5/1957. (VI. 29.) IM rendelet

a népbírósági tanácsokról és a bírósági szervezet, valamint a büntető eljárás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1957. évi 34. törvényerejű rendelet végrehajtásáról.

A népbírósági tanácsokról és a bírósági szervezet, valamint a büntető eljárás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1957. évi 34. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 26. §-ában és 31. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a 2-4. §-okat illetően a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) A fővárosi bíróságon, a Pest megyei bíróságon, valamint a miskolci, a szegedi, a pécsi és a győri megyei bíróságon a népbírósági tanács az 1957. évi július hó 3. napján kezeli meg működését.

(2) A fővárosi bíróság népbirósági tanácsának illetékessége Budapest területére,

a Pest megyei bíróság népbírósági tanácsának illetékessége Pest, Szolnok, Fejér és Nógrád megye területére,

a miskolci megyei bíróság népbírósági tanácsá-nak illetékessége Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye területére,

a szegedi megyei bíróság népbírósági tanácsának illetékessége Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye területére,

a pécsi megyei bíróság népbírósági tanácsának illetékessége Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye területére,

a győri megyei bíróság népbírósági tanácsának illetékessége pedig Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megye területére terjed ki.

2. § A Tvr. 31. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni

a) ha az eljárás

népi demokratikus államrend és Népköztársaság elleni cselekmény, mozgalom vagy szervezkedés (BHÖ. 1. pont), ilyen bűntett elkövetésére irányuló előkészületi cselekmény stb. (BHÖ. 8. pont), vagy a BHÖ. 1. pontjában foglalt valamely bűntett feljelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának bűntette (BHÖ. 9. pont),

magyar állam területe elleni felségsértés bűn tette (BHÖ. 13-16. pont),

lázadás büntette (BHÖ. 17-24. pont),

fegyveres csapat tiltott szervezésének bűntette (BHÖ. 25. pont),

hazaárulás és kémkedés bűntette (BHÖ. 35- 47. pont),

nemzetközi jóviszonyt sértő bűntett (BHÖ. 49. pont),

államtitok elleni bűntett (BHÖ. 109. pont) miatt indult, továbbá

b) egyéb bűnügyben is, ha azt az állam érdekének megóvása különösen indokolja.

3. § (1) A nyomozás során az ügyész, a vádirat benyújtása után pedig a bíróság elnöke állapítja meg azt, hogy valamely bűnügyben az állam érdekének megóvása különösen indokolt (2. § b) pont).

(2) Ha a különös indokoltság a tárgyalás meg nyitása után merül fel, a korábban meghatalmazott (kirendelt) védő az eljárás jogerős befejezéséig akkor is eljárhat, ha neve a jegyzékben [Tvr. 31. §-ának (1) bekezdése] nem szerepel.

4. § (1) A Tvr. 31. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az ügyben több terhelt van és az említett rendelkezés alkalmazásának indokai bármelyik terhelttel kapcsolatban állanak fenn, úgyszintén akkor is, ha az eljárás több bűntett miatt folyik és az említett rendelkezés alkalmazásának indokai bármely bűntett tekintetében megállapíthatók.

(2) A Tvr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyben az eljárás jogerős befejezéséig a korábbi meghatalmazás (kirendelés) alapján az a védő is eljárhat, akinek a neve a jegyzékben nem szerepel.

5. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter