1955. évi 36. törvényerejű rendelet

a város- és községrendezés szabályozásáról

A felszabadulás óta építőmunkánk eredményeként eltüntettük a háborús romokat, használhatóvá lettük megrongált épületeinket, számos lakóházat, gyárat, szociális és kulturális létesítményt, új várost építettünk, régi városainkat és községeinket pedig jelentős mértékben továbbfejlesztettük. További feladatunk, hogy a múltban tervszerűtlenül épült városainkat és községeinket szocialista városokká és községekké fejlesszük, és a meglévő épület vagyonunkat megóvjuk.

A város és község fejlesztésének irányelvei

1. § (1) A város, illetőleg a község tanácsának végrehajtóbizottsága köteles a város, illetőleg a község fejlesztésének irányelveit elkészíteni. A fejlesztési irányelveket a tanács hagyja jóvá.

A város - és községfejlesztési irányelveknek tartalmaznia kell a helyi fejlesztési célkitűzéseket, szempontokat és adatokat.

(2) A jóváhagyott város-, illetőleg községfejlesztési irányelvek a város, illetőleg a község általános rendezési tervének jóváhagyásáig a helykijelölés, valamint a város- és községrendezéssel kapcsolatos egyéb kérdések eldöntéséhez a végrehajtóbizottságok szakigazgatási szerveinek alapul szolgálnak.

A város- és községrendezés rendszere

2. § (1) A város- és községrendezési tervek meghatározzák a város, illetőleg a község területének felhasználását, beépítését és biztosítják a beruházások megfelelő elhelyezését.

(2) A város- és községrendezési tervek ütemeit a következő sorrendben kell kidolgozni:

a) rendezési program,

b) általános rendezési terv,

c) részletes rendezési tervek.

(3) A Minisztertanács a sürgősségi és fontossági szempontok figyelembevételével, az Országos Tervhivatal és az Országos Építésügyi Hivatal együttes előterjesztésére évenként kijelöli:

a) azokat a városokat és községeket, amelyeknek rendezési programját, illetőleg általános rendezési tervét el kell készíteni; ezzel egyidejűleg megállapítja a tervek elkészítésének és jóváhagyásra való beterjesztésének időpontjai;

b) azokat a városokat és községeket, amelyeknek rendezési programját jóváhagyásra a Minisztertanács elé kell terjeszteni

A rendezési program

3. § (1) A rendezési program a regionális összefüggések, illetőleg a regionális tervek keretében meghatározza mindazokat a gazdasági, műszaki, kulturális és szociális célkitűzéseket, valamint adatokat, amelyeknek alapján a város, illetőleg a község általános rendezési tervét el kell készíteni.

(2) A rendezési programot a tanács végrehajtóbizottsága készíti el, szükséghez képest tervező szerv közreműködésével, a fejlesztési irányelvek alapján. A rendezési program elkészítéséhez az Országos Tervhivatal bocsátja rendelkezésre a regionális vizsgálatok eredményeit, a távlati (gazdasági) telepítési tervet és a rendelkezésre álló szakmai fejlesztési terveknek a települést érintő részeit. A rendezési program adatait, jóváhagyás előtt, az érdekeit szervekkel az Országos Tervhivatal és az Országos Építésügyi Hivatal együttesen egyezteti.

(3) A rendezési programot - a minisztertanácsi jóváhagyásra fenntartott rendezési programok kivételével - a városok esetében a városi tanács végrehajtóbizottsága; községek esetében a községi tanács végrehajtóbizotlságának előterjesztésére, - az illetékes járási tanács végrehajlóbizottsága észrevételeinek figyelembevételével - a megyei tanács végrehajtóbizottsága hagyja jóvá.

(4) A városi, illetőleg a megyei tanács végrehajtóbizottsága köteles a rendezési program jóváhagyásakor az Országos Tervhivatal és az Országos Építésügyi Hivatal véleményét figyelembe venni.

Az általános rendezési terv

4. § (1) Az általános rendezési terv meghatározza a város, illetőleg a község területének felhasználását, fő közlekedési és közműhálózatát, közmüveit és a város, illetőleg a község általános építészeti kialakítását, a fontosabb létesítmények elhelyezését.

(2) Az általános rendezési tervet a tanács végrehajtóbizottsága a jóváhagyott program alapján készítteti el. A tervező szervet az Építésügyi Minisztérium jelöli ki.

(3) Az általános rendezési tervet az illetékes megyei tanács végrehajtóbizottsága hagyja jóvá. A városi, illetőleg a községi tanács az általános rendezési tervet jóváhagyása előtt megtárgyalja és javaslatával - községek esetében az illetékes járási tanács végrehajtóbizottsága véleményével együtt - terjeszti fel a megyei tanács végrehajtóbizottságához.

(4) Az általános rendezési tervet jóváhagyás előtt a megyei tanács végrehajtóbizottsága a minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel egyez tolni és az egyeztetés után az Országos Építésügyi Hivatalnak bemutatni köteles.

(5) Új városok, Budapest és a megyei jogú városok általános rendezési tervét a Minisztertanács hagyja jóvá.

A részletes rendezési terv

5. § (1) A részletes rendezési terv a város, illetőleg a község egy-egy összefüggő területének beépítési módját, építészeti kialakítását, szabályozási előírásait, a közintézmények és egyéb létesítmények elhelyezését, valamint a közlekedés- és közműhálózatot részletesen határozza meg.

(2) A részletes rendezési tervet a felmerülő fejlesztési feladatokkal kapcsolatban a jóváhagyott általános rendezési terv alapján kell kidolgozni. A részletes rendezési tervet az illetékes tanács végrehajtóbizottsága készítteti el. A tervező szervet az Építésügyi Minisztérium jelöli ki.

(3) A részletes rendezési tervet az illetékes megyei tanács végrehajtóbizottsága hagyja jóvá. A városi, illetőleg a községi tanács a részletes rendezési tervet jóváhagyás előtt megtárgyalja és javaslatával - községek esetében az illetékes járási tanács végrehajtóbizottsága véleményével együtt - terjeszti fel a megyei tanács végrehajtóbizottságához.

(4) Az Országos Építésügyi Hivatal által kijelölt egyes részletes rendezési terveket jóváhagyás előtt az építészeti kialakítás felülvizsgálata céljából az Országos Építésügyi Hivatalhoz be kell mutatni.

(5) Új városok, Budapest és a megyei jogú városok részletes rendezési tervét a Minisztertanács hagyja jóvá.

Vegyes rendelkezések

6. § (1) A város- és községrendezés alapvető szabályzatait, irányelveit és normáit az építésügyi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács - az Országos Építésügyi Hivatal véleményének meghallgatása után - hagyja jóvá. A város- és községrendezés egyéb szabályzatait, irányelveit és normáit az építésügyi miniszter készíti el, illetve hagyja jóvá.

(2) A város- és községrendezési tervek elkészítéséhez szükséges adatokat, valamennyi szerv köteles a megyei tanács (fővárosi, megyei jogú városi tanács) végrehajtóbizottságának rendelkezésre bocsátani.

(3) A Minisztertanács indokolt esetben elrendelheti az általános és részletes rendezési terveknek együttesen, továbbá különösen indokolt esetben a részletes rendezési terveknek az általános rendezési terv kidolgozása előtt való elkészítését. Általános és részletes rendezési tervet ezekben az esetekben is csak a jóváhagyott rendezési program alapján szabad készíteni.

(4) A város- és községrendezési tervek jóváhagyására illetékes szervek kötelesek a tervek benyújtásától/számított 6 hónapon belül érdemben határozni.

(5) A jóváhagyott város- és községrendezési tervek módosítására és megváltoztatására az új tervek készítésére es jóváhagyására vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) Budapest és az új városok városrendezési terveire vonatkozólag szükséges eltérő rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.

Hatálybaléptető rendelkezések

7. § (1) A jelen törvényerejű rendelet 1956. január 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról az Országos Építésügyi Hivatal elnöke, az építésügyi miniszter és a város- és községgazdálkodási miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - gondoskodik.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1951. évi 1. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Nagy Dániel s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára