1/1955. (III. 12.) NpM rendelet

az írói művek kiadásáról.

A 98/1951. (IV. 21.) MT rendelet 11. §-ában, valamint 12. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg a 2.028/1955. (I. 20.) számú minisztertanácsi határozat 8. pontjában nyert felhatalmazás alapján a könyvkiadóvállalatok és a regény, novella, vers, kritikai mű, antológia, esszé, irodalmi riport, színmű, valamint ismeretterjesztő mű (a továbbiakban: írói mű) szerzője (író, szerkesztő, fordító) között létrejövő kiadói szerződések egyes feltételeit az alábbiak szerint szabályozom.

1. § (1) Az írói művek szerzői (írói, fordítói, szerkesztői) jogdíját a jelen rendelet I-III. számú mellékletei, illetőleg a 2. § (3) bekezdése, a 7. §, a 9. § (4)-(5) bekezdései, valamint a 10. § alapján kell megállapítani.

(2) Szépirodalmi műveken a jelen rendelet alkalmazásában az I. számú melléklet A)-D) táblázatában, továbbá a III. számú melléklet B) táblázatában felsorolt műveket kell érteni.

2. § (1) Egy szerzői ív negyvenezer betűhelyet tartalmaz. Illusztrált műveknél az ívek számát az illusztrációk figyelmen kívül hagyásával kell kiszámítani. A betűhelyek kiszámításának módját a Kiadói Főigazgatóság szabályozza.

(2) Ha a példányszám nem kerek ezres számban nyer megállapítást, a szerzői jogdíjat a töredékszám után arányosan kell kiszámítani.

(3) Népszerű, nagypéldányszámú sorozatban (pl. Olcsó Könyvtár) megjelenő szépirodalmi mű után - ha a kiadás példányszáma a 15.000-et meghaladja - 30.000 példányig a jelen rendelet szerint egyébként járó szerzői jogdíj fele részét, a 30.000-en felüli példányokért pedig egyharmad részét kell fizetni.

(4) Abban az esetben, ha a nyomda technikai okokból a kiadó által megrendelt mennyiségnél legfeljebb öl százalékkal több példányi szállít, a többletpéldányok után szerzői jogdíj nem számítható A szerzői jogdíj szempontjából nem jönnek figyelembe a köteles-, sajtó- és tiszteletpéldányok sem.

3. § (1) Szépirodalmi művek második és további kiadásának példányszámához az előző kiadások példányszámát hozzá kell adni, és a második és további kiadások után a szerzői jogdíjat az előző kiadások példányszámán felüli példányszám figyelembevételével kell megállapítani. (Pl. ha a regény első kiadása 3000, második kiadása 5000. harmadik kiadása pedig 10.000 példányban jelenik meg, - a második kiadás jogdíja az I. számú melléklet A) vagy B) táblázata szerint a 4., 5., 6., 7. és 8. ezer példány után járó díjak összege, míg a harmadik kiadás jogdíja a 9-18. ezer példányok után járó díjak összege lesz.)

(2) Elő magyar írók szépirodalmi műveinek kiadása esetén az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem lehet figyelembe venni a mű 1946. augusztus 1. napja előtti kiadásainak példányszámát.

(3) Prózai fordítások és ismeretterjesztő müvek második kiadása után az első kiadás jogdíjának 25 százalékát, minden további kiadás után az első kiadás jogdíjának 10 százalékát kell fizetni.

(4) Abban az esetben, ha a kiadásra kerülő színművet a kiadást megelőzően színházban előadták, a szerzői jogdíjai úgy kell kiszámítani, mintha a színmű már 3000 példányban megjelent volna.

4. § (1) Szépirodalmi mű átdolgozott szövegű új kiadása esetén a szerzőt az átdolgozott részért - a 3. § alapján járó jogdíjon felül - az első 3000 példány után járó szerzői jogdíj is megilleti.

(2) Eredeti ismeretterjesztő mű átdolgozott szövegű új kiadása esetén a szerzőt az átdolgozott részért - a 3. § alapján járó jogdíjon felül - ívenként 250 forint illeti meg.

(3) Prózai fordítások átdolgozott szövegű új kiadása esetén a fordítót az átdolgozott részért - a 3. § alapján járó jogdíjon felül - ellenőrző szerkesztési (kontraredigálási) díj [10. § (2) bekezdés] illeti meg többletként.

(4) A jelen § rendelkezéseit csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az átdolgozás mértéke eléri a mű terjedelmének 5 százalékát. A jogdíjtöbblet fizetése szempontjából a mű terjedelmének legfeljebb 40 százaléka vehető figyelembe. Az átdolgozás mértékét a szerző és a kiadó közös megegyezéssel állapítja meg.

5. § Gyűjteményes művek (antológiák) új kiadása esetén a mű szerkesztőjét csak az átdolgozott rész után illeti meg szerzői jogdíj. Az átdolgozott részért az I. számú melléklet E) táblázata szerint járó jogdíjat kell fizetni.

6. § (1) Gyűjteményes mű (antológia) szerzőinek együttesen nem fizethető ki több szerzői jogdíj, mintha a műnek egy szerzője lenne.

(2) Gyűjteményes műben közölt olyan mű után, amely előzőleg már könyvalakban megjelent, a szerzői jogdíjat úgy kell kiszámítani, mintha első ízben 3000 példányban jelent volna meg.

7. § A nem verses kötetben, hanem önmagában, önálló kötetben kiadásra kerülő verses műért legalább 500 forint szerzői jogdíjat - élő magyar írók részére legalább 750 forint jogdíjat - kell fizetni.

8. § 4

Eredeti mű szerzőjét a népművelési miniszter a mű megjelenése után a Magyar Irók Szövetsége (a továbbiakban: írószövetség) és a kiadóvállalat meghallgatása után nívójutalomban részesítheti.

9. § (1) A kiadóvállalatok az írószövetség által minősített (I., II., III. kategória) fordítókon kívül más fordítókkal csak abban az esetben készíttethetnek szépirodalmi fordítást, ha ehhez az írószövetség előzetesen hozzájárul.

(2) Ha a fordítás minősége jobb vagy rosszabb, mint amilyen munkát a fordítóval azonos kategóriába tartozó fordítók általában teljesíteni szoktak, a kiadónak joga van eggyel magasabb vagy alacsonyabb kategóriának megfelelő jogdíjat fizetni, ezt azonban az írószövetséggel előzetesen közölni kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései ismeretterjesztő művek fordítása esetén nem alkalmazhatók. Ismeretterjesztő művek fordítására vonatkozóan - minden egyes fordításra külön-külön - a fordítás minőségének megfelelő kategóriát a kiadóvállalat állapítja meg.

(4) Ha a fordítás a fordító hibájából stiláris szerkesztésre szorul, a szerkesztés költségét a fordító jogdíjából le kell vonni; a levonás elengedéséhez a Kiadói Főigazgatóság hozzájárulása szükséges, Stiláris szerkesztés díja ívenként 60-120 forint.

(5) A nyersfordítást végző fordító köteles a műfordítást végző fordítónak a versmértéket és az esetleges nyelvi sajátosságokat megmagyarázni. A nyersfordítás díját a kiadó a műfordítás díjából köteles levonni. Verses művek nyersfordítói díja soronként 50 fillértől 1 forintig. Prózai nyersfordítás díja ívenként 100-150 forint.

10. § (1) Magyarázó jegyzetek díja a jegyzet tudományos színvonalától és minőségétől függően ívenként 200-1000 forint.

(2) Ellenőrző szerkesztés (kontraredigálás) díja ívenként 60-180 forint.

(3) A kiadóvállalattal alkalmazási viszonyban nem álló lektor (külső munkatárs) lektori díja művenként - a mű minőségétől és terjedelmétől függően - 50-250 forint.

11. § (1) Élő magyar írók szépirodalmi műveinek első kiadása esetén a szerződés megkötésekor a jogdíj 25 százalékát, a teljes kézirat átadásáig - az átadott kéziratok arányában - a jogdíj újabb 15 százalékát, a kézirat elfogadásakor további 25 százalékot, a fennmaradó 35 százalékot pedig az imprimálástól számított 15 napon belül kell kifizetni. Ha a kézirat átadása és elfogadása között két hónapnál hosszabb idő telik el, a kiadóvállalat az elfogadáskor esedékes 25 százalék terhére a jogdíj további 10 százalékát folyósíthatja.

(2) Az előző bekezdés hatálya alá nem tartozó eredeti művek első kiadása esetén a szerződés megkötésekor legfeljebb a jogdíj egyhatod részét, a kézirat elfogadásáig legfeljebb a jogdíj további kéthatod részét, a mű megjelenéséig legfeljebb a jogdíj újabb kéthatod részét, a fennmaradó részt pedig a mű megjelenésétől számított 15 napon belül kell kifizetni.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó fordítások első kiadása esetén a szerződés megkötésekor legfeljebb a jogdíj egyhatod része, a kézirat elfogadásáig az átadott kéziratok arányában legfeljebb a jogdíj kétharmad része, a fennmaradó rész pedig a megjelenéstől számított 15 napon belül, de legkésőbb az elfogadástól számított négy hónapon belül fizetendő ki.

(4) Irói mű változatlan szövegű új kiadása (utánnyomás) esetén a szerzői jogdíjra előleg nem folyósítható; ilyen esetben a teljes szerzői jogdíjat az imprimálástól számított 15 napon belül kell kifizetni.

(5) Írói mű átdolgozott szövegű új kiadása esetén az átdolgozott rész után járó szerzői jogdíj-többletet (4. §) az első kiadásra vonatkozó szabályok szerint, a fenti (1)-(3) bekezdésekben meghatározott részletekben kell kifizetni.

(6) A jelen § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a gyűjteményes művek (antológiák) szerkesztőire is.

12. § (1) A szépirodalmi mű példányszámára, továbbá kategóriájára vonatkozólag a kézirat elfogadásakor kell megállapodni.

(2) A szépirodalmi mű kéziratának elfogadása előtt esedékes jogdíj-részleteket legfeljebb az alappéldányszám (a megfelelő jogdíj táblázatban feltüntetett legalacsonyabb példányszám) kétszeresének figyelembevételével lehet folyósítani.

(3) A kézirat elfogadásakor az addig esedékessé vált jogdíjrészletekre vonatkozólag a megállapított példányszám és kategória figyelembevételével el kell számolni; a további jogdijrészleteket, illetőleg a teljes szerzői jogdíjat a megállapított példányszám és kategória alapulvételével kell kifizetni.

13. § (1) A szerző köteles a kéziratot a mindenkori nyomdai szabvány előírásainak megfelelően elkészítve, két példányban a kiadónak átadni. A kézirat egy példányát a kiadó tartozik - változatlan formában - az átvételtől számított egy évig megőrizni.

(2) A nem megfelelő formában készített kézirat átírásának költségét a kiadó a szerzői jogdíjból levonhatja.

(3) A kiadó köteles a szerződés megkötésekor a szerzővel az érvényben lévő nyomdai szabványnak a kézirat formájára vonatkozó előírásait írásban közölni.

(4) A kiadó írói mű kiadására kötött szerződés esetén a kézirat átvételét - az átvétel idejének pontos feltüntetésével - írásban ismeri el, a kézirat átvételétől számított két hónapon belül pedig ugyancsak írásban köteles nyilatkozni a kézirat elfogadásáról, visszautasításáról vagy esetleges átdolgozás iránti kívánságáról.

(5) A kiadó a kívánságára átdolgozott kézirat átvételétől számított két hónapon belül köteles nyilatkozni a kézirat elfogadásáról.

(6) A fenti (4)-(5) bekezdések esetében a nyilatkozatnak a kiadó állal történt elmulasztása az elfogadással esik egy tekintet alá.

14. § (1) A szerzőnek (írónak, fordítónak, szerkesztőnek) joga, de egyben kötelessége is a nyomdai első (hasáb) levonat kijavítása és a második (tördelt) levonat jóváhagyása (imprimatúra).

(2) A szerző köteles a kiadó által részletekben rendelkezésére bocsátott első (hasáb) levonatot haladéktalanul - de legalább huszonnégy óránként 3 ívet - kijavítani. Az imprimatúrát huszonnégy óránként legalább 6 ívet elkészítve kell a szerzőnek elvégeznie.

(3) Ha a szerző a korrektúrát, illetőleg imprimatúrát a (2) bekezdésben megszabott határidőn belül nem végzi el, a kiadó jogosult a korrektúrát a szerző költségére elvégeztetni, illetőleg az imprimatúrát megtörténtnek tekinteni.

(4) Ha a szerző neki felróható okból a korrektúra alkalmával a kézirathoz viszonyítva változtatást eszközöl, az ennek következtében a kiadóra háruló többletköltségnek a mű szedési költsége 5 százalékát meghaladó részét a szerzői jogdíjból le kell vonni, ez azonban nem lehet több a szerzői jogdíj 20 százalékánál.

15. § (1) Eredeti szépirodalmi és a Kiadói Főigazgatóság által meghatározott ismeretterjesztő művek magyar szerzőit, továbbá a vers műfordítóját szerzői tiszteletpéldány címén az első kiadás jogdíjköteles példányainak egy százaléka, de legfeljebb 30, a második és további kiadások fél százaléka, de legfeljebb 15 példány, a prózai fordítót pedig a szerzőnek járó példányok fele illeti meg; a műfordító a fordítói tiszteletpéldányok kétharmad, a nyersfordító egyharmad részét kapja.

(2) Az előző bekezdés hatálya alá nem tartozó művek kiadásából a szerzőt, illetőleg a társszerzőket együttesen legfeljebb 15, a fordítót, illetőleg a fordítókat együttesen legfeljebb 5 tiszteletpéldány illeti meg.

(3) Gyűjteményes müvek (antológiák) szerkesztőit és szerzőit 1-1, de összesen legfeljebb 32 tiszteletpéldány illeti meg.

16. § Vitás esetben a Kiadói Főigazgatóság dönti el, hogy az eredeti mű, illetőleg a fordítás szépirodalmi vagy ismeretterjesztő műnek tekintendő-e.

17. § (1) A kiadói szerződésből eredő vitás kérdésekben a felek kölcsönös megegyezéssel egyeztető bizottság döntésének vethetik alá magukat.

(2) Az egyeztető bizottság egyik tagját a Kiadói Főigazgatóság, másik tagját az írószövetség jelöli ki. Az egyeztető bizottság elnökét a két fél közös megegyezéssel választja. Megegyezés hiányában az elnököl az írószövetség meghallgatása után a népművelési miniszter jelöli ki.

18. § A 98/1951. (IV. 21.) MT rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján megállapított kiadói típusszerződés mintákat a jelen rendelet IV-V. számú mellékletei tartalmazzák.

19. § (1) Jelen rendelet - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével - kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével az 1.011-5-67/1951. (IV. 26.) NpM és az 1.011-5-76/1951. (VIII. 28.) NpM rendelete hatályukat vesztik.

(2) Élő magyar írók 1955. január 1. napja után megjelent eredeti szépirodalmi műveit az I. számú melléklet A), illetőleg C) táblázata alapján kell díjazni, tekintet nélkül arra, hogy a mű kiadására vonatkozó szerződést mikor kötötték. A 11. §-ban foglalt rendelkezéseket az 1955. évi január hó 1. napja után kötött szerződések alapján kiadásra kerülő művek tekintetében kell alkalmazni.

20. § A kiadói szerződéseknek a 98/1951. (IV. 21.) MT rendelettel és a jelen rendelettel ellentétes kikötései érvénytelenek.

Darjas József s. k.,

népművelési miniszter

I. számú melléklet az 1/1955. (III. 12.) NpM rendelethez.

A) TÁBLÁZAT

E táblázat szerint kell díjazni, - ha a szerző élő magyar író, - a regényeket, novellákat, ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, meséket, irodalmi vagy esztétikai tárgyú tanulmányokat, szépirodalmi színvonalú életrajzokat, prózai színműveket, a szépirodalmi, illetőleg szépirodalmi jellegű művekhez írt előszókat, valamint az irodalmi riportokat.

Egy szerzői ív jogdíja

B) TÁBLÁZAT

E táblázat szerint kell díjazni a regényeket, novellákat, ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, meséket, irodalmi vagy esztétikai tárgyú tanulmányokat, szépirodalmi színvonalú életrajzokat, prózai színműveket, a szépirodalmi, illetőleg szépirodalmi jellegű művekhez írt előszókat, valamint az irodalmi riportokat, - feltéve hogy nem tartoznak az A) táblázat hatálya alá.

Egy szerzői ív jogdíja

C) TÁBLÁZAT

E táblázat szerint kell díjazni az élő magyar írók eredeti lírai és elbeszélő költeményeit, valamint verses színműveit.

Egy sor szerzői jogdíja

D) TÁBLÁZAT

E táblázat szerint kell díjazni azokat az eredeti lírai és elbeszélő költeményeket, valamint eredeti verses színmüveket, amelyek nem tartoznak a C) táblázat hatálya alá.