1955. évi 29. törvényerejű rendelet

az állami szervek és szövetkezetek gazdálkodásának évi rendszeres ellenőrzéséről és a bankellenőrzésről

Az ellenőrzési munka hatékonyságának emelése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet adja ki.

I. Az állami szervek és szövetkezetek gazdálkodásának évi rendszeres ellenőrzése

1. § (1) Valamennyi államigazgatási szerv, vállalat, intézet, intézmény (a továbbiakban: állami szervek) és szövetkezetek gazdálkodását évenként legalább egyszer - előre elkészített terv alapján - a helyszínen kell ellenőrizni.

(2) Az állami szervek és szövetkezetek gazdálkodásának évi rendszeres ellenőrzése (a továbbiakban: rendszeres ellenőrzés) az eredeti okmányok és bizonylatok, valamint a könyvelés vizsgálata alapján az ellenőrzött szerv egész gazdálkodására kiterjed.

2. § (1) A minisztériumok és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt, országos hatáskörű szervek (a továbbiakban: minisztériumok), a Magyar Nemzeti Bank, valamint a szövetkezetek országos szövetségei gazdálkodásának rendszeres ellenőrzése a Pénzügyminisztérium feladata.

(2) A minisztériumok főigazgatóságai, igazgatóságai, főosztályai, továbbá a minisztériumok felügyelete alá tartozó hivatalok, intézetek és intézmények, a vállalati formában működő középfokú irányító szervek (trösztök, központok, egyesülések, kereskedelmi irodák) és a vállalatok gazdálkodának rendszeres ellenőrzését a közvetlen irányító szervek munkájának ellenőrzése céljából az utóbbiak közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél is ellenőrzést tarthatnak.

(3) A miniszter a közvetlen irányító szerv helyett annak felügyeleti szervét is megbízhatja a gazdálkodás rendszeres ellenőrzésével.

(4) A tanácsok felügyelete alá tartozó szervek rendszeres ellenőrzésére az alábbi rendelkezések az irányadók:

a) a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács yégrehajtóbizottságának pénzügyi osztályát és egyéb szakigazgatási szerveit a Pénzügyminisztérium revizori kirendeltsége ellenőrzi;

b) a járási, városi (kerületi) tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályát és egyéb szakigazgatási szerveit a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtóbizoltságának pénzügyi osztálya ellenőrzi;

c) a községi tanács végrehajtóbizottsága hivatali szervezetét, valamint az ennek felügyelete alá tartozó intézményeket és vállalatokat a járási tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya ellenőrzi;

d) a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, továbbá a járási, városi, illetve városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szervei végzik a felügyeletük és irányításuk alá tartozó vállalatok, gépállomások, irodák, egyesülések, trösztök, intézetek és intézmények gazdálkodásának rendszeres ellenőrzését.

(5) A jelen § (4) bekezdésében foglalt szabályozás nem érinti az egyes népgazdasági ágak területén a tanácsi végrehajtóbizottság szakigazgatási szervei irányítását ellátó szakminiszternek a szakmai irányítással szervesen összefüggő folyamatos ellenőrzési jogát és kötelességét.

(6) A földműves- és kisipari szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok rendszeres ellenőrzése az illetékes szövetkezeti irányító szervek feladata.

3. § (1) A miniszterek, a tanácsok végrehajtóbizottságaínak elnökei, valamint a főigazgatóságok, igazgatóságok és középfokú irányító szervek vezetői felelősek az alárendelt szervek gazdálkodásának rendszeres ellenőrzéséért.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt vezetők az alárendelt szervek gazdálkodásának rendszeres ellenőrzését a vezetésük alatt álló szervek főkönyvelőségei, könyvelőségei, illetve gazdasági csoportjai útján végzik. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottságának illetékes szakigazgatási szerve hajtja végre az ellenőrzést az alsóbb fokú tanács végrehajtóbizottság szakigazgatási szerve helyett abban az esetben, ha ez főkönyvelőséggel, könyvelőséggel, illetve gazdasági csoporttal nem rendelkezik.

(3) A rendszeres ellenőrzés tervét - a főkönyvelő, könyvelőségvezető, gazdasági csoportvezető [(a továbbiakban: főkönyvelő)] javaslatára - az (1) bekezdésben felsorolt vezetők hagyják jóvá.

(4) A miniszterek a rendszeres ellenőrzés eredményeiről félévenként az egész minisztérium területére vonatkozó összefoglaló tájékoztatót küldenek a pénzügyminiszternek.

(5) A tanácsok területén a rendszeres ellenőrzésről a szakigazgatási szervek és a pénzügyi osztály készít beszámolót. A beszámolókat a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok területére vonatkozóan a Pénzügyminisztérium revizori kirendeltsége, a járási, városi (kerületi) tanácsok területére vonatkozóan a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya foglalja össze és terjeszti a végrehajtóbizottság elé tárgyalás végett. (A szakigazgatási szervek beszámolóikat az illetékes miniszternek is tartoznak megküldeni.)

II. Bankellenőrzés

4. §[1]

5. §[2]

6. §[3]

7. §[4]

8. §[5]

9. §[6]

III. Az ellenőrzést végző és az ellenőrzött szervek jogai és kötelességei

10. § (1)[7] A rendszeres ellenőrzést és a bank-, ellenőrzést végző szerveknek feladataik teljesítése során támaszkodniuk kell a dolgozók kezdeményezéseire és az általuk szolgáltatott adatokra.

(2) Az ellenőrzést végző szervek dolgozói (a továbbiakban: revizorok) kötelesek a megállapításaik alátámasztására szolgáló iratokban foglalt adatok valódiságát ellenőrizni. Az ellenőrzés megtörténtéért, a feltárt tények valóságnak megfelelő közléséért, valamint feladatuk teljesítése során tudomásukra jutott államtitok, illetve hivatali titok megőrzéséért fegyelmileg és büntetőjogilag felelősek.

11. § (1) A revizorok jogosultak betekinteni a vizsgált szerv minden olyan iratába, amelynek ismerete megítélésük szerint az ellenőrzéshez szükséges. A revizor felszólítására az ellenőrzött szerv vezetője, vagy bármely dolgozója köteles a munkakörébe tartozó kérdésekre szóval vagy írásban nyilatkozatot tenni, adatokat szolgáltatni vagy okiratokat bemutatni. Az ellenőrzött szerv gazdálkodásával kapcsolatos iratokba való betekintés és felvilágosítás adását akkor sem lehet megtagadni, ha az iratok, adatok államtitoknak minősülnek. A revizor a vizsgálattal összefüggő kérdésekben az ellenőrzött szerv felügyeleti szervétől is kérhet felvilágosítást. A felügyeleti szerv a kért felvilágosítást tartozik megadni.

(2) A revizorok az ellenőrzés végrehajtása céljából jogosultak az ellenőrzött szerv bármely helyiségébe (irodájába, üzemébe, műhelyébe, raktárába stb.) belépni.

(3) A miniszterek egyes adatok vagy iratok kiadásának, továbbá az egyes helyiségekbe való belépésnek az engedélyezését maguknak tarthatják fenn.

12. § (1)[8] Egy-egy szerv helyszíni ellenőrzését a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. 30 naptári napnál tovább a helyszíni ellenőrzés nem tarthat. Kivételes esetekben az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítását központi szervek által végzett vizsgálatok esetében az ellenőrzést végző szerv szerint illetékes miniszter, tanácsi szervek által végzett vizsgálatok esetében pedig a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke engedélyezi.

(2)[9] Mindazoknál a szerveknél, amelyek rendszeres ellenőrzés, illetve bankellenőrzés alá esnek, ellenőrzési naplót kell vezetni. A revizorok az ellenőrzési naplóba kötelesek bevezetni az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének időpontját, az ellenőrzés célját és fontosabb megállapításait.

13. § (1) A revizorok az ellenőrzés megállapításairól a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben okmányokkal alátámasztott jegyzőkönyvet (jelentési) kötelesek készíteni. A jegyzőkönyv tartalmát az ellenőrzött szerv vezetőjével, főkönyvelőjével, valamint érdekelt dolgozóival ismertetni kell. A jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban az érdekeltek észrevételt tehetnek. Az ellenőrzött szerv vezetője, valamint azok a személyek, akik a jegyzőkönyv szerint törvénysértést, mulasztást, vagy más hibát követtek el - a revizor felhívására - három napon belül kötelesek írásbeli magyarázatot adni a megállapított hibák okairól és körülményeiről, továbbá tájékoztatást adni a hibák kiküszöbölése érdekében szükséges intézkedések megtételéről.

(2) Az ellenőrzést végző szerv vezetője az ellenőrzés eredményéről 25 napon belül tájékoztatni tartozik az ellenőrzött szerv vezetőjét. Ha az ellenőrzött szerv nem közvetlen felügyelete alá tartozik, akkor annak felügyeleti szervét is tájékoztatni kell. Amennyiben az ellenőrzést a közvetlen felügyeleti szerv végezte, az a tájékoztatáson kívül a feltárt hiányosságok megszüntetésére utasítást is tartozik adni.

(3) A tájékoztatás alapján az ellenőrzött, illetve a felügyeleti szerv vezetője köteles a szükséges intézkedéseket 15 napon belül megtenni és erről további 1.5 nap alatt az ellenőrzést végző szerv vezetőjét értesíteni.

(4) Az intézkedések végrehajtását az ellenőrzést végző szervnek ellenőriznie kell.

(5) Ha az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedést a pénzügyminiszter nem tartja kielégítőnek, tegyen jelentést a Minisztertanácshoz.

IV. Vegyes és büntető rendelkezések

14. § (1)[10] A minisztériumok, valamint a minisztériumi főigazgatóságok, igazgatóságok, főosztályok revizorait a minisztériumi főkönyvelő javaslatára a miniszter, a minisztérium igazgatóságainak felügyelete alá tartozó középfokú irányító szervek revizorait a közvetlen felügyeleti szerv főkönyvelőjének javaslatára a felügyeleti szerv vezetője nevezi ki. A tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának és egyéb szakigazgatási szerveinek revizorait a végrehajtó bizottság hozzájárulása után a szakigazgatási szerv vezetője, a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek felügyelete alá tartozó középfokú irányító szervek revizorait az illetékes szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki.

(2) A revizorok fegyelmi eljárás alá vonására, más beosztásba való áthelyezésére és felmentésére a kinevezésre illetékes vezető jogosult.

(3) A revizorokat csak ellenőrzési munkakörben szabad foglalkoztatni. A bírósagok, ügyészségek, valamint egyéb nyomozó hatóságok szakértőként csak az igazságügyi szakértővé kinevezett revizorok közreműködését vehetik igénybe

15. § (1)[11] A rendszeres ellenőrzés és a bankellenőrzés irányelveit, módszereit, valamint az ellenőrzés végrehajtásának szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2) Az ellenőrzés részletes feladatait az egyes minisztériumok területére - ideértve a tanácsok végrehajtóbizottságainak szakigazgatási szerveit is - a pénzügyminiszter által megállapított irányelvek alapján a miniszterek állapítják meg.

(3) A pénzügyminiszter ellenőrzi, hogy az irányitó szervek a saját területükön az ellenőrzést szabályszerűen végrehajtják-e.

16. § Fegyelmi eljárást kell indítani az ellen,

a) aki az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetésére szükséges intézkedéseket a megállapított határidő alatt nem teszi meg;

b) aki a hiányosságok megszüntetésére kiadott intézkedéseket nem hajtja végre;

c) aki a jelen törvényerejű rendelet 13. §-ában meghatározott írásbeli magyarázatot az előírt határidőben nem adja meg, vagy aki az írásbeli magyarázat adását megakadályozza;

d) aki az irányítása alatt álló szervek rendszeres ellenőrzésével kapcsolatos feladatait nem teljesíti.

17. §[12]

18. §[13]

19. § (1) A jelen törvényerejű rendelet a devizaellenőrzésre, továbbá a létszám- és béralapellenőrzésre, valamint a számviteli előírások végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések hatályát nem érinti.

(2) Az adóellenőrzés szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg;

20. § (1) A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter - a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium területén szükséges ellenőrzés tekintetében a külügyminiszterrel, a belügyminiszterrel, illetve a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - gondoskodik.

(2) A tanácsok pénzgazdálkodásának megszilárdításáról és a tanácsok gazdasági és pénzügyi hatáskörének kiszélesítéséről kiadott 1.070/1954. (VIII. 29.) számú minisztertanácsi határozat IV/4. pontjának első két mondatában foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára