1955. évi 28. törvényerejű rendelet

az Állami Ellenőrzés Minisztériumának hatásköréről

I. FEJEZET

Általános elvek

1. § Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma ellenőrző tevékenységével segíti a Magyar Népköztársaságban a szocializmus felépítését, a lakosság anyagi jólétének és kulturális ellátásának állandó emelését. Ennek érdekében vizsgálja a párt és a kormány politikája által megszabott legidőszerűbb feladatok végrehajtását és következetes harcot folytat a feltárt törvénysértések, hibák és fogyatékosságok megszüntetéséért, a társadalmi tulajdon hatékonyabb védelméért, valamint a pazarlás, a bürokratizmus és a fegyelmezetlenség ellen.

2. § (1) Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma tekintse az ellenőrzött szerveket sajátjának, amelyeket segítenie és tökéletesítenie kell. Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának elsősorban az a feladata, hogy az ellenőrzött szerveket, fogyatékosságaikat és eredményeiket gondosan és felelősséggel tanulmányozza, s lankadatlanul harcoljon munkájuk javításáért, Vizsgálati megállapításai alapján kezdeményezze az igazgatási és gazdasági szervek szervezetének és működésének tökéletesítését, a szocialista termelés fokozását.

(2) Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának munkája a fő hiányosságok feltárására irányuljon. Az ellenőrzések során az egyes személyekre és az általuk betöltött állásra tekintet nélkül, a megállapított tényekhez tántoríthatatlanul ragaszkodva, csak a köz érdekét tartsa szem előtt.

II. FEJEZET

Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának feladatai

3. § (1) Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma (továbbiakban: Á. E. M.) alapvető feladatai:

a) a termelőberendezések teljesítőképességének az anyagi, műszaki, pénzügyi eszközöknek és a munkaerőnek tervszerű és hatékony felhasználására, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére,- az élenjáró műszaki (mezőgazdasági) eljárások bevezetésére, az ipari termékek minőségének megjavítására hozott törvényes rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése a minisztériumoknál (a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szerveknél), a tanácsok végrehajtóbizottságainak szakigazgatási szerveinél, valamint az egyéb állami, szövetkezeti és társadalmi szerveknél, intézményeknél és vállalatoknál;

b) a társadalmi tulajdon védelmének, a felhasznált anyagi és pénzügyi eszközök nyilvántartásának, az állami fegyelem betartásának és a takarékosság szigorú érvényesítésének ellenőrzése, valamint a tartalékok feltárásának előmozdítása;

c) a dolgozók széles tömegeinek bevonásával folytatott harc a bürokratizmus ellen, a pontos és gyors ügyintézésért, valamint az igazgatási és gazdasági szervezet egyszerűsítéséért és gazdaságosabbá tételéért.

(2) Az előző bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során tett megállapításairól az Á. E. M. - tájékoztató jellegű jelentések mellett - javaslatokat tartalmazó jelentéseket készít a Minisztertanács, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg az Országgyűlés részére.

(3) Az Á. E. M. évenként köteles szakvéleményt készíteni a pénzügyminiszter által az állami költségvetés végrehajtásáról adott zárszámadásról.

III. FEJEZET

Jogok és kötelességek

4. § Az Á. E. M. a minisztériumok (a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek), a tanácsok végrehajtóbizottságainak szakigazgatási szervei, intézmények és egyéb állami szervek tevékenységét a tervében szereplő vagy soronkívüli vizsgálatokkal ellenőrizheti. Ellenőrizheti továbbá, hogy a szövetkezetek és társadalmi szervek a fennálló jogszabályoknak megfelelően gazdálkodnak-e. Az Á. E. M. ellenőrzése a bíróságnál és az ügyészségnél gazdasági és pénzügyi működésükre terjed ki.

5. § (1) Az Á. E. M.-nak erre felhatalmazott munkatársai jogosultak résztvenni a kollégiumi üléseken és az ellenőrzött szervek egyéb értekezletein. Ennek érdekében a szervek kötelesek az Á. E. M.-t a napirend egyidejű közlése mellett kollégiumi üléseik időpontjáról értesíteni.

(2) A kollégiumi üléseken való részvételre az A. E. M. munkatársainak az állami ellenőrzés minisztere ad felhatalmazást.

6. § (1) Az Á. E. M. meghatalmazott ellenőrének kívánságára az ellenőrzés alá tartozó szerv vezetője és alkalmazottai kötelesek a szerv működésének ellenőrzéséhez vagy tanulmányozásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani, szóban és írásban felvilágosítást vagy magyarázatot adni és a kívánt okiratokat bemutatni. Az Á. E. M. ellenőre bármikor betekinthet minden olyan iratba, amely a vizsgálat végrehajtásához vagy előzetes tájékozódásához szükséges. Az iratok átadása és felvilágosítás adása akkor sem tagadható meg, ha ezek egyébként titoktartási kötelezettség alá esnek.

(2) Az Á. E. M. kiküldötte az ellenőrzés alá tartozó szerv működésének tanulmányozása, illetőleg ellenőrzése céljából jogosult a szerv bármely helyiségébe (üzemébe, műhelyébe, raktárába stb.) belépni.

(3) Az illetékes miniszter egyes adatok vagy iratok kiadását magának tarthatja fenn és indokolt esetben csak az állami ellenőrzés minisztere útján bocsátja rendelkezésre.

7. § (1) Az Á. E. M. ellenőrei kötelesek az ellenőrzés megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét értesíteni.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését a szükséges feltételek biztosításával is elősegíteni.

8. § Az Á. E. M. ellenőrei kötelesek az ellenőrzés során megállapított jogszabálysértésekről, vagy egyéb lényeges hibákról és fogyatékosságokról vizsgálati jegyzőkönyvet készíteni. A vizsgálati jegyzőkönyvben megállapított jogszabálysértésekre, vagy egyéb hibákra és fogyatékosságokra vonatkozó tények mellett meg kell jelölni azok okát és következményeit, valamint a jogszabálysértést, vagy egyéb hibát elkövető személyeket is.

(2) A vizsgálati jegyzőkönyvben megállapítotl tények bizonyítása céljából az Á. E. M. által ellenőrzött szervek az ellenőrnek - az általa megadott határidőn belül - kötelesek bármely okmányról hitelesített másolatot, kivonatot, vagy az eredeti okmányban foglalt adatokról összesített kimutatást adni. Ha az okmány megsemmisítésétől, elvesztésétől, vagy meghamisításától kell tartani, az ellenőr - általa aláírt másolat hátrahagyásával - az eredeti okmány kiadását is követelheti. Joga van továbbá az ellenőrnek arra, hogy a megállapított tényeket az ellenőrzött szerv illetékes dolgozójával együtt készített jegyzőkönyvben, illetőleg - ha a bizonyítás tárgya erre alkalmas - fényképen rögzítse. A fényképet az ellenőrzött szerv vezetője vagy ennek helyettese és a szerv illetékes dolgozója köteles aláírásával hitelesíteni.

(3) A vizsgálati jegyzőkönyvet az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a szabálytalanságot elkövető személyekkel ismertetni kell. Azok a személyek, akikkel az ellenőr a vizsgálati jegyzőkönyvet egészben vagy részben ismertette, ennek megtörténtét a vizsgálati jegyzőkönyv ismertetésére vonatkozó záradék aláírásával kötelesek tanusítani.

(4) Az ellenőrzött szerv vezetője és a jegyzőkönyvben megállapított jogszabálysértést, vagy egyéb hibát elkövető személyek kötelesek azonnal, de legfeljebb három nap alatt külön-külön írásbeli magyarázatot adni a megállapított jogszabálysértések vagy egyéb hibák okáról és keletkezésének körülményeiről, továbbá tájékoztatást adni azok megszüntetése, érdekében szükséges intézkedésekről. Az írásbeli magyarázatot az Á. E. M.-nak kell címezni és az eljáró ellenőrnek átadni. Az ellenőrzött szerv vezetőjének az általa elismert jogszabálysértések és egyéb hibák kiküszöbölésére szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tennie és a végrehajtás megtörténtéről azzal egyidejűleg az Á. E. M-t értesíteni kell.

9. § Az Á. E. M. az ellenőrzése alá tartozó szervek működésének tanulmányozásánál és a vizsgálatoknál szakértők közreműködését is igénybeveheti, szükség esetén pedig szakértő bizottságokat szervezhet.

10. § Az Á. E. M. ellenőrei fegyelmileg felelősek azért, hogy a megállapításaik alátámasztására szolgáló okiratokban foglalt adatok valóságát gondosan ellenőrizzék és a feltárt tényeket a valóságnak megfelelően, minden ferdítés, kisebbítés, vagy nagyítás nélkül közöljék.

11. § Az Á. E. M. az illetékes minisztert, vagy az egyéb irányító szerv vezetőjét köteles tájékoztatni a vizsgálatnak azokról a megállapításairól, amelyek az irányító szerv részéről intézkedést tesznek szükségessé. Az irányító szerv vezetője köteles a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni és erről az Á. E. M.-t - a tájékoztatásban megjelölt határidőn belül - értesíteni.

12. § Az állami ellenőrzés minisztere az állami szerv (állami vállalat) vezetőjének - közvetlen felügyeleti szervének egyidejű értesítés mellett - utasítást adhat arra, hogy a vizsgálat által föltárt jogszabályellenes eljárást szüntesse meg. Az állami szerv (állami vállalat) vezetője köteles az utasításnak a megadott határidő alatt eleget tenni és ennek megtörténtét egyidejűleg az állami ellenőrzés miniszterével közölni.

13. § (1) Az állami ellenőrzés minisztere fegyelmi büntetést szabhat ki a jogszabályok megszegésében, a bürokratikus eljárásban, a késedelmeskedésben, a pazarlásban, valamint az állami fegyelem megsértésében vétkes személyekre.

(2) Az állami ellenőrzés minisztere által kiszabható fegyelmi büntetések:

figyelmeztetés, megrovás, szigorú megrovás.

(3) Az állami ellenőrzés minisztere, az (1) bekezdés körébe eső cselekménnyel, vagy mulasztással elkövetett jogszabálysértés súlyosabb esetében - a Minisztertanács elnökének, vagy illetékes elnökhelyettesének hozzájárulásával - fegyelmi büntetésként elrendelheti a felelős személynek munkaköréből való elmozdítását. Az elmozdított személy egy évig csak alacsonyabb és a korábbinál kisebb illetménnyel járó munkakörben foglalkoztatható.

(4) Az állami ellenőrzés minisztere az (1)-(3) bekezdés alapján hozott fegyelmi határozatát közli az illetékes miniszterrel (a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szerv vezetőjével), illetőleg az illetékes tanács végrehajtóbizottságának elnökével, aki köteles a határozatot végrehajtani. A határozatot indokolásával és az ügyben tett további intézkedésekkel együtt a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(5) Huzamosabb időn át teljesített kimagasló munka alapján az állami ellenőrzés minisztere elrendelheti a fegyelmi büntetés törlését, elmozdítás esetében pedig egy éven belül is eltekinthet a kisebb illetménnyel járó és alacsonyabb munkakörben való foglalkoztatástól. Az állami ellenőrzés miniszterének erre vonatkozó határozatát ugyancsak az illetékes miniszter (a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szerv vezetője), illetőleg a tanács végrehajtóbizottságának elnöke hajtja végre és a minisztérium hivatalos lapjában ugyancsak közzé kell tenni.

(6) Az Országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által választott vagy kinevezett személyek tekintetében az állami ellenőrzés miniszterét az (1)-(4) bekezdések szerint megillető jogok csak javaslattételre terjednek ki. Hasonlóképpen csak javaslattételi jog illeti meg az állami ellenőrzés miniszterét a tanácsok választott funkcionáriusainak abból a funkciójukból való elmozdítására, amelyre őket megválasztották.

14. § (1) Az állami ellenőrzés minisztere a társadalmi tulajdonban okozott kár teljes vagy részleges megtérítésére kötelezheti azt, akinek jogszabálysértő magatartása folytán a kár bekövetkezett. A kártérítés megállapítása az Á. E. M. vagy a Pénzügyminisztérium szervei által végzett ellenőrzés alapján történik. Utóbbi esetben a kártérítés megállapítására a pénzügyminiszter tesz javaslatot az állami ellenőrzés miniszterének. Az állami ellenőrzés minisztere a kártérítés megállapításáról az illetékes minisztert egyidejűleg értesíti.

(2) A kártérítés megállapítása nem zárja ki, hogy ugyanabban az ügyben fegyelmi vagy büntető eljárás is induljon.

(3) A kártérítésre kötelezés részletes szabályait a Minisztertanács külön rendelettel állapítja meg.

15. § Ha a vizsgálat adatai arra mutatnak, hogy az ellenőrzött szerv működésével kapcsolatban valaki bűncselekményt követett el, az állami ellenőrzés minisztere az ügyet - az illetékes miniszter egyidejű értesítése mellett - az ügyészséghez teszi át vagy felkéri az illetékes minisztert a büntető feljelentés megtételére.

16. § Az ellenőrzés fegyelmező és nevelő hatásának fokozása érdekében az Á. E. M. a vizsgálatai során megállapított egyes nagyobb visszaélésekről, vagy súlyosabb hibákról adjon ki a sajtó útján hivatalos közleményt, amely ismerteti a feltárt hibákat, az ezek kijavítására tett intézkedéseket és a hibák elkövetőivel szemben alkalmazott felelősségrevonást.

IV. FEJEZET

Szervezeti rendelkezések

17. § Az Á. E. M.-ban az egyes népgazdasági ágak és egyéb állami munkaterületek ellenőrzését az állami főellenőrök irányítják. Az egyes népgazdasági ágak és egyéb állami munkaterületek állami főellenőreit - az állami ellenőrzés miniszterének előterjesztésére - a Minisztertanács nevezi ki és menti fel. Az állami íőeltenőrökét fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe helyezni vagy azonnali hatállyal elbocsátani is csak a Minisztertanács hozzájárulásával lehet. Egyéb fegyelmi büntetéseket a miniszter a Minisztertanács hozzájárulása nélkül szabhat ki.

18. § Az Á. E. M. egyes kiemelkedő vállalatokhoz, országos fontosságú építkezésekhez és a vasúthoz állandóan a helyszínen működő ellenőrt, vagy ellenőri csoportot helyezhet ki.

19. § Az Á. E. M. a fegyveres erők és a fegyveres testületek ellenőrzését a Minisztertanács által megállapított külön szabályok szerint végzi.

20. § (1) Az Á. E. M. a dolgozó tömegek tapasztalatainak fokozott hasznosítása érdekében a Közérdekű Bejelentések Hivatalát tartja fenn. A Hivatalhoz beérkező közérdekű bejelentéseket az Á. E. M. vagy saját maga vizsgálja meg, vagy ellenőrzésre az illetékes felügyeleti szervnek küldi meg, amely az ellenőrzés eredményéről az Á. E. M.-t tájékoztatni köteles. A bejelentőt az ügy elintézéséről értesíteni kell.

(2) A Magyar Népköztársaság polgárainak becsületbeli kötelessége, hogy az Á. E. M. figyelmét felhívják a közérdeket sértő hibákra, hiányosságokra, vagy szabálytalanságokra. Az Á. E. M.-nak ellenőrzései során fel kell használnia a dolgozók által tudomására hozott adatokat.

(3) Az ellenőrzés hatékonyságának fokozása és a helyi körülmények felől való megbízhatóbb tájékozódás céljából az ellenőrök munkájuk végzése során tartsanak szoros kapcsolatot az illetékes tanácsi szervekkel. A területükön lefolytatott vizsgálatok eredményéről a tanácsi szerveket tájékoztatni kell, hogy annak alapján a megfelelő intézkedéseket megtegyék. Az államhatalom helyi szervei azonban nem avatkozhatnak bele az ellenőrök munkájába, nem adhatnak számukra semmiféle utasítást vagy megbízatást.

21. § Az állami ellenőrzés munkatársainak politikailag és erkölcsileg feddhetetleneknek kell lenniök. hogy ne pusztán törvényes, hanem erkölcsi joguk is legyen mások ellenőrzésére.

V. FEJEZET

Büntető és zárórendelkezések

22. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, büntettet követ el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő

a) aki az Á. E. M. ellenőrének, illetőleg a megbízásából eljáró személynek hivatalos hatáskörben folytatott ellenőrző tevékenységét szándékosan gátolja vagy gátolni igyekszik;

b) az ellenőrzött szervnek az az alkalmazottja, aki az Á. E. M. ellenőre által kívánt adatokat, okiratokat vagy felvilágosításokat, illetőleg nyilatkozatokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy aki a hitelesített másolatot, kivonatot vagy az eredeti okmányokban foglalt adatokról kért összesítő kimutatást nem adja ki, vagy az eredeti okmányt nem bocsátja rendelkezésre.

23. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és rendelkezéseit az Állami Ellenőrző Központ által folyamatba tett ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ahol valamely jogszabály az Állami Ellenőrző Központról tesz említést, ahelyett az Állami Ellenőrzés Minisztériumát, az ÁEK elnöke helyett pedig az állami ellenőrzés miniszterét kell érteni.

(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1952. évi II. törvény hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára