5/1955. (IX. 10.) NpM rendelet
a zeneoktatói munkaközösségek és a magánzencaktatás szabályozásáról szóló 57/1955. (VIII. 31.) MT rendelet végrehajtásáról
Az 57/1955. (VIII. 31.) MT rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § A zeneoktatói működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) kiadására irányuló kérelmet a Népművelési Minisztérium művészetoktatási föosztályához kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a legmagasabb zenei végzettséget igazoló bizonyítványt. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes működési engedély (3. §) iránti kérelmek benyújtására is.
2. § (1) Hangszer-, illetőleg énekoktatásra jogosító működési engedélyt az kaphat, aki
a) a Zeneművészeti Főiskolán művészi, tanári, illetőleg művész-tanári oklevelet, vagy a Főiskola valamely hangszeres vagy ennek tanszakán végbizonyítványt szerzett;
b) zeneművészeti szakiskolában szaktanári oklevelet vagy hangszeres, illetőleg ének tanszakon végbizonyítványt szerzett;
c) a volt Nemzeti Zenedében vagy Fővárosi Felsőbb Zeneiskolában hangszeres, illetőleg ének tanszakon végbizonyítványt szerzett.
(2) Zeneelmélet és szolfézs oktatására jogosító működési engedélyt az kaphat, aki
a) a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán végbizonyítványt szerzett;
b) a Zeneművészeti Főiskolán elvégezte a volt középiskolai énektanárképzöt, illetőleg a tanítóképző intézeti ének-zene tanárképzőt;
c) elvégezte a Zeneművészeti Főiskola énekszaktanítói tanfolyamát vagy karvezető, illetőleg középiskolai tanárképző és karvezető tanszakát;
d) a Zeneművészeti Főiskolán a volt egyházkarnagyi tanszakon oklevelet szerzett;
e) a zeneművészeti szakiskola zeneszerzés-előkészítő vagy karvezető előkészítö tanszakát elvégezte;
f) a volt Nemzeti Zenede vagy Fővárosi Felsőbb Zeneiskola zeneszerzés tanszakán végbizonyítványt szerzett;
g) a pedagógiai főiskola általános iskolai énektanári szakán oklevelet szerzett.
(3) A hangszer, illetőleg ének és a szolfézs-zeneelmélet oktatására jogosító engedély - a megfelelő képzettség igazolása esetén - együttesen is kiadható.
(4) Működési engedélyt az a zeneoktató is kaphat, aki az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott képesítéssel azonos jellegű képesítését külföldön szerezte meg.
3. § (1) Azok a zeneoktatók, akik a 2. §-ban meghatározott képesítéssel nem rendelkeznek, zeneoktatási tevékenységüket 1956. szeptember 1. napjáig ideiglenes működési engedély alapján folytathatják. Eddig az időpontig valamely zeneművészeti szakiskolában hangszer- (ének-), illetőleg szolfézszene-elmélet oktatói vizsgát tehetnek; a vizsga alapján végleges működési engedélyt lehet szerezni. A vizsga anyagát és feltételeit külön utasítás szabályozza.
(2) Azok a zeneoktatók, akik 50. életévüket 1955. szeptember 1. napjáig betöltötték, a 2. §-ban meghatározott képesítés, illetőleg a jelen § (1) bekezdésében meghatározott vizsga letétele nélkül is kaphatnak működési engedélyt, feltéve, hogy tízévi zeneoktatói munkásságot igazolnak.
4. § A munkacsoport-zeneiskolák abban az esetben folytathatják működésüket, ha a munkacsoport tagjai a jelen rendelet rendelkezései szerint zeneoktatói munkaközösségbe tömörülnek.
5. § (1) Azoknak a zeneoktatóknak, akik munkaközösségbe kívánnak tömörülni, a munkaközösség engedélyezésére vonatkozó kérelmüket együttesen, írásban, három példányban kell előterjeszteniük a munkaközösség székhelye szerint illetékes járási, illetőleg városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának népművelési szakigazgatási szervénél. A kérelemben fel kell tüntetni a munkaközösség vezetőjének és tagjainak nevét, lakcímét, működési engedélyének tárgyát és számát. valamint a munkaközösség helyét.
(2) Ha a munkaközösséget valamely szerv (szakszervezet, kultúrotthon stb.) pénzzel vagy egyébként (helyiség-, hangszerjuttatással stb.) támogatja, a vezető megválasztásához ennek a szervnek hozzájárulása is szükséges. Az írásbeli hozzájárulást ilyen esetben csatolni kell a munkaközösség engedélyezése iránti kérelemhez.
(3) A munkaközösség székhelye szerint illetékes járási, illetőleg városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának népművelési szakigazgatási szerve az engedélyezés tárgyában hozott döntését a kérelem mindhárom példányára rávezeti és annak egy-egy példányát kiadja a munkaközösségnek, valamint ugyanazon tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének, a kérelem harmadik példánya pedig a népművelési szakigazgatási szervnél marad.
6. § (1) A munkaközösségek az állami zeneiskolák számára kiadott tantervek és óratervek alapján működnek, az egy-egy növendékre eső tanítási időtartam is azonos az állami zeneiskolák tanítási idejével.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől csak a népművelési miniszter engedélyével lehet eltérni.
(3) A munkaközösségben fizetendő tandíj mértéke az állami zeneiskolák tandíjának legmagasabb ősszegét (az 1955/56. tanévben havi 70 forint) nem haladhatja meg.
7. § (1) Abban az esetben, ha a munkaközösség az oktatást a munkaközösség vezetőjének vagy valamely tagjának lakásában folytatja, a helyiség használati díja és az egyéb dologi kiadások címén csak a ténylegesen felmerült és igazolt költségeket lehet a munkaközösség bevételeiből levonni.
(2) A munkaközösség vezetőjét a vezetéssel összefüggő szervezési és adminisztratív munkáért minden egyes növendék után havonként legfeljebb 3 forint díjazás illeti meg.
(3) A munkaközösség vezetőjének óraszáma nem lehet több, mint a munkaközösség azonos hangszert oktató tagjainak átlagos óraszáma.
(4) Két vagy több munkaközösségnek ugyanaz a zeneoktató csak a népművelési miniszter engedélyével lehet tagja, kivéve ha kizárólag szolfézs, illetőleg zeneelmélet tanításával foglalkozik.
8. § A munkaközösség működését a jelen rendelettel nem érintett kérdésekben a munkaközösség ügyrendje szabályozza. Az ügyrendet minden egyes munkaközösség maga állapítja meg. Az ügyrendnek tartalmaznia kell a munkafeltételeket, a fizetendő tandíjak összegét és feloszlásának, illetőleg felhasználásának módját. Az ügyrendet jóváhagyás végeit fel kell terjeszteni a munkaközösség engedélyezésére illetékes népművelési szakigazgatási szervhez [5. § (1) bek.].
9. § Működési engedéllyel rendelkező zeneoktatók, illetőleg engedélyezett zeneoktatói munkaközösségek kultúrházak, kultúrotthonok, szakszervezetek vagy más tömegszervezetek keretében is működhetnek.
10. § Állami zeneoktatási intézménnyel munkaviszonyban álló tanárok magánzeneoktatást, illetőleg zeneoktatói munkaközösségi működést csak a munkáltató intézmény vezetőjének hozzájárulásával fejthetnek ki. A magánzeneoktatói működést - annak megkezdését követő nyolc napon belül - ilyen esetben is be kell jelenteni a tanár lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályához.
11. § (1) Azok az állami zeneoktatási intézménnyel munkaviszonyban nem álló zeneoktatók, akik oktatói működésüket a jelen rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg és a működési engedélyre vonatkozó kérelmüket 1955. szeptember 20. napjáig előterjesztették, zeneoktatói tevékenységüket a működési engedélyük kiadása tárgyában hozott döntésig, de legkésőbb 1955. november 1. napjáig működési engedély nélkül tovább folytathatják.
(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt megalakított munkacsoport-zeneiskolák volt engedélyesei, illetőleg tagjai zeneoktatói munkaközösségük engedélyezésére vonatkozó kérelmüket 1955. november 15. napjáig terjeszthetik elő és az engedélyezés tárgyában hozott döntésig, de legkésőbb 1955. december 31. napjáig a munkacsoport engedély (5. nélkül tovább működhet. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a volt magánzeneiskolák engedélyeseire és pedagógusaira is, amennyiben munkaközösségbe tömörülnek.
12. § (1) Az öntevékeny művészeti csoportok szakmai vezetőinek munkafeltételeiről szóló 32-I-376/ 1954. (Np. K. 22-23.) NpM utasítás hatályát a jelen rendelet nem érinti. Az említett munkakör betöltéséhez továbbra is a Népművészeti Intézet által kiadott működési engedély szükséges.
(2) Az öntevékeny művészeti csoport szakmai vezetője a munkakörében kifejlett akár egyéni, akár csoportos oktatásért a munkaviszonya alapján járó munkabéren felül külön díjazást nem igényelhet.
13. § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; az 5.000/1947. (VIII. 1.) VKM rendelet hatályát veszti.
Darvas József s. k.,
népművelési miniszter