23/1953. (V. 21.) MT rendelet

a vállalati béralapgazdálkodásról

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a béralapokkal való gazdálkodás tervszerűségének fokozása, továbbá az állami és bérfegyelem érvényesítése céljából a következőket rendeli:

I. A vállalati béralap

1. §

(1) A béralap az az összeg, amelyet a népgazdasági tervben, valamint a részlettervekben munkabérek kifizetésére irányoznak elő.

(2) Munkabért vagy más munkabérjellegű kiadást (2. §) csak a béralap terhére szabad folyósítani.

2. §

A béralap terhére kell előirányozni és kifizetni

1. a teljesített darabszám után járó béreket (egyenes vagy progresszív darabbér, pótidő),

2. a teljesített munkaidő után járó béreket (időbér).

3. a prémiumot,

4. a jutalékokat (pl. kereskedelmi felvásárlóknál, vendéglátóipari kiszolgáló személyzetnél stb.) tekintet nélkül arra, hogy ezt alapfizetésként vagy alapfizetésükön felül kapják,

5. a dolgozó önhibáján kívül selejtes munkadarabokért járó béreket,

6. az állásidőre járó béreket,

7. a készenléti díjakat,

8. a túlórapótlékokat és túlóradíjakat, a munkaszüneti napon végzett munkák pótlékait és díjait,

9. egyéb pótlékokat, így

a) a munka különleges körülményei miatt járó pótlékokat (pl. földalatti, meleg, hideg, veszélyességi, magassági, éjszakai, egészségre ártalmas munka után járó pótlékok, módszerpótlékok stb.),

b) a különleges beosztás vagy képesítés után járó pótlékokat (pl. csoportvezetők pótléka, korpótlék, mankópénz, nyelvtudási pótlék stb.),

c) a személyi pótlékot,

10. a tanulók és átképzősök oktatásáért, munkamódszerátadásáért járó pótlékokat és prémiumokat,

11. az üzemi gyakorlatot folytató technikumi tanulók részére járó béreket,

12. a hűségjutalmakat,

13. a kiegészítő fizetéseket, éspedig

a) az alap- és pótszabadság idejére járó bért.

b) a munkaszüneti napokra munkateljesítés nélkül járó bért,

c) az étkezési és tisztálkodási szünetre fizetett bért,

d) az állami kötelezettségek teljesítése miatt, vagy más, a törvényben megengedett okból mulasztott munkaidőre járó bért,

e) a tanulmányi munkaidőkedvezmény után fizetett bért,

f) a szoptató anyák munkaidő kedvezménye után fizetett bért,

g) a le nem töltött felmondási időre járó bért,

h) a tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött dolgozók bérét, ha az a vállalatot terheli,

14. a pénzértékben előre megtervezhető természetbeni juttatások és szolgáltatások értékét, amennyiben az a dolgozók térítés nélkül kapják,

15. a vállalat állományába tartozó, felfüggesztett személyeknek járó bért,

16. a fordítói, lektori, szakértői stb. díjakat, kivéve ha ezekre vonatkozólag külön jogszabály máskép rendelkezik,

17. az állományba tartozó vagy állományonkívüli személyek részére járó azokat az egyéb kiadásokat, amelyeknek a béralap terhére folyósítását külön jogszabály rendeli (pl. előadói, fellépési stb. díjak).

3. §

Nem tartoznak a béralap keretébe

1. a munkabér után járó és a vállalatot terhelő adók és társadalombiztosítási járulékok,

2. a kiküldetési, külszolgálati és különélési díjak, útiköltségek és átalányok, a dolgozó tulajdonában lévő szerszámért vagy annak használatáért fizetett díjak, áthelyezési költségek,

3. újítási, észszerűsitési díjak és jutalmak,

4. a miniszteri vagy igazgatói alapból fizetett egyszeri jutalmak, beruházási összegből fizetett prémiumok, jubileumi jutalmak, versenyjutalmak és hasonló különleges jutalmak,

5. a vállalat segélyalapjából folyósított segélyek,

6. a társadalombiztosítás keretében nyújtott segélyek, családi pótlékok stb.,

7. az első tényleges katonai szolgálatra behívott dolgozók részére kifizetésre kerülő összeg,

8. a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak fizetett családi segélyek,

9. a nyugdíjak és a kegydíjak,

10. a munkavédelmi kiadások (védőétel, melegítő ital, védőöltözet),

11. a munkaruha, formaruha, vagy egyenruha szolgáltatásával járó kiadások,

12. a vállalati szociális és kulturális intézmények (bölcsődék, napközi otthonok, kultúrházak, sporttelepek, üdültetés) fenntartásához való hozzájárulás,

13. a toborzási jutalmak.

4. §

A béralapból nem szabad leszámítani azokat az összegeket, amelyeket a dolgozók munkaibéréből törvény, vagy törvényes rendelkezés alapján vonnak le (pl. hatósági letiltás, kártérítés, előleg, részletfizetés).

5. §

(1) A Minisztertanács által jóváhagyott termelési érték- és béralap terveket az Országos Tervhivatal elnöke a jóváhagyástól számított 15 napon belül közli a Magyar Nemzeti Bankkal.

(2) A miniszterek minden negyedév első hónapjának 16. napjáig havi részletezésben, de állománycsoportokra való felbontás nélkül kötelesek közölni a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy a jóváhagyott termelési értéket és béralapot az igazgatóságok, illetőleg a vállalatok között hogyan osztották fel. A miniszterek a Magyar Nemzeti Bankhoz bejelentett terveket a minisztérium tervének keretein belül az egyes hónapokra nézve az illető hónap 10. napjáig tett újabb bejelentéssel módosíthatják.

(3) A Magyar Nemzeti Bank köteles ellenőrizni, hogy az egyes igazgatóságok, illetőleg vállalatok részére meghatározott béralap összege ne haladja meg a Minisztertanács által a minisztérium részére jóváhagyott béralapot.

II. A béralapgazdálkodás

6. §

(1) A miniszter a minisztérium jóváhagyott béralapjával a törvényes rendelkezések korlátai között önállóan gazdálkodik. Ez a jog az egyes igazgatóságoknak a miniszter által megállapított béralapjára nézve az igazgatóság vezetőjét is megilleti. Az önálló gazdálkodás körében a vállalati béralaptúllépések fedezetére fel lehet használni az ugyanabban a hónapban más vállalatoknál elért béralapmegtakarítások összegét. A pénzügyminiszter által kijelölt idényiparágakban a megtakarításokat egy-egy negyedéven belül lehet a túllépések fedezetére felhasználni.

(2) A béralapok megtartásáért, a túllépések okainak megvizsgálásáért és a túllépést eredményező okok megszüntetéséért a minisztérium béralapja tekintetében a miniszter, az igazgatóság béralapja tekintetében pedig a miniszterrel együtt az igazgatóság vezetője is felelős.

(3) Ha a minisztérium havi béralapját túllépi, a miniszter köteles ezt a pénzügyminiszter tudomására hozni s erről egyúttal a Minisztertanácsnak jelentést tenni.

7. §

A vállalat béralapjának megtartásáért, - ideértve az állománycsoportonként meghatározott béralap megtartását is - a vállalat igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője felelős. Az igazgató, a főmérnök és a főkönyvelő felelősek azért is, hogy a dolgozók munkabérüket a szabályszerű bérfizetési időpontban akkor is megkapják, ha a vállalat az engedélyezett béralapot túllépte.

8. §

(1) Ha a vállalat teljes béralapját, hat hónapon belül - akár egymást követő hónapokban, akár megszakításokkal - háromízben túllépte, a béralap túllépéséért felelősökkel szemben kártérítési kötelezettségei lehet megállapítani. A terv teljesítésétől nem függő béralapellenőrzés (10. §) esetén ez a rendelkezés a prémium kifizetéséből eredő harmadszori túllépésekre nem vonatkozik.

(2) Béralaptúllépés címén kártérítésre lehet kötelezni a vállalat igazgatóját, főmérnökét, főkönyvelőjét és a munkaügyi osztály vezetőjét, továbbá ha a túllépésben vétkesek, az önálló üzemegységek vezetőit, főmérnökeit, főkönyvelőit és munkaügyi osztályaik vezetőit, továbbá nagyvállalatoknál az illetékes főosztályvezetőket, egyéb vállalatoknál az illetékes osztályvezetőket. A kártérítést - az arra kötelezhetők körén belül - adott esetben a vállalat felelős vezetőire, ha pedig a béralaptúllépés valamelyik önálló üzemegységénél fordul elő, az illető üzemegység felelős vezetőire, továbbá az olyan egyéb üzemegységek vezetőire is ki kell szabni, amelyeknek rendszeres béralaptúllépése okozta a vállalat ismételt béralaptúllépését.

(3) Kártérítésként legfeljebb a felelős személyek égy havi munkabérének 50%-át szabad kiszabni. A megállapított összeget a munkabérből a havi munkabér legalább 10%-át, legfeljebb 33%-át kitevő részlétekben kell levonni.

(4) A béralap túllépéssel okozott kár megtérítése felől az illetékes miniszter határoz. A miniszter kivételes esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételektől eltérően már az első béralaptúllépéskor is kötelezheti a felelős személyeket a túllépéssel okozott kár megtérítésére.

(5) Az illetékes miniszter a kártérítést elengedheti, ha a vállalat a túllépést 3 hónapon belül megtakarítással ellensúlyozza.

9. §

(1) Ha a vállalat jogosulatlan bérfizetés vagy más szabálytalanság miatt lépte túl béralapját és kétségtelenül megállapítható, hogy valamelyik üzemegységének dolgozói illetéktelenül magasabb keresethez jutottak, a miniszter az illetékes szakszervezet elnökségének meghallgatása után megtilthatja az illető üzemegységre eső munkabér kifizetését a béralaptúllépés, illetőleg a jogtalan bértöbblet, vagy annak egy része erejéig.

(2) A csalárd módon jogosulatlanul felvett összeget a rendelkezéseket megszegő vagy egyéb szabálytalanságot elkövető munkavállalókkal vissza kell fizettetni, illetve bérükből le kell vonni.

III. A béralap felhasználásának bankszerű ellenőrzése

10. §

A béralap felhasználásának bankszerű ellenőrzéséről a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank útján gondoskodik. A Magyar Nemzeti Bank a béralap megtartását havonként az egész vállalatra vonatkozólag egy összegben, összevontan ellenőrzi, a státusba tartozó munkakörökben dolgozók alapbérének alakulását azonban ezen belül külön is vizsgálja.

11. §

(1) A vállalat tervében jóváhagyott teljes béralapot a Magyar Nemzeti Bank a tervteljesítés arányában felemelt, vagy csökkentett mértékben folyósítja (teljesítéshez viszonyított - relatív - ellenőrzés)

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési rendszert kell alkalmazni

a) valamennyi ipari vállalatnál,

b) azoknál az egyéb vállalatoknál, amelyeknél a Magyar Nemzeti Bank a munkások állománycsoportjában a jelen rendelet hatályba lépésekor ilyen ellenőrzést gyakorol,

c) azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az ellenőrzésnek ezt a módját az illetékes miniszter javaslatára, a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben elrendeli.

(3) A (2) bekezdésben nem említett esetekben a Magyar Nemzeti Bank a dolgozók munkabérének kifizetéséhez szükséges összeget a jóváhagyott béralap erejéig folyósítja (a terv teljesítésétől nem függő - abszolút - ellenőrzés).

(4) A pénzügyminiszter az illetékes miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a béralapellenőrzés más módját is engedélyezheti.

12. §

Azokban az iparágakban, amelyekben a béralap folyósítása a tervteljesítéssel nem egyenlő arányban történik, a béralapfolyósításnak a tervteljesítéshez viszonyított arányát a pénzügyminiszter az illetékes miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben állapítja meg.

13. §

(1) Ha a vállalat a jóváhagyott teljes béralapot túllépi, a Magyar Nemzeti Bank a teljes béralapot meghaladó összeg kifizetését megtagadja, kivéve, ha a túllépés kifizetését az arra jogosult szerv engedélyezte. A teljes béralap 1%-át meg nem haladó, de legfeljebb 3.000 Ft-ig terjedő béralaptól lépést a Bank engedély nélkül is kifizethet.

(2) A béralaptúllépés kifizetésének engedélyezése a következő szabályok szerint történik:

a) ha a túllépés a tröszt (egyesülés, illetőleg az igazgatóság) béralapjának túllépését nem eredményezi, a túllépés kifizetését a tröszt (egyesülés, illetőleg az igazgatóság) vezetője engedélyezheti;

b) Ha az igazgatóság béralapját az irányítása alá tartozó vállalatok béralaptúllépése következtében túllépi, az igazgatóság alá tartozó valamennyi vállalat béralaptúllépésének kifizetését - annak összegére tekintet nélkül - csak a miniszter vagy helyettese engedélyezheti;

c) Ha a vállalat a béralapot 6 hónapon belül akár egymást követő hónapokban, akár megszakításokkal három ízben túllépte, a Magyar Nemzeti Bank a harmadszori és a hat hónapon belül esetleg előforduló további béralaptúllépéseket, azok összegére tekintet nélkül, csak a miniszternek vagy helyettesének engedélye alapján fizetheti ki;

d) Amennyiben a vállalat béralapját 10%-ot meghaladó mértékben lépi túl, a túllépés kifizetését kizárólag a miniszter, vagy helyettese engedélyezheti akkor is, ha a túllépés az igazgatóság béralapján belül, más vállalatoknál elért megtakarításokkal ellensúlyozható.

14. §

A Magyar Nemzeti Bank, a minisztériumok, igazgatóságok és a vállalatok béralapfelhasználásáról a pénzügyminisztert, az Országos Tervhivatal elnökét és a Központi Statisztikai Hivatalt, illetve - külön kérésre - az illetékes minisztereket havonként tájékoztatja.

IV. Büntető rendelkezések

15. §

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntett miatt két évig terjedhető börtönnel büntetendő az aki

a) olyan kiadást, amelyet a béralap terhére kell fedezni, nem az erre a célra folyósított összegből fizettet ki:

b) béralaptúllépést az arra illetékes szerv engedélye nélkül fizettet ki.

16. §

A tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. törvényerejű rendelet 7. §-a értelmében bűntett miatt két évig terjedhető börtönnel kell büntetni azt, aki a béralapellenőrzés során elrendelt adatszolgáltatás körében tudva valótlan adatokat szolgáltat.

17. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az aki

a) munkabért a megállapított időponttól eltérő időpontban fizettet ki;

b) a Magyar Nemzeti Bank béralapellenőrzési tevékenységét akadályozza.

(2) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

18. §

A 15. és 17. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt a büntető eljárást csak az Állami Ellenőrző Központ, a pénzügyminiszter vagy az illetékes miniszter feljelentésére lehet megindítani. Ha a feljelentést nem az illetékes miniszter tette, őt a feljelentésről értesíteni kell.

19. §

A béralapellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank a büntető feljelentéstől, illetőleg a felügyeleti hatóság egyéb intézkedésétől függetlenül a 2.095/30/1952. minisztertanácsi határozat III. 2. pontjában meghatározott pénzügyi rendszabályokat alkalmazhatja.

V. Vegyes rendelkezések

20. §

(1) Jelen rendelet hatálya az állami vállalatokra és az állami költségvetés keretén kívül gazdálkodó egyéb állami szervekre (tröszt, központ, egyesülés, iroda stb.) terjed ki; a jelen rendeletnek a vállalatokra vonatkozó rendelkezéseit az állami költségvetés keretén kívül gazdálkodó összes állami szervekre alkalmazni kell.

(2) A pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a jelen rendelet rendelkezéseit az egyéb tervkötelezett vállalatokra, valamint ezeknek irányító szerveire is kiterjesztheti s egyidejűleg meghatározhatja, hogy a jelen rendeletet ezekre a szervekre milyen eltérésekkel kell alkalmazni.

21. §

(1) Ennek a rendeletnek a minisztériumokra vonatkozó rendelkezéseit a vállalatok irányításával megbízott egyéb központi szervekre is alkalmazni kell.

(2) Ha a vállalat számláját nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem más pénzintézet vezeti, a jelen rendeletnek a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó rendelkezéseit a számlavezető pénzintézetre kell alkalmazni.

22. §

A jelen rendeletnek a tanácsok irányítása alá tartozó trösztökre és vállalatokra való alkalmazását a pénzügyminiszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben külön szabályozza.

23. §

A jelen rendelet hatálybalépésével a béralapgazdálkodás egyes kérdéseiről szóló 215/1951. (XII. 23.) MT rendelet, a 27/2/1951. NT és a 383/21/1951. NT határozatok, továbbá a 2.062/19/1952. és a 2.087/28/1952. minisztertanácsi határozatok hatályukat vesztik.

Rákosi Mátyás s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Tartalomjegyzék