3/1955. (I. 11.) MT rendelet

a katonai bíróságok szervezetéről

A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetérő. szóló 1954. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a katonai bíróságokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § (1) A bírósági szervezeti törvény értelmében (1954. évi II. törvény 34. és 46. §) a Magyar Népköztársaságban a katonai bíráskodást a következő bíróságok gyakorolják:

1. a katonai bíróságok,

2. a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága.

(2) A Legfelsőbb Bíróság keretén belül a katonai bíráskodás gyakorlására katonai kollégiumot kell szervezni (1954. évi II. törvény 43. és 46. §).

2. § (1) A katonai bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma az igazságszolgáltatás gyakorlása során azokat a feladatokat látják el, amelyeket az 1954. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság bíróságai számára megszabott.

(2) A katonai bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma az általános bírósági feladatok ellátása mellett bírói eljárásukkal

a) közreműködnek a Néphadsereg, valamint egyéb fegyveres és rendészeti testületek fegyelmének megszilárdításában,

b) a törvényben megállapított büntetésekkel sújtják a haza védelme és biztonsága ellen támadó árulókat, kémeket, kártevőket és a dolgozó nép egyéb ellenségeit,

e) büntetik azokat, akik kivonják magukat a katonai szolgálat alól, megszegik szolgálati kötelességüket, az elöljáró parancsával szembehelyezkednek, elherdálják a katonai vagyont vagy más módon vétenek a katonai fegyelem, a szolgálati rend vagy a Népköztársaság törvényei ellen,

d) a haza iránti feltétlen odaadásra, áldozatvállalásra, a katonai eskü hűséges megtartására, öntudatos fegyelemre nevelik a fegyveres erők tagjait.

3. § (1) A katonai bíróságok hivatásos bíráinak és a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma hivatásos bíráinak a bírói működésükkel kapcsolatos fegyelmi ügyeiben a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi fanácsa jár el.

(2) Az (1) bekezdés esetén kívül a katonai bírósági szerveknek, úgyszintén az Igazságügy-minisztérium katonai főosztályának katonai személyzete felett a katonai fegyelmi jogkört szolgálati elöljáróik gyakorolják a Néphadseregre irányadó szabályok alapján.

4. § (1) A katonai bíróságoknak és a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának bírái és egyéb beosztottjai, valamint az Igazságügy-minisztérium katonai főosztályának beosztottjai - a (3) bekezdésben említettek kivételével - katonai szolgálatot teljesítenek. Szolgálati viszonyukra a Néphadseregre irányadó általános szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyeket tiszti rendfokozatba alezredesig bezárólag az igazságügyminiszter javaslatára a honvédelmi miniszter, ezredesi rendfokozatba az igazságügyminiszter és a honvédelmi miniszter együttesen előterjesztett javaslatára a Minisztertanács, ennél magasabb rendfokozatba pedig a Népköztársaság Elnöki Tanácsa lépteti elő, illetőleg nevezi ki

(3) Az (1) bekezdésben említett szerveknél segédszemélyzetként alkalmazott polgári személyek munkaviszonya tekintetében a Néphadsereg polgári alkalmazottaira irányadó általános szabályokat kell alkalmazni.

(4) A katonai bírósági szervek és az Igazságügy-minisztérium, katonai főosztályának létszámát, valamint az egyes munkaköröket az igazságügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

(5) A katonai bírósági szervek és az Igazságügy-minisztérium katonai főosztályának személyi és anyagi ellátmányáról a Honvédelmi Minisztérium gondoskodik.

A katonai bíróságok

5. § (1) A törvény értelmében (1954. évi II. törvény 32. §) katonai bíróságok működnek:

a) egyes magasabb katonai egységek (fegyvernemek, hadtestek és a szükséghez képest hadosztályok) mellett,

b) egyes nagyobb helyőrségekben.

(2) Az egyes magasabb katonai egységek mellett működő bíróságok illetékessége kiterjed a megfelelő magasabb katonai egység állományába tartozó személyek által elkövetett bűncselekményekre.

(3) Az egyes nagyobb helyőrségekben működő bíróságok járnak el a magasabb katonai egységek mellett működő bíróságok illetékessége alá nem tartozó mindazon bűncselekmények esetében, amelyeket az illetékességi területükön követtek el.

6. § A katonai bíróságokat - az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően - az igazságügyminiszternek a honvédelmi miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján a Minisztertanács állítja fel, illetőleg szünteti meg.

7. § (1) A katonai bíróságok hatáskörébe tartozik az eljárás a Néphadsereg és egyéb fegyveres és rendészeti testületek tagjai által - a szolgálati viszonyuk tartama alatt - elkövetett bármely bűntett miatt.

(2) A katonai bíróság hatásköre a törvényben meghatározott esetekben polgári személyekre is kiterjed.

8. § (1) A katonai bíróságok elnökéi és hivatásos bíráit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja három évre (1954. évi II. törvény 36. §). A katonai bírósághoz hivatásos bíróvá a Néphadsereg tisztjei és tábornokai választhatók meg.

(2) A katonai bíróság hivatásos bíráiként megválasztásra kerülő jelöltek neveit az igazságügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben terjeszti fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsához.

(3) A katonai bírósághoz megválasztott hivatásos bírákat a megfelelő beosztásba a honvédelmi miniszterrel egyetértésben az igazságügyminiszter nevezi ki; ugyanígy történik a katonai bíróság hivatásos bíráinak az egyik katonai bíróságtól a másik katonai bírósághoz való áthelyezése is.

(4) A Belügyminisztérium határőrség és belső karhatalom katonai bíróságának tekintetében az igazságügyminiszter a (2) és (3) - bekezdésekben foglalt jogait a belügyminiszterrel is egyetértve gyakorolja.

9. § (1) A katonai bíróságok ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg háromévi időtartamra (1954. évi II. törvény 10. és 36. §-ai).

(2) A katonai bírósághoz népi ülnökké a Néphadsereg valamint az egyes fegyveres és rendészeti testületek 20. életévüket betöltött büntetlen előéletű tagjait lehet megválasztani (1954. évi II. törvény 10. §).

(3) A katonai bíróság népi ülnökeiként megválasztásra kerülő jelöltek neveit az igazságügyminiszter a honvédelmi miniszterrel - az egyes fegyveres és rendészeti testületek tagjait illetően pedig az illetékes miniszterrel is - egyetértésben terjeszti fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsához.

(4) A népi ülnököket évenként összesen legfeljebb egyhónapi időtartamra lehet igénybe venni. A népi ülnökök bírósághoz való behívásának és beosztásának rendjét a katonai bíróság elnöke állapítja meg.

10. § A katonai bíróságokon az egyes ügyekben eljáró tanács bírái a terheltnél alacsonyabb rendfokozati csoportba tartozó személyek nem lehetnek.

11. § A katonai bíróságok és az illetékes parancsnokságok a honvédelmi, illetőleg fegyelmi érdekek megfelelő érvényesítése céljából együttműködni kötelesek. Ennek az együttműködésnek az érdekében

a) a katonai bíróság elnöke tájékoztatja az illetékes parancsnokságot a bíróság gyakorlata során észlelt tapasztalatairól, javaslatokat tesz a fegyelem megerősítése érdekében szükséges intézkedésekre és segítséget nyújt a bűncselekmények megelőzésére irányuló munkában,

b) a parancsnok tájékoztatja a katonai bíróság elnökét az alakulat fegyelmi helyzetéről.

A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma

12. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol a katonai bíróságok bírói működése és ítélkezése tekintetében (1954. évi II. törvény 41. §).

(2) A katonai kollégium a törvény értelmében (1954. évi II. törvény 46. §) tárgyalja:

a) elsőfokon a legfőbb ügyész által a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott büntető ügyeket,

b) másodfokon a katonai bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket és fellebbezési óvásokat,

c) a katonai bíróságok jogerős határozatai ellen a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által benyújtott törvényességi óvásokat.

13. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke az őt megillető jogokat a katonai bíróságok tekintetében is gyakorolja.

(2) A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyik helyettese.

14. § (1) A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának hivatásos bíráit az Országgyűlés választja öt évre (1954. évi II. törvény 40. §).

(2) A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumában hivatásos bíróvá a Néphadsereg főtisztjeit és tábornokait lehet jelölni és megválasztani.

15. § (1) A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának népi ülnökeit az Országgyűlés választja öt évre (1954. évi II. törvény 40. §). A népi ülnököket a Néphadsereg, valamint az egyes fegyveres és rendészeti testületek főtisztjei és tábornokai közül lehet jelölni és megválasztani.

(2) A népi ülnököket a Legfelsőbb Bíróság elnöke esetenként hívja be.

16. § (1) A katonai bíróságok a hatáskörükbe utalt ügyekben egy hívatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkeznek, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény értelmében a katonai bíróság tanácsa három hívatásos bíróból áll.

(2) Az egyes ügyekben eljáró tanács bírái a terheltnél alacsonyabb rendfokozati csoportba tartozó személyek nem lehetnek. A Legfelsőbb Bíróság elnökének engedélyével egyes ügyekben a tanács bírái alacsonyabb rendfokozati csoportba tartozó bírók is lehetnek.

Az Igazságügyminisztérium katonai főosztálya

17. § (1) A katonai bíróságok működése felett a felügyeletet az igazságügyminiszter látja el (1954. évi II. törvény 17. §).

(2) A felügyelet ellátására az Igazságügyminisztériumban külön főosztályt kell szervezni (az Igazságügyminisztérium katonai főosztálya).

18. § (1) Az Igazságügyminisztérium katonai főosztálya az igazságügyminiszternek van alárendelve.

(2) A katonai főosztály vezetője az igazságügy-miniszter egyik helyettese.

(3) A katonai főosztály vezetőjének helyetteseit és egyéb tiszti állományú beosztottjait a honvédelmi miniszterrel egyetértésben az igazságügyminiszter nevezi ki.

19. § (1) A katonai főosztály a katonai bíróságok működése feletti felügyelet gyakorlása során

a) javaslatokat készít a katonai bíróságok szervezetére és létszámára,

b) javaslatokat készít a hivatásos bírák és a népi ülnökök választására,

c) ellenőrzi a katonai bíróságok munkáját, elemzi az ítélkezés gyakorlatát, tájékoztatja a bíróságokat a gyakorlati munka kérdéseiről,

d) szabályozza a katonai bíróságok ügyrendjének és statisztikájának formáját és módszereit,

e) feldolgozza és értékeli a katonai bíróságoktól érkező statisztikai adatokat,

f) megszervezi, irányítja és ellenőrzi a katonai bírák és bírósági beosztottak kiképzését és továbbképzését,

g) intézi a hivatásos bírák és beosztottak személyi ügyeit,

h) biztosítja a Néphadsereg tartalékos bírói állományát, annak kiképzését és továbbképzését.

(2) Az Igazságügyminisztérium katonai főosztályának szervezetére, ügykörére és ügyvitelére vonatkozó részletes rendelkezéseket az igazságügy-miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

20. § A katonai bíráskodásban a honvédelmi, illetőleg fegyelmi érdekek érvényesítését az igazságügyminiszter és az illetékes miniszterek kölcsönös együttműködése biztosítja. Ennek során

a) az igazságügyminiszter a szükséghez képest tájékoztatja az illetékes minisztert a katonai bíróságok gyakorlatáról és a Néphadsereg, illetőleg a fegyveres és egyéb rendészeti testületek fegyelmi helyzetével kapcsolatban felmerült kérdésekről és javaslatokat tesz a katonai bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekmények általános megelőzésére irányuló munkával kapcsolatban,

b) az illetékes miniszter a szükséghez képest tájékoztatja az igazságügyminisztert a Néphadsereg, illetőleg az egyes fegyveres és rendészeti testületek fegyelmi helyzete alapján mindazokról a kérdésekről, amelyeknek ismerete az eredményes katonai bíráskodás feladatainak megvalósítását elősegíti.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

21. § Amennyiben a jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, a katonai bírósági szervek tekintetében is a bíróságokra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

22. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével a Katonai Felsőbíróság megszűnik. Egyidejűleg meg kell alakítani a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának katonai kollégiumát.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésekor a Katonai Felsőbíróság előtt folyamatban levő ügyekben az eljárást a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma folytatja le és fejezi be.

23. § A jelen rendelet hatálybalépésével a Honvédelmi Minisztérium igazságügyi csoportfőnöksége megszűnik. Ezzel egyidejűleg meg kell szervezni az Igazságügyminisztérium katonai főosztályát.

24. § (1) A hivatásos bírák és népi ülnökök megválasztásáig a katonai bíróságok hivatásos bíráit a honvédelmi miniszterrel egyetértésben az igazságügyminiszter, a katonai bíróságok elnökét a honvédelmi miniszter és az igazságügyminiszter közös előterjesztésére a Minisztertanács, a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának elnökét, elnökhelyettesét és hivatásos bíráit pedig a honvédelmi miniszternek és az igazságügyminiszternek közösen tett javaslatára a Minisztertanács által tett előterjesztés alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezi ki. A népi ülnököket az előbb említett ideig az illetékes miniszterek jelölik, illetőleg a magasabb parancsnokok vezénylik.

(2) Az igazságügyminiszter az (1) bekezdésben foglalt jogait a Belügyminisztérium határőrség és belső karhatalom katonai bírósága tekintetében a belügyminiszterrel is egyetértve, illetőleg a honvédelmi miniszterrel és a belügyminiszterrel közösen gyakorolja.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a katonai bíróságok elnökeinek, hivatásos bíráinak és népi ülnökeinek választásával kapcsolatos jelölés rendjét, valamint a népi ülnökök részvételével kapcsolatos részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel egyetértésben külön rendeletben állapítsa meg.

25. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszter és a honvédelmi miniszter gondoskodik.

Nagy Imre s. k.,

a Minisztertanács elnöke