1/1954. (I. 9.) BM rendelet

a személyi igazolványról

A személyi igazolványrendszer bevezetéséről szóló 1/1954. (I. 9.) MT számú rendelet 7. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az alábbiakat rendelem:

ELSŐ RÉSZ

A lakosság személyi igazolvánnyal való ellátása

1. §

(1) Személyi igazolvánnyal kell ellátni valamennyi 16. életévét betöltött magyar állampolgárt - (2) és (3) bekezdésben említettek kivételével - aki az ország területén tartózkodik.

(2) 16 éven aluli magyar állampolgárok, valamint a cselekvőképességet kizáró okok miatt jogerős bírói határozattal gondnokság alá helyezettek személyi igazolványt nem kapnak.

(3) A Néphadsereg tagjait a honvédelmi miniszter külön igazolvánnyal látja el.

(4) A nem magyar állampolgárokat a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatala (KEOKH) látja el külön igazolvánnyal.

(5) Az állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellátását 1954. évi február hó 1. napjától kell megkezdeni.

(6)[1] Személyi igazolvánnyal kell ellátni azokat a magyar állampolgárokat is, akik a 16. életévük betöltése előtt házasságot kötnek.

2. §

(1) A 16 éven aluli magyar állampolgárok adatait szüleik (örökbefogadó szüleik), a cselekvőképességet kizáró okok miatt jogerős bírói határozattal gondnokság alá helyezett személyek adatait (elmebetegek, siketnémák) pedig gondnokuk személyi igazolványába kell bejegyezni.

(2) Az állami gondozásiban lévő 16 éven aluli gyermekek adatait a gyermekvédő otthon vezetője köteles bejegyezni az általa vezetett nyilvántartókönyvbe.

(3) A 16 éven aluli magyar állampolgárok adatait:

a) elsősorban a szülök (mindkét szülő),

b) ha a gyermek apja nincs megállapítva, akkor az anya,

c) ha a szülők nem élnek együtt, a szülői felügyeletet gyakorló szülő személyi igazolványába kell bejegyezni.

(4) Örökbefogadás, illetőleg állami gondozásba vétel esetén, a gyermek adatait a szülők igazolványából törölni kell és az örökbefogadó szülő személyi igazolványába, illetőleg állami gondozásba vétel esetén, az otthon által vezetett nyilvántartókönyvbe kell bevezetni.

(5) A 16 éven aluli magyar állampolgárok abban az évben kötelesek jelentkezni személyi igazolvány kiállítása végett, amelyben 16. életévüket betöltik. A jelentkezések időpontját a rendőri hatóságok állapítják meg.

A személyi igazolvány

3. §

(1)[2] A személyi igazolvány tartalmazza:

az igazolvány tulajdonosának:

családi nevét,

utónevét,

férjük nevét viselő asszonyok leánykori családi és utónevét,

születési helyét és idejét,

foglaIkozását, szakképzettségét, munkakönyvének számát,

katonai igazolványának számát,

állampolgárságát,

anyjának leánykori, családi és utónevét,

apjának családi és utónevét,

állandó és ideiglenes lakóhelyváltozásának adatait,

családi állapotát,

házastársának nevét, születési helyét és évét,

házasságkötésének helyét és idejét,

16 éven aluli - szülői felügyelete alá tartozó - gyermekei és a gondnoksága alatt álló személyek adatait,

munkáltató vállalat nevét és pontos címéit.

(2) Az igazolvány helyettesíti a születési, házassági és anyakönyvi kivonatokat, az állampolgársági bizonyítványt, valamint hiteltérdemlően igazolja az állandó és ideiglenes lakás be- vagy kijelentését és a munkahelyét is.

(3) A lakosságot első alkalommal a 41., 42. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell személyi igazolvánnyal ellátni.

4. §[3]

(1) A 16. évet elért magyar állampolgárok személyi igazolványának kiállítására az a járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányság illetékes, amelynek területén a 16. évet betöltött személy szüleinek (gyámjának, törvényes képviselőjének) állandó lakóhelye van.

(2) Azok a 16. évet betöltött magyar állampolgárok, akik iskolai vagy egyéb tanulmányaik folytatása végett szüleik (gyámjuk, törvényes képviselőjük) állandó lakóhelyétől távol vannak, az iskola stb. helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál is kiválthatják személyi igazolványukat.

(3) A személyi igazolvány kiváltásakor a 16. évet elért magyar állampolgároknak lakásbejelentést igazoló szelvényt felmutatni nem kell.

A személyi igazolványok kiállítása

5. §[4]

A személyi igazolvány érvényességi ideje

6. §

(1)[5] A rendőrség személyi igazolvány kiállítására jogosult szervei:

a) öt, illetőleg tíz évre szóló, valamint határidő nélküli állandó és

b) legfeljebb egy évre szóló ideiglenes személyi igazolványt állíthatnak ki.

Öt évre szóló állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni azokat, akik 30. évüket még nem töltötték be.

Tíz évre szóló állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni azokat, akik 30. évüket betöltötték, de 50. évüket még nem.

Határidő nélküli állandó személyi igazolvánnyal kell ellátni az 50 éven felülieket.

(2) Ideiglenes személyi igazolványt kell kiállítani azok részére, akik az igazolvány kiállítása során személyazonosságukat az 5. § (1) bekezdésében előírt okiratokkal, vagy más hiteltérdemlő okiratokkal igazolni nem tudják, valamint azok részére, akik személyi igazolványukat elvesztették, vagy akinek személyi igazolványa megsemmisült.

(3)[6] Az állandó, illetőleg az ideiglenes személyi igazolvány kiállításakor 10.- Ft értékű illetékbélyeget köteles az igazolvány tulajdonosa a kiállító hatóságnak átadni.

Változások bevezetése a személyi igazolványba

7. §

(1) A személyi igazolványba bejegyzett adatok változása esetén az igazolvány tulajdonosa köteles a változást, a 8. § (3), (4), (5) bekezdéseiben felsorolt esetekben 48 órán belül, egyéb esetekben pedig 8 napon belül - a változás bejegyzésére jogosult hatóságnál - bejelenteni. A bejelentéskor a változást igazoló okmányokat be kel! mutatni.

(2) A változás bejegyzésére jogosult hatóság köteles a 8. §-ban meghatározott esetekben a változást a személyi igazolványban bejegyezni, a 10. §-ban felsorolt esetekben pedig az igazolványt bevonni és helyette új igazolványt kiállítani.

(3) A bejegyzés megtörténte után az igazolványt 24 órán belül a lakónyilvántartókönyv vezetőjének (28. §) és a szállásadónak [25. § (2)] be kell mutatni.

Változások bejegyzésére jogosult hatóságok (szervek)

8. §

(1) A személyi igazolványban csak az igazolványt kiállító rendőri hatóság és az erre feljogosított szervek tehetnek bejegyzéseket.

(2)[7] Kizárólag a rendőrhatóságok jegyezhetik be:

- a határövezetbe történő letelepedés engedélyezését,

- az igazolvány tulajdonosa nevének házasságkötés következtében történő megváltozását.

(3) Az állandó és ideiglenes lakóhelyváltozást a rendőrörsök kötelesek bejegyezni.

Abban az esetben, ha a község területén rendőrőrs nincs, akkor a községi tanács végrehajtóbizottságánál a végrehajtóbizottság függetlenített tagjának (elnök, elnökhelyettes, titkár) kell az állandó és ideiglenes lakóhelyváltozást bejegyezni.

(4)[8] Az állandó lakóhely, illetve munkahely szerinti községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve jegyzi be a munkahely változást, ha a munkáltató nem állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv.

(5) Az állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szervnek kell bejegyeznie:[9]

a) munkahelyváltozást,

b) szakképzettségben beállott változást.

(6) Az anyakönyvvezetők kötetesek bejegyezni a személyi igazolvány tulajdonosának:

a) családi állapotában,

b) gyermekei számában,

c) gyermekei családi és utónevében bekövetkezett változásokat.

(7)[10] A honvéd kiegészítő parancsnokság köteles a személyi igazolványba bejegyezni a katonai igazolvány számában beállott változást.

Eljárás a személyi igazolvány elvesztése, vagy megsemmisülése esetén, az igazolványok kicserélése

9. §

(1) Aki személyi igazolványát elveszti, vagy akiinek személyi igazolványa megsemmisül, tartozik ezt a körülményt az elvesztés, illetőleg a megsemmisülés észlelésének időpontjától számított 48 órán belül a legközelebbi, vagy lakhelye szerint illetékes rendőri hatóságnál személyesen bejelenteni.

(2) Új személyi igazolványt kell kiadni, ha az igazolvány elveszeti, vagy megsemmisült.

(3) A talált személyi igazolványt mindenki köteles 24 órán belül a legközelebbi rendőri szervnek beszolgáltatni, illetőleg a rendőrség tagjának átadni.

10. §

(1) Az állandó lakóhely szerint illetékes rendőri hatóságnál ki kell cserélni a személyi igazolványt, ha:

a) érvényességi ideje lejárt,

b)[11] az igazolvány tulajdonosának családi vagy utóneve - nem házasságkötés folytán - megváltozott.

c) az igazolvány megsérült, megrongálódott, vagy használhatatlanná vált.

(2) A személyi igazolvány kicserélésekor, valamint új személyi igazolvány kiállításakor vissza kell adni a régi személyi igazolványt, be kell nyújtani az 5. § (2) bekezdésében meghatározott 2 drb fényképet és fel kell mutatni mindazokat az okiratokat, amelyeik a személyi igazolványba bejegyzésre kerülő adatok igazolásához szükségesek.

(3)[12] A személyi igazolvány kicserélésénél csak akkor kell a megváltozott adatok bizonyítására okiratot bemutatni, ha a változás a régi (bevont) személyi igazolványba bejegyezve nincs.

Az igazolvány bevonása

11. §

(1) Érvényességi idejének lejárta előtt vissza kell szolgáltatni a személyi igazolványt, ha tulajdonosa

a) katonai szolgálatra bevonult,

b)[13] végleg külföldre távozik,

c) elveszti magyar állampolgárságát,

d) szabadságvesztés büntetésének letöltését megkezdi,

e) a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá került,

f) meghalt.

(2)[14] A sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálatra, illetőleg a továbbszolgálatra bevonulók személyi igazolványukat a bevonuláskor az illetékes parancsnokságnak kötelesek átadni és attól a leszereléskor átvenni. A hivatásos katonai szolgálatra bevonulóknak személyi igazolványukat - a hivatásos tiszti (tiszthelyettesi) személyi igazolvány kézhezvétele után - az állandó lakóhely szerinti rendőrkapitányságnál kell beszolgáltatniuk.

(3)[15] A végleg külföldre távozó (kivándorló) a személyi igazolványát az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrhatóságnak köteles átadni. Az igazolvány átadásakor be kell mutatni az ország végleges elhagyására jogosító útlevelet. Az ideiglenes jelleggel (turisztika, látogatás, üdülés stb.) külföldre utazók személyi igazolványát nem kell átadni.

(4) Akik elvesztik magyar állampolgárságukat, kötelesek igazolványukat az elvesztést kimondó határozat kézhezvételekor a rendőri hatóságnak átadni.

(5) A bíróság által szabadságvesztés büntetésre ítélt személyek igazolványát, a büntetésvégrehajtási intézet vezetőjének kell a szabadságvesztés büntetés letöltésének megkezdésekor átvenni és a területileg illetékes rendőri hatóságnak megküldeni.

(6)[16] Az előzetesen letartóztatott és a szabálysértés miatt elzárással sújtott személy igazolványát a végrehajtást foganatosító szerv vonja be és küldi meg az illetékes rendőrhatóságnak.

(7) A meghalt személyek igazolványát köteles beszolgáltatni a területileg illetékes anyakönyv-vezetőnek az elhalálozás bejelentésekor, de legkésőbb 48 órán belül:

a) a kórház vagy

b) a meghalttal egy lakásban élő hozzátartozója (házastárs, szülő, gyermek), vagy

c) a lakónyilvántartókönyv vezetője, vagy

d) házfelügyelő.

(8) A bíróság által cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy igazolványát köteles beszolgáltatni a területileg illetékes rendőri hatóságnál legkésőbb 48 órán belül:

a) a kórház (gyógyintézet) vagy

b) az elmebeteggel egy lakásban élő hozzátartozója (házastárs, szülő, gyermek) vagy

c) a lakónyilvántartókönyv vezetője, vagy a

d) házfelügyelő.

12. §

(1)[17] A bíróság által szabadságvesztés büntetésre ítélt személyek, a büntetésvégrehajtási intézetből való szabadulásuk után 48 órán belül kötelesek jelentkezni - az állandó lakóhelyük szerint illetékes rendőri hatóságnál - személyi igazolványuk átvétele végett.

(2)[18] Az előzetes letartóztatásban levő, illetőleg az elzárással sújtott személy az előzetes letartóztatás megszűnése, illetőleg az elzárás kitöltése után 24 órán belül köteles személyi igazolványának átvétele végett a szabadulás helye szerint illetékes rendőrhatóságnál jelentkezni. Ha az előzetes letartóztatás a 72 órát meghaladja, az igazolványt a szabadulást követő 48 órán belül az állandó lakóhely szerint illetékes rendőrhatóságnál kell átvenni.

A személyi igazolványok használata

13. §

(1) A személyi igazolványt tulajdonosa köteles megőrizni, állandóan magánál tartani, a hatóság tagjai és közegei felhívására személyazonosságát ezzel igazolni.

(2) A személyi igazolványról, vagy annak bármely adatáról hiteles másolatot készíteni nem szabad.

(3) A személyi igazolványok bevonására csak a rendőri hatóságok és a jelen rendeletben erre felhatalmazott szervek jogosultak.

(4) A személyi igazolványok elvételére csak az ügyészségek, rendőrségi és államvédelmi szervek jogosultak.

(5) A személyi igazolványt másra átruházni, más őrizetére bízni, vagy azt biztosítékul másnak átadni tilos.

MÁSODIK RÉSZ

A be- és kijelentési kötelezettségről

14. §[19]

Állampolgárságra való tekintet nélkül be-és kijelentkezés teljesítésére köteles az ország területén lévő valamennyi férfi és nő, kivéve:

- a területenkívüliséget és a személyes mentességet élvező személyek,

- a 16 éven aluliak, valamint

- a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezettek.

15. §

(1) Bejelentést kell teljesíteni; az állandó lakásba való beköltözés - az ideiglenes lakásba való megérkezés - új személyi igazolvány kézhezvétele után.

(2) Utcanév vagy házszám változás esetén a lakónyílvántartókönyv vezetője köteles 72 órán belül a nyilvántartókönyv adatainak megfelelően névsort készíteni és ezt a lakónyilvántartókönyvvel együtt a területileg illetékes rendőrőrsnek bemutatni.

(3) Kijelentést kell teljesíteni: az állandó lakásból való elköltözéskor, az ideiglenes lakásból való eltávozáskor.

16. §

(1) Be- és kijelentéseknél az alábbi nyomtatványokat kell használni, nemre való tekintet nélkül:

a) lakáslap,

b) lakónyilvántartókönyv,

c)[20] értesítőlap a 14-16 éves személyek lakásváltozásáról,

d) szállodai nyilvántartókönyv,

e)[21] értesítőlap a szállodában megszállt személyekről.

(2)[22] A be- és kijelentőlapot a postahivatalokban és dohányárudákban, a lakónyilvántartókönyvet nyomtatványboltokban lehet beszerezni. Az "Értesítőlap a 14-16 évesek lakásváltozásáról" elnevezésű nyomtatványt a lakónyilvántartó-könyv vezetők kötelesek beszerezni a legközelebbi rendőri szervnél.

(3)[23] A lakónyilvántartókönyv árát a lakónyilvántartókönyv vezetőjének az érdekelt háztulajdonosok kötelesek megtéríteni.

17. §[24]

(1) A be- és kijelentkezést mindenki személyesen köteles teljesíteni, kivéve azt, aki testi fogyatékossága vagy betegsége miatt a személyes megjelenésben akadályozva van.

(2) Ha a be- vagy kijelentkezés egy család több tagját érinti, a be-, illetőleg kijelentkezést az egyik 16 éven felüli családtag is teljesítheti.

(3) A hadköteles személyeknek be-, illetőleg kijelentkezés végett a honvéd kiegészítő parancsnokságon nem kell megjelenniök, ellenben kötelesek a rendőri szerveknél be-, illetőleg kijelentkezéskor katonai-igazolványukat [5. § (1) bekezdés c, d, pont] bemutatni.

Állandó és ideiglenes lakás

18. §

(1) Állandó lakásnak kell tekinteni azt a helyet, ahol valaki állandó tartózkodási szándékkal telepedik le.

(2) Az ország területén egy személynek csak egy állandó lakása lehet.

19. §

(1) Ideiglenes lakásnak kell tekinteni azt a helyet, ahol valaki 24 órát meghaladó ideig állandó letelepedési szándék nélkül ténylegesen tartózkodik.

(2) Az ország területén egy személynek csak egy ideiglenes lakása lehet.

(3) Ideiglenes lakása olyan személynek lehet, akinek az ország területén állandó bejelentett lakása van. Kivételt képeznek ez alól azok a külföldi állampolgárok, akik csak ideiglenesen tartózkodnak az ország területén.

A be- és kijelentések végrehajtása

20. §

(1) A be- és kijelentéssel kapcsolatos nyomtatványokat [16. § (1)] magyarnyelven, írógépen, vagy tintával, jól olvasható írással kell kiállítani.

(2) Valamennyi nyomtatvány adatait a személyi igazolvány megfelelő adataival vagy a személyazonosságot igazoló más okirat adataival azonosan kell bejegyezni.

21. §[25]

(1) Állandó és ideiglenes lakóhelyváltozás esetén a be- és kijelentkezést be-, illetőleg kijelentőlappal és a személyi igazolvány bemutatásával kell teljesíteni.

(2) A be- és kijelentkezést a járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányságon, illetőleg rendőrőrsön, azokban a községekben pedig, ahol rendőrőrs nincs, a községi tanács vb-nál kell teljesíteni.

(3) Budapesten és a megyei rendőrkapitányság vezetője által kijelölt városokban be- illetőleg kijelentkezni az e célra felállított irodákban (bejelentési iroda) is lehet.

(4) Budapest területén történő lakásváltoztatás esetén a kijelentőlapot a bejelentőlappal együtt az új lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságon (rendőrörsön, irodában; a továbbiakban: rendőri szerv) is be lehet nyújtani, tehát kijelentkezés végett nem kell a kiköltözés helye szerint illetékes rendőri szervnél is megjelenni.

22. §

(1)[26] A bejelentkezést - a jelen rendelet 8. §-ában és a 9. § (3) bekezdésében, valamint az R. 22. § (2), 24. § (5) bekezdésében és a 32-33. §-ában meghatározott esetek kivételével - a beköltözést követően 48 órán, a kijelentkezést pedig a kiköltözést megelőzően 48 órán belül kell teljesíteni.

(2) Amennyiben az új lakóhelyen rendőrőrs, illetőleg tanács végrehajtóbizottsága nincs, vagy a bejelenteni szándékozott lakóhely ettől legalább 3 km. távolságban van, a bejelentést a beköltözést követő 3 napon belül kell teljesíteni.

(3) Nem kell bejelentkezni a Néphadsereg és a Belügyminisztérium tagjainak, ha laktanyában vannak elhelyezve.

23. §

(1)[27] A be- és kijelentkezéskor be kell nyújtani a szállásadó és a lakónyilvántartókönyv vezetője által aláírt, be-, illetőleg kijelentőlapot és a személyi igazolványt.

A rendőri szervek állal bélyegzővel ellátott lakónyilvántartókönyv vezető - aláírásának hitelesítésére - köteles a be-, illetőleg kijelentőlapot lebélyegezni.

A lakónyilvántartókönyv vezetője kijelentkezés esetén köteles a személyi igazolvány azon rovatának jobb sarkát is lebélyegezni, ahol az a lakás van bejegyezve, amelyből a személyi igazolvány tulajdonosa kijelentkezik.

(2) A be- és kijelentési kötelezettség szempontjából szállásadója:

a) a bérlő, vagy lakással rendelkező bérleményében, vagy lakásába befogadott minden személynek,

b) intézeteknél vagy vállalatoknál (munkásszállásokon) - az intézetbe vagy vállalati lakóhelyre befogadott valamennyi személynek - az intézet vagy vállalat vezetője.

(3) A rendőrőrs, illetőleg ahol ilyen nincs, a községi tanács végrehajtóbizottsága az átvett és felülvizsgált lakáslap alapján a személyi igazolvány e célra meghatározott rovatába az új állandó lakcímet bejegyzi.

(4) Abban az esetben, ha valaki az állandó lakásának kijelentésekor jelzett újabb állandó lakását valamilyen ok miatt elfoglalni nem tudja és más állandó lakásba való bejelentésre kényszerül, erre a körülményre köteles a bejelentéskor a rendőrőrs, illetőleg a községi tanács végrehajtóbizottsága figyelmét felhívni.

24. §[28]

(1) Ideiglenes bejelentkezés esetén az állandó lakóhelyről kijelentkezni nem kell. Az ideiglenes bejelentkezés a kijelentkezés időpontjáig érvényes.

(2) Az ideiglenes lakóhelyről ki kell jelentkezni, ha az ideiglenes lakóhely elhagyása a harminc napot meghaladja.

(3) Az ideiglenes be- és kijelentkezésre a 22, §-ban, illetőleg a 23. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

25. §[29]

(1) Öt napnál rövidebb ideig tartó ideiglenes tartózkodás esetén bejelentkezni nem kell.

(2)[30] Ha az ideiglenes tartózkodás öt napnál rövidebb, de éjszakai elszállásolással jár együtt, ezt városokban és az 1/1957. (VI. 21.) PM-KPM számú együttes rendelettel, valamint az Egészségügyi Minisztérium által a Magyar Közlönyben gyógy- és üdülőhellyé nyilvánított helységekben a szállásadó köteles bejelenteni a lakónyilvántartókönyv vezetőjének, aki a bejelentésről a személyi adatok és a tartózkodási idő feltüntetésével feljegyzést készít, és azt a lakónyilvántartókönyv mellett megőrzi. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra a személyekre, akik a rendelet 31-33. és 35. §-a alapján bejelentési kötelezettség alá esnek.

(3) Öt napnál hosszabb ideig tartó ideiglenes tartózkodás esetén - az R. 24. § (5) bekezdésében, valamint a 32-33. §-ában meghatározott esetek kivételével - a megérkezést követő 48 órán belül be kell jelentkezni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szempontjából szállásadónak kell tekinteni azt, aki ideiglenes tartózkodás esetén a hozzáérkező személy részére lakásában elhelyezést biztosít.

Állandó és ideiglenes lakás bejelentése új személyi igazolvány kiadása esetén

26. §

(1) Az igazolvány kicserélése, valamint új személyi igazolvány kiadása esetén a személyi igazolvány tulajdonosa köteles az igazolvány kézhezvétele után - az állandó lakás bejelentésére vonatkozó szabályok szerint - 3 napon belül bejelentkezni.

Ilyen esetben a lakáslap jobb felső sarkába fel kell tüntetni, hogy a bejelentés új személyi igazolvány kiállítása végett vált szükségessé.

(2) Új személyi igazolványba a lakáscímet a bejelentkezés alapján kell bejegyezni.

(3) Ha az új személyi igazolvány tulajdonosának ideiglenes lakása is van, a bejelentkezést az ideiglenes lakásra vonatkozóan is végre kell hajtani.

A lakáslap

27. §

(1)[31] Be-, illetőleg kijelentőlapot kell kiállítani az állandó és ideiglenes lakásba való be-és kijelentkezéskor.

(2)[32] A be- és kijelentőlapot a be-, illetőleg kijelentkező köteles kitölteni és aláírni.

(3)[33] A be- és kijelentőlapot - a (4) és az (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a szállásadó és a lakónyilvántartókönyv vezetője is köteles aláírni.

(4) Fő- vagy társbérleti lakás beköltözése előtt lakáslapot kiállítani, illetőleg aláírni csak abban az esetben szabad, ha az illetékes helyi tanács végrehajtóbizottsága által kiállított lakáskiutaló végzést bemutatták.

(5) Olyan személy részére, aki személyi igazolványt felmutatni nem tud, vagy személyi igazolványában a bejegyzések hiányosak, illetőleg gyanúsak, lakáslapot kiállítani vagy részére szállást engedélyezni [25. § (2)] csak a legközelebbi rendőri szervtől kért igazoltatás után szabad.

A lakónyilvántartókönyv

28. §

(1) Lakónyilvántartókönyvet kell vezetni az egész ország területén, valamennyi lakóházban, vagy lakásnak használt építményben (pl. lakókocsi, hajó stb.). Abban az esetben, ha a lakóházban a 16 éven felüliek száma a 10 főt nem éri el, a lakónyilvántartókönyvet házcsoportonként (8-10 ház) kell vezetni.

(2) A lakónyilvántartókönyvet a ház kezelője (házfelügyelő), azokon a helyeken pedig, ahol a lakónyilvántartókönyv, házcsoportonként van rendszeresítve, az utca (tömb) megbízott, vagy ahol ilyen nincs, az illetékes tanács végrehajtóbizottsága által kijelölt személy köteles vezetni.

(3) A sorszámmal ellátott lakónyilvántartókönyvet a használatba vétel előtt a rendőrőrs, vagy ahol ilyen nincs, az illetékes községi tanács végrehajtóbizottsága által kell hitelesíttetni.

A lakónyilvántartókönyvet a vezetésre kötelezett személy másnak - ideiglenesen is - csak az illetékes rendőrőrs, ahol ilyen nincs, a helyi tanács végrehajtóbizottsága engedélyével adhatja át.

29. §

(1)[34] Az új lakó adatait a lakás-lap aláírásakor - a tartózkodás jellegétől függetlenül - az igazolvány alapján a lakónyilvántartókönyvbe be kell vezetni. Azokról a 14-16 évesekről, akik nem gondozóikkal (szülő, törvényes képviselő stb.) érkeznek a lakásba, illetőleg onnan nem gondozóikkal távoznak és tartózkodásuk a 60 napot meghaladja, a lakónyilvántartókönyv vezetőjének a rendszeresített értesítőlapot kell kiállítania és azt el kell juttatnia a legközelebbi rendőri szervhez.

(2) A lakás elhagyását csak a kijelentésnek a személyi igazolványba való bejegyzése után szabad a lakónyilvántartókönyvbe bevezetni. Ezért az igazolványt a lakónyilvántartókönyv vezetőjének a kijelentés megtörténte után be kell mutatni. Aki ezt elmulasztja, azt a lakónyilvántartókönyv vezetője a legközelebbi rendőri szervnél köteles haladéktalanul feljelenteni.

(3) Amennyiben a lakónyilvántartókönyv vezetője azt tapasztalja, hogy a lakónyilvántartókönyvbe bejegyzett bármelyik személy kijelentkezés nélkül elköltözött, köteles ezt a legközelebbi rendőrőrsnek jelenteni.

30. §

(1) A lakónyilvántartókönyv vezetője - a lakók személyi igazolványának a lakónyilvántartókönyv adataival történő összehasonlítás után - 6 hónaponként köteles meggyőződni arról, hogy a lakónyilvántartókönyvbe bejegyzett személyeknek van-e igazolványuk és munkaviszonyukban nem történt-e változás.

Az ellenőrzés során - a személyi igazolvánnyal kapcsolatban - tapasztalt minden hiányosságról, a legközelebbi rendőri szervnek köteles bejelentést tenni.

(2) A betelt lakónyilvántartókönyvet 2 évig meg kell őrizni, majd az illetékes rendőri hatóságnak elismervény ellenében be kell szolgáltatni.

A betelt lakónyilvántartókönyv beszolgáltatása előtt a könyvbe bejegyzett és még ottlakó személyek adatait az új lakónyilvántartókönyvbe át kel! másolni.

Szállodákba, kórházakba és üdülőkbe történő bejelentkezés

31. §

(1)[35] A szállodákban (turistaszállókban) 5 napnál rövidebb időre megszálló személyeknek ideiglenes lakosként bejelentkezni nem kell.

(2) A szálloda igazgatója, felelős vezetője (vagy az általa megbízott és a rendőri hatóság által jóváhagyott személy) köteles minden megszálló személyt - személyi igazolványa alapján a szállodai nyilvántartókönyvbe bejegyezni.

A lakónyilvántartókönyv vezetésére vonatkozó szabályokat a szállodai nyilvántartókönyv vezetésére értelemszerűen keli alkalmazni.

(3) A szállodákban megszálló személyek nevét és személyi adatait a szálloda igazgatója (felelős vezetője) az e célra rendszeresített űrlapon - a területileg illetékes rendőri hatóság által meghatározott időszakonként - jelenteni köteles.

(4) Olyan személy részére akinek személyi igazolványa nincs, bár ilyennel kellene rendelkeznie, vagy személyi igazolványában a bejegyzések hiányosak, illetőleg gyanúsak, szállást biztosítani csak a legközelebbi rendőri szervtől kért igazoltatás után szabad.

32. §

(1)[36] Kórházakban, gyógyintézetekben, szanatóriumokban ápolás céljából elhelyezett betegekről a kórház vezetője, vagy az általa megbízott személy köteles a területileg illetékes rendőrkapitányságnak - a betegfelvételi jegyzőkönyv egy példányának megküldésével - naponta jelentést tenni.

(2)[37] A kórházban elhelyezett személyekről a betegfelvételi jegyzőkönyv, valamint a kórház nyilvántartókönyvének (felvételi napló) adatait a személyi igazolvány alapján kell kitölteni.

Ha a kórházban elhelyezett beteg személyi igazolványt felmutatni nem tud, a jegyzőkönyv példányán a személyi igazolvány hiányát feltűnően jelezni kell. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a személyi igazolvány adatai hiányosak, vagy a bejegyzések gyanúsak.

33. §

(1) Üdülőkbe (nyaralótelepeken) 16 napnál rövidebb időre beutalt dolgozókat bejelenteni nem kell, hanem nevüket és adataikat - személyi igazolványuk alapján - a lakónyilvántartókönyvbe kell bejegyezni.

(2) A 16 napnál hosszabb időre beutalt dolgozók nevét és személyi adatait az üdülő felelős vezetője - a szállodák részére rendszeresített űrlapokon - köteles a területileg illetékes rendőri hatóságnak naponta megküldeni.

(3) A 31. § (4) bekezdésében foglaltakat az üdülőkre nézve is értelemszerűen alkalmazni kell.

34. §[38]

(1) Munkásszállásra, építkezés felvonulási lakóépületébe, mozgó lakókocsira, hajón levő szállásba csak ideiglenes lakosként lehet bejelentkezni.

(2) Munkásszállásra állandó lakosként - a munkásszállás felett felügyeletet gyakorló szerv felelős vezetőjének írásbeli engedélye alapján - csak a gondnoknak és családtagjainak lehet bejelentkezni.

(3) Építkezés felvonulási lakóépületébe történő ideiglenes bejelentkezés során utca, házszám vagy helyrajziszám hiánya esetén a helységnév mellett a bejelentőlap lakcím rovatába a munkáltató vállalat nevét kell bejegyezni.

(4) Mozgó lakókocsiba, hajón levő szállásra történő ideiglenes bejelentkezés esetén a bejelentőlap lakcím rovatába a munkáltató vállalat telephelyét kell bejegyezni. A mozgószálláson lakó személyekről a telephelyen és a mozgószálláson külön-külön lakónyilvántartókönyvet kell vezetni.

(5) A (3) és (4) bekezdés esetében a be-, illetőleg kijelentkezést a telephely szerint illetékes bejelentési helyen kell teljesíteni.

35. §[39]

(1) A gondnoki kezelés alatt álló állami és társadalmi vikendtelepen legfeljebb 14 napra megszálló személy megérkezése alkalmával - a személyi igazolványba bejegyzett adatok alapján - köteles kiállítani a szállodák részére rendszeresített értesítőlapot, amelyet a vikendtelep gondnoka 24 órán belül tartozik eljuttatni a legközelebbi rendőri szervhez.

(2) Nem kell kitölteni értesítőlapot azoknak a személyeknek, akik

a) munkaszüneti napokon tartózkodnak,

b) munkaszüneti nap előtti nap 12 órájától munkaszüneti nap utáni nap 9 órájáig tartózkodnak, illetőleg

c) hétköznap éjszaka nem tartózkodnak a vikendtelepen.

(3) A vikendtelepen megszálló személyekre a 31. § (4) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. Vikendtelepen nem szállhat meg az a magyar állampolgár, aki az ország területén állandó bejelentett lakással nem rendelkezik.

(4) A vikendtelepen lakó alkalmazottak az általános be- és kijelentkezési szabályok szerint kötelesek bejelentkezni. Állandó lakosként bejelentkezni csak az illetékes vezető írásbeli engedélye alapján lehet. Az alkalmazottakat külön lakónyilvántartókönyvben kell nyilvántartani.

A 16 éven aluliak és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyek be- és kijelentése

34. §[40]

35. §[41]

Ágybérlőtartás szabályai

36. §[42]

37. §[43]

38. §[44]

Kiemelt városokban és a határövezetben történő lakóhelyváltozások

39. §

(1)[45]

(2)[46]

(3) Határövezetben állandó vagy ideiglenes lakosként bejelentkezni csak az állandó vagy ideiglenes tartózkodásra jogosító engedély felmutatása mellett lehet.

(4) A szállásadónak és a lakónyilvántartókönyv vezetőjének olyan személyek részére, akik határövezetben állandó vagy ideiglenes tartózkodásra jogosító engedély nélkül kívánnak bejelentkezni, lakás-lapot kiállítani, illetőleg szállást biztosítani csak rendőri vagy határőri szervek (közegek) által történő igazoltatás után szabad.

HARMADIK RÉSZ

Büntetőrendelkezések

40. §[47]

NEGYEDIK RÉSZ

Átmeneti és zárórendelkezések

41. §

(1) Az állampolgárokat a személyi igazolvány első alkalommal történő kiosztásakor - a jelen § (2) bekezdésében említettek kivételével - lakóhelyükön kell ellátni igazolvánnyal.

(2) Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató üzemek, hivatalok dolgozóit, illetőleg az 50 főnél nagyobb létszámmal rendelkező iskolák és tanfolyamok tanulóit, dolgozóit munkahelyeiken, illetőleg az iskolában kell személyi igazolvánnyal ellátni.

42. §

(1) A személyi igazolvány első alkalommal történő kiállítása során a következő eredeti okiratokat kell bemutatni:

a) születési anyakönyvi kivonatot,

b) házassági kötelékben élőknél, a házassági anyakönyvi kivonatot,

c) az állandó és ideiglenes lakás bejelentését igazoló szelvényt,

d) hadköteleseknél katonai igazolványt, alkalmatlansági igazolványt vagy tartalékos tiszti igazolványt,

e) a 18-22 évesek összeírási, illetőleg sorozási igazolványt,

f) munkavállalók a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolványt,

g) iskolai tanulóik az iskola igazgatósága által kiállított igazolást,

h) kisiparosok, kiskereskedők, háziiparosok és egyénileg gazdálkodó parasztok, a helyi tanács végrehajtóbizottsága által kiállított igazolást,

i) a szakképzettség igazolására alkalmas okiratot.

(2) A kiállításhoz az 5. § (2) bekezdésében megjelölt két drb. fényképet is be kell nyújtani.

43. §

Azokon a helyeken; ahol a személyi igazolvány kiosztása még nem történt meg - az igazolvány kiosztásáig - az állampolgárok személyazonosságukat az eddig szokásos okiratokkal igazolják.

44. §

(1) Ha az igazolvány kiosztásának tartama alatt valaki olyan helyen kíván állandó vagy ideiglenes lakosként bejelentkezni, ahol az igazolványok kiosztása folyamatban van, illetőleg befejeződött, köteles lakóhelyének elhagyása előtt ideiglenes személyi igazolvány kiadását kérni.

(2) Akik személyi igazolványukat kézhezkapták, be- és kijelentési kötelezettségüknek igazolvány használatával kötelesek eleget tenni.

(3) Az ország olyan területén, ahol a személyi igazolványok kiosztása még nem kezdődött meg, igazolvánnyal nem rendelkező személyeiknek az állandó vagy ideiglenes lakás be- és kijelentését, az eddig érvényben lévő Szabályok szerint, az eddig használt be- és kijelentési lapokon kell teljesíteni.

45. §[48]

46. §

A jelen rendelet 28. § (1) bekezdésében meghatározott lakónyilvántartókönyvet a rendelet megjelenésétől számított 3 hónapon belül valamennyi lakóházban és lakás céljára használt egyéb építményben, illetőleg házcsoportonként fel kell fektetni.

47. §

E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról a Belügyminisztérium Országos Rendőrkapitánysága gondoskodik.

Gerő Ernő s. k.,

belügyminiszter