10/1955. (II. 15.) MT rendelet
az árvíz- és belvízvédekezésről, valamint a helyi vízkárelhárításról
I.
ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDEKEZÉS
1. §
Az árvíz- és belvízvédekezés szervei
(1) Az árvíz- és belvízvédekezés előkészítését, valamint a tényleges védekezést a vízügyi igazgatóságok és az Árvízvédelmi Készenléti Szervezet (ÁKSZ) látják el.
(2) A Minisztertanács hozzájárulásával egyes városok tanácsainak végrehajtóbizottságai az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság (továbbiakban: OVF.) szakfelügyelete alatt a városi tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerveivel végzik.
(3) A helyi vízkárelhárítási feladatokat a községi (városi) tanácsok végrehajtóbizottságai látják el.
(4) Az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatait - a jelen rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelelően - a községi (városi) tanácsok végrehajtóbizottságai végzik.
2. §
Az árvíz- és belvízvédekezés irányító szervei:
a) Az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét (6. §) beállta előtt a vízügyi főigazgató,
b) az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét beálltától annak megszűnéséig az árvízvédelmi és belvízvédelmi kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos),
c) rendkívüli árvíz- vagy belvízveszély esetén az Árvíz- és Belvízvédekezési Kormánybizottság (a továbbiakban: Kormánybizottság).
3. §
Az árvíz- és belvízvédekezés szerveinek ügyköre
(1) A vízügyi igazgatóságok ügykörébe tartozik - a vízügyi főigazgató állal megállapított működési területeken - a vízfolyások árvízvédekezési célból kiépített és fenntartott védővonalain az árvízvédekezés, valamint a kiépített belvízöblözetekben a belvízvédekezés műszaki feladatainak az ellátása.
(2) Az ÁKSZ ügykörébe tartozik az árvíz- és belvízvédekezés különleges munkáinak ellátása: különleges gépekkel, anyagokkal és eszközökkel felszerelt gyorsanmozgó alakulatoknak a védekezési és mentési munkába való bevetése, a kormánybiztos hatáskörének gyakorlásához szükséges nyilvántartások vezetése, rendelkezéseinek az illetékes szervekhez történő továbbítása, az állandó ügyeleti és jelentőszolgálat teljesítése.
(3) Az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó városok tanácsainak végrehajtóbizottságai az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait - szakszempontból az OVF, illetőleg a kormánybiztos felügyelete alatt - a város igazgatási határvonalain belül az általuk kiépített és fenntartott árvízvédelmi vonalon látják el.
(4) Az árvíz- és belvízvédekezési műveknek és ezek tartozékainak tervezése, építése és fenntartása - az OVF felügyelete, illetőleg szakfelügyelete alatt - annak á szervnek a hatáskörébe tartozik, amely a védekezésre köteles.
4. §
Az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatai
(1) A fővárosi és a megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága illetékes szakigazgatási szervei, valamint a felettes tanácsok végrehajtóbizottságai szakigazgatási szerveinek segítségével az illetékes városi és községi tanácsok végrehajtóbizottságai látják el a következő feladatokat:
a) a gyalogos, a fogatos és a géperejű közerők kiállítása, mozgósítása és ellátásukról való gondoskodás;
b) a kiürítés (visszatelepítés) és a mentés megszervezése a területileg illetékes vízügyi igazgatóság által rendelkezésre bocsátott műszaki tervek alapján;
c) a kiürítés (visszatelepítés) és a mentés végrehajtása a kormánybiztos rendelkezéseinek megfelelően;
d) a mozgósított közerő egészségügyi ellátásáról való gondoskodás, továbbá a kiürítés (visszatelepítés) során a járványok elhárítása céljából szükséges közegészségügyi intézkedések megtétele;
e) a működési területükön lévő minden olyan anyag, eszköz és felszerelés nyilvántartása, mozgósítása, amely árvíz- és belvízvédekezés esetén a védekezési munkához igénybevehető;
f) az árvíz- és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatosan keletkezett termény- és épületkárok megállapítása és a kárigények elbírálása.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt végrehajtóbizottságok a közerők kiállításának, ezek mozgósításának, továbbá a kiürítésnek (visszatelepítésnek) és a mentésnek a terveit az alábbiak szerint kötelesek kidolgozni:
a) A közerők kiállításának tervében fel kell tüntetni az igénybevehető gyalogos, fogatos és géperejű közerők számát, továbbá név, állás, lakcím és távbeszélő állomás megjelölésével a végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek mindazon dolgozóit, illetőleg a községi végrehajtóbizottságnak mindazon tagjait, akik a közerők felett rendelkezni jogosultak.
b) A közerők mozgósítási tervét úgy kell kidolgozni, hogy rendkívüli veszély esetében biztosított legyen a munkaképes lakosságnak a védekezési munkába való szervezett bevonása. Ehhez a tervhez kell csatolni a védekezési munkánál felhasználható és a végrehajtóbizottság működési területén fellelhető anyagoknak, eszközöknek, felszereléseknek a tárolás helyét is feltüntető nyilvántartását, kivéve a vízügyi igazgatóságok árvíz- és belvízvédekezési készletét.
c) A kiürítési és a mentési tervben a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok által adott műszaki adatok alapon a kiürítés és a mentés végrehajtását, továbbá a lakosság élelmezését és eiszállásolását kell megtervezni. A tervekben fel kell tüntetni a végrehajtáshoz szükséges karhatalmat, felszerelést és munkaerőt.
(3) A (2) bekezdésben körülírt terveket a végrehajtóbizottságok elsőízben a jelen rendelet hatálybalépésétől számítolt 60 nap alatt kötelesek a területileg illetékes vízügyi igazgatóságoknak megküldeni. Ezt követően a végrehajtóbizottságok csak az évközben bekövetkezett változásokról tartoznak minden év október hó 31. napjáig a területileg illetékes vízügyi igazgatóságoknak kimutatást küldeni.
5. §
Az árvíz- és belvízvédekezés műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolása
(1) Az árvíz- és belvízvédekezés műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolására a megyékben, a fővárosban és a megyei jogú városokban állandó jellegű árvíz- és belvízvédekezési területi bizottságokat (a továbbiakban: területi bizottság) kell szervezni. A területi bizottság elnöke a végrehajtóbizottság elnöke, tagjai:
- a megyei, fővárosi, megyei jogú városi pártbizottság,
- a vízügyi igazgatóság, vagy az OVF,
- a belügyminiszter és a
- honvédelmi miniszter
képviselője.
(2) A területi bizottság az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét előtt figyelemmel kíséri
a) a végrehajlóbizottság szakigazgatási szerveinek feladatkörébe tartozó árvíz- és belvízvédekezési államigazgatási feladatok [4. § (1) bekezdés] ellátását,
b) az árvíz- és belvízvédekezési beruházási, valamint fenntartási munkák kivitelezését,
c) a 4. § (2) bekezdés szerint készítendő terveket és gondoskodik arról, hogy azokat a végrehajtóbizottságok a vízügyi igazgatóságok részére határidőre megküldjék.
(3) A területi bizottság az előző bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységével kapcsolatos észrevételeit a területileg illetékes vízügyi igazgatóval, illetőleg a vízügyi főigazgatóval, továbbá a megyei, a fővárosi és a megyei jogú városi tanács végrehajtóbízottságával közli.
(4) Az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét beállta után a vízügyi igazgató a területi bizottságot az árvízvédekezési, illetőleg a belvízvédekezési helyzetről folyamatosan tájékoztatni köteles.
(5) A területi bizottság - a tényleges védekezés tartama alatt a kormánybiztos rendelkezéseinek megfelelően - az illetékes végrehajtóbizottság által:
a) igénybevéteti a közerőket, továbbá azokat az anyagokat, eszközöket és felszereléseket, amelyek a védekezés céljára szükségesek,
b) biztosítja a közerők, anyagok, eszközök és felszerelések mozgatását,
c) ellenőrzi a kiürítési és a mentési terv végrehajtását,
d) ellenőrzi az árvíz- és belvíz, valamint az ezekkel kapcsolatos védekezés által okozott termény- és épületkárok megállapítását és a kártérítési igények elbírálását.
(6) A területi bizottság működése felett szakszempontból az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét beállta előtt a vízügyi főigazgató, ezek beállta után pedig a kormánybiztos gyakorol felügyeletet.
(7) A területi bizottság elnöke az intézkedés jogát a végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozó ügyekben egyszemélyes felelősséggel gyakorolja.
(8) Az árvíz- és belvízvédekezés műszaki vezetését a vízügyi igazgató, illetőleg a kormánybiztos megbízottja látja el.
6. §
Árvízvédekezési készültség, belvízvédekezési készenlét
(1) Az árvízvédekezési készültség egy-egy vízfolyás veszélyeztetett területén akkor kezdődik, amikor az áradó víz a jelen rendelet mellékletéi képező kimutatásban felsorolt folyók mértékadó vízmércéjén a meghatározott vízállást eléri és akkor szűnik meg, amikor az apadó víz a készültség beálltára előírt vízállás alá száll és a 7. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt munkák befejezést nyertek.
(2) A belvízvédekezési készenlét akkor kezdődik, ha az ország területén a belvíz 50.000 kat. holdat már elöntött, vagy ha az időjárási helyzet alakulása következtében ilyen nagyságú terület elöntésének a közvetlen veszélye fennáll. A belvízvédekezési készenlét akkor szűnik meg, ha az érintett öblözetről a belvizek levezetése megtörtént,
(3) Ha előjelzés szerint olyan rendkívüli árvíz közeledik, amely miatt nagyobbarányú felkészülés és erősítési munka előzetes végrehajtása szükséges, a vízügyi főigazgató a Minisztertanács elnökének előzetes hozzájárulásával az árvízvédekezési készültséget - függetlenül az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől - elrendelheti.
7. §
Árvíz- és belvízvédelmi kormánybiztos
(1) Az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét beálltától az árvíz- és belvízvédekezés körébe tartozó összes hatósági jogköröket az ország egész területén a kormánybiztos gyakorolja, akinek feladata különösen:
a) a védekezés egységes és központi irányítása,
b) gondoskodás a mentesített területre betört vizek elszigeteléséről, a víznek a medrébe történő visszavezetéséről és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzéséről, ideértve a megrongált védőművek helyreállítását is.
(2) A kormánybiztos hatáskörének keretei között közvetlenül teszi meg mindazokat az intézkedéseket, amelyek a fennálló jogszabályok szerint valamely miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) hatáskörébe tartoznak.
(3) Azok a városok, amelyek a saját szervezetükkel védekeznek [1. § (2) bekezdés], a kormánybiztosi hatáskör gyakorlásának megkezdésétől annak megszünéséig az árvíz-, illetőleg belvízvédekezést a kormánybiztos rendelkezéseinek megfelelően látják el.
(4) A kormánybiztosi hatáskör az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvizvédekezési készenlét fennállásáig, illetőleg addig tart, amíg az (1) bekezdés b) pontjában körülírt munkák befejezést nem nyernek.
(5) Az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét beálltát és a megszűnését, ezekkel kapcsolatosan a kormánybiztosi hatáskör gyakorlásának megkezdését és befejezését a kormánybiztos a Minisztertanácsnak jelenti és a szükség szerint - a sajtó és a rádió útján - hivatalos tájékoztatást ad a fennálló, valamint az előrelátható árvízi, illetőleg belvízi helyzetről.
(6) Rendkívüli árvíz- vagy belvízveszély esetében a kormánybiztosi hatáskör gyakorlására a 9. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
(7) A kormánybiztosi hatáskört a vízügyi főigazgató gyakorolja.
8. §
A kormánybiztosi hatáskör gyakorlása
(1) A kormánybiztos a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében - a honvédség, a belügyi szervek és a pénzügyőrség kivételével - rendelkezik az állami szervek (hatóságok, hivatalok, intézetek, vállalatok, gazdaságok és üzemek stb.) közegeivel, összes felszerelésével, eszközével, anyagkészletével és járművével, ha azok az árvíz, vagy belvízveszély megakadályozására, vagy elhárítására felhasználhatók.
(2) A kormánybiztosnak az (1) bekezdésben körülírt rendelkezési joga az egyéb jogi személyek és a magánszemélyek tulajdonában (használatában) lévő felszerelésekre, eszközökre, anyagokra és járművekre is kiterjed.
(3) A kormánybiztos az árvízzel, vagy belvízzel nem fenyegetett területről fenyegetett területre közeget, felszerelést stb. csak elkerülhetetlen szükség esetén és csak olyan mértékben vehet igénybe, hogy azzal a nem fenyegetett terület lakosságának a biztonságát, valamint elsőrendű életszükségletének kielégítését ne veszélyeztesse.
(4) A kormánybiztos az árvíz- és belvízveszély leküzdéséhez szükséges munkaerőt, különösen az előmunkás és segédőr létszámot elsősorban a vízügyi igazgatóságok erre a célra kiképzett szakmunkásainak kirendelésével (ideiglenes áthelyezésével) és a veszélyeztetett területeken felfogadott fizetett munkaerőkkel biztosítja. Ha a veszély leküzdése a helyi erők legnagyobb méretű mozgósításával - ideértve a közerők térítés nélküli igénybevételét is [(5) bekezdés] - sem biztosítható, a kormánybiztos jogosult a honvédelmi miniszter útján és vele egyetértésben a honvédség, a belügyminiszter útján és vele egyetértésben a belügyi szervek műszaki és karhatalmi egységeinek a segítségét igénybe venni. A műszaki és karhatalmi egységek igénybevételének módját a vízügyi főigazgató a honvédelmi, illetőleg a belügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
(5) A kormánybiztos jogosult gyalogos, fogatos és géperejű közerőt térítés nélkül is igénybe venni,
(6) A miniszterek és az országos hatáskörű szervek [10. § (2) bekezdés] vezetői minden évben összekötőket jelölnek ki, akik árvíz- és belvízvédekezési ügyekben a következő év végéig őket a kormánybiztosnál képviselik. Az összekötők nevét, hivatali állásuk és szolgálati beosztásuk feltüntetésével, minden év október hó 31. napjáig a vízügyi főigazgatóval közölni kötelesek.
9. §
Árvíz- és Belvízvédekezési Kormánybizottság
(1) Rendkívüli árvíz- vagy belvízveszély esetén Árvíz- és Belvízvédekezési Kormánybizottság (a továbbiakban: Kormánybizottság) működik, amelynek elnökét a Minisztertanács nevezi ki. A Kormánybizottság tagjai:
- a Minisztertanács megbízottja,
- a kormánybiztos (vízügyi főigazgató), továbbá
- a honvédelmi miniszter,
- belügyminiszter,
- a közlekedés- és postaügyi miniszter,
- az építésügyi miniszter és
- az egészségügyi miniszter.
(2) A Kormánybizottság - működésének tartama alatt - az árvíz- és belvízvédekezés legfőbb irányító szerve. Gondoskodik arról, hogy mindazokat az anyagokat, eszközöket, felszereléseket és munkaerőket, amelyek a rendkívüli árvíz- és belvízveszély elhárításához szükségesek, a védekező szervek megkapják.
(3) A kormánybiztos a Kormánybizottságot az elnök útján az árvizi, illetőleg a belvizi helyzet alakulásáról folyamatosan és részletesen tájékoztatja.
(4) Az elnök a Kormánybizottságot az árvizi, illetőleg a belvizi helyzet súlyosságához mérten szükség szerint hívja össze.
(5) A Kormánybizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézkedés jogát a kormánybiztos útján gyakorolja.
(6) A Kormánybizottság működése nem érinti az árvíz- és belvízvédekezés szakszerű irányítása tekintetében a kormánybiztos felelősségét.
10. §
Az egyes miniszterek feladatai árvíz- és belvízvédekezés idején
(1) Az érdekelt miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői a Kormánybizottság (a kormánybiztos) anyag, munkaerő, gépek, felszerelések biztosítására és a védekezés rendelkezésére bocsátására vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásáról haladéktalanul gondoskodnak..
(2) A kormánybiztos külön megkeresésére a miniszterek az alább felsorolt intézkedéseket teszik meg:
a) a honvédelmi miniszter a megyék székhelyén; és a fővárosban teljhatalmú megbízottat nevez ki, aki a megyékben és fővárosban lévő katonai alakulatok és anyag felett rendelkezik és a területi bizottság [5. § (1) bekezdés] munkájában résztvesz;
b) a belügyminiszter a felügyelete alá tartozó karhatalmi szervek irányítására az a) pont szerint ugyancsak teljhatalmú megbízottat nevez ki, akinek feladata különösen a fontosabb védőművek biztonsági őrzésének, a közerők kiállításának, kiürítés esetén a közbiztonság megóvásának biztosítása;
c) a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a megyei jogú városokban működő területi bizottságokba a szükséghez képest nevez ki az a) és b) pontokban megjelölt hatáskörrel működő teljhatalmú megbízottat;
d) a közlekedés- és postaügyi miniszter a veszélyeztetett helyeken az országos felvonulási és együttműködési tervnek megfelelő mennyiségű vasúti, közúti és vízi járművet helyeztet készenlétbe és a felügyelete alá tartozó szervek erejét a szükséghez mérten a védekezés rendelkezésére bocsátja;
e) az építésügyi miniszter a veszélyeztetett helyeken - az országos felvonulási és együttműködési tervnek megfelelően - a felügyelete alá tartozó szervek erejét, valamint felszerelését a szükséghez mérten a védekezés rendelkezésére bocsátja, az esetleges épületkárok helyreállítását műszakilag irányítja;
f) a város- és községgazdálkodási miniszter gondoskodik az árvíz- és belvíz által fenyegetett területen a közvilágítás és ivóvízellátás biztosításáról, továbbá az árvíz, illetőleg a belvíz levonulása után a kutak, a vízellátó és szennyvízelvezető művek helyreállításáról;
g) a belkereskedelmi miniszter a kormánybiztos által kijelölt városokban és községekben megfelelő mennyiségű élelmiszertarlalékot helyez készenlétbe és gondoskodik a védekezési munkánál foglalkoztatott dolgozók, valamint az esetleg veszélybe került lakosság ellátásáról;
h) az egészségügyi miniszter gondoskodik az árvíz- és belvízvédelmi munkára mozgósított dolgozók, továbbá az árvíz, illetőleg a belvíz által fenyegetett terület lakosságának egészségügyi ellátásáról, visszatelepítésnél az árvíz, illetőleg a belvíz által sujtott terület közegészségügyi helyzetének helyreállításáról;
i) a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke megszervezi a Rádió állandó ügyeletét, a védekezésben résztvevő erők mozgósítása, irányítása, valamint, az esetleges kiürítésre vonatkozó kormánybiztosi rendelkezéseknek továbbítása céljából, gondoskodik továbbá a sajtó központi tájékoztatásának megszervezéséről is.
II.
HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS
11. §
A helyi vízkárelhárítási feladatok ellátása
(1) Ahol árvíz-, illetőleg belvízvédekezés céljából kiépített védőművek [3. § (1) bekezdés] nincsenek, a fellépő káros vizek elleni védekezés, vagyis a helyi vízkárelhárítás a területileg illetékes községi (városi) tanácsok végrehajtóbizottságának feladatkörébe tartozik.
(2) A helyi vízkárelhárítási feladatokat a községek (városok) végrehajtóbizottságai helyi erőkkel látják el. Ha a védekezéshez a helyi erők nem elegendők, a szükséges munkaerő, anyag és felszerelés rendelkezésre bocsátásáról a felsőbb végrehajtóbizottságok gondoskodnak.
(3) Olyan vízkárelhárítás esetében, amelyhez sem a községi (városi), sem pedig a felsőbb végrehajtóbizottságoknál szakirányító nem áll rendelkezésre, a védekezésre kötelezett végrehajtóbizottság a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól műszaki irányítót kér. A vízügyi igazgatóság a műszaki irányitót haladéktalanul kirendelni köteles. A kirendelt műszaki irányító a végrehajtóbizottság elnökének segítségével összehangolja, műszaki szempontból pedig egyszemélyi felelősséggel irányítja a helyi vízkárelhárítás munkáját.
(4) A helyi vízkárelhárítási tevékenység irányítását a felsőbb végrehajtóbizottságok város- és községgazdálkodási szervei látják el, amelyeknek ezirányú működését szakszempontból a vízügyi szervek támogatni kötelesek. Az idevonatkozó szabályokat a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 60 nap alatt a város- és községgazdálkodási miniszter és a vízügyi főigazgató közös utasítással állapítják meg.
(5) A helyi vízkárelhárítással felmerülő költségeket - ideértve a nyári gátak tervezésével, építésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket is - a védekezésre kötelezett községi (városi) tanácsok beruházási tervében és költségvetésében kell előirányozni.
(6) A helyi vizkárelháritási feladatok ellátásának részletes szabályait a megyék és a megyei jogú városok a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap alatt az OVF állal rendelkezésre bocsátott szabályzat-minta felhasználásával tanácsi rendelettel állapítják meg.
III.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
12. §
Az árvíz- és belvízvédekezési feladatok ellátásának részletes szabályozása
(1) Az árvíz- és belvizvédekezési feladatok ellátásának részletes szabályait a vízügyi főigazgató a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 60 nap alatt Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzatban állapítja meg. E szabályzatnak tartalmaznia kell az
árvíz- és belvízvédekezést végrehajtó szerveknek az árvízvédekezési készültség, illetőleg a belvízvédekezési készenlét beállta előtti, alatti és utáni feladatait.
(2) A vízügyi főigazgató ezévben az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel kiadandó együttes utasításban köteles megállapítani az árvíz- és belvízvédekezés felvonulási és együttműködési tervét. Ezt követően minden év december hó 31. napjáig a felvonulási és együttműködési terven csak az évközben bekövetkezett változásokat kell az érdekeltekkel együtt keresztülvezetni.
(3) A városok saját szervezettel történő védekezését [1. § (2) bekezdés] a Minisztertanács az OVF javaslatára engedélyezi. Ezek a városok a hatáskörükbe tartozó árvíz- és belvízvédekezési feladatok ellátásának részletes szabályait az engedélyezéstől számított 6 hónap alatt kötelesek az OVF által rendelkezésre bocsátott szabályzat-minta felhasználásával tanácsi rendeletben megállapítani.
(4) Budapest, Győr, Esztergom és Szeged városok részére a saját szervezettel történő védekezés jogát a Minisztertanács továbbra is engedélyezi. Ezek a városok az előző bekezdésben előírt tanácsi rendeletet a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónap alatt kötelesek meghozni.
13. §
Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás költségeinek fedezete és elszámolása
(1) Az árvízzel és belvízzel, valamint a helyi vízkárokkal kapcsolatos, továbbá a védekezéssel, úgyszintén a helyreállítással felmerülő rendkívüli költségek fedezésére és a károk megtérítésére, szükséges pénzeszközöket a pénzügyminiszter bocsátja az illetékes szervek rendelkezésére, illetőleg jelöli ki az igénybevehető pénzügyi fedezetet.
(2) Az állami szervektől, valamint a magánszemélyektől igénybevett anyagok, munkaeszközök és felszerelések elszámolásának szabályait a pénzügyminiszter a vízügyi főigazgatóval egyetértésben állapítja meg.
(3) A szállítóeszközök és munkagépek, továbbá a fogatos és géperejű közerők igénybevételéért járó térítés mértékét az illetékes árhatóságokkal és a vízügyi főigazgatóval egyetértésben a pénzügyminiszter, az államvasutak személy- és árufuvarozási díjait pedig önköltségi alapon a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg.
(4) A védekezéshez igénybevett dolgozók bérezését - ideértve a munkaviszonyban nem álló közerők bérezését is - a pénzügyminiszter és a vízügyi főigazgató együttes javaslatára a Minisztertanács szabályozza.
(5) A (2) és (3) bekezdésben megjelölt szabályozásokat a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 60 nap alatt kell kiadni.
14. §
Hatálybalépés
A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az országos árvíz- és belvízvédelmi kormánybiztosról szóló 183/1951. (X. 13.) MT rendelet, valamint az árvizek és a belvizek elleni védekezés egyes kérdéseiről szóló 2.006/2/1953. számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti.
Hegedüs András s. k.,
a Minisztertanács első elnökhelyettese
Melléklet a 10/1955. (II. 15.) MT rendelethez
KIMUTATÁS
a rendelet 6. § (1) bekezdéséhez
