32/1955. (VI. 8.) MT rendelet
a szabálysértési ügyek intézéséről
I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Szabálysértés
1. § Szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet, valamint a tanács rendelete állapíthat meg.
Eljáró hatóságok
2. § Szabálysértés miatt az eljárás a tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának, illetőleg a rendőrségnek, a tűzrendészeti hatóságnak és a folyamrendészeti hatóságnak (a továbbiakban együtt: bírságoló szerv) hatáskörébe tartozik.
3. § (1) A tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának szabálysértési eljárása és bírságolási jogköre feletti legfelső felügyeletet - a Szabálysértési Tanács útján - a Minisztertanács látja el.
(2) A rendőrség, valamint a tűzrendészeti hatóság szabálysértési eljárása és bírságolási jogköre feletti legfelső felügyeletei a belügyminiszter látja el.
(3) A folyamrendészeti hatóság szabálysértési eljárása és bírságolási jogköre feletti legfelső felügyeletet a közlekedés- és postaügyi miniszter látja el.
Hatáskör
4. § (1) A szabálysértési ügyek intézése általában a tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
(2) A közlekedés rendjével, a lakásbejelentési kötelezettséggel, a személyi igazolvánnyal, a közrend és közbiztonság fenntartásával, valamint a légirendészettel kapcsolatos szabálysértési ügyek intézése a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) A tűzrendészeti szabálysértési ügyek intézése a tűzrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.
(4) A folyamrendészeti szabálysértési ügyek intézése a folyamrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.
5. § Ha a szabálysértés elkövetőjét (a továbbiakban: elkövető) a végrehajtóbizottság igazgatási osztályának hatáskörébe tartozó szabálysértésen felül más bírságoló szerv hatáskörébe tartozó szabálysértés is terheli, a szabálysértések együttes elbírálása a végrehajtóbizottság igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
6. § A végrehajtóbizottság igazgatási osztályának hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben:
a) elsőfokon a járási, a járási jogú városi, illetőleg a városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának vezetője vagy helyette az igazgatási osztály más dolgozója (szabálysértési előadó),
b) másodfokon a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága igazgatási osztályának vezetője vagy helyette a szabálysértési előadó dönt.
7. § A rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben:
a) elsőfokon a Belügyminisztérium járási, városi, városi kerületi osztályának vezetője, vagy az általa megbízott szabálysértési előadó,
b) másodfokon a Belügyminisztérium budapesti, illetőleg megyei főosztályának vezetője vagy az általa megbízott szabálysértési előadó dönt.
8. § A tűzrendészeti hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben:
o) elsőfokon a Belügyminisztérium járási, városi, városi kerületi osztálya tűzrendészeti alosztályának vezetője, illetőleg az egyéb elsőfokú tűzrendészeti hatóság vezetője [62/1952. (VII. 22.) MT rendelet 1. §],
b) másodfokon a Belügyminisztérium budapesti, illetőleg megyei főosztálya tűzrendészeti osztályának vezetője dönt.
9. § A folyamrendészeti hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben:
a) elsőfokon a révkapitányság vezetője, vagy az általa megbízott szabálysértési előadó,
b) másodfokon a Folyamrendészeti és Tengerészeti Hivatal vezetője vagy az általa megbízott szabálysértési előadó dönt.
Illetékesség
10. § (1) Az eljárásra rendszerint az elkövető állandó lakóhelye szerinti bírságoló szerv illetékes.
(2) Az állandó lakóhelyétől huzamosabb ideig távollevő elkövető szabálysértési ügyében az ideiglenes lakóhely (munkahely) szerinti bírságoló szerv is eljárhat.
(3) Ha a szabálysértés üzem működésével, gépjárművel vagy ingatlan kezelésével függ össze, az ügyben az üzem telephelye, a gépjármű üzembentartójának telephelye, illetőleg az ingatlan fekvése szerint illetékes bírságoló szerv jár el.
(4) Ha az ügyben több elkövető szerepel, a lakóhelyek szerint illetékes bírságoló szervek közül az jár el, amelynél a szabálysértés miatt a feljelentést megtették.
11. § (1) Az elsőfokon eljáró azonos jellegű bírságoló szervek között felmerült illetékességi összeütközések ügyében közös felettes hatóságuk végérvényesen határoz.
(2) Ha az összeütközés másodfokon eljáró azonos jellegű bírságoló szervek, vagy olyan elsőfokon eljáró azonos jellegű bírságoló szervek között merült fel, amelyeknek közvetlen felettes hatósága különböző, a végrehajtóbizottságok igazgatási osztályai között felmerült összeütközés esetén a Szabálysértési Tanács, a rendőrség, illetőleg a tűzrendészeti hatóság szervei között felmerült összeütközés esetén a belügyminiszter, a révkapitányságok között felmerült összeütközés esetén pedig a Folyamrendészeti és Tengerészeti Hivatal dönt.
(3) A különböző jellegű bírságoló szervek között felmerült hatásköri vitát a legfelső felügyeletet ellátó érdekelt szervek (3. §) közösen döntik el.
Pénzbírság
12. § A végrehajtóbizottság igazgatási osztálya által szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legkisebb összege 10 forint, legmagasabb összege pedig
a) 1000 forint, ha a szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet állapította meg,
b) 500 forint, ha a szabálysértést a fővárosi, a megyei vagy a megyei jogú városi tanács rendelete állapította meg,
c) 300 forint, ha a szabálysértést a járási, a járási jogú városi vagy a fővárosi (városi) kerületi tanács rendelete állapította meg,
d) 100 forint, ha a szabálysértést a községi tanács rendelete állapította meg.
13. § A rendőrség, a tűzrendészeti hatóság, valamint a folyamrendészeti hatóság szabálysértés miatt 10 forinttól 500 forintig - illetőleg a járási, járási jogú" városi és fővárosi (városi) kerületi tanács rendeletében megállapított szabálysértés esetén 300 forintig, a községi tanács rendeletében megállapított szabálysértés esetén pedig 100 forintig - terjedhető pénzbírságot szabhat ki.
14. § Ha a bírságoló szerv - két vagy több egyesített szabálysértési ügyben - több szabálysértés miatt egy összegben szab ki pénzbírságot, a kiszabható pénzbírság összege nem haladhatja meg az elbírált legsúlyosabb szabálysértésre a jogszabályban megállapított pénzbírság másfélszeresét.
Elkobzás
15. § (1) A bírságoló szerv a szabálysértés megállapítása esetén köteles elkobozni azt a tárgyat, amelynek elkobzását a szabálysértést megállapító jogszabály kifejezetten elrendeli.
(2) Szabálysértés megállapítása esetén az elkobzást akkor is ki kell mondani, ha a pénzbírság kiszabása - bármely okból - nem történt meg.
(3) Az elkobzott tárgyak felhasználása, valamely szerv részére való kiadása, illetőleg értékesítése tekintetében a külön jogszabályokban megállapított rendelkezések irányadók.
II. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA - ELŐZETES INTÉZKEDÉSEK
16. § Szabálysértés miatt eljárásnak csak a szabálysértés elkövetésétől számított hat hónapon belül van helye.
Feljelentés
17. § (1) A szabálysértési eljárás feljelentés vagy a bírságoló szerv hivatalos tudomása alapján indul meg.
(2) A tudomására jutott szabálysértést bárki feljelentheti.
18. § A feljelentést általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírságoló szervnél - szóban vagy írásban - lehet megtenni. Ha a feljelentést más szervnél tették meg, ez a szerv köteles a feljelentést haladéktalanul továbbítani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírságoló szervhez.
A feljelentés kiegészítése
19. § (1) Ha a feljelentés hiányos, a bírságoló szerv a feljelentés kiegészítése iránt intézkedik.
(2) Ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, tartózkodási helyének megállapítása céljából az elkövető lakóhelye szerint illetékes BM járási (városi, városi kerületi) osztály lakcímnyilvántartóját kell megkeresni, aki az esetleg szükséges további intézkedéseket köteles haladéktalanul megtenni.
Áttétel
20. § (1) Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény más bírságoló szerv vagy a bíróság hatáskörébe vagy illetékessége alá tartozik, az ügyet haladéktalanul ehhez kell áttenni.
(2) A katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személy ellen szabálysértés miatt indított ügyet - fegyelmi úton való elintézés végett - az illetékei: parancsnoksághoz kell áttenni.
21. § A bírságoló szerv az ügyet köteles haladéktalanul felterjeszteni legfelső felügyeleti szervéhez, ha bármilyen adat merül fel arra vonatkozólag, hogy a szabálysértést
a) területenkívüliséget vagy személyes mentességet élvező személy, illetőleg
b) mentelmi jogot élvező személy (országgyűlési képviselő) követte el.
Lefoglalás
22. § Ha a feljelentés alapján valószínűnek látszik a szabálysértés ténye, a bírságoló szerv haladéktalanul intézkedni köteles azoknak a tárgyaknak: a lefoglalása iránt, amelyek a szabálysértést megállapító jogszabály értelmében elkobzás alá esnek, illetőleg az eljárás során bizonyítékul szolgálnak.
23. § (1) A lefoglalt dolgot a bírságoló szervnél letétbe kell helyezni. Ha a dolog erre nem alkalmas, vagy fontos ok a dolognak a helyszínen hagyását indokolja, a megőrzés iránt más alkalmas módon kell intézkedni.
(2) A gyorsan romló dolgokat a lefoglalás után értékesíteni kell és az értékesítésből befolyt ellenértéket kell letétbe helyezni.
24. § (1) A lefoglalást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha arra a további eljárás érdekében szükség nincs.
(2) A lefoglalás megszüntetése esetén a dolgot rendszerint annak kell visszaadni, akitől lefoglalták. Ha azonban a dologra más személy alaposnak látszó igényt jelentett be, a dolog visszaadásának az igény elbírálásáig helye nincs.
A feljelentés elutasítása
25. § (1) A bírságoló szerv a feljelentést elutasítja, ha a feljelentés, illetőleg a feljelentés kiegészítése alapján azt állapítja meg, hogy:
a) a feljelentett cselekmény nem szabálysértés,
b) az elkövető a szabálysértés elkövetésekor tizenkettedik évét még nem töltötte be,
c) a szabálysértést elmebeteg állapotban, öntudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, ílletőleg téves feltevésben követték el,
d) az elkövető időközben meghalt,
e) a szabálysértést hat hónapnál régebben követték el,
f) a szabálysértés bírságolását közkegyelem kizárja,
g) a szabálysértés miatt korábban már folytattak le eljárást,
h) az elkövető tartózkodási helvét nem sikerült megállapítani [19. § (2) bek.],
i) a szabálysértés súlya rendkívül csekély és az elkövető személyi és egyéb körülményei a feljelentés elutasítását indokolttá teszik.
(2) A feljelentést elutasító határozatot a feljelentővel abban az esetben közölni kell, ha a feljelentésben polgári jogi igényének megállapítását kérte.
III. FEJEZET
MEGHALLGATÁS
Az elkövető meghallgatása
26. § (1) Ha nincs helye az ügy áttételének vagy a feljelentés elutasításának, a bírságoló szerv az elkövető - szükség esetén pedig a tanúk és a szakértők - meghallgatására határnapot tűz ki.
(2) Ha az ügyben szereplő személyek érdekében vagy más fontos okból szükséges, a meghallgatást a bírságoló szerv székhelyén kívül is meg lehet tartani.
(3) Az idézésben a megidézetteket a meg nem jelenés következményeire figyelmeztetni kell.
(4) A fegyveres és rendészeti testületek tagjait elöljárójuk útján kell megidézni.
27. § (1) A határnapra az elkövetőt azzal kell megidézni, hogy meghallgatása végett tanúival együtt jelenjék meg.
(2) Indokolt esetben a bírságoló szerv tanú megidézését külön is elrendelheti.
28. § (1) Ha az elkövető a kitűzött határnapon szabályszerű idézésre nem jelenik meg, a tanúk és a szakértők azonban megjelentek, a bírságoló szerv köteles a megjelenteket meghallgatni és ha ennek eredményeként az ügy körülményei az elkövető távollétében is tisztázhatók, a meghallgatás alapján határozatot hozni.
(2) Ha a tényállás (1) bekezdésben foglaltak alapján az elkövető távollétében nem tisztázható, a meghallgatásra újabb határnapot kell kitűzni és arra az elkövetőt száz forintig terjedhető rendbírság terhe mellett kell megidézni.
(3) Ha az elkövető távolmaradását alapos okkal kimenti, a távolmaradás miatt rendbírságot kiszabó határozatot hatályon kívül kell helyezni.
(4) Ha a szabálysértés elkövetésének körülményei és a tényállás a feljelentésből tisztázottnak látszanak és az elkövető szabályszerű idézésre nem jelenik meg, ügyében a rendelkezésre álló bizonyítékok vagy a feljelentés alapján kell határozatot hozni.
29. § (1) A meghallgatás nyilvános. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A meghallgatott személyek a jegyzőkönyvnek azt a részét, amely meghallgatásukról szól, felolvasás után aláírják. Az aláírás előtt a meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kívánhatja. Az aláírás megtagadását a megtagadás okának megjelölésével a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
30. § (1) A bírságoló szerv nevében eljáró személy a meghallgatás során az eljárásban résztvevőket az általuk gyakorolható jogokra figyelmeztetni köteles.
(2) Az elkövető a meghallgatott személyekhez kérdéseket intézhet és további személyek meghallgatására vonatkozólag kérelmet terjeszthet elő.
31. § (1) Azt, aki a meghallgatás során a rendet zavarja, a bírságoló szerv nevében eljáró személy rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében pedig száz forintig terjedhető rendbírsággal sújthatja.
(2) A rendzavarás megjelölését és a rendbírságot kiszabó határozatot a meghallgatásról készített jegyzőkönyvbe kell foglalni.
32. § (1) A személyi adatok (név, születési hely, idő, valamint az elkövető anyjának neve, továbbá lakóhely, foglalkozás, családi, vagyoni és kereseti viszonyok) megállapítása után az elkövetőtől meg kell kérdezni, hogy a terhére rótt cselekmény elkövetését beismeri-e, majd részletesen meg kell hallgatni és módot kell neki adni arra, hogy védekezését összefüggően előadhassa.
(2) Ha az elkövető a szabálysértés elkövetését beismeri, a további bizonyítást mellőzni lehet.
Tanú meghallgatása
33. § Tanúként rendszerint azt kell meghallgatni, akinek a szabálysértésről, az elkövető egyéni körülményeiről, továbbá az ügy szempontjából jelentős más tényekről közvetlen tudomása van.
34. § (1) Nem lehet tanúként meghallgatni azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható.
(2) A tanú - ha a titoktartás alól felmentést nem kapott - nem hallgatható meg olyan kérdésekre vonatkozólag, amely államtitoknak minősül, vagy hivatali, illetőleg szolgálati titoktartás kötelezettsége alá esik.
(3) Abban a kérdésben, hogy a titoktartás alóli felmentésre mely hatóság vagy szerv illetékes, a 20/1952. (III. 23.) MT rendeletben foglaltak irányadók.
35. § (1) A bírságoló szerv azt a tanút, aki szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki, vagy meghallgatása előtt engedély nélkül eltávozott, száz forintig terjedhető rendbírsággal sújthatja. Ilyenkor a tanút arra is kötelezni kell, hogy az általa okozott költséget térítse meg.
(2) Ismételt meg nem jelenés vagy eltávozás esetén a tanúval szemben az (1) bekezdésben említett intézkedést meg lehet ismételni.
(3) Ha a tanú távolmaradását (eltávozását) alapos okkal kimenti, a rendbírságra, illetőleg az okozott költség megtérítésére irányadó intézkedést hatályon kívül kell helyezni.
Szakértő meghallgatása
36. § (1) Ha az ügyben jelentős tények vagy egyéb körülmények megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bírságoló szerv szakértőt hallgat meg.
(2) A szakértő az ügy iratait megtekintheti, a meghallgatásoknál jelen lehet, az elkövetőhöz és a tanúkhoz pedig közvetlenül kérdéseket intézhet.
37. § (1) Nem lehet szakértőként alkalmazni azt, aki mint tanú meg nem hallgatható vagy az ügyben egyébként elfogult.
(2) A szakértő véleményét meghallgatása alkalmával szóban adja elő vagy azt - a bírságoló szerv rendelkezéséhez képest - a kitűzött határidő alatt írásban terjeszti be.
(3) A szakértő jogosulatlan távolmaradása. (eltávozása) esetén vele szemben a 35. §-ban megállapított kényszerítő intézkedéseket lehet alkalmazni.
A meghallgatás befejezése
38. § A szabálysértési ügyet lehetőleg a meghallgatásra kitűzött egyetlen határnapon be kell fejezni A bírságoló szerv azonban szükség esetén hivatalból vagy kérelemre újabb meghallgatást rendelhet el.
Eljárási költségek
39. § (1) Eljárási költségek:
a) a nem helybenlakó és külön megidézett tanú megjelenésével szükségképpen felmerülő kiadások,
b) szakértő díja,
c) a jogszabály alapján foganatosított külön eljárás költsége (pl. vegyvizsgálati díj).
(2) Ha a bírságoló szerv az eljárást megszünteti, illetőleg a feljelentést elutasítja, az elkövető készkiadását - az eset összes körülményeinek figyelembevételével - ugyancsak az eljárási költségek közé sorolhatja.
40. § (1) Az eljárási költségeket a pénzbírságot kiszabó határozatban az elkövető terhére kell megállapítani.
(2) Több elkövetőt egyetemlegesen kell az eljárási költségek megfizetésére kötelezni.
(3) A visszavont vagy alaptalan jogorvoslat folytán előállott eljárási költséget a jogorvoslattal élő köteles megtéríteni.
(4) Az eljárási költségeket a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén az állam viseli.
Határozatok
41. § A bírságoló szerv a meghallgatás eredményéhez képest a szabálysértési ügyben pénzbírságot kiszabó, megszüntető vagy áttételt elrendelő határozatot hoz.
42. § (1) A pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és családi körülményeit, anyagi helyzetét, valamint a szabálysértés természetét és elkövetésének körülményeit.
(2) A pénzbírság kiszabását szabálysértés megállapítása esetén is mellőzni kell, ha az elkövetett szabálysértés csekély jelentőségű és a mellőzést az elkövető körülményei indokolják. Ilyen esetben az elkövetőt figyelmeztetni kell a szabálysértés helytelenségére, közölni kell vele a pénzbírság mellőzésének indokait és fel kell hívni őt a helyes magatartásra.
43. § A pénzbírságot kiszabó határozatnak tartalmaznia kell:
a) a bírságoló szerv megjelölését,
b) elkövető nevét, foglalkozását és lakóhelyét,
c) a szabálysértés megjelölését, elkövetésének helyét és idejét,
d) a szabálysértést megállapító jogszabály megfelelő §-ának (pontjának) megjelölését,
e) a kiszabott pénzbírság összegét,
f) a pénzbírság lerovásának módját és azt a figyelmeztetést, hogy a pénzbírságot a lerovás elmulasztása esetén közadók módjára be fogják hajtani,
g) a lefoglalt tárgy elkobzására, visszaadására, illetőleg az igénylőnek polgári perútra utasítására vonatkozó rendelkezést,
h) az eljárási költségekre vonatkozó - az f) pontban foglaltak szerinti - rendelkezést,
i) a határozat rövid indokolását,
j) a fellebbezés lehetőségét és bejelentésének módját,
k) a határozat keltét, az eljáró hivatalos személy aláírását és a bírságoló szerv bélyegzőjét.
44. § A bírságoló szerv megszüntető határozatot hoz abban az esetben, ha a meghallgatás során azt állapítja meg, hogy
a) a szabálysértést nem az a személy követte el, aki ellen az eljárás indult,
b) a 25. §-ban felsorolt valamely ok forog fenn,
c) a 42. § (2) bekezdése alapján a pénzbírság kiszabásának mellőzése indokolt.
45. § Ha a meghallgatás során az ügy áttétele válik szükségessé, a bírságoló szerv áttételt elrendelő határozatot hoz (20. §).
46. § Az ügy érdemében hozott határozatot közölni kell:
a) az elkövetővel (meghatalmazottjával), illetőleg azzal a személlyel, akivel szemben az eljárás folyt, továbbá
b) azzal a személlyel, akinek jogát a lefoglalt tárgyra vonatkozó intézkedés sérti.
Igazolás
47. § (1) Ha az elkövető (meghatalmazottja) valamely határidőt vagy határnapot hibáján kívül elmulasztott, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók.
(2) Az igazolási kérelmet a mulasztástól számított nyolc nap alatt lehet előterjeszteni. Ha azonban a mulasztás csak később jutott az elkövető tudomására, vagy a mulasztás akadálya csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét.
(3) Három hónapon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
48. § (1) Az igazolási kérelem tárgyában az a bírságoló szerv határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt; fellebbviteli határidő elmulasztása esetén a döntés a másodfokon eljáró bírságoló szerv hatáskörébe tartozik.
(2) Ha az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül határozattal el kell utasítani.
(3) Ha a bírságoló szerv határnap elmulasztása esetén az igazolási kérelemnek helyt ad, új határnapot tűz ki és - az eljárás eredményéhez képest - a korábbi határozatot fenntartja, illetőleg annak" hatályon kívül helyezésével új határozatot hoz.
(4) Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a bírságoló szerv a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
IV. FEJEZET
JOGORVOSLATOK
Fellebbezés
49. § (1) A szabálysértési eljárásban hozott határozatok ellen a határozat kézhezvételétől, illetőleg kihirdetésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.
(2) Nincs helye fellebbezésnek az ügy áttételét elrendelő, a meghallgatást kitűző, valamint a fiatalkorú figyelmeztetése esetén az eljárást megszüntető határozat ellen.
50. § Fellebbezéssel élhet:
a) az elkövető vagy helyette házastársa, ha pedig az elkövető fiatalkorú, törvényes képviselője és gondozója (ez utóbbiak az elkövető kifejezett akarata ellenére is),
b) az elkövető meghatalmazottja,
c) az, akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz, az illető rendelkezés ellen.
51. § (1) A fellebbezést a határozatot hozó bírságoló szervnél kell benyújtani.
(2) A fellebbezés felől a másodfokon eljáró bírságoló szerv tizenöt napon belül dönteni köteles.
52. § A fellebbezést a másodfokon eljáró bírságoló szerv érdemi felülvizsgálat nélkül határozattal elutasítja, ha
a) azt nem jogosult terjesztette elő, vagy
b) a fellebbezés előterjesztése az előírt határidő eltelte után történt.
53. § (1) Ha a fellebbezés elintézése előtt az iratok (a meghallgatás) kiegészítése mutatkozik szükségesnek, a másodfokon eljáró bírságoló szerv az iratokat pótlás céljából (újabb meghallgatás foganatosítása végett) az elsőfokon eljárt bírságoló szervnek visszaküldi.
(2) A másodfokon eljáró bírságoló szerv az elsőfokú határozatban megállapított tényállást az iratok alapján kiegészítheti, illetőleg a jogszabályi minősítést helyesbítheti.
54. § A másodfokon eljáró bírságoló szerv az elsőfokú határozatot a fellebbezés elbírálása során
a) hatályában fenntartja, és a fellebbezést elutasítja,
b) megváltoztatja és a pénzbírságot mérsékli vagy felemeli,
c) hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti vagy az ügynek más hatósághoz áttételét rendeli el, vagy - lényeges törvénysértés esetén -új eljárás lefolytatását, illetőleg új határozat hozatalát rendeli el.
55. § (1) A másodfokon eljáró bírságoló szerv a fellebbezés elintézése után az iratokat - határozatának kiadmányaival együtt - visszaküldi az elsőfokú bírságoló szervnek.
(2) Az elsőfokú bírságoló szerv a másodfokon eljáró bírságoló szerv határozatát az érdekeltekkel (46. §) kézbesítés útján közli.
Ügyészi óvás
56. § (1) Az ügyész a hatósága területén működő bírságoló szerveknél felügyel a szabálysértési ügyek intézésének törvényességére.
(2) Az (1) bekezdésben említett felügyelet ellátása során az ügyészt a következő jogok illetik meg:
a) a szabálysértési ügy iratait megtekintheti,
b) bármely szabálysértési ügynek felülvizsgálat céljából az ügyészség részére történő átadását, illetőleg megküldését kívánhatja,
c) tárgyalási joggal részt vehet a szabálysértési ügyben foganatosított meghallgatáson.
57. § (1) Ha az ügyész megállapítja, hogy a bírságoló szerv a jogszabályok megsértésével hozott határozatot (adott ki rendelkezést és utasítást vagy tett egyéb intézkedést), javaslatot tesz a bírságoló szervnek az intézkedés hatályon kívül helyezése és új határozat meghozatala iránt (ügyészi óvás).
(2) Az ügyészi óvásnak a kifogásolt határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
58. § (1) Az ügyészi óvást a határozatot hozó (intézkedő stb.) bírságoló szerv köteles nyolc napon belül megvizsgálni.
(2) Ha a bírságoló szerv az óvást alaposnak tartja, az ügyészi javaslatnak megfelelően korábbi határozatát (intézkedését) hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz (intézkedést tesz).
(3) Ha a bírságoló szerv az óvást alaptalannak tartja, a szabálysértési ügy iratait az óvással, valamint észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából - az óvás bejelentésétől számított nyolc napon belül - köteles felettes szervéhez továbbítani.
(4) A felettes szerv határozata ellen a legfőbb ügyész az illetékes miniszternél vagy a Szabálysértési Tanácsnál óvást emelhet.
V. FEJEZET
A PÉNZBÍRSÁG ÉS AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG BEHAJTÁSA
59. § Az elkövető a pénzbírságot (rendbírságot) és az eljárási költséget a szabálysértési ügyben hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül illeték módjára köteles leróni.
60. § (1) A pénzbírság (rendbírság) és az eljárási költség behajtása az illetékekre vonatkozó jogszabályok szerint történik.
(2) A tíz forintot meg nem haladó rendbírság és eljárási költség behajtásának helye nincs.
(3) A kiszabott pénzbírság (rendbírság) a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt, a megállapított eljárási költség pedig öt év alatt évül el.
61. § (1) A pénzbírság (rendbírság, eljárási költség) megfizetésére az elsőfokú bírságoló szerv - ha ezt az elkövető (a fizetésre kötelezett) kéri - legfeljebb hat hónapi részletfizetést engedélyezhet.
(2) Ha a bírságoló szerv a pénzbírságot (rendbírságot, eljárási költséget) megállapító határozatot a pénzügyi szervnek (illetékcsoportnak) behajtás végett megküldte, a részletfizetést - az illetékekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően -a pénzügyi szerv (illetékcsoport) engedélyezheti.
(3) Az engedélyezhető legkisebb részlet 10 forint.
(4) A kedvezmény a részletek fizetésének elmulasztása esetén visszavonható.
62. § A bírságoló szerv feletti legfelső felügyeletet ellátó szerv (3. §) - az elkövető (a fizetésre kötelezett) kérelmére - a jogerősen kiszabott pénzbírság (rendbírság) elengedését vagy mérséklését, illetőleg a jogerősen elkobzott dolog visszaadását rendelheti el.
VI. FEJEZET
A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
63. § (1) Ha a szabálysértést olyan fiatalkorú (12-18 éves személy) követte el, aki tankötelezett vagy rendszeres iskolai oktatásban részesül, a szabálysértés miatt - a súlyosabb szabálysértések kivételével - rendszerint iskolai fegyelmező intézkedésnek van helye.
(2) A bírságoló szerv az (1) bekezdésben említett esetben a feljelentés, illetőleg a feljelentés kiegészítése alapján a szabálysértés rövid leírását magábanfoglaló megkeresést küld annak az iskolának vezetőjéhez (igazgatójához), amelybe a fiatalkorú jár és ebben felhívja az iskola vezetőjét, hogy a fiatalkorúval szemben az iskola fegyelmező szabályai szerint járjon el.
(3) Az iskola vezetője köteles a fiatalkorúval szemben megfelelő fegyelmező intézkedést alkalmazni és erről a bírságoló szervet értesíteni.
64. § (1) Ha a 63. § alkalmazására nincs lehetőség, illetőleg, ha a bírságoló szerv a 63. § alkalmazását nem tartja célravezetőnek, a bírságoló szerv a szabálysértési ügyben az elkövető meghallgatására határnapot tűz ki.
(2) Ha az elkövető fiatalkorú, de nem tanköteles, vagy nem részesül rendszeres iskolai oktatásban, a súlyosabb szabálysértés miatt ellene indított ügyben a meghallgatás napjáról a lakóhelye szerint illetékes járási (járási jogú városi, fővárosi és városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának oktatási osztályát, mint elsőfokú gyámhatóságot -a szükséghez képest - értesíteni kell.
(3) Tanköteles vagy rendszeres iskolai oktatásban részesülő fiatalkorú meghallgatása esetén -ha ez szükségesnek látszik - az iskola vezetőjét (igazgatóját) értesíteni kell.
65. § (1) A fiatalkorú szabálysértési ügyében kitűzött atárnapra a fiatalkorú gondozóját azzal a felhívással kell megidézni, hogy a fiatalkorút hozza magával, egyúttal figyelmeztetni kell a gondozót a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre.
(2) Ha a megidézett gondozó a határnapon nem jelenik meg vagy a fiatalkorút nem hozza magával, a bírságoló szerv őt száz forintig terjedhető rendbírsággal sújthatja és a fiatalkorú távolmaradásával okozott költség megtérítésére kötelezheti.
(3) Nincs helye a (2) bekezdésben említett intézkedésnek, ha a gondozó igazolja, hogy őt a fiatalkorú távolmaradásában nem terheli felelősség.
66. § Fiatalkorúval szemben csak akkor van helye pénzbírság kiszabásának, ha a fiatalkorú önálló keresettel (vagyonnal, jövedelemmel) rendelkezik és az ügy körülményei - különösen a szabálysértés súlya - a pénzbírság kiszabását indokolttá teszik.
67. § (1) A bírságoló szerv - ha nincsenek meg a 66. §-ban említett feltételek - a szabálysértés miatt a fiatalkorút figyelmeztetésben részesíti.
(2) A figyelmeztetés úgy történik, hogy a bírságoló szerv nevében eljáró személy a fiatalkorút - gondozója jelenlétében - az elkövetett szabálysértésre figyelmezteti és felhívja öt a helyes magatartásra.
(3) A figyelmeztetés megtörténtét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(4) Figyelmeztetés esetén az eljárást - határozattal - meg kell szüntetni E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
VII. FEJEZET
VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
68. § A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyvitelt és ügykezelést a végrehajtóbizottságok igazgatási osztályai tekintetében a Minisztertanács elnöke, a rendőrség és a tűzrendészeti hatóság tekintetében a belügyminiszter, a folyamrendészeti hatóság tekintetében pedig a közlekedés- és postaügyi miniszter külön utasításban szabályozza.
69. § (1) Ez a rendelet nem érinti a rendőrség tagjainak helyszíni bírságolási jogát, amelynek részletes szabályait - az 1953. 16. tvr. IV. fejezetében meghatározott alapelveknek megfelelően - a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(2) A jelen rendelet nem érinti a pénzügyi és vámszabálysértésekre vonatkozó, valamint a külföldiek rendészetével kapcsolatos rendelkezéseket.
70. § Ez a rendelet az 1955. évi július hó 1. napján lép hatályba, a folyamatban lévő ügyeket azonban az eddigi szabályok szerint kell befejezni.
Gerő Ernő s. k.,
a Minisztertanács első elnökhelyettese