12/1956. (V. 11.) MT rendelet

az öntözővíz felhasználásának és díjának szabályozásáról

1. §

Díjmentes öntözővízhasználatok

A mezőgazdasági ingatlan használója (állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport, egyéni termelő stb., a továbbiakban: termelő) a mezőgazdasági termelés céljára felhasznált öntözővízért nem fizet öntözővízdíjat abban az esetben, ha az öntözővizet:

a) a saját területén és saját költségén létesített víztárolóban felfogott csapadékvízből,

b) természetes vízfolyásból, természetes tóból állami öntözőmű (szivattyútelep, duzzasztómű stb.) igénybevétele nélkül, saját maga közvetlenül,

c) továbbá, ha saját területén sáncokkal felfogott csapadékból (limánokból), ásott kútból, artézi kútból, forrásfoglalásból, vízgyűjtő galériából, vagy más módon felszínre hozott talajvízből

veszi ki.

2. §

Díjköteles öntözővízhasználatok

A termelő a mezőgazdasági termelés céljára felhasznált öntözővízért öntözővízdíjat köteles fizetni, ha az öntözővizet:

a) állami öntözőművel ellátott vízrendszerből (főműből) akár gépi emeléssel, akár gravitációs úton veszi igénybe, vagy

b) gépállomás szolgáltatja.

3. §

Az öntözővizet szolgáltató szervek

(1) A főművekről történő elsőrendű öntözővízszolgáltatás, továbbá a föműről gravitációsan, vagy főműnek tekintendő szivattyús vízkivételről árvízvédelmi töltésen át közvetlenül az öntözőtelepre történő öntözövízszolgáltatás a vízügyi igazgatóságok feladata.

(2) Az utolsórendű müvekről közvetlenül az öntözőtelepre történő öntőzővízszolgálatatást a gépállomások végzik.

4. §

Öntözővízigény előzetes bejelentése, szerződések kötése

(1) A termelő a részére vizet szolgáltató szervnél az öntözendő terület nagyságát, növénykultúráját, valamint a vízigényi minden év január 15. napjáig köteles bejelenteni. Az igénybejelentés alapján a vizet szolgáltató szerv a termelővel szerződést köt.

(2) Ha az öntözővízszolgáltatás állami öntöző-művel ellátott vízrendszerből történik, a termelő a szerződés megkötésével egyidejűleg köteles a víz-felhasználási tervét a vizet szolgáltató szervnek átadni.

5. §

Az öntözővíz szétosztása

(1) A gépállomások a náluk bejelentett igényeket, a kat. holdak számát és a növénykultúrákat feltüntető összesítéssel minden év január 25. napjáig kötelesek megküldeni a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági igazgatóságához, amely az összesítés szerinti vízigényt, az öntözendő terület nagyságát és a növénykultúrát az év február I. napjáig köteles a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal közölni.

(2) A vízügyi igazgatóság az előző bekezdés, valamint a 4. § szerint hozzá közvetlenül beérkező adatok alapján az öntözővíz szétosztásának tervét minden év február 15. napjáig a területileg illetékes öntözési bizottsághoz jóváhagyás végett köteles benyújtani.

(3) Az öntözési bizottság az öntözővíz szétosztása, valamint az öntözési időrend megállapítása ügyében hozott határozatáról a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot és gépállomást, továbbá - a határozat őket érdeklő része tekintetében - a termelőket minden év április 15. napjáig köteles értesíteni.

(4) A vízszétosztás rendjét, továbbá az öntözési időrendet és a lecsapolási rendet mind a vizet szolgáltató szerv, mind a termelő megtartani köteles. Azt a termelőt, aki a vízszétosztás rendjét, vagy az öntözési időrendet nem tartja meg, az öntözési bizottság az öntözésből kizárhatja, vagy hátrányosan sorolhatja.

6. §

Az öntözővízdíj mértéke és kiszámítása

(1) Az öntözővízdíj mértéke rizstermelésnél a 10. § szerint megállapított öntözővízmennyiség után kat. holdankint:

270.- Ft, ha a termelő az öntözővizet gépi emeléssel, saját erővel veszi ki az állami öntözőművei ellátott vízrendszerből (főműből),

540.- Ft, ha az öntözővizet a vizet szolgáltató szerv biztosítja, vagy ha a termelő az öntözővizet állami öntözőművel ellátott vízrendszerből (főműből) gravitációs úton kapja.

(2) Az öntözővízdíj mértéke egyéb növénykultúráknál a 10. § szerint megállapított öntözővízmennyiség után kat. holdanként:

(3) Az öntözővízdíjat a szerződésben meghatározott terület alapján kell kiszámítani. Az öntözött terület megállapításánál az utakat, az erdősávokat, a tanya- és szérűhelyeket figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Az öntözővíz mennyiségének 10%-ot meg nem haladó változása az öntözővízdíj mértékére kihatással nincs.

7. §

A szerződés teljesítése

(1) A szerződést tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek mindent meg kell tennie a szerződés teljesítése érdekében, a jogosultnak pedig elő kell segítenie a teljesítést.

(2) Ha a teljesítés el nem hárítható ok miatt lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik.

(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért valamelyik fél felelős, a vétlen fél a szerződésben kikötött kötbér megfizetését és kárának megtérítését követelheti.

(4) Ha a termelő - vízhiány miatt bekövetkezett korlátozás folytán - a 10. §-ban meghatározott mennyiségű öntözővíznél kevesebbet használ fel, a szerződésben kikötött vízdíj összegét arányosan csökkenteni kell.

8. §

A szerződés módosítása

A termelő az öntözendő terület nagyságában bekövetkezett változásokat az öntözési idény megkezdése előtt az öntözővizet szolgáltató szervvel közölni köteles. A kellő időben közölt területváltozással kapcsolatban a szerződést módosítani kell és az öntözővízdíjat a módosított szerződésben feltüntetett terület után kell kiszámítani.

9. §

A szerződésszegéssel kapcsolatos különleges rendelkezések

(1) Ha a termelő a területváltozás kellő időben történő közlését elmulasztja, kisebb terület öntözése esetén a szerződés szerinti terület, nagyobb terület öntözése esetén pedig - amennyiben a megállapított öntözővíz mennyiségnél többet nem használ fel - a ténylegesen öntözött terület után járó öntözővízdíjat és ezen felül az esetleges ellenőrző mérés költségeit is köteles megfizetni.

(2) Az öntözött terület után járó öntözővízdíj 50 %-kal emelt összegét tartozik fizetni a termelő, ha:

a) a vízszélosztási tervben megállapított öntöző-vízmennyiségnél többet használ fel,

b) az öntözővíz-normát túllépi,

c) az öntözési időrendet, illetőleg a lecsapolási rendet nem tartja meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt esetekben a vizet szolgáltató szerv a tényállást jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. A jegyzőkönyvet a termelővel alá kell iratni, illetőleg az aláírás megtagadásának okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv felvételének elmulasztása esetén a felemelt öntözővízdíj, illetőleg az ellenőrző mérés költsége nem számítható fel.

10. §

A felszámítható öntözővíz átlagos mennyisége

A mezőgazdasági termelés céljára a termelési idény alatt kat. holdanként felhasználható öntözővíz átlagos mennyisége (normája) a következő:

A.

Tiszavölgyi öntözések

B.

Dunavölgyi és dunántúli öntözések

11. §

Vízmérés

(1) Ahol a vízszolgáltatást vízügyi Igazgatóság, vagy gépállomás végzi, a termelő részére szolgáltatott vízmennyiség mérése a vizet szolgáltató szerv feladata, amely a felhasznált víz mennyiségét a termelővel - annak kérésére - közölni köteles. A termelő jogosult a vízmérés ellenőrzésére.

(2) Ha a termelő az öntözővizet állami öntözőművel ellátott vízrendszerből (főműből) saját maga veszi ki, a 10 kat. holdnál nagyobb területen felhasznált víz méréséről - a vízügyi igazgatóság által előírt módon - a termelő köteles gondoskodni.

12. §

Az öntözővízdíj fizetése

(1) Az öntözővízdíj két egyenlő részletben, május hó 1. napján és szeptember hó 15. napján esedékes és azt az a szerv köteles beszedni, amely a szerződést megkötötte.

(2) A termelő az öntözővízdíj mindkét részletet az esedékesség napjától számított 15 napon belül köteles megfizetni.

(3) A gépállomások által szolgáltatott öntözővíz díjának esedékességére és megfizetésére a gépi talajmunka díjának esedékességére és megfizetésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A vízügyi igazgatóság, illetőleg a gépállomás a fizetendő öntözővízdijról, illetőleg a felemelt vízdíjról (9. §) számlát állít ki.

(5) Az öntözővízdíj számlázására és a kiegyenlítetlen öntözővízdíj követelések érvényesítésére a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók

13. §

Lecsapolás

(1) A rizstelepek lecsapolása az öntözött területről a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó belvíz-csatornába a termelő feladata. Ha a termelő területéről az öntözővíznek közvetlenül a belvízcsatornába történő lecsapolása azért nem lehetséges, mert a lecsapolócsatorna hiányzik, a lecsapolócsatorna megépítéséről a termelő, köteles gondoskodni.

(2) A rizstelepek lecsapolása során a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartozó belvízcsatornába történő szivattyúzás a vízszolgáltatást végző szerv (gépállomás, vízügyi igazgatóság) feladata.

(3) Az öntözőleiepek csurgalékvizeinek összegyűjtése és levezetése céljából a belvízi szivattyútelepek üzemelését a vízügyi igazgatóságok végzik.

14. §

Büntető rendelkezések

Aki állami öntözőmüvei ellátott vízrendszerből szerződés nélkül vizet emel ki, az a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet 3. §-ába ütköző lopás bűntettét követi el.

15. §

Vegyes rendelkezések

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 17/1953. (V. 8.) MT és a 2.000/1949. (III. 18.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Hegedüs András s. k.,

a Minisztertanács elnöke