1/1956. (III. 30.) OT-ÁH rendelet

a helyi árhatóságok hatáskörének rendezéséről

Az árszabályozási hatáskör rendezéséről szóló 46/1955. (VIII. 10.) MT rendelet 7. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi árhatóságok hatáskörét az alábbiak szerint szabályozom:

I. A helyi árhatóságok

1. §

(1) Helyi árhatóságok: a fővárosi tanács, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó-bizottságainak szakigazgatási szervei.

(2) Az árak ellenőrzésével kapcsolatos feladataikat az (1) bekezdésben meghatározott árhatóságok az alájuk rendelt szakigazgatási szervekre, azok illetékességi területére vonatkozóan átruházhatják

II. A helyi jelentőségű árszabályozási ügyek köre

2. §

(1) Az árhatósági tennivalókat a helyi árhatóságok látják el akkor, ha az ügynek csupán helyi jelentősége van és arra nézve az Országos Tervhivatal elnöke, vagy az illetékes miniszter nem rendelkezett.

(2) A nagykereskedelem által forgalombahozott termékek árainak megállapítása nem tekinthető helyi jelentőségű ügynek; kivételt képeznek azok a cikkek, vagy cikkcsoportok, amelyekre nézve a jelen rendelet, vagy az Országos Tervhivatal elnöke külön intézkedik.

(3) A helyi árhatóságok által megállapított árak, illetve díjak csak azon a területen érvényesek, amelyre nézve az árhatósági hatáskört gyakorló szakigazgatási szerv illetékessége egyébként is kiterjed, kivéve a jelen rendelet 5. § (1) bekezdés f) pontjában felsorolt cikkek árát, amelyeket a gyártó vállalat telephelye szerint illetékes helyi ár-hatóság az egész ország területére kiterjedő hatállyal állapít meg.

(4) A helyi árhatóságok árszabályozási hatásköre sem az általuk megállapított, sem a felsőbb árhatóságok által megállapított árak, illetve szolgáltatások díjainak megváltoztatására nem terjed ki, kivéve a zöldség és gyümölcs idényjellegű fogyasztói árait. Az árak, illetve díjak megváltoztatására vonatkozó javaslatot az ármegállapításra illetékes szakigazgatási szerv felett felügyeletet gyakorló miniszterhez kell jóváhagyás végett megküldeni.

3. §

(1) A helyi árhatóságok árszabályozó hatáskörükben árszabályozó rendelkezést csak abban az esetben tehetnek, ha a terméknek, vagy szolgáltatásnak árát, illetőleg díját az Egységes Termék-és Árjegyzék nem tünteti fel és azt az Országos Tervhivatal elnöke, vagy az illetékes miniszter országosan egységesen, vagy területi hatállyal kötelező módon nem állapította meg.

(2) A helyi árhatóságoknak a jelen rendelet értelmében hatáskörükbe utalt árak megállapításánál azt kell szem előtt tartaniuk, hogy hasonló minőség és kivitel esetén az ár az Egységes Termék- és Árjegyzékben feltüntetett árakkal arányos legyen.

(3) A helyi árhatóságok az Egységes Termék-és Árjegyzékben feltüntetett áraktól felfelé, vagy lefelé 15 százalékkal eltérhetnek abban az esetben, ha a termék minősége, mérete, vagy kivitele eltér az árjegyzékben feltüntetett termék minőségétől, méretétől, vagy kivitelétől és az eltérést a tényleges önköltség indokolttá teszi. Ilyen eltérésnek helye azonban csak az alább felsorolt cikkcsoportokban lehet:

a) sajátosan helyi jellegű mezőgazdasági szeráruk,

b) helyi anyagokból termelt építőanyag-ipari termékek (tégla, cserép, égetett mész kivételével),

c) a hulladékból és maradékból készült textilkonfekció-ipari termékek,

d) tájigényes ruházati cikkek,

e) bőrhulladékból készült cipőipari termékek,

f) szőrmeáruk,

g) népművészeti és háziipari ruházati termékek (kosáráruk, fazekasáruk és más hasonló termékek),

h) hulladék és selejtfonalból készült kötött, hurkolt és rövidáru,

i) népművészeti motívumokkal készített tájigényes berendezési tárgyak,

j) ajándékáruk, bazáráruk.

(4) A helyi árhatóságok azokban az esetekben, amikor a jelen rendelet szerint ármegállapító hatáskörrel nem rendelkeznek, a hozzájuk érkezett ár-megállapítási kérelmeket kötelesek a részletes felülvizsgálatot tanusító záradékkal ellátva - a beérkezéstől számított 4 napon belül - a felettük szakfelügyeletet gyakorló miniszterhez továbbítani.

(5) A Város- és Községgazdálkodási Osztály hatáskörébe utalt díjmegállapítások közül azokat, amelyek a terület lakosságának egészét érintik, a helyi árhatóságok kötelesek megküldeni az illetékes tanácsok végrehajtóbizottságának is.

4. §

(1) A helyi árhatóságok a felettük szakfelügyeletet gyakorló miniszterek részére a helyi jelentőségű ügyek körét meghaladó jelentőségű ügyekben javaslatot tehetnek.

(2) A helyi árhatóságok a jelen rendelet szerint hatáskörükben kiadott árszabályozással, illetőleg árellenőrzési kérdésekkel kapcsolatos hatósági megkeresésekre, valamint bíróságok és más hatóságok részére a hatáskörükbe tartozó kérdésekben szakvéleményt kötelesek adni.

5. §

A helyi árhatóságok az alábbi, helyi jelentőségű ügyekben állapíthatnak meg árakat, illetve adhatnak ki árszabályozó rendelkezéseket:

(1) Iparcikkek árszabályozása köréből:

a) kisipari szövetkezetek és a tanácsok felügyelete alatt működő vállalatok (helyi ipari állami vállalatok) által termelt cikkek tekintetében, ha azok értékesítése közvetlen fogyasztók (lakosság), vagy a megyei kiskereskedelmi szervek részére történik;

b) a tanácsok felügyelete alá tartozó kereskedelmi vállalatok, továbbá a földművesszövetkezetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok ipari részlegei által termelt termékek ára tekintetében, ha azok értékesítése közvetlen fogyasztók (lakosság) részére történik;

c) háziiparosok és magánkisiparosok által termelt termékek ára tekintetében, ha azok értékesítése közvetlen fogyasztók (lakosság) részére történik;

d) az a), b) és c) pontokban meghatározott termelők által termelt árucikkek tekintetében, ha az árucikkeknek értékesítése kizárólag a termelő nyílt árusítási üzletében, illetőleg elárusító helyén, vagy a helyi piacokon és vásárokon történik;

e) az a) pontban meghatározott termelők által hulladékból, selejtből és maradékanyagból előállított textil- és bőrkonfekció termékek tekintetében, amennyiben az értékesítés közvetlen fogyasztók (lakosság) vagy a belkereskedelem bármelyik szerve részére történik;

f) az alábbiakban felsorolt cikkeknek, illetve cikkcsoportoknak az a), b) és c) pontban felsorolt termelők által történő előállítása esetén, ha az értékesítés belföldön, közvetlen fogyasztók (lakosság) vagy a kereskedelem bármely szerve részére történik:

698-7 Képkeret, blondellkeret

698-81-84 Dohányzófacikk, fadíszműáru, dekorációs facikk

334 Kocsi és szekér

161-163 Finom kerámia

163 Finom kerámia háztartási célra

957 Háziipari agyagtermék

963 Népviseleti baba

965 Kézzel faragott népművészeti fatermékek

175-6 Tükör és bazárüveg

-7 Fenyődísz

674-1 Bőrönd, a bőrből készült cikkek kivételével

674-3 Aktatáska, a bőrből készült cikkek kivételével

674-4 Női, gyermek-, strand-, bevásárló és keretes táska

674-5 Apró bőrdíszmű termék

674-6 Egyéb bőrdíszmű cikk

676-3 Szőrmehulladék tábla

677-16 Papucsféleségek

299-1 Érem, fémfelirat tábla (vésnökipari termék)

299-3 Ötvösáru, nem nemes fémből

299-55 Horgászati cikkek

299-91 Dohányzó cikk fémből

668-3 Kendő, nyakkendő

95-96 Valamennyi népművészeti termék.

(2) A mezőgazdasági termékek köréből:

a zöldség-gyümölcsnek az állami kiskereskedelemben érvényes fogyasztói árai, a burgonya, hagyma és télialma kivételével.

(3) A közlekedés köréből:

a) a városi közúti villamosvasút díja,

b) a városi autóbusz díjszabása,

c) bérautók, lófogatú bérkocsi viteldíja,

d) közforgalmi kompok dija.

(4) Szolgáltatások köréből:

a) valamennyi, a helyi ipar (magánkisipar, kisipari szövetkezetek, tanácsi állami vállalatok) és a földművesszövetkezetek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok ipari részlegei, valamint a kereskedelmi kisegítő üzemek által közvetlenül a fogyasztók szükségleteinek kielégítése céljából végzett ipari és egyéb gazdasági szolgáltatás díja, a vendéglátó és szállodaipari árak, illetve díjak kivételével;

b) a helyi fürdők díja a gyógyfürdők kivételével; a víz- és csatornadíjak, a házi és ipari szemétszállítási díjak, közúti villamosjavítóipar díjai, a sírhely és sírgondozási díjak, az istálló bérleti díjak és a helyi fuvarozási díjak;

c) a küldöncvállalatok díjszabása, piaci, csarnoki stb. helyfoglalások díjszabása, hatósági mérlegdíjak, közterületfoglalási díjak, használati tárgyak kölcsöndíja;

d) nem országos részvétel céljából rendezett művészeti, művelődési stb. előadások és kiállítások belépődíjai, kivéve a tudományos intézetek előadásait és kiállításait, a helyi jellegű szórakoztató üzemek által nyújtott szolgáltatások díja (színház, mozi kivételével).

(5) A jelen §-t nem lehet alkalmazni azokra a termékekre, amelyek iparművészeti alkotásnak minősülnek.

6. §

(1) Ha az érvényesíthető árak és díjak az elárusító üzletek, vagy szolgáltató üzemek meghatározott osztályba tartozásától függenek, az árszabályozás szempontjából való osztályba sorolást a helyi árhatóságok végzik, kivéve azoknak a szálloda és vendéglátóipari üzemeknek osztályba sorolását, amelyek nem tartoznak a tanácsok irányítása alá.

(2) A tanácsok felügyelete alá tartozó ipari vállalatok és kisipari szövetkezetek által termelt textil-konfekcióipari termékeknek a helyi kiskereskedelem részére, vagy a termelő vállalat nyílt árusítási üzletében való értékesítése esetén a helyi árhatóság az árjóváhagyással egyidejűleg dotációt állapíthat meg. Ilyen árkiegyenlítésnek azonban kizárólag csak a könnyűipari miniszter által kijelölt cikkekre és az általa meghatározott keretek között lehet helye.

(3) A helyi árhatóságok a központi árualapra gyártott textilkonfekcióipari termékek tekintetében dotációt csak abban az esetben állapíthatnak meg, ha a terméknek érvényes árjegyzéki fogyasztói ára van és a termelői árat a könnyűipari miniszter által megállapított fix díjjal képezik.

7. §

Olyan termékek árának megállapítását, amelyeknél az ár mértéke - a 6. § (2) és (3) bekezdését kivéve - olyan cikkcsoportban tenné szükségessé új dotáció bevezetését, amelyben eddig dotáció rendszeresítve nem volt, még abban az esetben is jóváhagyásra kell felterjeszteni a felügyeletet gyakorló miniszterhez, ha az ár megállapítása egyébként a jelen rendelet értelmében a helyi árhatóságok hatáskörébe tartoznék

III. A helyi árhatósági hatáskört gyakorló szakigazgatási szervek ügykör szerinti illetékességének megoszlása

8. §

(1) Az egyes szakigazgatási szervek a jelen rendelet értelmében hatáskörükbe utalt helyi jelentőségű árszabályozási kérdésekben az alábbi ügykör szerinti megosztásban járnak el:

a) a kohó- és gépipari miniszter, a vegyipari és energiaügyi miniszter, a könnyűpari miniszter, valamint a Szövetkezetek Országos Szövetsége Igazgatóságának elnöke hatáskörébe utalt ügyekben az ipari osztály (a SZÖVOSZ hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kereskedelmi osztály);

b) a belkereskedelmi miniszter hatáskörébe utalt ügyekben a kereskedelmi osztály;

c) az élelmiszeripari miniszter hatáskörébe utalt ügyekben az élelmiszeripari osztály (igazgatóság, csoport);

d) a közlekedés- és postaügyi miniszter hatáskörébe, valamint az építésügyi miniszter, továbbá a város- és községgazdálkodási miniszter hatáskörébe utalt ügyekben a város- és községgazdálkodási osztály, illetve Budapest fővárosban a közlekedés- és postaügyi miniszter hatáskörébe utalt ügyekben a közlekedési, az építésügyi miniszter hatáskörébe utalt ügyekben az építési, a város- és községgazdálkodási miniszter hatáskörébe utalt ügyekben a Közmű- és Szolgáltatási, illetőleg a Lakásgazdálkodási Igazgatóság;

e) a népművelési miniszter hatáskörébe utalt ügyekben a népművelési osztály, végül

f) az egészségügyi miniszter hatáskörébe utalt ügyekben az egészségügyi osztály.

(2) Az egyes miniszterek hivatkozott ügykör szerinti illetékességére nézve a 46/1955. (VIII. 10.) MT rendelet 3. számú mellékletében megállapított ügykör szerinti megosztás irányadó.

(3) Abban az esetben, ha valamely termelési eszköz, fogyasztási cikk, vagy mezőgazdasági termék árának, illetőleg valamely szolgáltatás díjának megállapításánál két, vagy több szakigazgatási szerv érdekelt, az ügykör szerint illetékes szakigazgatási szerv az érdekelt szervekkel egyetértésben rendelkezik.

(4) Érdekeltnek kell tekinteni különösen a pénzügyi osztályt minden olyan esetben, amikor az ármegállapítás következtében a forgalmi adó, vagy az iparág megyei szinten tervezett éves pénzügyi eredményének mértéke változik; továbbá a megyei tanácsok vb. Mezőgazdasági Igazgatóságait a mezőgazdasági termelést lényegesen befolyásoló termékek ármegállapításánál.

(5) A helyi közlekedési vállalatok díjszabásait a helyi árhatóságok a város- és községgazdálkodási miniszterhez minden esetben tartoznak jóváhagyás végett felterjeszteni. Az ilyen díjszabások a hatásköri megosztás szerint a város- és községgazdálkodási miniszternek a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben, illetőleg a közlekedés- és postaügyi miniszternek a város- és községgazdálkodási miniszterrel egyetértésben adott jóváhagyása nélkül nem érvényesek.

(6) A megyei tanácsok és a megyei jogú városok tanácsai végrehajtóbizottságainak szakigazgatási szervei árhatósági jogkörükben a megye területén érvényesülő árak egységes színvonalának biztosítása érdekében az árak megállapításánál egyetértésben járnak el.

9. §

(1) Minden olyan esetben, ha vita merül fel arra nézve, hogy valamely termék árának, vagy szolgáltatás díjának megállapítása melyik helyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, ebben a kérdésben döntés végett a helyi szakigazgatási szervek felett szakfelügyeletet gyakorló miniszterhez kell fordulni. Az érdekelt miniszterek a vitás ügyben egyetértésben döntenek.

(2) Ha az ármegállapításra ügykör szerint illetékes és az érdekelt szakigazgatási szervek között a megállapítandó ár mértékének kérdésében merül fel vita, a vitás kérdést döntés végett az ármegállapításra ügykör szerint illetékes szakigazgatási szerv felelt szakfelügyeletet gyakorló miniszterhez kell előterjeszteni.

IV. Árellenőrzés

10. §

(1) Illetékességi területükön az árellenőrzés tennivalóit a helyi árhatóságok láják el.

(2) Hatáskörük az árak ellenőrzésével kapcsolatban az alábbiakra terjed ki:

a) ellenőrzik a jelen rendelet értelmében hatáskörükben megállapított árak (díjak) betartását;

b) ellenőrzik az ármegállapítás céljából beterjesztett adatok helyességét és valódiságát minden olyan esetben, ha az ármegállapítási kérelem felülvizsgálását jogszabály, vagy egyéb rendelkezés hatáskörükbe utalja;

c) ellenőrzik az Egységes Termék- és Árjegyzékek és azok pótfüzeteiben megállapított árak betartását a helyi ipar körébe tartozó üzemeknél (tanácsi vállalatok, kisipari és háziipari szövetkezetek és a magánkisipar), továbbá a tanácsok irányítása alá rendelt egyéb (kereskedelmi és termelő) vállalatoknál, végül

d) ellenőrzik a helyi ipar körébe tartozó üzemeknél és a tanácsok irányítása alá rendelt egyéb vállalatoknál, hogy az érvényesített árak az árhatóságok által meghatározott árkiszámítási irányelveknek megfelelnek-e abban az esetben is, ha a termék árát vagy szolgáltatás díját az árhatóság fix összegben nem állapította meg.

(3) A helyi árhatóságok árellenőrzési jogkörükben a következő intézkedéseket tehetik meg:

a) a termeléssel, áruértékesítéssel foglalkozó üzemet, vállalatot, vállalkozót, vagy személyt felhívhatják az áralakulás szempontjából lényeges vagy az árszabályozás szempontjából szükséges adatok bejelentésére, felvilágosítások adására, iratok, számlák, rajzok, minták és egyéb bizonylatok bemutatására;

b) a termelő, áruértékesítő (kereskedő) árvetését felülvizsgálhatják és ennek keretében kiküldötteik útján a termelést (gyártást), az üzletvitelt és üzletkezelést megtekinthetik;

c) a termelők, áruértékesítők (kereskedők) által alkalmazott haszonkulcsokat, valamint az általuk végzett árkiszámításokat felülvizsgálhatják.

(4) Olyan intézkedéseket, amelyek az illetékes árhatósági jogkörrel felruházott miniszter, vagy az Országos Tervhivatal elnöke által kiadott rendeletben, vagy utasításban foglalt rendelkezésekkel ellentétben állanak, a jelen § alapján nem szabad kiadni.

11. §

A helyi árhatóságok minden árszabályozás alá eső cikk tekintetében ellenőrzik:

a) a közvetlen fogyasztásra, vagy továbbeladásra árusító valamennyi kereskedelmi és ipari üzletben, az árusítás céljára szolgáló helyiségben és kirakatban, továbbá az egyéb elárusító helyeken a fogyasztási cikkek fogyasztói árait, valamint a szolgáltatások díjait abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e az egyes árucikkekre hatóságilag megállapított áraknak és hogy az árak a fennálló rendelkezéseknek megfelelően a közönség által jól látható módon az árucikken fel vannak-e tüntetve, tekintet nélkül arra. hogy a fogyasztók felé érvényesülő árat vagy díjat központi vagy helyi árhatóság állapította meg;

b) a nyilt árusítású üzletben érvényesített ár a fogyasztási cikkek minőségének megfelel-e;

c) az árucikket a forgalombahozataltól nem tartják-e vissza, illetőleg az árucikkel való kereskedést más módon nem korlátozzák, vagy nem akadályozzák-e.

12. §

Az árellenőrzést az egyes helyi árhatóságok e rendelet III. fejezet 8. §-ában megállapított ügykör szerinti megosztásban végzik.

13. §

A helyi árhatóságok a hatáskörükben lefolytatott árellenőrzések tapasztalatairól félévenként a felettük szakfelügyletet gyakorló miniszterhez kötelesek tájékoztató jelentést benyújtani.

V. Egyéb rendelkezések

14. §

A helyi árhatóságok az általuk hozott árszabályozó rendelkezéseket hirdetmény útján, a helyben szokásos hirdetési módon, vagy az érdekeltekhez intézett utasítás útján teszik közzé. Ezek a rendelkezések a kihirdetéstől, vagy kézbesítéstől kezdve hatályosak.

15. §

A helyi ipar által előállított termékek (nyújtott szolgáltatások) árának szabályozásával kapcsolatos minden kérelmet a területileg illetékes helyi árhatóságnál kell előterjeszteni még abban az esetben is, ha az ár megállapítására a helyi árhatóságnak nincs hatásköre. Ugyanez a rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a város- és községgazdálkodási miniszter árhatósági jogkörébe utalt ügyek tekintetében is.

16. §

(1) A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik:

az 500.170/1950. (XI. 9.) OT-ÁH rendelet a helyi árszabályozás körébe tartozó egyes tennivalók ellátásáról.

az O. T. elnökének 500.180/1950. körrendelete a helyi árszabályozó tennivalók ellátásának irányelveiről,

a 2.800-5/1954. (Tg. É. I. 22.) OT-ÁH utasítás a helyi tanácsok árszabályozó hatáskörébe tartozó tennivalók ellátásáról.

(2) Ahol valamely jogszabály, vagy egyéb rendelkezés a 2.800-5/1954. (Tg. É I. 22.) OT-ÁH utasításra hivatkozik, e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve értelemszerűen a jelen rendeletet kell alkalmazni.

(3) A jelen rendelet rendelkezéseit 1956. február hó 1-i hatállyal kell alkalmazni.

Kossa István s. k.,

az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese