1956. évi 8. törvényerejű rendelet

a Magyar Nemzeti Bankról

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (alábbiakban: Bank) feladata:

1. bankjegyek kibocsátásával és érmék forgalombahozatalával gondoskodik arról, hogy a készpénzben való fizetésekhez megfelelő mennyiségű törvényes fizető eszköz álljon rendelkezésre:

2. az állam, állami szervek, vállalatok, valamint szövetkezetek részére kizárólagos joggal számlákat vezet, ezek révén a fizetéseket (átutalásokat) lebonyolítja és lehetővé teszi az egyszámlarendbe bekapcsolt intézmények és vállalatok tervszerű gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzését;

3. a Minisztertanács által megállapított elvek szerint és keretben hiteleket nyújt;

4. őrködik a valuta értékállandóságának biztosítása felett, továbbá a nemzetközi fizetések céljára aranyból és devizából készletet gyűjt;

5. ellátja a tervszerű devizagazdálkodással, valamint a nemesfémforgalom szabályozásával, továbbá a nemzetközi fizetési vagy más pénzügyi egyezményekkel kapcsolatosan reá ruházott teendőket;

6. a Minisztertanács hozzájárulásával más, közfeladatokat is ellát.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása végett a Bank mind belföldön, mind külföldön jogügyleteket köthet, pénzügyi műveleteket végezhet.

2. § (1) Bankjegyek kibocsátására csak a Bank jogosult. A Bank hirdetményben teszi közzé az új kibocsátású bankjegyek leírását, bankjegycímletek bevonásakor pedig a kicserélésre megállapított határidőt. A Bank által kibocsátott bankjegyeket magyar törvényes értékben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles teljes névértékben elfogadni. A hamis bankjegyeket és a hamis érméket elismervény ellenében be kell szolgáltatni a Bankhoz.

(2) A forgalomban lévő bankjegyeknek arannyal, devizákkal és valutákkal, váltópénzzel, továbbá rövidlejáratú kölcsönökkel és értékpapírokkal kell fedezve lenniök. A Minisztertanács állapítja meg azt, hogy a fedezetnek milyen mértékben kell nemesfémből és devizából (érckészlet) állnia.

3. § (1) A Banknak, mint részvénytársaságnak az alaptőkéje 120.823.000 forint, vagyis továbbra is 30 millió aranykorona, amely 300.000 db egyenként 100 aranykorona névértékű teljesen befizetett részvényre oszlik. Az államkincstárt részvényesi minőségében a Minisztertanács megbízottai képviselik.

(2) A közgyűlést a zárószámadás megállapítása végett évenként legkésőbben április hó végéig kell megtartani; összehívásáról a Bank elnöke (5. §) gondoskodik. A közgyűlésen szavazati jog azt a részvényest illeti, aki a közgyűlésen való részvételét az előző üzletév végéig írásban bejelenti s ugyaneddig az időpontig legalább 25 db részvényt a Banknál letétbe helyez. A közgyűlés a szavazatokat egyszerű szótöbbséggel hozza; minden 25 részvény 1 szavazatra jogosít.

4. §[1]

5. § (1) A Bankra háruló feladatok ellátásáért és a Bank működésének irányításáért az elnök felelős.

(2) Az elnököt az ügyintézés és az üzletvitel irányítása tekintetében reá háruló feladatok ellátásában elnökhelyettesekből és ügyvezető igazgatókból álló ügyvezetőség támogatja.

(3)[2] A Bank elnökét és elnökhelyetteseit a Minisztertanács előterjesztése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az ügyvezető igazgatókat az elnök előterjesztésére a Minisztertanács nevezi ki.

6. § (1) A Bank cége: Magyar Nemzeti Bank (Vengerszkij Nacionálnüj Bank, National Bank of Hungary, Banque Nationale de Hongrie, Ungarische Nationalbank, ...). A Bank cégét a Bank elnöke tisztségének feltüntetésével jegyzi. A Bank cégét "Ügyvezetőség" toldattal az elnök és az ügy-vezetőség egy tagja, illetve az ügyvezetőség két tagja jegyzi. A Minisztertanács előírhatja, hogy bankjegyeken és nagyobb jelentőségű ügyekben a Bank toldat nélküli cégét az elnök és az ügyvezetőség két tagja jegyezze. A cégjegyzésnek ez a korlátozása harmadik személyek irányában nem érvényesül. Az elnök állapítja meg, hogy kik, milyen körben és milyen alakban jegyezhetik a Banknak valamelyik szolgálati helyét feltűntető cégét. A Bank cégét a cégjegyzékbe bejegyezni nem kell.

(2) A Bankot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt az elnök, illetve az ügyvezetőség tagjai képviselik.

(3) A Bank székhelye Budapest. A Bank akár Budapesten, akár vidéken fiókokat állíthat fel.

7. § (1) A Bank alkalmazottai kötelesek a rájuk bízott feladatokat mindenkor a közérdek szemelőtt tartásával, lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint az őket terhelő titoktartási kötelesség pontos megtartásával ellátni.

(2) A Bank alkalmazottait a büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából közalkalmazottaknak kell tekinteni.

(3) A Bank alkalmazottait a tisztük, illetve szolgálatuk ellátása során tudomásukra jutott adatok tekintetében akár bűnvádi, akár polgári eljárásban csak akkor szabad kihallgatni, ha a titoktartás kötelessége alól felmentették őket. A felmentést a Bank alkalmazottaira nézve az elnök adja.

8. § (1) A Bankot feladatai ellátása során keletkező akár lejárt, akár le nem járt követelései tekintetében adósának bármikor és bármilyen jogcímen birtokába jutott vagyontárgyai felett törvényes zálogjog, adósának ingó vagyonán pedig a köztartozásokat követő rangsorban, de minden más hitelezőt megelőzően, törvényes elsőbbségi kielégítési jog illeti meg. A Bank törvényes zálogjoga alapján követelését a zálogtárgyakból bírói közbenjárás nélkül a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki.

(2) A Bank ellen peres vagy perenkívüli bírói (döntőbizottsági) eljárás csak Budapesten folytatható s a Bank más személy ellen Budapesten indíthat bírói eljárást akkor is, ha egyébként a budapesti bíróság nem volna illetékes.

(3) A Bank könyveinek és a könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

(4) A Bankot a forgalmi adó alól mentesség illeti; a Bank könyvei, feljegyzései s az általa kiállított okiratok illetékmentesek.

9. § (1) A jelen törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések egyben az 1924. évi V. törvénnyel létesített Magyar Nemzeti Bank, mint részvénytársaság alapszabályai.

(2) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az 1950. évi 26. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(3) Jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1956. évi 23. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatálytalan 1956.11.20.

[2] A norma tartalmát módosította az 1956. évi 23. törvényerejű rendelet 2. §-a. A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére