2/1956. (VIII. 2.) PM-VKGM együttes rendelet

az általános lakásépítési kölcsönakcióról szóló 1/1955. (III. 26.) VKGM együttes rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

A Minisztertanács 2.058/1956. (IV. 12.) számú határozatának 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük:

1. §

(1) Építési kölcsönt a munkások és alkalmazottak - elsősorban a nagyüzemi munkások, a bányászok és a műszaki alkalmazottak - részére lehet engedélyezni. Lehetőséget kell azonban biztosítani a szellemi szabadfoglalkozásúak (művészek, írók stb.), továbbá a nyugdíjasok igényeinek kielégítésére is. Indokolt esetben - meghatározott keretben - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai részére is lehet kölcsönt engedélyezni.

(2) Építési kölcsönt főleg Budapesten, vidéki városokban és ipari településeken kell engedélyezni.

2. §

Az üzemek állandó munkásgárdája kialakítása érdekében az előirányzott hitelkeretből - a fennálló kötelezettségek és a fel nem osztható egyéb kölcsönigények figyelembevételével - a legjobban érdekelt termelő minisztériumok részére évenként külön hitelkereteket kell megállapítani. A külön hitelkeretet - az érdekelt miniszterek javaslatának figyelembevételével - a pénzügyminiszter a város-és községgazdálkodási miniszterrel egyetértésben állapítja meg és bontja fel területileg.

3. §

A dolgozóknak a külön hitelkeret terhére benyújtott építési kölcsönigényeit az üzemek (vállalatok, hivatalok stb.) kötelesek minden évben legkésőbb február 28-ig személyenként külön indokolva - az Országos Takarékpénztár területileg illetékes fiókjához (a következőkben: Takarékpénztár) - megküldeni.

4. §

A külön hitelkeret terhére kizárólag új családiház (társasház) építésére, valamint megkezdett családiház (társasház) befejezésére lehet kölcsönt engedélyezni.

5. §

A vállalatok, hivatalok, intézmények vezetői személyesen kötelesek javaslatot tenni a kölcsön engedélyezésére. Kölcsön engedélyezését csak olyan dolgozó részére javasolhatják, aki munkájával, magatartásával erre érdemes.

6. §

Az építési kölcsönkérelmek elbírálásánál az egyenlően jogosultak közül előnyben kell részesíteni azokat a kölcsönigénylőket, akik az építkezés költségeinek nagyobb részét fedezik saját erőből, ezek körén belül előny illeti meg azokat, akik az építkezésben saját munkájukkal is résztvesznek. A kölcsönigénylőnek azonban saját hozzájárulásként közvetlen munkáján kívül készpénzzel, vagy anyaggal is hozzá kell járulnia az építkezéshez. A kölcsönösszeg megállapításánál a saját munkájával résztvevő dolgozó nem kerülhet hátrányba azokkal szemben, akik idegen munkaerő igénybe vételével építkeznek.

7. §

(1) Társasházak építése esetén - a társasház építésének előmozdítása érdekében - az egy lakásra engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege 50.000 Ft lehet. Házfelügyelő lakásra külön kölcsönt nem lehet engedélyezni.

(2) Társasháznak olyan emeletes épületet kell letekinteni, amelyben legalább 4 lakás készül.

(3) A 12.260/1948. (XII. 4.) Korm. rendeletnek a társasházak telekkönyvi bekebelezését tiltó rendelkezései nem vonatkoznak az 1/1954. (II. 28.) és az 1/1955. (III. 26.) VKGM rendeletek alapján folyósított kölcsönnel épített társasházakra.

8. §

A tatarozási kölcsönökkel azonos feltételek szerint lehet kölcsönt engedélyezni meglévő családiházak közműbekötésének költségeire is. Az e célra engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege 5000. - Ft lehet.

9. §

(1) A szénbányászok részére az 1/1955. (III. 26.) VKGM rendelet 23. § (2) bekezdésében megállapított nagyobb kedvezményű kölcsönt csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha az építkezés az üzemhez közeleső, lakótelep céljára kijelölt területen történik.

(2) Ugyanebben a nagyobb kedvezményű kölcsönben részesíthetők az állami építőiparban dolgozó építőipari munkások akkor, ha az építésügyi miniszter által megjelölt helyen - elsősorban nagyobb építkezések közelében - kívánnak építkezni

10. §

(1) Annak, aki az építési kölcsöntartozás fennállásának ideje alatt munkahelyét önkényesen elhagyja, vagy akit fegyelmi határozattal elbocsátanak, a még hátralévő tartozás törlesztési idejét egyharmadával csökkenteni kell és a tartozás kamatát 4%-ra fel kell emelni. Amennyiben a Munka Törvénykönyve 114. §-a alapján a fegyelmi büntetés hátrányos következményeit vele szemben megszüntetik, a dolgozót ismét megilletik az eredeti törlesztési feltételek.

(2) A Takarékpénztár az építési kölcsön engedélyezéséről írásban értesíti a kölcsönben részesített dolgozó üzemét (vállalatát, hivatalát stb.). Az üzem (vállalat, hivatal stb) - a Takarékpénztár értesítése alapján - köteles a kölcsön engedélyezését a dolgozó nyilvántartási lapján előjegyezni és amennyiben az a munkahelyét önkényesen elhagyná, vagy őt fegyelmileg elbocsátanák, erről a Takarékpénztárt 8 napon belül értesíteni.

11. §

(1) Az 1/1955. (III. 26.) VKGM rendelet 19 §-a helyében a jelen rendelet 1. §-a lép.

A 17. § kiegészül a jelen rendelet 2., 3. és 4. §-ában; a 18. § a jelen rendelet 8. §-ában; a 21. § (3) bekezdése a jelen rendelet 10. §-ában; a 20. § c) pontja a jelen rendelet 5. §-ában, a 22. § a jelen rendelet 6. §-ában, a 23. § (2) bekezdése pedig a jelen rendelet 9. §-ában foglaltakkal. A 35. § módosul a jelen rendelet 7. §-ában foglaltakkal.

(2) Az 1/1955. (III. 26.) VKGM rendelet egyéb rendelkezéseit változatlanul alkalmazni kell.

Pulai Miklós s. k.,

a pénzügyminiszter helyettese

Nezvál Ferenc s. k.,

a város- és községgazdálkodási miniszter első helyettese