3/1956. (VI. 28.) BM rendelet
a személyi igazolványról szóló 1/1954. (I. 9.) BM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A személyi igazolványról szóló 1/1954. (I. 9.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására és kiegészítésére vonatkozóan - a 3. § (1), valamint az 5. § (3) bekezdésében foglaltakra nézve a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
1. §
(1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése úgy módosul, hogy az "előző (asszonyoknál leánykori) családi és utónév" megjelölés helyébe "férjük nevét viselő asszonyok leánykori családi és utónevét" megjelölés, a "16 éven aluli gyermekeinek adatait" megjelölés helyébe pedig "16 éven aluli - szülői felügyelete alá tartozó - gyermekei és a gondnoksága alatt álló személyek adatait" megjelölés lép.
(2) Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 16. évet elért magyar állampolgárok személyi igazolványának kiállítására az a járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányság illetékes, amelynek területén a 16. évet betöltött személy szüleinek (gyámjának, törvényes képviselőjének) állandó lakóhelye van.
(2) Azok a 16. évet betöltött magyar állampolgárok, akik iskolai vagy egyéb tanulmányaik folytatása végett szüleik (gyámjuk, törvényes képviselőjük) állandó lakóhelyétől távol vannak, az iskola stb. helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál is kiválthatják személyi igazolványukat.
(3) A személyi igazolvány kiváltásakor a 16. évet elért magyar állampolgároknak lakásbejelentést igazoló szelvényt felmutatni nem kell."
(3) Az R. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja hatályát veszti.
2. §
Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendőrség személyi igazolvány kiállítására jogosult szervei:
a) öt, illetőleg tíz évre szóló, valamint határidő nélküli állandó és
b) legfeljebb egy évre szóló ideiglenes személyi igazolványt állíthatnak ki.
Öt évre szóló állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni azokat, akik 30. évüket még nem töltötték be.
Tíz évre szóló állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni azokat, akik 30. évüket betöltötték, de 50. évüket még nem.
Határidő nélküli állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni az 50 éven felülieket."
3. §
(1) Az R. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A honvéd kiegészítő parancsnokság köteles a személyi igazolványba bejegyezni a katonai igazolvány számában beállott változást."
(2) Az R. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A személyi igazolvány kicserélésénél csak akkor kell a megváltozott adatok bizonyítására okiratot bemutatni, ha a változás a régi (bevont) személyi igazolványba bejegyezve nincs."
4. §
Az R. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A személyi igazolvány tulajdonosa külföldre távozása esetén köteles a személyi igazolványát az állandó lakóhelye szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányságnak az utazás megkezdése előtt 48 órával átadni és visszatérése után 48 órán belül ugyanott átvenni.
Külföldre történő hivatalos kiküldetés esetén a személyi igazolványt az átvételre feljogosított minisztériumnak, országos hatáskörű szervnek is át lehet adni.
Nem kell átadni a személyi igazolványt, ha a külföldre távozás útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal történik."
5. §
(1) Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Állampolgárságra való tekintet nélkül be-és kijelentkezés teljesítésére köteles az ország területén lévő valamennyi férfi és nő, kivéve:
- a területenkívüliséget és a személyes mentességet élvező személyek,
- a 16 éven aluliak, valamint
- a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezettek."
(2) Az R. 16. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A be- és kijelentőlapot a postahivatalokban és dohányárudákban, a lakónyilvántartókönyvet nyomtatványboltokban lehet beszerezni.
(3) A lakónyilvántartókönyv árát a lakónyilvántartókönyv vezetőjének az érdekelt háztulajdonosok kötelesek megtéríteni."
(3) Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A be- és kijelentkezést mindenki személyesen köteles teljesíteni, kivéve azt, aki testi fogyatékossága vagy betegsége miatt a személyes megjelenésben akadályozva van.
(2) Ha a be- vagy kijelentkezés egy család több tagját érinti, a be-, illetőleg kijelentkezést az egyik 16 éven felüli családtag is teljesítheti.
(3) A hadköteles személyeknek be-, illetőleg kijelentkezés végett a honvéd kiegészítő parancsnokságon nem kell megjelenniök, ellenben kötelesek a rendőri szerveknél be-, illetőleg kijelentkezéskor katonai-igazolványukat [5. § (1) bekezdés c, d, pont] bemutatni."
6. §
(1) Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Állandó és ideiglenes lakóhelyváltozás esetén a be- és kijelentkezést be-, illetőleg kijelentőlappal és a személyi igazolvány bemutatásával kell teljesíteni.
(2) A be- és kijelentkezést a járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányságon, illetőleg rendőrőrsön, azokban a községekben pedig, ahol rendőrőrs nincs, a községi tanács vb-nál kell teljesíteni.
(3) Budapesten és a megyei rendőrkapitányság vezetője által kijelölt városokban be- illetőleg kijelentkezni az e célra felállított irodákban (bejelentési iroda) is lehet.
(4) Budapest területén történő lakásváltoztatás esetén a kijelentőlapot a bejelentőlappal együtt az új lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságon (rendőrörsön, irodában; a továbbiakban: rendőri szerv) is be lehet nyújtani, tehát kijelentkezés végett nem kell a kiköltözés helye szerint illetékes rendőri szervnél is megjelenni."
(2) Az R. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bejelentkezést - a jelen rendelet 8. §-ában és a 9. § (3) bekezdésében, valamint az R. 22. § (2), 24. § (5) bekezdésében és a 32-33. §-ában meghatározott esetek kivételével - a beköltözést követően 48 órán, a kijelentkezést pedig a kiköltözést megelőzően 48 órán belül kell teljesíteni."
7. §
(1) Az R. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A be- és kijelentkezéskor be kell nyújtani a szállásadó és a lakónyilvántartókönyv vezetője által aláírt, be-, illetőleg kijelentőlapot és a személyi igazolványt.
A rendőri szervek állal bélyegzővel ellátott lakónyilvántartókönyv vezető - aláírásának hitelesítésére - köteles a be-, illetőleg kijelentőlapot lebélyegezni.
A lakónyilvántartókönyv vezetője kijelentkezés esetén köteles a személyi igazolvány azon rovatának jobb sarkát is lebélyegezni, ahol az a lakás van bejegyezve, amelyből a személyi igazolvány tulajdonosa kijelentkezik."
(2) Az R. 24. § (1) bekezdésének első mondata hatályát veszti.
(3) Az R. 24. §-ának (3) és (4) bekezdése úgy módosul, hogy az ideiglenes lakásban való tartózkodás leghosszabb időtartama: 6 hónap.
8. §
Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Öt napnál rövidebb ideig tartó ideiglenes tartózkodás esetén bejelentkezni nem kell.
(2) Ha az ideiglenes tartózkodás öt napnál rövidebb, de 24 óránál tovább tart, ezt - városban - a megérkezést követő 24 órán belül a szállásadó köteles bejelenteni a lakónyilvántartókönyv vezetőjének, aki a bejelentésről a személyi adatok és a tartózkodási idő feltüntetésével feljegyzést készít és azt a lakónyilvántartókönyv mellett megőrzi.
A feljegyzéshez szükséges személyi adatok igazolására a lakónyilvántartókönyv vezetője jogosult a személyi igazolvány felmutatását is megkövetelni.
(3) Öt napnál hosszabb ideig tartó ideiglenes tartózkodás esetén - az R. 24. § (5) bekezdésében, valamint a 32-33. §-ában meghatározott esetek kivételével - a megérkezést követő 48 órán belül be kell jelentkezni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak szempontjából szállásadónak kell tekinteni azt, aki ideiglenes tartózkodás esetén a hozzáérkező személy részére lakásában elhelyezést biztosít."
9. §
(1) Az R. 27. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Be-, illetőleg kijelentőlapot kell kiállítani az állandó és ideiglenes lakásba való be-és kijelentkezéskor.
(2) A be- és kijelentőlapot a be-, illetőleg kijelentkező köteles kitölteni és aláírni.
(3) A be- és kijelentőlapot - a (4) és az (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a szállásadó és a lakónyilvántartókönyv vezetője is köteles aláírni."
(2) Az R. 29. §-a (1) bekezdésének első és második mondata hatályát veszti.
(3) Az R. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szállodákban (turistaszállókban) 5 napnál rövidebb időre megszálló személyeknek ideiglenes lakosként bejelentkezni nem kell."
10. §
(1) Az R. 32. §-a úgy módosul, hogy az (1) bekezdésben "- a szállodák részére is rendszeresített űrlapon -" megjelölés helyébe "- a betegfelvételi jegyzőkönyv egy példányának megküldésével -" megjelölés, a (2) bekezdésben "a kórházi jelentés alapjául szolgáló űrlapot" megjelölés helyébe "a betegfelvételi jegyzőkönyv" megjelölés, a "rendszeresített jelentés űrlapon" megjelölés helyébe pedig a "jegyzőkönyv példányán" megjelölés lép.
(2) Az R. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az ágybérlőtartó köteles az ágybérlő személyi adatait - akkor is, ha csak egy éjszakára szá,l meg - a szállodák részére rendszeresített értesítőlapon, az ágybérlőnyilvántartókönyv egyidejű felmutatásával, az illetékes rendőri szervnél azonnal bejelenteni."
11. §
(1) Az R. 34., 35. és 45. §-a hatályát veszti.
(2) Az R-ben szereplő "lakáslap" megjelölésen "ki- és bejelentőlapot" kell érteni.
12. §
(1) A jelen rendelet az 1956. évi augusztus hó 15. napján - Budapesten az 1956. évi július hó 1. napján - lép hatályba.
(2) A 2/1954. (IV. 4.) BM rendelet hatályát veszti.
Piros László s. k.,
belügyminiszter
Melléklet a 3/1956. (VI. 28.) BM számú rendelethez
A személyi igazolványról szóló 1/1954. (I. 9.) BM számú rendeletnek a 3/1956. (VI. 28.) BM számú rendelettel módosított, illetőleg kiegészített és egységes szerkezetbe foglalt szövege.
A személyi igazolvány bevezetéséről szóló 1/1954. (I. 9.) MT számú rendelet 7. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a 8. § (7) bekezdésében, valamint a 17. § (3) bekezdésében foglaltakra nézve a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
ELSŐ RÉSZ
A lakosság személyi igazolvánnyal való ellátása
1. §
(1) Személyi igazolvánnyal kell ellátni valamennyi 16. életévét betöltött magyar állampolgárt - a (2) és (3) bekezdésben említettek kivételével -, aki az ország területén tartózkodik.
(2) 16 éven aluli magyar állampolgárok, valamint a cselekvőképességet kizáró okok miatt jogerős bírói határozattal gondnokság alá helyezettek személyi igazolványt nem kapnak.
(3) A Néphadsereg tagjait a honvédelmi miniszter külön igazolvánnyal látja el.
(4) A nem magyar állampolgárokat a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatala (KEOKH) látja el külön igazolvánnyal.
(5) Az állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellátását 1954. évi február hó 1. napjától kell megkezdeni
2. §
(1) A 16 éven aluli magyar állampolgárok adatait szüleik (örökbefogadó szüleik), a cselekvőképességet kizáró okok miatt jogerős bírói határozattal gondnokság alá helyezett személyek adatait (elmebetegek, siketnémák) pedig gondnokuk személyi igazolványába kell bejegyezni.
(2) Az állami gondozásba lévő 16 éven aluli gyermekek adatait a gyermekvédő otthon vezetője köteles bejegyezni az általa vezetett nyilvántartókönyvbe.
(3) A 16 éven aluli magyar állampolgárok adatait:
a) elsősorban a szülők (mindkét szülő),
b) ha a gyermek apja nincs megállapítva, akkor az anya,
c) ha a szülők nem élnek együtt, a szülői felügyeletet gyakorló szülő személyi igazolványába kell bejegyezni.
(4) Örökbefogadás, illetőleg állami gondozásbavétel esetén a gyermek adatait a szülők igazolványából törölni kell és az örökbefogadó szülő személyi igazolványába, illetőleg állami gondozásba vétel esetén az otthon által vezetett nyilvántartókönyvbe kell bevezetni.
(5) A 16 éven aluli magyar állampolgárok abban az évben kötelesek jelentkezni személyi igazolvány kiállítása végett, amelyben 16. életévüket betöltik. A jelentkezések időpontját a rendőri hatóságok állapítják meg.
A személyi igazolvány
3. §
(1) A személyi igazolvány tartalmazza:
az igazolvány tulajdonosának:
családi nevét,
utónevét,
férjük nevét viselő asszonyok leánykori családi
és utónevét,
születési helyét és idejét,
foglalkozását, szakképzettségét, munkakönyvének számát,
katonai igazolványának számát,
állampolgárságát,
anyjának leánykori, családi és utónevét,
apjának családi és utónevét,
állandó és ideiglenes lakóhelyváltozásának adatait,
családi állapotát,
házastársának nevét, születési helyét és évét,
házasságkötésének helyét és idejét,
16 éven aluli - szülői felügyelete alá tartozó - gyermekei és a gondnoksága alatt álló személyek adatait,
munkáltató vállalat nevét és pontos címét.
(2) Az igazolvány helyettesíti a születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat, az állampolgársági bizonyítványt, valamint hiteltérdemlően igazolja az állandó és ideiglenes lakás be-, illetőleg kijelentését és a munkahelyet.
(3) A lakosságot első alkalommal a 41., 42. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell személyi igazolvánnyal ellátni.
4. §
(1) A 16. évet elért magyar állampolgárok személyi igazolványának kiállítására az a járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányság illetékes, amelynek területén a 16. évet betöltött személy szüleinek (gyámjának, törvényes képviselőjének) állandó lakóhelye van.
(2) Azok a 16. évet betöltött magyar állampolgárok, akik iskolai vagy egyéb tanulmányaik folytatása végeit szüleik (gyámjuk, törvényes képviselőjük) állandó lakóhelyétől távol vannak, az iskola stb. helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál is kiválthatják személyi igazolványukat.
(3) A személyi igazolvány kiváltásakor a 16. évet elért magyar állampolgároknak lakásbejelentést igazoló szelvényt felmutatni nem kell.
A személyi igazolvány kiállítása
5. §
(1) Személyi igazolvány kiállításához a következő okiratokat kell bemutatni:
a) születési anyakönyvi kivonatot,
b) házassági kötelékben élőknek házassági anyakönyvi kivonatot,
c) katonai igazolványt, alkalmatlansági igazolványt vagy tartalékos tiszti igazolványt,
d) a 18-22 évesek összeírási, illetőleg sorozási igazolványt,
e) munkavállalóknak a munkáltatói igazolványt,
f) a tanulóknak iskolai igazolványt.
(2) A személyi igazolvány kiállításához a kiállítást kérő személy köteles két db 4x4 cm-es, két hónapnál nem régebbi, szembenéző, fedetlen fejjel készült, retusálatlan fényképet a kiállító rendőri hatóságnak leadni.
(3) Abban az esetben, ha a születési, illetőleg házassági anyakönyvi kivonatot külföldről kellene beszerezni, az érdekelt személy az okirattal bizonyítani kívánt tényre - az igazolványt kiállító rendőri hatóság előtt - személyes nyilatkozatot tehet. (Anyakönyvi utasítás 20. §)
(4) A személyi igazolvány kiállításához szükséges okiratokat az illetékes hatóságok - személyi igazolvány céljára - illetékmentesen állítják ki.
A személyi igazolvány érvényességi ideje
6. §
(1) A rendőrség személyi igazolvány kiállítására jogosult szervei:
a) öt, illetőleg tíz évre szóló, valamint határidő nélküli állandó és
b) legfeljebb egy évre szóló ideiglenes személyi igazolványt állíthatnak ki.
Öt évre szóló állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni azokat, akik 30. évüket még nem töltötték be.
Tíz évre szóló állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni azokat, akik 30. évüket betöltötték, de 50. évüket még nem.
Határidő nélküli állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni az 50 éven felülieket.
(2) Ideiglenes személyi igazolványt kell kiállítani azok részére, akik az igazolvány kiállítása soron személyazonosságukat az 5. § (1) bekezdésében előírt okiratokkal, vagy más hiteltérdemlő okiratokkal igazolni nem tudják, valamint azok részére, akik személyi igazolványukat elvesztették, vagy akiknek személyi igazolványa megsemmisült.
(3) Az állandó személyi igazolvány kiállításakor 4.- Ft, az ideiglenes személyi igazolvány kiállításakor 2.- Ft értékű illetékbélyeget köteles az igazolvány tulajdonosa a kiállító hatóságnak átadni.
Változások bevezetése a személyi igazolványba
7. §
(1) A személyi igazolványba bejegyzett adatok változása esetén az igazolvány tulajdonosa köteles a változást a 8. § (3), (4), (5) bekezdéseiben felsorolt esetekben 48 órán belül, egyéb esetekben pedig 8 napon belül - a változás bejegyzésére jogosult hatóságnál - bejelenteni. A bejelentéskor a változást igazoló okmányokat be kell mutatni.
(2) A változás bejegyzésére jogosult hatóság köteles a 8. §-ban meghatározott esetekben a változást a személyi igazolványba bejegyezni, a 10. §-ban felsorolt esetekben pedig az igazolványt bevonni és helyette új igazolványt kiállítani.
(3) A bejegyzés megtörténte után az igazolványt 24 órán belül a lakónyilvántartókönyv vezetőjének (28. §) és a szállásadónak [25. § (4) bekezdés] be kell mutatni.
Változások bejegyzésére jogosult hatóságok (szervek)
8. §
(1) A személyi igazolványba csak az igazolványt kiállító rendőri hatóság és az erre feljogosított szervek tehetnek bejegyzéseket.
(2) Kizárólag a rendőri hatóságok jegyezhetik be: a határövezetbe történő letelepedés engedélyezését.
(3) Az állandó és ideiglenes lakóhelyváltozást a rendőri szervek kötelesek bejegyezni.
Abban az esetben, ha a község területén rendőri szerv nincs, akkor a községi tanács végrehajtó bizottságánál a végrehajtó bizottság függetlenített tagjának (elnök, elnökhelyettes, titkár) kell az állandó és ideiglenes lakóhelyváltozást bejegyezni.
(4) A tanácsok végrehajtó bizottságának kell bejegyezni:
a) a munkahelyváltozást abban az esetben, ha a munkáltató nem állami (szövetkezeti) vállalat,
b) a szabadfoglalkozásúak foglalkozásának megváltoztatását.
(5) Az üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek kell bevezetni:
a) a munkahelyváltozást,
b) a szakképzettségben beállott változást.
(6) Az anyakönyvvezetők kötelesek bejegyezni a személyi igazolvány tulajdonosának:
a) családi állapotában,
b) gyermekei számában,
c) gyermekei családi és utónevében bekövetkezett változásokat.
(7) A honvéd kiegészítő parancsnokság köteles a személyi igazolványba bejegyezni a katonai igazolvány számában beállott változást.
Eljárás a személyi igazolvány elvesztése, vagy megsemmisülése esetén; az igazolványok kicserélése
9. §
(1) Aki személyi igazolványát elveszti, vagy akinek személyi igazolványa megsemmisül, tartozik ezt a körülményt az elvesztés, illetőleg a megsemmisülés észlelésének időpontjától számított 48 órán belül a legközelebbi, vagy a lakóhelye szerint illetékes rendőri hatóságnál személyesen bejelenteni.
(2) Új személyi igazolványt kell kiadni, ha az igazolvány elveszett, vagy megsemmisült.
(3) A talált személyi igazolványt mindenki köteles 24 órán belül a legközelebbi rendőri szervnek beszolgáltatni, illetőleg a rendőrség tagjának átadni
10. §
(1) Az állandó lakóhely szerint illetékes rendőri hatóságnál ki kell cserélni a személyi igazolványt, ha:
a) érvényességi ideje lejárt,
b) az igazolvány tulajdonosának családi vagy utóneve megváltozott,
c) az igazolvány megsérült, megrongálódott, vagy használhatatlanná vált.
(2) A személyi igazolvány kicserélésekor, valamint új személyi igazolvány kiállításakor vissza kell adni a régi személyi igazolványt, be kell nyújtani az 5. § (2) bekezdésében meghatározott 2 db fényképet és fel kell mutatni mindazokat az okiratokat, amelyek a személyi igazolványba bejegyzésre kerülő adatok igazolásához szükségesek.
(3) A személyi igazolvány kicserélésénél csak akkor kell a megváltozott adatok bizonyítására okiratot bemutatni, ha a változás a régi (bevont) személyi igazolványba bejegyezve nincs.
Az igazolvány bevonása
11. §
(1) Érvényességi idejének lejárta előtt vissza kell szolgáltatni a személyi igazolványt, ha tulajdonosa
a) katonai szolgálatra bevonult,
b) külföldre távozik,
c) elveszti magyar állampolgárságát,
d) szabadságvesztés büntetésének letöltését megkezdi,
e) cselekvőképességét kizáró gondnokság alá került,
f) meghalt.
(2) A katonai szolgálatra bevonuló személyek igazolványukat a bevonulás helye szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságnak, egyes esetekben parancsnokuknak kötelesek átadni. Amennyiben a katonai szolgálat ideje a 3 hónapot nem haladja meg, úgy a katonai parancsnokság köteles a személyi igazolványt megőrizni és a katonai szolgálat letelte után tulajdonosának visszaadni. Abban az esetben, ha a katonai szolgálat a 3 hónapot meghaladja, a személyi igazolványt az illetékes rendőri hatóságnak kell megküldeni. ;
(3) A személyi igazolvány tulajdonosa külföldre távozása esetén köteles a személyi igazolványát az állandó lakóhelye szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányságnak az utazás megkezdése előtt 48 órával átadni és visszatérése után 48 órán belül ugyanott átvenni.
Külföldre történő hivatalos kiküldetés esetén a személyi igazolványt az átvételre feljogosított minisztériumnak, országos hatáskörű szervnek is át lehet adni.
Nem kell átadni a személyi igazolványt, ha a külföldre távozás útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal történik.
(4) Akik elvesztik magyar állampolgárságukat, kötelesek igazolványukat az elvesztést kimondó határozat kézhezvételekor a rendőri hatóságnak átadni.
(5) A bíróság által szabadságvesztés büntetésre ítélt személyek igazolványát a büntetésvégrehajtási intézet vezetőjének kell a szabadságvesztés büntetés letöltésének megkezdésekor átvenni és az illetékes rendőri hatóságnak megküldeni.
(6) Az előzetes letartóztatásba helyezett személyek igazolványát az elrendelő határozat foganatosításakor az illetékes rendőri hatóságnak kell megküldeni.
(7) A meghalt személyek igazolványát köteles beszolgáltatni az illetékes anyakönyvvezetőnek az elhalálozás bejelentésekor, de legkésőbb 48 órán belül:
a) a kórház vagy
b) a meghalttal egy lakásban élő hozzátartozója (házastárs, szülő, gyermek), vagy
c) a lakónyilvántartókönyv vezetője, vagy
d) a házfelügyelő.
(8) A bíróság által cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy igazolványát köteles beszolgáltatni az illetékes rendőri hatóságnál legkésőbb 48 órán belül:
a) a kórház (gyógyintézet) vagy
b) az elmebeteggel egy lakásban élő hozzátartozója (házastárs, szülő, gyermek), vagy
c) a lakónyilvántartókönyv vezetője, vagy
d) a házfelügyelő.
12. §
(1) Azok a személyek, akik 3 hónapnál hosszabb ideig tartó katonai szolgálatuk után szerelnek le, kötelesek az állandó lakóhely szerint illetékes rendőri hatóságnál személyi igazolványuk átvétele végett 48 órán belül jelentkezni.
(2) A bíróság által szabadságvesztés büntetésre ítélt személyek a büntetésvégrehajtási intézetből való szabadulásuk után 48 órán belül kötelesek jelentkezni - az állandó lakóhelyük szerint illetékes rendőri hatóságnál - személyi igazolványuk átvétele végett.
(3) Az előzetes letartóztatásban lévő személyek az előzetes letartóztatás megszűnése után 24 órán belül kötelesek jelentkezni a szabadulásuk szerint illetékes rendőri hatóságnál személyi igazolványuk átvétele végett.
A személyi igazolványok használata
13. §
(1) A személyi igazolványt tulajdonosa kötelei megőrizni, állandóan magánál tartani, a hatóság tagjai és közegei felhívására személyazonosságát ezzel igazolni.
(2) A személyi igazolványról vagy annak bármely adatáról hiteles másolatot készíteni nem szabad.
(3) A személyi igazolványok bevonására csak a rendőri hatóságok és a jelen rendeletben erre felhatalmazott szervek jogosultak.
(4) A személyi igazolványok elvételére csak az ügyészségek, rendőrségi és államvédelmi szervek jogosultak.
(5) A személyi igazolványt másra átruházni, más őrizetére bízni vagy azt biztosítékul másnak átadni tilos.
MÁSODIK RÉSZ
A be- és kijelentkezési kötelezettségről
14. §
Állampolgárságra való tekintet nélkül be- és kijelentkezés teljesítésére köteles az ország területén lévő valamennyi férfi és nő, kivéve:
- a területenkívüliséget és a személyes mentességet élvező személyek,
- a 16 éven aluliak, valamint
- a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezettek.
15. §
(1) Bejelentkezést kell teljesíteni: az állandó lakásba való beköltözés, az ideiglenes lakásba való megérkezés, új személyi igazolvány kézhezvétele után.
(2) Utcanév vagy házszám változása esetén a lakónyilvántartókönyv vezetője köteles 72 órán belül a nyilvántartókönyv adatainak megfelelően névsort készíteni és azt a lakónyilvántartókönyvvel együtt az illetékes rendőrőrsnek bemutatni
(3) Kijelentkezést kell teljesíteni: az állandó lakásból való elköltözéskor, az ideiglenes lakásból való eltávozáskor.
16. §
(1) Be- és kijelentkezéseknél az alábbi nyomtatványokat kell használni nemre való tekintet nélkül:
a) be-, illetőleg kijelentőlap,
b) lakónyilvántartókönyv,
c) ágybérlőnyilvántartókönyv,
d) szállodai nyilvántartókönyv,
e) értesítőlap a szállodában, illetőleg ágybérlőtartónál megszállt személyekről.
(2) A be- és kijelentőlapot a postahivatalokban és dohányárudákban, a lakónyilvántartókönyvet nyomtatványboltokban lehet beszerezni.
(3) A lakónyilvántartókönyv árát a lakónyilvántartókönyv vezetőjének az érdekelt háztulajdonosok kötelesek megtéríteni.
17. §
(1) A be- és kijelentkezést mindenki személyesen köteles teljesíteni kivéve azt, aki testi fogyatékossága vagy betegsége miatt a személyes megjelenésben akadályozva van.
(2) Ha a be- vagy kijelentkezés egy család több tagját érinti, a be-, illetőleg kijelentkezést az egyik 16 éven felüli családtag is teljesítheti.
(3) A hadköteles személyeknek be-, illetőleg kijelentkezés végett a honvéd kiegészítő parancsnokságon nem kell megjelenniük, ellenben kötelesek a rendőri szerveknél be-, illetőleg kijelentkezéskor katonai igazolványukat [5. § (1) bek. c), d) pont] bemutatni.
Állandó és ideiglenes lakás
18. §
(1) Állandó lakásnak kell tekinteni azt a helyet, ahol valaki állandó tartózkodási szándékkal telepedik le.
(2) Az ország területén egy személynek csak egy állandó lakása lehet.
19. §
(1) Ideiglenes lakásnak kell tekinteni azt a helyet, ahol valaki 24 órát meghaladó ideig állandó letelepedési szándék nélkül ténylegesen tartózkodik.
(2) Az ország területén egy személynek csak egy ideiglenes lakása lehet.
(3) Ideiglenes lakása olyan személynek lehet, akinek az ország területén állandó bejelentett lakása van. Kivételt képeznek ez alól azok a külföldi állampolgárok, akik csak ideiglenesen tartózkodnak az ország területén.
A be- és kijelentkezések végrehajtása
20. §
(1) A be- és kijelentkezéssel kapcsolatos nyomtatványokat [16. § (1) bekezdés] magyar nyelven, írógéppel vagy tintával, jól olvasható írással kell kiállítani.
(2) Valamennyi nyomtatvány adatait a személyi igazolvány megfelelő adataival vagy a személyazonosságot igazoló más okirat adataival azonosan kell bejegyezni.
21. §
(1) Állandó és ideiglenes lakóhelyváltozás esetén a be- és kijelentkezést be-, illetőleg kijelentőlappal és a személyi igazolvány bemutatásával kell teljesíteni.
(2) A be- és kijelentkezést a járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányságon, illetőleg rendőrörsön, azokban a községekben pedig, ahol rendőrőrs nincs, a községi tanács végrehajtó bizottságnál kell teljesíteni.
(3) Budapesten és a megyei rendőrkapitányság vezetője által kijelölt városokban be-, illetőleg kijelentkezni az e célra felállított irodákban (bejelentési iroda) is lehet.
(4) Budapest területén történő lakásváltoztatás esetén a kijelentőlapot a bejelentőlappal együtt az új lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságon (rendőrőrsön, irodában; a továbbiakban: rendőri szerv) is be lehet nyújtani, tehát kijelentkezés végett nem kell a kiköltözés helye szerint illetékes rendőri szervnél is megjelenni.
22. §
(1) A bejelentkezést - a jelen § (2), a 24. § (5) és a 25 § (1) bekezdésében, valamint a 31-33. §-ban meghatározott esetek kivételével - a beköltözést követően 48 órán, a kijelentkezést pedig a kiköltözést megelőzően 48 órán belül kell teljesíteni.
(2) Amennyiben az új lakóhelyen rendőri szerv, illetőleg tanács végrehajló bizottsága nincs, vagy a bejelenteni szándékozott lakóhely ettől legalább 3 km távolságban van, a bejelentkezést a beköltözést követő 3 napon belül kell teljesíteni.
(3) Nem kell bejelentkezni a Néphadsereg és a Belügyminisztérium tagjainak, ha laktanyában vannak elhelyezve.
23. §
(1) A be- és kijelentkezéskor be kell nyújtani a szállásadó és a lakónyilvántartókönyv vezetője állal aláírt be-, illetőleg kijelentőlapot és a személyi igazolványt.
A rendőri szervek által bélyegzővel ellátott lakónyilvántartókönyv vezető - aláírásának hitelesítésére - köteles a be-, illetőleg kijelentőlapot lebélyegezni.
A lakónyilvántartókönyv vezetője kijelentkezés esetén köteles a személyi igazolvány azon rovatának jobb sarkát is lebélyegezni, ahol az a lakás van bejegyezve, amelyből a személyi igazolvány tulajdonosa kijelentkezik.
(2) A be- és kijelentkezési kötelezettség szempontjából szállásadója:
a) a bérlő, vagy a lakással rendelkező a bérleményébe, vagy a lakásába befogadott minden személynek,
b) intézeteknél vagy vállalatoknál (munkásszállásokon) - az intézetbe vagy vállalati lakóhelyre befogadott valamennyi személynek - az intézet vagy vállalat vezetője.
(3) A rendőri szerv, illetőleg ahol ilyen nincs, a községi tanács végrehajtó bizottsága az átvett és felülvizsgált bejelentőlap alapján a személyi igazolvány e célra meghatározott rovatába az új állandó lakcímet bejegyzi.
(4) Abban az esetben, ha valaki az állandó lakásának kijelentésekor jelzett újabb állandó lakását valamilyen ok miatt elfoglalni nem tudja és más állandó lakásba való bejelentésre kényszerül, erre a körülményre köteles a bejelentéskor a rendőri szerv, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága figyelmét felhívni.
24. §
(1) A bejegyzésre jogosult rendőri szerv, vagy ahol ilyen nincs, a községi tanács végrehajtó bizottsága az ideiglenes lakóhelyváltozási az erre a célra rendszeresített nyilvántartókönyvbe, valamint a személyi igazolványba bejegyzi.
(2) Határövezetben, valamint kiemelt városokban történő ideiglenes lakás bejelentéséhez be kell nyújtani a szállásadó és a lakónyilvántartókönyv vezetője által aláírt bejelentőlapot és a személyi igazolványt. A rendőri szerv, ahol ilyen nincs, a községi tanács végrehajló bizottsága az átvett és felülvizsgált bejelentőlap alapján a személyi igazolványba az ideiglenes lakás címét bejegyzi.
(3) Az ideiglenes lakásban való tartózkodás leghosszabb időtartama 6 hónap. Ha valakinek ideiglenes tartózkodási engedélye lejárt, köteles ideiglenes lakását elhagyni. Ilyen esetben ugyanazon város, község vagy lakott hely területére ideiglenesen újra bejelentkezni csak 30 nap elteltével lehet.
(4) 6 hónapnál hosszabb ideig tartózkodhatnak ideiglenes lakásukban:
a) a Néphadsereg,
a BM szervei, valamint a pénzügyőrség állományában tényleges szolgálatot teljesítő személyek,
b) azok, akik tanulmányaik folytatása végett érkeztek valamely helységbe, tanulmányi idejük tartama alatt,
c) akik hivatalos kiküldetés miatt érkeztek valamely helységbe.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában felsoroltaknak legfeljebb 14 napig való tartózkodás esetén bejelentkezni nem kell.
(6) A (3) bekezdésben említett esetben a rendőri hatóság indokolt kérelemre engedélyt adhat a további tartózkodásra.
25. §
(1) Öt napnál rövidebb ideig tartó ideiglenes tartózkodás esetén bejelentkezni nem kell.
(2) Ha az ideiglenes tartózkodás öt napnál rövidebb, de 24 óránál tovább tart, ezt - városban - a megérkezést követő 24 órán belül a szállásadó köteles bejelenteni a lakónyilvántartókönyv vezetőjének, aki a bejelentésről a személyi adatok és a tartózkodási idő feltüntetésével feljegyzést készít és azt a lakónyilvántartókönyv mellett megőrzi.
A feljegyzéshez szükséges személyi adatok igazolására a lakónyilvántartókönyv vezetője jogosult a személyi igazolvány felmutatását is megkövetelni.
(3) Öt napnál hosszabb ideig tartó ideiglenes tartózkodás esetén - a 24. § (5) bekezdésében, valamint a 32-33. §-ban meghatározott esetek kivételével - a megérkezést követő 48 órán belül be kell jelentkezni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak szempontjából szállásadónak kell tekinteni azt, aki ideiglenes tartózkodás esetén a hozzáérkező személy részére lakásában elhelyezést biztosít.
Állandó és ideiglenes lakás bejelentése új személyi igazolvány kiadása esetén
26. §
(1) Az igazolvány kicserélése, valamint új személyi igazolvány kiadása esetén a személyi igazolvány tulajdonosa köteles az igazolvány kézhezvételekor - az állandó lakás bejelentésére vonatkozó szabályok szerint - bejelentkezni.
Ilyen esetben a be- és kijelentőlap jobb felső sarkában fel kell tüntetni, hogy a bejelentkezés új személyi igazolvány kiállítása végett vált szükségessé.
(2) Az új személyi igazolványba a lakáscímet a bejelentkezés alapján kell bejegyezni.
(3) Ha az új személyi igazolvány tulajdonosának ideiglenes lakása is van, a bejelentkezést az ideiglenes lakásra vonatkozóan is végre kell hajtani.
A be- és kijelentőlap
27. §
(1) Be-, illetőleg kijelentőlapot kell kiállítani az állandó és ideiglenes lakásba való be- és kijelentkezéskor.
(2) A be- és kijelentőlapot a be-, illetőleg kijelentkező köteles kitölteni és aláírni.
(3) A be- és kijelentőlapot - a (4) és az (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a szállásadó és a lakónyilvántartókönyv vezetője is köteles aláírni.
(4) Fő- vagy társbérleti lakásba költözés előtt bejelentőlapot kiállítani, illetőleg aláírni csak abban az esetben szabad, ha az illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított lakáskiutaló végzést bemutatták.
(5) Olyan személy részére, aki személyi igazolványt felmutatni nem tud, vagy személyi igazolványában a bejegyzések hiányosak, illetőleg gyanúsak, bejelentőlapot kiállítani vagy részére szállást engedélyezni [25. § (4) bekezdés] csak a legközelebbi rendőri szervtől kért igazoltatás után szabad.
A lakónyilvántartókönyv
28. §
(1) Lakónyilvántartókönyvet kell vezetni az egész ország területén, valamennyi lakóházban vagy lakásnak használt építményben (pl. lakókocsi, hajó stb.). Abban az esetben, ha a lakóházban a 16 éven felüliek száma a 10 főt nem éri el, a lakónyilvántartókönyvet házcsoportonként (8-10 ház) kell vezetni.
(2) A lakónyilvántartókönyvet a ház kezelője (házfelügyelő), azokon a helyeken pedig, ahol a lakónyilvántartókönyv házcsoportonként van rendszeresítve, az utca- (tömb-) megbízott, vagy ahol ilyen nincs, az illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt személy köteles vezetni.
(3) A sorszámmal ellátott lakónyilvántartókönyvet a használatbavétel előtt a rendőri szerv, vagy ahol ilyen nincs, az illetékes községi tanács végrehajtó bizottsága által kell hitelesíteni.
A lakónyilvántartókönyvet a vezetésre kötelezett személy másnak - ideiglenesen is - csak az illetékes rendőri szerv, ahol ilyen nincs, a tanács végrehajtó bizottsága engedélyével adhatja át.
29. §
(1) Az új lakó adatait a bejelentőlap aláírásakor - a tartózkodás jellegétől függetlenül - az igazolvány alapján a lakónyilvántartókönyvbe be kell vezetni.
(2) A lakás elhagyását csak a kijelentkezésnek a személyi igazolványba való bejegyzése után szabad a lakónyilvántartókönyvbe bevezetni. Ezért az igazolványt a lakónyilvántartókönyv vezetőjének a kijelentkezés megtörténte után be kell mutatni. Aki ezt elmulasztja, azt a lakónyilvántartókönyv vezetője a legközelebbi rendőri szervnél köteles haladéktalanul feljelenteni.
(3) Amennyiben a lakónyilvántartókönyv vezetője azt tapasztalja, hogy a lakónyilvántartókönyvbe bejegyzet bármelyik személy kijelentkezés nélkül elköltözött, köteles ezt a legközelebbi rendőri szervnek jelenteni.
30. §
(1) A Lakónyilvántartókönyv vezetője - a lakók személyi igazolványának a lakónyilvántartókönyv adataival történő összehasonlítása útján - 6 hónaponként köteles meggyőződni arról, hogy a lakónyilvántartókönyvbe bejegyzett személyeknek van-e igazolványuk és munkaviszonyukban nem történt-e változás.
Az ellenőrzés során - a személyi igazolvánnyal kapcsolatban - tapasztalt minden hiányosságról a legközelebbi rendőri szervnek köteles bejelentést tenni.
(2) A betelt lakónyilvántartókönyvet 2 évig meg kell őrizni, majd az illetékes rendőri hatóságnak elismervény ellenében be kell szolgáltatni.
A betelt lakónyilvántartókönyv beszolgáltatása előtt a könyvbe bejegyzett és még ottlakó személyek adatait az új lakónyilvántartókönyvbe át kell másolni.
Szállodákba, kórházakba és üdülőkbe történő bejelentkezés
31. §
(1) A szállodákban (turistaszállókban) 5 napnál rövidebb időre megszálló személyeknek ideiglenes lakosként bejelentkezni nem kell.
(2) A szálloda igazgatója, felelős vezetője (vagy az általa megbízott és a rendőri hatóság által jóváhagyott személy) köteles minden megszálló személyt - személyi igazolványa alapján - a szállodai nyilvántartókönyvbe bejegyezni.
A lakónyilvántartókönyv vezetésére vonatkozó szabályokat a szállodai nyilvántartókönyv vezetésére értelemszerűen kell alkalmazni.
(3) A szállodákban megszálló személyek nevét és személyi adatait a szálloda igazgatója (felelős vezetője) az e célra rendszeresített értesítőlapon - az illetékes rendőri hatóság által meghatározott időszakonként - jelenteni köteles.
(4) Olyan személy részére, akinek személyi igazolványa nincs, bár ilyennel kellene rendelkeznie, vagy személyi igazolványában a bejegyzések hiányosak, illetőleg gyanúsak, szállást biztosítani csak a legközelebbi rendőri szervtől kért igazoltatás után szabad.
32. §
(1) Kórházakban, gyógyintézetekben, szanatóriumokban ápolás céljából elhelyezett betegekről a kórház vezetője, vagy az általa megbízott személy köteles az illetékes rendőrkapitányságnak - a betegfelvételi jegyzőkönyv egy példányának megküldésével - naponta jelentést tenni.
(2) A kórházban elhelyezett személyekről a betegfelvételi jegyzőkönyv, valamint a kórháznyilvántartókönyv (felvételi napló) adatait a személyi igazolvány alapján kell kitölteni.
Ha a kórházban elhelyezett beteg személyi igazolványt felmutatni nem tud, a jegyzőkönyv példányán a személyi igazolvány hiányát feltűnően jelezni kell. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a személyi igazolvány adatai hiányosak, vagy a bejegyzések gyanúsak.
33. §
(1) Üdülőkben (nyaralótelepeken) 16 napnál rövidebb időre beutalt dolgozókat bejelenteni nem kell, hanem nevüket és adataikat - személyi igazolványuk alapján - a lakónyilvántartókönyvbe kell bejegyezni.
(2) A 16 napnál hosszabb időre beutalt dolgozók nevét és személyi adatait az üdülő felelős vezetője - a szállodák részére rendszeresített értesítőlapokon - köteles az illetékes rendőri szervnek naponta megküldeni.
(3) A 31. § (4) bekezdésében foglaltakat az üdülőkre nézve is értelemszerűen alkalmazni kell.
A 34. és 35. § a 3/1956. (VI. 28.) BM számú rendelet 11. §-a folytán hatályát vesztette.
Ágybérlőtartás szabályai
36. §
(1) Ágybérlők tartásával csak az a személy foglalkozhat, aki erre az illetékes rendőri hatóságtól engedélyt kapott.
(2) Agybérlőtartási engedélyt csak olyan személy kaphat, aki
a) erkölcsi szempontból kifogás alá nem esik,
b) lakásában ágybérlők elhelyezésére megfelelő lakóterület áll rendelkezésére,
c) az engedély megadását körülményei indokolttá teszik.
37. §
(1) Agybérlő az, aki olyan helyen száll meg, ahol a szállásadó az illetékes rendőri hatóság engedélye alapján ágybérlők tartásával foglalkozhat.
(2) Az ágybérlőtartó köteles az ágybérlő személyi adatait - akkor is, ha csak egy éjszakára száll meg - a szállodák részére rendszeresített értesítőlapon, az ágybérlőnyilvántartókönyv egyidejű felmutatásával, az illetékes rendőri szervnél azonnal bejelenteni.
38. §
(1) Agybérlőtartási engedéllyel együtt kiadott ágybérlőnyilvántartókönyvet a lakónyilvántartókönyvre vonatkozó szabályok szerint kell vezetni.
(2) Az ágybérlőkről vezetett nyilvántartókönyvet a bejelentőlap aláíratásával egyidejűleg a szállásadó köteles bemutatni a lakónyilvántartókönyv vezetőjének, aki a bejegyzéseket az ágybérlő személyi igazolványával való egyeztetés után aláírásával igazolja. Az ágybérlőket a lakónyilvántartókönyvbe be kell jegyezni.
Kiemelt városokban és a határövezetben történő lakóhelyváltozások
39. §
(1) Azokon a helyeken, ahol letelepedés engedélyhez van kötve, állandó lakosként bejelentkezni csak a letelepedési engedély felmutatása mellett lehet.
(2) Azok a személyek, akik az előző állandó lakásból történő kijelentkezéskor letelepedési engedélyhez kötött területre kívánnak elköltözni, kötelesek a kijelentkezés teljesítésekor a letelepedési engedélyt a rendőri szervnél, illetőleg ahol ilyen nincs, a községi tanács végrehajtó bizottságánál felmutatni.
(3) Határövezetben állandó vagy ideiglenes lakosként bejelentkezni csak az állandó vagy ideiglenes tartózkodásra jogosító engedély felmutatása mellett lehet.
(4) A szállásadónak és a lakónyilvántartókönyv vezetőjének olyan személyek részére, akik határövezetben állandó vagy ideiglenes tartózkodásra jogosító engedély nélkül kívánnak bejelentkezni, bejelentőlapot aláírni, illetőleg szállást biztosítani csak rendőri vagy határőri szervek (közegek) által történő igazoltatás után szabad.
HARMADIK RÉSZ
Büntetőrendelkezések
40. §
(1) 100 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatók:
a) akik az állandó vagy ideiglenes személyi igazolványt saját hibájukból elvesztik, vagy a személyi igazolvány elvesztését nem jelentik be, valamint azok is, akik a részükre kiállított személyi igazolványt nem veszik át,
b) az intézményeknek, intézeteknek, üzemeknek, vállalatoknak vezetői, ha olyan személyeket vesznek fel munkára, akiknek személyi igazolványa nincs, vagy személyi igazolványukban a változás nincs átvezetve, továbbá ha a részükre megállapított jogkörben a változásokat nem vezetik keresztül,
c) a háztulajdonosok, házfelügyelők, házgondnokok, szállásadók, bérlők, ha lehetővé teszik, hogy valaki személyi igazolvány nélkül vagy lejárt személyi igazolvánnyal, továbbá a lakóhelyváltozásnak az igazolványban történő átvezetése nélkül tartózkodjék valamely lakásban,
d) akik nem tesznek eleget bejelentkezési kötelezettségüknek, vagy a jelen rendeletben foglalt határövezetre vonatkozó szabályokat megszegik, valamint azok, akik személyi igazolvány nélkül vagy lejárt személyi igazolvánnyal tartózkodnak valamely lakásban,
e) a lakó- vagy ágybérlőnyilvántartókönyv vezetésére kötelezett személyek, ha lehetővé teszik, hogy valaki bejelentkezés nélkül, személyi igazolvány nélkül, vagy lejárt személyi igazolvánnyal tartózkodjék valamely lakásban, továbbá ha a lakásban tartózkodó személyeket nem vezetik be a nyilvántartókönyvbe.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül mindazok, akik a jelen rendeletben foglalt szabályokat bármilyen módon megszegik, kijátsszák, vagy végrehajtását megakadályozzák, 100 forintig terjedhető pénzbírsággal sújthatók.
NEGYEDIK KÉSZ
Átmeneti és zárórendelkezések
41. §
(1) Az állampolgárokat a személyi igazolvány első alkalommal történő kiosztásakor - a jelen § (2) bekezdésében említettek kivételével - lakóhelyükön kell ellátni igazolvánnyal.
(2) Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató üzemek, hivatalok dolgozóit, illetőleg az 50 főnél nagyobb létszámmal rendelkező iskolák és tanfolyamok tanulóit, dolgozóit munkahelyeiken, illetőleg az iskolában kell személyi igazolvánnyal ellátni.
42. §
(1) A személyi igazolvány első alkalommal történő kiállítása során a következő eredeti okiratokat kell bemutatni:
a) születési anyakönyvi kivonatot,
b) házassági kötelékben élőknél a házassági anyakönyvi kivonatot,
c) az állandó és ideiglenes lakás bejelentését igazoló szelvényt,
d) hadköteleseknél katonai igazolványt, alkalmatlansági igazolványt, vagy tartalékos tiszti igazolványt,
c) a 18-22 évesek összeírási, illetőleg sorozási igazolványt,
f) munkavállalók a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolványt,
g) iskolai tanulók az iskola igazgatósága által kiállított igazolást,
h) kisiparosok, kiskereskedők, háziiparosok és egyénileg gazdálkodó parasztok a tanács végrehajtó bizottsága által kiállított igazolást,
i) a szakképzettség igazolására alkalmas okiratot.
(2) A kiállításhoz az 5. § (2) bekezdésében megjelölt két db fényképet is be kell nyújtani.
43. §
Azokon a helyeken, ahol a személyi igazolvány kiosztása még nem történt meg, - az igazolvány kiosztásáig - az állampolgárok személyazonosságukat az eddig szokásos okiratokkal igazolják.
44. §
(1) Ha az igazolvány kiosztásának tartania alatt valaki olyan helyen kíván állandó vagy ideiglenes lakosként bejelentkezni, ahol az igazolványok kiosztása folyamatban van, illetőleg befejeződött, köteles lakóhelyének elhagyása előtt ideiglenes személyi igazolvány kiadását kérni.
(2) Akik személyi igazolványukat kézhezkapták, be- és kijelentkezési kötelezettségüknek igazolvány használatával kötelesek eleget tenni.
(3) Az ország olyan területén, ahol a személyi igazolványok kiosztása még nem kezdődött meg, igazolvánnyal nem rendelkező személyeknek az állandó vagy ideiglenes lakás be- és kijelentkezését az eddig érvényben lévő szabályok szerint, az eddig használt be- és kijelentési lapokon kell teljesíteni.
A 45. § a 3/1956. (VI. 28.) BM számú rendelet. 11. §-a folytán hatályát vesztette.
46. §
A jelen rendelet 28. § (1) bekezdésében meghatározott lakónyilvántartókönyvet a rendelet megjelenésétől számított 3 hónapon belül valamennyi lakóházban és lakás céljára használt egyéb építményben, illetőleg házcsoportonként fel kell fektetni.
47. §
Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Belügyminisztérium Országos Rendőrkapitánysága gondoskodik.