1956. évi 28. törvényerejű rendelet

a rögtönbíráskodásról

Az a körülmény, hogy nagymennyiségű lőfegyver van ellenforradalmi elemek, hivatásos bűnözők, felelőtlen zavartkeltők és fegyvertartásra nem jogosult más személyek birtokában, akadályozza a rend helyreálltát és veszélyezteti az állampolgárok személyi, valamint, vagyonbiztonságát. Népköztársaságunk ellenségei fegyverek birtokában gyilkosságok elkövetésétől sem riadnak vissza és megfélemlítik azokat a becsületes dolgozókat, akik békés alkotó munkájukkal egész népünk érdekeit kívánják szolgálni. A becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket ennek a tűrhetetlen állapotnak megszüntetése érdekében.

Ennek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli.

1 § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a rögtönbíráskodást 1956. évi december hó 11. napjának 18. órájától kezdődő hatállyal az ország egész területére az alábbi bűntettek tekintetében elrendeli:

gyilkosság.

szándékos emberölés,

gyújtogatás,

rablás (fosztogatás),

közérdekű üzemek vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló üzemek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett (B. H. Ö. 73. pont és a B. H. Ö. 172. pont), ezeknek a bűntetteknek a kísérlete,

lőfegyver, lőszer, robbanószer, illetőleg robbanóanyag engedély nélküli tartása.

2. § (1) Azok, akik lőfegyvert (lőszert, robbanóanyagot stb.) engedély nélkül tartanak birtokukban, azt 1956. évi december hó 11. napjának 18. órájáig kötelesek a fegyveres karhatalom bármely szervénél beszolgáltatni.

(2) Azok, akik a jelen törvényerejű rendelet kihirdetése és a beszolgáltatási határidő között fegyvereiket stb. beszolgáltatják, fegyverrejtegetés címén nem büntethetők.

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bűntettek elkövetésére létesült szövetség és az ezekre irányuló szervezkedés is rögtönítélő bírósági eljárás alá esik.

(2) Aki hiteltérdemlő tudomást szerez arról, hogy más személy lőfegyvert (lőszert stb.) engedély nélkül tart birtokában és ezt a hatóságnak mihelyt lehetséges, nem jelenti be, bűntettet követ el és rögtönbíráskodás alá esik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1950: II. tv. (BTÁ) 29. §-a szerinti hozzátartozókra.

(3)[1] A rögtönítélő bíróság, ha a terheltet a rögtönítélő eljárás alá tartozó valamely bűncselekményben bűnösnek nyilvánítja, ítéletében egyúttal halálbüntetést szab ki.

4. § (1) A rögtönbíráskodás kihirdetéséről a Kormány gondoskodik: a kihirdetés sajtó, rádió és falragasz útján is történhetik.

(2) A rögtönbíráskodási eljárás a katonai bíróság hatáskörébe tartozik; a Népköztársaság Elnöki Tanácsa más rögtönítélő tanácsok kijelölése iránt is tehet intézkedést.

(3) A rögtönbíráskodás részletes szabályainak megállapítására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kormányt felhatalmazza.

(4) A fegyveres gyár- és üzemőrségek fegyvertartásának módját, külön törvényerejű rendelet szabályozza.

5. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta az 1956. évi 32. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1956.12.13.