11/1956. (IV. 24.) MT rendelet

a lakóházszövetkezetek szervezéséről és a szövetkezeti társasházak építéséről

Az állam abból a célból, hogy a dolgozók saját otthont szerezhessenek és ezzel lakásviszonyaikat megjavíthassák, társasházakat épít és az ezekben lévő lakásokat kedvezményes vételárért - lakóházszövetkezetek útján - a dolgozók személyi tulajdonába adja; ezen felül a lakások megszerzésének megkönnyítésére hosszúlejáratú kölcsönt és a jelen rendeletben szabályozott egyéb kedvezményeket biztosít.

I.

A lakóházszövetkezetekről általában

1. §

A lakóházszövetkezet célja

A lakóházszövetkezet (továbbiakban: szövetkezet) a dolgozók önkéntes egyesülése abból a célból, hogy az állam által felépített társasházakban:

a) saját megtakarításaik, valamint az állam által nyújtott kölcsön és támogatás felhasználásával maguknak saját otthont biztosítsanak;

b) a lakás használatbavétele után annak rendeltetésszerű használatáról, a ház kezeléséről, üzemeltetéséről, valamint karbantartásáról, tatarozásáról (felújításáról) együttesen gondoskodjanak.

2. §

Az állam által nyújtott kedvezmények

(1) Az állam a szövetkezetek és tagjai részére a következő kedvezményeket biztosítja:

a) az építkezéshez szükséges házhelyet a telekjuttatás általános szabályai szerint, ,a lelek árának megtérítése ellenében juttatja a tagok részére;

b) viseli a szövetkezeti lakások tervezésével, a típustervek helyszínre alkalmazásával kapcsolatos költségeket, valamint a közművesítés, a közműbekötés költségeit;

c) amennyiben a szövetkezeti tag vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, a vételárból (építési költségből) kedvezmény illeti meg;

d) az előtakarékossági és előtörlesztési összegekkel [12. § (1) és (2) bekezdés] csökkentett vételár kiegyenlítésére hosszúlejáratú kölcsönt;

e) a szövetkezeti házak részére 15 éves teljes házadómentességet;

f) a szövetkezeti lakás öröklés útján való első megszerzése alkalmával az örökösödési illeték alóli mentességet biztosít;

g) az Országos Takarékpénztár (következőkben: Takarékpénztár) az előtakarékossági összeg, valamint az előtörlesztés címén befizetett összegek után a lakás átadásáig a kölcsön kamattal azonos (2%-os) kamatot térít, melyei a tartozás törlesztésére számol el.

(2) A tag vállalt kötelezettségeinek teljesítése esetén az építési költségnek csak az állami kedvezmény levonása után fennmaradó részét köteles az államnak megtéríteni.

3. §

A szövetkezet szervezése

(1) Szövetkezeteket üzemek, vállalatok - a szakszervezetek helyi szerveinek (üzemi szakszervezeti bizottságok) közreműködésével - továbbá a tanácsok végrehajtóbizottságai szervezhetnek. Ennek megfelelően

a) üzemi (vállalati) szövetkezetek,

b) területi szövetkezetek szervezhetők.

(2) A szövetkezetek megalakulása után az engedélyezett taglétszám keretén belül további szervezést maga a szövetkezet is végezhet.

(3) A szövetkezet önálló jogi személy, meghatározatlan időre alakul; a szövetkezetet az igazgatóság képviseli.

4. §

A szövetkezetek megalakításának engedélyezése

(1) A szövetkezet szervezéséhez a város- és községgazdálkodási miniszter engedélye szükséges. A szövetkezet szervezését olyan területen lehet engedélyezni, ahol az állami lakásépítési terv keretében szövetkezeti lakásépítkezésre sor kerül és a felépítésre kerülő lakások száma a szövetkezeti tagok lakásigényeinek kielégítésére - az erre megállapított határidőn belül - lehetőséget biztosít.

(2) A város- és községgazdálkodási miniszter a szövetkezet taglétszámát, a felépíteni tervezett lakások számának figyelembevételével, szövetkezetenként - egyedileg - állapítja meg.

(3) Szövetkezetet lehet szervezni egyes szövetkezeti társasházakra külön, vagy több szövetkezeti társasházra közösen is. (Például üzemi szövetkezetek esetén egy összefüggő területen felépülő társasházakra.)

(4) A szövetkezel működését csak a szövetkezetek nyilvántartásába történi feljegyzés után kezdheti meg.

5. §

A szövetkezeti tagság

(1) A szövetkezet tagjai:

a) munkások és alkalmazottak,

b) szellemi szabadfoglalkozásúak,

c) nyugdíjasok lehetnek,

amennyiben a szövetkezet tagjaként való felvételüket az üzem (vállalat, hivatal, intézmény stb.) vezetője és a szakszervezeti bizottsága, szellemi szabadfoglalkozásúak esetében a lakóhelyük szerint illetékes tanács végrehajtóbizottsága és az illetékes társadalmi szervezet (írószövetség stb.), nyugdíjasok esetében pedig a lakóhelyük szerint illetékes tanács végrehajtóbizottsága javasolja.

(2) A szövetkezet alapító tagjai (a szervezés engedélyezését kérők) az engedély megadása után alakuló közgyűlésen választják meg a szövetkezet ügyvezetőjét és igazgatóságát, továbbá megállapítják az alapszabályt.

(3) A szövetkezetbe való felvételt saját kezűleg aláírt és két tanú aláírásával ellátott nyilatkozattal kell kérni, s annak benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az előtakarékossági összeg [12. § (1) bekezdés] befizetését is. A befizetés igazolását a kérelemhez kell csatolni. A felvétel tárgyában az igazgatóság javaslata alapján a közgyűlés határoz. Akit a közgyűlés a tagok sorába nem vesz fel, annak az általa befizetett előtakarékossági összeget vissza kell fizetni.

(4) A tagnak a szövetkezeibe való belépéskor írásban (kötelezvényben) kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy:

a) a jelen rendelet 12. és 13. §-ában meghatározott fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, illetőleg a törlesztő részleteknek az illetményből való levonásához hozzájárul;

b) a szövetkezeti alapszabályokat megtartja;

c) amennyiben a felszabadulás után olyan lakás kiutalásában részesült, amelyhez saját anyagi erőből nem járult hozzá (pl. újonnan épített állami lakóházban kapott kiutalást, nem csere, vagy leválasztás útján jutott lakáshoz stb.), a lakást a szövetkezeti lakóházba történő beköltözéskor kiürítve a tanács végrehajtóbizottsága rendelkezésére bocsátja.

(5) Nem lehet lakóházszövetkezet tagja az, aki - vagy együttélő házastársa -

a) valamely lakásépítő szövetkezetnek, vagy lakóházszövetkezetnek már tagja;

b) tulajdonosa olyan lakás céljait szolgáló háznak, házrésznek, vagy öröklakásnak, amely jogos lakásigényét kielégíti és abban lakik.

(6) Az (5) bekezdés b) pontban foglalt rendelkezése nem vonatkozik azokra a földalatti munkahelyeken dolgozó bányászokra, akik munkahelyükre költözés céljából kívánnak szövetkezeti lakáshoz jutni és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a más településen lévő lakóházukkal kapcsolatos tulajdonviszonyukat (eladással, vagy egyéb módon) a szövetkezeti lakóházba való költözés előtt megszüntetik

6. §

A tagság megszűnik:

a) a tulajdonjog átruházásával,

b) a tag halálával,

c) a lakásnak jogerős bírói ítélettel történi elkobzásával.

II.

A szövetkezeti lakások felépítése, a szövetkezet működése

7. §

A szövetkezeti építkezés

(1) A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium - a tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervei útján - évenként közli az egyes szövetkezetekkel, hogy a megalakítási engedélyben megjelölt helyen - a szövetkezet céljaira - az év folyamán hány lakás kerül felépítésre.

(2) A szövetkezeti lakóházépítkezés lebonyolításával kapcsolatos beruházói feladatokat az építkezés helye szerint illetékes megyei, városi (kerületi, járási) tanács végrehajtóbizottsága, nagyobb üzemek (vállalatok stb.) dolgozói állal alakított üzemi szövetkezetek esetében pedig - amennyiben e feladat ellátására alkalmas szervezettel rendelkeznek - az üzemek látják el. A beruházó teendők ellátásánál az egységes eljárás biztosítása a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium feladata.

(3) A szövetkezet részére épülő ház építkezését a tagok megbízottjuk útján ellenőrizhetik és a megbízottnak (a tagoknak) joguk van észrevételeiket a beruházóval közölni. A beruházó a tervtől való eltéréssel, vagy a munkák meg nem felelő műszaki kivitelezésével kapcsolatos észrevételeket köteles figyelembevenni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

8. §

Várakozási idő

(1) A tag részére annak az évnek a végéig kell lakást biztosítani, amely évre a jelentkezését elfogadták.

(2) Az egyes tagokat az általuk befizetett elő-takarékosság összegétől függően - legkésőbb a belépéstől számított ötödik, a földalatti munkahelyen dolgozó bányászokat és az É. M. főfelügyelete alá tartozó állami építőipari és építőanyagipari vállalatok dolgozóit a harmadik év végéig lakáshoz kell juttatni.

9. §

Üzemeltetés, karbantartás, tatarozás (felújítás)

(1) A szövetkezeti társasházak kezelésével, folyamatos üzemeltetésével és a szövetkezet működésével felmerülő költségeket - ideértve a házfelügyelői költséget is - a tagok tulajdonrészük arányában kötelesek viselni. A tulajdoni arányt a tag által az össz-lakóterületből elfoglalt lakóterület nagysága határozza meg.

(2) A szövetkezeti házat - amikor annak szüksége felmerül - tataroztatni kell. A tatarozás (felújítás), karbantartás, javítás költségeinek fedezésére tartalékalapot kell képezni. (13. §)

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett költségeket minden háznál a házban lakó tagok befizetéseiből kell fedezni.

(4) A házfelügyelő a szövetkezet alkalmazottja.

III.

Pénzügyi lebonyolítás

10. §

A lakások ára

A lakások ára a következő:

11. §

(1) A tagok vállalt kötelezettségének nyilvántartása, a tartozások beszedése és általában a lakáseladás pénzügyi lebonyolítása a Takarékpénztár feladata.

(2) A tagok egyéni hitelszámláit a Takarékpénztár vezeti. Ennek megfelelően a törlesztő részleteket a Takarékpénztárhoz kell befizetni, illetőleg átutalni. Az elmaradt részletek beszedésének biztosítása a Takarékpénztár feladata.

(3) A szövetkezetek pénzeszközeiket kötelesek a Takarékpénztárnál vezetett számlán tartani.

12. §

A tagok fizetési kötelezettségei

(1) Aki a tagok sorába való felvételét kéri, a felvételi kérelem benyújtásakor köteles az igényelt lakás nagyságától, valamint attól függően, hogy a második ötéves terv ideje alatt melyik évben kíván lakáshoz jutni, a jelen rendelet mellékletében megjelölt összegű előtakarékossági összeget a szövetkezetnek a Takarékpénztárnál vezetett számlájára befizetni.

(2) A tag a szövetkezeibe való felvételét követő hónaptól kezdődően a lakás átadását követő naptári félév kezdetéig:

egyszobás lakás esetében havi 140.- Ft.

kétszobás lakás esetében havi 200.- Ft.

háromszobás lakás esetében havi 260.- Ft.

előtörlesztést köteles fizetni.

(3) Az építési költségnek azt a részét, mely az előtakarékossági és az előtörlesztés címén befizetett összeg levonása után mint tartozás fennáll, a tag hosszúlejáratú kölcsönként kapja. A törlesztő-részletek és a kamat meghatározásánál az állami kedvezménnyel (10. §) csökkenteti összeget kell alapul venni, melyet 25 év alatt évi 2% kamat mellett kell törleszteni. A havi kötelező részlet, valamint az esedékes kamat összegét a Takarékpénztár állapítja meg és írásban közli a taggal. A törlesztő részletfizetést a lakás használatbavételét követő naptári félév kezdetétől meg kell kezdeni.

(4) A tag az előtörlesztési, illetőleg rendes havi törlesztési kötelezettség teljesítésének biztosítására köteles illetményének (nyugellátásának) megfelelő részét [54/1953. (XI. 28.) MT rendelet 1. § (1) bekezdés e) pont.] a Takarékpénztár javára engedményezni. Az üzem (vállalat, hivatal, intézmény stb.) az engedményezés alapján köteles az esedékes törlesztőrészletet a tag illetményéből levonni és egyidejűleg a Takarékpénztárhoz a tartozás törlesztésére átutalni.

(5) A törlesztőrészlet levonásáért és haladéktalan átutalásáért az üzem (vállalat, hivatal, intézmény stb.) anyagilag is felelős.

(6) Amennyiben a tag, vagy törvényes örököse tartozását a törlesztésre megállapított határidő előtt fizeti vissza, részére a fennálló tartozás összegéből annyiszor 1% kedvezményt kell biztosítani, ahány évvel előbb fizeti vissza tartozását, feltéve, hogy a lakás továbbra is tulajdonában marad

13. §

Tartalékalap

A tagok a házkezeléssel és a folyamatos üzemeltetéssel felmerülő költségeken felül a tatarozás, karbantartás, felújítás költségeinek fedezésére évenként a 10. §-ban meghatározott - építési költség után számított legalább 3%o-et (három ezreléket) kötelesek havi részletekben a tartalékalap céljára a Takarékpénztárnál vezetett szövetkezeti számlára befizetni. A tartalékalapot a folyamatos üzemeltetés költségeinek fedezésére felhasználni nem szabad.

14. §

A bányász, állami építőipari és épitőanyagipari dolgozók külön kedvezményei

(1) A jelen rendelet rendelkezéseit a földalatti munkahelyen dolgozó bányászok esetében a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) A bányászok részére a szövetkezetbe történő felvételtől számított legkésőbb három éven belül lakást kell biztosítani;

b) az állam a bányászok részére a 10. §-ban biztosított árkedvezményen felül további árkedvezményt ad.

Ennek figyelembevételével:

kötelesek a jelen rendeletben megállapított fizetési feltételek szerint [12. § (3) és (4) bekezdés] az államnak kamatával együtt visszafizetni.

(2) A fenti kedvezmények megilletik az É. M. főfelügyelete alá tartozó állami építőipari és építőanyagipari vállalatoknak azokat a dolgozóit is, akik 3 évet meghaladó idő óta - megszakítás nélkül - az állami építőiparban dolgoznak.

IV.

Vegyes rendelkezések

15. §

Szövetkezeti társasház esetében a házhely és a ház közös használatra szolgáló részeinek telekkönyvi törzsbetétet, az egyes szövetkezeti lakások részére pedig a tulajdonos nevére telekkönyvi albetétet kell nyitni. A telekkönyvi törzsbetétbe felvett közös használatra szolgáló ingatlanrészeket - ideértve a házfelügyelői lakást is - osztatlan közös tulajdonként kell kezelni.

16. §

(1) A lakást élők közötti jogügylettel csak az igazgatóság és a tartozás fennállásának ideje alatt a Takarékpénztár hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Az igazgatóság a hozzájárulást megtagadhatja, ha a szerző a jelen rendeletben, valamint az alapszabályban a tagokra nézve meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(2) A törlesztő részletek megfizetésének biztosítására a szövetkezeti lakásokra az építési költség erejéig a Takarékpénztár javára jelzálog-jogot kell bekebelezni.

(3) A lakást az állami kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt jelzáloggal csak az állam és a Takarékpénztár javára lehet megterhelni.

(4) A szövetkezeti társasházban lévő lakásokra a 12/1954. (II. 14.) MT rendelet rendelkezéseit a jelen rendeletben és a szövetkezeti alapszabályokban megállapított korlátozásokkal kell alkalmazni.

17. §

(1) A jelen rendeletben biztosított árkedvezményt (10. §, illetve 14. §) elveszti az, aki munkahelyét önkényesen elhagyja, fegyelmileg elbocsátják, vagy a törlesztőrészleteket önhibájából nem teljesíti. A még hátralékos tartozás kamatát 4 százalékra kell felemelni.

(2) Ha a tag munkahelyét önkényesen elhagyja, vagy őt fegyelmileg elbocsátják, erről az üzem (vállalat, hivatal stb.) a Takarékpénztárt - a munkakönyvbe történt bejegyzéssel egyidejűleg - értesíteni köteles.

(3) Amennyiben a fegyelmi büntetés hátrányos következményeit a Munka Törvénykönyvének 114. §-a alapján megszüntetik, ettől az időponttól a tagot ismét megilletik az eredeti törlesztési feltételek.

18. §

Az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelnek a jogszabályokba, vagy az alapszabályokba ütköző cselekményeikből, vagy mulasztásukból eredő károkért, vagy veszteségekért, s azokat kötelesek a szövetkezetnek megtéríteni.

19. §

(1) A szövetkezetek feletti főfelügyeletet a város-és községgazdálkodási miniszter, a felügyeletet a tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási szakigazgatási szervei gyakorolják.

(2) A szövetkezet minta-alapszabályát a pénzügyminiszter és a város- és községgazdálkodási miniszter adja ki.

20. §

A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásával kapcsolatban szükséges intézkedések megtételéről a pénzügyminiszter és a város- és községgazdálkodási miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - gondoskodik.

Hegedüs András s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 11/1956. (IV. 24.) MT rendelethez

A lakóházszövetkezeti tag kötelezettsége