Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1956. évi 8. törvényerejű rendelet

a Magyar Nemzeti Bankról

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (alábbiakban: Bank) feladata:

1. bankjegyek kibocsátásával és érmék forgalombahozatalával gondoskodik arról, hogy a készpénzben való fizetésekhez megfelelő mennyiségű törvényes fizető eszköz álljon rendelkezésre:

2. az állam, állami szervek, vállalatok, valamint szövetkezetek részére kizárólagos joggal számlákat vezet, ezek révén a fizetéseket (átutalásokat) lebonyolítja és lehetővé teszi az egyszámlarendbe bekapcsolt intézmények és vállalatok tervszerű gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzését;

3. a Minisztertanács által megállapított elvek szerint és keretben hiteleket nyújt;

4. őrködik a valuta értékállandóságának biztosítása felett, továbbá a nemzetközi fizetések céljára aranyból és devizából készletet gyűjt;

5. ellátja a tervszerű devizagazdálkodással, valamint a nemesfémforgalom szabályozásával, továbbá a nemzetközi fizetési vagy más pénzügyi egyezményekkel kapcsolatosan reá ruházott teendőket;

6. a Minisztertanács hozzájárulásával más, közfeladatokat is ellát.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása végett a Bank mind belföldön, mind külföldön jogügyleteket köthet, pénzügyi műveleteket végezhet.

2. § (1) Bankjegyek kibocsátására csak a Bank jogosult. A Bank hirdetményben teszi közzé az új kibocsátású bankjegyek leírását, bankjegycímletek bevonásakor pedig a kicserélésre megállapított határidőt. A Bank által kibocsátott bankjegyeket magyar törvényes értékben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles teljes névértékben elfogadni. A hamis bankjegyeket és a hamis érméket elismervény ellenében be kell szolgáltatni a Bankhoz.

(2) A forgalomban lévő bankjegyeknek arannyal, devizákkal és valutákkal, váltópénzzel, továbbá rövidlejáratú kölcsönökkel és értékpapírokkal kell fedezve lenniök. A Minisztertanács állapítja meg azt, hogy a fedezetnek milyen mértékben kell nemesfémből és devizából (érckészlet) állnia.

3. § (1) A Banknak, mint részvénytársaságnak az alaptőkéje 120.823.000 forint, vagyis továbbra is 30 millió aranykorona, amely 300.000 db egyenként 100 aranykorona névértékű teljesen befizetett részvényre oszlik. Az államkincstárt részvényesi minőségében a Minisztertanács megbízottai képviselik.

(2) A közgyűlést a zárószámadás megállapítása végett évenként legkésőbben április hó végéig kell megtartani; összehívásáról a Bank elnöke (5. §) gondoskodik. A közgyűlésen szavazati jog azt a részvényest illeti, aki a közgyűlésen való részvételét az előző üzletév végéig írásban bejelenti s ugyaneddig az időpontig legalább 25 db részvényt a Banknál letétbe helyez. A közgyűlés a szavazatokat egyszerű szótöbbséggel hozza; minden 25 részvény 1 szavazatra jogosít.

4. §[1]

5. § (1) A Bankra háruló feladatok ellátásáért és a Bank működésének irányításáért az elnök felelős.

(2) Az elnököt az ügyintézés és az üzletvitel irányítása tekintetében reá háruló feladatok ellátásában elnökhelyettesekből és ügyvezető igazgatókból álló ügyvezetőség támogatja.

(3)[2] A Bank elnökét és elnökhelyetteseit a Minisztertanács előterjesztése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az ügyvezető igazgatókat az elnök előterjesztésére a Minisztertanács nevezi ki.

6. § (1) A Bank cége: Magyar Nemzeti Bank (Vengerszkij Nacionálnüj Bank, National Bank of Hungary, Banque Nationale de Hongrie, Ungarische Nationalbank, ...). A Bank cégét a Bank elnöke tisztségének feltüntetésével jegyzi. A Bank cégét "Ügyvezetőség" toldattal az elnök és az ügy-vezetőség egy tagja, illetve az ügyvezetőség két tagja jegyzi. A Minisztertanács előírhatja, hogy bankjegyeken és nagyobb jelentőségű ügyekben a Bank toldat nélküli cégét az elnök és az ügyvezetőség két tagja jegyezze. A cégjegyzésnek ez a korlátozása harmadik személyek irányában nem érvényesül. Az elnök állapítja meg, hogy kik, milyen körben és milyen alakban jegyezhetik a Banknak valamelyik szolgálati helyét feltűntető cégét. A Bank cégét a cégjegyzékbe bejegyezni nem kell.

(2) A Bankot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt az elnök, illetve az ügyvezetőség tagjai képviselik.

(3) A Bank székhelye Budapest. A Bank akár Budapesten, akár vidéken fiókokat állíthat fel.

7. § (1) A Bank alkalmazottai kötelesek a rájuk bízott feladatokat mindenkor a közérdek szemelőtt tartásával, lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint az őket terhelő titoktartási kötelesség pontos megtartásával ellátni.

(2) A Bank alkalmazottait a büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából közalkalmazottaknak kell tekinteni.

(3) A Bank alkalmazottait a tisztük, illetve szolgálatuk ellátása során tudomásukra jutott adatok tekintetében akár bűnvádi, akár polgári eljárásban csak akkor szabad kihallgatni, ha a titoktartás kötelessége alól felmentették őket. A felmentést a Bank alkalmazottaira nézve az elnök adja.

8. § (1) A Bankot feladatai ellátása során keletkező akár lejárt, akár le nem járt követelései tekintetében adósának bármikor és bármilyen jogcímen birtokába jutott vagyontárgyai felett törvényes zálogjog, adósának ingó vagyonán pedig a köztartozásokat követő rangsorban, de minden más hitelezőt megelőzően, törvényes elsőbbségi kielégítési jog illeti meg. A Bank törvényes zálogjoga alapján követelését a zálogtárgyakból bírói közbenjárás nélkül a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki.

(2) A Bank ellen peres vagy perenkívüli bírói (döntőbizottsági) eljárás csak Budapesten folytatható s a Bank más személy ellen Budapesten indíthat bírói eljárást akkor is, ha egyébként a budapesti bíróság nem volna illetékes.

(3) A Bank könyveinek és a könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

(4) A Bankot a forgalmi adó alól mentesség illeti; a Bank könyvei, feljegyzései s az általa kiállított okiratok illetékmentesek.

9. § (1) A jelen törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések egyben az 1924. évi V. törvénnyel létesített Magyar Nemzeti Bank, mint részvénytársaság alapszabályai.

(2) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az 1950. évi 26. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(3) Jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1956. évi 23. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1956.11.20.

[2] A norma tartalmát módosította az 1956. évi 23. törvényerejű rendelet 2. §-a. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.