12/1958. (X. 29.) BkM rendelet

az Állami Kereskedelmi Felügyelet eljárási szabályairól

Az Állami Kereskedelmi Felügyeletről (továbbiakban: ÁKF) szóló 1.021/1952. (VII. 12.) számú minisztertanácsi határozat alapján az ÁKF eljárási szabályait az alábbiakban állapítom meg:

I.

Általános eljárási szabályok

1. § (1) Az ÁKF hatásköre kiterjed:

a) az állami-, szövetkezeti kereskedelemre, közétkeztetésre (vendéglátóipar és üzemélelmezés) és a magánkereskedelemre, vendéglátóiparra,

b) vállalatok, szervek, szövetkezetek, intézetek, hatóságok üzemi konyháira, függetlenül azok üzemeltetési alárendeltségétől,

c) ipari vállalatok nyíltárusítású üzleteire, valamint kisipari szövetkezetek és magánkisiparosok kereskedelmi tevékenységére, ideértve az árvetést, valamint a forgalombahozatalra készített termékhez felhasznált anyag mennyiségének és minőségének vizsgálatát.

(2) Szükséghez mérten egyes egységek vizsgálatába be lehet vonni azokat a hatósági szerveket is, amelyek érdekeltek az ellenőrzésben (népi ellenőrzés, rendőrség, pénzügyőrség, Országos Ár-hivatal, ipari ellenőrző szervek stb.).

2. § (1) A felügyelők eljárásuk és ellenőrzéseik során kötelesek a való tényekhez szigorúan ragaszkodni és a jogszabályokat, valamint a felsőbb szervek rendelkezéseit maradéktalanul megtartani.

(2) A felügyelőket fegyelmi és büntetőjogi felelősség terheli azért, hogy megállapításaik valóságát, gondosan ellenőrizzék és a tényeket a valóságnak megfelelően rögzítsék és jelentsék.

(3) Bűntett, szabálysértés vagy fegyelmi vétség felfedésekor kötelesek, az érintett személyekre és az általuk betöltött állásra tekintet nélkül, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni és ezt az illetékes felügyelőség vezetőjének jelenteni.

(4) A felügyelők eljárásuk és ellenőrzéseik során kötelesek a kereskedelemmel összefüggő minden egyéb rendellenességet (pl. üzleti hálózat hiányossága, premizálási hibák stb.) az illetékes irányítószervnek és az állami kereskedelmi főfelügyelőnek jelenteni.

3. § (1) Ellenőrzésnél, vizsgálatnál és általában az ÁKF-nél folyamatban levő ügyek intézésénél nem járhat el az ÁKF-nek az a tagja, aki az ellenőrzött vagy vizsgált személynek, illetőleg a vizsgált egység bármelyik dolgozójának a (3) bekezdés szerinti hozzátartozója.

(2) Az ügy másodfokú elintézéséből ki van zárva az ÁKF-nek az a tagja, aki az ügy elsőfokú eljárásában részt vesz.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásánál hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, örökbefogadó és nevelőszülő, örökbefogadott és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és annak egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa.

(4) Az ÁKF tagja köteles a kizárási okot tudomására jutásakor nyomban bejelenteni.

4. § (1) Az ÁKF a vizsgálatok során nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülményeket is köteles feltárni és rögzíteni.

(2) A vizsgálatok és ellenőrzések során ügyelni kell arra, hogy az a forgalom lebonyolítását, a fogyasztók kiszolgálását ne akadályozza.

II.

Az ellenőrzések menete

5. § (1) Az ÁKF szervei ellenőrzéseiket:

a) felsőbb szerv utasítására,

b) hivatalból (saját kezdeményezésre) vagy

c) megkeresésre, bejelentésre, illetőleg kérelemre végzik.

(2) Az ÁKF tagjai ellenőrzéseiket és vizsgálataikat rendszerint másodmagukkal folytatják. Az ÁKF tagja egyedül is ellenőrizhet, de az észlelt tények rögzítésénél (jegyzőkönyvbe foglalásnál) érdektelen harmadik személy (tanú) jelenléte kötelező.

6. § (1) Az ÁKF tagjai az ellenőrzést, illetőleg a vizsgálatot felügyelői minőségük előzetes feltárásával, vagy ennek titokbantartásával végzik, amikor fogyasztóként próbavásárlásokkal ellenőrzik az áruk mérését, számlázását stb.; intézkedések megtétele előtt azonban igazolványuk felmutatásával kötelesek magukat igazolni.

(2) Az eljárás során ügyelni kell arra, hogy a vizsgálat az ügy eldöntése szempontjából lényeges valamennyi körülményre, továbbá azokra a kapcsolódó tényekre is kiterjedjen, amelyek nélkül a feltárt szabálytalanság, fegyelmi vétség vagy bűntett nem bírálható el (a pulton tartott áru szeszfok hiányánál, a pincében tárolt áru fokolása stb.).

Próbavásárlás

7. § (1) Élelmiszer-, ruházati- és egyéb iparcikkek próbavásárlásánál a kért áru kiszolgálásakor a fizetési jegyzék és az áru birtokában kell az ÁKF tagjának magát felfedni (igazolványát felmutatni) és az árut (többféle árunál mindegyiket külön-külön) mérlegelni és ellenőrizni az áru minőségét és az árfelszámítás helyességét. Az ellenőrzést az időközben odahívott üzletvezető vagy helyettese jelenlétében kell végezni.

(2) Vendéglátóiparban az ülőfogyasztás ellenőrzésénél a rendelt italt vagy ételt a felszolgáló dolgozóval nyomban vissza kell vitetni. A visszavitelnél az ételt vagy az italt kísérni kell és a pultnál, a konyhában vagy az üzemirodában kell az üzletvezető vagy helyettese jelenlétében a vizsgálatot lefolytatni.

Csomagellenőrzés

8. § (1) Csomagellenőrzés - amikor az ÁKF tagja a fogyasztónak kiszolgált áru minőségét, mennyiségét és árfelszámítását ellenőrzi - csak akkor végezhető, ha a fogyasztó az árut az üzletből még nem vitte ki; vendéglátóipar ellenőrzésénél pedig, ha a vendég a fogyasztást még nem kezdte meg. A csomagellenőrzés módjára egyébként a 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Csomagellenőrzéshez az árut a fogyasztótól csak az ÁKF igazolvány felmutatásával és az ellenőrzés tényének közlésével szabad elkérni. A fogyasztó a csomag vagy a kiszolgált áru átadására nem kötelezhető.

Mintavétel

9. § (1) Ha az áru minőségét, összetételét csak vegyi vagy műszaki vizsgálattal lehet megállapítani, vagy ha az ellenőrzött áru azonosságának bizonyítása ezt megkívánja, az áruból mintát kell venni.

(2) A mintavétel módjára a vonatkozó rendelkezések az irányadók, így a szeszesitali termékek mintavételére az MNOSZ 9599-52, a bormintavételre az MNOSZ 9480-52. szabvány rendelkezései. Külön rendelkezés hiányában a mintát és az ellenmintát ugyanabból az áruból kell venni, mindkettőt az ÁKF tagjának és az ellenőrzött egység vezetőjének aláírása után le kell pecsételni. Az ellenmintát az ellenőrzött egység vezetője őrzi meg.

(3) Az ÁKF az állami vagy szövetkezeti szervet kötelezheti, hogy a szabályszerűen lepecsételt mintát a minőségvizsgáló intézetnek küldje el vizsgálatra és annak szakvéleményét - meghatározott időn belül - az ÁKF-nek mutassa be. Magánkereskedő és magániparos árujából vett mintát az ÁKF küldi be vizsgálatra és annak díja a kereskedőt vagy iparost csak akkor terheli, ha az áru minősége hibás volt. Ellenkező esetben a vizsgálat díját áthárítani nem lehet, és a vizsgálat során esetleg megsemmisült vagy megrongált áru értékét is meg kell téríteni.

Ellenőrzés feljegyzése

10. § (1) A vizsgálat vagy ellenőrzés tényét és időpontját a társadalmi tulajdonban levő egységeknél a 17/1956. (K. É. 5.) BkM számú utasítással rendszeresített ellenőrzési könyvbe kell bejegyezni, az ellenőrzési könyv vezetésére vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.

(2) Ha az ellenőrzés hibát, hiányosságot nem, illetőleg csak olyan természetűt vagy olyan mérvűt észlel, amely további hatósági (bírságolási, fegyelmi, büntető vagy igazgatási) eljárást nem tesz szükségessé, a megállapításokat, illetőleg az intézkedéseket az ellenőrzési könyvbe kell beírni.

(3) Az ellenőrzési könyvbe beírt rendelkezések megtartását, illetőleg azok foganatosítását a legközelebbi ellenőrzés alkalmával vizsgálni kell.

Jegyzőkönyvezés

11. § (1) Az ellenőrzések és vizsgálatok során észlelt olyan rendellenességek esetében, amelyek további hatósági eljárást igényelnek, jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a jegyzőkönyv felvételének idejét, helyét,

b) a vizsgálatot végző, azon jelenlevő személyeket,

c) a vizsgált egység megjelölését és a boltvezető, illetőleg helyettesének nevét,

d) az ellenőrzés vagy vizsgálat célját,

e) a feltárt szabálytalanság pontos leírását és a felelős személy vagy személyek megnevezését,

f) a felelős személy vagy személyek nyilatkozatát,

g) a jegyzőkönyvmásolat átadásának, illetőleg átvételének tényét,

h) a vizsgálatot folytató, az ellenőrzött egység vezetője vagy helyettese és a felelős személy vagy személyek aláírását.

(3) A jegyzőkönyvet egy másolattal, két példányban olvashatóan kell kiállítani és a másolatot a vizsgált egység vezetőjének vagy helyettesének kell átadni. Az előrenyomott, sorszámmal ellátott jegyzőkönyv példányok szigorú számadás alá vont nyomtatványok.

III.

Intézkedések

Cselekmény elbírálása

12. § (1) A felvett jegyzőkönyvet az ÁKF vezetőjéhez kell terjeszteni annak elbírálása végett, hogy az 1.021/1952. (VII. 12.) számú minisztertanácsi határozat III. részében felsorolt intézkedések közül a felügyelőség melyikkel él.

(2) Az intézkedés megtételénél figyelembe kell venni a feltárt cselekmény vagy mulasztás társadalomveszélyességét (jellegét, súlyát), az elkövető társadalomveszélyességét és ennek megfelelően a jogszabályok szerint kell eljárni.

Büntető feljelentés

13. § (1) Az ÁKF büntető feljelentést akkor tesz, ha a feltárt cselekményt, mulasztást a hatályos jogszabályok bűntettnek minősítik és annak üldözését a büntetőhatóság jogkörébe utalják.

(2) A büntető feljelentésnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek a bűntett, illetőleg az elkövető személynek felderítéséhez, valamint a bizonyítékok megszerzéséhez szüksége-sek. Így különösen:

a) a feljelentést tevő ÁKF szerv megnevezését, székhelyét (utca, ház- és távbeszélő szám) az ügyintéző nevének feltüntetésével,

b) a gyanúsított személy megnevezését (név, születési év, hely, anyja neve, foglalkozása, munkahelye),

c) a cselekmény részletes leírását, az elkövetés helyének és idejének megjelölésével,

d) a bizonyítékokra vonatkozó adatok közlését,

e) az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet.

(3) A két példányban készült feljelentés egyik példányát az ÁKF szerv vezetője vagy helyettese írja alá és azt a területileg illetékes járási (városi kerületi) ügyészségnek küldi meg.

(4) Az ÁKF szervei az általuk tett feljelentésekről olyan nyilvántartást kötelesek vezetni, amelyből a feljelentés sorsa (az ügyészi intézkedés: vádemelés, megszüntetés, visszaadás bírságolási eljárás végett) megállapítható legyen.

(5) Ha az ügyészség a feljelentést azzal adja vissza, hogy az ÁKF azt saját hatáskörében bírálja el, a rendeletnek pénzbírságolásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szabálysértési eljárás

14. § (1) Ha a feltárt cselekmény vagy mulasztás szabálysértés, a felügyelőség vezetője dönt afelől, hogy szabálysértés miatt feljelentést tesz, vagy pedig az ÁKF bírságolási hatáskörében kívánja az ügyet elbírálni.

(2) Szabálysértési eljárás lefolytatása végett az iratokat feljelentéssel kell az illetékes hatósághoz [32/1955. (VI. 8.) MT számú rendelet] megküldeni. Szabálysértési eljárás megindítása akkor indokolt, ha az ügy az 1.021/1952. (VII. 12.) számú minisztertanácsi határozat III. rész (6) bekezdés c) pontja alá nem vonható, de elkobzás kimondása látszik szükségesnek.

Fegyelmi eljárás indítványozása

15. § (1) Ha a feltárt cselekmény vagy mulasztás fegyelmi vétség, az ÁKF vezetője a vétséget elkövető dolgozó fegyelmi hatóságát keresi meg a fegyelmi eljárás lefolytatása és eredményének közlése végett.

(2) A megkeresésben a tényállást és az arra vonatkozó bizonyítékokat (tanuk neveit, lakcímét stb.) közölni, illetőleg csatolni kell. Az indítványozott fegyelmi eljárásokról e rendelet 13. § (4) bekezdésének megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

Leváltás (áthelyezés)

16. § (1) Az ÁKF vezetője, ha a lefolytatott vizsgálat eredményeként arról győződött meg, hogy valamely kereskedelmi vagy közétkeztetési dolgozó a társadalmi tulajdon védelme, az egészségvédelem vagy az áruforgalom szempontjából beosztásának ellátására nem alkalmas, illetőleg működése káros, a munkáltató szervnél indítványozza az érintett dolgozó leváltását, más munkakörbe való áthelyezését, esetleg elbocsátását. A megkeresésben az indítvány indokait és az arra vonatkozó bizonyítékokat részletesen közölni kell.

(2) A munkáltató a megkeresés alapján tett intézkedésről az ÁKF-et értesíti. Ha az ÁKF vezetője a tett intézkedéssel nem ért egyet, az összes iratokat - esetleges további intézkedés végett - az állami kereskedelmi főfelügyelőhöz terjeszti fel.

Bírságolás

17. § (1) Az ÁKF olyan magatartásra (cselekményre vagy mulasztásra) szabhat ki bírságot, amely

a) szabálysértésnek minősül, de amelyet a felügyelőség vezetője szabálysértési eljárás helyett bírságolási eljárás alá von,

b) csekély súlyú bűncselekmény, de a büntető eljárás lefolytatását sem a cselekmény, sem az elkövető társadalomveszélyessége nem indokolja és ezért a bűnüldöző szervek az eljárás lefolytatását az ÁKF hatáskörébe utalják,

c) megszegi a kereskedelmi szabályzatok (Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata, Vendéglátóipari Szabályzat, Szövetkezeti Szabályzat) rendelkezéseit.

(2) Miniszteri utasítás rendelkezéseinek megszegése miatt bírság kiszabásának nincs helye.

(3) Bírság alkalmazását nem a büntetendő személy beosztása (adminisztratív vagy hálózati dolgozó), hanem a cselekmény vagy mulasztás természete szabja meg. Bírság tehát mindazokra -beosztásuktól függetlenül - kiszabható, akik az (1) bekezdésben felsorolt cselekményt vagy mulasztást elkövetik.

(4) Ha az ÁKF büntető vagy szabálysértési feljelentést tesz, bírságot nem szabhat ki. Ha büntető vagy szabálysértési eljárás ugyanazon cselekmény miatt a bírság kiszabása után indul meg, a bírságot kiszabó határozatot hatályon kívül kell helyezni.

18. § (1) A bírság kiszabásánál az elkövetett cselekmény vagy mulasztás és az elkövető társadalomveszélyességét kell figyelembe venni, valamint azt, hogy a szocialista társadalmi rendben a büntetés - így a bírság is -- elsősorban nevelő jellegű.

(2) ÁKF bírságot csak a jogszabályban meghatározott mértékben szabhat ki. A megyei (városi) kereskedelmi felügyelő 500 Ft-ig, az állami kereskedelmi főfelügyelő 3000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki. Ha a vizsgálatot a megyei (városi) felügyelőség folytatta le, bírságot csak a megyei (városi) felügyelőség vezetője szabhat ki. Az állami kereskedelmi főfelügyelő elsőfokon bírságot akkor szabhat ki, ha a vizsgálatot elsőfokon a Kereskedelmi Felügyeleti Főosztály saját hatáskörben folytatta. A megyei (városi) felügyelőség az általa vizsgált ügyet bírság kiszabása végett az állami kereskedelmi főfelügyelőhöz fel nem terjesztheti.

Határozat

19. § (1) Az ÁKF mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz.

(2) Az ÁKF az általa hozott határozathoz kötve van, azt saját hatáskörében meg nem változtathatja, hatályon kívül nem helyezheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik:

a) az ügyészi óvással megtámadott határozatra, amelyet - ha az óvással egyetért - saját hatáskörében megváltoztathat,

b) a 17. § (4) bekezdésében foglalt hatályon kívül helyezésre, valamint

c) a határozatba becsúszott név, szám vagy egyéb elírási hiba kijavítására.

(4) A meghozott határozatot a (3) bekezdés körét meghaladóan csak a fellebbezési hatóság változtathatja meg, vagy helyezheti hatályon kívül.

20. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a határozatot hozó ÁKF szerv megnevezését,

b) az ügyiratszámot,

c) a rendelkező részt,

d) az indokolást,

e) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen van-e helye, hol és mennyi időn belül benyújtandó fellebbezésnek,

f) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali állását és az ÁKF bélyegzőjét.

(2) Az indokolásban közölni kell a megállapított tényállást, a feltárt szabálytalanság pontos megjelölésével az erre vonatkozó bizonyítékokat, valamint azokat az okokat, amelyek a tett intézkedést, pénzbírságnál annak mérvét támasztják alá.

(3) A határozatot az eljárás alá vont féllel írásban, vétíves kézbesítéssel kell közölni.

Fellebbezés

21. § A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó felügyelőségnél, a határozat közlését (kézbesítését) követő 15 napon belül kell benyújtani. A fellebbezés halasztó hatályú. A benyújtott fellebbezést 8 napon belül kell az összes iratok kapcsán - szükség esetén az elsőfokú hatóság jelentésével együtt - felterjeszteni a másodfokon eljáró hatósághoz.

22. § A megyei felügyelőség elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést az ÁKF főfelügyelője, az ÁKF főfelügyelője elsőfokon hozott határozata ellen irányuló fellebbezést a miniszter bírálja el.

23. § (1) A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot fellebbezés, illetőleg panasz folytán, vagy hivatalból vizsgálja felül.

(2) Az elkésett, vagy törvénynél fogva kizárt (50 Ft-ot meg nem haladó bírság ellen irányuló) fellebbezést panaszbeadványként kell elbírálni.

(3) A fellebbezést a felterjesztéstől számított 30 napon belül kell elintézni.

24. § A fellebbezést elbíráló szerv másodfokú határozatában

a) a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyja,

b) az elsőfokú határozatot megváltoztatja,

c) az elsőfokú határozatot megsemmisíti és új eljárást rendel.

25. § (1) A másodfokon eljáró szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot akkor hagyja helyben, ha az elsőfokú határozat a helyesen megállapított tényállás alapján, a törvényes rendelkezéseknek megfelelő intézkedést tartalmaz, a kiszabott bírság vagy egyéb intézkedés arányban áll az elkövetett cselekmény vagy mulasztás súlyával, társadalomveszélyességével, figyelemmel az intézkedések nevelő jellegére is.

(2) A fellebbezés folytán az elsőfokú határozat a fellebbező javára megváltoztatható, ha az elsőfokon eljárt szerv a tényállás helytelen ismeretében, helytelen következtetéssel vagy a jogszabályok helytelen alkalmazásával hozta meg határozatát. A másodfokon eljáró szerv az elsőfokú határozatot az eljárás alá vont terhére csak kifejezetten az erre irányuló jogorvoslat (ügyészi óvás) esetén változtathatja meg, de a bírság mértéke ilyen esetben sem haladhatja meg az elsőfokon kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

(3) Ha az elsőfokon eljárt hatóság a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok megszegésével hozta meg határozatát, hatáskörét túllépte, vagy egyéb, a határozatra kiható törvénysértést követett el, a fellebbezést, elbíráló szerv az elsőfokú határozatot megsemmisíti és új, szabályszerű eljárás lefolytatását rendeli.

26. § (1) A fellebbezést elbíráló szerv határozatának meghozatala előtt - szükség esetén - vizsgálatot tarthat, a fellebbezőt akár írásban, akár szóban meghallgathatja.

(2) A fellebbezés elbírálása előtt tartott vizsgálatra a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

(3) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték, az elsőfokon eljárt szerv útján írásban kell közölni.

27. § Az állami kereskedelmi főfelügyelő a megyei és városi felügyelőség vezetőjének határozatát hivatalból bármikor felülvizsgálhatja. Ha a főfelügyelő felügyeleti jogkörének gyakorlása során törvénysértést észlel, vagy megállapítja, hogy a megyei (városi) felügyelőség határozata vagy intézkedése jogszabályt sért, a sérelem orvoslása iránt hivatalból köteles intézkedni.

28. § A panaszok intézésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény VIII. fejezet 64-66. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

IV.

Különleges eljárások

Elkobzás, zár alá vétel

29. § (1) Az ÁKF a közfogyasztásra veszélyesnek talált, egészségre ártalmas élelmiszerek forgalombahozatalát megtilthatja, zár alá veheti, elkobozhatja.

(2) Zár alá vételnek akkor van helye, ha az ÁKF az egészségvédelmi szempontból gyanús élelmiszernek a forgalombahozatalát a minőségvizsgálat eredményéig megtiltja. A zár alá vételt úgy kell foganatosítani, hogy kétségtelenül megállapítható legyen a forgalomból kivont áru és annak mennyisége, ugyanakkor pedig biztosított legyen a forgalomból kivont áru elkülönített kezelése. A zár alá vett árut lehetőséghez képest le kell pecsételni.

(3) Elkobozni azokat az élelmiszereket lehet, amelyekről kétségtelenül megállapítást nyert, hogy egészségre ártalmasak. Az elkobzásról és a helyszíni megsemmisítésről a 11. §-nak megfelelő jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az elkobzott áru a helyszínen nem semmisíthető meg, az ÁKF az elkobzásról szóló határozatban rendelkezik arról, hogy az árut hova kell az egységnek vagy a magánkereskedőnek (iparosnak) szállítani. Ilyenkor gondoskodni kell az elkobzott áru azonosságának biztosításáról.

(4) Az egészségre ártalmas élelmiszerek elkobzásán kívül az ÁKF más árut, terméket nem kobozhat el. Ha az elkobzás ipari vagy kereskedelmi rendészeti szempontból (iparengedély nélküli kereskedés stb.) indokolt, az ÁKF a szabálysértési eljárás megindításakor (feljelentés) indítványozza az elkobzás kimondását, az áru értékesítésének egyidejű megtiltása és zár alá vétele mellett.

Hiányosságok megszüntetése

30. § (1) Ha az ÁKF vizsgálatai során hibát vagy hiányosságot észlel, az illetékes dolgozót annak megszabott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezi. Az egységvezető csak olyan hiba vagy hiányosság megszüntetésére kötelezhető, amely saját hatáskörében végrehajtható. Egyébként a vállalat igazgatója kötelezhető a hiányosságok megszüntetésére.

(2) A hiba vagy hiányosság megszüntetését megszabott határidő lejártával - ellenőrizni kell.

Mérleg kivonása

31. § (1) Hamis vagy nem hitelesített, illetőleg rossz mérlegnek és mérőeszköznek a forgalomból való kivonásakor a mérőeszközt le kell pecsételni úgy, hogy azon tovább mérni ne lehessen. Egyben kötelezni kell az egység vezetőjét (vállalatot, magánkereskedőt) a mérleg megjavítására és hitelesítésére, illetőleg kicserélésére.

(2) Hamisított mérőeszköz eseten a szabálysértési eljárás során kell az elkobzásra indítványt tenni.

Leltározás elrendelése

32. § (1) Az ÁKF a leltározást a társadalmi tulajdon védelme érdekében akkor rendelheti el, ha valamelyik egységben a visszaélés alapos gyanúját észleli. A leltározást elrendelő határozatot a vállalat (szövetkezet) igazgatójához (ügyvezetőjéhez) intézi a gyanúokok részletes közlésével. A leltározás időpontját a vállalat igazgatója állapítja meg, majd annak eredményét az ÁKF vezetőjével közli.

(2) Az anyagilag felelős dolgozók elszámoltatását célzó, az 1.200/1953. (K. É. 49.) BkM számú utasítás 5. § (5) bekezdésében szabályozott leltárak megismétlését az ÁKF nem rendelheti el.

Pénzbírság behajtása

33. § (1) A jogerősen kiszabott pénzbírságokról a Felügyeleti főosztály nyilvántartást vezet. A megyei (városi) felügyelőségek ezért az elsőfokon jogerőre emelkedett, pénzbírságot kiszabó határozatok egy példányát a Felügyeleti főosztályhoz terjesztik fel.

(2) A Felügyeleti főosztály a jogerős határozat egy példányát behajtás végett átadja a minisztérium költségvetési osztályának A költségvetési osztály a bírságot - ha az eljárás alá vont önként nem teljesít - közadók módjára hajtja be.

Az ÁKF kapcsolata különböző hatóságokkal, szervekkel

34. § (1) Az ÁKF működése során kapcsolatot tart fenn más hatóságokkal és hatósági szervekkel.

(2) Az ügyészség a szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében általános törvényességi felügyeletet gyakorol az ÁKF működése felett. Az ügyészi felügyelet módját az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet szabályozza. Ezen túlmenően az ÁKF megyei felügyelőség vezetője a megyei ügyészt rendszeresen, havonta tájékoztatja a folyamatban levő eljárások számáról és tett intézkedésekről, egyes jelentősebb ügyben - szükség esetén - intézkedés előtt kikéri az ügyészség állásfoglalását.

(3) Az ÁKF rendszeres kapcsolatot tart a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályával; tájékoztatja a kereskedelmi osztályt a tanács irányítása alá rendelt kereskedelmi szerveknél és a piacokon tartott vizsgálat és ellenőrzés eredményeiről. Az ÁKF vizsgálatának és ellenőrzéseinek eredményéről időnként a tanács állandó kereskedelmi bizottságát, a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályát pedig a kisiparosok kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos határozatok egy példányának megküldésével is tájékoztatja.

35. § (1) Az ÁKF a helyi közegészségügyi és más rendészeti szervekkel is állandó kapcsolatot tart fenn és ennek keretében tájékoztatja őket azokról az észlelt jelenségekről, amelyek hatáskörükbe vagy intézkedési körükbe tartoznak.

(2) A közegészségügyi és rendészeti szervek által kiadott szakmai jellegű tájékoztatásokat és rendelkezéseket az ÁKF eljárása során figyelembe venni köteles.

36. § Az ÁKF gondoskodik arról, hogy a tanács és a szakszervezetek által választott, illetőleg megbízott és irányított társadalmi ellenőrök munkájukkal kapcsolatos ismereteket elsajátítsák. Az ÁKF ellenőrzéseibe a társadalmi ellenőröket rendszeresen bevonja.

V.

Vegyes rendelkezések

37. § (1) A jelen rendeletben nem érintett egyéb eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A jelen rendelet 1959. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Tausz János s. k.,

belkereskedelmi miniszter