1956. évi 9. törvényerejű rendelet

a növényvédelemről

A növénytermelést veszélyeztető kártevők és betegségek elterjedésének megakadályozása, leküzdésük és ezáltal a terméseredmények növelése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli:

I.

Általános rendelkezések

1. § A növényvédelem feladata a mezőgazdasági növényeket pusztító állati kártevők, gombabetegségek és gyomok (továbbiakban: kártevők) irtása, azok növénnyel, növényrésszel, növényi termékkel való behurcolásának, illetve a határon való kihurcolásának, valamint elterjedésének megakadályozása.

2. § A növényeket különösen pusztító, tömegesen fellépő, vagy jelentős népgazdasági kárt előidéző kártevőket veszélyes kártevőknek kell tekinteni és ellenük különleges védekezési eljárásokat kell alkalmazni.

3. § (1) A növényvédelem szervezése, irányítása és felügyelete a földművelésügyi miniszter feladata. A földművelésügyi miniszternek ebben a hatáskörében kiadott rendelkezései az érdekelt államigazgatási szervekre kötelezőek.

(2) A növényvédelem irányításában a földművelésügyi miniszter feladata különösen:

a) a kártevők irtásának és az ellenük való megelőző védekezésnek a megszervezése;

b) a kártevők - ezen belül a veszélyes kártevők - körének meghatározása;

c) a kártevők elszaporodását elősegítő növények körének meghatározása;

d) a védekezési körzetek kijelölése és a védekezési módszerek kidolgozása;

e) a kártevők felismerésének és az általuk okozható gazdasági károknak az ismertetése;

f) a növényvédelemmel kapcsolatos termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások elrendelése;

g) kártevővel fertőzött tárgyak fertőtlenítésének és megsemmisítésének elrendelése;

h) növényvédő anyagok és eszközök előállításának, felhasználásának és forgalombahozatalának engedélyezése;

i) a növényvédelmi munkálatok végrehajtásának általános ellenőrzése.

II.

A kártevők elleni védekezés

4. § (1) A kártevők elleni védekezés elsősorban a mezőgazdasági ingatlannal rendelkező állami szervek, vállalatok, gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodók (továbbiakban: termelők) kötelessége.

(2) A védekezés során a termelők kötelesek ingatlanukon a kártevők megjelenését figyelni, ellenük megelőző védekezést folytatni, valamint a kártevőket és azok elszaporodását elősegítő növényeket irtani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül a veszélyes kártevők észlelését a termelők kötelesek a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének, vagy a növényvédő állomásnak bejelenteni.

5. § (1) A veszélyes kártevők ellen - szükség esetén - társadalmi védekezést is kell folytatni, amihez az állam a munka közvetlen megszervezésével és szakszerű irányításával segítséget nyújt.

(2) A társadalmi védekezés keretében a termelők közös munkával rendszeres keresőszolgálatban és irtásban kötelesek résztvenni. Társadalmi védekezésre az érintett termelőkön felül, nagyobb veszély esetén - a Munka Törvénykönyve 139-140. §-ában az időleges munkakötelezettségre előírt szabályoknak megfelelően - a veszélyeztetett terület egész lakosságát ki lehet rendelni.

(3) A földművelésügyi miniszter által meghatározott veszélyes kártevők közül egyesek ellen folytatott társadalmi védekezéshez növényvédőszerek és növényvédőgépek rendelkezésre bocsátásával állami segítséget lehet nyújtani.

(4) A társadalmi védekezést a földművelésügyi miniszter rendeli el.

(5) A társadalmi védekezés megszervezéséről és végrehajtásáról - szakigazgatási szervei útján - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

6. § A társadalmi védekezés elrendelése nem érinti a termelőknek a 4. §-ban meghatározott védekezési kötelezettségeit.

III.

Kártevőkkel fertőzött növények forgalma

7. § (1) A veszélyes kártevővel fertőzött területet - a földművelésügyi miniszter által rendelettel megállapított esetekben - zárlat alá kell helyezni. A zárlatot a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének meghallgatásával a földművelésügyi miniszter rendeli el.

(2) Zárlat alatt lévő területről származó, veszélyes kártevővel fertőzött, vagy a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényt, növényrészt, vagy növényi terméket forgalombahozni, illetve szaporító anyagként felhasználni nem szabad.

8. § A kártevők szaporító anyagokkal való behurcolásának megakadályozása érdekében a külföldről behozott, fertőzésre gyanús szaporító anyagokat legalább egy évig megfigyelő termesztés alá kell helyezni és csak akkor szabad a köztermelés céljára forgalombahozni, ha fertőzésmentességük beigazolódott.

IV.

A növényvédelem szempontjából hasznos állatok védelme

9. § A kártevők elleni biológiai védekezés céljára felhasználható és ezáltal a növénytermelésre hasznos állatok, valamint alacsonyabb rendű állati és növényi szervezetek pusztítása, illetve elterjedésének megakadályozása tilos. Ezek körét, védelmét és elszaporításuk módszerét a földművelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

V.

Növényvédőszerek és gépek

10. § Növényvédelmi célokra vegyszert, növényi anyagot, eszközt és gépet csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad előállítani és forgalombahozni.

11. § A növényvédőszerek tárolásánál, forgalombahozatalánál és felhasználásánál, valamint a növényvédő eszközök és gépek üzemeltetésénél a földművelésügyi miniszter által az egészségügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott munka- és egészségvédelmi - óvórendszabályokat kell megtartani.

VI.

Büntető rendelkezések

12. §[1]

13. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1.000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki

a) a kártevők irtását, továbbá azok elszaporodását elősegítő növények irtását - hatósági figyelmeztetés ellenére - a kitűzött határidőig elmulasztja;

b) a társadalmi védekezés esetén a veszélyes kártevők keresésére és irtására szervezett közös munkában való részvételt megtagadja, illetve a kirendelésnek nem tesz eleget;

c) a veszélyes kártevők észlelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének időben nem tesz eleget;

d) a növényvédelem szempontjából hasznos állatok megvédését szolgáló rendelkezéseket nem tartja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

VII.

Hatálybalépés

14. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1894. évi XII. törvény 50-58. §-ai, valamint a 103/1951. (IV. 29.) MT számú rendelet 5. §-a hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára