Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1956. évi 9. törvényerejű rendelet

a növényvédelemről

A növénytermelést veszélyeztető kártevők és betegségek elterjedésének megakadályozása, leküzdésük és ezáltal a terméseredmények növelése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli:

I.

Általános rendelkezések

1. § A növényvédelem feladata a mezőgazdasági növényeket pusztító állati kártevők, gombabetegségek és gyomok (továbbiakban: kártevők) irtása, azok növénnyel, növényrésszel, növényi termékkel való behurcolásának, illetve a határon való kihurcolásának, valamint elterjedésének megakadályozása.

2. § A növényeket különösen pusztító, tömegesen fellépő, vagy jelentős népgazdasági kárt előidéző kártevőket veszélyes kártevőknek kell tekinteni és ellenük különleges védekezési eljárásokat kell alkalmazni.

3. § (1) A növényvédelem szervezése, irányítása és felügyelete a földművelésügyi miniszter feladata. A földművelésügyi miniszternek ebben a hatáskörében kiadott rendelkezései az érdekelt államigazgatási szervekre kötelezőek.

(2) A növényvédelem irányításában a földművelésügyi miniszter feladata különösen:

a) a kártevők irtásának és az ellenük való megelőző védekezésnek a megszervezése;

b) a kártevők - ezen belül a veszélyes kártevők - körének meghatározása;

c) a kártevők elszaporodását elősegítő növények körének meghatározása;

d) a védekezési körzetek kijelölése és a védekezési módszerek kidolgozása;

e) a kártevők felismerésének és az általuk okozható gazdasági károknak az ismertetése;

f) a növényvédelemmel kapcsolatos termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások elrendelése;

g) kártevővel fertőzött tárgyak fertőtlenítésének és megsemmisítésének elrendelése;

h) növényvédő anyagok és eszközök előállításának, felhasználásának és forgalombahozatalának engedélyezése;

i) a növényvédelmi munkálatok végrehajtásának általános ellenőrzése.

II.

A kártevők elleni védekezés

4. § (1) A kártevők elleni védekezés elsősorban a mezőgazdasági ingatlannal rendelkező állami szervek, vállalatok, gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodók (továbbiakban: termelők) kötelessége.

(2) A védekezés során a termelők kötelesek ingatlanukon a kártevők megjelenését figyelni, ellenük megelőző védekezést folytatni, valamint a kártevőket és azok elszaporodását elősegítő növényeket irtani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül a veszélyes kártevők észlelését a termelők kötelesek a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének, vagy a növényvédő állomásnak bejelenteni.

5. § (1) A veszélyes kártevők ellen - szükség esetén - társadalmi védekezést is kell folytatni, amihez az állam a munka közvetlen megszervezésével és szakszerű irányításával segítséget nyújt.

(2) A társadalmi védekezés keretében a termelők közös munkával rendszeres keresőszolgálatban és irtásban kötelesek résztvenni. Társadalmi védekezésre az érintett termelőkön felül, nagyobb veszély esetén - a Munka Törvénykönyve 139-140. §-ában az időleges munkakötelezettségre előírt szabályoknak megfelelően - a veszélyeztetett terület egész lakosságát ki lehet rendelni.

(3) A földművelésügyi miniszter által meghatározott veszélyes kártevők közül egyesek ellen folytatott társadalmi védekezéshez növényvédőszerek és növényvédőgépek rendelkezésre bocsátásával állami segítséget lehet nyújtani.

(4) A társadalmi védekezést a földművelésügyi miniszter rendeli el.

(5) A társadalmi védekezés megszervezéséről és végrehajtásáról - szakigazgatási szervei útján - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

6. § A társadalmi védekezés elrendelése nem érinti a termelőknek a 4. §-ban meghatározott védekezési kötelezettségeit.

III.

Kártevőkkel fertőzött növények forgalma

7. § (1) A veszélyes kártevővel fertőzött területet - a földművelésügyi miniszter által rendelettel megállapított esetekben - zárlat alá kell helyezni. A zárlatot a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének meghallgatásával a földművelésügyi miniszter rendeli el.

(2) Zárlat alatt lévő területről származó, veszélyes kártevővel fertőzött, vagy a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényt, növényrészt, vagy növényi terméket forgalombahozni, illetve szaporító anyagként felhasználni nem szabad.

8. § A kártevők szaporító anyagokkal való behurcolásának megakadályozása érdekében a külföldről behozott, fertőzésre gyanús szaporító anyagokat legalább egy évig megfigyelő termesztés alá kell helyezni és csak akkor szabad a köztermelés céljára forgalombahozni, ha fertőzésmentességük beigazolódott.

IV.

A növényvédelem szempontjából hasznos állatok védelme

9. § A kártevők elleni biológiai védekezés céljára felhasználható és ezáltal a növénytermelésre hasznos állatok, valamint alacsonyabb rendű állati és növényi szervezetek pusztítása, illetve elterjedésének megakadályozása tilos. Ezek körét, védelmét és elszaporításuk módszerét a földművelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

V.

Növényvédőszerek és gépek

10. § Növényvédelmi célokra vegyszert, növényi anyagot, eszközt és gépet csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad előállítani és forgalombahozni.

11. § A növényvédőszerek tárolásánál, forgalombahozatalánál és felhasználásánál, valamint a növényvédő eszközök és gépek üzemeltetésénél a földművelésügyi miniszter által az egészségügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott munka- és egészségvédelmi - óvórendszabályokat kell megtartani.

VI.

Büntető rendelkezések

12. §[1]

13. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1.000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki

a) a kártevők irtását, továbbá azok elszaporodását elősegítő növények irtását - hatósági figyelmeztetés ellenére - a kitűzött határidőig elmulasztja;

b) a társadalmi védekezés esetén a veszélyes kártevők keresésére és irtására szervezett közös munkában való részvételt megtagadja, illetve a kirendelésnek nem tesz eleget;

c) a veszélyes kártevők észlelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének időben nem tesz eleget;

d) a növényvédelem szempontjából hasznos állatok megvédését szolgáló rendelkezéseket nem tartja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

VII.

Hatálybalépés

14. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1894. évi XII. törvény 50-58. §-ai, valamint a 103/1951. (IV. 29.) MT számú rendelet 5. §-a hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

Tartalomjegyzék