1956. évi 9. törvényerejű rendelet
a növényvédelemről
A növénytermelést veszélyeztető kártevők és betegségek elterjedésének megakadályozása, leküzdésük és ezáltal a terméseredmények növelése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli:
I.
Általános rendelkezések
1. § A növényvédelem feladata a mezőgazdasági növényeket pusztító állati kártevők, gombabetegségek és gyomok (továbbiakban: kártevők) irtása, azok növénnyel, növényrésszel, növényi termékkel való behurcolásának, illetve a határon való kihurcolásának, valamint elterjedésének megakadályozása.
2. § A növényeket különösen pusztító, tömegesen fellépő, vagy jelentős népgazdasági kárt előidéző kártevőket veszélyes kártevőknek kell tekinteni és ellenük különleges védekezési eljárásokat kell alkalmazni.
3. § (1) A növényvédelem szervezése, irányítása és felügyelete a földművelésügyi miniszter feladata. A földművelésügyi miniszternek ebben a hatáskörében kiadott rendelkezései az érdekelt államigazgatási szervekre kötelezőek.
(2) A növényvédelem irányításában a földművelésügyi miniszter feladata különösen:
a) a kártevők irtásának és az ellenük való megelőző védekezésnek a megszervezése;
b) a kártevők - ezen belül a veszélyes kártevők - körének meghatározása;
c) a kártevők elszaporodását elősegítő növények körének meghatározása;
d) a védekezési körzetek kijelölése és a védekezési módszerek kidolgozása;
e) a kártevők felismerésének és az általuk okozható gazdasági károknak az ismertetése;
f) a növényvédelemmel kapcsolatos termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások elrendelése;
g) kártevővel fertőzött tárgyak fertőtlenítésének és megsemmisítésének elrendelése;
h) növényvédő anyagok és eszközök előállításának, felhasználásának és forgalombahozatalának engedélyezése;
i) a növényvédelmi munkálatok végrehajtásának általános ellenőrzése.
II.
A kártevők elleni védekezés
4. § (1) A kártevők elleni védekezés elsősorban a mezőgazdasági ingatlannal rendelkező állami szervek, vállalatok, gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodók (továbbiakban: termelők) kötelessége.
(2) A védekezés során a termelők kötelesek ingatlanukon a kártevők megjelenését figyelni, ellenük megelőző védekezést folytatni, valamint a kártevőket és azok elszaporodását elősegítő növényeket irtani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül a veszélyes kártevők észlelését a termelők kötelesek a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének, vagy a növényvédő állomásnak bejelenteni.
5. § (1) A veszélyes kártevők ellen - szükség esetén - társadalmi védekezést is kell folytatni, amihez az állam a munka közvetlen megszervezésével és szakszerű irányításával segítséget nyújt.
(2) A társadalmi védekezés keretében a termelők közös munkával rendszeres keresőszolgálatban és irtásban kötelesek résztvenni. Társadalmi védekezésre az érintett termelőkön felül, nagyobb veszély esetén - a Munka Törvénykönyve 139-140. §-ában az időleges munkakötelezettségre előírt szabályoknak megfelelően - a veszélyeztetett terület egész lakosságát ki lehet rendelni.
(3) A földművelésügyi miniszter által meghatározott veszélyes kártevők közül egyesek ellen folytatott társadalmi védekezéshez növényvédőszerek és növényvédőgépek rendelkezésre bocsátásával állami segítséget lehet nyújtani.
(4) A társadalmi védekezést a földművelésügyi miniszter rendeli el.
(5) A társadalmi védekezés megszervezéséről és végrehajtásáról - szakigazgatási szervei útján - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.
6. § A társadalmi védekezés elrendelése nem érinti a termelőknek a 4. §-ban meghatározott védekezési kötelezettségeit.
III.
Kártevőkkel fertőzött növények forgalma
7. § (1) A veszélyes kártevővel fertőzött területet - a földművelésügyi miniszter által rendelettel megállapított esetekben - zárlat alá kell helyezni. A zárlatot a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének meghallgatásával a földművelésügyi miniszter rendeli el.
(2) Zárlat alatt lévő területről származó, veszélyes kártevővel fertőzött, vagy a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényt, növényrészt, vagy növényi terméket forgalombahozni, illetve szaporító anyagként felhasználni nem szabad.
8. § A kártevők szaporító anyagokkal való behurcolásának megakadályozása érdekében a külföldről behozott, fertőzésre gyanús szaporító anyagokat legalább egy évig megfigyelő termesztés alá kell helyezni és csak akkor szabad a köztermelés céljára forgalombahozni, ha fertőzésmentességük beigazolódott.
IV.
A növényvédelem szempontjából hasznos állatok védelme
9. § A kártevők elleni biológiai védekezés céljára felhasználható és ezáltal a növénytermelésre hasznos állatok, valamint alacsonyabb rendű állati és növényi szervezetek pusztítása, illetve elterjedésének megakadályozása tilos. Ezek körét, védelmét és elszaporításuk módszerét a földművelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
V.
Növényvédőszerek és gépek
10. § Növényvédelmi célokra vegyszert, növényi anyagot, eszközt és gépet csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad előállítani és forgalombahozni.
11. § A növényvédőszerek tárolásánál, forgalombahozatalánál és felhasználásánál, valamint a növényvédő eszközök és gépek üzemeltetésénél a földművelésügyi miniszter által az egészségügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott munka- és egészségvédelmi - óvórendszabályokat kell megtartani.
VI.
Büntető rendelkezések
12. §[1]
13. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1.000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki
a) a kártevők irtását, továbbá azok elszaporodását elősegítő növények irtását - hatósági figyelmeztetés ellenére - a kitűzött határidőig elmulasztja;
b) a társadalmi védekezés esetén a veszélyes kártevők keresésére és irtására szervezett közös munkában való részvételt megtagadja, illetve a kirendelésnek nem tesz eleget;
c) a veszélyes kártevők észlelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének időben nem tesz eleget;
d) a növényvédelem szempontjából hasznos állatok megvédését szolgáló rendelkezéseket nem tartja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
VII.
Hatálybalépés
14. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1894. évi XII. törvény 50-58. §-ai, valamint a 103/1951. (IV. 29.) MT számú rendelet 5. §-a hatályukat vesztik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.