21/1957. (VI. 2.) PM rendelet
az illetékekre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről
Az illetékekre vonatkozó jogszabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a igazságügyminiszterrel, belügyminiszterrel és földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
Vagyonátruházási illetékek
1. § Az öröklési és az ajándékozási illeték kulcsa:
2. § A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték kulcsa:
a) ház- és beltelki ingatlan átruházása esetén 15 százalék;
b) mezőgazdasági ingatlan átruházása esetén 20 százalék.
Okirati illetékek
3. § Az illeték alá eső okirat [6.470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 23. §], amennyiben illetékéről ettől eltérő rendelkezés nincs:
a) ha az okiratot jogügyletről állították ki és a benne foglalt tárgy értéke megbecsülhető, a tárgy értéke után 2 százalék;
b) más esetben 10 Ft (általános tételű okirati) illeték alá esik.
4. § A vagyonátruházási illeték alá eső vagyonátruházásról vagy vagyonátszállásról kiállított okirat - ideértve a végrendeletet is - 30 Ft illeték alá esik. Az ingatlanárverésről készült jegyzőkönyv okirati illetékét annyiszor kell leróni, ahány vevő szerezte meg az árverésre bocsátott ingatlant.
Eljárási illetékek
5. § A bírósági végrehajtási eljárás illetéke 2 száza-lék, de 100 forintot meg nem haladó követelés esetében legalább 10 Ft, 100 forintot meghaladó követelés esetében legalább 20 Ft.
6. § A házassági bontóper illetéke 600 Ft; ebből - ha előkészítő eljárásnak (Pp. 230. §) helye van - 200 forintot az előkészítő eljárást megindító beadványon, 400 forintot pedig a keresetlevélen kell leróni. Más házassági per (Pp. 276. §) 100 Ft illeték alá esik.
7. § (1) Illetékköteles államigazgatási eljárásban benyújtott beadvány illetéke - amennyiben illetékéről ettől eltérő rendelkezés nincs - 10 Ft (általános tételű beadványi illeték).
(2) Illetékköteles államigazgatási eljárásban elsőfokon eljárt hatóság határozata (intézkedése, rendelete) ellen intézett fellebbviteli beadvány illetéke:
a) ha a fellebbviteli eljárás tárgyának értéke megbecsülhető, az érték minden megkezdett 10.000 forintja után 20 Ft;
b) ha a fellebbviteli eljárás tárgyának értéke meg nem becsülhető, 30 Ft.
8. § Állampolgárságból történt elbocsátásról szóló okirat kiadása 500 Ft illeték alá esik.
9. § (1) A termelői borkimérési engedély illetéke 100 Ft.
(2) A termelői borkimérési engedély meghosszabbításának illetéke 50 Ft.
10. § (1) Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, közintézmény vagy közjegyző által készített teljes vagy kivonatos, hitelesített vagy hitelesítetlen másolat -, amennyiben illetékéről eltérő rendelkezés nincs - az első oldal után 15 Ft, minden további megkezdett oldal után 5 Ft illeték alá esik.
(2) Amennyiben a már egyszer hitelesített másolatra (kivonatra) csak az időközben bekövetkezett változást másolják le, a kiegészítés mint új másolat esik illeték alá. Ha a kiegészítések együttvéve egy oldalt nem haladnak meg, 15 Ft illetéket kell leróni.
(3) A már egyszer hitelesített másolatra (kivonatra) vezetett olyan záradék, amely azt bizonyitja, hogy az eredeti feljegyzésen időközben semmi változás nem történt, 15 Ft illeték alá esik.
(4) A fordítás, amelynek hitelességét hatóság, hivatal, hites tolmács vagy közjegyző bizonyítja, ívenként 15 Ft illeték alá esik. Az ilyen fordítás hitelesítése után külön illeték nem jár.
(5) Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, közintézmény vagy közjegyző által teljesített hitelesítés illetéke a magánfél által készített másolat (kivonat) vagy fordítás első oldala után 15 Ft, minden további megkezdett oldal után magyar nyelvű másolatnál (kivonatnál) 3 Ft, idegen nyelvű másolatnál (kivonatnál) 6 Ft.
11. § (1) A telekkönyvi kivonat első oldala 30 Ft, minden további megkezdett oldala 10 Ft illeték aláesik.
(2) A telekkönyvi szemle 20 Ft és ezen felül minden tíz-tíz külön sorszámmal ellátott bejegyzés után 5-5 Ft illeték alá esik. Az illeték kiszámítása szempontjából a tíznél kevesebb bejegyzés is tíz bejegyzésnek számít.
(3) A telekkönyvi térképmásolat illetéke 100 egységnyi vonalig 30 Ft, ezen felül minden megkezdett 10 egységnyi vonal után 5 Ft; egységnyi vonal alatt minden 5 cm-nél nem hosszabb egyenes vonalat kell érteni; az 5 cm-nél hosszabb egyenes vonalnál minden megkezdett 5 cm-nyi hosszúság számít egy egységnek; a tört vonalat annyi egységnek kell számítani, ahány egyenes vonalból tevődik össze; a szaggatott egységnyi vonal két egységnek, a pontozott vonal pedig három egységnek számít; a szelvénykeretet 100 egységnyi vonalként kell számításba venni; az egységnyi vonalakat térképlaponként külön kell összeszámlálni.
12. § (1) Magánvádra - rágalmazás, illetőleg nem testi bántalmazással elkövetett becsületsértés miatt - folyó büntető eljárás megindítása iránti beadvány (feljelentés, vádirat) illetéke 30 Ft.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyekben a jogorvoslati beadvány illetéke 60 Ft; a terhelt jogorvoslati beadványa illetékmentes.
13. § (1) A közjegyző eljárásáért, ha az ügylet tárgyának értéke megállapítható, az esetleges terhek figyelembevétele nélkül számított ügyleti érték, illetőleg a leltári vagy becsérték után
a) 2 százalék illeték jár:
1. szerződésnek, valamint végintézkedésnek vagy a végintézkedés érvényesítésének közjegyzői okiratba foglalásáért, amennyiben az illetékéről ettől eltérő rendelkezés nincs; ez az illeték 50 forintnál kevesebb nem lehet;
2. árverési vételárnak és zárlati jövedelemnek bírói megbízásból teljesített felosztásáért és az ezzel összefüggő minden munkáért és eljárásért;
b) 1 százalék illeték jár:
1. adóslevélnek, kötelezettség fennállását vagy érték átvételét elismerő egyéb nyilatkozatnakengedményezésnek, kezességvállalásnak, biztosítékadásnak, utalványozásnak és a 6.470-52/1950 (XII. 31.) PM rendelet 74. §-a más rendelkezése alá nem eső minden egyoldalú jog nyilatkozatnak közjegyzői okiratba foglalásáért; ez az illeték 50 forintnál kevesebb nem lehet;
2. kereskedelmi utalvány (bon), váltó, vagy csekk óvásáért, ha a bemutatást több helyen kell teljesíteni, vagy ha a bemutatás helyét a hatóságnál kell megállapítani, a jelen pont szerint járó illetéken felül az egyszeri bemutatáson kívül szükséges minden külön eljárásért az értéknek még 0.4 százalékát kell leróni;
3. bírói megbízásból teljesített ingatlanárverés foganatosításáért és azzal összefüggő minden munkáért és eljárásért;
4. csődtömeg leltározásáért;
c) 0. 50 százalék illeték jár:
1. nyugtának, telekkönyvi törlési engedélyt is tartalmazó nyugtának, továbbá csupán telekkönyvi bejegyzési vagy törlési engedélyt, elsőbbségi engedélyt, vagy az elsőbbségről lemondást tartalmazó nyilatkozatnak közjegyzői okiratba foglalásáért;
2. pénznek, közhiteli és egyéb értékpapírnak őrizetbevételéért vagy kiszolgáltatásáért;
3. gondnokság vagy zárlat esetében teljesített leltározásért és becslésért;
d) az a)-c) pont szerint járó illeték felét kell leróni magánokiratnak vagy írásbeli végrendeletnek közjegyzői okirat minőségével felruházásáért (1874. évi XXXV. törvény 81-83. §).
(2) Olyan okirat készítéséért, amelyben az ügy let vagy a nyilatkozat tárgyának értéke meghatározva nincs és ez az érték egyéb adatokból sem állapítható meg, továbbá olyan cselekményért, amely a 6.470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 74. §-ában szabályozott egyéb illeték alá nem esik, az illetéket a cselekmény teljesítésére fordított idő szerint kell számítani. Az idő szerinti illeték összege az első megkezdett fél óráért 30 Ft, minden további megkezdett félóráért 15 Ft.
(3) A közjegyző alábbi eljárásaiért, az ügylet értékétől függetlenül, a következő állandó öszszegű illetékeket kell leróni:
a) a félnek valamely közjegyzői cselekményről való értesítéséért vagy ilyen cselekmény teljesítése végett való meghívásáért 2 forintot ;
b) óvásnak postán való közléséért 5 forintot;
c) okiratnak a félhez vagy a hatósághoz küldéséért 5 forintot;
d) jogügyletnek illetékkiszabás végett való be jelentéséért a másolat kiállításáért járó illetéken felül 5 forintot;
e) okirat visszaadásáért a jegyzőkönyv készítésével együtt 10 forintot;
f) életbenlét bizonyításáért 10 forintot;
g) okirat felmutatása időpontjának bizonyításáért 10 forintot; több okirat felmutatása esetében a második és minden további okirat után 5 Ft illeték jár;
h) értesít vényről kiadott tanúsítványért az idő szerinti illetéken [13. § (2) bekezdés] felül 10 forintot; ha ugyanazt az értesítvényt több féllel kell közölni, minden további közlésért még 5 Ft, az ellenfélnek adott és minden ismételt tanúsítványért ugyancsak 5 Ft illeték jár;
i) közlemény tartalmának és elküldésének bizonyításáról szóló tanúsítványért 10 forintot;
j) okiratnak hivatalos őrizetbevételéért 30 forintot; ha több okiratot együttesen adnak őrizetbe, minden további okirat után 5 Ft illeték jár;
k) végrendeletnek közjegyzői letétbe vételéért vagy kiszolgáltatásáért (1876. évi XVI. törvény 23. és 24. §) 30 forintot;
l) egyesületi vagy társasági közgyűlés, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági ülés, más hasonló gyűlés lefolyásának vagy határozatainak tanúsításáért az idő szerinti illetéken felül 50 forintot.
(4) Ha a közjegyző olyan hivatalos cselekményt, amelyet hivatalos helyiségében is végezhetne, a fél kellően indokolt kívánságára irodai helyiségén kívül, de a székhelyén végzi, az előző rendelkezések szerint járó illetéken felül jogügyleteknél 40 Ft, hitelesítéseknél 20 Ft illeték jár. Ez az illeték ugyanazon ügyfél részére ugyanazon alkalommal végzett több hivatalos cselekményért is csak egyszer számítható fel.
14. § (1) A marhalevél és annak másodlata a következő illeték alá esik:
a marhalevélbe bejegyzett minden egyes
1. félévesnél fiatalabb juh, háromhónaposnál fiatalabb malac, továbbá korára tekintet nélkül a kecske után 4 Ft,
2. félévesnél idősebb juh, háromhónaposnál idősebb, de hathónaposnál fiatalabb malac után - - - - 8 Ft,
3. félévesnél idősebb vagy hízott sertés után - - - - 20 Ft,
4. kétévesnél fiatalabb szarvasmarha vagy bivaly, továbbá korukra tekintet nélkül a szamár vagy öszvér után 15 Ft,
5. kétévesnél idősebb szarvasmarha, vagy bivaly, továbbá kétévesnél fiatalabb ló után - - - - - 30 Ft,
6. kétévesnél idősebb ló után - - 60 Ft.
(2) A marhalevélre vezetett első tulajdonátruházási nyilatkozat illetéke 2 Ft. A marhalevélre vezetett minden további tulajdonátruházási nyilatkozat után az (1) bekezdésben megszabott illetéket kell leróni.
(3) A marhalevélre vagy annak másodlatára vezetett állategészségügyi bizonyítványmegújítás, külön irányítás, valamint a lejegyzés 2 Ft illeték alá esik.
15. § (1) Könyvvezetésre kötelezett magánszemély a) üzleti könyvének hitelesítése ívenként 1 Ft, b) könyvelési szabadívének hitelesítése ívenként 50 fillér illeték alá esik.
(2) A könyvet annyi ívből állónak kell tekinteni, ahányszor 2.500 cm2-t tesz ki a könyvet alkotó la- pok egyik oldalának területe. A maradvány teljes ívnek számít.
(3) Az (1) bekezdés szerint járó illetéket a könyvön, illetve könyvelési szabadíven illetékbélyeggel kell leróni. A bélyeget a hitelesítés szövegének első szavával keresztül kell írni, vagy hivatalos bélyeg- zővel felül kell bélyegezni.
16. § (1) Látogató útlevél kiadása és meghosszabbítása a következő illeték alá esik:
a) egyéni útlevél 300 Ft; b) közös (családi) útlevél 400 Ft; c) a kétoldalú egyezményekben résztvevő államokba szóló betétlap 50 Ft; d) kollektív útlevél
1. a kétoldalú egyezményekben résztvevő álla- mokba személyenként 50 Ft;
2. egyéb államokba személyenként 100 Ft.
(2) A hivatalos (szolgálati és polgári) útlevél kiadásának és meghosszabbításának illetéke 200 Ft.
(3) Kivándorló útlevél kiadása a következő ille- ték alá esik:
a) a Szovjetunióba és a népi demokratikus ál- lamokba
1. egyéni útlevél 500 Ft;
2. közös (családi) útlevél 750 Ft; b) egyéb, európai államokba
1. egyéni útlevél 1.000 Ft;
2. együttutazó feleség után az 1. pont alatti il- letéken felül 500 Ft;
3. együttutazó minden 10 éven felüli gyermek után további 500 Ft;
4. együttutazó minden 10 éven aluli gyermek után további 250 Ft;
c) tengerentúli államokba
1. egyéni útlevél 1.500 Ft;
2. együttutazó feleség után további 750 Ft;
3. együttutazó minden 10 éven felüli gyermek után további 750 Ft;
4. együttutazó minden 10 éven aluli gyermek után további 500 Ft.
(4) A kivándorló útlevél kilépési határidejének meghosszabbításáért a (3) bekezdésben megállapított illeték 50%-át kell leróni.
(5) Útlevél kiadásával és meghosszabbításával kapcsolatban benyújtott fellebbezés illetéke
a) látogató útlevél esetében 30 Ft;
b) kivándorló útlevél esetében 100 Ft.
17. § A kiszabott illetéken felül ennek 100%-át kell bírság fejében kiszabni annak a lerovásra, illetőleg bejelentésre kötelezett félnek a terhére:
a) aki a bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel [6.470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 88. §] lerovandó illetéket egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben rótta le;
b) aki a 6.470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 4. és 5. §-aiban megállapított bejelentési kötelezettségének egyáltalán nem, vagy nem a megszabott határidőben tett eleget.
Hatálybalépés
18. § (1) A jelen rendelet rendelkezéseit 1957. évi június hó 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Ennek a rendeletnek az állami bélyeges űrlappal, bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel lerovandó illetékekre vonatkozó szabályait azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az állam joga az illetékhez 1957. évi május hó 31. napja után nyílik meg. A vagyonátruházási és a kiszabás ú-ján fizetendő egyéb illetékekre vonatkozó szabályait akkor kell alkalmazni, ha az illetékkiszabás végetti bejelentés (bemutatás) 1957. évi május hó 31. napja után történt. A bírói eljárásokban lerovandó illetékekre vonatkozó szabályokat azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az eljárás megindítása iránt a beadványt 1957. évi május hó 31. napja után terjesztették elő a bírósághoz.
(3) A jelen rendelet hatálybalépésével a 6.470-52/1950. (XII. 31.) PM rendelet 19. §-a, 29. §-a, 35. §-ának (1) bekezdése, 54. §-ának (2) és (3) bekezdése, 58. §-ának (1), (3), (4), (8) bekezdése és (10) bekezdésének a) pontja, 74. §-ának (1), (2), (5) és (7) bekezdése, 76. §-ának (1), (7) és (9) bekezdése, 99. §-ának (1) bekezdése, a 6.470-63/1951. (IV. 12.) P. M. rendelet 2. §-a (3) bekezdésének az elbocsátási okirat illetékére vonatkozó rendelkezése, a 6.470-91/1951. (XII. 29.) P. M. rendelet (5) és (6) bekezdése, a 46/1953. (IX. 30.) MT rendelet 2. §-a, a 347-24/1953. (P. K. 56.) P. M. számú pénzügyminiszteri és igazságügyminiszteri együttes utasítás (3) bekezdése, az 5.660-20/1951. (X. 26.) BM rendelet 7. §-ának (7) és (8) bekezdése, valamint a 89/1954. (Mg. Ért. 18.) földművelésügyi miniszteri utasítás IV. részének 1. a)-b), 6. és 8. pontja hatályát veszti.
Antos István s. k.,
pénzügyminiszter