70/1955. (XII. 17.) MT rendelet
a vállalatok béralapellenőrzéséről
A Minisztertanács a vezetők jogkörének a bér-alapgazdálkodás területén való kiszélesítése, továbbá a bérfegyelem megszilárdítása érdekében a következőket rendeli:
1. § (1) Béralap az az összeg, amelyet a népgazdasági tervben, valamint a részlettervekben munkabérek, illetve más munkabérjellegű kiadások kifizetésére irányoznak elő.
(2) Munkabért, vagy más munkabérjellegű kiadást csak a béralap terhére szabad folyósítani, a béralap csak ilyen kiadásokra használható fel.
(3) A béralapba tartozó kiadások részletezését a jelen rendelet melléklete tartalmazza. A pénzügyminiszter a béralapba tartozó kiadások körét az Országos Tervhivatal elnökével és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben megváltoztathatja.
2. § (1) A miniszterek a népgazdasági tervből az igazgatóságok és vállalatok részire megállapított negyedéves termelési értéket, valamint a negyedéves béralapot minden negyedév első hónapjának huszadik napjáig havi részletezésben közöljék a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: Bank). A tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok tekintetében a termelési érték és a béralap havi részletezését megyei szinten a miniszter, míg a vállalati részletezést a megyei tanács végrehajtóbizottsága illetékes szakigazgatási szervének vezetője közli a Bankkal.
(2) A miniszterek a jóváhagyott béralapból a Minisztertanács által a tervjóváhagyás alkalmával meghatározott mértékig tartalékot képezhetnek. A tartalékból a miniszter a felügyelete alá tartozó bármely népgazdasági ágnál engedélyezhet felhasználást.
(3) A termelési (forgalmi, teljesítményi stb.) értéket változatlan áron (ahol a tervjóváhagyás csak folyóáron történik, ott folyóáron) számított teljes termelés (forgalom stb.) alapján, a béralapot pedig az alábbi részletezésben kell a Banknak bejelenteni:
a) a munkások ("forgalomtól függő kereskedelmi alkalmazottak", forgalmi alkalmazottak) teljes béralapja,
b) a nem munkásállományú (műszaki, adminisztratív és egyéb - nem ipari, kisegítő, forgalomtól nem függő kereskedelmi, állományonkívüli - alkalmazottak, ipari tanulók stb.) dolgozók prémium nélküli béralapja,
c) a nem munkásállományú dolgozók (100 százalékos tervteljesítés esetén járó) prémiuma.
(4) A nem munkásállományú dolgozók (100 százalékos tervteljesítésért járó) prémiumának összegét a minisztériumoknak az igazgatóságok béralapterveinek megállapítása során az alkalmazottak béralapján belül el kell különíteniük. Az igazgatóságokra megállapított prémiumkeretet vállalatokra tovább bontani és a vállalatok tekintetében a Bankhoz bejelenteni nem kell.
(5) Az igazgatóságok kötelesek a vállalatokkal a 100 százalékos tervteljesítés esetén járó prémiumösszegeket a vállalati pénzügyi, önköltségi stb. terveknél történő figyelembevétel érdekében előirányzatként közölni.
(6) A miniszterek a Banknál bejelentett negyedéves béralaptervek havi részletezését a minisztérium negyedéves tervének keretein belül az egyes hónapokra nézve az illető hónap 16. napjáig tett újabb bejelentéssel átcsoportosíthatják.
(7) A Bank nem fogadhatja el az (1)-(6) bekezdések szerint tett bejelentést akkor, ka a miniszter által bejelentett termelési és béralapadatokból számított bérhányad (100 Ft termelési értékre cső munkabér) több, mint a Minisztertanács által jóváhagyott tervek szerint számított bérhányad. Kivételt képez az az eset, ha a bérhányad, illetve a béralap emelkedését a tartalékkeret felhasználása idézi elő.
3. § (1) A vállalat a munkásállományú dolgozók részére jóváhagyott béralapot a tervteljesítés arányában felemelt, vagy csökkentett mértékben használhatja fel (relatív felhasználás). Abban az esetben, ha külön határozatok a terv túlteljesítését megtiltják, a vállalat a munkásállományú dolgozók béralapjai 100 százalékos tervteljesítésig relatív módon használhatja fel. Amennyiben a vállalat tervét tiltó jogszabályok ellenére is túlteljesíti, a munkásállományú dolgozók béralapja csak abszolút módon használható fel.
(2) A vállalat a nem munkásállományú dolgozók részére jóváhagyott béralapot csak a jóváhagyott összeg erejéig használhatja fel (abszolút felhasználás).
(3) A Bank a vállalatok béralaptúllépését vagy megtakarítását a munkásállományú dolgozóknál az (1) bekezdés, a nem munkásállományú dolgozóknál a (2) bekezdés szerint állapítja meg. A nem munkásállományú dolgozóknál elért megtakarítás a munkásállományú dolgozók béralaptúllépésének fedezetére felhasználható.
(4) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a béralapellenőrzés a jelen rendelet életbelépésének időpontjában abszolút módon történik, a béralapfelhasználást a Bank a munkások állománycsoportjában továbbra is abszolút módon ellenőrzi,
4. § (1) A vállalatok a műszaki és adminisztratív alkalmazottak részére prémiumot csak az igazgatóság által engedélyezett prémiumösszegen belül fizethetnek.
(2) Az igazgatóság a vállalat részére prémiumösszeget csak a számára jóváhagyott prémiumkereten belül engedélyezhet.
(3) Az igazgatóság prémiumkeretét meghaladó összeg a vállalatok részére csak akkor engedélyezhető, ha
a) a minisztérium által az igazgatóság részére megállapított, munkásállományú dolgozók béralapjában a relatív felhasználás mellett mutatkozó megtakarítás erre fedezetet nyújt, vagy, ha
b) a minisztérium az igazgatóság prémiumkeretének túllépését más igazgatóságok prémiumkeretében elért megtakarításból, vagy a minisztérium béralap tartalékkeretéből fedezi, vagy, ha
c) a kerettúllépés szükségessége a termelési vagy önköltségi terv túlteljesítése miatt állott elő, feltéve, hogy az igény az önköltségcsökkentési (nyereségbefizetési) terv túlteljesítésével elért megtakarításnak (negyedéves többletnyereségnek) 50 százalékát nem haladja meg.
5. § A vállalat a jóváhagyott béralap kihasználásáról a Bankkal havonként köteles elszámolni. Az elszámolásban külön kell kimutatni a munkásállományú dolgozók béralapjának felhasználását, külön a nem munkásállományú dolgozók prémium nélküli béralapjának felhasználását és külön a nem munkásállományú dolgozók részére kifizetett prémium összegét.
6. § (1) A vállalat béralapgazdálkodásáért elsősorban a vállalat igazgatója felelős. A vállalat főkönyvelője a vállalaton belüli béralapellenőrzésért, a bérfizetési időpontok betartásáért, a főmérnök (forgalmi főosztály vezető, áruforgalmi főosztály vezető) a tervszerű béralapgazdálkodás műszaki feltételeinek biztosításáért és megtartásáért felelős.
(2) Ha a vállalat a béralapot túllépi, a Bank a túllépésről a vállalat közvetlen irányító szervét értesíti.
(3) A közvetlen irányító szerv vezetője köteles -a termelékenység fokozott emelésével, az igazgatási költségek csökkentésével stb. haladéktalanul gondoskodni a túllépés okainak megszüntetéséről. Köteleznie kell a vállalatot arra, hogy a túllépést a következő hat hónapon - az állami gazdaságoknál, az építőiparban, az élelmiszeriparban tizenkét hónapon - belül megtakarítsa. A megtett intézkedésről a Bankot 30 napon belül tájékoztatni kell.
(4) Ha az irányító szerv vezetője nem intézkedik, vagy ha a túllépést a vállalat a (3) bekezdésben előírt idő alatt nem, vagy csak részben takarítja meg, a túllépést követő 6. (illetve 12.) hónapban a Bank a meg nem takarított összeget nem folyósíthatja. A Bank ebben az esetben a meg nem takarított összeget csak a szakminiszter (helyettese) engedélyével fizetheti ki.
(5) A vállalat közvetlen irányító szervének vezetője indokolt esetben - a Bank értesítése mellett - felmentheti a vállalatot a megtakarítási kötelezettség alól abban az esetben, ha a túllépést az irányítása alá tartozó más vállalatok által elért megtakarításokból fedezi.
(6) A miniszter a 2. § (2) bekezdése szerinti tartalékkerete, vagy béralapmegtakarításainak terhére engedélyezheti egyes, vállalatok, illetve irányító szervek béralapjának túllépését és vállalhatja annak fedezetét.
7. § (1) A minisztérium jóváhagyott béralapjával a miniszter (tanácsi szakigazgatási szerv vezetője), az igazgatóság jóváhagyott béralapjával az igazgatóság vezetője gazdálkodik és felelős annak felhasználásáért.
(2) A minisztériumok, illetve az igazgatóságok a munkásállományú dolgozók béralapját a 3. § (1) bekezdésében meghatározott módon, a nem munkásállományú dolgozók béralapját az engedélyezett összeg erejéig használhatják fel.
(3) A Bank a minisztériumok, illetve az igazgatóságok béralaptúllépését vagy megtakarítását a 3. és 4. §-okban foglaltak figyelembevételével a vállalati túllépések és megtakarítások összesítése útján állapítja meg.
(4) Ha a minisztérium negyedévi béralapját I százalékot meghaladó mértékben túllépi, arról a miniszter köteles a Minisztertanácsnak igazoló jelentést tenni és egyben közölni a túllépést előidéző okok megszüntetésére telt intézkedéseket.
8. § (1) A béralaptúllépés miatt kártérítésre lehet kötelezni a vállalat igazgatóját, főmérnökét (forgalmi főosztálya, áruforgalmi osztálya vezetőjét), főkönyvelőjét, munkaügyi osztálya vezetőjét és annak az önálló üzemegységnek vezetőjét, ahol a béralaptúllépés felmerült, valamint ezeken kívül is mindazokat, akik a túllépést előidézték.
(2) Az illetékes miniszter határoz a béralaptúllépéssel okozott kár megtérítése és a kártérítés összege felől. A kártérítés összege egy éven belül a kártérítésre kötelezett személy két havi összjövedelméig terjedhet.
(3) A kártérítés összegét a Pénzügyminisztérium által meghatározott költségvetési számlára kell befizetni.
9. § A Pénzügyminisztérium és a Bank a béralapellenőrzés során a béralapok felhasználását az irányító szerveknél és a vállalatoknál a helyszínen is ellenőrizheti.
10. § (1) Jelen rendeletnek a minisztériumokra vonatkozó rendelkezéseit a vállalatok irányításával megbízott egyéb országos hatáskörű szervekre is alkalmazni kell.
(2) A béralapok felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatban a miniszter jogkörét a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok tekintetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága illetékes szakigazgatást szervének vezetője gyakorolja.
(3) Ha a vállalat számláját a Magyar Beruházásí Bank vezeti, a jelen rendeletnek a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Beruházási Bankra kell alkalmazni.
11. § (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából vállalat az állami vállalat, tröszt, az egyesülés, a központ, az iroda.
(2) A termelési értékek és béralapok bejelentése, valamint a béralapok felhasználásának módja tekintetében - ideértve relatív -elhasználás esetén a bérfelhasználási kulcs mértékének megállapítását is - a pénzügyminiszter az illetékes miniszter javaslatára az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a jelen rendeletben foglaltaktól eltérő eljárást is engedélyezhet.
(3) A pénzügyminiszter a jelen rendelet rendelkezéseit - az érdekelt főfelügyeleti szervvel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben -egyéb tervkötelezett szervekre is kiterjesztheti.
12. § (1) A jelen rendelet 1956. évi január hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
(2) A tanácsok gazdasági megerősítéséről szóló 1.091/1954. (XI. 5.) számú minisztertanácsi határozat IV. részének F) 8. d), továbbá G) pontjaiban foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.
(3) A vállalati béralapgazdálkodásról szóló 23/1953. (V. 21.) MT rendelet - a 15. § a) pontja, továbbá a 16-19. §-ok kivételével - hatályát veszti.
Hegedüs András s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 70/1955. (XII. 17.) MT rendelet 1. § (3) bekezdéséhez.
A béralapba tartozó kiadások:
1. a teljesített darabszám után járó bérek (egyenes, vagy progresszív darabbér, pótidő),
2. a teljesített munkaidő után járó bérek (időbér),
3. prémium,
4. a jutalékok (pl. kereskedelmi felvásárlóknál, vendéglátóipari kiszolgáló személyzetnél stb.) tekintet nélkül arra, hogy ezt alapfizetésként, vagy alapfizetésükön felül kapják,
5. a dolgozó önhibáján kívül selejtes munkadarabokért járó bérek,
6. az állásidőre, fagyszünetre járó bérek,
7. a készenléti díjak,
8. a túlórapótlékok és túlóradíjak, átalányok, a munkaszüneti napon végzett munkák díjai,
9. egyéb pótlékok, így:
a) a munka különleges körülményei miatt járó pótlékok (például földalatti, meleg, hideg, veszélyességi, magassági, éjszakai, egészségre ártalmas munka után járó pótlékok, módszerpótlékok stb.),
b) a különleges beosztás, vagy képesítés után járó pótlékok (pl. csoportvezetők pótléka, korpótlék, mankópénz, nyelvtudási pótlék stb.),
c) személyi pótlék,
10. a tanulók és átképzősök oktatásáért, munkamódszer átadásért járó pótlék és prémiumok,
11. az üzemi gyakorlatot folytató technikumi tanulók részére járó bérek,
12. hűségjutalmak,
13. a kiegészítő fizetések, éspedig:
a) az alap- és pótszabadság ideiére járó bér,
b) a munkaszüneti napokra munkateljesítés nélkül járó bér,
c) az étkezési és tisztálkodási szünetre fizetett bér,
d) az állami kötelezettségek teljesítése miatt, vagy más, a törvényben megengedett okból mulasztott munkaidőre járó bér,
e) a tanulmányi munkaidőkedvezmény után fizetett bér,
f) a szoptató anyák munkaidőkedvezménye után fizetett bér
g) a le nem töltött felmondási időre járó bér,
h) a tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött dolgozók bére, ha az a vállalatot terheli,
14. a pénzértékben megtervezett természetbeni juttatások és szolgáltatások értéke, amennyiben azt a dolgozók térítés nélkül kapják,
15. a vállalat állományába tartozó, felfüggesztett személyeknek járó bér,
16. a szerzői, fordítói, lektori, szakértői stb. díjak,
17. az állományba tartozó, vagy állományonkívüli személyek részére járó azok az egyéb kiadások, amelyeknek a béralap terhére való folyósítását (pl. előadói, fellépési stb. díjak) MT rendelet, határozat, vagy a pénzügyminiszternek az OT elnökével és az illetékes miniszterrel egyetértésben kiadott utasítása elrendeli.
Nem tartoznak a béralap keretébe:
1. a munkabér után járó és a vállalatot terhelő adók és társadalombiztosítási járulékok,
2. a kiküldetési, külszolgálati és különélési díjak, utazási költségek és átalányok, a dolgozó tulajdonában lévő szerszámért, vagy annak használatáért fizetett díjak, áthelyezési költségek,
3. újítási, ésszerűsítési díjak és jutalmak,
4. a miniszteri vagy igazgatói alapból kifizetett egyszeri jutalmak, beruházási összegből fizetett prémiumok, jubileumi jutalmak, versenyjutalmak és hasonló különleges jutalmak,
5. a vállalat segélyalapjából folyósított segélyek,
6. a társadalombiztosítás keretében nyújtott segélyek, családi pótlékok stb.,
7. az első tényleges katonai szolgálatra behívott dolgozók részére kifizetésre kerülő összeg.
8. a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak fizetett családi segélyek,
9. a nyugdíjak és kegydíjak,
10. a munkavédelmi kiadások (védőétel, melegítő ital, védőöltözet),
11. a munkaruha, formaruha, vagy egyenruha szolgáltatásával járó kiadások,
12. a vállalati szociális és kulturális intézmények, (bölcsődék, napközi otthonok, kultúrházak, sporttelepek, üdültetés) fenntartásához való hozzájárulás,
13. a toborzási jutalmak,
14. az újítások kivitelezése érdekében történt bérjellegű juttatások, amennyiben azok az 53/1955. (VIII. 25.) MT rendelet 31. § (1) bekezdésében említett külön fedezet terhére kerülnek kifizetésre.