11/1953. (III. 24.) MT rendelet

a lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyának rendezéséről

A bérleti jogviszony keletkezése és megszűnése

1. §

A jelen rendelet alapján bérleti jogviszony üres, vagy megüresedett lakásra, lakás céljára alkalmas helyiségre, üresen nem álló, de kihasználatlan lakószobára (továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára, szolgáló egyéb helyiségre létesíthető.

2. §

(1) A bérleti jogviszonyt létrehozza

a) az állami szerv, vagy állami vállalat kezelésében álló lakótelep, vagy lakóház lakásaira - az ingatlankezelő vállalatok által kezeltek kivételével - az állami szerv, vagy állami vállalat intézkedése,

b) a jelen rendelet hatálybalépése után épített, a dolgozók tulajdonát képező lakóházakban lévő lakásokra a tulajdonosnak és a bérlőnek, az albérlet tárgyául szolgáló helyiségekre a bérlőnek és az albérlőnek a szerződése,

c) minden egyéb lakásra, ideértve az ingatlankezelő vállalatok és tanácsok által kezelt lakásokat, továbbá az 500 m2-t meg nem haladó egyéb helyiségekre a területileg illetékes községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottságának kiutaló határozata alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése.

(2) Az 500 m2-t meghaladó nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogviszonyának létesítéséről külön jogszabály intézkedik.

3. §

Bérleti jogviszony olyan természetes, vagy jogi személy részére létesíthető,

a) aki lakással, vagy tevékenysége kifejtéséhez szükséges egyéb helyiséggel nem rendelkezik,

b) bár ilyennel rendelkezik, de az nem megfelelő,

c) aki lakását, vagy egyéb helyiségét elcserélni kívánja.

4. §

A bérleti jogviszony megszűnik

a) felmondás,

b) a bérlő halála,

c) ha a bérlő állami szerv, vagy állami vállalat, annak megszűnése,

d) a végrehajtóbizottság intézkedése folytán (9. §),

e) bírói ítélet alapján.

5. §

A bérlő halála következtében nem szűnik meg a bérleti jogviszony, ha a bérleményben a bérlővel házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, örökbefogadott, nevelt vagy mostoha gyermeke a bérlet kezdetétől fogva vagy legalább hat hónap óta már együtt lakott. Az említett személyek bármelyike a bérlő halálával annak helyébe lép.

6. §

(1) A bérleti jogviszonyt felmondással a bérlő bármikor megszüntetheti. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat. A bérlő a felmondást legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles a bérbeadóval közölni.

(2) A bérbeadó felmondással élhet, ha

a) a bérlőt a Népköztársaság vagy a népgazdaság ellen elkövetett bűntett miatt jogerősen egy évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre ítélték,

b) a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bért nem fizeti meg és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget (7. §),

c) a bérlő vagy vele együttlakó személy a bérbeadóval, a ház kezelőjével, a házfelügyelővel vagy az épületben lakó személyek valamelyikével szemben a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, megbotránkoztató, tűrhetetlen magatartást tanusít,

d) a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérleményt, a bérlők közös használatára szolgáló helyiségeket és berendezési tárgyakat vagy egyébként az épület állagát rongálja, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használja,

e) a bérlő az ingatlan karbantartásával, vagy helyreállításával kapcsolatos munkálatok elvégzését figyelmeztetés ellenére akadályozza.

7. §

(1) A bérbeadó a 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében a bérfizetésre előírt határidő eltelte után köteles a bérlőt a bér megfizetésére írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak három napon belül eleget nem tesz, a bérbeadó nyolc napon belül felmondással élhet.

(2) A felmondás az elmulasztott bérfizetési határidőt követő hónap utolsó napjára szólhat.

(3) A bérbeadó a 6. § (2) bekezdésének a) pontja esetében a hó utolsó napjára bármikor írásbeli felmondással élhet. A 6. § (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt magatartás megszüntetésére a bérbeadó a bérlőt nyolc napon belül köteles írásban felszólítani. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a bérbeadó nyolc napon belül a hónap utolsó napjára írásbeli felmondással élhet.

8. §

A bérlő a felmondást a közlés kézhezvételétől számított három napon belül a bérbeadónál írásban kifogásolhatja. Abban az esetben, ha a bérlő írásban kifogásolta a felmondást, a bérbeadó a felmondás érvényességének kimondását a járásbíróságnál kérheti.

9. §

A végrehajtóbizottság intézkedése folytán megszűnik a bérleti jogviszony, ha az épületet igénybeveszik. Ebben az esetben a végrehajtóbizottság köteles a bérlő vagy a használó részére az igénybevétellel egyidejűleg más megfelelő bérletet létesíteni vagy egyenlő értékű kárpótlást nyújtani.

A bérbeadó jogai és kötelességei

10. §

A bérbeadó jogosult a bérlemények rendeltetésszerű és gondos használatát a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül ellenőrizni.

11. §

(1) A bérbeadó jogosult azoknak az ingóságoknak az elszállítását, amelyekre törvényes zálogjog illeti meg, mindaddig megakadályozni, amíg a bérlő a hátralékos bért vagy a bérlettel kapcsolatos egyéb hátralékos tartozásait meg nem fizeti.

(2) A bérbeadót a törvényes zálogjog a hátralékos bér és a bérleménnyel kapcsolatos egyéb tartozás erejéig illeti meg.

(3) Ha a bérlő a bérbeadónál a visszatartási jog ellen kifogást emel, a bérbeadó köteles a hátralékos bért vagy a bérlettel kapcsolatos egyéb követelését nyolc napon belül bírói úton érvényesíteni, ellenkező esetben visszatartási joga megszűnik.

12. §

(1) A bérbeadó - ha a fizetendő bérre és járulékaira a beköltözés előtt összegszerű megállapodás nem történt - a bérlő beköltözésétől számított nyolc napon belül köteles a fizetendő bért és járulékait a bérlővel közölni.

(2) A 2. § (1) bekezdésének b) pontja alapján létrejött bérleti jogviszony esetében a fizetendő bért és járulékait már a beköltözés előtt a szerződésben meg kell állapítani.

13. §

(1) Annak érdekében, hogy a dolgozók lakása a használat követelményeinek megfeleljen, a lakást, valamint annak tartozékait és felszereléseit a bérbeadó a bérlőnek használható állapotban, leltár szerint köteles átadni.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy az épület és a bérlők közös használatára szolgáló helyiségek állandóan tiszta, az ezekben lévő felszerelések és tartozékok használható állapotban legyenek. Az épület kapualját, a lépcsőházakat, a folyosókat, továbbá az ingatlan előtti járdát köteles tisztántartani. Télen a járdát a hótól meg kell tisztítani és a lépcsők, valamint a járda síkosságát erre alkalmas módon meg kell szüntetni.

(3) Bérbeadó a háromnál nem több lakásos lakóházak bérlőivel megállapodást köthet a (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátására. Megállapodás esetében a bérlő a havi bér 20 % -os mérséklését kérheti.

14. §

(1) A bérbeadó köteles a lakásokban és egyéb bérelt helyiségekben, továbbá a bérlők közös használatára szolgáló helyiségeikben minden olyan felújítási munkát elvégeztetni, amely a bérlők hibáján kívül, gondos használat mellett a természetes elhasználódás következtében keletkezett.

(2) A falon belül keletkezett hiba kijavítása a bérbeadó kötelessége, kivéve ha az a bérlő szándékosan vagy gondatlanul maga idézte elő.

(3) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban való tartásáról.

A bérlő jogai és kötelességei

15. §

(1) A bérlő és a vele együttlakó személy a lakást vagy egyéb bérelt helyiséget, továbbá a bérlők közös használatára szolgáló helyiségeket rendeltetésszerűen, gondosan, a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően jogosult használni.

(2) A bérlőnek joga van a bérlemény használhatóságának fokozása érdekében a bérbeadó előzetes hozzájárulásával kisebb átalakítási munkálatokat (ajtók, ablakok, kályha, takaréktűzhely, fürdőszobaberendezés áthelyezése) saját költségén, megtérítési igény nélkül elvégeztetni.

16. §

(1) A bérlő köteles a bérleményre megállapított bért a bérbeadónak az esedékesség napjáig hiánytalanul megfizetni.

(2) A bérlő jogosult a kiszámított bér ellen [12. § (1) bekezdés] a közlést követő nyolc napon belül kifogással élni. Ha a bérbeadóval meg nem egyezik, a járásbíróságtól további nyolc napon belül kérheti a bér bírói megállapítását.

(3) A bérlő kifogás esetében is a bérbeadó által közölt bért köteles a jogerős bírói döntésig fizetni. Ha azonban a lakás már megelőzőleg is bérbe volt adva, a bérlő a bíróság jogerős döntéséig csak az általa elismert bért köteles fizetni, ez azonban nem lehet kevesebb a korábbi bérnél, illetve annak a jogszabály értelmében felemelhető összegénél.

17. §

(1) A bérlő a fizetendő bér mérséklését kérheti, ha a bérbeadó a bérlemény rendeltetésszerű használatában - az épület helyreállításával, felújításával vagy átépítésével kapcsolatban - részben vagy egészben korlátozza, vagy akadályozza. A bérlőnek ez a joga csak arra az időre vonatkozik, amely időben a bérleményt nem, vagy csak korlátozottan használhatja.

(2) Abban az esetben, ha bérbeadó a bérmérséklési kérelmet nem fogadta el, a bérlő nyolc napon belül jogosult a járásbíróságnál bérmérséklést kérni. A bíróság határozatáig a bérlő a korábbi bért megfizetni tartozik.

18. §

(1) A bérlőt abban az esetben, ha a bérbeadó hozzájárulásával és hatósági engedéllyel bérleményét vagy annak egy részét helyreállítja, vagy műszakilag megosztja, bérbeszámítási jog illeti meg.

(2) Ugyanez a jog megilleti a társbérlőket, ha a műszakilag megosztható lakást önálló lakássá alakítják át.

(3) A bérlő bérbeszámítási joga a fizetendő bér 50%-a erejéig és legfeljebb tizenöt évre szólhat. A bérbeszámítás érvényességét a bérlő a bérbeadótól a helyreállítás vagy műszaki megosztás befejezése után következő hónap utolsó napjáig - a ténylegesen felmerült költségek hiteltérdemlő igazolásával - köteles kérni. A megállapított határidőn túl a bérbeszámítási jog nem érvényesíthető.

(4) Amennyiben a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségeket vagy a bérbeszámítást kifogásolja, annak megállapítását a bérlő a járásbíróságtól nyolc napon belül kérheti. A bíróság határozatáig a bérlő a korábbi bért tartozik fizetni.

19. §

(1) A bérlő a 14. §-ban meghatározott munkákat a bérbeadó költségére jogosult elvégeztetni, ha á bérbeadó a bérlő felszólítására ennek eleget nem tesz ós ezáltal a bérlemény használhatóságát vagy az épület állagát károsodás érheti.

(2) Ha a bérbeadó a munkálatok költségeinek beszámítását részben vagy egészben megtagadja, a bérlő a költségeik megállapítását a bérbeadó nyilatkozatától számított nyolc napon belül kérheti a járásbíróságtól.

(3) A bíróság jogerős határozatáig a teljes bért kell fizetni.

Társbérleti jogviszony

20. §

(1) Az 1. §-ban meghatározott helyiségekre társbérleti jogviszony is létesíthető.

(2) A társbérlő a bérleti jogviszony tekintetében önálló bérlő.

(3) A társbérlő kizárólagos joggal a bérleménynek csak a számára kijelölt részét használhatja. A bérlemény egyéb helyiségeit közös használatú helyiségeknek kell tekinteni.

21. §

(1) Társbérleti jogviszony csak műszakilag megosztható bérleményre, vagy külön bejárattal megközelíthető helyiségekre létesíthető.

(2) Szolgálati lakásra társbérleti jogviszonyt csak. a szolgálati lakást juttató szerv engedélyével lehet létesíteni.

(3) Személyzeti szobára 9 m2 alapterületig csak család körén kívülálló személy részére és csak akkor létesíthető társbérleti jogviszony, ha a bérlő háztartási alkalmazottat nem foglalkoztat.

(4) Társbérleti jogviszony létesítésénél figyelembe kell venni a társbérlők szociális, egészségügyi és társadalmi körülményeit.

22. §

(1) A felmondásra megállapított okokon kívül a társbérlők bármelyike kérheti a bérbeadótól a felmondási jog gyakorlását azzal a társbérlővel szemben, aki

a) a többi társbérlő nyugalmát jelentékeny mértékben és ismételten zavarja,

b) a közös használatra szolgáló helyiségeket, azok felszerelését beszennyezi, vagy a tisztántartására vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be,

c) a közüzemi díjak őt terhelő részét nem fizeti meg,

d) a lakásban vagy bérleményben lakó személyekkel szemben megbotránkoztató vagy tűrhetetlen, a szocialista együttélés szabályait durván megsértő magatartást tanusít.

(2) A bérbeadó a társbérlő kérésére a jogellenesen eljáró másik társbérlővel szemben a felmondást indokolt esetben a kérést követő nyolc napon belül közölni köteles. A felmondás ellen emelt kifogás esetében a bérbeadó a jelen rendeletben szabályozott módon köteles eljárni. Amennyiben a bérbeadó a kérésnek nem tesz eleget, a társbérlő a másik társbérlő bérleti jogviszonyának megszüntetése iránt közvetlenül a járásbírósághoz fordulhat.

Albérleti jogviszony

23. §

(1) A bérlő jogosult bérleményének egy részét bútorral vagy felszereléssel vagy anélkül albérletbe adni.

(2) Albérleti jogviszonyt meghatározott vagy határozatlan időre lehet létesíteni

24. §

(1) Az albérleti jogviszony felmondására a rendeletben megállapított rendelkezések az irányadók az alábbi eltérésekkel:

a) az albérlő az albérleti jogviszonyt rendes felmondással a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára bármikor megszüntetheti,

b) a bérlő az albérleti jogviszonyt rendes felmondással megszüntetheti abban az esetben, ha családi vagy egészségügyi viszonyai ezt indokolttá teszik. Ilyen esetekben a felmondás a közlést követő hónap utolsó napjára szólhat,

c) a bérlő jogosult az albérleti jogviszonyt a 6. §-ban megállapított okok miatt megszüntetni.

(2) A bérbeadónak a bérlővel szemben hatályos felmondása az albérlőre is vonatkozik.

25. §

Albérleti jogviszony csak pénzfizetés mellett létesíthető. Munka vagy egyéb szolgáltatás ellenében albérleti viszonyt nem lehet létesíteni.

Szolgálati lakás

26. §

(1) Szolgálati lakás az állami szerv rendelkezése alatt álló olyan lakás, amelyet az a dolgozója részére juttat.

(2) Az állami szerv szolgálati lakást szerezhet építkezés, vétel, csere vagy lakásmegosztás útján.

27. §

(1) Az állami szerv a szolgálati lakást nyilvántartásbavétel végett a megszerzéstől számított tizenöt napon belül a végrehajtóbizottságnál bejelenteni köteles.

(2) Szolgálati lakás az olyan lakás is, amelyet az állami szerv bejelentése alapján a végrehajtóbizottság a szolgálati lakások nyilvántartásába már a rendelet hatálybalépése előtt felvett.

28. §

A szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony más községbe vagy városba való áthelyezés, hozzájárulással vagy önkényesen történt kilépés vagy fegyelmi úton való elbocsátás esetében szűnik meg.

Lakásügyi intézkedések

29. §

(1) A lakásügyi igazgatás körében

elsőfokú lakásügyi hatóság a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága,

másodfokú lakásügyi hatóság

a) a községek, és a járási tanács alá tartozó városok tekintetében a járási tanács végrehajtóbizottsága,

b) az igazgatási kerületekre osztott városok tekintetében a városi tanács végrehajtóbizottsága,

c) a járás alól kivett városok tekintetében a megyei tanács végrehajtóbizottsága.

(2) A tanácsok lakásügyi hatósági működése tekintetében a főfelügyeleti jogkört a helyi ipar minisztere gyakorolja.

30. §

(1) A végrehajtóbizottság a lakásügyekben határozattal intézkedik.

(2) A végrehajtóbizottság kiutaló határozatában meg kell jelölni a bérbeadót, a bérlőt, társbérlet esetében a társbérlőket, a bérleményt, a bérleti jogviszony alapjául szolgáló jogcímet, a használatra vonatkozó különleges rendelkezéseket vagy megállapodásokat, végül a határozat jogerejére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.

31. §

(1) Az elsőfokon eljáró végrehajtóbizottságnak az üres lakás vagy lakás céljára alkalmas helyiség kiutalására vonatkozó határozata a fellebbezés kizárásával jogerős és azonnal végrehajtható. Az 500 m2-t meg nem haladó, nem lakás céljára szolgáló üres helyiség kiutalására vonatkozó határozat ellen fellebbezésnek van helye a Közületeket Elhelyező Bizottsághoz.

(2) A megüresedett lakás, lakás céljára alkalmas helyiség, vagy üresen nem álló, de kihasználatlan lakószoba és az 500 m2-t meg nem haladó és üresen nem álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség kiutalására vonatkozó elsőfokú határozat ellen csak amiatt van helye fellebbezésnek, hogy a helyiség megüresedettnek vagy kihasználatlannak nem tekinthető.

(3) A végrehajtóbizottságnak az egyéb címen hozott elsőfokú határozata ellen fellebbezésnek van helye. A megengedett jogorvoslat esetében csak a lakás, a lakás céljára alkalmas helyiség vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlője vagy használója élhet fellebbezéssel.

(4) A megengedett jogorvoslati kérelmet az első-fokon eljáró végrehajtóbizottságnál a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül kell benyújtani.

(5) A másodfokon hozott határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

32. §

(1) A végrehajtóbizottsági határozat végrehajtásának foganatosítását elrendelő határozatot a 35. §-ban meghatározott módon kell kézbesíteni.

(2) Az elsőfokon eljáró végrehajtóbizottság a végrehajtás akadálytalan foganatosítása érdekében az illetékes rendőrkapitányság útján rendőri karhatalmat vehet igénybe.

33. §

(1) A bérlemény kiürítésére vagy átadására irányuló jogerős bírói határozat alapján elrendelt végrehajtás foganatosítása az elsőfokon eljáró végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A végrehajtást elrendelő bírói határozatban annak foganatosítása végett a bíróság az elsőfokon eljáró végrehajtóbizottságot megkeresi.

(3) Az (1) bekezdésben említett rendelkezésen alapuló végrehajtás foganatosítása tekintetében a 32. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

Vegyes rendelkezések

34. §

(1) Az a bérlő, aki a bérleményt hivatalos kiküldetés esetében, továbbá nyaralás, üdülés, gyógykezeltetés céljából, tanulmányi célból vagy családi körülményei miatt a bérleménybe való visszatérés szándékával egy hónapot meghaladó időre elhagyja, az elsőfokon eljáró végrehajtóbizottságtól mentesítő bizonyítványt köteles kérni. A végrehajtóbizottság az igazolt kérelemre a mentesítő bizonyítványt köteles kiadni.

(2) A végrehajtóbizottságnak a mentesítő bizonyítványban fel kell tüntetnie a mentesség időtartamát. Ez az időtartam egy évre terjedhet. Abban az esetben, ha a mentesség tartama alatt a mentesített bérlő hozzájárulásával a bérleményben más lakik, a mentesség újabb egy évi időtartamra meghosszabbítható.

(3) A katonái szolgálatra bevonulók, külföldön szolgálatot teljesítők, vagy tanulmányt folytatók részére a szolgálati vagy tanulmányi idő tartamára mentesítő bizonyítványt kell adni.

(4) Azokat a dolgozókat, akik az ötéves terv nagylétesítményeinek megvalósításánál dolgoznak, vagy közreműködnek és ott állandó bérleti viszonyt részükre a végrehajtóbizottság vagy állami szerv nem létesített, a munkaviszonyuk vagy megbízatásuk időtartamára az állandó lakóhelyükön lévő lakásukra mentesség illeti meg.

(5) A mentesség tartama alatt a bérleti jogviszony változatlanul fennáll.

35. §

(1) Ha a jelen rendeletben meghatározott esetekben írásbeli közlés szükséges, az akkor hatályos, ha a közleményt az érdekeltnek, házastársának, a vele együttlakó nagykorú családtagjának vagy meghatalmazottjának

a) postán, ajánlott levél útján,

b) személyes átadással,

c) a közlemény átadásával megbízott személy útján kézbesítik. A postai küldeményt a feladás napját követő második napon kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint történő közlés akkor is hatályos, ha az érdekelt vagy meghatalmazottja a közlemény átvételét megtagadta, vagy a kézbesítést szándékosan megakadályozta.

(3) A postán, ajánlott levél útján történő közlés akkor is hatályos, ha a címzett a közlemény átvételét megtagadta vagy a közleményt a közlő fél hibáján kívül eső más okból nem lehet a címzett részére kézbesíteni.

36. §

A bérbeadó vagy a bérlő intézkedése folytán megüresedett bérleményt - a szolgálati-lakás, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt lakások kivételével - a megüresedés napjától számított három napon belül a bérbeadó az elsőfokon eljáró végrehajtóbizottsághoz írásban bejelenteni köteles.

37. §

Az 500 m2-en felüli nem lakás céljára szolgáló helyiségek kiutalása nem tartozik a végrehajtóbizottság hatáskörébe.

38. §

(1) Műteremlakás használatára hivatásos alkotóművész jogosult. A műteremlakást a népművelési miniszter utalja ki. A bérleti jogviszony megszüntetésére a 4. § a) és d) pontja alapján a népművelési miniszter jogosult.

(2) A jelen rendeletnek a bérbeadóra és a bérlőre vonatkozó rendelkezései a műteremlakásokra is érvényesek.

Büntető rendelkezések

39. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással, vagy ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni

a) azt a bérbeadót, aki a végrehajtóbizottság intézkedése nélkül lakást, vagy egyéb helyiséget bárki részére bérletbe vagy használatra átenged, kivéve a jelen rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban említett lakást,

b) azt a bérbeadót, aki a rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

c) azt a személyt, aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy intézkedése nélkül bármilyen helyiséget elfoglal vagy abba önkényesen beköltözik,

d) azt a személyt, aki a lakásügyben hozott bármilyen jogerős határozat végrehajtását megakadályozza, vagy annak ellenszegül.

(2) A kihágási eljárás a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik.

(3) Jogi személy tulajdonában álló bérleménynél az (1) bekezdés alkalmazásában a házkezelőség vezetőjét, házkezelőség hiányában pedig a házkezeléssel megbízott személyt kell bérbeadónak tekinteni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

40. §

A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik:

az 1912. évi LIV. törvény 102. §-a alapján alkotott lakbérleti szabályrendeletek,

a lakások és más helyiségek bérének szabályozásáról szóló 8.000/1946. (VII. 19.) ME rendelet 3. §-a, a 4. § (4) bekezdése, a 12. § (4) bekezdése, a 15. §, a 19. §, a 20. §, a 21. § és a 25. §

a lakások és más helyiségek bérének szabályozásáról szóló 8.000/1946. ME rendelet módosítása tárgyában kiadott 450/1947. (V. 22.) ME rendelet,

a lakásügy ideiglenes rendezése tárgyában kiadott 6.000/1948. (V. 16.) Korm. rendelet, a VIII. fejezetnek még hatályos rendelkezései kivételével,

a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 6.000/ 1948. Korm. rendelet módosítása tárgyában kiadott 9.270/1948. (IX. 10.) Korm. rendelet,

az ipar, vagy kereskedő vagy más kereső tevékenység folytatására használt lakás igénybevételének korlátozása tárgyában kiadott 10.490/1948. (X. 15.) Korm. rendelet,

az üzlethelyiségek bérletének a közület részéről történő rendkívüli felmondása tárgyában kiadott 12.250/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet,

a lakás albérletének rendes felmondása tárgyában kiadott 12.750/1948. (XII. 22.) Korm. rendelet,

az üzlethelyiségek bérbeadásával kapcsolatban a szakmai tömörülés megállapítása tárgyában kiadott 31.200/1948. (IX. 24.) KSzM rendelet,

a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 6.000/1948. Korm. rendelet 72. §-a (3) bekezdésének a) pontján alapuló bérkijelölés tárgyában kiadott 43.623/1948. (VI. 6.) NM rendelet,

a lakásügyi közigazgatási eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 4.259/1949. (IX. 29.) MT rendelet és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 108.400/1949. (XI. 15.) BM rendelet,

a közületi vállalatok által bérelt helyiségek bérletének felmondása tárgyában kiadott 76/1950. (III. 15.) MT rendelet,

a dolgozók lakáscseréjének előmozdításáról szóló 208/1950. (VIII. 20.) MT rendelet, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 3.270-31/1950. (XII. 5.) I./l-d) BM és a 10.700/ 1950. (VIII. 24.) OT rendeletek,

a közületi szolgálati lakásokról szóló 300/1950. (XII. 28.) MT rendelet.

az egyes belterületen lévő ingatlanok és lakások átruházásról szóló 37/1951. (II. 4.) MT rendelet 5. §-a,

az üzlethelyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 47/1951. (II. 16.) MT rendelet,

a szolgálati érdekből Budapestről vidékre helyezett közületi alkalmazottak főbérleti lakásának zárolásáról és a közületi alkalmazott részére való biztosításáról szóló 100/1951. (IV. 29.) MT rendelet,

a lakásügyi jogorvoslatokról szóló 86/1952. (IX. 27.) MT rendelet.

Záró rendelkezések

41. §

(1) A rendelet 1953. évi április hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet végrehajtásáról a helyi ipar minisztere utasításban intézkedik.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lépnek a budapesti városi tanács, valamint a nagyobb vidéki városok végrehajtóbizottságai által kiadott házirendek.

Rákosi Mátyás s. k.,

a Minisztertanács elnöke