14/1957. (IX. 6.) FM rendelet

az állategészségügyi szolgálat egyes kérdéseinek újabb rendezéséről szóló 44/1957. (VII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A 44/1957. (VII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásaként a pénzügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem.

1. § (1) A tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek felügyelete alá tartozó állami állatorvosok (továbbiakban: állami állatorvosok), állategészségügyi technikusok, felcserek és állategészségőrök rendszeres munkabérük ellenében díjtalanul kötelesek ellátni a bejelentési kötelezettség alá tartozó, valamint a földművelésügyi miniszter által meghatározott egyéb állatbetegségek megelőzésével, felderítésével és leküzdésével járó feladatokat, továbbá a hatósági rendelkezéssel megszabott tennivalókat.

(2) Az állatorvosi gyakorlat körébe tartozó egyéb tevékenységekért az állami állatorvosok a 2. számú mellékletben megállapított díjakat számíthatják fel. Ezek a díjak az állatorvost illetik meg.

(3) Állatkórházak és állatorvosi rendelőintézetek az állatok gyógykezeléséért a 2. számú melléklet A) részében meghatározott díjakat kötelesek felszámítani. Az Állatorvostudományi Főiskola klinikái és rendelőintézete a 2. számú melléklet B) részében feltüntetett díjakat számíthatják fel. Az így beszedett díjak az állatkórházak és állatorvosi rendelőintézetek, illetve az Állatorvostudományi Főiskola költségvetésének bevételét képezik.

(4) Díjazás ellenében végzett állatorvosi szolgáltatással kapcsolatban fuvarról az állattartó (szállítófél, stb.) köteles gondoskodni, ha a kiszállás helye az állatorvos lakásától 2 km-nél távolabb van. Ha az állattartó kérésére az állatorvos saját járművével száll ki, - a hivatalos kiküldetéssel kapcsolatban felmerülő fuvardíjak újabb megállapításáig - gépkocsi használatáért km-enként 1.55 Ft-ot, motorkerékpár használatáért 175 cm3 hengerűrtartalomig 0.50 Ft-ot, 175 cm3 hengerűrtartalom felett 0.70 Ft-ot, kerékpár használatáért pedig 0.30 Ft-ot jogosult fuvardíj címén a félnek felszámítani. Több fél egyidejű hívása esetén az utazási (fuvar-) költséget a felek között egyenlő arányban meg kell osztani.

(5) A székhelyen kívül végzett körlátogatások és termelőszövetkezetek időszakonkénti rendszeres látogatása utazási költségeinek fedezésére az állatorvos részére havi fuvarátalány állapítható meg.

2. § (1) A vasúton, hajón, gépkocsin vagy egyéb járművön szállított állatok vizsgálatáért az 1. számú mellékletben közölt díjakat kell felszámítani és e melléklet 5. pontjában meghatározott módon elszámolni.

(2) A munkanapokon teljesített összes, valamint munkaszüneti napokon a 2 vasúti (gép-) kocsirakományt meghaladó szállítmányok vizsgálati díját a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az állatok berakása szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács költségvetési számlájára kell befizetni. Munkaszüneti napon teljesített vizsgálatok díjából 2 vasúti (gép-) kocsirakomány díja, legfeljebb azonban 60 Ft az eljáró állatorvost illeti meg.

3. § (1) Földművesszövetkezetek, iparengedéllyel rendelkező magán-húsiparosok, valamint egyéni állattartók által közfogyasztásra levágott állatok húsának vizsgálatáért a 2. számú mellékletben feltüntetett díjakat kell felszámítani és az 1. számú melléklet 5. pontjában leírt módon kell elszámolni.

(2) A munkanapokon teljesített összes, valamint a munkaszüneti napokon teljesített, az előbbi bekezdésben megjelölt vizsgálatokért beszedett, 60 Ft-ot meghaladó összegű vizsgálati díjat a vizsgálat helye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács költségvetési számlájára kell a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig befizetni Munkaszüneti napon teljesített vizsgálatok díjából legfeljebb 60 Ft az eljáró állatorvost illeti meg.

4. § Székhelyén kívül tartott állatvásárokon teljesített állategészségügyi szolgálat esetén az állatorvos, állategészségügyi technikus és felcser a szabályszerű napidíjat és utazási költséget számíthatja fel.

5. § (1) Állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, egyéb vállalatok és intézmények (hizlaldák, baromfitelepek, stb., továbbiakban: gazdaság), ha saját vállalati állatorvosuk nincsen, 20 számosállatnál nagyobb állatállományuk állategészségügyi ellátását lehetőleg állami állatorvossal kötött szerződés útján biztosítsák. Szerződés hiányában a gazdaságok is a 2. számú mellékletben foglalt díjakat kötelesek esetenként megfizetni.

(2) Állami állatorvos a gazdaság állategészség ügyi ellátását csak abban az esetben vállalhatja, ha

- a gazdaság az állatorvos működési területén fekszik,

- működési területének állatállománya a gazdaság állatállományával együtt 3.000 számosállatot nem halad meg. E feltételek hiányában a szerződés megkötéséhez a gazdaság fekvése szerint illetékes megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának hozzájárulása szükséges.

(3) A szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell

a) a szerződő felek megnevezését,

b) az állategészségügyi ellátásban részesítendő állatállománynak üzemegységenként, állatfajon ként és darabszám szerint való megnevezését,

c) a szerződő állatorvos teendőit, részletesen meghatározva az állatállomány egészségi állapotának és tartási viszonyainak rendszeres időszakonkénti ellenőrzésére, a beteg és sérült állatok gyógykezelésére, a fertőző és parazitás állatbetegségek elleni védekezést szolgáló oltásokra és egyéb eljárásokra, a negyedévenkénti vemhességi vizsgálatokra és a meddőségi gyógykezelésekre, a gümőkor és a fertőző elvetélés leküzdésére, a gazdaság dolgozóinak alkalomszerű állategészségügyi oktatására, a gazdaságban esetleg alkalmazott felcserek munkájának irányítására vonatkozó, továbbá egyéb, a felek megegyezésén alapuló tennivalóit, valamint az állatorvos kötelezettségvállalását arra, hogy szabadságának és betegségének tartamára helyettesítéséről maga gondoskodik,

d) az állategészségügyi ellátásért a gazdaság által fizetendő havi munkadíjat, mely azonban gazdaságonként az állatorvos havi alapbérének 50%-át nem haladhatja meg,

e) az állategészségügyi ellátáshoz szükséges fuvar biztosítására, illetve e helyett fuvarpénz fizetésére vonatkozó kikötést,

f) az állatorvosi kezelésekhez és egyéb eljárásokhoz szükséges segéderőnek a gazdaság részéről történő biztosítását,

g) a szerződés időtartamát és megszüntetésének módját, amely legalább negyedévi felmondással történhet.

(4) A szerződésből keletkező vitás ügyek eldöntése a gazdaság székhelye szerint illetékes járásbíróság hatáskörébe tartozik.

6. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös állatállományának állategészségügyi ellátásáért - az ivartalanítás kivételével - az állami állatorvosokat a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács költségvetése terhére az állatlétszám arányában a 3. számú mellékletben megállapított havi átalányösszeg illeti meg. Az állatorvosok mellé beosztott, tanácsi létszámba tartozó technikusok és felcserek az állatorvos részére megállapított átalányösszeg 50%-át kapják.

(2) A havi átalányösszeg kifizetése iránt a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya a kezelő állatorvos által megadott és a termelőszövetkezet elnöke, valamint könyvelője által az 5. számú mellékletben közölt B) mintájú jegyzéken igazolt átlagos állatlétszám alapján a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles intézkedni.

(3) A havi átalányösszeget a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) főállatorvos javaslatára a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője legfeljebb 30%-kal csökkentheti, ha a termelőszövetkezet állatállományának egészségügyi ellátása nem kielégítő.

(4) A 12% bérkiegészítés fizetésére vonatkozó részletes szabályokat külön utasítás állapítja meg.

7. § (1) Állatkórházak és állatorvosi rendelőintézetek (ambulanciák) vezető állatorvosát a beszedett munkadíjak 12%-a, a beosztott állatorvosokat 2gyenként 8%-a, technikusait együttesen 5%-a, felcsereit együttesen 3%-a, lóápolóit (szakmunkásait) pedig együttesen 2%-a többletjuttatásként illeti meg. Az állatkórház mellett működő patkoló üzem műhelyvezetőjét és patkolómestereit együttesen a patkolóüzemben beszedett munkadíjak 12%-a többletjuttatásként illeti meg. A többletjuttatás az alapilletmény 30%-át nem haladhatja meg.

(2) A többletjuttatást az állatkórházat, illetve rendelőintézetet (ambulanciát) fenntartó községi (városi, városi kerületi) tanács költségvetése terhére az állatkórházakkal, illetőleg rendelőintézetekkel (ambulanciákkal) történt elszámolás alapján a tárgyhónapot követő hónap húszadik napjáig kell kifizetni.

8. § (1) Körzetén kívül az állami állatorvos rendszeres állatorvosi gyakorlatot általában nem folytat hat, kivéve az elsősegélynyújtást, a szavatossági vizsgálatot, a tanácskozásban (konzilium) felkérésre történő részvételt, végül azt az esetet, ha a területileg illetékes állatorvos egyes teendők el végzését felszerelés vagy különleges képzettség hiányában nem vállalja.

(2) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) fő állatorvos és szakállatorvos kizárólag elsősegély, tanácskozás (konzilium) és szavatossági vizsgálat esetében folytathat állatorvosi gyakorlatot.

(3) Nyugdíjas állatorvos a mindenkor érvényes nyugdíjügyi rendelkezések figyelembevételével, valamint a beosztásánál fogva gyakorlatot nem folytató állatorvos (szakállatorvos, vállalati állatorvos, stb.) csak a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályvezetőjének engedélyével az általa kijelölt területen végezhet kizárólag gyógyító tevékenységet és ivartalanítást. Az engedélyek kiadásáról nyilvántartást kell vezetni.

9. § (1) A száj- és körömfájás elleni vakcinát és szérumot, valamint a tuberkulint valamennyi állattartó számára, a baromfipestis elleni vakcinát pedig termelőszövetkezetek és egyéni állattartók részére az állam továbbra is ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Indokolt esetben sertéspestis elleni szérumot és vakcinát a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) főállatorvos javaslatára a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi igazgatósága ugyancsak ingyenesen bocsát az állattartók rendelkezésére.

(2) Ingyenes oltóanyagokat csak állami állatorvos használhat fel. A megrendelésre, nyilvántartásra, tárolásra és a felhasznált anyagok elszámolására a jelen rendelet 4. számú melléklete az irányadó.

10. § (1) Az állami állatorvosok, állategészségügyi technikusok és felcserek részére megállapított mű-szerkarbantartási díj megszűnik. A gyakorlatot folytató állami állatorvosok kötelesek a 6. számú mellékletben felsorolt műszereket készletben tartani. Az állatorvosok a náluk lévő állami műszerkészletet átvehetik. Ebben az esetben a műszerekért az 1957. évi május hó 1-én érvényben volt árat kell használati évenként 5% értékcsökkenés levonásával megtéríteniük. Az így megállapított összeg, ha az értékcsökkenés 20%-ot nem ér el 4, ha 20%-ot meghalad 2 éven belül havi egyenlő részletekben fizethető meg.

(2) Az állategészségügyi technikusok és felcserek műszerkészletét be kell vonni.

(3) A műszerek árának kiszámítására és befizetésére, valamint a bevont műszerek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat külön utasításban állapítom meg.

11. § Az állami állatorvos a beszedett munkadíjakból eredő jövedelme után jövedelemadót köteles fizetni.

12. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1/1952. (I. 5.) FM rendelet, a 221/1953. (Mg. E. 41.) FM utasítás - az 5. pontja kivételével -, a 315/1953. (Mg. É. 56.) FM, a 4/1954. (Mg. É. 2.) FM utasítás I., IV. és V. fejezete, valamint egyéb jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 14/1957. (IX. 6.) FM rendelethez

Állatszállítás alkalmával végzett állatorvosi vizsgálat díja és elszámolása

1. Vasúton, hajón, gépkocsin (vontatóval) szállított állatok állatorvosi vizsgálatáért járó díjak:

2. Keskenynyomtávú vasút átrakóállomásain, valamint állatorvosi vizsgálattal gépkocsin szállított állatok vasútra, hajóra vagy vasútról, hajóról gépkocsira történő átrakásánál egy fél terhére egy kiszállás alkalmával a kocsirakományok számára tekintet nélkül - - - - - - 30.- Ft

3. Meghiúsult állatszállítás esetén az egy szállítófél szabályszerű meghívása alapján kiszálló állatorvos az 1., illetve a 2. pont szerint járó teljes díjat jogosult felszámítani. Több szállítófélnek ugyanarra a helyre szóló egyidejű meghívására történt kiszállás alkalmával meghiúsult szállítás címén csak egyszeres díjat és csak akkor számíthat fel, ha valamennyi szállítás elmaradt. Ebben az esetben, ha valamennyi szállítmány azonos díjtétel alá esik, 30.-, illetve 15.- Ft-ot, különböző díjtételek alá eső szállítmányok esetén 30.- Ft-ot lehet felszámítani.

4. A 3. pontban megállapított díjakat kell felszámítani akkor is, ha a berakás

a) fertőző állatbetegség megállapítása miatt maradt el, vagy

b) a szállítófél hibájából az általa bejelentett időponton túl az eljáró állatorvosnak egy óránál hosszabb ideig kell várakoznia a berakás megkezdésére.

A székhelyén kívül levő rakodóállomásra vasúton érkező állatorvos nem számíthat fel a b) pontban megjelölt esetekben meghiúsult állatszállítás címén díjat, ha az érkezéstől számított egy órán túl, visszainduló első vonat elindulásáig a berakást befejezték.

5. A felszámított díjakat az 5. számú mellékletben foglalt A) mintájú költségjegyzéken kell elszámolni.

A költségjegyzéket 3 példányban a következő módon kell kiállítani:

A működés helye rovatba a berakás helyét, az állattartó neve és lakcíme rovatba a szállítóiéi adatait, a végzett munka rovatba a szállított állatok darabszámát és faját, valamint azok származási helyét, az utazási költség rovatba a felmerült utazási költséget, az egyéb költség rovatba a vasúti kocsi vagy gépkocsi számát és a szállítmány rendeltetési helyét, a felszámított díjat pedig a Ft és fillér rovatba kell bejegyezni. A költségjegyzéket a féllel alá kell íratni.

A költségjegyzék első példányát a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a községi (városi, városi kerületi tanács) végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének kell beküldeni, második példányát a szállítófélnek kell átadni, harmadik példányát pedig az állatorvos összegyűjtve 2 évig megőrizni köteles.