleges voltát tudomásulveszi és kötelezettséget vállal, hogy az időleges használatra átengedett üzlethelyiséget a használati idő lejártával kártalanítás nélkül a kijelölt közület részére kiürítve átadja.

14. §

(1) A 10. § (3) bekezdése szerinti időleges használatnál az átadás időpontjául azt az időszakot kell megállapítani, amikor a közület a hálózatfejlesztés időszerűségét a következő okirattal igazolja:

a) jóváhagyott hálózatfejlesztési terv,

b) jóváhagyott és biztosított pénzügyi keret,

c) biztosított építészeti kapacitás (igazolt megrendelés, szállítási szerződés).2) Amennyiben az időleges használatra megállapított időpont lejártakor az (1) bekezdésben foglalt összes feltételek igazolva nincsenek, a végrehajtóbizottság város és községgazdálkodási osztálya jogosult a használat idejét meghosszabbítani.

15. §

Az üzlethelyiség bérletének megszűnése esetén a helyiség felhasználására és kiutalására jelen rendelet intézkedései irányadók.

16. §

(1) A 6. § szerint alakított bizottság javaslata alapján a helyiségek felszabadítására vonatkozóan kiadott határozatok végrehajtásáról a járási, járási jogú városi, a városi, fővárosi, kerületi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.

(2) Kiutaló határozat esetén a bérleti jogviszony létesítésére a 11/1953. (III. 24.) MT számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Büntető rendelkezések

17. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértés miatt ötszáz forintig terjedhető birsággal kell büntetni:

a) azt a használót és bérbeadót, aki a 2. §-ban foglalt rendelkezés ellenére az üzlethelyiséget nem jelenti be,

b) azt a használót, aki a 9. §-ban említett bizottság jogerős határozata ellenére az igénybevehető üzlethelyiséget nem bocsátja kiürítve a házkezelő (tulajdonos) rendelkezésére,

c) azt a kisiparost (kiskereskedőt), aki az ideiglenes használatra kiutalt helyiséget annak lejártakor nem adja át.

(2) Az eljárásra az üzlethelyiség fekvése szerinti járási jogú városi, a városi fővárosi kerületi tanács végrehajtóbizottsága illetékes.

18. §

(1) A feljelentést a 17. § (1) bekezdésének a), b), c) pontjaiban megállapított esetekben az üzlethelyiség felszabadítására illetékes tanács végrehajtóbizottsága köteles meglenni.

(2) Az illetékes tanács végrehajtóbizottsága a feljelentéssel egyidejűleg tartozik megkeresni a használó szerv felügyeleti szervét a használó vállalat (intézmény) igazgatójának, vezetőjének a bejelentés elmulasztása miatti fegyelmi felelősségrevonása céljából.

19. §

(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet nem érinti a 11/1953. (III. 24.) MT számú rendeletnek a bérbeadó és bérlő jogait, valamint kötelességeit megállapító rendelkezéseit.

Apró Antal s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese