46/1955. (VIII. 10.) MT rendelet
az árszabályozási hatáskör rendezéséről
I. Bevezető rendelkezések
1. § (1) Az árszabályozás körébe tartozik a termékek (árucikkek) árának és a szolgáltatások díjának szabályozása, ideértve az árak és díjak megállapításán felül az árszabályozással kapcsolatos ügyek intézését is.
(2) Nem tartozik az árszabályozás körébe a munkabérek, az újítási díjak, az ingatlan árak, a mezőgazdasági ingatlanokért és az azokhoz tartozó felszerelésekért járó haszonbérek és a közadók (pl. különféle adók, illetékek, vámok) szabályozása, valamint a képzőművészeti és iparművészeti egyedi alkotások árának megállapítása.
(3) Nem vonatkozik a jelen rendelet az olyan fuvarozási, posta-, távíró-, távbeszélő- és más hasonló díjakra, amelyekről államközi megállapodások rendelkeznek.
(4) Ha vita merül fel abban a tekintetben, hogy valamely kérdés rendezése árszabályozási hatáskörbe tartozik-e, a Minisztertanács dönt.
2. § A jelen rendelet alkalmazásában
áron, illetőleg díjon a termékért (árucikkért) vagy szolgáltatásért járó minden pénzben kifejezett ellenértéket kell érteni;
fogyasztási cikkeknek minősülnek mindazok a termékek, amelyek kiskereskedelmi forgalomba kerülnek;
a fogyasztási cikkek körébe nem tartozó termékek a termelési eszközökkel egy tekintet alá esnek.
3. § Az árszabályozási ügyekben a következő hatóságok járnak el:
1. a Minisztertanács,
2. az Országos Tervhivatal elnöke,
3. az egyes miniszterek,
4. a helyi árszabályozó hatóságok.
II. A Minisztertanács hatásköre
4. § (1) A Minisztertanács
a) meghatározza az általános árpolitikai irányelveket, továbbá a termelési eszközök, mezőgazdasági termékek, fogyasztási cikkek és a szolgáltatások általános jellegű árváltoztatásánál figyelembe veendő irányelveket,
b) meghatározza és jóváhagyja a termelői és fogyasztói árak színvonalának vagy rendszerének általános változtatása esetén az érintett árakat az összes árjegyzékekkel együtt,
c) megállapítja, illetve jóváhagyja az 1. számú mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások árait, illetve díjait.
(2) A Minisztertanács jóváhagyása szükséges minden fogyasztási cikk és lakosság részére nyújtott szolgáltatás fogyasztói árának (díjának) megváltoztatásához, kivéve a helyi árualapot képező és országosan egységes árak jegyzékébe nem foglalt ipari és mezőgazdasági termékek árát.
III. Az Országos Tervhivatal elnökének hatásköre
5. § (1) Az Országos Tervhivatal elnöke a) kidolgozza és a Minisztertanács elé terjeszti az általános árpolitikai irányelvekre vonatkozó javaslatokat,
b) megtervezi és a Minisztertanács elé terjeszti a termelési eszközök, mezőgazdasági termékek és fogyasztási cikkek árának, valamint a szolgáltatások díjának általános jellegű változtatásaira vonatkozó javaslatokat,
c) ellenőrzi az árpolitikai elvek, valamint árszabályozásra vonatkozó rendelkezések megtartását és központilag irányítja az árak gyakorlati alkalmazásának és megtartásának ellenőrzését,
d) az árpolitikai elvek és árszabályozási rendelkezések megtartásáról, valamint az árak és dijak alakulásáról a Minisztertanács elnöke részére összefoglaló tájékoztatást ad,
e) gondoskodik az országosan egységes árak jegyzékének kiadásáról,
f) véleményezi és a Minisztertanács elé terjeszti a Minisztertanács hatáskörébe tartozó termelési eszközök, mezőgazdasági termékek és szolgáltatások árára (díjára) vonatkozó javaslatokat,
g) véleményezi és a Minisztertanács elé terjeszti - a fogyasztói ár tekintetében illetékes miniszter javaslata alapján - a Miniszlertanács hatáskörébe tartozó fogyasztási cikkek fogyasztói áraira vonatkozó javaslatokat.
(2) Az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg
a) azoknak az új termelési eszközöknek és fogyasztási cikkeknek az árát, azoknak a szolgáltatásoknak a díját, valamint azoknak a mezőgazdasági termékeknek az árát (irányárát, alsó- és felső árhatárát, illetve átlagárát), melyeket a 2. számú melléklet felsorol,
b) minden olyan termék vagy szolgáltatás árát, melynél az ár mértéke miatt termékenként évi 100.000 Ft-ot meghaladó összegű új állami támogatás bevezetése szükséges,
c) minden polgári forgalomba nem kerülő és kizárólag a fegyveres testületek céljait szolgáló termékek árát, az e célra létrehívott bizottság meghallgatása után,
d) a kereskedelmi haszonkulcsokat
(3) Az Országos Tervhivatal elnökének jóváhagyása szükséges
a) az egyes iparágakban (szakmákban) kötelező árkiszámítási irányelvek kiadásához,
b) az importár megállapításához minden olyan termékre nézve, amelynek éves tervezett értéke millió devizaforintot meghalad, kivéve a választékcsere keretében importált termékek árát,
c) termelési eszközök, fogyasztási cikkek és szolgáltatások országosan egységes termelői árainak megváltoztatásához, az 1. számú melléklet szerint a Minisztertanács hatáskörébe tartozó termékek kivételével.
(4) Az Országos Tervhivatal elnöke a miniszterek hatáskörébe utalt termékek árait az árjegyzékek kiadása előtt felülvizsgálja és a termelői árakat megváltoztathatja, amennyiben az árszínvonal tartása érdekében vagy a népgazdasági terv célkitűzései miatt erre szükség van.
(5) Az Országos Tervhivatal elnöke dönt azokban a vitás kérdésekben, melyek a miniszterek között árszabályozási ügyekben merülnek fel, a Minisztertanács hatáskörébe tartozó termékek és szolgáltatások árait illető viták kivételével.
(6) Amennyiben a miniszterek és az Országos Tervhivatal elnöke között személyes tárgyalás után is véleményeltérés van, a vitás kérdésben a Minisztertanács döntésétől függően lehet csak intézkedést tenni.
6. § (1) Az Országos Tervhivatal elnöke árszabályozási kérdésekben az érdekelt miniszterek meghallgatásával jár el. Érdekelt miniszternek kell tekinteni:
a) a fogyasztói ár megállapításánál a terméket előállító (szolgáltatást nyújtó) iparág felett főfelügyeletet gyakorló minisztert, továbbá a termék kereskedelmi forgalmát lebonyolító vállalatok felett főfelügyeletet, illetve szakfelügyeletet gyakorló minisztereket,
b) termelési eszközök árának megállapításánál a terméket leginkább felhasználó iparág (ágazat) felett főfelügyeletet gyakorló minisztert,
c) mezőgazdasági termékek árának megállapításánál a földművelésügyi minisztert, a terméket felvásárló vállalatok felett főfelügyeletet gyakorló minisztereket, valamint - minden felvásárlási ár. tekintetében - a begyűjtési minisztert,
d) a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek árának megállapításánál a külkereskedelmi minisztert,
e) a kereskedelmi haszonkulcsok megállapításánál a belkereskedelmi minisztert és a SZÖVOSZ Igazgatóságának elnökét,
f) árviták eldöntésénél a vitában álló minisztereket,
g) termelői ár megállapításánál a terméket előállító (szolgáltatást nyújtó) iparág felelt főfelügyeletet gyakorló minisztert,
h) termelői árak megváltoztatásánál azt a minisztert, aki az árat az árjegyzékbe foglalás előtt megállapította.
(2) Ha az ármegállapítás következtében akár a forgalmiadó, akár az iparág (szakma) megtervezett éves pénzügyi eredményének mértéke változik, akár a külkereskedelmi árkiegyenlítés növekszik, ez ármegállapításnál az Országos Tervhivatal elnöke a pénzügyminiszter bevonásával jár el. A külkereskedelmi minisztert is be kell vonni külkereskedelmi árkiegyenlítés növelésével járó ár megállapításánál.
7. § (1) Az Országos Tervhivatal elnöke az árszabályozás és az árellenőrzés egységének biztosítása érdekében részletes szabályokat állapíthat meg.
(2) A Minisztertanács előzetes hozzájárulásával az Országos Tervhivatal elnöke módosíthatja az árszabályozó hatáskörök megoszlását az Országos Tervhivatal elnöke, a miniszterek és a helyi árhatóságok között.
IV. A miniszterek hatásköre
8. § (1) Az egyes miniszterek intézkednek a főfelügyeletük alatt működő valamennyi vállalat (üzem), intézet vagy intézmény termékeinek, illetve szolgáltatásainak árával vagy díjával kapcsolatos kérdésekben.
(2) Abban az esetben, ha a terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó, illetőleg a felvásárló vállalat (üzem), intézet, intézmény felett a főfelügyeletet nem az a miniszter gyakorolja, akinek a termék (árucikk), illetőleg a szolgáltatás árának (díjának) megállapítása a jelen rendelet értelmében ügykörébe tartozik, az intézkedést az ügykör szerint illetékes miniszterrel egyetértésben kell megtenni. Azt, hogy az intézkedésre ügykör szerint melyik miniszter illetékes, a jelen rendelet 3. számú melléklete tünteti fel.
(3) A SZÖVOSZ felügyelete alatt működő vállalatok és szövetkezetek ipari termékeinek és szolgáltatásainak nem helyi árhatósághoz tartozó árát (díját) illető kérdésekben - a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökének ügykörébe utalt termékek és szolgáltatások kivételével, a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökének javaslata alapján, a 3. számú melléklet értelmében ügykör szerint érdekelt miniszterrel egyetértve - a könnyűipari miniszter intézkedik. Az élelmiszeripar körébe eső ilyen termékek és szolgáltatások tekintetében az élelmiszeripari minisztert illeti az intézkedés joga.
(4) A Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) Igazgatóságának elnöke, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság elnöke, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnöke, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, az Országos Földtani Főigazgatóság vezetője, valamint a Kiadói Főigazgatóság vezetője az ügykörébe utalt árszabályozási teendőket illetően a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a miniszterekkel azonos tekintet alá esik.
9. § (1) Az egyes miniszterek árszabályozó hatáskörükben
a) kidolgozzák és a pénzügyminiszter egyetértésének, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jóváhagyásának megszerzése után kiadják az egyes iparágakra (szakmákra) kötelező árkiszámítási előírásokat (irányelveket, kalkulációs sémákat stb.),
b) gondoskodnak az árszabályozó rendeletek végrehajtásáról, ideértve a Minisztertanács és az Országos Tervhivatal elnöke által kiadott ilyen irányú rendelkezéseket is,
c) nyilvántartják a saját hatáskörüket érintő azokat a hatóságilag megállapított árakat és díjakat, amelyek árjegyzékben felvéve vagy egyébként közzétéve nincsenek,
d) ellenőrzik az árszabályozó rendelkezések megtartását.
(2) Az egyes miniszterek dolgozzák ki azokra az árszabályozási kérdésekre vonatkozó javaslatokat is, amelyek szabályozása ügykörszerűen feladatukat képezi, de a jelen rendelet a Minisztertanács, vagy az Országos Tervhivatal elnökének a hatáskörébe utal. A javaslatokat az Országos Tervhivatal elnökénél kell előterjeszteni abban az esetben is, ha az a Minisztertanács hatáskörébe utalt árszabályozási kérdésre vonatkozik.
(3) Az egyes miniszterek állapítják meg, azokat az árakat (díjakat), melyeket jelen rendelet a Minisztertanács, vagy az Országos Tervhivatal elnökének hatáskörébe nem utal, illetőleg amelyek nem a helyi árszabályozás körébe tartoznak. Így a miniszterek állapítják meg
a) az új és egyedi terméknek minősülő termelési eszközök árait és az új terméknek minősülő fogyasztási cikkek fogyasztói árait az 1. és 2. számú mellékletben foglalt termékek kivételével,
b) az új terméknek minősülő fogyasztási cikkek termelői árait az 1. és 2. számú mellékletben foglaltak kivételével; ezeket azonban csak a fogyasztói ár megállapítása után szabad kihirdetni,
c) a mezőgazdasági termékek árait és a szolgáltatások díjait, kivéve az 1. és 2. számú mellékletben foglalt mezőgazdasági termékek árait és szolgáltatások díjait,
d) az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt mezőgazdasági termékek irány-, illetve átlagárain belül a területenként és időszakonként alkalmazható árakat.
(4) Az egyes miniszterek nem változtathatják meg a fogyasztói árakat, kivéve a helyi árhatóság hatáskörébe tartozó ipari és mezőgazdasági termékek fogyasztói árát. Ugyancsak nem változtathatják meg az iparcikkek és szolgáltatások országosan egységes termelői árait.
10. § (1) A könnyűipari miniszter a helyi iparra vonatkozó árhatósági ügykörében a miniszteri árszabályozási hatáskörébe tartozó tennivalókon felül
a) megállapítja - a 3. számú melléklet értelmében ügykör szerint illetékes miniszterrel egyetértve - a helyiipar által előállított azoknak az új termelési eszközöknek az árát és az új fogyasztási cikkeknek a termelői árát, amelyek árának megállapítása nem a helyi árhatóság hatáskörébe tartozik,
b) megállapítja a helyiipar által teljesített ipari szolgáltatások és javítási munkák díjait, ha ezek más ármegállapító hatóság hatáskörébe utalva nincsenek,
c) rendszeresen ellenőrzi a termelői árak tekintetében a helyi árhatóságok ármegállapításait,
d) a helyi áthatóságok által megállapított árakat hatályon kívül helyezheti, módosíthatja, vagy a helyi árhatóságokat új ármegállapításra hívhatja fel.
(2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából
- hacsak a 3. számú melléklet szerint a város- és községgazdálkodási miniszterhez utalva nincsenek
- a helyiipar körébe tartoznak
a) a tanácsok felügyelete alatt működő ipari és ipari szolgáltató állami vállalatok, kivéve az építőipari, útépítési, útfenntartási, villamosenergia- és áramszolgáltató, élelmiszeripari és vendéglátóipari vállalatokat,
b) a kisipari szövetkezetek, az építőipari szövetkezetek kivételével,
c) a magánkisipar, az építőipar és a vendéglátóipar kivételével,
d) a háziipar.
11. § A tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szervei (igazgatóságok, osztályok) felett szakfelügyeletet gyakorló miniszterek a 3. számú melléklettel ügykörükbe utalt termékek és szolgáltatások helyi árait illetően ugyanazt a jogkört gyakorolják, amelyet a könnyűipari miniszter a helyi iparra vonatkozó árhatósági ügykörében gyakorol.
12. § A belkereskedelmi miniszter állapítja meg a fogyasztói árakat, illetve dolgozza ki a Minisztertanács vagy az Országos Tervhivatal elnöke hatáskörébe tartozó fogyasztói árakra vonatkozó javaslatokat, - kivéve a 3. számú melléklet szerint más miniszter ügykörébe utalt fogyasztói árakat. Ugyancsak a belkereskedelmi miniszter dolgozza ki - a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökének bevonásával - a kereskedelmi haszonkulcsok megállapítására, vagy módosítására vonatkozó javaslatokat
13. § A közlekedés- és postaügyi miniszter a miniszteri- árszabályozási hatáskörébe tartozó tennivalókon túl kiadja az országos érvényű közlekedési, postai, távíró-, távbeszélő- és rádiódíjszabásokat, ezek általános jellegű megváltoztatása és a lakosságot érintő minden változtatása esetén a Minisztertanács jóváhagyásának, egyéb változtatása esetén az Országos Tervhivatal elnöke jóváhagyásának a jelen rendeletben előírt módon való megszerzése után.
14. § (1) Olyan rendelkezés, előterjesztés, vagy javaslat aláírására, amely árszabályozással kapcsolatos, csak a miniszter, vagy helyettese, illetőleg a miniszter által kijelölt személy jogosult.
(2) Az Országos Tervhivatal elnökének döntését igénylő árvitákra vonatkozó előterjesztéseket vagy javaslatokat - abban az esetben, ha a termelési érték az évi 2 millió forintot meghaladja - kizárólag a miniszter vagy helyettese írhatja alá.
15. § (1) Abban az esetben, ha valamely termelési eszköz, fogyasztási cikk, vagy mezőgazdasági termék árának, illetőleg valamely szolgáltatás díjának megállapításában két vagy több miniszter érdekelt, az ügykör szerint illetékes miniszter az érdekelt miniszterrel vagy miniszterekkel egyetértésben rendelkezik, illetőleg tesz javaslatot.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából érdekelt miniszternek kell tekinteni a jelen rendelet 3. számú mellékletében felsorolt (ügykör szerint illetékes) miniszterek mellett különösen
a) a pénzügyminisztert minden esetben, amikor az ármegállapítás következtében akár a forgalmi-adó, akár az iparág (szakma) megtervezett éves pénzügyi eredményének mértéke változik, akár külkereskedelmi árkiegyenlítés növekszik, továbbá olyan ármegállapítás esetén, amikor az ár mértéke miatt állami támogatás bevezetése, vagy meglévő támogatás növelése szükséges,
b) abban az esetben, ha a termék fogyasztója jelentős mértékben államhatalmi, vagy államigazgatási szerv, állami intézet, intézmény, vagy vállalat (üzem), azt a minisztert, aki az ilyen fogyasztó felett a főfelügyeletet gyakorolja,
c) a fogyasztási cikkek termelői arai tekintetében azt a minisztert, aki a fogyasztói árra nézve ügykör szerint illetékes,
d) a kivitelre kerülő termékek ára tekintetében a külkereskedelmi minisztert,
e) a begyűjtési minisztert valamennyi mezőgazdasági termék felvásárlási ára tekintetében.
(3) Az építésügyi minisztert az út-, alagút-, hídépítési és fenntartási munkák (kivéve a vasszerkezetű hidak árát, azok szerelési és karbantartási díjait), a folyamszabályozó művek, vízépítkezések, föld- és műtárgyépítkezések (kivéve azok vasszerkezeti és gépészeti berendezését) árai, illetve díjai tekintetében - mint érdekelt minisztert - be kell vonni az árak, illetőleg díjak megállapításába.
(4) A helyi ipar termékeinek és ipari szolgáltatásainak körében a könnyűipari miniszternek -ha a termék vagy szolgáltatás a 3. számú melléklet szerint ügykörébe nem tartozik - az ügykör szerint illetékes, valamint az egyébként érdekelt miniszterrel egyetértésben kell az árra, vagy díjra vonatkozóan intézkednie.
V. A helyi árhatóságok hatásköre
16. § Helyi árhatóságok: a fővárosi tanács, a megyei tanácsok és a megyei jogú városok tanácsai végrehajtóbizottságainak szakigazgatási szervei.
17. § (1) Az árhatósági tennivalókat a helyi árhatóságok látják el akkor, ha az ügynek csupán helyi jelentősége van és arra nézve az Országos Tervhivatal elnöke, vagy az illetékes miniszter nem rendelkezett. A helyi jelentőségű ügyek körét külön rendelkezések szabályozzák.
(2) A nagykereskedelem útján forgalombahozott termékek árának megállapítása nem tekinthető helyi jelentőségű ügynek, kivéve ha az Országos Tervhivatal elnöke egyes termékek tekintetében erre külön engedélyt ad.
(3) A helyi árhatóságok látják el azokat az ár-ellenőrzési és az árszabályozással összefüggő egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörükbe utal.
18. § (1) A helyi árhatóságok nem adhatnak ki olyan rendelkezést és nem tehetnek olyan intézkedést, amely a Minisztertanács, az Országos Tervhivatal elnöke, vagy miniszter által kiadott jogszabállyal ellentétben áll.
(2) A helyi közlekedési vállalatok díjszabásait a helyi árhatóságok a város- és községgazdálkodási miniszterhez tartoznak jóváhagyás végett felterjeszteni, az ilyen díjszabás a város- és községgazdálkodási miniszternek a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben adott jóváhagyása nélkül nem érvényes.
VI. Árszabályozó rendelkezések kiadása
19. § Az Országos Tervhivatal elnöke és a miniszterek által árszabályozó hatáskörükben kiadott rendeleteket és utasításokat a szokásos megkülönböztető jelzésen kívül egyöntetűen "A. H." jelzéssel is el kell látni.
20. § (1) Az Országos Tervhivatal elnöke és a miniszterek által árszabályozó hatáskörükben kiadott rendeleteket a Magyar Közlönyben, az utasításokat a Tervgazdasági Értesítőben kell kihirdetni.
(2) Ha az árszabályozó utasítás csak egy, vagy több. de kisebb számú vállalatra, vagy csupán egy minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatra, vagy idényjellegű fogyasztási cikkre vonatkozik, azt a Tervgazdasági Értesítőben kihirdetni nem kell. A hatálybalépés napját az ilyen utasításokban is kifejezetten meg kell állapítani. Az ilyen utasításokról - a kiadó minisztériumnak, az utasítás számának, a megállapított árnak, a hatálybalépés napjának és tárgyának megjelölésével - a kiadástól számított 15 napon belül közleményt kell közzétenni a Tervgazdasági Értesítőben. Nem kell közleményt közzétenni az idényjellegű fogyasztási cikkek árára vonatkozó utasításokról.
21. § A helyi árhatóságok az általuk hozott rendelkezéseket hirdetmény útján, a helyben szokásos egyéb módon, vagy az érdekeltekhez intézett utasítás útján közlik. Ezek a rendelkezések a kihirdetéstől, vagy kézbesítéstől kezdve hatályosak.
VII. Árellenőrzés
22. § (1) Az árellenőrzés körébe tartozik:
a) az árpolitikai célkitűzések és irányelvek, valamint az árvetési minták (kalkulációs sémák) és előírások betartásának ellenőrzése,
b) az árak megállapításánál, illetőleg kiszámításánál figyelembe vett költségtényezők ellenőrzése,
c) a hatóságilag megállapított árak és általában az árszabályozó rendelkezések gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése.
(2) Az árak megállapításánál, illetőleg kiszámításánál figyelembe vett költségtényezőket akár az ármegállapítás (árkiszámítás) előzetes felülvizsgálata, akár pedig annak tényszámok alapján való utólagos felülvizsgálata útján kell ellenőrizni.
(3) A hatóságilag megállapított árak alkalmazásának ellenőrzése a termelési eszközök, mezőgazdasági termékek, fogyasztási cikkek és szolgáltatások árára (díjára) egyaránt kiterjed.
23. § Az Országos Tervhivatal elnöke ellenőrzi
a) az egyes minisztériumok munkáját abból a szempontból, hogy az ármegállapításra és általában az árszabályozásra vonatkozó rendelkezéseket megtartják-e és hogy az árpolitikai célokhoz és irányelvekhez alkalmazkodnak-e,
b) általában a hatóságilag megállapított árak és díjak gyakorlati alkalmazását.
24. § (1) Az illetékes miniszter - a szakmai sajátosságoknak megfelelő módszerekkel - ellenőrzi, hogy
a) a megállapításra kerülő árak az árpolitikai céloknak és irányelveknek, valamint a helyes árarányoknak megfelelnek-e.
b) az egyes vállalatok (szövetkezetek) állal ármegállapítás céljából benyújtott árvetések (kalkulációk) helyesen vannak-e összeállítva és hogy az azokban foglalt adatok helyesek-e s megfelelően igazolva vannak-e,
c) azok a költségtényezők, amelyeket az ármegállapítás alkalmával figyelembe vettek, illetőleg, amelyek a benyújtott árvetésben szerepelnek, helyesek-e.
(2) Az árvetések, illetve költségtényezők helyességét a pénzügyminiszter is ellenőrizheti.
25. § (1) A termelői árak helyes alkalmazásának ellenőrzése az egyes termelő vállalatok felett főfelügyeletet gyakorló miniszter feladata.
(2) A mezőgazdasági termékek állami felvásárlási árainak ellenőrzésére a begyűjtési miniszter jogosult, tekintet nélkül arra, hogy a felvásárló vállalat mely minisztérium főfelügyelete alá tartozik.
26. § (1) A fogyasztói árak helyes gyakorlati alkalmazásának rendszeres és állandó ellenőrzését az Állami Kereskedelmi Felügyelet útján a belkereskedelmi miniszter és a helyi árhatóságok végzik. Ebből a célból bármelyik kereskedelmi vállalatnál, nyílt árusítással foglalkozó szövetkezetnél, kisiparosnál, vagy kiskereskedőnél (piaci vagy utcai árusnál), továbbá a fogyasztóközönség kiszolgálásával foglalkozó minden más vállalatnál (üzemnél), intézetnél, vagy intézménynél vizsgálatot tarthatnak. A főfelügyeletet gyakorló minisztert a vizsgálat eredményéről értesíteni kell.
(2) A fogyasztói árak ellenőrzésének ki kell terjednie arra, hogy
a) a közvetlen fogyasztásra vagy továbbeladásra árusító kereskedelmi és ipari üzletekben az árusítás céljára szolgáló helyiségben és a kirakatban, továbbá az egyéb elárusító helyeken a fogyasztási cikkek árait, valamint a szolgáltatások díjait a fennálló rendelkezéseknek megfelelően, a közönség által jól látható módon feltüntetik-e,
b) az árusítás céljára szolgáló helyiségben, a kirakatban, illetőleg az elárusító helyen feltüntetett és a ténylegesen érvényesített árak (díjak) a
hatóságilag megállapított áraknak (díjaknak) megfelelnek-e,
c) az érvényesített ár a fogyasztási cikkek minőségének megfelel-e,
d) az árucikket a forgalomhahozataltól nem tartják-e vissza, illetőleg az árucikkel való kereskedést más módon nem korlátozzák, vagy nem akadályozzák-e.
27. § Az Országos Tervhivatal elnöke és az egyes miniszterek az árellenőrzési feladatok ellátása során a következő intézkedéseket tehetik:
a) bármely államhatalmi és államigazgatási szervet (hatóságot, hivatalt), állami intézetei, vagy intézményt megkereshetnek, továbbá a miniszterek a főfelügyeletük alá tartozó, az Országos Tervhivatal elnöke pedig bármely termeléssel, vagy értékesítéssel foglalkozó állami vállalatot (üzemet), vállalkozót, vagy személyt, valamint ezekből alakult egyesülést, érdekképviseletet, vagy szervezetet felhívhatnak az áralakulás szempontjából lényeges, vagy az árszabályozás szempontjából szükséges adatok bejelentésére, felvilágosítások adására, iratok, rajzok, minták és egyéb bizonylatok bemutatására,
b) kiküldötteik vagy más szakértőik útján a gyártási folyamatot, üzletvitelt és üzletkezelést az üzleti könyvekbe és egyéb iratokba való betekintés útján - a múltra vonatkozólag is - megvizsgálhatják, szükség esetén a vállalat felelős vezetőjét, tulajdonosát, illetőleg alkalmazottait, valamint a kívánt adatokról tudomással bíró más személyeket is kihallgathatják,
c) egyes szakmákra, vagy vállalatokra vonatkozólag árvetési minták, mintakönyvek és egyéb nyilvántartások kötelező alkalmazását, valamint azoknak meghatározott ideig megőrzését rendelhetik el,
d) az árkiszámítás ellenőrzése, illetőleg az árak érvényesítése szempontjából jelentős iratok meghatározott ideig tartó megőrzését rendelhetik el,
e) megállapíthatják, hogy az előállítók, kereskedők és egyéb elárusítók az árun, árjegyzéken, számlán, árujegyzékben, az elárusítás helyén mely árakat (pl. termelői, nagykereskedelmi, fogyasztói), hol és milyen módon kötelesek feltüntetni.
28. § A helyi árhatóságok a hatáskörükbe tartozó termékek (szolgáltatások) árára nézve a miniszterekével azonos ellenőrzést végeznek és ellátják a fogyasztói árak helyes alkalmazásának ellenőrzését is.
29. § (1) Az árszabályozással, illetőleg árellenőrzéssel kapcsolatos hatósági megkereséseknek, illetőleg felhívásoknak az illetékes állami szervek, intézetek, intézmények, továbbá a vállalatok (üzemek), vállalkozók és más személyek, valamint az ezek egyesülései, érdekképviseletei és szervezetei eleget tenni tartoznak.
(2) Az ármegállapítás, vagy árfelülvizsgálat céljára az illetékes hatósághoz benyújtott árvetésnek, az árvetésbe állított egyes tételeknek, valamint egyéb adatoknak a helyességéért a benyújtó felelős. Ha az árvetés, illetőleg az adatokat vállalat (szövetkezet) nyújtotta be, az adatokat a vállalat (szövetkezet) vezetője, illetőleg annak helyettese (pl. főkönyvelő, főmérnök) előzetesen ellenőrizni tartozik és azok helyességéért saját személyében felelős.
VIII. Beadványok, megkeresés, szakvéleményadás
30. § (1) Ármegállapításra vagy az árszabályozással kapcsolatos más kérdésekre vonatkozó minden kérelmet ahhoz a miniszterhez kell benyújtani, aki a terméket előállító vállalat felett a főfelügyeletet gyakorolja. A helyiipar által előállított termékek (nyújtott szolgáltatások) árának szabályozásával kapcsolatos kérelmet a területileg illetékes helyi árhatóságnál kell előterjeszteni.
(2) Ha a hatályos jogszabályok az árvetésnek vagy egyéb adatoknak az árhatósághoz való bemutatását, illetőleg bejelentését teszik kötelezővé, ezeket - eltérő rendelkezés hiányában - a főfelügyeletet gyakorló miniszterhez kell bemutatni, illetőleg bejelenteni.
31. § (1) Bíróságok és más hatóságok részére árszabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekben szakvéleményt a jelen rendelet 3. számú mellékletében meghatározott ügyköri megoszlás szerint illetékes miniszter ad.
(2) A helyi árhatóságok adnak szakvéleményt az olyan kérdésekben, amelyeknek szabályozása hatáskörükbe tartozik.
(3) A szakvélemény adására irányuló megkeresésnek minden esetben tartalmaznia keli az ügyre vonatkozó tényállás rövid leírását, továbbá annak a szakkérdésnek tüzetes előadását, melyben a megkereső hatóság véleményt kér.
IX. Árstatisztika
32. § A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a termelési eszközök és a fogyasztási cikkek árainak, valamint szolgáltatások dijainak, továbbá a mezőgazdasági termékek állami és szabadpiaci árainak alakulását állandóan figyelemmel kíséri és ezeknek az áraknak az alakulásáról a Minisztertanács elnöke, valamint az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter részére - a mezőgazdasági termékek állami és szabadpiaci árainak alakulásáról a begyűjtési miniszter, a fogyasztói árak alakulásáról pedig a belkereskedelmi miniszter részére is - negyedévenként összefoglaló árstatisztikai tájékoztatást ad.
33. § Az árstatisztikai munka ellátásához az egyes minisztériumok a Központi Statisztikai Hivatal részére adatszolgáltatást teljesítenek. Az adatszolgáltatás irányelveit a Központi Statisztikai Hivatal elnöke állapítja meg.
X. Büntető rendelkezések
34. § (1) Amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés - különösen a 8.800/1946. (VII. 28.) ME rendelet, vagy az 1950. évi 4. törvényerejű rendelet - alá nem esik, szabálysértés miatt 500.- Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a jelen rendelet, vagy a jelen rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendelet, vagy utasítás rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a járási (városi, városi kerületi) tanács hatáskörébe tartozik.
35. § Árdrágító visszaélés, vagy az árszabályozó rendelkezések megszegésével, vagy kijátszásával elkövetett bűntett vagy szabálysértés ügyében a bíróság, vagy más hatóság a jogerős ítéletet, vagy eljárást befejező más határozatot az árszabályozási jogkört gyakorló hatóságnak megküldeni tartozik akkor, ha az a megküldést kifejezetten kérte.
XI. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
36. § Hatályukat vesztik:
az árszabályozásról szóló 82/1950. (III. 21.) MT rendelet, továbbá az annak hatálybalépése tárgyában kibocsátott 10.074/1950. (IV. 1.) OT-ÁH, 10.074/89/1950. (V. 11.) OT-ÁH és 10.074 1950. (VIII. 5.) OT-ÁH, valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 132/ 1950. (V. 6.) MT és 72/1951. (III. 16.) MT rendeletek,
a tankönyvek és szakkönyvek szerzői és fordítói díjának szabályozásáról szóló 89/1951. (IV. 15.) MT rendelet,
a pénzügyminisztert megillető árszabályozó hatáskör terjedelméről szóló 500.005/1952. (II. 16.) OT-ÁH rendelet,
az árszabályozó hatáskörök megoszlásának módosításáról szóló 2.800-6/1954. (Tg. E. II. 5.) OT-ÁH utasítás,
az árszabályozó hatáskörök megoszlásáról szóló 500.340/1951. (V. 11.) OT-ÁH rendelet,
a helyi árszabályozás körébe tartozó egyes tennivalók ellátásáról szóló 500.170/1950. (XI. 9.) OT-ÁH rendelet, végül a jelen rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések.
37. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Hegedüs András s. k.,
a Minisztertanács elnöke.
1. számú melléklet a 46/1955. (VIII. 10.) MT rendelethez.
KIMUTATÁS
azokról a nyersanyagokról, ipari és mezőgazdasági termékekről és szolgáltatásokról, amelyek árát a Minisztertanács állapítja meg
I. Nyersanyagok, ipari termékek:
Villamosenergia
Szén
Nyersolaj
Acélnyersvas
Vasérc
Cement
Kisméretű tömör falazótégla
Nehéz gyári kovácsolt vashulladék
Kalcinált timföld
Alumínium, nyers (tömb)
Traktor
Motorkerékpár
Tehergépkocsi
Gabona arató-cséplőgép, önjáró
Kénsav, technikai
Marónátron
Kohókoksz, koksz
Növényi eredetű kaucsuk
Műkaucsuk
Gyapot
Zsíros és mosott gyapjú
Nyersbőr (marha és sertés)
Cellulóze
Rotációs papír
Finomított szesz
Kenyér
Cukor
Zsír.
II. Mezőgazdasági termékek:
1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók felé érvényes
a) kötelező beadási árak,
b) a beadási kötelezettség alóli területmentesítés mellett termelt termékek árai (szerződéses termeltetés),
c) a területi beadási kötelezettség mentesítése nélkül (szerződés alapján, vagy felvásárlás útján) állami begyűjtésre kerülő termékek közül az alábbiak irányárai (alsó és felső árhatár, illetve átlagár):
búza
rozs
árpa
zab
kukorica
napraforgómag
őszi étkezési burgonya
lucernamag
bor, must
vágósertés
vágómarha vágóbaromfi tej és a tojás
2. Az állami gazdaságok termékei eladási árainak általános jellegű változtatása.
III. Szolgáltatások:
Szépirodalmi, ismeretterjesztő, szak- és tankönyvek árának általános jellegű változtatása, valamint a napilapok ára.
Vendéglátópari árak általános jellegű változtatása
Színházak és mozgóképszínházak belépődíjainak általános jellegű változtatása.
Lakások és más helyiségek bérének általános jellegű változtatása.
Orvosi díjszabás és kórházi ápolási díjak általános jellegű változtatása. Gyógyszertérítés mértéke.
Közlekedési, posta-, távíró- és távbeszélő-, valamint a rádiódíjszabások általános jellegű változtatása.
Az építőipari kivitelezői árakat befolyásoló legfontosabb tényezők (globális, rezsikulcs, munkahelyi adottságokból származó költségek, télimunka többletköltsége és pótdíjak) jóváhagyása.
A mezőgazdasági gépállomások által végzett szántási, vetési és gabonacséplési díjak.
A vámőrlés és vámdarálás díja.
Az öntözési díjak.
2. számú melléklet a 46/1955. (VIII. 10.) MT rendelethez.
KIMUTATÁS
azokról a nyersanyagokról, ipari és mezőgazdasági termékekről és szolgáltatásokról, amelyek árát, illetőleg díját az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg
I. Nyersanyagok, ipari termékek, szolgáltatások:
Minden olyan termék (szolgáltatás), amely a termelő vállalat műszaki fejlesztési tervében mint népgazdasági szinten is új termék szerepel (olyan új termék, amelyet belföldön még nem gyártottak) és egy évben a termelési értéke 10 millió Ft-ot elér.
Minden olyan új termék, vagy szolgáltatás, melynél az ár mértéke miatt termékenként évi 100.000 Ft-ot meghaladó új állami támogatás bevezetése szükséges.
Minden polgári forgalomba nem kerülő és kizárólag a fegyveres testületek céljait szolgáló új termék.
II. Mezőgazdasági termékek és mezőgazdasági jellegű szolgáltatások:
1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől és az egyéni termelőktől területi beadási kötelezettség
mentesítése nélkül (szerződés alapján, vagy szabadfelvásárlás útján) állami begyűjtésre kerülő termékek közül az alábbiak irányárai:
étkezési szárazbab
vetőburgonya
vörösheremag
szöszösbükkönymag
nemesített vetőmagvak
lucernaszéna
rétiszéna
borszőlő
vágóborjúsüldősertés
vágó juh
vágóló
tenvész- és haszonállatok
naposcsibe és tenvésztojás lőttvad
selyemgubó
libamáj
toll
méz
2. Az állami gazdaságok termékeinek eladási árai.
3. Talajjavító szolgáltatások és az ehhez szükséges anyagok ára, valamint a magtisztítási díjak.
3. számú melléklet a 46/1955. (VIII. 10.) MT rendelethez.
Az egyes miniszterek ügykör szerinti illetékességének megoszlása
Az egyes miniszterek között az árszabályozási ügykör a következőképp oszlik meg:
1. A pénzügyminiszter: a nemesfémanyagok (platina, arany, ezüst) és nemesfémipar árai (a platina félgyártmányok és készáruk kivételével), a használt arany- és ezüsttárgyak, a törtplatina, a törtarany és törtezüst, a nemesfémhulladékok felvásárlási ára, a külföldi fizetési eszközök (valuták, devizák) árfolyama, valamint a Pénzjegynyomda által előállított értékcikkekért (pl. bankjegy, bélyeg) az illetékes átvevő szervvel szemben felszámítható átvételi ár, továbbá a Pénzjegynyomda állal előállított réznyomású nyomdai termékek ára, végül az Állami Pénzverő által előállított érmék, jelvények, plakettek és más sajtolt tömegcikkek ára;
2. az igazságügyminiszter: a tolmács- és fordítói díjszabás, ideértve a fordítói irodák díjszabását is, a szak- és szépirodalmi, valamint a tankönyv-fordítások kivételével;
3. a kohó- és gépipari miniszter: a színesfémkohászat (az alumíniumkohászat kivételével), a vaskohászat, vas-, acél- és fémöntvények, tűzálló-anyagipar, gépgyártás (általános gépgyártás, építőipari gépgyártás, járműgyártás, autó- és traktorgyártás, hajógyártás, mezőgazdasági gépgyártás), erős- és gyengeáramú villamosipar, finommechanika, kovács- és lakatosipar (az épületlakatosipar kivételével), vas- és fémtömegcikkipar iparágak ágai, a vasszerkezetek, vasszerkezetű hidak ára, a kohászati és melegüzemi kazán- és kemencefalazási munkák árai, valamint a középgép-ipar árai, továbbá az ezek körébe tartozó bérmunkák, javítások, szerelések, - ideértve a technológiai cső- és villanyvezeték, valamint kábelfektetési és szerelési munkákat is -, minőségi ellenőrzések és tervezői munkák díjai, végül a platina félgyártmányok és készáruk ára;
4. a szénbányászati miniszter: a szénbányászai, a briketigyártás, bányagépgyártás és bányagépszerelés árai, az ezek körébe tartozó minőségi ellenőrzések és tervezési munkák díjszabása, a bányaépítési munkák díjai;
5. a vegyipari és energiaügyi miniszter: az ércbányászat árai, a vegyes ásványbányászat, villamosenergia iparágak árai, a villamosenergiaszolgáltatás arszabása, a bauxitbányászat, ásványolaj-és földgázbányászat, alumíniumkohászat és timföldgyártás, szervetlen és szerves vegyipar, szénfeldolgozó vegyipar, ásványolajfeldolgozóipar, gyógyszeripar, gumi- és műanyagipar iparágak árai, a csiszolószemcse ára, a vegyipari és energiaügyi miniszter felügyelete alá tartozó vállalatok által gyártott kőolajipari gépek árai, a gázenergia-szolgáltatás árszabása, az ezek körébe tartozó minőségi ellenőrzések és tervezési munkák díjszabása, a távvezetéképítési munkák díjai, végül a bauxit-és kőolajbányászattal kapcsolatos mélyfúrási munkák, geológiai és geofizikai kutatások díjai;
6. a könnyűipari miniszter: a bútoripar, a kádáripar, a kárpitosipar, a vegyes faipar, kefe-, seprü-és fonásáruk árai (az épületasztalosipar kivételével), a papíripar, nyomdaipar (sokszorosítóipar), a könyvkötőipar, a vésnök és bélyegzőkészítőipar, pamutipar, len- és kenderipar, gyapjúipar, selyemipar, kötszövőipar, rövidáruipar, kalaposipar, rostipar, gyapotipar, bőr- és szőrmeipar, textilkonfekcióipar, cipőipar, szőrme- és bőrruházati ipar, továbbá a bőröndös, bőrdíszműves, szíj gyártóipar iparágak árai, illetve díjai, a könnyűipari miniszter felügyelete alá tartozó gépipari vállalatok által könnyűipari vállalatok részére gyártott gépipari termékek, továbbá a fényképészeti ipar, a kelmefestő- és vegytisztítóipar, az aranyozó-, fényező-, cég- és címfestőipar, a férfi- és női mértékutáni szabóipar, a mértékutáni fehérneműkészítő (fűzőkészítő) és mértékutáni cipészipar, a borbély-, férfi és női fodrász-, manikűr és kozmetikai ipar, a fazekas, a szőnyegkészítő és javító, a játékkészítő és a hangszerkészítő ipar, a népművészeti és háziipar árai (díjai), a kályhaiparban a kályhakarbantartás díja, lakások benső karbantartásának (közvetlenül a lakosság részére) díja, a nádgazdaság, a szerves-trágya és a nem tüzelési célra termelt tőzeg ára, a csomagolóanyagok és a hulladékanyagok összegyűjtésénél fizethető gyűjtői és továbbadási árak, a felügyelete alá tartozó felvásárló vállalatok által azokért a termékekért fizethető árak, melyeknek felvásárlása feladatköréhez tartozik, valamint e termékek továbbadási árai; végül - az ügykör szerint Illetékes miniszterrel egyetértve - a felügyelete alá tartozó tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek és magánkisiparosok, továbbá fmsz-ek, tsz-ek, tszcs-k ipari részlegei, a kereskedelmi vállalatok kisegítő üzemei által termeit termékek és szolgáltatások árai, kivéve a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökének ügykörébe utalt termékek és szolgáltatások árait (díjait);
7. a földművelésügyi miniszter: a tenyészállatok, a nemesített vetőmagvak árai, a felügyelete alá tartozó termeltető vállalatok által termeltetett szerződéses növények árai, a mezőgazdasági szolgáltatások díjai, mezőgazdasági gépállomások szolgáltatásai, állati oltóanyagtermékek árai, állatorvosi díjszabás, mezőgazdasági gépjavító vállalatok szolgáltatásai, mezőgazdasági fuvardíjak, lóverseny-fogadási irodák díjai, végül a felügyelete alá tartozó felvásárló vállalatok által azokért a mezőgazdasági termékekért fizethető árak, melyeknek felvásárlása feladatköréhez tartozik, valamint e termékek továbbadási árai;
8. az állami gazdaságok minisztere: az állami gazdaságok termékeiért érvényesíthető eladási árak;
9. az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője: az erdőgazdasági termékek, a fűrész- és lemezipar árai (a parketta áruk és svédpalló kivételével), a faszén ára, erdészeti szakvállalatok termékeinek árai, erdőgazdasági fuvardíjak, végül a felügyelete alá tartozó vállalatok és erdőgazdaságok által az erdei fatermékekért és melléktermékekért fizethető árak, valamint e termékek továbbadási árai;
10. az élelmiszeripari miniszter: az élelmiszeripar - ideértve a magánkisipar árait - és mezőgazdasági ipar, a hűtő- és jégipar, a háztartási vegyipar árai, a hordók ára, végül a felügyelete alá tartozó felvásárló vállalatok által azokért a mezőgazdasági termékekért fizethető árak, melyeknek felvásárlása feladatköréhez tartozik, valamint e termékek továbbadási árai;
11. a begyűjtési miniszter: a malomipar árai, valamint a raktárházi és magtisztítási ipar által érvényesíthető díjak, végül a felügyelete alá tartozó felvásárló vállalatok által azokért a mezőgazdasági termékekért fizethető árak, melyeknek felvásárlása feladatköréhez tartozik, valamint e termékek továbbadási árai;
12. a belkereskedelmi miniszter: a vendéglátó-és szállodaipar árai (díjai), a kölcsönzési és betétdíjak (a jelmezkölcsönzési díjak kivételével), a gyémánt és briliáns felvásárlási ára, a lakberendezők, vagyonőrzők, gép-, gyors- és sokszorosító irodák díjai, azoknak a fogyasztási cikkeknek fogyasztói ára, amelyeket a jelen melléklet más miniszter ügykörébe nem utal, végül a felügyelete alá tartozó felvásárló vállalatok által azokért a mezőgazdasági termékekért fizethető árak, melyeknek felvásárlása feladatköréhez tartozik, valamint e termékek továbbadási árai;
13. a külkereskedelmi miniszter: a vámkülföldről behozott árucikkeknek a behozó kereskedelem által érvényesíthető átadási ára (import átadási ár), a nemzetközi szállítmányozási díjak;
14. az építésügyi miniszter: az építőipar - ideértve az építőipari tanácsi vegyes javító vállalatok, szövetkezetek és magánkisipar árait, valamint a tatarozást is - a közlekedés- és postaügyi miniszter hatáskörébe tartozó építőipari munkák (15. pont) kivételével, az építőipari szerelőipar, az épületasztalos- és épületlakatosipar, építőipari gépkölcsönzés és javítás iparágak termelői árai, illetőleg díjai, ezek körében a szakipari (vízszigetelő, ragasztott tetőfedő-, hő- és hangszigetelő, bádogos, helyszíni kőfaragó, helyszíni műkő, padló, hézagmentes padló, falburkoló, falkárpitozó és padlózó, üveges, üvegbeton-, szobafestő és mázoló, tűzhely- és kályhaépítési, redőnyös és napellenző, szobrász és különleges díszítő-) munkák, az épületgépészeti -nem technológiai - (erős- és gyengeáramú villanyszerelő, vízvezeték-, gáz-, csatorna- és távfűtés-szerelő, központi fűtésszerelő, cső- és fűtésberendezési, hőszigetelő, szellőző és klimaberendezési) munkák, a gyárkémény-, kazán- és kemencefalazó munkák (kivéve a kohászati és melegüzemi kazán-és kemencefalazási munkákat) árai, illetőleg szolgáltatásának díjai, valamint az építési tervezési díjszabás és díjszámítási utasítás, az építésügyi miniszter felügyelete alá tartozó vállalatok által építőipari vállalatok részére gyártott gépipari termékek ára, a kőbányászat, kavics- és homoktermelés, tégla- és cserépgyártás, mész-, cement- és azbesztcementipar, beton-, cementáru- és épületelemgyártás, finomkerámia, porcelán és üvegipar iparágak árai, a parketta és a svédpalló ára, a csiszolókorong ára, a hang- és hőszigetelőanyag- és vegyes építőanyaggyártás árai, valamint az ezek körébe tartozó minőségi ellenőrzések díjai;
15. a közlekedés- és postaügyi miniszter: a közforgalmú vasutak, gazdasági vasutak, közúti villamosközlekedés, városi autóbuszközlekedés, ideértve a trolibuszközlekedést is, taxiközlekedés, távolsági autóbuszközlekedés, teherautóközlekedés, szekérfuvarozás, kordélyfuvarozás és szállítmányozás, vízi közlekedés, légi közlekedés szakmai ágazatok díjszabása, a rakodási díjak, az utazási és menetjegyirodák díjai, a használt gépjárművek, gépjárműalkatrészek és gépjárműfelszerelési cikkek átvételi és fogyasztói ára, a vasúti kitérők és váltók ára, a garázsipar díjai, a vasúti járműjavítóipar, hajójavítóipar, gépjárműjavítóipar, fatelítőipar iparágak árai (díjai), valamint a vasút-, út-, alagút-, hídépítési fenntartási munkák (vasszerkezetek, vasszerkezetű hidak ára és szerelési, valamint karbantartási díjai kivételével), a folyamszabályozóművek, vízépítkezések föld- és műtárgyépítésének árai, illetőleg díjai és az ezekkel kapcsolatos tervezési díjszabás és díjszámítási utasítás, a folyamkavicskotrás és mederszabályozási iszapkotrás árai. továbbá a posta-, távíró-, távbeszélő- és rádiódíjszabás, a lapok és folyóiratok terjesztésének díjai, a postai javítóipar díjai, a postai értékcikkek és a bélyegkereskedelem árai, a postai tervezési, szabványkészítési és minőségi ellenőrzési díjak és a postai légvezeték- és kábelépítés és szerelés árai;
16. a népművelési miniszter: a hanglemezek, a képző- és iparművészeti termékek, a mozgóképek (filmek) árai, a filmlaboratóriumi és filmtechnikai szolgáltatások díjai, a mozgóképszínházak, színházak, az irodalmi, művészeti, népművelési és más hasonló jellegű előadások és kiállítások belépődíjai, a múzeumok és tudományos intézetek által rendezett kiállítások és előadások belépődíjai, a hirdetési díjak, a jelmezkölcsönzési díjak, a könyvkölcsönzési díjak, végül a folyóirat és lapkiadás árai, illetőleg díjai;
a népművelési miniszter a Kiadói Főigazgatóság útján: a könyvek és folyóiratok szerzői, fordítói, kiadói stb. díjai - a tankönyveket illetően az oktatásügyi miniszterrel egyetértésben -; a könyvkiadás árai, a szépirodalmi, művészeti, szak- és ismeretterjesztő könyvek, továbbá a közvetlen és szakfelügyelete alatt álló kiadók által kiadott folyóiratok árai, ideértve a fogyasztói árakat is, az antikvár könyvek beszerzési és eladási árai, a könyvterjesztési díjak;
17. az oktatásügyi miniszter: az általános és középiskolák, valamint a felügyelete alá tartozó egyetemek és főiskolák tankönyveinek ára, a szemléltető és kísérleti taneszközök ára, ideértve az iskolai eladási árakat is, a tanuláshoz ezekben az iskolákban szükséges jegyzetek iskolai és szabadforgalmi árai, az ott használt kísérleti taneszközökkel kapcsolatos szolgáltatások díjai, valamint az ezekhez az iskolákhoz tartozó laboratóriumok és más intézetek oktatási célra való használatáért járó díjak, az általános- és középiskolákban rendezett előadások és kiállítások belépődíjai, végül az egyetemi és főiskolai könyvtárak látogatási (beiratkozási) díjai;
18. az egészségügyi miniszter: az orvosi és szülésznői díjszabás, a kórházi, klinikai, szülőotthoni ápolási díjak, a mentőszállitási díjak, a csecsemőotthoni és egészségügyi jellegű gyermekotthoni ápolási, illetőleg térítési díjak, a bölcsődei ellátásért járó térítési díj, a járóbetegeknek nyújtott szolgáltatások díjai, a véradók díja, a konzervvér térítési díja, az anyatej térítési díja, a gyógyiszap térítési díja, a gyógyászati segédeszközök, művégtagok és más hasonló készítmények, továbbá a fogtechnikus ipar árai, az orvosi műszerek, orvosi bútorok és orvosi gyógyászati segédeszközök nagykereskedelmi és fogyasztói árai, valamint a gyógyszerek és kötözőszerek nagykereskedelmi és gyógyszertári árai, az embergyógyászati (serobakteriológiai)] készítmények termelői, nagykereskedelmi és gyógyszertári árai, a gyógyiszap termelői, nagykereskedelmi és fogyasztói árai, a gyógyfürdők díjai, az egészségügyi miniszter főfelügyelete alá tartozó egészségügyi intézetek és intézmények által teljesített eljárásokkal (vizsgálat, szakvéleményadás stb.) kapcsolatos díjak, a röntgenkészülék javítási és karbantartási díjai;
19. a város- és községgazdálkodási miniszter: a lakások és más helyiségek bérének mértéke, az ingatlan- és lakásközvetítő vállalatok díjai, a kéményseprési, a víz- és csatornadíjak, a fürdők díjai, a temetkezési (halotthamvasztási) dijak, a közúti villamos javítóipar díjai, a féregirtás (kártékony állat irtás) lakás- és irodatakarítás díjai, kertészet és parkosítás árai és díjai, hőforrás és hulladékmelegvíz szolgáltatás díja, a köztisztasági díjak, közkutakkal kapcsolatos felújítások egységára, az ásott kutak kivitelezési árai, a város- és község-gazdálkodás keretében nyújtott szolgáltatások dijai;
20. a Szövetkezetek Országos Szövetsége Igazgatóságának elnöke: a kizárólag a felügyelete alá tartozó vállalatok és szövetkezetek által gyártott termékek és nyújtott szolgáltatások árai és díjai, továbbá a felügyelete alá tartozó felvásárló vállalatok által azokért a mezőgazdasági termékekért fizethető árak, melyeknek felvásárlása feladatköréhez tartozik, valamint e termékek továbbadási árai;
21. az Országos Testnevelési és Sport Bizottság elnöke: a sportrendezvények belépődíjai és általában a sport- és természetjárás körében fizetendő díjak (az étel- és halárak kivételével);
22. az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnöke: a geodéziai és térképészeti szolgáltatások díjai, továbbá a kartográfiai kiadványok árai - az oktatási célú kartográfiai kiadványokkal kapcsolatban az oktatásügyi miniszterrel egyetértésben - végül a kartográfiai tervek szerzői díjai;
23. az Országos Földtani Főigazgatóság vezetője: a mélyfúrási munkák, geológiai és geofizikai kutatások (bauxit és olaj kivételével) talajmechanikai vizsgálatok díjai tekintetében illetékes.
Azok a miniszterek, akiknek felügyelete alatt egyetemek, főiskolák, vagy középiskolák működnek, az oktatásügyi miniszterrel egyetértésben állapítják meg az ezekben az iskolákban használt tankönyvek, jegyzetek és saját előállítású kísérleti taneszközök árait, a taneszközökkel kapcsolatos szolgál tatások díjait, továbbá az ezekhez az iskolákhoz tartozó laboratóriumoknak és más intézeteknek oktatási célra használatért járó díjait.