1955. évi 23. törvényerejű rendelet

a kisajátításról

Általános rendelkezések

1. § (1) Földet és épületet (a továbbiakban: ingatlan) magánszemélytől kisajátítani vagy ideiglenesen kisajátítani csak közérdekből lehet.

(2) Ingatlant ki lehet sajátítani

a) közforgalom céljára szolgáló létesítmények (közutak, terek, hidak, vasutak, kompok, repülőterek, kikötők stb.) részére;

b) vízvezetékek, csatornák, szennyvíztisztító telepek építésére, vízszabályozásra és vízlevezetésre, közhasználatra szolgáló víz-, gáz- és távfűtővezetékekre, vízvezetékek vízfői és az ilyen célra szolgáló kutak, források védelmére, víztárolók és vízierőművek, általában közművek és ezekkel kapcsolatos műtárgyak létesítésére;

c) honvédelmi célra;

d) hírközlő és villamosjelző berendezések és ezek vezetékei (kábelei), valamint energia továbbítására szolgáló távvezetékek és ezek berendezéseinek felállítására;

e) az államhatalom és az államigazgatás szerveinek, intézeteinek, intézményeinek, ipari termelő üzemeknek és gépállomásoknak elhelyezésére és üzemi működésükhöz szükséges létesítmények részére;

f) bányaművelés céljára;

g) állami gazdaságok zárt területén belül a gazdálkodás zavartalanságának biztosítása érdekében;

h) jóváhagyott rendezési terv alapján végrehajtandó város- és községrendezés, továbbá a város (község) természetes fejlődését gátló akadályok elhárítása céljából;

i) házhelykialakítás és házhelyrendezés, valamint állami lakásépítés céljára;

j) új települések belterületének kialakítása céljára;

k) műemlékek, régészeti, földtani és más hasonló természetű emlékek feltárására és körülöttük védőterület biztosítására;

l) mindazokban az esetekben, amelyekben külön törvény, törvényerejű rendelet vagy a Minisztertanács által kibocsátott jogszabály a kisajátítást lehetővé teszi.

2. § (1) Ha a kisajátítás valamely ingatlan egy részére terjed ki, a tulajdonos az egész ingatlan kisajátítását kérheti, ha

a) az ingatlan fennmaradó része a kisajátítás következtében használhatatlanná válik, vagy a fennmaradó rész az ingatlan területének egynegyedénél kisebb;

b) az ingatlannal kapcsolatban volt valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a kisajátítás következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogok nem illetik meg a tulajdonost, ha a kisajátító a földterület olyan kiegészítését ajánlja fel valamely szomszédos ingatlannal, hogy az ingatlan az előbbi céljának megfelelően használható.

3. § (1) Vasutak és gőzhajózási vállalatok részére való kisajátítás esetében azokat az épületeket, amelyek a szabályszerű tűztávlaton belül esnek, kikell sajátítani, vagy a tűztávlati szabályoknak megfelelően tűzbiztossá kell tenni.

(2) A szabályszerű tűztávlatot és az azzal kapcsolatos részletes szabályokat a közlekedés- és postaügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértve rendelettel állapítja meg.

4. § (1) Bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti vagy szolgalmi jog fennállása a kisajátítást nem akadályozza.

(2) A bérleti vagy haszonbérleti jog az ingatlan teljes kisajátítása következtében megszűnik. A bérlő (haszonbérlő) kérelmére azonban a kártalanítás fejében kapott csereingatlanra az eddigi bérleti, haszonbérleti jog átszáll.

(3) Csereingatlan esetében a haszonélvezeti jog, kikötmény változatlan feltételekkel, minden külön eljárás nélkül a csereingatlanra megy át.

(4) Részleges kisajátítás esetében a bérlő vagy a haszonbérlő a jogviszonyt megszüntetheti, vagy pedig bérmérséklésí kérhet a bérbeadótól.

(5) Ebben a §-ban említett esetekben a kisajátító a bérlőnek, a haszonbérlőnek, a haszonélvezeti, illetőleg a szolgalmi jog gyakorlására jogosultnak esetleges kárát megtéríteni tartozik. A kártalanítás fejében kifizetett összeget a kisajátítást szenvedő részére járó kártalanításból le kell vonni.

5. § (1) Ha a kisajátított ingatlanon lakóépület van, az egyes lakások bérlői (használói) részére cserelakást kell adni. A kisajátító a lakóépületet, illetőleg az egyes lakásokat mindaddig nem veheti birtokba, ameddig megfelelő cserelakást nem biztosított. A cserelakás megfelelő voltának elbírálására a lakásügyi rendelkezések az irányadók.

(2) A kisajátított ingatlanon levő épületben működő hivatalok (intézmények, állami vállalatok stb.) elhelyezésére a fennálló rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. § A kisajátítás által az állam - az ideiglenes kisajátítás (22. §) kivételével - az ingatlanok tehermentes tulajdonjogát szerzi meg, a 22. §-ban szabályozott ideiglenes kisajátítás esetében pedig annak időleges birtokára szerez jogot.

7. § A kisajátítás a megmaradó területrész és a szomszédos ingatlan használatát csak a legszükségesebb mértékben akadályozhatja. A kisajátító ennek biztosításához szükséges intézkedéseket megtenni és a kisajátítással az ingatlan használatában felmerülő költségtöbbletet megtéríteni köteles.

Előmunkálatok

8. § (1) Az 1. §-ban felsorolt esetekben a kisajátításhoz szükséges előmunkálatokra az engedélyt a 9. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint az ott megjelölt hatóság adja ki.

(2) Az előmunkálatra kiadott engedély alapján a szükséges műszaki vizsgálatot és anyagkutatást mindenki köteles eltűrni.

(3) Az előmunkálatok megkezdésének idejét és helyét a községi tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervének, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának (csoportjának) oly időben kell bejelenteni, hogy az az előmunkálatok megkezdéséről az érdekelteket a munka megkezdése előtt legalább 15 nappal értesíthesse.

(4) Az előmunkálatok foganatosítása során okozott kárt a kisajátító köteles megtéríteni (14-16. §).

A kisajátítás elrendelése

9. § (1) A kisajátítás engedélyezésére és egyszersmind a kisajátítási eljárás megindításának elrendelésére - a (2) bekezdésben említett eset kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya jogosult.

(2) Ha a kisajátítás értékhatáron felüli minisztériumi beruházással kapcsolatos, a kisajátítás engedélyezésére és egyszersmind a kisajátítási eljárás megindításának elrendelésére a miniszter jogosult. Az illetékes miniszter által elrendelt kisajátítás esetében is meg kell hallgatni a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának véleményét, kivéve, ha a kisajátítás út-, vasút, vagy távvezetéképítés célját vagy honvédelmi célokat szolgál.

(3) A kisajátítási jognak az érintett ingatlanokra való telekkönyvi feljegyzése végett a kisajátítást elrendelő hatóság keresi meg a telekkönyvi hatóságot.

10. § (1) A kisajátítási eljárás hivatalból vagy kérelemre indul meg.

(2) A kisajátítási eljárást a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya folytatja le abban az esetben is, ha a kisajátítás engedélyezésére, illetőleg a kisajátítási eljárás megindításának elrendelésére a miniszter jogosult.

Kártalanítás

11. § (1) A kisajátított ingatlanért kártalanítás jár, A kártalanítást az ingatlan értékének megfelelően kell megállapítani.

(2)[1]

(3) A kisajátítást szenvedő azon a címen, hogy a kártalanítás készpénzben vagy csereingatlanban, illetőleg részben ingatlanban, részben készpénzben történik, kifogással nem élhet.

12. § (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátító javaslata alapján megkísérli az egyezség létrehozását a kisajátító és a kisajátítást szenvedő között.

(2) Amennyiben egyezség nem jön létre, a kisajátítást szenvedő az eljárás során felajánlott összeget meghaladó követelését - az egyezségi tárgyalás meghiúsulásától számított 30 napon belül - a bíróság előtt keresettel érvényesítheti. A pertárgy értéke a felajánlott és a kisajátítást szenvedő által követelt összeg különbözete.

(3) Az eljárás során felajánlott összeget ilyen esetben is ki kell utalni a kisajátítást szenvedő kezéhez.

13. § (1) A kisajátítást megállapító határozatot az állam tulajdonjogának bekebelezése és a kisajátítónak, mint kezelőszervnek feljegyzése végett meg kell küldeni a telekkönyvi hatóságnak.

(2) Ha a kisajátítást szenvedett csereingatlant kap kártalanítás fejében, a tulajdonjog bekebelezése iránt a telekkönyvi hatóságot a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya keresi meg. A kisajátított ingatlanra vonatkozó terheket át kell vinni a csereingatlanra; amennyiben azok a kisajátított ingatlannak csak egy részét terhelték, akkor a csereingatlan megfelelő részére kell a terheket átvinni.

Birtokbaadás

14. § (1) A kisajátított ingatlan birtokbavétele a községi tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya (csoportja) által birtokbaadással történik.

(2) A kisajátítást szenvedő távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza.

(3) A birtokbaadás alkalmával a községi tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg á városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya (csoportja) - esetleg szakértő alkalmazásával - jegyzőkönyvbe foglalja mindazokat az adatokat, amelyek a függő termésben okozott károkért járó összeg megállapításához szükségesek és a birtokbavétel miatt később meg nem állapíthatók. A jegyzőkönyvbe foglalt adatoknak későbbi szakértői értékelésre alkalmasnak kell lenniök.

(4) A függő termésben okozott kár összege tekintetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya (csoportja) a birtokbaadástól számított 30 napon belül végérvényesen határoz.

15. § A kisajátítással kapcsolatos munkák (építkezések) során okozott károkat mind a kisajátító, mind a károsult kérelmére a községi tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya (csoportja) - esetleg szakértő alkalmazásával - jegyzőkönyvbe foglalja. A kár felöl a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya az iratoknak hozzáérkezésétől számított 30 napon belül végérvényesen határoz.

16. § A 14. és 15. § értelmében a kártérítés fejében megállapított összeget a kisajátító a határozat keltétől számított 60 napon belül köteles megtéríteni. Ez a rendelkezés nem érinti a kisajátítónak a kivitelező vállalattal szemben a megtérítés tekintetében esetleg fennálló igényét.

17. § Ha a munka haladéktalan megkezdését közérdek kívánja, a kisajátítást elrendelő hatóság (9. §) a kisajátító kérelmére a kisajátítás elrendelésével egyidejűleg vagy az eljárás során - az 5. §-ban említett eset kivételével - bármikor az azonnali birtokbavételt is engedélyezheti.

Vegyes rendelkezések

18. § A kisajátító a kisajátítástól a birtokbaadás elrendeléséig elállhat. Ebben az esetben is köteles azonban a kisajátítással okozott károkat megtéríteni.

19. § (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács véglehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítást megállapító határozatát a földnyilvántartáson és a műszaki munkarészeken való keresztülvezetés végett közli az illetékes szervekkel.

(2) A kisajátítást megállapító határozat alapján - a kisajátítás mértékének figyelembevételével - a kisajátítást szenvedő adófizetési és beadási kötelezettségét csökkenteni kell.

20. § A kisajátítási eljárás a tanács végrehajtó-bizottságának szakigazgatási szerve előtt díj- és illetékmentes.

21. § (1) A népgazdaság, illetőleg az ország érdekeit fenyegető veszély esetében, továbbá akkor, ha honvédelmi szempontok, hegycsúszások, területsüllyedések, árvíz vagy árvíz által megszakított közlekedés gyors helyreállítása indokolttá teszi, egyes ingatlanok az illetékes miniszter, illetőleg az országos árvízvédelmi kormánybiztos előzetes engedélye alapján elfoglalhatók. Ebben az esetben a kisajátítási eljárást 3 hónapon belül meg kell indítani.

(2) Az esetleg lebontandó épületek és tartozékaik értékét becslés útján kell megállapítani. A becslésről szóló jegyzőkönyvet a 14. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elkészíteni.

Ideiglenes kisajátítás

22. § (1) A kisajátított területen végzendő munkák céljára a szomszédos ingatlanokat legfeljebb 3 év tartamára ideiglenesen is ki lehet sajátítani. A kisajátítási eljárás megindításának elrendelésére jogosult szerv (9. §) az ideiglenes kisajátítás tartamát - kivételesen indokolt esetben - egyízben további 3 évre meghosszabbíthatja.

(2) Az ideiglenes kisajátítás által az állam az ingatlanok időleges birtokára szerez jogot.

(3) Nem lehet ideiglenesen kisajátítani az épületeket és iparműveket, valamint a feltárt és használt kavics-, kő- és homokbányákat.

(4) Az ideiglenes kisajátítás esetében az eljárásra az előző §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha az ideiglenes kisajátítás következtében sz ingatlan eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, a kisajátítást szenvedő kérheti ingatlanának végleges kisajátítását.

Hatálybaléptető rendelkezések

23. § (1) A jelen törvényerejű rendelet az 1955. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. A törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik az 1881: XLI. törvény és az azt módosító és kiegészítő, illetőleg annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok, továbbá az 1949: XXIV. törvényben említett közérdekű igénybevételre vonatkozó rendelkezések.

(2) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései szerint kell folytatni az eljárást mindazokban az ügyekben, amelyekben a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának igazgatási osztálya a kisajátítási tervel még nem állapította meg; egyéb esetben az eljárásra a korábbi jogszabályok rendelkezései irányadók.

(3) Felhatalmazást kap a Minisztertanács arra, hogy a kisajátítást elrendelő hatóságok hatáskörét a 9. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérő módon is szabályozhassa.

(4) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat - az ingatlanra vonatkozó kártalanítással kapcsolatos szabályok kivételével - a Minisztertanács állapítja meg;

(5) Az ingatlanra vonatkozó kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértve - rendelettel állapítja meg.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára