12/1955. (VI. 16.) FM együttes rendelet
az 1955. évi gabona- és rizscséplés rendjének, a cséplési eredmény nyilvántartásbavételének és ellenőrzésének szabályozásáról
A Minisztertanács határozata alapján az állami gazdaságok miniszterével, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben az alábbiakat rendeljük.
I. RÉSZ
GABONAFÉLÉK CSÉPLÉSE
1. §
A szabályozás köre
A búza, rozs, árpa, zab, valamint ezek takarmánykeverékes termése (továbbiakban: gabona) elcséplésénél - tekintet nélkül arra, hogy a termelő gabonabeadásra köteles vagy nem - a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. §
A cséplés módja
(1) Gabonát csak cséplőgéppel, vagy aratócséplőgéppel (kombájnnal) szabad csépelni. Kézierővel való cséplést kivételesen, a 8. §-ban megjelölt esetekben a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága (továbbiakban: községi végrehajtóbizottság) engedélyezhet.
(2) A gépi erővel történő cséplést - az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokban és a saját cséplőgéppel rendelkező termelőszövetkezetekben történő cséplések kivételével - a gépállomások végzik.
(3) A cséplésre kerülő gabonát előzetesen asztagba kell rakni. A cséplést akkor lehet megkezdeni, ha a behordott és asztagba rakott termés a gépek folyamatos munkáját biztosítja.
3. §
A cséplés helye
A cséplést lehetőleg közös szérűn, vagy ha a tűzbiztonsági előírások megengedik, a termelő házánál kell elvégezni.
4. §
Próbacséplés
A termésátlag megállapítására szolgáló próbacséplést kizárólag áliami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, erdőgazdaságok (továbbiakban: állami gazdaságok) végezhetnek.
5. §
Előcséplés
(1) Előcséplést csak a termelő lakóhelye (székhelye) szerint illetékes községi végrehajtóbizottság által kiadott írásbeli engedély alapján közös szérűn, vagy a végrehajtóbizottság által kijelölt helyen lehet végezni.
(2) Előcséplésre engedély csak olyan termelő részére adható, aki a kenyér- vagy takarmánygabona aratását már befejezte, azonban annak elcséplésére a cséplőgépek menetirányterve szerint az aratástól számított 15 napon belül nem kerül sor és a termelő ellátási helyzete, vagy takarmányhiánya az előcséplést indokolja.
(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai, valamint az egyéni termelők részére kenyérgabonából saját maguk és az általuk eltartott családtagok után egy-egy keresztre, takarmánygabonából pedig a takarmányozásban részesülő állatok létszámának megfelelően, számosállatonként három keresztre lehet előcséplési engedélyt adni.
(4) Az előcséplés során elcsépelt gabonamennyiségből elsősorban a cséplőrészt (géprészt és munkásrészt) kell kiadni és az elcsépelt gabonamennyiség felét, illetve, ha a beadási kötelezettség mértéke annál kisebb, ezt a mennyiséget a beadási kötelezettség teljesítésére közvetlenül a cséplőgéptől kell beadni.
6. §
Részcséplés
(1) Részcséplést olyan termelők végezhetnek, akiknek földjei több község határában fekszenek, vagy bár ugyanazon községen belül vannak, de a földterületek egymástól való nagy távolsága (pl. az alföldi tanyavilágban lévő földek) azt indokolja. A részcsépléshez engedély nem kell.
(2) Feles- vagy részesbérlők használatában lévő területek egész termését a bérlő nevén kell elcsépelni; részesbérlet címén tehát részcséplést nem végezhetnek.
(3) A részcséplésből elsősorban az állammal szemben fennálló beadási kötelezettséget kell teljesíteni
7. §
Kalákában történő cséplés
(1) Kalákacséplést csak a községi végrehajtó-bizottság engedélyével, közös szérűn, vagy a végrehajtóbizottság által erre a célra kijelölt külön helyen szabad végezni.
(2) Kalákacséplés csak olyan cséplőgépnél engedhető meg, amely mellé a gépállomás nem tudott munkacsapatot biztosítani.
(3) A termelőknek kalákacséplésre irányuló szándékukat július 15-ig kell a községi végrehajtóbizottsághoz írásban bejelenteniük. Engedélyezés esetén a végrehajtóbizottság értesíti a termelőket a kalákacséplés helyéről és idejéről. A kalákacséplésre jelentkező termelők a végrehajtóbizottság által kijelölt helyen és időben kötelesek pontosan megjelenni és a cséplési munkálatokat mindaddig végezni, amíg valamennyiük gabonájának cséplése be nem fejeződött.
(4) A kalákában elcsépelt gabonamennyiség után cséplőmunkásrészt kell számolni, amely a kalákában résztvevők között végzett munkájuk arányában oszlik meg.
8. §
Kézierővel vagy nyomtatással történő cséplés
(1) Kézierővel vagy nyomtatással cséplést csak a termelők lakóhelye szerint illetékes községi végrehajtóbizottság által kiadott írásbeli engedély alapján lehet végezni.
(2) A termelők legkésőbb július 15.-ig az alábbi esetekben kérhetik az engedély kiadását:
a) kévekötő vagy zsuppszalma előállítása céljából a termelő igazolt saját szükséglete erejéig;
b) a terményforgalmi vállalatok vagy földművesszövetkezetek által zsuppszalma szállítására írásban kötött szállítási szerződés alapján, a szerző-désben megjelölt zsuppszalma mennyiség erejéig.
(3) Kézicséplést csak ellenőrzés (19. §) mellett, közös szérűn és a községi végrehajtóbizotlság által meghatározott időben lehet végezni. Ahol nincs közös szérű, ott kizárólag a végrehajtóbizottság által kijelölt helyen szabad kézicséplést folytatni.
9. §
Cséplési engedélyek nyilvántartása
Az elő- és kalákacsépléshez, valamint a kézierővel vagy nyomtatás útján történő csépléshez az engedélyt a termelő beadási könyvének vagy beadási lapjának "Hivatalos feljegyzések" rovatába történő bejegyzés alakjában kell megadni. A kiadott engedélyekről a községi végrehajtóbizottság nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az engedély kiadásának keltét, a termelő nevét és lakóhelyét, a cséplési engedély jellegét, a cséplés idejét és - a kalákacséplés kivételével - az elcséplésre engedélyezett és a ténylegesen elcsépelt gabona mennyiséget.
10. §
Az elcsépelt gabona tisztaságának biztosítása
(1) A gabona tisztaságának biztosítására a cséplésnél osztályozó hengert kell használni. Az osztályozó hengert úgy kell beállítani, hogy a kicsépelt gabona 2 százaléknál több ocsút, az ocsú pedig 2 százaléknál több ép gabonaszemet ne tartalmazzon.
(2) Az egyes gabonafélék egymással történő elkeveredésének meggátolása céljából egy-egy gabonafajta cséplésének befejezése után a gépeket üres járatással alaposan ki kell tisztítani.
(3) A takarmánykeverékes gabonát közvetlenül a cséplés után a cséplés színhelyén csigatriőrrel ki kell tisztítani. Ha a tisztítás a cséplőgépnél nem oldható meg, a gabona és a takarmánymag arányát a cséplési eredménylap jegyzet rovatában fel kell tüntetni és a triőrözést a gabonátvevőhelynél kell elvégezni. Állami gazdaság a triőrözést saját magtárában is elvégezheti.
11. §
A szemveszteség csökkentése és a szemtörés megakadályozása
(1) A szemveszteség csökkentése és a szemtörés megakadályozása érdekében a cséplőgépet úgy kell beállítani és a cséplést úgy kell végezni, hogy a kicsépelt gabonában a törtszemek mennyisége a | 3 százalékot ne haladja meg, a szalmában, polyvában és törékben pedig együttvéve 1/2 százaléknál több gabona ne legyen. A szemveszteséget a cséplés során mérésekkel kell ellenőrizni.
(2) Minden cséplőgépnél (kombájnnál) gabonanemenként és tíznaponként legalább háromízben kell ellenőrző veszteségmérést végezni. A mérést termelőszövetkezetekben a gépállomás termelőszövetkezeti mezőgazdásza, egyénileg termelőknél a községi agronómus, illetve mezőgazdasági előadó, állami gazdaságokban pedig a gazdaság agronó-musa végzi. Ezenfelül - szúrópróbaszerűen - a megyei, járási főagronómtisok és agronómusok, a gépállomások főmezőgazdászai és a termeltető vállalatok felügyelői is végezzenek ellenőrző mérést. Amennyiben a mérés szerinti veszteség meghaladja az (1) bekezdés szerint megtűrhető legmagasabb mértéket, a cséplést le kell állítani és a gépet megfelelően kell beállítani.
(3) Elsősorban a cséplőgép felelős vezetője, továbbá a gépállomás, illetve állami gazdaság igazgatója és illetékes mezőgazdásza felelős azért, hogy a szemveszteség és a szemtörés ne haladja meg az (1) bekezdés szerint megtűrhető legmagasabb mértéket
12. §
Nedves gabona cséplésének tilalma
(1) Gabonát nedves állapotban csépelni nem szabad.
(2) A nedves kévéket az asztag tetejéről le kell szedni, szét kell rakni és a cséplést csak a száraz kévékkel lehet megkezdeni, illetve folytatni.
13. §
Üszkös gabona cséplése
(1) Üszkös gabonát mind az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, mind a közös-szérűn és az egyénileg gazdálkodó termelők gazdaságában csak az üszökmentes gabona cséplésének befejezése után lehet elcsépelni.
(2) Üszkös gabona cséplésénél kalászvágót használni nem szabad.
(3) Az üszkös gabona cséplése után a cséplőgépet és belső részeit a gép üres járatásával és más megfelelő módon is gondosan ki kell tisztítani.
14. §
Nemesített gabona cséplése
(1) A nemesített gabonát termelő állami gazdaságokban és mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a cséplést a nemesített gabona cséplésével kell elkezdeni. A gazdaság köteles a gabona vetési célokra való alkalmasságát bizonyító szántóföldi szemlejegyzőkönyvet a cséplés előtt a cséplési eredmény nyilvántartónak (16. §) átadni.
(2) Nemesített gabonából a géprészt, valamint az arató- és cséplőmunkásrészt kiadni nem lehet. Az elcsépelt nemesített gabona után ezeket a természetbeni járandóságokat szokványgabonából kell kiadni.
(3) Az elcsépelt nemesített gabonáról "nemesített" jelzéssel, a fajtának és a szaporulati foknak a jegyzetrovatban történő feltüntetésével külön cséplési eredménylapot kell kiállítani (pl. "nemesített búza B. 1204-es, I. fokú szaporulat").
15. §
Arató- és cséplőrész kiadása
(1) A gépállomásokat a cséplés elvégzéséért az elcsépelt gabonamennyiség után a 2/1954. (III. 4.) FM rendeletben megállapított természetben fizetendő munkadíj (géprész) illeti meg. Ha a gépállomás kivételesen állami gazdaság részére végez cséplési munkát, a munkadíjat készpénzben kell elszámolni.
(2) A géprészt a termelőnek - a gabonabeadás teljesítéséhez szükséges gabonamennyiséggel együtt - közvetlenül a cséplőgéptől kell a terményátvevőhelyre beszállítani és beadni. A szükséges zsákról és fuvareszközről a termelő köteles gondoskodni.
(3) Az arató- és cséplőmunkásrészt közvetlenül a cséplőgépnél természetben kell kiadni. Kivétel ez alól a nemesített gabona, amellyel kapcsolatban a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) Aratórészt csak a községi végrehajtóbizottság által láttamozott írásbeli szerződéssel alkalmazott aratómunkások részére lehet kiadni. A szerződést a cséplés alkalmával fel kell mutatni, a kiadott aratórészt pedig gabonanemenként fel kell jegyezni a cséplési eredménylap jegyzetrovatába.
(5) Állami gazdaságokban a cséplésnél foglalkoztatott dolgozók természetbeni járandóságukat a VI. 322-24/1954. számú utasítással jóváhagyott bérezési rendszer szerint az állami gazdaságtól kapják.
(6) Sem aratórészt, sem egyéb természetbeni járandóságot csépeletlen gabonából kiadni nem szabad.
(7) Az egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonában lévő cséplőgéppel elcsépelt termésből a cséplési géprésznek megfelelő mennyiséget ipari "D" jelű vételijegyre a géprészre megállapított átvételi áron, a (2) bekezdésben előírt módon be kell adni.
II. RÉSZ
AZ ELCSÉPELT GABONA NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE
16. §
Cséplési eredmény nyilvántartók kijelölése
(1) Az elcsépelt gabona mennyiségének hivatalos nyilvántartásbavételét minden cséplőgépnél, kombájnnal végzett arató-cséplés esetén pedig kombájnszerünként egy-egy cséplési eredmény nyilvántartó (továbbiakban: cséplési nyilvántartó) végzi.
(2) Cséplési nyilvántartónak általában a cséplőgép felelős vezetőjét, kivételes esetben a munkáscsapat erre alkalmas tagját kell kijelölni, aki emellett ellátja a munkaköréből eredő feladatait is. Ha az aratást és cséplést kombájnnal végzik, az elcsépelt gabonának a kombájnszérün történő nyilvántartására függetlenített személyt kell alkalmazni.
(3) Cséplési nyilvántartónak csak büntetlen előéletű, politikailag és erkölcsileg megfelelő, a cséplési munkákhoz értő személyt lehet kijelölni.
(4) A cséplési nyilvántartókat gépállomási cséplőgépeknél és kombájnoknál a járási begyűjtési hivatal vezetőjével egyetértésben a gépállomás igazgatója, termelőszövetkezeti tulajdonban lévő cséplőgépeknél pedig a termelőszövetkezet elnökének javaslata alapján a járási tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője június 20.-ig írásbeli megbízással köteles kijelölni, illetve alkalmazni. A járási mezőgazdasági osztály vezetője köteles a cséplési nyilvántartónak kijelölt dolgozók nevét, pontos lakcímét és a csépléssel kapcsolatos beosztási helyét ugyancsak június 20.-ig közölni a járási begyűjtési hivatallal.
(5) Állami gazdaságokban a cséplési nyilvántartó kijelöléséről az igazgató saját hatáskörében gondoskodik és a kijelölt dolgozók fenti adatait június 20.-ig közli a járási begyűjtési hivatallal.
17. §
A cséplési nyilvántartó feladatai és dijazása
(1) A cséplési nyilvántartó feladata, hogy
a) az elcsépelt termény mennyiségét - ideértve az elő-, rész- és kalákacséplést is - a valóságnak megfelelően termelőnként és gabonafajtánként, mérlegelés útján megállapítsa, s azt a cséplési eredménylapra, annak fedőlapján lévő kitöltési utasítás szerint, pontosan feljegyezze; a minőség szerint osztályozott gabona súlyát - az ocsú kivételével - egy összegben kell az eredménylapra feljegyezni; állami gazdaságokban az ocsú mennyiségét az eredménylap hátoldalán fel kell tüntetni;
b) felhívja a termelőt, hogy gabonabeadási kötelezettségét a géprésszel együtt a cséplőgéptől teljesítse és figyelmeztesse arra, hogy a beadás elmulasztása behajtási eljárás megindítását vonja maga után;
c) az általa kiszámított géprészt a termelő beadási könyve 14. oldalán a "Változás" rovatba, beadási könyvvel nem rendelkező termelőknél a beadási lap "Hivatalos feljegyzések" rovatába cséplőgéprész címen bevezesse; ha a cséplés több napig tart, a géprész tartozást a beadási könyvhöz kiállított betétlapra naponként kell feljegyezni és a cséplés befejezése után egy tételben a beadási könyvbe bevezetni;
d) a cséplés elvégzése után a cséplési eredménylapot aláírja és azt a termelővel, valamint a munkáscsapat vezetőjével - ha pedig a nyilvántartó a munkáscsapat tagja, a cséplőgép felelős vezetőjével - aláírassa;
e) a cséplési munkák megkezdése előtt a Begyűjtési Minisztérium által rendszeresített cséplési eredménylap nyomtatvány-tömböket átvegye és gondoskodjék arról, hogy a cséplés folytatásához szükséges eredménylap-nyomtatvány a cséplőgépnél megfelelő számban mindig rendelkezésre álljon;
f) az elcsépelt termés vetésterülete és cséplési eredmény egybevetése alapján figyelemmel kísérje a termelők holdankénti terméseredményeit és amennyiben a terméseredmény egyes termelőknél az átlagtól lényegesen eltérne, ezt a körülményt az ellenőrzést végző szervnek bejelentse;
g) figyelemmel kísérje, hogy a szemveszteség, szemtörés, vagy ocsú nem haladja-e meg a megengedett mértéket, betartják-e a nedves gabona cséplésének tilalmát és a cséplésnek a jelen rendeletben foglalt egyéb szabályait; amennyiben szabálytalanságot észlel, köteles annak megszüntetése iránt intézkedni és szükség esetén arról az ellenőrző szervnek jelentést tenni;
h) működésének megkezdése előtt résztvegyen a nyilvántartok részére szervezett oktatáson és az előírt esküt letegye;
i) az ellenőrzést végző szervek (24. §) részére a kért adatokat és felvilágosítást megadja.
(2) A cséplési nyilvántartó köteles a szabályszerűen kiállított és aláírt cséplési eredménylap első példányát minden este a begyűjtési megbízottnak, a másodpéldányokat összegyűjtve 10 naponként a gépállomásoknak, a harmadpéldányokat pedig a cséplés befejezése után a termelőnek átadni. Az állami gazdaságok a cséplési eredmény-lap helyett az Állami Gazdaságok Minisztériuma által rendszeresített cséplési naplót használhatják. A cséplési napló sorszámozott másolati példányait a megyei begyűjtési hivatalhoz küldendő cséplési dekádjelentésekhez kell mellékelni.
(3) A cséplési nyilvántartók oktatása és eskütétele a gépállomásokon történik. Az oktatást a járási begyűjtési hivatalok végzik. Az oktatásba a gépállomások, valamint a Központi Statisztikai Hivatal járási felügyelősége képviselőit is be kell vonni. Az oktatás végrehajtásáról a gépállomás igazgatója június 30-ig köteles gondoskodni.
(4) A cséplési nyilvántartók az oktatás befejezésekor az illetékes járási begyűjtési hivatal vezetője, vagy annak megbízottja előtt esküt tesznek.
Az eskü szövege a következő: "Én.............név .............-i lakos esküszöm, hogy mint hatóságilag megbízott cséplési eredmény nyilvántartó az 1955. évi gabonacséplés szabályozására vonatkozó törvényes rendelkezéseket betartom, az elcsépelt gabona mennyiségét a valóságnak megfelelően megállapítom és az előírt hivatalos nyilvántartásokba pontosan bevezetem. A hatóságok utasításait végrehajtom és minden tőlem telhetőt megteszek a cséplés zavartalanságának biztosításáért."
(5) Ha cséplési nyilvántartó a cséplőgép felelős vezetője, aki a részére előírt esküt (20. §) letette, újabb esküt nem kell tennie. Az eskü letételét az illetékes járási begyűjtési hivatal vezetője a nyilvántartó kijelölésére vonatkozó megbizólevélen, vagy alkalmaztatási szerződésen igazolja.
(6) A cséplési nyilvántartókat az eskü letétele után megbízatásuk megszűnéséig közhivatalnokoknak kell tekinteni.
(7) A cséplési nyilvántartók részére feladataik ellátásáért járó többletmunkájukért az elcsépelt gabona minden mázsája után 20 fillért kell fizetni. Á kombájnnal végzett cséplésnél alkalmazott cséplési nyilvántartókat naponként 50 forint díjazás illeti meg. Ha a kombájn keresztből csépel, a nyilvántartónak a mázsánkénti 20 fillér jár. A díjat a gépállomási cséplőgéphez kijelölt nyilvántartók részére az illetékes gépállomás, az állami gazdaságokban kijelölt nyilvántartók részére pedig az illetékes állami gazdaság fizeti.
18. §
Az elcsépelt gabona nyilvántartásbavétele kombájncséplésnél
Kombájnnal végzett cséplés esetén a termés hivatalos nyilvántartásbavételét a 17. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával, a következők szerint kell biztosítani:
a) A csépeltető (állami gazdaság, termelőszövetkezet) szállítási felelőst köteles kijelölni, akinek részt kell vennie a cséplési nyilvántartók részére szervezett oktatáson és esküt kell tennie. b) A kombájn által elcsépelt gabonát a magtartályból közvetlenül zsákokba kell ereszteni vagy a szállító járműbe kell ömleszteni. A gabonát a csépeltető köteles a kombájnszérüre beszállítani.
c) A szállítási felelős a kombájntól a szérüre gabonát szállító járműveket szállítójeggyel köteles ellátni, amelyen fel kell tüntetni a kombájn számát, a szállító jármű vezetőjének nevét, a megtöltött zsákok darabszámát, illetve ömlesztve való szállítás esetén a magtartály mércebeosztása szerint megállapított súlyt.
d) A kombájn munkaterületéi a gabonával megrakott jármű csak a szállítási felelős által kiállított szállítójeggyel hagyhatja el. A szállítójegyet a kombájnszérün a cséplési nyilvántartónak kell átadni.
e) A szállítójeggyel átadott nyersgabona súlyát a cséplési nyilvántartó köteles mérlegeléssel megállapítani. Az így megállapított nyersgabona súlyt külön füzeiben termelőszövetkezetenként kell nyilvántartani. A cséplési eredménylapra a szárítás és tisztítás utáni végleges súlyt kell feljegyezni.
f) A szállítási felelős minden este, illetve minden műszak befejezése után köteles az elcsépelt és a szérűre szállított gabonamennyiséget a szállítójegyekre feljegyzett zsákok darabszáma, illetve súlya alapján a cséplési nyilvántartóval egyeztetni és egyeztetés után a elcsépelt gabonamennyiségről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a kombájnvezetőnek igazolást adni. Ha a szállítási felelős és a cséplési nyilvántartó által kimutatott zsákszám nem egyezik, kötelesek az eltérés okát megállapítani és amennyiben nem tisztázható, az eltérést a járási begyűjtési hivatalnak és a gépállomás igazgatójának jelenteni. g) A kombájnszérűn tárolt gabona éjjeli őrzéséről a termelőszövetkezet elnöke, illetve az állami gazdaság igazgatója köteles gondoskodni.
h) Ha a cséplési munkák egy-egy csépeltetőnél befejezést nyertek, a cséplési nyilvántartó az eredménylapok alapján jegyzőkönyvileg adja át a csépeltetőnek az elvégzett munkát.
19. §
Az elcsépelt gabona nyilvántartásbavétele kézi erővel vagy nyomtatással történő cséplésnél
Kézi erővel vagy nyomtatással történő cséplés eredményének hivatalos nyilvántartásbavételéről a községi végrehajtóbizottság a begyűjtési megbízottal együttesen gondoskodik. A cséplési eredménylap nyomtatvány kitöltésénél a jegyzet rovatában fel kell tüntetni a "kézi cséplés" szót.
20. §
A cséplőgép felelős vezetőjének feladatai
(1) A gépállomások, az állami gazdaságok és a saját cséplőgéppel rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezetek cséplőgépeihez (kombájnjaihoz) kijelölt felelős vezetőknek a cséplés megkezdése előtt, de legkésőbb június 30-íg, azon a gépállomáson, amelynek működési területére a gazdaság, termelőszövetkezet székhelye esik, a járási begyűjtési hivatal vezetője, vagy annak megbízottja előtt esküt kell tenniük. Az eskü szövege a következő: "Én .......................................... (név)......................-i lakos esküszöm, hogy az 1955. évi cséplésre vonatkozó törvényes rendelkezésekben előírt kötelességeimet mindenkor pontosan, a nép szolgálatában teljesítem, a hatóságok utasításait megtartom és másokkal is megtartatom, a cséplési eredményt a hivatalos nyomtatvány felhasználásával, a valóságnak megfelelően pontosan megállapítom, a cséplés ellenőrzéséhez segítséget nyújtok és minden tőlem telhetőt megteszek a cséplés zavartalanságának biztosításáért." Amennyiben a gép felelős vezetőjét cséplési nyilvántartónak nem jelölték ki, fenti eskü szövegéből az eredmény megállapítására vonatkozó részt el kell hagyni.
(2) Az eskü letételét a járási begyűjtési hivatal vezetője vagy megbízottja a cséplőgép felelős vezetőjének ellenőrző könyvében igazolja.
(3) A cséplési munkák ideje alatt újonnan beosztott és az 1955. évi csépléssel kapcsolatban még esküt nem tett felelős vezetők munkájuk megkezdése előtt ugyancsak kötelesek esküt tenni.
(4) A cséplőgép felelős vezetője köteles a cséplésnek a községben (városban) való megkezdését és befejezését, a cséplőgépnek más községbe való távozását a községi végrehajtóbizottságnál bejelenteni. A cséplés megkezdésének bejelentése alkalmával köteles a begyűjtési megbízottól átvenni, a cséplőgépnek más községbe való távozása előtt pedig a begyűjtési megbízottnak visszaadni az elcsépelt gabona mennyiségének hivatalos megállapítására szolgáló cséplési eredménylap nyomtatványokat. Az állami gazdaságok a cséplés megkezdését és befejezését a járási begyűjtési hivataloknak jelenlik be.
(5) A cséplőgép felelős vezetője köteles a cséplés megkezdése előtt a csépeltető beadási könyvét vagy beadási lapját átvenni, a cséplés befejezéséig megőrizni és a géprész bejegyzése után a csépeltetőnek visszaadni, köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a cséplésnél a jelen rendeletben foglalt - különösen a szemveszteség és a szemtörés megakadályozására, az elcsépelt gabona tisztítására vonatkozó - rendelkezéseket, továbbá a tűzrendészeti előírásokat megtartsák és a gép zavartalan üzemeltetése biztosítva legyen.
21. §
A csépeltető kötelességei
(1) Beadási könyv vagy beadási lap nélkül gabona nem csépelhető, ezért minden csépeltető köteles beadási könyvét, illetve beadási lapját a lakóhelye szerint illetékes begyűjtési megbízottól idejében megszerezni és azt a cséplés megkezdése előtt a cséplőgép felelős vezetőjének átadni.
(2) A csépeltető felelősséggel tartozik azért, hogy a gabona vetésterületi adatait és az elcsépelt gabona mennyiségét a valóságnak megfelelően jegyezzék fel a cséplési eredménylapra Ennek igazolására az eredménylapot alá kell írnia.
(3) A beadási könyvbe, illetve a beadási lapra feljegyzett géprészt, valamint a beadási könyvben előírt beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges terményt, továbbá az írásbeli szerződés alapján járó aratórészt és a cséplőmunkás-részt a csépeltető a 15. §-ban foglaltak szerint köteles az átvevőhelyre szállítani, illetve kiadni.
22. §
A begyűjtési megbízott és előadó nyilvántartásbavétellel kapcsolatos feladatai
(1) A begyűjtési megbízott abban az esetben, ha fél kat. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező termelő kívánja gabonáját elcsépeltetni, köteles részére beadási lapot kiállítani. A beadási lapon ebben az esetben a beadási kötelezettség rovatait át kell húzni és a cséplést a hivatalos feljegyzések rovatában kell engedélyezni.
(2) A begyűjtési megbízott a községi végrehajtóbizottság segítségével köteles megszervezni és biztosítani, hogy a cséplési eredménylapok a cséplőgéptől naponta eljussanak a begyűjtési előadóhoz.
(3) A begyűjtési előadó a cséplési eredménylapokat gépenként és ezenbelül az eredménylapok növekvő sorszáma szerint köteles csoportosítani és a cséplési naplóba naponta bevezetni. A cséplési naplót a fedőlapjára nyomtatott kitöltési utasítás szerint kell vezetni. Azokban a községekben (városokban), ahol 10 vagy ennél több gép működik, a cséplési naplót gépenként kell vezetni, minden szerdán és szombaton (ha vasárnap csépelnek, vasárnapon) este le kell zárni és az egyes gépek által a cséplés kezdetétől a jelentés napjáig elcsépelt gabonamennyiséget összesíteni kell. Erre a célra is a cséplési napló oldalösszesítő tábláját kell felhasználni azzal az eltéréssel, hogy az oldalszám rovatba a cséplőgép számár kell beírni.
(4) A cséplés helyén működő begyűjtési előadó a más községben (városban) lakó termelők cséplési adatait is köteles bevezetni saját cséplési naplójába, köteles azonban a más községben lakó termelők cséplési adatairól - községenkénti részletezéssel - két példányban kimutatást készíteni és a kimutatás első példányát - a cséplőgéptől történő beadás biztosítása végett - a cséplés utáni napon a termelő lakóhelye szerint illetékes begyűjtési megbízottnak késedelem nélkül megküldeni. A más községben lakó termelők cséplési eredménylapjait nem szabad a kimutatás első példányával elküldeni, hanem a kimutatás másodpéldányához kell csatolni (hozzátűzni), külön gyűjtőben lerakni és megőrizni. A községhez érkező kimutatások adatait nem szabad a cséplési naplóba bevezetni.
(5) A begyűjtési előadó az eredménylapok alapján - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kivételével - a termelők nyilvántartási lapjának változási részében köteles bejegyezni terményféleségenként a gépállomásnak járó géprészt (a kombájnmunkák díját és a cséplési munkadíjat). A mezőgazdasági termelőszövetkezetek géprész tartozásának előírását a gépállomás a cséplés befejezése után felvett jegyzőkönyv alapján kéri a begyűjtési előadótól. A gépállomás igazolt megbízottja jogosult a begyűjtési előadónak a géprész előírására és teljesítésére vonatkozó nyilvántartásait megtekinteni.
III. RÉSZ
CSÉPLÉS ELLENŐRZÉSE
23. §
Az ellenőrzés célja
A cséplés ellenőrzésének célja annak biztosítása, hogy:
a) az elcsépelt gabona maradéktalanul, a valóságnak megfelelő mennyiségben nyilvántartásba kerüljön;
b) a cséplés jó minőségben és gyorsan befejeződjék;
c) a termelők gabonabeadási kötelezettségüket a cséplőgéptől teljesítsék.
24. §
Az ellenőrzést végző szervek
(1) A gabonacséplés ellenőrzése - az állami gazdaságokra is kiterjedően - elsősorban a járási begyűjtési hivatalok kötelessége. A járási begyűjtési hivatalok e feladatukat a községi begyűjtési megbízottakon és a cséplés tartamára beállított kisegítő megbízottakon (továbbiakban: begyűjtési megbízottak) keresztül látják el. A kisegítő megbízottak a járási begyűjtési hivatal utasításai szerint a községi megbízott (több megbízott esetén a községi vezető megbízott) irányításával végzik munkájukat. A begyűjtési megbízottak ellenőrzési körzetét és az ellenőrzésük alá tartozó gépeket a járási begyűjtési hivatalok állapítják meg.
(2) A Minisztertanács elnöke által kiadott utasítás értelmében a községi végrehajtóbizottságok is kötelesek ellenőrizni a cséplés menetét, az elcsépelt gabona mennyiségének hivatalos nyilvántartásbavételét és a gabonabeadási kötelezettségnek a cséplőgéptől való teljesítését. Feladatuk a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizottságokon keresztül megszervezni a cséplés társadalmi ellenőrzését is.
(3) A gépállomások és az állami gazdaságok igazgatói kötelesek ellenőrizni a cséplőgépek és kombájnok munkájának minőségét, különösen a szemveszteségre, szemtörésre és az elcsépelt gabona tisztítására vonatkozó rendelkezések pontos megtartását és biztosítani a gépek kifogástalan műszaki állapotát és folyamatos üzemeltetését. A gépállomások igazgatói kötelesek gondoskodni arról is, hogy minden cséplőgépnél és kombájnnál lapszámozott panaszkönyv álljon a csépeltetők rendelkezésére.
(4) Az elcsépelt gabona hivatalos nyilvántartásba vételét a Központi Statisztikai Hivatal és területi szervei is ellenőrizhetik.
25. §
A begyűjtési megbízottak cséplési ellenőrzési feladatai
(1) A begyűjtési megbízottnak a cséplés megindulásakor elsőrendű feladata működési körzetében annak ellenőrzése, hogy:
a) a cséplőgép felelős vezetője, a cséplési nyilvántartó, illetve a szállítási felelős az előírt esküt letette-e;
b) a gép felelős vezetője a cséplés megkezdését bejelentette-e;
c) a cséplőgépnél van-e a cséplési eredménylap és azt vezetik-e;
d) az elcsépelt gabonamennyiség leméréséhez biztosított mérleg és súlyok hitelesek-e.
(2) A begyűjtési megbízott köteles a cséplési eredménylapok adatainak számszerű helyességét és különösen azt ellenőrizni, hogy helyesen állapították-e meg az elcsépelt gabona mennyiségét és a géprész kiszámítása helyesen történt-e.
(3) A feketecséplés megakadályozása végett a begyűjtési megbízott köteles ellenőrizni, hogy
a) működési körzetében nem végeznek-e engedély nélkül kézi erővel vagy más módon cséplést;
b) az elcsépelt gabona teljes mennyiségét bejegyzik-e a cséplési eredménylapra;
c) a szalmában, törekben és pelyvában lévő szemmennyiség az elcsépelt mennyiség 1/2 százalékát és az ocsúban lévő szemmennyiség az ocsú 2 százalékát nem haladja-e meg;
d) a tarlón nem maradtak-e kinn keresztek;
e) természetbeni járandóságot (aratórészt, felesbért stb.) nem adnak-e ki elcsépeletlen gabonában (keresztben, kévében);
f) a községi átlagterméstől lényegesen eltérő termés esetén nem történt-e visszaélés.
(4) A cséplés minőségének biztosítása érdekében a begyűjtési megbízott köteles ellenőrizni, hogy
a) az elcsépelt gabonában 3 százaléknál több tört szem és 2 százaléknál több ocsú ne legyen;
b) a különböző fajtájú gabonák ne keveredjenek; c) nedves gabonát ne csépeljenek;
d) az üszkös gabona cséplését az egészséges gabona cséplésétől elkülönítve végezzék és az üszkös gabona cséplése után a cséplőgépet alaposan kitisztítsák;
e) nemesített gabona cséplésekor a gabona nemesített voltát az eredménylap jegyzetrovatában feltüntessék.
(5) A cséplés mielőbbi gyors befejezése érdekében a begyűjtési megbízott köteles
a) ellenőrizni a cséplés napi normájának betartását, ennek során megállapítani az esetleges lemaradás okát, s amennyiben a lemaradás oka a cséplőgépnél nem szüntethető meg, az illetékes szervek sürgős intézkedését kérni (pl.: a gépállások megszüntetésének és a javítások mielőbbi befejezésének szorgalmazása stb.);
b) a cséplőgép folyamatos teljesítését összehasonlítani a községi végrehajtóbizottság által készített cséplési ütemtervvel és lemaradás esetén az érdekelt szervekkel együtt megtenni a szükséges intézkedéseket.
(6) A cséplőgéptől való beadás biztosítása érdekében a begyűjtési megbízott köteles ellenőrizni, hogy
a) a cséplőgép felelős vezetője a cséplés előtt a beadási könyvet, illetve beadási lapot elkéri-e;
b) a cséplési nyilvántartó a cséplőgéprészt a termelő beadási könyvébe, illetve beadási lapján előírja-e;
c) a cséplési nyilvántartó a" termelőket gabonabeadásuknak a cséplőgéptől való teljesítésére minden esetben felhívja-e;
d) a termelők gabonabeadási kötelezettségüket, valamint a géprész beadását a cséplőgéptől teljesítik-e.
(7) A begyűjtési megbízott a cséplés ellenőrzését a körzetébe tartozó minden gépnél naponta köteles végezni.
26. §
Eljárás cséplési szabálytalanságok esetében
(1) A begyűjtési megbízott jogosult és köteles a gabonacséplésnél tapasztalt szabálytalanságok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket a helyszínen azonnal megtenni. Kisebb szabálytalanság első észlelésekor annak elkövetőjét köteles figyelmeztetni. Ismétlődő, vagy nyilvánvalóan rosszhiszemű szabálytalanság elkövetéséről a járási begyűjtési hivatalnak is köteles jelentést tenni. Súlyos szabálytalanság esetén köteles a cséplést leállítani, s további intézkedés céljából azonnal jelentést tenni a járási begyűjtési hivatalnak.
(2) A begyűjtési megbízottnak be kell szüntetnie a cséplést, ha megállapítja, hogy
a) a cséplésnél nincs cséplési nyilvántartó;
b) nincs cséplési eredménylap, illetve azt nem, vagy nem a valóságnak megfelelően vezetik (feketecséplés);
c) a cséplőgép (kombájn) felelős vezetője a cséplés megkezdését a községi végrehajtóbizottságnak nem jelentette be;
d) a szalmában, pelyvában és törekben a gabona, az elcsépelt gabonában a tört szemek és az ocsú, az ocsúban az ép szemek mennyisége a megengedett mértéket meghaladja.
(3) Szabálytalanság megállapítása esetén a cséplés mindaddig nem folytatható, míg a begyűjtési megbízott meg nem győződött a szabálytalanság megszüntetéséről, súlyos esetekben a szabálytalanság elkövetőjének leváltásáról.
(4) Ha a begyűjtési megbízott azt állapítja meg, hogy a cséplőgép felelős vezetője az esküt nem tette le, a felelős vezetőtől az esküt a helyszínen vegye ki. Ha a felelős vezető az eskü letételét megtagadja, a cséplést le kell állítania.
(5) A begyűjtési megbízottnak a cséplőgép felelős vezetőjének leváltását kell kérnie a gépállomás igazgatójától (állami gazdaság igazgatójától, járási mezőgazdasági osztály vezetőjétől), ha arról győződött meg, hogy
a) felelős vezető vagy a kombájnvezető a cséplést a gabonacséplésre vonatkozó szabályok megsértésével végzi;
b) közreműködött abban, hogy az elcsépelt gabona egy részét a hivatalos számbavétel alól kivonják;
c) a termelőktől a megengedettnél magasabb cséplési díjat követel, illetve a géprész kiszámítását ismételten felületesen, a gépállomás vagy a termelők megkárosítása mellett végzi.
(6) A begyűjtési megbízott a gépállomás igazgatójától (állami gazdaság igazgatójától, járási mezőgazdasági osztály vezetőjétől) a cséplési nyilvántartó leváltását köteles kérni, ha megállapítja, hogy
a) az elcsépelt gabona nyilvántartásbavétele a valóságnak meg nem felelő módon történik;
b) a cséplési nyilvántartó az eredménylapot hanyagul, vagy olvashatatlanul vezeti;
c) a gépnél elkövetett cséplési szabálytalanságokat nem akadályozza meg.
(7) A begyűjtési megbízottnak jogában áll a cséplési nyilvántartót azonnal elmozdítani, ha megállapítja, hogy a feketecséplésnél vagy az elcsépelt gabona nyilvántartásbavétele alóli más módon történő elvonásában a cséplési nyilvántartó maga is közreműködött. Ilyen esetben a begyűjtési megbízott köteles az arra jogosult szervtől haladéktalanul új cséplési nyilvántartó kijelölését kérni.
IV. RÉSZ
RIZS CSÉPLÉSE
27. §
A rizscséplés szabályai
A rízscséplésre a gabonacséplés szabályai az irányadók a következő eltérésekkel:
a) Rizst - az állami gazdaságok kivételével -csak az a termelő csépeltethet, akinek beadási könyvébe az illetékes begyűjtési megbízott az 1955. évi rizsbeadási kötelezettségét bejegyezte.
b) A rizscséplés diját a gépállomások részére nem természetben, hanem pénzben kell megfizetni.
c) A rizs cséplését az aratás befejezésétől számított 10 napon belül, de legkésőbb október 31-ig be kell fejezni.
28. §
A rizscséplés eredményének nyilvántartásbavétele és ellenőrzése
(1) Rizscséplésnél az eredmény megállapítását és az eredménylap nyomtatvány kiállítását a cséplőgép felelős vezetője végzi. A felelős vezető ezért a munkáért az elcsépelt rizsmennyiség minden mázsája után 20 fillér díjazásban részesül.
(2) A rizscséplésre vonatkozó szabályok betartását a körzeti cséplési ellenőrök biztosítják. A körzeti ellenőröket a járási begyűjtési hivatal elsősorban a gabonacséplésnél alkalmazott és jól dolgozó kisegítő begyűjtési megbízottak közül jelöli ki. A körzeti ellenőrök hatásköre az állami gazdaságokra is kiterjed.
(3) Azok a felelős cséplőgépvezetők, akik a gabonacséplésnél nem működtek közre és így esküt még nem tettek, a rizscséplés megkezdése előtt kötelesek a járási begyűjtési hivatal vezetője előtt esküt tenni. Ezeket a személyeket alkalmaztatásuk megszüntéig közhivatalnokoknak kell tekinteni.
(4) A rizscséplésnél dolgozó gépek felelős vezetőit a csépléssel kapcsolatos feladataikra az eskütétel alkalmával ki kell oktatni. Az oktatás megszervezéséről a gépállomás igazgatója gondoskodik. Az oktatásba a Központi Statisztikai Hivatal képviselőjét is be kell vonni. Az oktatásnak legkésőbb 3 nappal a rizscséplés megindulása előtt be kell fejeződnie.
(5) Rizscséplés idején a cséplési eredménylapokat a begyűjtési megbízott nem naponta, hanem hetenként kétszer (szerdán és szombaton) gyűjti össze. A begyűjtési megbizott a rizstermelők cséplési adatait a terményforgalmi és magtermeltető vállalatok igazolt kiküldetteinek betekintés végett rendelkezésre bocsáthatja.
V. RÉSZ
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
29. §
Jelentőszolgálat
A cséplési eredmények számbavételével kapcsolatos jelentőszolgálatot a begyűjtési miniszter külön utasításban szabályozza.
30. §
Hatálybalépés
Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Erdei Ferenc s. k.,
földművelésügyi miniszter
Szobek András s. k.,
begyűjtési miniszter