4/1957. (VIII. 11.) ÉlmM rendelet

a terményfelvásárlással megbízott vállalatok által átvett egyes mezőgazdasági termények minőségi és átvételi feltételeiről

A terményfelvásárlással megbízott vállalatok által átvett egyes mezőgazdasági termények minőségi feltételeit, továbbá a feltételektől eltérő minőség esetén fizetendő felár, illetőleg levonás mértékét - a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:

Minőségi feltételek

1. § (1) Mezőgazdasági termények felvásárlásával megbízott állami vállalat, malom, továbbá szövetkezet (a továbbiakban: terményfelvásárlással megbízott vállalat) által állami gazdaságtól, mezőgazdasági termelőszövetkezettől (termelőszövetkezeti csoporttól) és egyénileg gazdálkodótól (a továbbiakban: termelő) felvásárlásra, illetőleg átvételre kerülő egyes mezőgazdasági termények minőségi feltételeit a jelen rendelet 1. számú melléklete szerint állapítom meg.

(2) Ha a felvásárlásra, illetőleg átvételre kerülő mezőgazdasági termény minősége az 1. számú mellékletben meghatározott minőségi feltételektől eltér, a termelő részére a 2. számú mellékletben megállapított felárat kell fizetni, illetőleg a vételárat aránylagosan le kell szállítani, vagy pedig a súlyt aránylagosan le kell vonni.

(3) A terményvásárlással megbízott vállalat az átvett termény minőségét és a kifizetett felárat, valamint a minőség hiányosságát és az emiatt leszállított vételárkülönbözetet (súlyt) az átvételi okmányon feltüntetni köteles.

Minőségi viták

2. § (1) Ha a termelő által a természetben fizetendő földadó, cséplési díj, vetőmag vagy egyéb kölcsön fejében a terményfelvásárlással megbízott vállalatnak átadott termény minősége válik vitássá, a minőségi vitát:

a) kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgómag, tökmag, étkezési és takarmányhüvelyesek minőséghiányossága esetében a Magyar Kereskedelmi Kamara Szakértőbizottsága,

b) a jelen rendelet 1. számú mellékletének I. részében felsorolt, de az a) pont alatt nem említett egyéb magvak tisztasága, víztartalma és csíraképessége tekintetében felmerült minőségi hiányosság esetében az Országos Vetőmagfelügyelőség, egyéb minőségi hiányosság esetében pedig a Magyar Kereskedelmi Kamara Szakértőbizottsága dönti el.

(2) Ha állami gazdaság által átadott, illetőleg termelőszövetkezettől (termelőszövetkezeti csoporttól) felvásárlásra kerülő termény minősége válik vitássá, a minőségi vita eldöntésére az (1) be-kezdés rendelkezései irányadók.

(3) Ha egyénileg gazdálkodótól felvásárlásra kerülő termény minősége válik vitássá, a felek megállapodhatnak abban, hogy a minőségi vitát az (1) bekezdésben említett szervek döntsék el.

(4) A minőségi vizsgálattal felmerült költséget az a fél köteles megtéríteni, aki a vizsgálatra okot szolgáltatott. A vizsgálatra nem szolgáltatott okot az a fél, akinek álláspontját a minőségvizsgáló szerv egészben vagy túlnyomó részben elfogadta.

(5) A minőségvizsgálathoz szükséges mintát a terményfelvásárlással megbízott vállalat - a má-sik fél jelenlétében, illetőleg közreműködésével - köteles a szabvány előírásainak megfelelően felvenni.

(6) Amennyiben a minőségi hiányosság címén történő levonás mértékét a 2. számú melléklet nem szabályozza, a levonás mértékét a Magyar Kereskedelmi Kamara Szakértőbizottsága állapítja meg

Átvételi feltételek

3. § (1) A termelő a természetben fizetendő földadót, cséplési díjat, a vetőmag és egyéb kölcsön kiegyenlítése címén szolgáltatott terményt a termelés helye szerint illetékes terményfelvásárlással megbízott vállalat raktárában, illetőleg a vállalat által kijelölt átvételi helyen köteles átadni.

(2) A kizárólag vámőrléssel foglalkozó malom, illetőleg vámdaráló vámkeresményét a termény-felvásárlással megbízott vállalat részére az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles átadni. Az át-adás során felmerülő minőségi viták eldöntésére a 2. § (1), (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) Ha a termelő a 3. § (1) bekezdésében említett bármelyik jogcímen fennálló kötelezettségének teljesítésére vasúti kocsiba vagy hajóba rakva adja át a terményt, a terményfelvásárlással megbízott vállalat köteles a termelő részére megfizetni:

a) berakási költség címén gabonafélék és csöves vagy morzsolt kukorica minden 100 kg-ja után 1,05 Ft-ot, egyéb magvak minden 100 kg-ja után 1,45 Ft-ot,

b) fuvarozási költség címén pedig a vasúthoz vagy hajóhoz való fuvarozás költségét, a mindenkor érvényes szekérfuvarozási díjszabásnak meg-felelő mértékben; a fuvarozási költség kiszámítása szempontjából a fuvarozási távolságot a község középpontjától a vasútállomás (hajóállomás) helyéig terjedő távolság figyelembevételével kell számításba venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt költségeket a terményfelvásárlással megbízott vállalat a termelő részére abban az esetben is megfizetni köteles, ha a terményfelvásárlással megbízott vállalat rendelkezése alapján a termelő a kijelölt időben a terményt a vasútállomásra (hajóállomásra) elszállította, a terményt azonban - vasúti kocsi vagy uszály hiányában - a terményfelvásárlással megbízott vállalat raktárában kellett átadnia.

(3) Az állami gazdaság terményeinek átvételénél a szállítási szerződésben, illetőleg a földművelésügyi miniszternek és az Országos Árhivatal elnökének 1/1957. (Ász. 2.) ÁH együttes utasításával kiadott "Árjegyzékben" foglalt rendelkezések az irányadók.

5. § A jelen rendeletben megállapított minőségi feltételeket a terményfelvásárlással megbízott vállalt által forgalomba hozott terményekre is alkalmazni kell, feltéve, hogy erre szabvány vagy megállapodás eltérően nem rendelkezik.

6. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Kovács Imre s. k.,

élelmezésügyi miniszteri

1. számű melléklet a 4/1957. (VIII. 11.) ÉlmM rendelethez.

A termények minőségi előírásai

I.

A termények fajtája, tisztasága, csíraképessége és nedvességtartalma

Megjegyzés:

a) Az állami gazdaságoktól átvett ipari sörárpát a MNOSZ 6332-51. szerint kell minősíteni.

b) A fel nem sorolt olajos, hüvelyes és takarmánynövények szerződésen kívül termelt magvainak átvételénél a szerződéses magvakra vonatkozó 1/1957. (II. 6.) FM-ÁH rendelet minőségi előírásait kell alkalmazni.

II.

Egyéb minőségi előírások

1. A 64 kg-nál alacsonyabb hektolitersúlyú, 92 százaléknál alacsonyabb tisztaságú, üszkös, dohos, zsizsikes, mesterségesen szárított, idegen szagú árpa csak takarmányárpaként minősíthető.

Nem lehet ipari (sör-) árpának minősíteni azt a tavaszi árpát, amelynek hl. súlya 64 kg-nál, tisztasága 92 százaléknál alacsonyabb I-II. osztályú szemtartalma a 35 százalékot nem éri el, a IV. osztályú szemtartalma a 25 százalékot meghaladja, továbbá üszkös, dohos, zsizsikes, mesterségesen szárított, idegen szagú. Az ilyen árpa csak takarmányárpaként minősíthető.

I. és II. osztályú szemnagyságúnak kell tekinteni az olyan árpát, amely a 2,5 mm hasítékú rostán nem esik át; IV. osztályúnak kell tekinteni azt az árpát, amely 2,2 mm hasítékú rostán átesik. IV. osztályú árpának kell tekinteni az idegen keveréket is.

Ipari árpában a törött és csirás szemeket keverékként kell figyelembe venni.

2. Ha a kalászos gabonafélék és kukorica keverékessége a 2 százalékot meghaladja, a keverékesség elbírálásánál elsősorban az őrlésre és takarmányozásra alkalmatlan keveréket kell figyelembe venni.

3. Olajgyári feldolgozásra szánt napraforgómag és tökmag héja enyhén dohos szagú lehet. A dohos szag azonban csak a héjra terjedhet ki, a bélrésznek teljesen egészségesnek kell lenni.

Étkezési tökmagként csak teljesen (héjra is kiterjedően) szagmentes tökmag vehető át.

4. A vadrepcemag tisztaságának elbírálásánál nem kell keveréknek tekinteni:

a) az idegen olajosmagvak, a nem teljes értékű aszott és csírás szemek 50 százalékát,

b) a tört, de egyébként egészséges szemeket,

c) a káposztarepce magot.

5. Az étkezési babféléket a következők szerint kell minősíteni:

I. Speciálbabok: a fehérbab típusok (soproni hosszú, lapos, fehér, gyöngybab 4,5-6 mm átmé-rőig és a cukorbab), valamint az állami gazdaságoktól átvett egyöntetűen hosszú vagy egyöntetűen gömbölyű és egyben azonos színű fürjbab.

II. Egyszínű babok: az egyszínű fehérbabok - még abban az esetben is, ha fajtavegyesek -, továbbá az egyszínű színes babok közül a májbab, a a hosszú zöld bab, a barna bab, a kén bab, a szalma bab, a kőbab, a vajbab, a békahátú bab, továbbá az egyöntetűen hosszú, vagy egyöntetűen gömbölyű és vegyes fürjbab.

III. Vegyes babok: a fentiekben fel nem sorolt fajtájú és színű babok, illetőleg a két előző csoportban felsorolt babfélék keverékei, végül a zöldfogyasztásra termelt babok beérett magjai.

Az egyes babfajták részletes minőségi jellemzői (alak, szín, hossz, vastagság) tekintetében a MNOSZ 6384-52 előírásai az irányadók.

Az étkezési babban legfeljebb 3 százalék feles és tört szemű bab, továbbá legfeljebb 2 százalék idegenszínű (idegen fajú) bab nem tekinthető keveréknek.

Ha az I. csoportba sorolt babban az azonos színű, de más fajtájú bab 10 százaléknál több, akkor a II. csoportba kell sorolni; ha a más színű bab keveredése a 10 százalékot meghaladja, a babot a III. csoportba kell sorolni. Ha a II. csoportbeli babban a más színű bab mennyisége a 10 százalékot meghaladja, a babot a III. csoportba kell sorolni.

6. A lencsét a következők szerint kell minősíteni:

a) tűszemű lencse,

b) francia lencse,

c) kisszemű lencse,

d) középszemű lencse,

e) nagyszemű lencse.

A lencsét kisszeműnek kell minősíteni, ha az átadásra kerülő mennyiség legalább 90 százaléka 3 mm-nél nagyobb átmérőjű; középszemű lencsének kell minősíteni, ha az átadásra kerülő mennyiség legalább 90 százaléka 4,5 mm-nél nagyobb átmérőjű, nagyszemű lencsének kell minősítem, ha az átadásra kerülő mennyiség legalább 90 százaléka 6 mm-nél nagyobb átmérőjű.

Nem szabad keveréknek tekinteni a lencsében legalább 5 százalék mértékben előforduló zsizsikszúrt szemet, valamint a peremsérült szemeket. Peremsérültnek azt a lencseszemet kell tekinteni, amelynél a sérülés mértéke a mag egyharmadát nem haladja meg.

A zsizsikfertőzött lencseszemet és a lencsebükkönyt idegen keverékként kell figyelembevenni.

A megfeketedett, ázott, öreglencsét takarmánylencsének kell minősíteni.

7. Vetőmag céljaira meg nem felelő csillagfürt takarmányozási célra átvehető. Ebben az esetben a csillagfürtnek 92 százalékos tisztaságúnak és 14 százalékos víztartalmúnak kell lenni. A tisztaság elbírálása szempontjából a takarmányozásra alkalmas fajtaazonos hulladékot (csírás és törtszem) nem kell idegen keverékként figyelembevenni. Takarmányozásra alkalmas csillagfürtnél az enyhe dohszag megengedett.

3. Takarmányozási célra felajánlott borsó és lencse tisztaságának elbírálásánál nem szabad idegen keverékként figyelembevenni a fajtaazonos hulladékot (a tört, törmelék, sérült, csírás, zsizsikes szemet), valamint takarmányozásra alkalmas bármiféle kultúrmagot. A takarmányozási célra alkalmas borsó és lencse legfeljebb 4 százalék takarmányozásra alkalmatlan keveréket tartalmazhat.

9. A felvásárlással megbízott vállalatok nem vehetik át azokat a kalászos gabonaféléket és egyéb magvakat, amelyek nedvességtartalma 16 százaléknál magasabb, továbbá az olyan kukoricát, amely nedvességtartalma 32 százaléknál magasabb.

10. Az idényszerűen száraz, csöves- és morzsolt-kukoricát a termelőtől a tényleges víztartalom alapján kell átvenni és minden tételt az érvényben lévő átszámítási táblázat szerint megállapított 15 százalékos (májusi morzsolt) nedvességtartalom alapján kell elszámolni.

2. számú melléklet a 4 1957. (VIII. 11.) ÉlmM rendelethez.

Minőségi különbözetek elszámolása

1. Ha a termelő által átadott őszi és tavaszi búza hektolitersúlya meghaladja a 78 kg-ot, 78-83 kg között minden 0,5 kg hektolitersúlytöbbletért - minőségi felár címen - 0,5 százalék értéktérítést kell a termelő részére kifizetni. A 83 kg hektoliter-súly felett további minőségi felárat nem szabad fizetni.

Hektolitersúly-többlet miatt - az őszi és a tavaszi búzán kívül - más gabonaféle után minőségi felárat nem szabad fizetni.

2. Ha a kalászos gabonafélék hektólitersúlya alacsonyabb az 1. számú melléklet I. részében meg állapított hektolitersúlynál, a termelőtől minden 0,5 kg hektolitersúly-hiány miatt 0,5 százalékot kell értékben levonni.

3. Ha a termelő által átadott búza az 1. számú melléklet I. részében meghatározott százaléknál magasabb mértékben tartalmaz rozst vagy árpakeveréket, a termelőtől levonást kell alkalmazni. A levonás mérve nem lehet nagyobb, mint a rozs és a búza ára közötti különbség. Azt a búzát, amelynél a keverékesség miatt ennél nagyobb összeget kellene levonni, csak kétszeresként szabad átvenni. Ebben az esetben az átvételi ár és a minőségi feltételek tekintetében a rozsra vonatkozó szabályok az irányadók. Ha az ilyen búza 50 százalékot meg nem haladó mértékben árpával kevert, ezért külön levonást nem szabad alkalmazni. Abban az esetben, ha az ilyen búza 50 százalékot meghaladó mértékben árpával kevert, a terményt árpaként kell átvenni.

4. Ha a termelő által átadott kalászos gabonaféle és kukorica 2 százaléknál nagyobb mértékben tartalmaz őrlésre és takarmányozásra alkalmatlan (értéktelen) keveréket, a 2 százalékon felüli minden 1 százalék többletkeverék után az átvett termény súlyából 100 kg-ként 1 kg-ot kell levonni.

5. Ha a kalászos gabonafélék és a kukorica őr lésre és takarmányozásra alkalmas (értékes) keveréke, továbbá a csírás szem és a törtszem tartalma meghaladja a szabványban engedélyezett mértéket az ezen felüli minden 1 százalékos többletért 0,5 százalékos értéklevonást kell alkalmazni. A keveréktartalomba a megengedett 2 százalék határig a törtszemtöbblet beszámít.

6. Ha a kalászos gabonaféléknél a megengedett 2 százalék keveréken belül a káros keverék 0.5 százaléknál több, minden 0,5 százalék többlet után az átadott termény súlyából 100 kg-ként 0,5 kg-ot kell levonni.

7. Ha az ipari (sör-) árpa 2 százaléknál nagyobb mértékben tartalmaz keveréket, a 2 százalék feletti - őrlésre és takarmányozásra nem alkalmas - keverék minden százaléka után 1 százalék, őrlésre és takarmányozásra alkalmas keveréktöbblet minden százaléka után pedig 0,5 százalék értéklevonást kell alkalmazni, 8 százalékig bezárólag.

8. Export célokra alkalmas, legfeljebb 15 százalék víztartalmú, I. osztályú Szabolcs-Szatmár megyei szagmentes, nagyszemű szürke-csíkos napraforgómag után 100 kg-ként 60 Ft, a nagyecsedi fehér napraforgómag után pedig 100 kg-ként 80 Ft felárat kell a termelő részére fizetni.

9. Ha a takarmányozási célra felvásárolt borsó és lencse 4 százaléknál több takarmányozásra alkalmatlan keveréket tartalmaz, minden további 1 százalék takarmányozásra alkalmatlan többletkeverékért az átvett termény értékéből 100 kg-ként 1,5 százalékot kell értékben levonni.

Velőborsót csak takarmányborsóként szabad átvenni. Ha a velőborsó 96 százalékosnál jobb minőségű, felárat nem szabad fizetni.

10. Zsizsiktelenített (élőzsizsiktől mentes) állapotban átadott lóbab, borsó és lencse után 100 kg-ként 5 Ft zsizsiktelenítési költséget kell a termelő részére megfizetni.

11. A tokos és toktalan komlós lucernamagot egyaránt tisztamagnak kell tekinteni. A komlós lucernamagban lévő hántolt szemekért a tokos árura megállapított áron felül 100 kg-ként, a hántolt szemek minden százalékáért 1 Ft felárat kell a termelő részére megfizetni.

12. Mindazoknál a magvaknál, amelyekre vonatkozóan az 1. számú melléklet I. részében és II. részében eltérő előírás nincs, a minőségi különbözetek elszámolásánál a következők szerint kell eljárni :

a) ha a magvak tisztasága és csíraképessége az előírt százalékot nem éri el, minden 1 százalék hiány után 1 százalék értéklevonást kell alkalmazni;

b) ha a magvak tisztasága az előírt tisztasági fokot meghaladja - a c) pontban foglalt kivételtől eltekintve - minden 1 százalék tisztasági többletért 1 százalék értéktérítést kell a termelő részére fizetni;

c) azoknál a magvaknál, amelyeknek alaptiszta-sága a jelen rendelet szerint 98 százalék, az alaptisztaságnál nagyobb tisztaság esetén sem szabad tisztasági felárat fizetni;

d) egyéb minőségi hiányosságok (üszög, penész, szag stb.) miatt megállapított értékcsökkenés minden százaléka után az átvételi árat megfelelő százalékkal kell csökkenteni.

A tisztátalanság fokának megállapításánál az idegen kultúrmag és - ha az érvényes szabványok vagy a jelen rendelet 1. számú mellékletében foglaltak eltérően nem rendelkeznek - a törött, sérült, csírásszem is tisztátalanságnak minősül.

Ha valamely termény minősége az előírt minőségi határértéknél oly mértékben alacsonyabb, hogy az értékkülönbözet címén alkalmazandó levonás miatt az átvételi ár alacsonyabb lenne, mint amennyit a termény takarmány értéke képvisel, a termelő részére a takarmányértéknek megfelelő értéket kell kifizetni.

Ha a termények, illetőleg magvak nedvességtartalma magasabb, mint az 1. számú melléklet I. részében előírt mérték, a víztartalom minden 1 százalék többlete miatt 1 százalékot kell súlyban az átvett terményből levonni.

Ha a termények, illetőleg magvak víztartalma alacsonyabb az 1. számú melléklet I. részében előírt víztartalomnál - a napraforgómag és a kukorica kivételével - az alacsonyabb víztartalom miatt a termelő javára térítést nem szabad adni.

Ha a napraforgómag víztartalma 14 százaléknál, a kukorica víztartalma pedig 15 százaléknál alacsonyabb, az előírt víztartalom és a tényleges víztartalom közötti minden százalék víztartalom különbözete után az átvett termény súlyát 100 kg-ként 1 kg-mal kell növelni.

13. Ha a tokos ricinusmag tokfejtés után 60 százaléknál több ép, tokfejtett, nem taplós magot tartalmaz, minden százalék után 1 százalék felárat kell a termelő részére kifizetni, illetőleg 60 százalék alatt minden százalékhiány miatt 1 százalékot értékben levonni. Toktalanított mag átadása esetén az 1/1957. (II. 6.) FM-ÁH rendelet minőségi előírásai szerint kell eljárni.

14. A százalékban, illetőleg kg-ban kifejezett hl. súly, tisztaság és nedvességtartalom szerint meg-állapított százalékos levonások és térítések elszámolása alkalmával a jelen rendelet 1. számú melléklet I. részében megállapított feltételektől való eltérés törtrészeit

0,25 százalékig (kg-ig) figyelmen kívül kell hagyni,

0,26-0,75 százalékig (kg-ig) 0,5 százalékra (kg-ra) kell kerekíteni,

a 0,76 százalékon (kg-on) felül pedig egész százalékra (kg-ra) kell kerekíteni, illetőleg így kell figyelembevenni.

15. A százalékban megállapított érték-térítéseket és levonásokat a mindenkori átvételi alapár, illetőleg kereskedelmi forgalomban a hivatalosan megállapított eladási ár után számítva kell elszámolni. Ellenértéktérítés nélkül (földadó, gépállomási, cséplési díj, vetőmagkölcsön-visszafizetés stb. címén) átvett terményeknél a százalékosan megállapított és értékben elszámolandó minőségi különbözetet, az átvétel helyén és időpontjában érvényes állami szabadfelvásárlási ár alapulvételével készpénzben kell a termelővel elszámolni. (A térítéseket készpénzben kell a termelő részére kifizetni, az értéklevonásokat pedig a termelő tartozik a termény átadásakor a terményátvevő helyen készpénzben befizetni.)